Müpa Műsorfüzet - Budafoki Dohnányi Zenekar (2019. november 24.)

FELFEDEZÉSEK

Budafoki Dohnányi Zenekar

2019. november 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

MÜPA KULTÚR KÜLTÉR

Végtelen téli élmények jégpálya–újcirkusz–koncertek November 30-tól a Müpánál

mupa.hu

24 November 2019 Béla Bartók National Concert Hall

2019. november 24.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DISCOVERIES FELFEDEZÉSEK

Dohnányi Orchestra Budafoki Dohnányi Budafok Zenekar Featuring: Annelien Van Wauwe – clarinet Conductor: Martin Rajna Debussy: Première rhapsodie

Közreműködik: Annelien Van Wauwe – klarinét Vezényel: Rajna Martin Debussy: I. rapszódia

Brahms: Clarinet Sonata in F minor, Op. 120, No. 1 (transcribed for orchestra by Luciano Berio) 1. Allegro appassionato 2. Andante un poco Adagio 3. Allegretto grazioso 4. Vivace

Brahms: f-moll klarinét-zongora szonáta, op. 120, No. 1 (Luciano Berio zenekari átirata) I. Allegro appassionato II. Andante un poco Adagio III. Allegretto grazioso IV. Vivace

Tchaikovsky: Symphony No. 4 in F minor, Op. 36 1. Andante sostenuto – Moderato con anima – Moderato assai, quasi Andante – Allegro vivo 2. Andantino in modo di canzona 3. Scherzo. Pizzicato ostinato – Allegro

4. Finale. Allegro con fuoco

Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia, op. 36 I. Andante sostenuto – Moderato con anima – Moderato assai, quasi Andante – Allegro vivo II. Andantino in modo di canzona III. Scherzo. Pizzicato ostinato – Allegro IV. Finale. Allegro con fuoco

The English summary is on page 11.

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

3

4

Párizs zeneakadémiája, a Conservatoire falai között 1897-től élt az a gyakorlat, hogy a hangszeres növendékek év végi zárókoncertjére – akkori elnevezéssel: versenyére – egy-egy zeneszerzőt kértek fel, írjon vizsgadarabot. Ezek a művek rendszerint két szakaszból álltak: az elsőben a lírai, az azt követő gyorsban pedig a virtuóz oldalát mutathatta meg a növendék. Az igazgatói székbe 1905-ben kerülő Gabriel Fauré a képzés professzionálissá válása érdekében a hangszereseknek és az énekeseknek is kötelező tárggyá tette a zenetörténetet, a komponistáktól pedig azt kérte, a vizsgadarabokban a virtuozitás ne öncélú elemként, hanem a zenei kifejezés szolgálatában jelenjék meg. 1909-ben Fauré az igazgatótanács tagjává nevezte ki Claude Debussyt, aki a következő tavasszal tartandó klarinétvizsgákra, nagyjából a Préludes első sorozatával egy időben, megírta az I. rapszódiát. (A kettes sorszámot talán szaxofonra és zenekarra tervezett művének szánta, de az végül befejezetlen maradt, hangszerelését más készítette el.) Ő is megtartotta a lírai és a virtuóz játékmód kettősségét, nála azonban inkább az első a hangsúlyos.

A darab szinte végig rendkívül érzékeny, legato játékmódot igényel – a hangszer felső regiszterében is –, és elengedhetetlen hozzá a piano dinamika szigorú kontrollja, rögtön az „álmodozóan lassan” feliratú kezdettől. Debussy kezében a vizsgadarab az összetett művészi kifejezés eszközévé vált; mint a cím is jelzi, az 1911-ben meghangszerelt mű inkább fantázia, amelyben a különböző szakaszok és témák szabadon következnek egymás után, a tempóváltások, a hangszer lehetőségeinek szélsőséges kiaknázása pedig jelentős technikai felkészültséget követel az előadótól.

Debussy kifinomult zenéjét hallva nehéz elképzelni, hogy ez a viszonylag fiatal hangszer egy nádlapocskás fúvókával ellátott furulyából, az úgynevezett chalumeau-ból fejlődött ki a 18. század elején. A század végén már Mozart Klarinétversenyében és Klarinétötösében kap főszerepet, Berlioz pedig bámulatos sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Az 1840-es években megjelent hangszereléstanában hangterjedelmének négy regiszterét különbözteti meg, s mindegyiknek más-más jellegzetességet tulajdonít, leírását pedig ezekkel a szavakkal zárja: „Minden fafúvós hangszer között ez az egyetlen, amely képes egy hangot elindítani, öblösíteni, elhalkítani, majd elhalni hagyni. Innen felbecsülhetetlen képessége a távoli visszhang, a visszhang visszhangjának, az alkony hangjának felidézésére.” Ennek ellenére a 19. század közepe után szinte alig született versenymű klarinétra, és kamarahangszerként is csak elvétve használták, inkább zenekarban alkalmazták. Johannes Brahms is írt néhány csodálatos klarinétütemet 3. és 4. szimfóniájában, igazán azonban csak akkor fedezte fel, amikor 1891-ben Meiningenbe utazott, abba a városba, amelynek kiváló zenekara

korábban 4. szimfóniáját is bemutatta – itt szinte „varázsütésre” a klarinét bűvkörébe került. A „nagy varázsló” a városban működő udvari zenekar szólóklarinétosa, Richard Mühlfeld volt, aki a meiningeni művészeti fesztiválon Weber egyik klarinétversenyét, valamint Mozart Klarinétötösét szólaltatta meg. A következő hónapokban Brahms keze alól egy klarinéttrió és egy klarinétötös került ki, majd 1894-ben két szonáta klarinétra és zongorára, op. 120-as jelzéssel – utóbbiak éppen azokban a hangnemekben, amelyekben Carl Maria von Weber klarinétversenyei is íródtak jó nyolcvan évvel korábban. Az Esz-dúr, illetve a négytételes f-moll klarinét-zongora szonáta az addig meglehetősen szegényes kamarazenei klarinétrepertoár gyöngyszemei lettek.

Majdnem száz évvel később, 1986-ban Luciano Berio az f-moll szonáta zongoraszólamát zenekarra ültette át, a kompozíció ekképpen klarinétversennyé vált. A körülbelül huszonöt perces átiratot a megrendelő Los Angeles-i Filharmonikusok együttese mutatta be Michele Zukovsky szólójával, Daniel Lewis vezényletével. Az 1925-ben született Berio, a 20–21. század európai avantgárdjának egyik legjelentősebb zeneszerzője, Boulez, Ligeti, Kurtág, Stockhausen, Xenakis, Maderna és Nono kortársa rendkívül szabadon gondolkodott a kánon részét képező zeneművekről és az azokba történő utólagos beavatkozás lehetőségéről. Törekvése érthető annak a gondolatnak a tükrében, amelyet így fogalmazott meg: „A zeneszerzés tág értelemben nem más, mint a már befejezett művek újraírása, továbbgondolása.” Az átiratokról sokat beszélt a Harvard Egyetemen tartott, később nyomtatásban is megjelent előadásaiban, mondván, nem szentségtörés egy már befejezett műalkotást utólag alakítani, hiszen ez bevett gyakorlatnak számított az elmúlt évszázadokban. A Homérosznak tulajdonított eposzok szájhagyomány útján terjedtek és bővültek, a reneszánsz vokális zeneművekből azokkal egyenrangú hangszeres átiratok készültek a 16. században, Bach orgonára írta át Vivaldi hegedűversenyeit, a 19. században Schumann zongorakíséretet komponált Bach d-moll chaconne-jához, Brahms pedig balkezes zongoradarabbá alakította ugyanezt a hegedűdarabot, de a sor 20. századi példákkal is folytatható volna. Az átiratok, átdolgozások Berio életművének szerves részét képezik, és a beavatkozás mértékétől függően a szerzőség kérdését is felvetik. A Brahmsszonáta átirata az egyszerűbb esetek közé tartozik, mert az olasz zeneszerző az első tételhez csak tizennégy, a másodikhoz ötütemnyi bevezetőt írt, a klarinétszólamot pedig szinte végig érintetlenül hagyta. A leírt hangok mellett azonban egy hangszerelés esetében az sem mellékes kérdés, hogy milyen elvek szerint használja a szerző a zenekart, de Berio itt is szűk mezsgyén lépdel: hű is maradt a mű stílusához, a hangzás mégsem keverhető össze Brahms szimfonikus műveinek világával.

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

5

6

Ha kapcsolatot szeretnénk keresni a műsorban elhangzó művek szerzői között, ne Brahms és Pjotr Csajkovszkij között tegyük – véletlen egybeesés, hogy hét év különbséggel ugyanazon a napon születtek –, utóbbi középszerűnek tartotta a német mestert. Debussy és Csajkovszkij között azonban már többrétű a viszony; közös bennük például, hogy ugyanaz az asszony, Nagyezsda von Meck, az Oroszországi Vasutak egyik alapítójának dúsgazdag, zenekedvelő özvegye támogatta őket. A tizennégy gyermekét rendkívüli szigorral nevelő, férje halála után a társadalmi élettől visszavonuló Meck asszony majdnem másfél évtizeden át fizetett bőkezűen életjáradékot annak a Csajkovszkijnak, akinek a zenéjéért rajongott, és aki neki köszönhetően minden energiáját a zeneszerzésnek szentelhette. 1877-ben ismerkedtek meg, de ez az év azért is bizonyult sorsdöntőnek az orosz zeneszerző életében, mert júliusban megházasodott. Egy régi tanítványa, a nála nyolc évvel fiatalabb Antonyina Miljukova lépett elő a feledés homályából, szerelmes levelekkel hívva fel magára a zeneszerző figyelmét. Csupán pár hete éltek együtt, amikor Csajkovszkij valósággal elmenekült – felesége elől, önmaga elől, a fürkésző tekintetek elől. Talán ekkor döbbent rá, hogy homoszexualitása – amelyet a cári Oroszországban többéves szibériai kényszermunkával büntettek – önmaga előtt sem titkolható tény, még akkor sem, ha kirekesztettséget, megbélyegzettséget, rosszindulatú pletykákat von maga után. Ebben az időben és ilyen turbulens időszak után kezdett neki 4. szimfóniájának, amely éppen ezért elválaszthatatlan lett az életrajzi vonatkozásoktól.

De szólhat-e a zene valamiről? Ez a kérdés újra és újra felmerül a 19. századi hangszeres muzsika kapcsán. Bele lehet-e látni, bele lehet-e magyarázni a művekbe programot, történetet, amelyet a zene, ez a rejtjeles, mégis univerzális nyelv közvetít?

Bizonyára, de ki tudja, nem kerülünk-e távolabb lényegüktől, megértésüktől, nem tesszük-e tönkre a varázslatot, amelyre csak a zene, E. T. A. Hoffmann szerint minden művészetek közül a legromantikusabb képes. Maga Csajkovszkij is ebbe a dilemmába került, és miután részletes, kottapéldákkal illusztrált levélben tett eleget Meck asszony kérésének, hogy írja meg, miről szól a 4. szimfónia, végül azon töprengett, közelebb vitte-e barátját a mű megértéséhez, vagy inkább tévútra irányította.

Azt viszont elismeri, hogy az 1878 februárjában bemutatott 4. szimfónia akkori életszakaszának érzelmi lenyomata. Ezek után logikus lenne azt gondolni, hogy a mű valójában napló, egy elkeseredett, az életben csalódott ember naplója. A következőkben ezt a levelet idézzük, lehetőséget hagyva az olvasónak arra, hogy a koncerten maga találja ki, mikor melyik részt hallja Csajkovszkij „Sors” szimfóniájában: „(…) A bevezetés az egész szimfónia magja, ez a fátum: a baljós erő, amely a boldogság akadályában áll; amely féltékenyen azon munkálkodik, hogy béke és boldogság

ne legyen teljes és felhőtlen; amely Damoklész kardjaként lóg a fej felett, rendíthetetlenül, folytonosan mérgezve a lelket. Legyőzhetetlen erő, amelyen soha nem lehet felülkerekedni, csak elviselni lehet, reménytelenül. A zord és reménytelen érzések egyre erősebbek és intenzívebbek. Nem jobb megszökni a valóságból, és elmerülni az álmokban? Ó, öröm! Hirtelen édes és gyengéd álom tűnik fel. Boldog, tündöklő arcú emberalakok sietnek el, és hívogatnak. Milyen csodálatos! Milyen távolinak hallatszik most a rögeszmés első téma! A lelket fokozatosan beborítják az álomképek. Minden lehangoltság és örömtelenség elmúlt. Itt van, itt van: a boldogság! Nem! Ezek csak álomképek voltak, a Végzet felébreszt bennünket. És ekképpen az egész élet a nyers valóság és a boldogság illanó álomképeinek és látomásainak folyamatos váltakozásából áll. Nincs kikötő: sodródunk a tengeren, mígnem elnyel, és a mélybe húz.

Nagy vonalakban ez az első tétel programja.

A második tétel a szomorúság egy másik aspektusát mutatja be. Azt a fajta melankólia-érzést, amely este találja meg az embert, aki a nap fáradalmaitól elnehezülve ül egyedül egy könyvvel, de az kicsúszik a kezéből. És akkor egy sereg emlék tolul fel.

Olyan szomorú, hogy már sok minden csak a múlt része, noha kellemes a fiatalkorra emlékezni. Sajnálkozni a múlton, mégsem kívánni az élet újrakezdését. Az élet fáradalmas. Jó megpihenni és körbenézni. Bőséges emlékek! Boldog pillanatok, amikor az ifjonti vér forrt, és az élet kielégített. Van sok fájó emlék is, soha nem enyhülő veszteség. Mindez távolinak tűnik. Egyszerre szomorú és kellemes a múltba révedni.

A harmadik tétel nem fejez ki semmilyen konkrét érzést. Szertelen arabeszkek, ködös képek sora, amelyek elszáguldanak a képzeletben egy kis bor elfogyasztása után, a kótyagosság első fázisában. A lélek nem vidám, de nem is szomorú. Az ember nem gondol semmi különösre, elengedi a képzelet gyeplőjét, s az furcsa képeket kezd festeni.

Ezen emlékek között hirtelen részeg parasztok jelennek meg és egy utcadal hallatszik.

Majd valahol a távolban egy katonai menet halad el. (…)

A negyedik tétel: ha magadban nem találsz okot az örömre, nézz másokat. Menj emberek közé, nézd, ahogyan jól érzik magukat, ahogyan teljes szívvel átadják magukat az örömteli érzéseknek. Képzeld el az egyszerű emberek mulatozását. Alighogy sikerült belefeledkezned, és hagyni magad elragadni mások örömének látványától, az elfojthatatlan fátum jelenik meg újra, és emlékeztet saját sorsodra. De másokat nem érdekelsz, ők nem veszik észre, hogy magányos vagy, és szomorú. Ó, ők milyen jól érzik magukat! Milyen boldogok, hogy minden érzésük egyszerű és nyílt.

Magadat hibáztasd, ne mondd, hogy a világ szomorú. Az öröm egyszerű, de nagy erő. Örülj mások örömének. Így még mindig lehetséges élni.

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

7

8

(…) Ahogy betettem a levelet a borítékba, újraolvastam, és elszörnyedtem az önnek küldött program összefüggéstelenségén és tökéletlenségén. Életemben ez az első eset, hogy megkíséreltem lefordítani zenei gondolatokat és képeket szavakra, de nem sikerült elfogadhatóan megtennem. Súlyos depressziós voltam múlt télen, amikor a szimfóniát írtam, a mű hű visszhangja mindannak, amin keresztülmentem – de csak visszhangja. Hogyan lenne lehetséges lefordítani szavak világos és egybefüggő láncolatára? Nem tudom, hogyan kell ezt csinálni. Már olyan sokat felejtettem.

Ami biztos: a mű az átélt szenvedélyek és rejtélyes érzések visszaidézése.” Írta: Várkonyi Tamás

Fotó © Christian Ruvolo

A Belgiumban született Annelien Van Wauwe, a BBC Új Generációs Művésze cím egykori viselője 2012-ben lett nemzetközi hírű klarinétművész, amikor megosztott első díjat kapott a müncheni ARD Zenei Versenyen. Azóta Európa számos vezető zenekarával, Zürich, Brüsszel, Berlin, Bécs és Amszterdam patinás koncerttermeiben, neves fesztiváljain lépett fel. Széles repertoárján a korhűen előadott régizene ugyanolyan súllyal szerepel, mint a 20. század zenéje és kortárs művek. Intenzíven foglalkozik jógával, ami játékára is kihat, ennek hatására légzésen és meditáción alapuló kompozíciót rendelt a neves belga zeneszerzőtől, Wim Henderickx-től.

Rajna Martin 1995-ben született, a Bartók Béla Konzervatóriumban zongora és zeneszerzés szakot végzett, BA-diplomáját pedig 2018-ban szerezte meg a Zeneakadémián karmesterként és karvezetőként. Huszonkét éves korától asszisztens karmesterként dolgozott a Győri Filharmonikus Zenekarnál, első bérletes hangversenyét – melyen Kelemen Barnabás közreműködésével Bartók Hegedűversenyét és Beethoven IV. szimfóniáját dirigálta – huszonhárom évesen adta.

A Junior Prima díjas művész vezényelte a Magyar Rádió Zenei Együtteseit, valamint a Brandenburgi Állami Zenekart is, utóbbi koncerten Ránki Dezső lépett fel szólistaként.

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

9

10

A Budafoki Dohnányi Zenekar 1970-ben alakult, 1993-ban lett hivatásos együttes Hollerung Gábor vezetésével. A sokoldalú, változatos műsorokkal széles közönségréteget elérő zenekar filmzenekoncerteket is rendez, egyik sorozatában pedig a szimfonikus zenét más művészeti ágakkal társítja.

Rendszeresen koncerteznek rangos hazai fesztiválokon, valamint külföldön, és olyan Fotó © Posztós János, Müpa művészekkel dolgoztak együtt, mint Shlomo Mintz, Miklósa Erika, José Carreras, Andrea Bocelli, Kocsis Zoltán vagy Ránki Dezső, de Sting, Quincy Jones és a Take 6 partnereként is felléptek már.

Summary With its Discoveries season ticket, a popular subscription with an illustrious past, Müpa Budapest presents young artists on the cusps of their careers along with rarely heard masterpieces. Arriving from Belgium for this concert is a superb clarinettist who took first place at the ARD Competition in Germany: Annelien Van Wauwe integrates yoga and meditation into her artistic regimen, and the marvellous woodwind that she plays seems to supply express the internal world of the human mind and soul. It inspired Claude Debussy to write his astonishingly original rhapsody, and it is no coincidence that Johannes Brahms also fell in love with it toward the end of his life; his Clarinet Sonata in F minor is one of the most precious gems of the entire music literature, let alone his own oeuvre. This work has since been thrillingly rescored for clarinet and orchestra by Luciano Berio, one of the leading avant-garde composers of the 20th and 21st centuries, with the enviable spirit of freedom that he professed when it came to the relationship between artists and artistic works. For him there was no taboo against altering a finished musical work, as rewriting them and developing them further was the very essence of composing.

The second part of the evening will feature Pyotr Tchaikovsky’s so-called “Fate” Symphony. The composer wrote an invaluable programme explaining this masterpiece, one that is difficult to separate from the biographical events that surrounded it, describing it as portraying the hardships of a soul that is incapable of happiness and menaced by destiny. “It serves as a faithful echo of what I was experiencing.

But only as an echo,” Tchaikovsky cautioned at the time, noting that there was no need for the listener to necessarily connect the work with the events of his own life, as they were free to rely on their own imagination and associations.

Conducting this remarkable programme will be Martin Rajna: born in 1995, he earned his BA at Budapest’s Liszt Academy in 2018. And playing the beautiful music will be the Dohnányi Orchestra Budafok, perhaps Hungary’s most versatile symphonic ensemble and one that is receptive to every genre and style.

SUMMARY

11

KARÁCSONYI HANGVERSENY

A Drezdai Kamarakórus és a Le Concert Lorrain

Közreműködik: Mary Bevan – szoprán, Tim Mead – kontratenor, Guy Cutting – tenor, Tobias Berndt – bariton Vezényel: Marcus Creed Guy Cutting Fotó © Ben McKee

2019. december 19.

Újévi koncert fiataloknak

Haydn: A teremtés – részletek

Vezényel: Fischer Ádám

2020. január 1.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

A népzene ünnepe – a táncháztól a világzenéig

2020. január 18.

Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi Fotó © Farkas András

Nagy kínai újévi hangverseny

Közreműködik: Hongkongi Kínai Zenekar, Zhang Ying – pipa, Chen Yi-Wei – sheng, Jonathan Scott – orgona Vezényel: Yan Huichang

2020. február 3.

Fotó © Zhang Ying

FELFEDEZÉSEK

Savaria Szimfonikus Zenekar

Közreműködik: Camille Thomas – cselló, Langer Ágnes – hegedű Vezényel: Madaras Gergely

2020. február 23.

Camille Thomas Fotó © Dan Carabas, Deutsche Grammophon

FELFEDEZÉSEK

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Közreműködik: Pálfalvi Tamás– trombita, Tillmann Höfs – kürt Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

2020. április 26.

Tillmann Höfs Fotó © Adamik Ádám

MÜPA

PODCAST

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

A tartalom megnyitásához olvassa be az alábbi QR-kódot:

mupa.hu

AZT AKARJUK, HOGY ÉREZD!

K I N YO M TAT T U K ! roadster.hu/elofizetes

• INMEDIO

• RELAY

• BORTÁRSASÁG

• LIBRI

• MÜPA

GUIDE T O

BUDAPE ST

GUIDE T O

BUDAPE ST

®

OCTOB ER 2019

®

NOVEM BER 20 19 RECOM MEND ED

BY YOU R CON CIERGE

RECOM MEND ED

BY YOU R CON CIERGE

EXPL

ORE HAVE Y OUR C AKE AND E AT IT T OO AT BUDAP EST’S O LD WORLD CAFES EXP

LORE TAKE A L ATE-A UTUMN HIKE IN THE PE ACEFU L BUDA HILLS

W W W.W

HERET RAVELE R.COM

where

ctober_20

19.indd

3

BUY

W W W.W

HERET RAVELE R.COM

cover_

novem

ber_20

19.indd

BRING HOME DISTIN A CTIVE SOUVE ORGA NIR: NIC HU N GARIA SKINC N ARE PR ODUC TS

3

A 25 ÉVES WHERE BUDAPEST KÖSZÖNTI AZ OLVASÓKAT! 2019. 09.

22. 19: 43

2019. 10.

24. 15: 13

A Where Budapest az egyetlen olyan külföldi látogatóknak szóló magazin, amit a szállodai szobákba előre bekészítenek, már 25 éve.

M A G A Z I N E

Playlistről a Müpába.

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját, hogy elsők közt értesülhessen róla, ha kedvence a Müpába érkezik! mupa.hu

Stratégiai partnerünk: Stratégiai médiapartnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra A szerkesztés lezárult: 2019. november 14.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Emberi Erőforrások Minisztériuma