Müpa Műsorfüzet - Berlin - Budapest Lieder (2021. szeptember 19.)

2021. SZEPTEMBER 19.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

BERLIN–BUDAPEST LIEDER 1

bfz.hu mupa.hu

19 September 2021 Festival Theatre

BRIDGING EUROPE 2021 – BUDAPEST–BERLIN

BERLIN–BUDAPEST LIEDER

Featuring: Lilla Horti – soprano, Benjamin Appl – baritone, József Balog – piano, Péter Szűcs – clarinet, Olivér Gáspár – trombone, Gergely Lukács – tuba Helmuth Lachenmann: Berliner Kirschblüten Bartók: Five Songs on Poems by Endre Ady for voice and piano, Op. 16, BB 72 1. Három őszi könnycsepp 2. Az őszi lárma 3. Az ágyam hivogat 4. Egyedül a tengerrel 5. Nem mehetek hozzád Aribert Reimann: Fünf Gedichte von Paul Celan 1. Blume 2. Auge der Zeit 3. Tenebrae 4. Heute und Morgen 5. Ein Lied in der Wüste Ligeti: Der Sommer György Kurtág: Hölderlin-Gesänge, Op. 35a 1. An 2. Im Walde 3. Gestalt und Geist 4. An Zimmern 5. Der Spaziergang 6. Paul Celan: Tübingen, Jänner Gordon Kampe: Acht schwarze Lieder nebst einer Moritat Schönberg: Brettl-Lieder (Cabaret Songs) – selection 1. Gigerlette 2. Einfältiges Lied 3. Arcadien (Arie aus dem Spiegel von Arcadien) The English summary is on page 10.

2

2021. szeptember 19.

Fesztivál Színház

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

BERLIN–BUDAPEST LIEDER

Közreműködik: Horti Lilla – szoprán, Benjamin Appl – bariton, Balog József – zongora, Szűcs Péter – klarinét, Gáspár Olivér – harsona, Lukács Gergely – tuba Helmuth Lachenmann: Berliner Kirschblüten (Berlini cseresznyevirágzás) Bartók: Öt dal Ady Endre szövegeire, énekhangra és zongorára, op. 16, BB 72 I. Három őszi könnycsepp II. Az őszi lárma III. Az ágyam hivogat IV. Egyedül a tengerrel V. Nem mehetek hozzád Aribert Reimann: Fünf Gedichte von Paul Celan (Öt vers Paul Celan verseire) I. Blume (Virág) II. Auge der Zeit (Az Idő szeme) III. Tenebrae IV. Heute und Morgen (Ma és holnap) V. Ein Lied in der Wüste (Dal a pusztában) Ligeti: Der Sommer (A nyár) Kurtág György: Hölderlin-Gesänge (Hölderlin-dalok), op. 35a I. An (…-nak) II. Im Walde (Az erdőben) III. Gestalt und Geist (Alak és lélek) IV. An Zimmern (Zimmerhez) V. Der Spaziergang (A séta) VI. Paul Celan: Tübingen, Jänner (Tübingen, január) Gordon Kampe: Nyolc fekete dal, köztük egy gyilkosságének Schönberg: Brettl-Lieder (Kabarédalok) – válogatás I. Gigerlette II. Einfältiges Lied (Együgyű dal) III. Arcadien (Ária az Árkádia tükrei című darabból)

3

Az 1935-ben született Helmut Lachenmann az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb és pedagógusként is óriási hatású német zeneszerzője, műveinek zenei nyelvezete a teljes hangzó spektrumot – zajokat és a zenei hangok különböző akusztikus átalakításait is – magában foglalja. Lachenmann főleg hangszeres zenét ír, a kottákhoz pedig rendszerint részletes leírást mellékel, mert a muzsikusoknak sokféle, a hagyományostól eltérő játékmódot kell kikísérletezniük, elsajátítaniuk és alkalmazniuk. Az itt hallható, 2017-ben befejezett kompozíció nem él ezekkel a technikákkal, merészségét egy furcsa képzettársítás adja. Az ötperces zongoradarab alapja két egyszerű, de emblematikus dallam: a cseresznyevirágzásról szóló japán tradicionális ének, a Sakura, sakura, valamint egy operettsláger a berlini operett atyjának tartott Paul Lincke 1899-ben színre vitt, Luna asszony (Frau Luna) című művéből. Miután jazzes harmóniákkal fűszerezve bemutatta ezt a két, gyökeresen ellentétes karakterű témát, Lachenmann egymásra is vetíti őket. Az ember még sokáig elhallgatná, hogyan alakul a dallamok további sorsa, de nagyon hamar alkotóelemeikre bomlanak, majd mindössze egy hangköz, végül egy cluster (hangfürt, egymás melletti hangok akkordja) marad csak belőlük.

A kezdeti könnyedség után a komor és hangsúlyos zárószakasz utólag az előzményeket is más megvilágításba helyezi.

Szinte pontosan száz évvel korábban keletkezett Öt Ady-dalával (op. 16) egy időben, 1916-ban Bartók Béla egy másik ötös dalsorozatot is írt, op. 15-ös jelzéssel, melynek ismerete nélkül az Ady-dalokat sem érthetjük meg. Az op. 15-ös Öt dal szövegeit egy kivételével Gombossy Klára írta. Titokzatos, utólag kifürkészhetetlen kapcsolat fűzte a zeneszerzőt a felvidéki főerdőmérnök nála húsz évvel fiatalabb, akkor mindössze tizennégy éves lányához; ma már nem megállapítható, igaza volt-e az egyik jelentős Bartók-kutatónak, aki azt állította, hogy a hét éve házas zeneszerző a válás lehetőségét is fontolóra vette az érett gondolkodású, épp törvényes korba ért kamaszlány miatt. A hozzá intézett levelek kerülik az érzéki szálakat, de Bartók kedvesen, ugyanakkor érezhetően nagy szenvedéllyel tanítgatja, orientálja Gombossy Klárát, osztja meg vele zenéről, irodalomról vallott nézeteit, tapasztalatait, sőt zeneszerzői elképzeléseit is – emiatt páratlan értékű dokumentumokról van szó. Bartók pár hónap múlva minden kapcsolatot megszakított a lánnyal, később középszerűnek nevezte a dalok szövegét, és a sorozatból csak hármat engedett megjelentetni nyomtatásban. A teljes ciklus csak halála után tizenhárom évvel, 1958-ban vált publikussá.

Az Ady-dalok ezzel szemben 1923-ban teljes egészében megjelent, a versekben a kor egyik legnagyobbjaként tisztelt költője reményvesztett szerelmi elhagyatottságról, kínzó magányról, gyógyíthatatlan, sötét lelki fájdalmakról vall. Önéletrajz és műalkotás összekapcsolódásáról lenne szó? Bizonyítani nem tudjuk, de a Bartók által kiválasztott Ady-költemények szinte folytatják az op. 15-ös sorozat utolsó Gombossy-versének sorait: „Itt lent a völgyben már gyilkol az ősz, / Sápadt virágok sorsukat várják.” A két sorozat középső költeményei is rímelnek egymásra: az op. 15-ös ciklusét ugyan vélhetőleg nem Gombossy Klára, hanem barátnője

4

írta, de A vágyak éjjele című vers erotikus fantáziája – refrénje: „Csókolni! Ajkam most csókra vágyik!” – mintha Az ágyam hivogat című Ady-versben visszhangozna.

Ami a versek megzenésítésének módját illeti, a Gombossy Klárának szóló levelek között páratlanul értékes háttér-információt találunk. Bár Bartók az op. 15-ös dalokkal kapcsolatban írja le őket, ezek a sorok az Ady-dalokra is vonatkoztathatók: „Ha le próbálja zongorázni az énekszólamot, konstatálni fogja, hogy annak alig van, vagy éppenséggel nincs zenei értelme. – Magyarázat: ez nem a régi értelemben vett dal […], amelyben szép, kerek, tetszetős (fülbemászó!) dallam alá rakták a szöveget, és hozzá másodlagos jelentőségű kíséretet írtak. Ez inkább amolyan rövid kis zenei dráma, amelyben az énekszólam nem más, mint »recitativo« (recsitálás). Vagyis itt az énekszólam körvonalai nem lehetnek egyébb [sic!], mint a természetes szavalás hanghordozásának fix zenei hangokra való megrögzítése. A melodikus részt (melódiákat, vagy melódiaszerű »expressivo« részecskéket) a kíséretben találjuk.”

Bartók még élt, épp legnagyobb remekműveit alkotta, amikor 1936-ban megszületett a kortárs német zeneszerzők egyik doyenje, az idén nyolcvanöt éves Aribert Reimann. Az 1950-es évek második felében zongorakísérőként indult, később olyan legendás dalénekesekkel dolgozott, mint Brigitte Fassbaender és Dietrich Fischer-Dieskau. A berlini zeneakadémián 1983 és 1998 között a Kortárs dal elnevezésű tantárgyat oktatta, de a vokális irodalom zeneszerzői munkásságát is áthatja, életművének nagyobb része énekhangot foglalkoztató kompozíciókból áll. Írt operát Shakespeare, Strindberg, Werfel, Kafka, García Lorca, Grillparzer, Maeterlinck műveiből, zenekari és zongorakíséretes dalokat többek között Hölderlin, Pavese, Sylvia Plath, Baudelaire, Poe, Emily Dickinson, Goethe, Rückert, James Joyce verseire, rendkívül színes tehát a paletta. A Bukovinában született, zsidó származású, szüleit a holokausztban elveszítő német költő, Paul Celan hangsúlyosan szerepel ebben a sorban, Reimann több ciklust is szentelt verseinek. A koncerten felhangzó öt dalt 1959–60-ban komponálta Fischer-Dieskau számára, az ő közreműködésével is mutatta be a Berlini Ünnepi Heteken 1962-ben. Az 1970-ben öngyilkosságba menekülő Celan költészete mintha egy széthullott nyelv elemeiből való újraépítkezés lenne, Ingeborg Bachmann szavaival: az iszonyat-szépség ellentétpár jegyében. Erre rímel Reimann a költemények rezdüléseire érzékenyen reagáló zenei nyelvezete, amely szintén egy korábban évszázadokig élő hagyomány, a dúr-moll hangrendszer felbomlása utáni írásmód, az atonalitás világában mozog, és amelyben már nem érvényes disszonancia és konszonancia megkülönböztetése.

Bartókhoz hasonlóan az 1923-ban született és tizenöt éve elhunyt Ligeti György is feltűnően kevés dalt írt, azokat is főleg pályakezdőként. A nyár című Hölderlin-verset azonban már befutott zeneszerzőként, 1989-ben komponálta, néhány évvel rendkívül izgalmas és előadói szempontból is nehéz Három fantázia Hölderlin után című kórusciklusát követően. Ahogyan a terjedelmesebb Ligeti-művek, ez az alig háromperces dal is egy egyszerű zenei ötleten – egy lefelé haladó skálán – alapszik, hogy aztán különféle alakzatokat felvéve járja be a benne

5

rejlő lehetőségek széles skáláját. Kettős hangvétele szintén jellemző Ligetire: a vers ugyan idilli békét fest le, a lefelé haladó skála azonban évszázadok óta a szomorúság, a lemondás zenei-retorikai alakzata. Ligetit nem a természet burjánzása, hanem a költemény rejtett üzenete ragadta meg, mely szerint ebben a gazdagságban ott rejlik a „nappal feltartóztathatatlan vonulása”, az elmúlással való szembenézés elkerülhetetlensége – de talán az élet örök újrakezdése is.

1993 és 1997 között készült, Hölderlin-Gesänge címet viselő kompozíciójában az idén kilencvenöt éves, Ligetinél három évvel később született Kurtág György főleg a német költő töredékei közül válogatott. Az eredetileg tizennégy megzenésített szövegből – ezek egyike Paul Celan Hölderlin alakját megidéző verse – végül hatot választott ki, mert mint a zeneszerző elmondta, ezek kerültek hozzá a legközelebb az énekesekkel folytatott próbák során.

Kiegészítő kommentárként Kurtág megvallotta azt is, hogy számára hosszú évtizedekig elsősorban Goethe, Schiller és Heine jelentette a német költészetet, Hölderlinhez nem igazán tudott kapcsolódni. Csak a kilencvenes évek első felében, berlini tartózkodása idején ragadta meg figyelmét a különc költő világa, hétköznapinak semmiképp nem mondható élete.

A Beethovennel azonos évben, 1770-ben született Hölderlinnél harmincéves kora körül mentális zavarok jelentkeztek, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy kényszerűen el kellett válnia életének nagy szerelmétől, akit költeményeiben Diotimának nevez, és aki nem sokkal később meg is halt.

Az 1807-ben súlyos elmebetegnek nyilvánított költőt egy tübingeni asztalosmester vette gyámsága alá, az ő házában, egy toronyszobában lakott élete végéig, és amikor időnként a Neckar partján sétált, a növényzetet vad „Pallaksch!”-felkiáltások kíséretében csapkodta zsebkendőjével. (A halandzsának hitt szó eredetével és lehetséges jelentéseivel külön szakirodalom foglalkozik.) A Kurtág-ciklus tételei nemcsak a Hölderlin-költemények zenei megfogalmazásai, hanem egyúttal a költő portréja is kirajzolódik belőlük. Akár jeleneteknek is tekinthetők, az Ady-dalok Bartókjával szólva mindegyik „amolyan rövid kis zenei dráma”.

Zeneszerzőként és a költői gondolat kibontásának módjai iránt érdeklődő alkotóként Kurtág rendkívül izgalmasnak találta, hogy Hölderlin sokszor többféleképpen írta meg ugyanazt a verset. „Kiderült, hogy nincs végleges szöveg, tulajdonképpen azért írtam meg a Hölderlinénekeket, mert megpróbáltam ezeknek a bonyolult mondatszerkezeteknek a nyomára bukkanni.

Berlinben egy tó mellett laktunk, körülbelül húsz perc alatt körül lehetett járni, gyönyörű fűzfák szegélyezték. Sétáltam a tó partján, leültem egy padra, és olvastam, hangosan mondtam magamnak a verseket. Nem akartam én eredetileg megzenésíteni őket, csak azt éreztem, hogy meg akarom hozzájuk találni az utat.” Úgy véli, nemrég bemutatott Beckett-operája mellett szöveg és zene kapcsolatát tekintve ez a ciklus áll legközelebb az ideáljához: sikerült benne megvalósítania azt, hogy „szöveg és zene úgy találkozzon, ahogyan Monteverdi vagy Schütz idejében”, vagyis az énekelt dallamok a költői tartalmat, a gesztusokat, valamint a szavalat

6

lejtését is tükrözik, magukban foglalják. Ma már életrajzi okokból is közel áll hozzá a sorozat: mint mondja, felesége, Márta két évvel ezelőtti halála óta a Hölderlin költészetét és életét meghatározó Diotima-szerelem neki is egyik legfőbb témájává vált.

Az 1976-ban született Gordon Kampe 2014-ben írta ma hallható alkotását Francis Picabia, Stefan George, Xavier Forneret, Hans Fallada és Guillaume Apollinaire verseire. A negyedórás dalciklus címében szereplő „Moritat” szó balladaszerű vásári rigmust, gyilkosságot elbeszélő nótát jelent, amilyen Bicska Maxi Cápadala is Kurt Weill és Bertolt Brecht 1928-ban Berlinben bemutatott Koldusoperájában. Gordon Kampe – saját bevallása szerint – vonzódik a sötét témákhoz, a groteszkhez, ennek a kompozíciónak is lényege az akasztófahumor, a vásári komédiások – a szó eredeti értelmében: képmutatók – nagyotmondásokra, túlzásokra épülő történetei. „Basszusklarinét és zongora kíséri az énekhangot – mondja a zeneszerző –, ez a hangszerelés nekem mindig Schubert Pásztor a sziklán című gyönyörű dalát juttatja eszembe, amelynek utolsó két ütemét én, középszerű klarinétos, sosem tudtam rendesen eljátszani. Schubert dalával ellentétben azonban az én művemben nem végződnek jól a dolgok.”

Annak az atonális világnak az alapjait, amelyben Reimann Celan-dalai is mozognak, Arnold Schönberg fektette le a 20. század első évtizedeiben. Nehéz elképzelni, hogy ez az iskolateremtő osztrák zeneszerző egykor a kabaré – régies magyar nevén: brettli – számára komponált dalokat.

Mikor a párizsi Chat noir mintájára megnyílt az első német mulató, a berlini Überbrettl – a név a nagy filozófus, Friedrich Nietzsche Übermensch-kifejezésének játékos átvétele, kifigurázása –, a huszonéves, akkor még ismeretlen Schönberg megpályázta annak zenei vezetői állását.

Ebből a célból írta meg 1901 áprilisa és szeptembere között összesen nyolc kabarédalát, amelyeknek szövege, egy kivételével, az akkor frissen megjelent, jelentős írók-költők nevével fémjelzett Német sanzonok gyűjteményében szerepelt. A kabarédalok éppen aktuális témákat énekeltek meg, utalásokkal az éjszaka, a nagyváros, az alvilág romantikájára, de társadalomkritikát is megfogalmaztak; Schönberg pedig – a monumentális, valóságos hangszínorgiában pompázó Gurre-dalok és a Megdicsőült éj fiatal szerzője – csevegő énekszólamú, könnyed zenei kísérettel ellátott, tetszetős, lendületes dalaival tökéletesen kielégítette az igényeket – egy rendkívüli zeneszerzői pálya rendkívüli kezdeteként. Írta: Várkonyi Tamás

7

Fotó © Frisenhan Zsanett

Fotó © Lars Borges, Sony Classical

Fotó © Csendes Krisztina

8

Horti Lilla 2017-ben operaénekesi, 2018-ban művésztanári diplomát szerzett a budapesti Zeneakadémián. Tanulmányai alatt ösztöndíjasként egy évig a San Sebastián-i Musikene Főiskolán Ana María Sánchez növendékeként képezte magát.

A Magyar Állami Operaházban Mimit alakította a Bohéméletben, a Pécsi Nemzeti Színházban Rosalindát Johann Strauss A denevér című operettjében, de a Budapesti Wagner-napokon is szerepelt már. 2019-ben többek közt Fiordiligit énekelte a Così fan tuttéban és Avignonban is fellépett az Armel Fesztivál közreműködőjeként. 2009-ben Junior Prima díjjal, 2018-ban a Cziffra Fesztivál Tehetségdíjával ismerték el.

Benjamin Appl napjaink egyik legjelentősebb dalénekese, akinek aligha kell jobb ajánlólevél annál, mint hogy tanulóéveiben a legendás Dietrich Fischer-Dieskau mentorálta. Ma már a világot járja, elismert dirigensekkel, zenekarokkal és szólistákkal dolgozik együtt rendszeresen. Különösen a német nyelvű repertoárban mozog otthonosan, szívügye a legnehezebb terület, a 20–21. század zenéje. Elhivatottságát és ügyszeretetét mutatja, hogy 2019 májusában azért utazott Budapestre, hogy több napon át személyesen konzultáljon Kurtág Györg�gyel a Hölderlin-Gesänge nem sokkal későbbi, dortmundi előadása kapcsán.

Balog József érzékeny zeneiségével kivívta a kritikusok elismerését és a közönség szeretetét Amszterdamtól New Yorkig, Londontól Sanghajig. Sokat foglalkoztatott szólista és kamaramuzsikus, több mint ezer hangversenyt adott már a világ három kontinensének huszonöt országában. Repertoárjában központi helyet foglal el Beethoven, Chopin, Liszt, Bartók zenéje, de szívesen játszik kevésbé ismert remekműveket és jazz inspirálta klasszikus zenét is. Nevéhez megannyi kortárs zenei mű bemutatása fűződik, játékát kilenc CD-felvétel őrzi, és rendszeresen tart mesterkurzusokat a világ nagynevű intézményeiben. Munkásságát 2018-ban Liszt-díjjal jutalmazták.

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu9

SUMMARY This special concert presents a selection from the Hungarian and German song literature of the past 120 years, with pianist József Balog joined by two prominent artists, Lilla Horti and Benjamin Appl, on the Festival Theatre stage. Lilla Horti is among the outstanding singers of the cohort currently starting their careers; it has barely been three years since she left the Liszt Academy and she already has a number of significant roles to her name. She has appeared at the Budapest Wagner Days and the National Theatre of Pécs, as well as performing a lead role at the Hungarian State Opera. The German Benjamin Appl emerged from under the wing of the legendary baritone Dietrich Fischer-Dieskau and is now considered one of the world’s top lieder singers. He is particularly at home in the German-language repertoire and its most difficult era, the music of the 20th and 21st centuries, is closest to his heart. His dedication and love for his chosen work is illustrated by the fact that he travelled to Budapest in May 2019 expressly to consult for several days with the composer of a work he would subsequently perform in Dortmund – this masterpiece, György Kurtág’s Hölderlin-Gesänge cycle is among the works we will hear from him here. The performer of the difficult and responsibility-laden piano accompaniment is József Balog, another musical personality with an open and profound outlook who enjoys both intellectual and technical challenges; in addition to László Lajtha’s piano works, he has recorded Ferenc Liszt’s fiendishly difficult Transcendental Études and also enjoys playing jazz and contemporary music, particularly from Hungarian composers.

The programme features pieces from the most significant German and Hungarian contemporary composers, while also evoking two great forebears, as well as introducing one of the outstanding figures of the generation of forty-somethings. Helmut Lachenmann’s piano work combining turn-of-the-century Germany and traditional Japanese music will be followed by Béla Bartók’s five songs composed in 1916, and the song cycle set to the poems of Paul Celan by Aribert Reimann, who turns 85 this year, in the late 1950s and early 1960s.

After György Ligeti’s song composed to the poem by Hölderlin, we will hear György Kurtág’s series also written to the German poet’s texts, as well as a song cycle with black humour at its heart by Gordon Kampe. The concert evoking the atmosphere and sense of life of various ages will be completed by light and entertaining songs that can be considered a curiosity by Arnold Schoenberg, and which he wrote for the first German cabaret venue, Überbrettl.

10

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu

11

ELŐZETES AJÁNLÓ

2021. szeptember 20.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

FISCHER IVÁN ÉS A KONZERTHAUSORCHESTER BERLIN Közreműködik: Mirijam Contzen – hegedű Mirijam Contzen Fotó © Molina Visuals

2021. szeptember 22.

VÍKINGUR ÓLAFSSON ZONGORAESTJE Víkingur Ólafsson Fotó © Ari Magg

2021. szeptember 26.

TANÚHEGYEK

AZ EL NEM FELEJTETT MAGYAR NÉPDAL SZÁZ ÉVE 12

Fonó Zenekar Fotó © Posztós János, Müpa

2021. szeptember 26.

„EGY A TERMÉSZETTEL”

A VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS GÁLAKONCERTJE Közreműködik: Balázs János – zongora, Pusker Júlia – hegedű, Szvétek László – basszus, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Farkas Róbert Farkas Róbert Fotó © Gela Megrelidze

2021. szeptember 29.

LITTLE G WEEVIL BAND PLAY ON LEMEZBEMUTATÓ

2021. október 3.

JAZZMŰHELY

TÓTH VIKTOR: RIGHT ON! Közeműködik: Tóth Viktor – altszaxofon, loopok, Szakcsi Lakatos Róbert – zongora, Neumann Balázs – billentyűs hangszerek, Hodek Áron – basszusgitár, Hodek Dávid – dob, Orbán György – bőgő 13 Fotó © Láng Péter

14

MÜPA PODCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Segal Viktor, Molnár Piroska, Virág Judit, Grecsó Krisztián vagy éppen Csík János.

mupa.hu 15

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2021. szeptember 9.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu