Müpa Műsorfüzet - Eötvös Péter-est (2020. február 21.)

Eötvös Péter-est 2020. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2

Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

3

21 February 2020 Béla Bartók National Concert Hall

2020. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

An evening with Péter Eötvös Eötvös Péter-est Featuring: Zsolt Haja – baritone member of the Hungarian Radio Children’s choir – child soprano Miklós Lukács – cimbalom Hungarian Radio Symphony Orchestra Conductor: Péter Eötvös Péter Eötvös: Dialog mit Mozart – Da Capo für Orchester – Hungarian première Péter Eötvös: Reading Malevich – Hungarian première Péter Eötvös: Atlantis

The English summary is on page 11.

Közreműködik: Haja Zsolt – bariton a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagja – gyermekszoprán Lukács Miklós – cimbalom a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Eötvös Péter Eötvös Péter: Dialógus Mozarttal – da capo zenekarra – magyarországi bemutató Eötvös Péter: Reading Malevich – magyarországi bemutató Eötvös Péter: Atlantis

4

Két magyarországi bemutató és egy negyedszázados, óriási zenekari erőket megmozgató mű – a tavaly hetvenötödik évét betöltő Eötvös Péter, a 2019–2020-as évad művészének ünneplését a Müpa egy olyan szerzői esttel folytatja, amelyen ismét maga a komponista vezényel. Rachel Beckles Willson Ligeti, Kurtág, and Hungarian Music during the Cold War című könyvében a 20. század második felének és a 21. század elejének két legjelentősebb magyar zeneszerző-életrajzát állítja párba, az utolsó fejezetben pedig Eötvöst nevezi meg az eggyel fiatalabb generáció legkiemelkedőbb képviselőjeként. Ligetiével hasonló életpályája és nemzetközi elismertsége is alátámasztja e fejezet létjogosultságát. Eötvös is Erdélyben, Székelyudvarhelyen született, majd a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés szakának elvégzése után a kölni Hochschule für Musik karmester szakának hallgatója lett. Élete új szakaszát így Németországban kezdte meg, ahol Karlheinz Stockhausen mellett dolgozott, később Párizsban Pierre Boulez munkatársa lett. Boulez kérte fel az Ensemble InterContemporain művészeti vezetőjének is – saját bevallása szerint itt tanulta ki igazán a karmesterséget. Ettől kezdve vendégkarmesterként a világ számos vezető együttesét, köztük a BBC Szimfonikus Zenekarát

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

vagy a Berlini Filharmonikus Zenekart dirigálta. Zeneszerzőként első átütő sikere Három nővér című operájának 1998-as bemutatója volt, amelyet megrendelések sora követett. Ebben az időszakban Eötvös a Holland Rádió Zenekarának vezető karmestereként is tevékenykedett, de amikor 2004-ben lejárt a szerződése, úgy döntött, visszatér Magyarországra. „A haza számomra két dolgot jelent. Egyrészt Budát. Egy kis János-hegyi faház annak idején, diplomázóként a világ közepe volt nekem. Nem véletlen, hogy ma is a János-hegy közelében lakunk. A másik fontos tényező: a magyar kultúra.

Hiába beszéltem-gondolkodtam Németországban németül, Franciaországban franciául, éreztem, hogy megmaradt a távolság az ottani életformától”– mesélte egy interjúban.

Ugyanebben az évben hozta létre az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt, amely azóta is számos fiatal zeneszerzőt és karmestert segít pályája elindításában. Művészete, főként operái egyik lényegi eleme a nyelv: „Minden nyelv más kultúra” – vallja, s ennek megfelelően operáit különböző nyelven, más-más zenei világot alkotva hozza létre.

Ezúttal zenekari kompozíciói hangzanak el, amelyekben a színpadi művekhez hasonlóan történeteket, eseményeket fedezhetünk fel.

A koncert nyitószámának első változatát Eötvös da capo (Mit Fragmenten aus W. A. Mozarts Fragmenten) címmel 2014-ben komponálta a salzburgi Dialoge zenei fesztivál részére, a Mozarteum, a portói Casa da Música és a New World Symphony, America’s Orchestral Academy (Miami) felkérésére. A salzburgi fesztiválon minden évben más kortárs komponistának jut a feladat, hogy dialógust folytasson a múlt egyik nagy zeneszerzőjével – da capo, vagyis térjen vissza valaminek az elejére, és kezdje újra a „történetet”. Matthias Schulz, a Mozarteum akkori igazgatója hatvanhárom Mozart-töredéket kölcsönzött Eötvösnek, amelyekből ő tizenegy részletet választott ki, s kilenc „Fragmentben” dolgozta fel ezeket. Ebben a formájában a mű – Lukács Miklós játéka által inspirálva – cimbalomra vagy marimbára, illetve kamarazenekarra íródott. Mivel működőképesnek találta, 2016-ban Eötvös a Mozarteumorchester számára átírta a darabot nagyzenekarra, amelyben a szólóhangszer már integrálva kapott helyet, s a művet új, Dialog mit Mozart – Da Capo für Orchester címmel látta el.

A komponálást Eötvös a zongora mellett kezdte, végigjátszva a kapott töredékeket. „Nagyon mulattam azon, hogy Mozart rengeteg Kyrie komponálásába fogott bele, de aztán hamar abba is hagyta őket. Szerintem ezeket mindig szombaton kezdte el, de nem sikerült elkészülnie velük vasárnap reggelig. Vannak nagyon meglepő darabok is, például egy Gibraltar című opera, amely ráadásul egészen későn született, és talán nem maradt meg belőle más, mint egy ária” – emlékezett vissza Eötvös.

A Dialog mit Mozart egy nyitánnyal kezdődik, amely akár Mozarté is lehetne, majd felhangzik az első töredék, egy Kyrie tétel kezdete. Minden új Fragmentet öt krotál

EÖTVÖS PÉTER–EST

5

6

csengőhangja jelez, majd Mozart zenéjére Eötvös válaszol saját zeneszerzői nyelvén: „Hol én kérdezek, és ő válaszol, hol fordítva. Egyáltalán nem próbáltam meg azonosulni Mozart stílusával, de a zenéjébe néha belenyúltam.” Az egyik legizgalmasabb Mozartrészletet Eötvös a darab végére hagyta: az utolsó töredék egy vadásztrió, amelyhez írt egy „lövöldöző” ütős szólamot; ez hol eltalálja a nyuszit, hol nem. A darab idén szeptemberben Eötvös Gliding című új CD-albumán is megjelent, a szerző vezényletével.

Az est második magyarországi bemutatója egyben a Reading Malevich új verziójának világpremierje is: a 2018 nyarán Luzernben bemutatott, majd Hamburgban is játszott művet az első előadások tapasztalatai alapján Eötvös kifejezetten erre az alkalomra dolgozta át s formálta még inkább saját stílusára. A mű a Roche Farma különleges felkérésére készült: a gyógyászati vállalat kétévente megbíz egy zeneszerzőt, hogy komponáljon művet a cég számára, bármiféle megkötés nélkül. A kezdeményezés célja, hogy a náluk dolgozó kutatók számára betekintést nyújtsanak egy ma élő zeneszerző műhelyébe, akinek gondolkodásmódjából esetleg átvehetnek számukra is hasznos elemeket. Egy évvel a bemutató előtt ezért a szerzőt három napra meghívták Bázelbe – ahol a Paul Sacher Alapítványnál többek közt Eötvös-kéziratokat is őriznek –, s végigvezették a laboratóriumokon. Utána egy konferencia keretében Eötvösnek lehetősége nyílt, hogy előadja, mi az elképzelése a darabot illetően, s így diskurzus alakuljon ki a tudósok és a művész között. „Elmondtam, hogy már van is egy konkrét tervem: abban az évben, 2016-ban Bécsben dirigáltam a Három nővért. Az operaház melletti Albertina múzeumban láttam a Chagalltól Malevicsig című kiállítást. Chagallt már korábban is jól ismertem, de Kazimir Malevicset kevésbé; képeit tanulmányozva felfedeztem, hogy nagyon hasonló elven készültek, mint ahogyan én szoktam nekiállni a komponálásnak. Malevics sokszor csak alapszíneket és nagyon egyszerű geometriai formákat használ. Suprematismus No. 56 című képét látva azt éreztem, hogy ezt a formát, ezeket a színeket én hallom, így eldöntöttem, hogy megpróbálom a képi elemeket pontosan átvinni egy zenekari hangzásba.” Eötvös elképzelését hatalmas lelkesedéssel fogadták Bázelben, kiderült például, hogy a résztvevők közül többen is birtokolnak eredeti képeket Malevicstől.

Ebben az esetben tehát Eötvös magát állította kihívás elé, hogy olyan festményt képezzen le zenéjével, amely nem egy történetet mond el. „Bár többnyire úgy kezdem a komponálást, mint Malevics, ezt most mégis inkább úgy fejeztem be, mint Chagall, akinek színes képei mindig valamilyen történetet sugallnak. Sokat tanultam ebből a darabból, mivel úgy éreztem, hogy egy adott feladatot kell megoldanom” – emlékezett a kompozíciós munkára a zeneszerző. A mű alapját adó képen különböző színű és formájú geometriai alakok láthatók, s a formák összessége diagonális irányban helyezkedik el. „Az volt a fontos számomra, hogy a Malevics-kép alapján az elképzeléseimet

ezekre az alapformákra redukáljam. Hogy létrehozzak egy olyan hangot, amely szerintem piros vagy éppen kék. Az előbbit például a vonósok üres húrjain megszólaltatott A-dúr képviseli – ennél a világos, fényszerű hangzásnál pirosabbat nem is tudnék elképzelni.

A kék a klarinét és a fuvola puha, pentaton hangjain szólal meg” – magyarázta Eötvös.

A komponista megpróbálta arányaiban is leképezni a festményt, a formákat pedig hangzóvá alakítani. A fekete négyzet esetében egyszerre szólal meg a zenekar magas és mély fekvésben, a kék félholdat pedig egy előkés, gyöngyöző motívum jeleníti meg.

Még egy lényeges pontja van a kompozíciónak: a formákon átlósan haladva végig a darab túlságosan lassú, egyvonalú lett volna, így Eötvös 90 fokkal elfordította a képet, s két tételre bontotta a zenei anyagot: először vízszintesen, majd függőlegesen halad végig a színeken és formákon, melyeknek alapanyaga így hasonló, irányuk viszont más lett. Bár a bemutatón nem működött rosszul a mű, Eötvös mégis azt mondta magának: akkor most jöjjön Chagall! A darabot „zeneibbé” alakította, a hangzó képet kicsit fellazította – ahogy ő fogalmazott, végre „tudott egy kicsit zenélni”. „26 évvel ezelőtt Schiffer Pál dokumentumfilm-rendező egy erdélyi útjából visszatérve mesélte nekem, hogy már az ottani táncházakban sem székely zenére, hanem amerikai popslágerekre táncolnak a fiatalok. Elkeseredetten állapította meg, hogy úgy tűnik, a széki zenének is leáldozott. Annak idején sokat foglalkoztam nagy kultúrák fejlődésével és eltűnésével. Példaként Atlantisz legendáját említettem. Így született meg idén negyedszázados művem ötlete” – emlékezett vissza Eötvös egyik legismertebb zenekari darabjának keletkezésére. A baritonra és gyermekszopránra, cimbalomra, virtuális, víz alatti kórusra és tíz ütőhangszeres játékost számláló nagyzenekarra írott mű alapja Weöres Sándor Néma zene című képverse, amelynek megzenésítése Eötvöst már 1967-ben foglalkoztatta. A vers közepén található egy önállóan is értelmezhető részlet, amelybe Weöres elrejtett egy mondatot:

a látatlan tiszta világért mely nem az évekkel sűlyedt habokba a redőtlen szerelmi korszakért ami folyton elsötétült így szülte a tört ént a világtalant s a törzs nem is meri egymásban feloldani többé a semmiből éle-sen kiált a [mélybe merült

Atlas és Nimrod]

EÖTVÖS PÉTER–EST

7

8

Eötvös rögtön tudta, hogy ezt fogja felhasználni művében, mégpedig úgy, hogy a vízszintes sorokat a bariton szólistának, míg a függőlegesen kiolvasható szöveget a vele egyidejűleg éneklő gyermekszopránnak adja. A vers utolsó sora örvényt ábrázol: „og örvény forog örvény foMINDEN VISSZATÉR örvény for”. Ezt 1967-ben úgy képzelte el, hogy a magas és mély hangok a középpont felé tartanak. Bár az elv egyszerűnek tűnik, a komponistának mégsem sikerült a gyakorlatban megvalósítania, és az Atlantisban végül egészen más technikához fordult. A mű hátterét egy víz alól szóló kóruson képzelte el, ilyen hangszínt azonban nem kérhetett az énekesektől, így ifj. Kurtág Györg�gyel szintetizátoron hozták létre a hangzást. A zenekarban összesen tíz ütős, tíz vonós és szólamonként öt-öt fúvós kapott helyet. E számoknak zenén kívüli jelentőségük is van: Poszeidón és Kleitosz gyermekeit, az öt ikerpárt szimbolizálják, akik a legenda szerint Atlantisz első királyai voltak. Köztük van Atlasz, a zenében A–Esz, ami éppen egy tritonuszt ad ki; így kezdődik a darab, s a többi iker is ezen a diabolikusnak mondott hangközön szólal meg. A darab vége felé az erősítés nélkül, legmesszebb elhelyezkedő vonósokon széki zene szólal meg, de mint egy törött fonográf, időről időre megakad, ugrik egyet. Az ütősök mindegyikének van egy deszkalapja, amellyel a „múlt koporsójára dobott földrögök” kopogását jelenítik meg. A zene tehát számos módon adja vissza a székely kultúra, tágabb értelemben bármilyen kultúra elsüllyedését. „Eltűnésük lehet fokozatos vagy hirtelen, mint Atlantisz esetében, amely egyes elméletek szerint a földönkívüliek beavatkozásával szűnt meg. Éppen ezért komponáltam az Atlantis végére is egy Star Wars-szerű részt, már csak azért is, mert nagyon jól szól” – mesélte mosolyogva Eötvös. „Ennyi maradt utánunk? – kérdezhetnénk” – írta Thomas Schäfer kritikus a kölni bemutató után. A kérdés ma is, talán még inkább időszerű. Írta: Könyves-Tóth Zsuzsanna

Haja Zsolt pályáját a 2006-os szegedi Simándy József Énekverseny és a Ferruccio Tagliavini Nemzetközi Énekverseny győzteseként, valamint a bécsi Hans Gabor Belvedere Énekverseny különdíjasaként alapozta meg. 2015-ben harmadik helyezést ért el és különdíjat kapott a Competizione dell’Opera nemzetközi énekversenyen.

A debreceni Csokonai Színházban 2005-ben debütált, a Magyar Állami Operaházban a Pomádé király új ruhájában mutatkozott be, de énekelte már Escamillo, Guglielmo, Papageno, Figaro és Marcello szerepét is. A Müpában a Kocsis Zoltán vezényelte Richard Straussoperában, a Capriccióban is hallhattuk.

Fotó © Hrotkó Bálint

Lukács Miklós a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze, olyan sztárokkal játszott már együtt, mint Archie Shepp, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine vagy Frank London. Művészetében a kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban élnek együtt. Több cimbalommű született kifejezetten az ő képességeire, Eötvös Péter, Bella Máté, Fekete Kovács Kornél, Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Kálmán is komponált már számára. Olyan zenekaroknak volt szólistája, mint a BBC Szimfonikusok, az Orchestre de la Suisse Romande, a RAI, a Remix Ensemble, az Israel Contemporary Players, az UMZE Kamaraegyüttes vagy az Ensemble Musikfabrik.

EÖTVÖS PÉTER–EST

9

10

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Dohnányi Ernő kezdeményezésére alakult meg 1943-ban, s azóta nemzetközi rangot és tekintélyt szerzett bel- és külföldi hangversenyeivel, lemezeivel és rádiófelvételeivel. Az együttes négy kontinens több mint ötven országában öregbítette már a magyar zenekultúra hírnevét. Kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, valamint a magyar kortárs zene népszerűsítése és rögzítése terén elért eredményeit egyaránt méltatják a világ vezető kritikusai, a vendégkarmesterek és a zenekarral dolgozó szólisták, zeneszerzők. Az együttes a kezdetek óta közreműködik – jelentős sikereket aratva – a Müpa által rendezett Budapesti Wagner-napokon.

A zenekar állandó karmestere Kovács János, tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója Vásáry Tamás, állandó első vendégkarmestere Vajda Gergely.

A Magyar Rádió Gyermekkórusa 1955-ben alakult, alapítói, Botka Valéria és Csányi László 1985-ig vezették az együttest, melynek jelenlegi karnagya Dinyés Soma.

A kórus a magyar és a nemzetközi zeneélet megbecsült résztvevője, repertoárján a régizenétől a kortárs muzsikáig számos korszak alkotásai megtalálhatók, és olyan művészekkel dolgoztak már együtt, mint Luciano Berio, Szemjon Bicskov, Myung-Wung Chung, Dennis Russell Davies, Peter Maxwell Davies, Philip Glass, Paul Sacher, Solti György, Karlheinz Stockhausen vagy Jeffrey Tate. A kórus legkiválóbb tagjai időről időre szólistaszerepben is bemutatkozhatnak. A ma esti koncerten elhangzó utolsó mű, az Atlantis gyermekszólamát hárman is megtanulták: Kaszás Eszter, Kussinszky Hanna és Szekeres Stefánia, felkészítő tanáruk Walter Judit volt.

Summary Two Hungarian premières and a piece from a quarter-century ago – this is how Müpa Budapest is continuing its celebration of the work of Péter Eötvös, its Artist of the 2019/20 Season, once again with a composer’s concert conducted by the artist himself.

Born in the Transylvanian city of Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Eötvös earned a degree in composition at the Liszt Academy in Budapest before moving to Cologne to study conducting and, eventually, to work with Karlheinz Stockhausen. Later on, he would also work with Pierre Boulez in Paris. His breakthrough as a composer came in 1998 with his opera Three Sisters. Although he returned to Hungary in 2004, his international presence continues to make him one of the most important contemporary composers. He wrote Dialog mit Mozart – Da Capo für Orchester, the piece opening the concert, in its original form for cimbalom (or marimba) and chamber orchestra in 2014 and only later rescored it for full orchestra. The piece consists of 11 fragments

by Mozart, to which Eötvös responds in his own musical language with nine fragments of his own. “Sometimes I ask, and he answers, and sometimes it is the reverse. I made no attempt to identify with Mozart’s style, but occasionally I dipped into his music,” said Eötvös. The performance of Reading Malevich, the next piece on the programme, will not only be a Hungarian première, as he has created a brand new version of it just for this occasion. Commissioned by the Swiss pharmaceutical company Roche, the two-part piece is based on Kazimir Malevich’s painting Suprematismus No. 56 and runs through the image’s geometric shapes and basic colours first horizontally, and then vertically, offering the musical equivalents of, for example, a brown rectangle and a blue moon. The orchestral work Atlantis, premièred 25 years ago, is only rarely heard live owing to the monumental instrumental resources it requires, including no fewer than ten percussionists. This number is present in other sections of the orchestra as well, symbolising the five pairs of twins born to Poseidon and Cleito, according to legend the first kings of Atlantis. The work starts with the premise that every culture eventually vanishes, regardless of whether it is that of Atlantis or the folk music of the Szék region of Transylvania, which appears in fragmentary melodies in the violin parts.

The vocal soloists sing an excerpt from the Sándor Weöres concrete poem Silent Music, in which an internal verse appears amongst the lines: “Atlantis has sunk. Nobody knows when.” As the critic Thomas Schäfer wrote after the Cologne première: “We can ask, ‘Is this all that is left of us?” The question is perhaps even more timely today.

SUMMARY

11

FELFEDEZÉSEK

Savaria Szimfonikus Zenekar

Közreműködik: Camille Thomas – cselló, Langer Ágnes – hegedű Vezényel: Madaras Gergely

2020. február 23.

Camille Thomas Fotó © Dan Carabas, Deutsche Grammophon

L'homme armé – 70 éves a Honvéd Férfikar

Közreműködik: Vizin Viktória – mezzoszoprán, Nyári Zoltán – tenor, Kovács István – basszus, Magyar Nemzeti Táncegyüttes (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán), Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Riederauer Richárd

2020. február 26.

Honvéd Férfikar Fotó © Rózsa Zsuzsanna Zuzana Marková Fotó © Henry Fair

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Haydn Philharmonie

Vezényel és szólót játszik: Nicolas Altstaedt

2020. március 4.

Nicolas Altstaedt Fotó © Marco Borggreve

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Ton Koopman és az Amsterdam Baroque Orchestra

Közreműködik: Paola Valentina Molinari – Egy angyal, Yetzabel Arias Fernandez – Mária Magdolna, Chiara Brunello – Mária, Kleofás felesége, Tilman Lichdi – Szent János, Renato Dolcini – Lucifer

2020. április 8.

Ton Koopman Fotó © Eddy Posthuma de Boer

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Kristine Opolais áriakoncertje

Közreműködik: Jose Simerilla Romero, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Gianluca Marcianò

2020. április 13.

Fotó © Tatyana Vlasova

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Waltraud Meier dalestje

Közreműködik: Josef Breinl – zongora

2020. június 22.

Iveta Apkalna Fotó © Nils Vilnis Fotó © Nomi Baumgartl

előzetes,

AJÁNLÓ

Színültig tavasz!

Ji Szergej Nakarjakov Amsterdam Baroque Orchestra Gerald Albright Ballet Rambert & Sadler’s Wells Kristine Opolais Staatskapelle Weimar Makám

MÜPA

PODCAST

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

A tartalom megnyitásához olvassa be az alábbi QR-kódot:

mupa.hu

Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk: A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra Címlapfotó: Csibi Szilvia, Müpa A szerkesztés lezárult: 2020. február 14.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!