Müpa Műsorfüzet - Mein Wien – Jonas Kaufmann bécsi estje (2020. január 10.)

Mein Wien – Jonas Kaufmann bécsi estje 2020. január 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2 10 January 2020 Béla Bartók National Concert Hall

Mein Wien – a night of Viennese music with Jonas Kaufmann Featuring: Rachel Willis-Sørensen – soprano PKF – Prague Philharmonia Conductor: Jochen Rieder J. Strauss: Eine Nacht in Venedig – Overture J. Strauss: Eine Nacht in Venedig – ‘Sei mir gegrüßt, du holdes Venezia’ J. Strauss: Eine Nacht in Venedig – ‘Ach wie so herrlich zu schau’n’ (Lagoon Waltz) J. Strauss: Tik-Tak Polka, Op. 365 J. Strauss: Die Fledermaus – Rosalinda and Eisenstein’s duet – ‘Dieser Anstand, so manierlich’ (Watch Duet) J. Strauss: Die Fledermaus – Csárdás –‘Klänge der Heimat’ J. Strauss: Die Tänzerin Fanny Elssler – ‘Draußen in Sievering’ J. Strauss: Leichtes Blut – fast polka, Op. 319 J. Strauss: Wiener Blut – ‘Wiener Blut, Wiener Blut!’

Stolz: Wiener Café – waltz Kálmán: Die Zirkusprinzessin – ‘Zwei Märchenaugen’ Lehár: Die lustige Witwe – Vilja Song Lehár: Die lustige Witwe – Lippen schweigen Stolz: Im Prater blüh’n wieder die Bäume Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht Stolz: Gruss aus Wien – march, Op. 898 Sieczyński: Wien, du Stadt meiner Träume The concert is part of a tour showcasing Jonas Kaufmann’s new CD Wien, released by Sony Classical.

Jonas Kaufmann appears by arrangement with Zemsky/Green Artists Management, Inc.; records exclusively for SONY MUSIC ENTERTAINMENT. This concert is part of a tour of MünchenMusik.

Please visit artist’s website www.jonaskaufmann.com

The English summary is on page 11.

3 2020. január 10.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mein Wien – Jonas Kaufmann bécsi estje Közreműködik: Rachel Willis-Sørensen – szoprán Prágai Kamarafilharmonikusok Vezényel: Jochen Rieder J. Strauss: Egy éj Velencében – Nyitány J. Strauss: Egy éj Velencében – „Sei mir gegrüßt, du holdes Venezia” J. Strauss: Egy éj Velencében – „Ach wie so herrlich zu schau’n” (Lagúna-keringő) J. Strauss: Tik-tak – gyorspolka, op. 365 J. Strauss: A denevér – Rosalinda és Eisenstein duettje – „Dieser Anstand, so manierlich” (Óraduett) J. Strauss: A denevér – Csárdás – „Klänge der Heimat...”

J. Strauss: Fanny Elssler, a táncosnő – „Draußen in Sievering” J. Strauss: Könnyű vér – gyorspolka, op. 319 J. Strauss: Bécsi vér – „Wiener Blut, Wiener Blut!”

Stolz: Wiener Café – keringő Kálmán: A cirkuszhercegnő – „Zwei Märchenaugen” Lehár: A víg özvegy – Vilja-dal Lehár: A víg özvegy – Ajk az ajkon Stolz: Im Prater blüh’n wieder die Bäume Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht Stolz: Üdvözlet Bécsből – induló, op. 898 Sieczyński: Wien, du Stadt meiner Träume A koncert Jonas Kaufmann új, Wien című albumához kapcsolódó turnéja keretében valósul meg.

A lemez a Sony Classical gondozásában jelent meg.

Jonas Kaufmann képviseletét a Zemsky/Green Artists Management, Inc. látja el, felvételeit kizárólag a SONY MUSIC ENTERTAINMENT készíti. A turnét a MünchenMusik szervezte.

Kérjük, látogassanak el a művész honlapjára: www.jonaskaufmann.com

4

Az ötvenedik életévében járó Jonas Kaufmann immár több mint egy évtizede vitán felül korunk legismertebb operasztárjainak szűk elitjéhez tartozik: az olasz, a francia és a német repertoárban ma ő az első számú tenor, nemzedékének legsokoldalúbb művésze. Müncheni tanulmányait követően operaénekesi pályafutása 1994-ben Saarbrückenből indult, majd az ezredfordulóra a német nyelvterület vezető operaházaiban, de a milánói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon is hatalmas sikerrel mutatkozott be.

A New York-i Metropolitan Operában 2006-ban debütált a Traviata Alfredójaként, és azóta rajongótábora globális méreteket öltött. A 2018-ban Verdi Otellójának címszerepét is diadalmasan birtokba vevő Jonas Kaufmann az operai fellépések mellett dal- és oratóriuménekesként is igen aktív, koncertjein és lemezein pedig nápolyi dalok és operettszámok előadásával is rendre bizonyítja zenei ízlésének tágasságát és stílusérzékének sokrétűségét.

Fotó © Gregor Hohenberg, Sony Classical Entertainment

Kaufmann legújabb, tavaly októberben megjelent albuma (Wien – Sony Classical) akár szerelmi vallomásnak is beillő személyes tisztelgés Bécs, az operettek és népszerű dallamok császárvárosi világa előtt. Ehhez a zenei univerzumhoz, vagyis a ma estére e friss lemez anyagából összeállított koncertprogramhoz régóta meghitt és többszálú kapcsolat fűzi, részben már felmenői révén is, hiszen Kaufmann tiroli illetőségű nagymamája az unokájába is egészen korán beoltotta Johann Strauss, Lehár Ferenc vagy éppen Robert Stolz könnyed klasszikusainak szeretetét. Maga a majdani világsztár pedig nemcsak a televízió révén megismert hajdani bécsi komikusoknak (mindenekelőtt Hans Mosernek) és a wienerisch dialektusnak vált korán a kedvelőjévé, hanem Carlos Kleiber méltán legendás és etalonértékű, 1976-os Denevér-lemezének is, amely a szó szoros értelmében betöltötte a kamasz Jonas Kaufmann üres óráit. Betöltötte és derűssé varázsolta, amint erről maga az énekes beszélt egyik interjújában: a bécsi dalok és operettek „mindig jókedvre hangolnak. [...] Amikor diákkoromban olyan nemszeretem tennivalóm akadt, mint például a takarítás, elég volt föltennem Carlos Kleiber Denevér-felvételét, és az a muzsika azonnal mosolyt varázsolt az arcomra.” Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a tenor felnőtt pályafutása során is jutott hely és szerep az operetteknek. Akár az a véletlen is jelképesnek tekinthető, hogy a legelső professzionális színpadi produkció, amelyben a huszonnégy esztendős Kaufmann a közönség elé lépett – éppen egy operett volt: az 1993–94-es regensburgi évad során több mint harminc alkalommal játszotta Caramello szerepét Strauss Egy éj Velencében című operettjében. Az interneten pedig máig könnyen rálelhetni például arra a rövid videofelvételre, amelyen a tenor a nagykanizsai születésű Sigmund Romberg The Student Prince című operettjéből énekel egy kettőst.

2014-ben, már ünnepelt sztárként kiadott lemezén (Du bist die Welt für mich) az 1920-as, ’30-as évek berlini operettjeiből válogatva rögzített egy hangzó antológiányit. És persze a bécsi operettek slágereinek is rendszeresen jutott lehetőség Kaufmann áriaestjein (mint például 2016-os koncertje legvégén itt, a Müpában), 2018 végén pedig A denevér Eisensteinjének szólamát énekelte a drezdai Semperoper immáron hagyományos ünnepi operettkoncertjén.

Mindezekhez ráadásként még egy, immár külső motivációt is megemlíthetünk a bécsi és egyúttal operett-tematikájú album és koncertprogram összeállításának indokaként, mégpedig a nagy énekesek által megteremtett és fenntartott hagyományt. Németajkú tenorcsillagok Richard Taubertől Rudolf Schockig, Fritz Wunderlichtől René Kollóig következetesen felvállalták ezt az örökséget, Plácido Domingo pedig a maga szép emlékű Bécs-lemezével (Wien, du Stadt meiner Träume, 1986) büszkén csatlakozott ehhez a tradícióhoz. (Amelyet mindazonáltal korántsem csupán a tenorok tartanak elevenen

MEIN WIEN – JONAS KAUFMANN BÉCSI ESTJE

5

6

az opera sztárjai közül, legyen itt elég a néhai Lucia Popp 1988-as, stílustörténeti jelentőségű bécsi operettalbumára, vagy éppen a bariton Thomas Hampson e műfaj és világ iránti jelenkori, nem is oly rég a Müpában is megtapasztalt affinitására utalnunk.)

A koncert teljes első részét az operett műfajához a korabeli tánczene felől közelítő keringőkirály, ifjabb Johann Strauss (1825–1899) szerzeményei töltik ki. Ő nem egyszerűen a bécsi operett aranykorának legnagyobb mestere volt, hanem Bécsnek és a hajdanvolt dunai monarchiának is szimbolikus alakja lett és maradt, akárcsak császári és királyi kortársa, I. Ferenc József.

Kaufmann pályakezdéséhez illő módon az első három szám az 1883-as Egy éj Velencében világát idézi. E mű eredendő bécsiességét természetesen sem a cselekmény színhelyéül szolgáló városköztársaság, a Serenissima, sem az olaszos zenei kolorit markáns jelenléte nem csorbítja, ahogyan az a tény sem, hogy ezt az operettjét Strauss kivételesen nem Bécsben, hanem Berlinben bocsátotta legelső ízben közönség elé. A nyitány után felhangzó „Sei mir gegrüßt, du holdes Venezia” eredetileg az 1887-es, sokáig ritkán játszott Simplicius zeneszáma volt, míg 1923-ban Erich Wolfgang Korngold át nem emelte az Egy éj Velencében korabeli felújításába, Urbino hercegének szólamába: átírt szöveggel, tartós sikerrel és az operett műfajától korántsem idegen színházi gyakorlat megnyilvánulásaként.

Egy ifjabb Johann Straussnak szentelt koncertrészből Schani harmadik befejezett operettje, A denevér sem hiányozhat. E darabja 1874-ben a Theater an der Wienből indult hódító útjára, hogy aztán a századfordulóra már a nagy operaházakba is eljusson: színházi rangemelésének egyik legelső aktív kezdeményezője éppenséggel Gustav Mahler volt. A francia vígjátékból honosított bécsi történet a hámból kirúgó Eisenstein házaspár és szobalányuk különutas kalandjait jelenetezi estétől másnap reggelig.

A koncerten felhangzó Óraduett az önmagát francia lovagnak kiadó Eisenstein és a magyar grófnőként bemutatkozó, álarcot viselő hitves, Rosalinda kettőse a második felvonásból: címadója a férfi hódításaiban fontos szerepet játszó, a nőknek mindig csak odaígért, de itt bizony Eisensteintől végérvényesen elorzott zsebóra. A keringőmuzsikát valósággal felmagasztaló operettbe az álmagyar álgrófné révén bekerült egy szívünknek oly kedves, magyaros koloritú szám is: a Rosalinda által Orlovsky herceg bálján elénekelt virtuóz Csárdás, amelynek előadása után, a világ bármely pontján játsszák is A denevért, a báli közönség tagjai rendszerint magyarul is éljeneznek párat.

Ebben a koncertrészben két olyan Strauss-operettből is felhangzik majd egy-egy részlet, amely posztumusz módon, mások összeállítói közreműködése révén került közönség elé. A Bécsi vér 1899 őszén, alig öt hónappal a keringőkirály halálát követően, és e mű címadója, valamint legnagyobb slágerdallamának forrása az a valcer volt, amelyet

Strauss 1873-ban a császárlány, Gizella főhercegnő esküvőjének megünneplésére szerzett.

A tánchoz, illetve a 19. század egyik legnevesebb balerinájához kapcsolódik a jóval későbbi kompiláció eredményeként, 1934-ben bemutatott Fanny Elssler, a táncosnő című operett is: a biedermeier nosztalgiákra rájátszó utószülött mű legnépszerűbb részlete a szopránhangon megszólaló Walzerlied, a „Draußen in Sievering”.

Az énekszámok között elhangzó két tánczenei fogantatású kompozíció Strauss életművének legjavából való, egyikük ráadásul A denevérrel is leszármazási viszonyban áll.

A Tik-tak gyorspolka a felhangzását megelőző Óraduett rokona, az 1867-es gyorspolka, a Könnyű vér viszont nem operetthez, hanem a kiegyezés évének farsangjához kapcsolható: egy úgynevezett Karnevalsrevue számára készült, legelső nyilvános előadására a bécsi Volksgartenben került sor.

A koncert szünet utáni részében Lehár Ferenc és Kálmán Imre személyében két olyan komponista is szerephez jut, akiket mi, magyarok nem egyszerűen a bécsi operett óriásainak tekintünk, hanem büszkén a magunkénak (vagy legalább: a magunkénak is) vallunk. Mindazonáltal a program második felét nemzedéktársuk, a mindkettejüket jócskán túlélő, hazánkban sokkal kevésbé ismert Robert Stolz (1880–1975) egyik keringője nyitja. A több tucat operett megkomponálása mellett dal- és filmzeneszerzőként is fáradhatatlannak bizonyuló mester 1935-ös, hosszú utóéletű bécsi keringőjén (Wiener Café) kívül elhangzik még Stolztól az 1952-es, Üdvözlet Bécsből című közkedvelt koncertinduló, valamint két jellegzetes Wienerlied. A Kurt Robitschek szövegére szerzett Im Prater blüh’n wieder die Bäume (1916) bő négy évtizeddel később, 1958-ban egy, a békebeli Bécsre nosztalgiával visszatekintő osztrák film címadó dalává vált. És ugyancsak I. Ferenc József uralkodásának legutolsó esztendejéből való a Wien wird schön erst bei Nacht, vagyis a Bécs csak éjjel lesz szép című Stolz-dal is, amely utóbb a szerző több művében is helyet talált magának. Népszerűségének még az sem ártott meg, hogy az érzékenyebb bécsi lokálpatrióták akár félre is magyarázhatták volna a szerzemény címében foglalt állítást.

A siófoki születésű és a budapesti Zeneakadémián végzett Kálmán Imre (1882–1953) életművéből az immár jóval a Monarchia összeomlása után, 1926-ban a Theater an der Wien színpadán bemutatott operett, A cirkuszhercegnő talán legnépszerűbb száma szólal meg. A cári Szentpéterváron és a monarchiabeli Bécsben játszódó mű első felvonásából az álarcot viselő cirkuszi műlovar, a valódi kilétét titkoló Mister X belépője lesz ez a tenorszám, amelyet magyarul Egy drága szempár címen szokás ismerni, habár a „máma itt, holnap ott – oly mindegy” sorok rezignációja ugyancsak tartósan beépült a hazai közönség kollektív emlékezetébe.

MEIN WIEN – JONAS KAUFMANN BÉCSI ESTJE

7

8

A katonakarmesterként az Osztrák–Magyar Monarchia megannyi pontján megforduló és zenei tapasztalatokat gyűjtő Lehár Ferenc (1870–1948) az 1905-ös év utolsó előtti napján tett szert az operett nagy alkotóit is méltán megillető örök hírnévre. Ekkor tartották ugyanis A víg özvegy ősbemutatóját (ismét csak a Theater an der Wienben), s ezt a premiert egyetlen bő esztendő leforgása alatt összesen megközelítőleg 3500 előadás követte szerte Európában. A denevérhez hasonlóan francia alapműből keletkezett és ráadásul Párizsban játszódó operett legalább annyira volt nemzetközi, mint bécsi jellegű. És egyszersmind maga volt a modernség is, mert ahogyan azt a Bambi szerzőjeként (félre)ismert Felix Salten sietve kijelentette: „A mi melódiánk – A víg özvegyben szólal meg. Mindaz a hangzás, ami napjainkban benne van a levegőben, amit olvasunk, írunk, gondolunk, amiről pletykálunk, és új, modern köntösbe bújt érzelmeink mind-mind felhangzanak ebben az operettben. […] Lehár öntudatlanul eltalálja az idők szavát…

Nincs sok bécsi vonás ebben a zenében. Lehár inkább általánosan modern, semmint bécsi; inkább az idő, semmint a hely határozza meg. 1906-ból való, a jelenből, a mából, az ütemet adja lépteinknek.” Ebből az operettből a „pontevedrói” haza mesésen balkáni légkörét nosztalgikusan megidéző Vilja-dal (2. felvonás), valamint az egymást kitartóan szerető, ám mindeközben egymást megtörni is vágyó két összeillő ember, Hanna Glavari és Danilo végső összekerülésének érzelmes duettje, az Ajk az ajkon (3. felvonás) szólal meg ma este.

Lengyel származásra utaló vezetékneve dacára tősgyökeres bécsi volt, s a császárvárosban élt és halt a program befejező számának komponistája, Rudolf Sieczyński (1879–1952), aki operettet ugyan egyet sem szerzett, viszont a Wienerlied, a bécsi dal zsánerének valóságos mestere volt. Ennek szép bizonysága a koncert végén felhangzó műve, amelynek szövege is tőle való („ein echter Wiener” – hivatkozott önmagára).

Ez a mind közül talán leghíresebb Wienerlied, Bécs nem hivatalos himnusza, a Bécs, álmaim városa, refrénjében a feledhetetlen Wien, Wien, nur du allein sorral. Ez a világhódító sláger, a Bécs városának megvallott szerelem dala, amely még Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című filmjében is felhangzik, egy sorsdöntő és történelmi korszakhatárt jelző esztendőben, 1914-ben jelent meg a Grabenen működő Robitschek zeneműkiadónál. Írta: László Ferenc

Fotó © Simon Pauly

Fotó © Peter Adamik

Az amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen imponálóan széles repertoárja Mozarttól Wagnerig és Verdiig, sőt Richard Straussig és Benjamin Brittenig ível. Dolora Zajick versenyek egész során diadalmaskodó egykori növendéke a New York-i Metropolitan Operában ugyanúgy visszajáró vendégnek számít, mint a londoni Covent Gardenben, a müncheni vagy a bécsi Staatsoperben. 2012 és 2015 között az énekesnő a drezdai Semperoper társulatának tagja volt, ahol szereplistája többek között A víg özvegy címszerepével, Hanna Glavarival, illetve A denevér Rosalindájával is gyarapodott. Ez utóbbi szólamot énekelte Willis-Sørensen abban a koncertszerű drezdai Denevér-produkcióban is, amelyre 2018 legvégén került sor Franz Welser-Möst vezénylete alatt, Jonas Kaufmann Eisensteinjének oldalán. És nem utolsósorban: a szoprán szerepelt Jonas Kaufmann Wien-lemezén is, a Fischer Ádám által vezényelt Bécsi Filharmonikusok társaságában.

Az 1970-ben született német karmester, Jochen Rieder pályafutása a kilencvenes évek első felében Karlsruhéból indult, majd brémai működést követően Rieder 2001-től a Zürichi Operaházban vállalt megbízatást. Emellett 2001-ben és 2002-ben Christian Thielemann asszisztenseként dolgozhatott Bayreuthban, A nürnbergi mesterdalnokok produkcióján. 2009 óta Rieder szoros munkakapcsolatban van Jonas Kaufmann-nal: a világ megannyi koncerttermében és operaházában vezényelte a tenorista áriaestjeit, és ő dirigált a ’20-as, ’30-as évek berlini operettjeiből összeválogatott Du bist die Welt für mich albumán is. Ugyancsak ő volt a karmestere annak a Puccini-koncertnek is, amelyre 2015-ben a milánói Scalában került sor, és amely An Evening with Puccini címmel, koncertfilmként is hatalmas sikert aratott a Kaufmannrajongók körében. A Mein Wien-koncertturné teljesítése mellett Jochen Rieder most januárban időt talál majd Massenet Manonjának wiesbadeni bemutatójára is.

MEIN WIEN – JONAS KAUFMANN BÉCSI ESTJE

9

10

Fotó © Pavel Hejny

A Prágai Kamarafilharmonikusok tavaly ünnepelték negyedszázados fennállásukat, hiszen az együttes alapítására 1994-ben került sor, méghozzá a nagyszerű cseh karmester, Jiří Bělohlávek kezdeményezésére. Az első évtizedben ő maga irányította a zenekart, s 2004-ben Bělohlávek vezénylete alatt debütálhatott a formáció a londoni Proms-sorozaton is. A nemzetközi koncertjelenléthez kapcsolódóan rövid időn belül megindult a zenekar lemezkészítő tevékenysége is, méghozzá a legtekintélyesebb cégekkel együttműködve. A sztárok egész sorával, így többek között Juan Diego Flórezzel és Plácido Domingóval, Anna Nyetrebkóval és Elīna Garančával, de Schiff Andrással és Martha Argerichcsel is koncerteken és lemezstúdiókban rendszeresen együtt dolgozó Prágai Kamarafilharmonikusok élén 2015 óta a francia karmester, Emmanuel Villaume áll.

Summary Wien, Jonas Kaufmann’s most recent portrait album (released by Sony Classical last October), is a personal tribute worthy of a profession of love to the Viennese world of operettas and popular melodies. The most celebrated tenor of our time has long enjoyed an intimate and multifaceted relationship with this musical universe and the concert programme he has put together from the material of his new record to sing tonight, an evening that holds in store operetta arias and duets, Viennese songs (Wienerlieder) and orchestral numbers conceived as dance music. The first part of Mein Wien will consist of compositions by Johann Strauss Jr., the first three of them from the Waltz King’s operetta Eine Nacht in Venedig, in which Kaufmann took his initial steps as a professional singer in Regensburg in 1993/94. The second part will feature both classic numbers by the masters of the silver age of Viennese operetta (Franz Lehár, Emmerich Kálmán, Robert Stolz) before concluding with what might be the most famous Wienerlied of them all and Vienna’s unofficial anthem: Rudolf Sieczyński’s 1914 song Wien, du Stadt meiner Träume.

Partnering with Kaufmann at this concert will be a young American soprano sought after to perform her wide repertoire all over the world: Rachel Willis-Sørensen sang Rosalinde to Kaufmann’s Eisenstein at the end of 2018 in a concert performance of Die Fledermaus at the Dresden Semperoper that was broadcast across Europe, in addition to joining him in the recording studio for the duets on Wien.

Founded by Jiří Bělohlávek in 1994, the PKF – Prague Philharmonia will play tonight under the baton of German conductor Jochen Rieder, who has worked closely with Kaufmann since 2009 at aria concerts in concert halls and opera houses all over the world, as well as recording a hit album (Du bist die Welt für mich) and concert film (An Evening with Puccini) with him.

SUMMARY

11

Bellini: Az alvajáró

Szereplők: Mirco Palazzi, Zuzana Marková, Konu Kim, Zemlényi Eszter, Simon Krisztina, Dobák Attila, Kozmér Alexandra Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza Az előadás a Müpa, a Pannon Filharmonikusok és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. koprodukciója.

Zuzana Marková Fotó © Henry Fair

2020. február 9., 11.

Ute Lemper: Randevú Marlenével

Közreműködik: Vana Gierig – zongora, Romain Lecuyer – nagybőgő, Cyril Garac – hegedű, Matthias Daneck – dobok

2020. február 13.

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Rameau: Dardanus

Szereplők: Judith Van Wanroij, Chantal Santon-Jeffery, Cyrille Dubois, Tassis Christoyannis, Thomas Dolié, Clément Debieuvre Közreműködik: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

2020. március 8.

Fotó © Wágner Csapó József

Nemzeti Énekkar

Közreműködik: Kriszta Kinga – szoprán, Horváth István – tenor, Szegedi Csaba – bariton, Bizják Dóra – zongorakíséret, Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Somos Csaba, Hamar Zsolt

2020. május 2.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Rudolf Buchbinder és a Drezdai Staatskapelle Kamaraegyüttese

2020. május 8.

Rudolf Buchbinder Fotó © Marco Borggreve

BUDAPESTI WAGNER-NAPOK

Waltraud Meier dalestje

Közreműködik: Josef Breinl – zongora

2020. június 22.

Iveta Apkalna Fotó © Nils Vilnis Fotó © Nomi Baumgartl

előzetes,

AJÁNLÓ

WIEN

AZ ÚJ ALBUM TISZTELGÉS BÉCS ÁLOMSZERŰ VÁROSA ÉS VILÁGHÍRŰ DALLAMAI ELŐTT – JOHANN STRAUSS, LEHÁR FERENC ÉS ROBERT STOLZ MŰVEI A BÉCSI FILHARMONIKUSOK ELŐADÁSÁBAN FISCHER ÁDÁM VEZÉNYLETÉVEL ÉS RACHEL WILLIS-SØRENSEN KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

fotó © Gregor Hohenberg/Sony Classical

www.sonyclassical.com

Stratégiai partnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Stratégiai médiapartnerünk:

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra Címlapfotó: Gregor Hohenberg, Sony Classical Entertainment A szerkesztés lezárult: 2020. január 3.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma