Müpa Műsorfüzet - Donizetti: Lucrezia Borgia (2021. november 18., 20.)

2021. NOVEMBER 18., 20.

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA 1

mupa.hu

18, 20 November 2021 Béla Bartók National Concert Hall

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA OPERA IN THREE ACTS SEMI-STAGED PRODUCTION Conductor: Andriy Yurkevych Performers: Alfonso d’Este, Duke of Ferrara: Gábor Bretz Lucrezia Borgia: Yolanda Auyanet Maffio Orsini: Cecilia Molinari Gennaro, a young Venetian nobleman: Ștefan Pop Jeppo Liverotto, a young Venetian nobleman: Gergely Ujvári Don Aposto Gazella, a young Venetian nobleman: Ferenc Endrész Ascanio Petrucci, a young Venetian nobleman: Szilveszter Szélpál Oloferno Vitellozzo, a young Venetian nobleman: Balázs Papp Rustighello, Don Alfonso’s servant: David Astorga Gubetta, Lucrezia’s servant: Zsolt Haja Astolfo, Lucrezia’s servant: Marcell Bakonyi Princess Negroni: Judit Kőszegi The map painter: Bálint Miksa Featuring: Honvéd Male Choir (choirmaster: Richárd Riederauer) Pannon Philharmonic Creators: Visual and set designer: Gergely Zöldy Z. Costume designer: Mónika Szelei Musical assistant: Alessandro Amoretti Director: Ferenc Anger The performance is a coproduction of Müpa Budapest, Pannon Philharmonic and Zsolnay Heritage Management Ltd. The English summary is on page 14.

2

2021. november 18., 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA OPERA HÁROM FELVONÁSBAN FÉLIG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Vezényel: Andrij Jurkevics Szereplők: Alfonso d’Este, Ferrara hercege: Bretz Gábor Lucrezia Borgia: Yolanda Auyanet Maffio Orsini: Cecilia Molinari Gennaro, fiatal velencei nemes: Ștefan Pop Jeppo Liverotto, fiatal velencei nemes: Ujvári Gergely Don Aposto Gazella, fiatal velencei nemes: Endrész Ferenc Ascanio Petrucci, fiatal velencei nemes: Szélpál Szilveszter Oloferno Vitellozzo, fiatal velencei nemes: Papp Balázs Rustighello, Don Alfonso szolgája: David Astorga Gubetta, Lucrezia szolgája: Haja Zsolt Astolfo, Lucrezia szolgája: Bakonyi Marcell Negroni hercegnő: Kőszegi Judit A térképfestő: Miksa Bálint Közreműködők: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Pannon Filharmonikusok Alkotók: Látvány- és díszlettervező: Zöldy Z. Gergely Jelmeztervező: Szelei Mónika Zenei asszisztens: Alessandro Amoretti Rendező: Anger Ferenc Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója.

3

Az Ibériai-félszigetről elszármazott Borgia család két pápát is adott a római katolikus egyháznak a XV. században: III. Kallixtuszt, aki számunkra a déli harangszó okán lehet különösen emlékezetes, valamint unokaöccsét, Rodrigo Borgiát, aki 1492-től VI. Sándor néven tizenegy esztendőn át viselte a tiarát és a halászgyűrűt. S habár utóbbi jellemvonásai és életútjának szégyenfoltjai nem számítottak teljességgel kivételesnek a reneszánsz pápák körében, kétségkívül ő a legrosszabb hírű mindazok közül, akik az évszázadok során elfoglalták Szent Péter trónusát: a pápaságot vesztegetéssel szerezte meg, számos ellenlábasát megmérgeztette, parázna életmódjának következményeként pedig több törvénytelen gyermeke is született.

Később fiai – köztük a leghírhedtebb, Cesare Borgia – is sokat tettek azért, hogy családjuk históriájából még fél évezreddel később is kiteljenek véres erőszakban, intrikában és kicsapongásban bővelkedő tévésorozatok.

Ugyanez azonban legfeljebb csupán kis részben igaz a Borgia-pápa egyetlen, a felnőttkort megérő leányára, Lucreziára, aki ennek ellenére évszázadok óta úgy él a kollektív emlékezetben, mint a méregkeverés démoni példája. Valójában az 1480-ban született, szépséges szőke hölgy mindössze dinasztikus bábu volt a kiismerhetetlenül szövevényes itáliai politika és a Borgiák hatalmi törekvéseinek sakktábláján. Alig töltötte be tizenharmadik életévét, amikor első politikai érdekházasságát tető alá hozták, s addigra már két eljegyzést is megkötöttek, majd felbontottak a nevében. Első férje a nagyhatalmú Sforza család egyik tagja, Pesaro ura volt, de tőle igen rövid időn belül elválasztották. Második férje a nápolyi király törvénytelen fia lett, ám ő kevéssel utóbb tehertétellé vált a szövetségeseiket gyorsan cserélgető Borgiák számára, így megfojtották, valószínűleg Cesare Borgia utasítására. A harmadik férj azután a ma este is szerephez, méghozzá ugyancsak alaptalanul negatív szerephez jutó ferrarai herceg, Alfonso d’Este lett. Ez a harmadik házasság mindkét fél részéről nyitottnak, egyúttal azonban tartósnak, sikeresnek és termékenynek is bizonyult: nyolc (vagy talán még több) gyermek világra jöttével, egy fejlett kultúrájú reneszánsz udvar megteremtésével, valamint azzal a korántsem lebecsülendő bravúrral, hogy Lucrezia Alfonso oldalán – családjából egyedüliként – sikerrel vészelte át a Borgiák bukását. Igaz, amikorra Lucrezia 1519-ben, harminckilenc esztendős korában meghalt, a família rossz híréből neki is jócskán kijutott. A vérfertőzés, a mérgezés és az erkölcstelenség vádja már ekkor elő-előkerült, de megalapozottan talán csak a túlontúl szabadon értelmezett házastársi hűség dolgát tudták felhánytorgatni az asszony éles szemű és még élesebb nyelvű itáliai kortársai. Ám jött az utókor, és a korabeli pletykák végzetesen csábítónak bizonyultak, ráadásul alkalmat kínáltak a vádak fantáziadús továbbépítésére is.

Lucrezia Borgia végletesen fölfokozott rossz hírének egyik legfontosabb alapműve Victor Hugo 1833 februárjában Párizsban bemutatott háromfelvonásos drámája volt, amely alig néhány hónap elteltével a ma este felhangzó Donizetti-opera librettójának alapjává vált. Gaetano Donizetti (1797–1848) ugyanis az említett év októberében szerződést kötött a milánói Scala igazgatását épp akkortájt elvállaló arisztokratával, Carlo Visconti herceggel, mely szerint a következő évadra

4

két új operát komponál, egyenként 6500 osztrák líra honorárium fejében. A némiképp ügyetlenkedő új operai vezetés ezzel egyidejűleg megállapodott a ma már jóval csekélyebb hírnevű zeneszerzővel, Saverio Mercadantéval is, aki a Scala kikezdhetetlenül profi házi librettistája, a ma főleg Bellini alkotótársaként ismert Felice Romani társaságában már neki is fogott egy Szapphó-opera megalkotásának. Csakhogy az 1833–34-es évadra a Scalához szerződtetett operadíva, a francia Henriette Méric-Lalande nem kívánt effajta dalműben szerepet vállalni, s mivel kilencszer akkora fizetésre tarthatott igényt, mint a zeneszerzők, az ő szava nagyobb súllyal esett a latba. Mercadante megbízatását tehát elhalasztották egy évvel, Donizettinek viszont, mint már annyiszor, most is azon nyomban neki kellett látnia a rohamkomponálásnak.

Donizetti és szerencsésen kézre eső librettistája, Romani a vadonatúj Victor Hugo-drámát választotta témául, jóllehet előzetesen nem ígérkezett könnyűnek elfogadtatni a cenzúrával egy olyan operát, amelyben a pápa leánya megmérgezi önnön fiát, aki pedig előzőleg beleszeret saját anyjába, nem sejtve annak kilétét. A milánói cenzor végül mégsem emelt vétót, és 1833. december 3-án megkezdődtek a próbák, melyek során a már említett primadonna, Méric-Lalande asszony újra csak bebizonyította, ki az úr, pontosabban az úrnő az (opera)háznál! Először is nem volt hajlandó álarcot viselni darabbéli első színre lépésekor, jóllehet itt Lucrezia Borgiának szigorúan inkognitóban kellett volna megjelennie. A díva ehelyett ragaszkodott hozzá, hogy maszkját a kezében lóbálva léphessen a közönség elé, hogy a nézőtérről azonmód garantáltan felismerjék, és így learathassa a neki kijáró tapsokat. Másrészt nem fogadta el, hogy az opera a tenor halálának jelenetével érjen véget, s a dramaturgiai ellenérvekre fittyet hányva kikövetelt magának Donizettitől egy virtuóz áriafinálét. A Lucrezia Borgia így végül ebben a formában került színre 1833. december 26-án, s a Scalában a maga 33 előadásával az évad legnagyobb sikerévé vált.

Az opera keletkezés- és alakulástörténete azonban ezzel még korántsem zárult le. Egyrészt a kor gyakorlatának megfelelően olykor megváltoztatott címmel és szerepnevekkel adták (játszották többek között Elisa da Fosco, Eustorgia da Romano, Nápolyi Johanna és Dalinda cím alatt is), másrészt pedig maga a komponista többször is hozzányúlt még, leginkább azért, hogy a tenorok számára enyhítsen valamelyest a darab primadonna-központúságán. Akkor tett például így, amikor a negyvenes évek elején megismerte a Mario művésznevű, emelkedő csillagú tenort és az ő kiváló vokális adottságait. Az énekest eredetileg Giovanni Matteo de Candiának hívták; olasz nemesifjú volt, aki rokonságban állt a félsziget megannyi arisztokrata családjával. Kiskamaszként iskolatársa volt az olasz egyesítés egyik leendő atyjának, Cavour grófnak, s a leendő szárd–piemonti miniszterelnöknél jóval korábban vált az itáliai egyesítési mozgalom, a Risorgimento harcosává. Ennek következtében húszas évei közepén száműzték hazájából, így de Candia francia földre távozott, s hamarosan a párizsi szalonvilág népszerű alakjává vált. Itt fedezték fel az olasz arszlán pompás énekhangját, amelynek kiművelésére Meyerbeer beszélte rá az operaszínpadokon utóbb három évtizeden át Mario néven tündöklő úri tenort.

5

A másik énekes, akinek kedvéért Donizetti bővítette Gennaro szerepét-szólamát, az orosz Nyikolaj Ivanov (Nicola Ivanoff) volt, aki olasz pályatársánál jóval alacsonyabb sorból érkezett az operavilág nagy színpadaira, hiszen a voronyezsi születésű művészt még mutálása előtt, egyszerű parasztfiúként válogatták be a cári udvar kórusába.

A Lucrezia Borgia, „mely hír szerint Donizetti egyik legsükerültebb (sic!) műve”, 1839. augusztus 31-én, vásáridőben került legelső alkalommal a Pesti Magyar Színház közönsége elé. Az opera szöveganyagát, partitúráját és zongorakivonatát az intendáns, Ráday Gedeon gróf egyenesen Milánóból hozatta meg, s a címszerep magától értetődő módon a korabeli magyar operaélet nagyszerű és viharokat támasztó primadonnájára, Schodelné Klein Rozáliára várt. Nem az övé volt az egyetlen, a messzi utókor számára is ismerős név e reformkori szereposztásban, hiszen Gennaro szerepét egy Erkel alakította – Erkel József, Ferenc öccse –, Orsini eredetileg mezzoszoprán nadrágszerepét pedig bizonyos Egressy Béni adta, nem túlságosan heves lelkesedést váltva ki a Honművész című korabeli sajtóorgánum ítészéből, aki a Szózat majdani komponistájának operaszínpadi teljesítményéről ezt írta: „...megvalljuk, hogy Egressy úrnál, minden dicsérendő ipara mellett, e szerep elenyészett, s a hallgató nemigen tudá, mily hangra írá szerzője, s mit tartson felőle”. A mű egésze és annak előadása azonban összességében tetszésre talált, s benne „Schodelné asszonynak bő mezeje volt jeles talentumát előtüntetni, melyet a közönség több ízbeli zajos és hosszas tapsokkal, előhívatásokkal ismert meg”. Igaz, az egykorú magyar sajtó magát a Lucrezia Borgiát és annak érdemdús komponistáját némiképp felemás modorban méltatta: „Benne untató hosszas dalok nincsenek; többnyire rövid valamennyi, és látszik belőle, hogy szerzője nem sokat gondolván a tárgynak nagy komolyságával, zenéjét csak rövidre szabta, és a nagyszerűséghez, mely talán könnyen untatóvá is válhatott volna, közelíttetni nem is akarta. S talán éppen ez által tévé azt kedvessé publicumunk előtt. A zeneszerző elejétől végig hű marad feltételéhez s a felvett caracterhez, melyet a könnyelmű és nagyszerű közé helyezhetünk, s azt könnyed-komolynak nevezhetjük.”

6

Az opera cselekménye Az ifjú nemes, Gennaro és társasága a velencei Grimani-palotában mulatozik. Épp követségbe készülnek: Ferrarába, a kétszínű Alfonso herceg és felesége, a gyűlölt Lucrezia Borgia udvarába.

Gennaro elszunnyad a teraszon, s ekkor gondolán álarcot viselő hölgy érkezik, aki meghatottan szemléli az alvó fiatalembert. Nem más ő, mint Lucrezia Borgia, s amit rajta kívül más még csak nem is sejthet: egyszersmind Gennaro ismeretlen édesanyja. Az álmából felébredő ifjú csodálattal tekint az asszonyra, akit a féltékeny herceg titkon most is követ, azt gondolván, hogy Gennaro a felesége szeretője. Amikor Gennaro barátai visszatérnek, felismerik és rögtön szembesítik rossz hírével Lucreziát, aki sietve távozik, s inti fiát, hogy vigyázzon az életére.

Ferrarában a velencei követség tagjaként Gennaro vakmerő sértésre vetemedik: a termet díszítő Borgia-címer feliratából eltávolítja a B betűt. Lucrezia, nem tudván, hogy e tettet épp saját fia követte el, bosszúállásra szólítja fel férjét. Alfonso lefogatja az ifjút, majd látva Lucrezia riadalmát, hűtlenséggel vádolja az asszonyt. Gennaróval mérget itatnak, ám a hercegné rögtön ellenmérget ad fiának, akinek a lelkére köti azt is, hogy rögtön hagyja el Ferrarát.

Gennaro nem hallgat a jótanácsra, így jelen van azon az estélyen, amelyen a váratlanul megjelenő Lucrezia közli nevének meggyalázóival, hogy mindannyian mérgezett bort ittak. Amikor az asszony rájön, hogy a fia is közöttük van, újra ellenmérget adna be neki, ám Gennaro nem akarja túlélni barátait. Az ifjú élete utolsó pillanataiban tudja meg, hogy ki volt az édesanyja. Írta: László Ferenc

7

Andrij Jurkevics Edita Gruberová koncertszerű operaelőadásainak rendszeres közreműködőjeként 2011-ben már nagy sikerrel vezényelte a Lucrezia Borgiát a Müpában, és azóta is több ízben találkozhatott vele itt és az Erkel Színházban a budapesti közönség. A különösen operakarmesterként keresett ukrán művész Odesszában és Kisinyovban, majd a varsói Lengyel Nemzeti Operában is betöltötte a zeneigazgató tisztét.

Imponálóan széles repertoárján Mozart, az olasz romantikus operairodalom szinte egésze, XIX. és XX. századi orosz dalművek sora, de Moniuszko és több klasszikus operett is megtalálható.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Fotó © Miguel Barreto

Fotó © Michele Monasta

8

Bretz Gábor Los Angelesben és a budapesti Zeneakadémián tanult, ahol 2004-ben diplomázott. Három egymást követő évben egyaránt második helyezést ért el a badeni, a szegedi és a miskolci énekversenyen, 2005-ben pedig megnyerte az athéni Maria Callas Énekverseny nagydíját. Főbb szerepei: Mefisztó (Boito és Gounod), Figaro, Leporello, Banquo, Gurnemanz, Kékszakállú. Fellépett a berlini Komische Operben, a milánói Scalában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Covent Gardenben és Sydneyben, dolgozott többek közt Daniel Barenboimmal, Gustavo Dudamellel és Valerij Gergijevvel.

Yolanda Auyanet a Kanári-szigeteken, Las Palmasban született, pályáján versenydíjak sorával indult, s az operaszínpadon Musetta szerepében debütált az olaszországi Bariban. Az ezredvég óta a világot járó spanyol szoprán olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Zubin Mehta, Franco Zeffirelli vagy a tenor Alfredo Kraus. A Don Giovanni Donna Annája mellett repertoárjának középpontjában az olasz operairodalom, azon belül is főként a bel canto nagy női főszerepei állnak: Normát többek közt Madridban és a drezdai Semperoper színpadán, Anna Bolenát Pármában, a Lucrezia Borgia címszerepét pedig Bolognában énekelte.

Cecilia Molinari 2015-ben végzett a pesarói Accademia Rossinianán.

A fiatal olasz mezzoszoprán A reimsi utazás, illetve A török Itáliában előadásain debütált, majd gyors ütemben és ugyancsak Rossini-szerepekben mutatkozott be az operavilág megannyi fontos színterén: a berlini Deutsche Operben csakúgy, mint a Római Operában, a moszkvai Bolsojban és nem utolsósorban a milánói Scalában, ahol idén az Olasz nő Algírban címszerepét alakította. Mindemellett Donizetti-operák előadásaiban is Európa-szerte fellép, Maffio Orsini nadrágszerepét például Triesztben is megformálta már.

Ștefan Pop 2010-ben, huszonhárom esztendős korában a Plácido Domingo nevével fémjelzett Operalia énekverseny első díjának és közönségdíjának nyerteseként vált világszerte keresetté, ám nemzetközi debütálására már 2009-ben sor került, amikor a Traviata Alfredóját énekelte Rómában, Franco Zeffirelli rendezésében. Ugyanez év tavaszán Kolozsvárott közreműködője volt egy Kurtág-mű, a Colindă-Baladă ősbemutatójának is. A 2010-es évek során olyan operai fellegvárakban ismerkedhetett meg a közönség a román tenor művészetével, mint a Bécsi Állami Operaház, a párizsi Opéra Bastille vagy a londoni Covent Garden.

Ujvári Gergely Kárpátalján született 1985-ben, énektanulmányait magánúton végezte. Huszonegy évesen lett a debreceni Csokonai Színház énekese, 2012 óta tagja a Magyar Állami Operaháznak, előbb kórusénekesként, majd szólistaként. 2014-ben kapta első főszerepét a János vitézben, repertoárján főként lírai tenorszerepek találhatók. Az Opera társulatával fellépett Prágában, Varsóban, Pozsonyban, Kolozsvárott, valamint a legtöbb magyar nagyvárosban, rendszeresen vesz részt operettgálákon és dalesteken is.

Endrész Ferenc 2021-ben szerezte meg diplomáját Fried Péter növendékeként. Zeneakadémiai tanulmányai alatt részt vett Francisco Araiza és Iris Vermillion mesterkurzusán is, szólót énekelt Beethoven IX. szimfóniájában, Mozart és Fauré Requiemjében, de fellépett A varázsfuvola Papagenójának szerepében, illetve Julian Philips The Yellow Sofa című operájának magyarországi bemutatóján is. Énekelt a Pécsi Nemzeti Színházban, valamint a Magyar Állami Operaház több produkciójában (Dead Man Walking, Salome, Rinaldo), Mozart A színigazgató című operájában a címszerepben állt színpadra.

Szélpál Szilveszter énekesi tanulmányait Temesi Mária és Andrejcsik István növendékeként végezte. A szegedi születésű bariton (aki egyébként diplomás fizikatanár is) szólista-pályafutását 2010-ben a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, első főszerepe egy operett, a Bob herceg címszerepe volt. Azóta repertoárjára Papageno, a Hamupipőke Dandinije vagy épp a Szerelmi bájital Belcoréja is fölkerült. Az immár hangversenyek műsorvezetőjeként is tevékeny művészt 2015-ben a Szegedi Operabarátok Egyesülete „Az év ifjú énekese” címmel ismerte el, 2016-ban pedig Dömötördíjat kapott.

9

Papp Balázs a XI. Nemzetközi Simándy József Énekversenyen a Müpa különdíját nyerte el. A berettyóújfalui születésű fiatal tenor jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakos hallgatója, mestere Fried Péter. Zenés színházi és koncerténekesi pályafutását mindazonáltal már megkezdte: Debrecenben musicalszerepben nyílt alkalma színpadra lépni, tavaly a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén Mozart c-moll miséjének tenor szólamát énekelte, idén pedig két kisebb szerepben ő is közreműködött Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicalének színpadi ősbemutatóján, az Opera produkciójában.

David Astorga, a 33 esztendős Costa Rica-i tenor a brüsszeli konzervatórium elvégzése után a valenciai Palau de les Arts Reina Sofía falai között folytatta tovább tanulmányait Plácido Domingo irányítása alatt. Comprimario és főszerepek megformálójaként egyaránt megfordult már a világ számos operaházában, így a 2021–2022-es évad kezdetén a Szerelmi bájital Nemorinójának szólamát énekelte Bolognában, és a későbbiekben e szezon során fellép még többek között Nizzában, Tenerifén és a Bécsi Állami Operaházban is.

Fotó © Emmer László

Haja Zsolt a Simándy József Énekverseny és a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekverseny győzteseként, valamint a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekverseny különdíjasaként alapozta meg pályáját. A debreceni Csokonai Színházban 2005-ben debütált, a Magyar Állami Operaházban a Pomádé király új ruhájában mutatkozott be, de énekelte már Escamillo, Guglielmo, Papageno, Figaro és Marcello szerepét is. A Müpában többek közt Richard Strauss Capriccio című operájának Kocsis Zoltán vezényelte produkciójában, illetve Eötvös Péter Atlantisának szólistájaként is hallhattuk.

Bakonyi Marcell a Stuttgarti Zeneakadémián Hamari Júlia tanítványa volt, diplomázása óta a győri születésű basszbariton a pesarói Rossini Fesztiválon, Salzburgban, Nürnbergben, Oslóban és Zürichben is nagy sikerrel szerepelt. Az Oláh Gusztáv-emlékplakett díjazottja 2011-ben a Bánk bán II. Endre királyaként mutatkozott be a Magyar Állami Operaházban, s az elmúlt évek során Porgy, Escamillo, Musztafa bej (Rossini: Olasz nő Algírban) és Leánder (Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom) szerepében is találkozhatott már vele a budapesti közönség.

10

Zöldy Z. Gergely Junior Prima díjas díszlet- és jelmeztervező 2005 és 2009 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán szerzett diplomát, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait mozgóképes látványtervezői képzésen. Meghatározó mesterei között tartja számon Menczel Róbertet és Tóth Kázmért. Színházi, opera- és musical-előadások látványáért felel, többször dolgozott a Magyar Állami Operaházban, többek között a Triptichon és a Traviata felújításán, de nevéhez fűződik Alföldi Róbert Kabaré-rendezésének izgalmas, perspektivikus tere is a Budapest Bábszínházban.

Szelei Mónika színházi pályafutása jelmezkivitelezőként, illetve tervezői asszisztensként indult, 2015 óta azonban számos opera- és balettelőadás jelmeztervezőjeként megismerhettük a kreatív művészt, aki ugyanebben az évben megkezdte látványtervezői tanulmányait a Drezdai Képzőművészeti Főiskolán, melyet azután a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatott. Számos egyéb produkció mellett az ő jelmezeit viselték a West Side Story Erkel Színház-beli előadásain éppúgy, mint az Eiffel Műhelyházban bemutatott korai Puccini-opera, az Edgar bemutatóján.

Fotó © Bencze László

Anger Ferenc az Operaház énekkarának tagjaként végezte el a Színházés Filmművészeti Egyetem színháztudományi szakát, majd színházrendezést tanult a velencei IUAV Egyetemen. Diplomaelőadásként Verdi Otellóját állította színpadra 2008-ban a Szegedi Nemzeti Színházban, s azóta dolgozott már a Müpában, Pécsett és Győrben, de Pisában és Torre del Lagóban is. Az Operaházban 2013-ban debütált Richard Strauss Ariadné Naxosz szigetén című operájával, s ettől kezdve öt éven át ő volt az intézmény művészeti igazgatója is.

Alessandro Amorettit olyan jelentős fesztiválok és intézmények foglalkoztatják korrepetitorként és zongorakísérőként, mint a Salzburgi és a Bregenzi Ünnepi Játékok, a BBC Proms, a bécsi Staatsoper, a Sanghaji Opera vagy a Bolsoj. Mesterkurzusokat tart a világ minden táján, együtt dolgozik számos elismert szólistával, és olyan karmesterek munkáját segítettesegíti, mint Giuseppe Sinopoli, Gustav Kuhn, Marco Armiliato vagy Enrique Mazzola. Emellett continuojátékosként rendszeresen részt vesz többek között a Londoni Filharmonikusok, a Francia Rádiózenekar és a Drottningholm Színház produkcióiban.

11

A Honvéd Férfikar Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa. Operaelőadások és koncertek állandó szereplője, a klasszikus zenei hangversenyélet nélkülözhetetlen résztvevője itthon és külföldön egyaránt. Az 1949-ben alapított együttes kezdettől különleges hangzással szólalt meg, amelyhez az évek során magas szintű előadói érzékenység is társult. A Honvéd Férfikar a hagyományos klasszikus és kortárs zenei feladatok mellett szívesen vállal műfaji kirándulásokat a crossover területére is. Az elmúlt évtizedek során a kórus négy kontinens több tucatnyi országában turnézott Mexikótól az Egyesült Államokon át Kínáig.

A Pannon Filharmonikusok jogelődjét Lickl György alapította 1811-ben, a pécsi zenekari kultúra tehát több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Az együttes az elmúlt másfél évtizedben jelentős változásokon ment keresztül, és ma már Magyarország egyik legmeghatározóbb szimfonikus zenekaraként tartják számon. A pécsi Kodály Központ rezidens együttesének a Müpában is saját koncertsorozata van, de fellépett már a legjelentősebb európai termekben is Zürichtől Bécsen át a berlini Filharmónia nagyterméig. 2019 januárja óta Bogányi Tibor és Varga Gilbert együtt a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterei.

12

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

mupa.hu 13

SUMMARY Although her portrayal as the demonic embodiment of a poisoner is largely unfounded, this seems to be how Lucrezia Borgia became an infamous figure for all time in 1833, first in a play

by Victor Hugo, and then later that same year as the titular character of Gaetano Donizetti’s opera based on the new drama. Written in quite a short time and premièred at Milan’s La Scala on 26 December 1833, Lucrezia Borgia is one of the representative “prima donna operas” of the bel canto style, in part thanks to the fact that the creator of the title role, the diva Henriette Méric-Lalande, refused to accept having the work end with the death of the tenor character, Gennaro, and instead demanded that Donizetti write her a virtuosic aria for the finale. It’s also true that the maestro later tinkered with the world-conquering work several times in order to improve the position of the tenors singing Gennaro.

Müpa Budapest’s production of Lucrezia Borgia will be conducted by Andriy Yurkevych – just like at the concert version of the work presented here ten years ago – and directed by Ferenc Anger, the former artistic director of the Hungarian State Opera. Performing the title role will be the Spanish soprano Yolanda Auyanet, whose repertoire features prominent female bel canto roles: she has sung Norma in Madrid, at Dresden’s Semperoper and elsewhere, as well as Anna Bolena in Parma and Lucrezia Borgia in Bologna. Romanian tenor Ștefan Pop has been sought after around the world since taking first prize – along with the audience prize – at the 2010 Operalia singing competition and has since demonstrated his art to audiences in a series of citadels of opera performance. Hungary’s own Gábor Bretz, a bass-baritone celebrated everywhere from La Scala to New York’s Met will appear as the opera’s incorrigibly wicked and jealous antagonist, Alfonso d’Este, while the trouser role of Maffio Orsini will go the young Italian mezzo-soprano Cecilia Molinari, who since making her debut in 2015 has enjoyed a glorious career primarily in the works of Rossini. Appearing in the minor roles will be noted figures from both the Hungarian and international opera worlds. The soloists will be joined by the Honvéd Male Choir, whose contributions to opera productions is always outstanding, and the Pannon Philharmonic: this orchestra from Pécs has just now started a concert series in the great hall of the Wiener Musikverein.

14

15

ELŐZETES AJÁNLÓ

2021. november 28.

ADVENTI KONCERT A TENEBRAE KÓRUS HANGVERSENYE

Közreműködik: Tabajdi Ádám – orgona Vezényel: Nigel Short

Tenebrae Kórus Fotó © Sim Canetty-Clarke

2021. november 30.

BACH – DURUFLÉ – SZATHMÁRY Közreműködik: Szathmáry Zsigmond, Pétery Dóra, Reincke Ivan-Bogdan, Kun Rajmund – orgona, Szathmáry Anikó – hegedű, Thurnay Viola – alt, Ekkehard Abele, Gyombolai Bálint – bariton, Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert), UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Vajda Gergely, Nemes László Norbert Szathmáry Zsigmond

2021. december 7.

FELFEDEZÉSEK

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR Közreműködik: Balog József – zongora Vezényel: Holly Hyun Choe 16

Holly Hyun Choe Fotó © Hrotkó Bálint, Eötvös Péter Alapítvány

2021. december 9.

LINA_RAÜL REFREE

FADO A 21. SZÁZADRA HANGOLVA Fotó © Mileu

2021. december 12.

KARÁCSONYI ORATÓRIUM I. Közreműködik: Núria Rial – szoprán, Kristina Hammarström – mezzoszoprán, Julian Prégardien – tenor, Samuel Hasselhorn – bariton, Insula orchestra, Accentus Vezényel: Laurence Equilbey

Laurence Equilbey Fotó © Julien Benhamou

2022. január 1.

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS Közreműködik: Mojca Erdmann – szoprán, Rab Gyula – tenor, Bretz Gábor – basszus, Danish Chamber Orchestra, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Fischer Ádám Fischer Ádám Fotó © Nikolaj Lund Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

17

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok 18 www.budapestvasarcsarnokai.hu

VARÁZSLATOS TÉLI ÉLMÉNYEK

JÉGPÁLYA / KÜLTÉRI SZÍNPAD / ÉLŐ KONCERTEK

MÜPA SÁTOR:

november 30. – december 5.

ÉGIGÉRŐ MUZSIKA mesekoncert

december 12. – január 9.

RECIRQUEL: KRISTÁLY

Téli újcirkusz-mese január 14.

OPERASZELÍDÍTŐ

#FIGARO

Részletes műsorunkat keresse a mupa.hu-n!

mupa.hu 19

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

Címlapon: Yolanda Auyanet @ Miguel Barreto A szerkesztés lezárult: 2021. november 12.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu