Müpa Műsorfüzet - Von Bartók Bis Bartók - Bartóktól Bartókig (2021. szeptember 17.)

2021. SZEPTEMBER 17.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

VON BARTÓK BIS BARTÓK – BARTÓKTÓL BARTÓKIG 1

bfz.hu mupa.hu

17 September 2021 Festival Theatre

BRIDGING EUROPE 2021 – BUDAPEST–BERLIN

VON BARTÓK BIS BARTÓK – FROM BARTÓK TO BARTÓK

Featuring: Tony Lakatos – saxophone, Simon Höfele, Tamás Pálfalvi, Kornél Fekete-Kovács – trumpet, János Benyus – horn, Edina Mókus Szirtes – vocals, László Gőz – trombone, bass trumpet, Miklós Lukács – cimbalom, Modern Art Orchestra, UMZE Ensemble Conductor: Gergely Vajda Dargay Marcell: Ricercar Dinyés Dániel: Capriccio Matthias Pintscher: Occultation Horváth Balázs: quasi ciaccona metrica

Bartók–Modern Art Orchestra: 15 Hungarian Peasant Songs (arranged by Kristóf Bacsó, János Ávéd, Gábor Subicz, Kornél Fekete-Kovács) IV. Old dance tunes I. Four Old Sorrowful Tunes 7. Allegro (Arra gyere, amőrre én) 1. Rubato (Megkötöm lovamat) 8. Allegretto (Fölmentem a szilvafára) 2. Andante (Kit virágot rózsám adott) 9. Allegretto (Erre kakas, erre tyúk) 3. Poco rubato (Aj, meg kell a búzának érni) 10. L’istesso tempo (Zöld erdőben a prücsök) 4. Andante (Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra) 11. Assai moderato (Nem vagy legény) 12. Allegretto (Beteg asszony, fáradt legény) II. Scherzo 13. Poco più vivo (Sári lovam a fakó) 5. Allegro (Feleségem olyan tiszta) 14. Allegro (Ësszegyűltek, ësszegyűltek az izsapi lányok) 15. Allegro (Bagpipe tune) III. Ballade (tema con variazioni) 6. Andante (Angoli Borbála)

The English summary is on page 12.

2

2021. szeptember 17.

Fesztivál Színház

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

VON BARTÓK BIS BARTÓK – BARTÓKTÓL BARTÓKIG

Közreműködik: Tony Lakatos – szaxofon, Simon Höfele, Pálfalvi Tamás, Fekete-Kovács Kornél – trombita, Benyus János – kürt, Szirtes Edina Mókus – ének, Gőz László – harsona, basszustrombita, Lukács Miklós – cimbalom, Modern Art Orchestra, UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Vajda Gergely Dargay Marcell: Ricercar Dinyés Dániel: Capriccio Matthias Pintscher: Occultation Horváth Balázs: quasi ciaccona metrica

Bartók–Modern Art Orchestra: Tizenöt magyar parasztdal (hangszerelés: Bacsó Kristóf, Ávéd János, Subicz Gábor, Fekete-Kovács Kornél) I. Négy régi keserves 1. Rubato (Megkötöm lovamat) 2. Andante (Kit virágot rózsám adott) 3. Poco rubato (Aj, meg kell a búzának érni) 4. Andante (Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra) II. Scherzo 5. Allegro (Feleségem olyan tiszta) III. Ballada (tema con variazioni) 6. Andante (Angoli Borbála)

IV. Régi táncdalok 7. Allegro (Arra gyere, amőrre én) 8. Allegretto (Fölmentem a szilvafára) 9. Allegretto (Erre kakas, erre tyúk) 10. L’istesso tempo (Zöld erdőben a prücsök) 11. Assai moderato (Nem vagy legény) 12. Allegretto (Beteg asszony, fáradt legény) 13. Poco più vivo (Sári lovam a fakó) 14. Allegro (Ësszegyűltek, ësszegyűltek az izsapi lányok) 15. Allegro (Szöveg nélküli dudanóta)

3

Az Új Magyar Zenei Fórum (UMZF) zeneszerzőverseny olyan új művek megírását igyekszik ösztönözni, melyek egyként adnak számot alkotójuk eredeti gondolkodásmódjáról, valamint az európai zene különböző tradícióihoz való kreatív kötődéséről, legyen szó műfajokról, egy jelentős szerző életművéről vagy akár egy-egy nagy hatású kompozíció valamely jellegzetes alkotóeleméről. A korábbi években így került a verseny fókuszába Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Ligeti György művészete. A legutóbbi, 2020-ban kiírt verseny nagyzenekari kategóriájában ismét Bartók öröksége állt a figyelem centrumában, pontosabban egy Bartók-mű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára nyitótételének fúgatémája.

Az ensemble-kompozícióknál (kamaraegyüttesre írt daraboknál) pedig olyan művel lehetett pályázni, melyben a szerző kiemelt szólóhangszerként kezeli a trombitát. E kategória döntős művei közül a mai koncerten három szólal meg. Az UMZF legutóbbi kiírásából természetesen nem következik automatikusan, hogy a pályázónak asszociálnia kellene a versenymű valamilyen, a 18–19. században kialakult, jellegzetes elemére, ugyanakkor a concertáló elv, a szólista és az együttes egymás mellé rendeléséből adódó dramaturgiai vagy retorikai lehetőségeket így vagy úgy, de mindegyik kompozíció kiaknázta.

Dargay Marcell műve (Ricercar – Hommage à Béla Bartók) nemcsak az ensemble-, hanem a nagyzenekari kategória kiírásának is meg kívánt felelni azzal, hogy a zenei szövet kialakításában felhasználta a bartóki fúgatémát. „A darab egy régóta formálódó ötletből alakult – vallja a komponista. – A két, számomra legfontosabb fúga – Bach Musikalisches opferjének hatszólamú ricercarja és a Zene I. tétele – szerkezete kapcsán sokat gondolkodtam azon, miként lehetne a 18. és a 20. század legnagyobb kontrapunktikus teljesítményét valamilyen módon szintetizálni egymással. A kamaraművek kiírásában azonban az állt, hogy trombitának kell szerepelnie a darabban, ekkor behunytam a szememet, és azon gondolkodtam, mi a legelső dallam, amely a trombitáról eszembe jut. Charles Ives Megválaszolatlan kérdése (The Unanswered Question) volt az első asszociáció, és nagyszerű választásnak tűnt a két fúga közötti távolságot átívelő kérdés-, illetve hídmotívumként. Amikor elkezdtem a dallamokkal foglalkozni, és észrevettem, hogy szorosabb rokonságban állnak egymással – például ötödik hangként mindegyik a H-ra lép; hogy Bartók fúgatémájának első három hangja ugyanolyan hangközszerkezetet képez, mint a Bach-téma utolsó három hangja –, szinte már minden haladt a maga útján. Ekként a ricercar eredeti jelentésében, mint »keresés« is fontossá vált. Keresni mindenben, mindenhol az összefüggéseket és kapcsolatokat, és hálózatot teremteni belőlük.

A darab első részében a Bartók-téma a bachi téma rákfordításával áll szemben, a harmadik részben pedig mindez az ellentettjére fordul: a Bach-témát a Bartók-téma rákfordítása ellenpontozza. A darab során a kiegészítő szólamokban (kontraszubjektumokban) más szerzők, így Sosztakovics, Bartók, Jeney, Szőllősy dallamai is feltűnnek, a zárlatban pedig Alban Berg Hegedűversenyének utolsó akkordja (B-G-F-D) C-re transzponálva szólal meg (C-A-G-E), ami Cage nevén túl egyben a Bach-téma hangközeinek kitágítása is (C-Esz-G-Asz helyett C-A-G-E).

A »bármely pillanatban bármi lehet bármi« hatására törekedtem, egy zenei kép kialakítására, 4

amely olyan, mintha sok-sok fényképet vagy festményt másoltam volna egymásra. Így az egyes részletek ismerősek ugyan, de mindig valamilyen más kontextusban, fénytörésben állnak.”

A kompozíció hangszerelése, hangszínvilága sokat köszönhet Anton Webern nevezetes átiratának. Webern eredetileg a hatszólamú ricercar kontrapunktikus szövetét kívánta átláthatóbbá, „áthallhatóbbá” tenni, ugyanakkor azzal a technikával, amellyel mindezt elérte, dekonstruálta és elidegenítette az eredeti kompozíciót.

Dinyés Dániel Capriccio című darabjának címe a zenei gondolatok szabad áramlásából következő szabad formálásra utal. A szerző színházi gondolkodását ismerve nem meglepő, hogy a Capriccióban nem a szólista és az együttes alá-fölé rendeltsége, és nem is az ellenpontozás lehetőségei határozzák meg a zenei folyamatot, hanem egy sajátos zenedrámai helyzet, melyben a protagonista (jelen esetben a szólótrombita) monológját a zenekar nem pusztán kíséri, hanem kommentálja, illetve sajátos szituációba helyezi. Egyfajta kettős beszéd jön így létre, miként Wagner Siegfried című operájában, ahol egyszerre halljuk Mime beszédét és mögöttes gondolatait. Dinyés a Capriccióban kialakítani szándékozott zenei helyzetet így írta le: „A darab kísérlet arra, hogy mint a vágástechnika segítségével egy filmben, itt is egyszerre lássunk bele egy folyamat két részébe. Mintha egy beszélgetéskor lehetőségünk nyílna nemcsak azt hallani, amit a másik mond, hanem azt is, amit közben gondol.” Ellentétben a wagneri és a hozzá hasonló példákkal, Dinyésnél nem a „lebuktatásra” helyeződik a hangsúly, hanem egy olyan „őszinte állapot elérésére, ahol egy témának mindegyik oldalát meg lehet ismerni”.

A harmadik magyar döntős kompozíció előtt a német zeneszerző és karmester, Matthias Pintscher műve, egy háromrészes ciklus (Sonic eclipse, 2009–2010) utolsó darabja hangzik el.

A cím szójáték (solar eclipse – sonic eclipse, azaz napfogyatkozás – hangfogyatkozás), de a sorozat harmadik darabjának címe is egy csillagászatban használt terminusra utal (occultation – okkultáció, azaz takarás). Utóbbi azért is különösen izgalmas, mert a csillagászok egy olyan jelenséget írnak le általa, mely Pintscher munkájában kompozíciós alapötletté vált. A távcsöves megfigyelő számára a Földről szemlélt égitestek (csillagok, bolygók, holdak) együttállásai a kutatás szempontjából azért váltak különösen fontossá, mert gyakran a takarás teszi egyáltalán lehetségessé egy adott égitest létezésének felfedezését. A távoli rendszerekben keringő égitestek közül csak a saját fénnyel rendelkező csillagok megfigyelésére adódik közvetlen lehetőség, ugyanakkor egy csillag előtt elhaladó bolygó a takarás pillanatában olyan jelenségeket generálhat, melyek nemcsak létezésére, hanem fontos tulajdonságainak (tömeg, átmérő, anyagösszetétel, sűrűség, keringési sebesség) megállapítására is lehetőséget kínálnak.

A Sonic eclipse első szakaszában a trombita kap szólószerepet, a második részben a kürt, a ma elhangzó Occultation tételben pedig a trombita és a kürt együtt, azaz a két szólam kapcsolatát akár kozmikus dimenzióban is vizsgálhatjuk. „A két nagyon eltérő, ugyanakkor egy hangszercsaládba tartozó instrumentum lehetőségei foglalkoztattak. Először a különbözőségekre összpontosítottam, és kifejezetten arra törekedtem, hogy a hangzás, a formálás minél heterogénebb legyen, majd fokozatosan közelítettem egymáshoz a két hangszert, s ezzel 5

együtt az ensemble anyagai is egyre jobban bevonódtak a mindinkább homogénné váló hangzásba. Szándékom szerint minden egyetlen hanggá, egy hangszerré és egyetlen közös hangzó gesztussá olvad össze, hogy aztán újra széttartsanak. Képletesen mindez pontosan megfelel a napfogyatkozás jelenségének” – tájékoztat a zeneszerző.

Dargayhoz hasonlóan Horváth Balázs is egy barokk műfajra, illetve kompozíciós technikára utal darabjának címével (quasi ciaccona metrica), mely – talán nem szándékoltan – rímel Bartók hegedűre írt szólószonátája (anyagában is barokk mintát idéző) első tételének feliratára: Tempo di ciaccona. A ciaccona (chaconne, ciacona) jellegzetes 17–18. századi variációs forma, illetve eljárás, az egyes variációk alapját viszont nem egy téma vagy (mint például a passacaglia esetében) egy basszusmenet, hanem egy harmóniasor teremti meg. Horváth darabjában az ismétlődő elem nem egy jellegzetes akkordsor, hanem egy ritmikai-metrikai szakasz, mely ciacconaként ismétlődik. „A szólótrombita hangszínbeli variációs egységei azonban nem feltétlenül követik a ciaccona formáját, így a zenei paramétereknek egyfajta polifóniája jön létre – avat be a szerző művének technikai titkaiba. – A mű másik alapötlete a szólótrombita egyhangos zenei anyaga. A g’ hang a C-trombitán három különböző fogással játszható.

Artikuláció, hangszín, ritmus és metrum lehetséges kombinációi a szigorú, folyamatos pulzáció ketrecén belül variálódnak a darab elejétől a végéig. Az ensemble a trombita anyagait kíséri, színezi, imitálja. A trombitahangok és a chaconne-forma kombinációjának köszönhetően a darab minden üteme egyedi.” A kompozíció tehát egy bizonyos paraméter mentén változatlan, ugyanakkor mégsem található a darabban egyetlenegy olyan ütem sem, mely közvetlenül megfeleltethető volna egy másiknak. „A 15 magyar parasztdal Bartóknak azt a korszakát és törekvését mutatja be, amikor a népdalfüzért egyúttal egy többtételes műzenei alkotássá is szerkesztette” – írja Ujfalussy József egy tanulmányában. Az első négy dallam (Négy régi keserves ének) az első tétel szerepét tölti be, az egyes dallamokat a variációs feldolgozásmód köti egybe. Egyetlen dallamot dolgozott fel a scherzóban, a választott népdal szövege jól illeszkedik a hivatkozott műfaj csúfolódó, groteszk hangvételéhez: „Feleségem olyan tiszta, egyszer mosdik egy hónapba”. A lassú tétel helyén áll Angoli Borbála balladájának drámai erejű, variációs feldolgozása – a tétel alcíme: Tema con variazioni. A negyedik tételben – Régi magyar táncok – feldolgozott dalok nagy része az ipolysági dudagyűjtésből ered.

A Modern Art Orchestra Bartók zongoramuzsikájának minden egyes hangjához ragaszkodva alakította ki a big band sajátosságaihoz illeszkedő hangszerelést, a munkát az együttesben játszó, zeneszerzőként, szólistaként és átiratok készítőjeként is aktív hangszeresek végezték el. Az egyes tételek között hallható improvizációk, illetve improvizatív hatást keltő szakaszok kommentárokat, a bartóki felvetések nyomán kialakított zenei asszociációkat jelenítenek meg. Elsősorban tehát nem átdolgozásról, hangszerelésről, hanem az eredeti mű kitágításáról beszélhetünk, a 2018-as lemezfelvételen ráadásul nemcsak a jazzre jellemző habitusból, a jazz-zenészek alapvető hozzáállásából adódóan – téma, majd témához kapcsolódó 6

rögtönzés – tágítja ki a Bartók-mű dimenzióit, hanem vendéganyagok felhasználása révén is: hallhatjuk például Bartók hangját, zongoristák, zenekar hangfelvételeit, elektronikus zenei alapokat. De a lényegi elem természetesen az improvizációk jelenléte. Fazekas Gergely a lemez kísérőfüzetében így fogalmazott: „Az improvizációk révén ez az anyag nemcsak megfejti (vagy kifejti) a bartóki gondolatokat, hanem az első hangtól az utolsóig Bartók szellemiségét is közvetíti”, majd idézi Bartók 1942-ben írt tanulmányának részletét: „A kínai fal mesterséges felépítése, egyik népnek a másiktól való elválasztása nem sok jóval biztat a népzene fejlődésére nézve. Idegen befolyás elől való teljes elzárkózás stagnálást jelent; jól asszimilált idegen hatások lehetőséget adnak a gazdagodásra.” És valóban, a szólisták nagyon is különböző zenei világokat, kultúrákat képviselnek, s a „jól asszimilált idegen hatások” végül lenyűgöző gazdagságot teremtenek. Egyet lehet érteni Szabó Károly, a hangzasvilag.hu szakmai magazin főszerkesztőjének véleményével, szerinte „a Bartók teremtette népzenei hagyományok ápolása a művek másként való megszólaltatásáról is szól.

A Modern Art Orchestra – Bartók zsenialitása előtt tisztelegve, megtartva a mű eredeti hangulatát és mondanivalóját – áthangszerelve és kibővítve helyezte át az eredeti zongoradarabot más zenei környezetbe. Újra bizonyítást nyert, hogy Bartók mindig aktuális, és az improvizációs zenével foglalkozók számára örök táptalajt biztosít.” Írta: Molnár Szabolcs

7

Tony Lakatos Budapesten született, zenészcsaládban. Édesapja neves prímás, testvére, Roby Lakatos szintén hegedűs. Ő maga is hegedülni kezdett, és tizenöt évesen váltott szaxofonra, majd miután 1977-ben megnyert egy hazai jazzversenyt, hivatásos muzsikusi pályára lépett. 1981-ben telepedett le Németországban, ahol hamarosan már a legkiválóbb zenészek között tartották számon. Számos formációban játszott, illetve játszik, több száz lemez- és CD-felvételen működött közre. Ő volt az első magyar zenész, aki bejutott a Gavin Report Top 10-be, az amerikai jazzrádiók népszerűségi listájának élmezőnyébe.

Fotó © Sebastian Heck

Fotó © Dominik Odenkrichen

8

A fiatal német trombitaművész, Simon Höfele (1994) az új generáció egyik legnagyobb csillaga, nagy sikerrel mutatkozott be a BBC Rádió és az ECHO Rising Stars programjaiban. Hazája legjelentősebb zenekarai mellett olyan kiváló együttesekkel lépett fel, mint a Concertgebouw Zenekar, a BBC Filharmonikusok vagy a Mahler Kamarazenekar.

A klasszikus és a modern trombitarepertoár mellett gyakran játszik kortárs zenét, közreműködésével mutatták be Matthias Pintscher kettősversenyét (Chute d’étoiles).

Pálfalvi Tamás az Egyesült Államokban, a Bard College hallgatójaként tanult 2009-től, majd visszatérve Magyarországra a Zeneakadémián tökéletesítette tudását. Többek között a Budapesti Fesztiválzenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeként olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Fabio Luisi, Eötvös Péter, Christoph Eschenbach és Kocsis Zoltán. Napjaink egyik leginnovatívabb trombitása szólistaként rendszeresen koncertezik Európaszerte, de turnéi során megfordult már a New York-i Carnegie Hall és Alice Tully Hall, a Sanders Theater (Harvard Egyetem), valamint a tokiói Suntory Hall pódiumán is. Virtuozitásának, atmoszférateremtő képességének és kivételes zeneiségének köszönhetően több rangos elismerés birtokosa.

Fekete-Kovács Kornél Artisjus-, Liszt Ferenc- és Fonogram-díjas jazz-zenész, zenekarvezető, tanár és zeneszerző. Hegedűtanulmányok után váltott trombitára, több formációban játszott, rendszeresen dolgozik a hazai jazz- és könnyűzenei élet meghatározó személyiségeivel, illetve olyan nemzetközi hírességekkel, mint Dave Liebman, Johnny Griffin, Bob Mintzer, Peter Erskine, Gary Willis vagy Wallace Roney. Gyakran találkozhatunk vele szimfonikus projektekben is, mások mellett közreműködött a Rádiózenekar, a Danubia Zenekar és a Miskolci Szimfonikusok hangversenyein.

Benyus János kürtművész, tanulmányait Beleznay Tibor (Bartók Béla Konzervatórium) és Friedrich Ádám (Zeneakadémia) irányításával végezte, részt vett Peter Damm, Timothy Jones és Ab Koster mesterkurzusain. Több nemzetközi versenyen is sikerrel szerepelt (Chieri, 2007; Sannicandro di Bari, 2008; Jeju, Dél-Korea, 2010), a Brnói Nemzetközi Rézfúvósversenyen kategóriájának első díja mellett a verseny nagydíját is elnyerte. Jelenleg a Magyar Állami Operaház zenekarának tagja, emellett olyan hazai együttesekkel dolgozik együtt, mint a Rádiózenekar, a Concerto Budapest, valamit az UMZE Kamaraegyüttes.

Fotó © Czakó Balázs

Szirtes Edina Mókus hegedű szakon szerzett diplomát, majd komponálással kezdett foglalkozni. Írt zenét a Szegedi Kortárs Balett, a Baltazár Színház és a Magyar Rádiószínház számára is, a 2007-es Song Writing nemzetközi dalíró versenyen egyik szerzeményét tizenötezer dalból a legjobb 14 közé választották, az utóbbi években pedig a Recirquel társulatával is együtt dolgozik. Az Artisjus-, Fonogramés Erkel Ferenc-díjas művész stúdiózenészként és dalszerzőként számos komoly- és könnyűzenei produkcióban, illetve hanglemezen működött közre, rendszeresen fellép hazai és külföldi világzenei fesztiválokon.

9

Gőz László a Zeneakadémia harsona szakán szerzett diplomát, 1978-tól tanított is a jazz tanszakon. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport egyik alapító tagja volt, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Steve Reich, Petr Kotik, Chris Newman, Szabados György és Vidovszky László. 1996-ban megalapította a Budapest Music Center – Zenei Információs Központot, 1998-ban pedig a BMC Records lemezkiadót, producere volt több tucat magyar klasszikus, kortárs és jazzlemeznek. A magyar kortárs zenei élet egyik megkerülhetetlen alakja, az azóta kulturális központtá váló BMC igazgatója, de időről időre muzsikusként is találkozhatunk vele.

Fotó © Kleb Attila

Fotó © Zih Zsolt

10

Lukács Miklós napjaink magyar zenei életének egyik legsokoldalúbb művésze, legyen szó kortárs zenéről, jazzről vagy népzenéről. Különleges adottságai és muzikalitásának kivételes vonásai olyan zeneszerzőket inspiráltak, mint Eötvös Péter, Vukán György vagy Borbély Mihály. Több jazz-, illetve népzenei formációban játszik (Borbély Műhely, East Side Jazz Company, Dresch Quartet), neves szólisták (Charles Lloyd, Archie Shepp, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine, Frank London) vendégeként lépett fel.

Koncertjeiről, lemezeiről rendszeresen beszámolnak a nemzetközi és hazai zenei szaklapok, de olyan újságok is, mint a The New York Times, a Chicago Tribune vagy a The Guardian.

Vajda Gergely karmester, zeneszerző, a Huntsville Symphony Orchestra és a Portland Festival Symphony zeneigazgatója, az UMZE Kamaraegyüttes művészeti vezetője, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány programigazgatója. Három évig állt vezető karmesterként a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd 2014-ben annak állandó vendégkarmesterévé nevezték ki. 2014-től 2019-ig a Nemzetközi Armel Operaverseny és Fesztivál művészeti vezetője volt. Művei a BMC, a Hungaroton Classic és az Editio Musica Budapest gondozásában jelennek meg. Gundel művészeti díjas és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

„Nemzetközi viszonylatban is az egyik legjobb és legeredetibb big band, amelyet az elmúlt 10-15 évben hallottam!” – olvashatjuk egy beszámolóban a Modern Art Orchestra egyik koncertjéről.

Az együttes repertoárjának középpontjában a kortárs, elsősorban magyar jazzszerzemények bemutatása áll. A MAO-ban együtt játszanak az új és a középgeneráció legjobbjai (Subicz Gábor, Bögöthy Ádám, Csízi László, Korb Attila, illetve Fekete-Kovács Kornél, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Cseke Gábor). A zenekart olyan erős művészegyéniségek alkotják, akiket azonos látásmódjuk köt össze, sokan közülük maguk is zenekarvezetők, rendszeresen komponálnak, hangszerelnek.

Az UMZE Kamaraegyüttes tevékenységének középpontjában kortárs magyar és külföldi szerzők kompozícióinak megszólaltatása, a 20. század kevésbé ismert remekműveinek (újra)felfedezése áll, valamint – többek között Bartók és Kodály által 1911-ben alapított legendás elődjéhez hasonlóan – feladatának tekinti az új magyar zene megismertetését az ország határain kívül is: az elmúlt években felléptek a Carnegie Hallban, a Huddersfieldi Kortárs Zenei Fesztiválon és az Avignoni Fesztiválon. Az együttes fenntartója az Új Magyar Zene Egyesülete, amely 2005-ben alakult olyan magyar muzsikusok részvételével, mint Ligeti György, Kurtág György, Szőllősy András, Dobszay László, Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Rados Ferenc, Perényi Miklós, Rácz Zoltán vagy Vidovszky László.

11

SUMMARY The works to be heard in the first part of this concert reserve a special place for the trumpet.

The compositions by Marcell Dargay, Dániel Dinyés and Balázs Horváth all appeared in the 2020 final of the New Hungarian Music Forum composer competition (ensemble category), when all three pieces were premiered by Tamás Pálfalvi, who has a strong stage presence.

At today’s concert, the Dargay work will be performed by the excellent young German trumpet player Simon Höfele. Marcell Dargay explored the links between two famous fugues, Bach’s six-part ricercar from Musikalisches Opfer and Bartók’s Music for Strings, Percussion and Celesta. The thematic material of the two pieces is bridged by a third composition, Charles Ives’s The Unanswered Question. Dinyés’s Capriccio mines the special dramaturgical possibilities produced by the connection between the soloist and the ensemble, and the work is an experiment in casting light on a communication process, “as if we do not just hear what a person says in a conversation, but also what they are really thinking.” Similarly to Dargay, Balázs Horváth also suggests a Baroque genre, or rather composition technique, in the title of his work. The chaconne is a typical 17th and 18th century form of variations, or processes by which the basis for a given variation is not provided by a particular theme or bass progression, but by a series of harmonies. In Horváth’s piece, the repeating element is not a striking series of chords, but a rhythmic/metric section.

The work by the German composer and conductor Matthias Pintscher is the last in a threepart cycle (Sonic Eclipse, 2009–2010). The first section of Sonic Eclipse assigns a solo role to the trumpet, with the horn starring in the second, and the final movement – Occultation – featuring the trumpet and horn, on this occasion with Simon Höfele and the Hungarian State Opera artist János Benyus performing the solos. “Initially, I focussed on the differences between the two instruments and made a concerted effort to ensure the sound and form are as heterogeneous as possible, before gradually bringing the two instruments together step by step, while also interweaving the ensemble’s material to produce an increasingly homogeneous sound,” the composer explains.

The Modern Art Orchestra will perform a Bartók piano work arranged for big band. Every single note of the 15 Hungarian Peasant Songs remains unchanged, with improvisations only heard between the individual movements, as well as in sections giving the effect of improvisation as commentaries and musical associations in response to the ideas raised by Bartók.

Established to perform contemporary music to a high standard, the UMZE Ensemble will be led by the composer-conductor Gergely Vajda, while the second part of the concert will see Edina Mókus Szirtes, László Gőz, Miklós Lukács and Tony Lakatos appearing as guests of the Modern Art Orchestra. In addition, we will also hear the ensemble’s leader, Kornél FeketeKovács, performing as a soloist.

12

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára!

Európa legszebb piaca!

CNN Travel, 2013

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3.

Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu

13

14

MÜPA PODCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Segal Viktor, Molnár Piroska, Virág Judit, Grecsó Krisztián vagy éppen Csík János.

mupa.hu 15

ELŐZETES AJÁNLÓ

2021. szeptember 18.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

HENRIK SCHWARZ & ALMA QUARTET – CCMYK

Fotó © Katja Ruge

2021. szeptember 19.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

BERLIN-BUDAPEST LIEDER Közeműködik: Horti Lilla – szoprán, Benjamin Appl – bariton, Balog József – zongora, Szűcs Péter – klarinét, Gáspár Olivér – harsona, Lukács Gergely – tuba

Horti Lilla Fotó © Frisenhan Zsanett

2021. szeptember 20.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

„BERLIN, DRÁGÁM…”

KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK BERLINRŐL 16 Fotó @ Csibi Szilvia, Müpa

Közreműködik: Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Márton László, Wilhelm Droste, Dés László, Dés András Rendező: Balog József

2021. szeptember 22.

EURÓPAI HIDAK 2021 – BUDAPEST–BERLIN

FRIEDRICH LIECHTENSTEIN TRIO Fotó @ Tomaso Baldessarini

2021. szeptember 23.

JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: FEKETE ERNŐ Fotó © Horváth Judit

2021. szeptember 26.

„EGY A TERMÉSZETTEL”

A VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS GÁLAKONCERTJE Közreműködik: Balázs János – zongora, Pusker Júlia – hegedű, Szvétek László – basszus, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Farkas Róbert Farkas Róbert Fotó © Gela Megrelidze

17

KÖZÖSSÉGI MÉDIA 18

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu 19

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon.

A szerkesztés lezárult: 2021. szeptember 10.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu