Müpa Műsorfüzet - Baltic Sea Philharmonic & Kristjan Järvi (2019. november 19.)

Baltic Sea Philharmonic & Kristjan Järvi

2019. november 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2 19 November 2019 Béla Bartók National Concert Hall

Baltic Sea Philharmonic & Kristjan Järvi Featuring: József Balog – piano ”Midnight Sun” Grieg: Peer Gynt Suite No. 1, Op. 46 1. Morning Mood 2. The Death of Åse 3. Anitra’s Dance 4. In the Hall of the Mountain King Grieg: Piano Concerto in A minor, Op. 16 1. Allegro molto moderato 2. Adagio 3. Allegro moderato molto e marcato – Quasi presto – Andante maestoso Stravinsky: The Firebird (1945) 1. Introduction – The Dance of the Firebird – Variations 2. Pantomime I 3. Pas de deux: The Firebird and Ivan Tsarevich 4. Pantomime II 5. Scherzo: Dance of the Princesses 6. Pantomime III 7. The Princesses’ Khorovod (Round dance) 8. Infernal Dance 9. Lullaby 10. Final hymn ”Midnight Sun” takes you on a musical journey. The entire concert will be performed from memory and the pieces will not necessarily be performed in this order. Just enjoy and discover the magic of the North.

The English summary is on page 11.

3 2019. november 19.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baltic Sea Philharmonic & Kristjan Järvi Közreműködik: Balog József – zongora „Éjféli nap” Grieg: I. Peer Gynt-szvit, op. 46 I. Reggeli hangulat II. Åse halála III. Anitra tánca IV. A hegyi király barlangjában Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 I. Allegro molto moderato II. Adagio III. Allegro moderato molto e marcato – Quasi presto – Andante maestoso Stravinsky: A tűzmadár – szvit (1945) I. Bevezetés – a Tűzmadár előjátéka és tánca – Variációk II. 1. pantomim III. Pas de deux: a Tűzmadár és Iván cárevics IV. 2. pantomim V. Scherzo: a hercegnők tánca VI. 3. pantomim VII. Körtánc VIII. Pokoli tánc IX. Bölcsődal (Tűzmadár) X. Záró himnusz Az „Éjféli nap” egy zenei utazásra hív. Az együttes végig kívülről és nem feltétlenül a feltüntetett sorrendben játssza a műveket, tételeket. Csak fedezze fel és élvezze Észak csodáit!

4

Hideg lehelet?

Mi jut eszükbe Észak tájairól a délebbi vidékek lakóinak? Jég és hó, hosszú tél, rövid nyár, kevés fény, sok sötétség. Észak művészete azonban nemcsak hideget lehel ránk: szenvedélyes is tud lenni – elég, ha olyan írókra utalunk, mint Jens Peter Jacobsen vagy August Strindberg. Ismeri a lélekelemző érzékenységet – erre Henrik Ibsen drámái, Ingmar Bergman filmjei, Tomas Tranströmer versei kínálhatnak példát. De a naivitás, a szeretet, a gyengédség is sajátja, gondoljunk Hans Christian Andersen meséinek érzelmességére. Ha pedig derűről és életkedvről van szó, idézzünk fel néhányat az ABBA világsikerű dalai közül. És az északi klasszikus zene? Mit üzen Edvard Grieg, Niels Gade, Jean Sibelius, Carl Nielsen megszólalásmódja? Azt mindenképpen, hogy az északi zeneszerzők szépségeszménye különbözik az Európa délebbi vidékein alkotókétól. Ugyanakkor Gade zenéjén nyomot hagyott Mendelssohn, Griegén Schumann műveinek élménye, Nielsenre jelentős hatást gyakorolt Busoni gondolkodásmódja, Sibelius kromatikája pedig nem lenne olyan sötét és zord, ha nem adta volna fel a leckét a nagy finn szerző zenei fejlődése számára korai pályaszakaszának (később megtagadott) Wagner-rajongása. Észak zenéje sokszor kemény és darabos, nyers, vaskos és zord, máskor azonban szabadjára engedi érzelmeit, és meghitten feltárulkozik, mint Grieg a zongorára komponált Lírai darabok miniatűrjeiben. Észak zenéje ellentmondásos és nem a legkönnyebben megfejthető világ: nem mindenki alkalmas e művek tartalmának és hangulatának közvetítésére.

Ezen az estén a legavatottabbak tolmácsolják a Müpa közönsége számára az északi repertoár három kiemelkedő darabját. Olyan muzsikusok, akik különböző országokból érkeztek, de közös nevezőt teremt számukra, hogy valamennyiük hazájában akadnak északi területek, némelyik ország pedig teljes egészében Észak világát képviseli.

Válogatott, különleges kvalitású muzsikusgárda, amely a zenét Arvo Pärttől és Pēteris Vaskstól Gidon Kremeren és Andres Mustonenen át Lauri Vasarig és Iveta Apkalnáig számtalan kinccsel megajándékozó balti szellem követeként járja a világot, hogy maximalista igényességgel szólaltassa meg az északi zenét – és persze nem csak azt.

Furcsa pár

Henrik Ibsen (1828–1906) és Edvard Grieg (1843–1907) művészi találkozása különös és ellentmondásos szellemi randevú. Grieg másfél évtizeddel fiatalabb Ibsennél, kettejük közül mégis Ibsen él újítóként emlékeinkben: ő az érzékeny lélekrajzú modern dráma egyik kezdeményezője, akinek hősei az önállóságáért öntudatosan megküzdő Nórától

A nép ellensége szelíden elszánt doktor Stockmannjáig sokszor jellemükben hordozzák a „teremtő lázadás” magvát. Grieg viszont aligha tűnik fel előttünk „modern” alkotóként: gesztusvilága, pátosza, zenéjének hangzása mind-mind a romantikus másodvirágzás kiemelkedő képviselőjeként állítja elénk. (A megkésettség a perifériák kulturális életének jellegzetessége – például Magyarországé –, s Észak nemcsak Grieg személyében mutat fel típusosan megkésett alkotót, hanem Sibeliuséban is.) Ibsen életének nagy „slágerműve”, az eredetileg nem színpadra szánt Peer Gynt történetesen nem elsősorban a modernséget képviseli: népmesei hátterével és verses kidolgozásával inkább archaikus-szimbolista mű. Hősében, a számtalan kalandon áteső, gyarló, ám mégis bűntelen Peerben egyszerre ismerhetjük fel Odüsszeusz és Háry János távoli rokonát: a soha nyugalmat nem találó, örök vándort és a falusi nagyotmondót, aki csak képzeletében visz véghez hőstetteket – fantáziája azonban nemesebb és igazabb a valóságnál.

A Peer Gynt, a színházi repertoár egyik legendás sikerdarabja egyvalamiben kissé hasonlít egy másik nagy színházi slágerhez, Edmond Rostand Cyranójához: némely részletében talán megkérdőjelezhető, egészében mégis kikezdhetetlen.

Ibsen maga volt az, aki kiszemelte Grieget a Peer Gynt kísérőzenéjének megírására.

Griegnek eleinte egyáltalán nem fűlt a foga a dologhoz, kényszeredetten mondott igent, és lassan haladt a nemszeretem munkával, mert úgy érezte, a téma nagyon nehezen ábrázolható zenében. Vonakodása figyelmeztető és egyben megmosolyogtató példája az alkotói önismeret tévelygésének: a kelletlenül dolgozó zeneszerző eleinte nem tudta, amit sorsa már igen: hogy a nem szívesen létrehozott alkotás életének legjelentősebb műve, legnagyobb sikere lesz.

Képek egy meséből Ibsen 1867-ben fejezte be a Peer Gyntöt, Grieg 1875-ben készült el a mintegy kilencvenpercnyi kísérőzenével, amely sok és sokféle tételt tartalmaz, köztük a zenekari darabokon kívül dalokat és kórusokat is. A színdarab és a zene együtt először 1876-ban került közönség elé Oslóban. Grieg a nagy siker ellenére érzett magában némi keserűséget, mivel az alkalmazott zene kötött időtartamai miatt a komponáláskor soha nem dolgozhatott szabadon.

A huszonhat tételes eredeti partitúrából több mint egy évtizeddel a kísérőzene megírása után két szvitet állított össze. Mindkettő négy-négy tételt tartalmaz, amolyan programsinfoniettaként villantva fel részeket az egészből. A színházi kísérőzene kiszolgáló műfaj, melynek feladata a hangzó háttér, a hangulat megteremtése és az illusztráció, ezért a Peer Gynt-kísérőzene és ilyenformán a szvitek tételei is erősen ábrázoló jellegű karakterdarabok.

BALTIC SEA PHILHARMONIC

5

6

Nem csoda, hogy a két szvit Grieg életművének legnépszerűbb részévé vált, hiszen ez a műfaj – a zsáner- vagy karakterdarab – alkotói tehetségének legerősebb oldala.

Az I. szvit nyitótétele, a Reggeli hangulat békés-derűs, pasztorális napfelkelte-zene, amelyben a fúvósok ringatózó hármas ritmuscsoportjai fényt árasztanak – a tétel egészében a romantika mintha az impresszionizmus pasztellszíneit és hangulatábrázoló kifinomultságát is előlegezné. Åse halála a kontraszt jegyében a nyitótétel világos tónusai után a gyász fájdalmának ad hangot, legfőbb eszköze a tétel folyamán egyre erősödő és egyre több drámai hangsúllyal központozott, nemes egyszerűségű, telt hangzású vonósdallam. A darab rávilágít arra, hogy Grieg művészetének egyik legnagyobb értéke egy sajátos minimalista gondolkodásmód, amely egyetlen hatáselemből sem adagol egy mákszemnyivel sem többet a kelleténél. Anitra tánca lágyan suhanó, bódító keringőmelódia. A fokozásra épülő finálé, A hegyi király barlangjában, amelyet korábban Manók tánca címmel is játszottak, groteszk kromatikus dallammal és makacs ritmikával jeleníti meg a mesebeli hegyi lények esetlen gesztusait és torz fintorait.

A Peer Gynt-szvitek legfőbb jellemzője, hogy Ibsen művéből a filozofikum helyett azt a mozzanatot ragadják meg, amely az ábrázoló szellemű romantikus zene számára a legtermészetesebb: a képzeletünket mozgósító, színes, meseszerű elemeket.

A másik favorit A hangverseny második száma, Grieg életművének másik meghatározó sikere, az a-moll zongoraverseny hét évvel a Peer Gynt-kísérőzene előtt, 1868-ban készült el, a huszonöt éves zeneszerző alkotásaként. Rendkívül népszerű mű: Liszt, Chopin, Mendelssohn, Schumann, Brahms, Csajkovszkij hasonló opusai mellett a műfaj egyik legjelentősebb 19. századi képviselője. Három tétele Grieget a szenvedélyes, szuggesztív, személyes hangú zene mesterének mutatja, s a szimfonikus zenekari kíséret gazdagságához méltón telt hangzású zongoraszólam kidolgozása olyan igényes, hogy csak vérbeli virtuózok vállalkozhatnak megszólaltatására. Az eredeti tervek szerint Grieg, aki maga is kiváló pianista volt, személyesen játszotta volna a magánszólamot az 1869 tavaszán lezajlott koppenhágai ősbemutatón, mivel azonban más kötelezettsége miatt nem lehetett jelen, a feladatot a norvég zongoraművész és zeneszerző, Edmund Neupert vállalta.

A mű elemzői megegyeznek abban, hogy a kompozíció erősen tükrözi Schumann a-moll zongoraversenyének hatását. Grieg hallotta a művet 1858-ban Lipcsében, Clara Schumann előadásában. A két darab azonos hangneme és tételrendje csak külsődleges hasonlóság, és az sem döntő szempont, hogy mindkét komponista csupán egyetlen zongoraversenyt alkotott. Lényegesebb párhuzam, hogy a két mű hangulata, tételprofiljai is hasonlítanak.

Általános vélekedés szerint egyetlen más zongoraverseny sem mutat olyan élénk rokonságot Schumann koncertjével, mint a Griegé.

Egy másik fontos jellegzetessége Grieg versenyművének a norvég népzene erős hatása.

Az első tétel nyitódallamának ereszkedő kisszekund-nagyterc motívuma (lá-szi-mi) a norvég népzene jellegzetes dallamformulája, a zárótétel tüzes iramú, feszes ritmusú tánczenéje pedig egy norvég népi tánc, a halling ihletésében született, és a tétel során a népi hegedűsök játékmódját imitáló részleteket is hallhatunk. A mű legfőbb jellegzetessége a szenvedélyes hangon és a reprezentatív virtuozitáson kívül ez a két vonás: a nagy európai zene (jelesül Schumann) és a norvég folklór keveredő hatása.

Norvég mese után orosz mese

Igor Stravinsky (1882–1971) számos zenés színpadi művet írt, köztük több balettet, egy opera-oratóriumot (Oedipus Rex) és egy egész estét betöltő, háromfelvonásos operát, A kéjenc útját, e műfajcsoportban azonban mindmáig legnépszerűbb három alkotása az első, úgynevezett „orosz” korszak balett-triptichonja: A tűzmadár (1910), a Petruska (1911) és A tavaszi áldozat (1913). Mindhárom mű megfelel a korszak-meghatározó minősítésnek: valóban orosz zenék ezek, sok folklór- (vagy folklórhatású) elemmel, de a három mű különleges jelentősége abban áll, hogy fokozatosan mutatja be Stravinsky stílusának átalakulását alkotói fejlődésének egy sorsdöntő periódusában.

A tűzmadár még erősen kötődik a késő romantikus orosz zenéhez (nemhiába ajánlotta Stravinsky a partitúrát tanárának és barátjának, Nyikolaj Rimszkij-Korszakovnak), de színgazdagsága és a zene érzékisége a francia impresszionistákat is eszünkbe juttathatja. A Petruska a maga burleszkhangvételével és mozaikszerűen töredezett szerkesztésmódjával már jelentős lépést tesz a születő modernség felé, míg A tavaszi áldozat a maga sűrű ütemváltásaival, bonyolult ritmusaival, éles hangsúlyaival és barbár nyersességével már valóban modern mű – igaz, még mindig az „orosz” korszak szláv inspirációjú zenei nyelvének keretei között. A tűzmadár keleti szláv népmesék, legendák feldolgozása, amelyet Stravinsky a Párizsban működő, Szergej Gyagilev vezette Orosz Balett megrendelésére, Mihail Fokin koreográfiája nyomán, Fokinnal szorosan együttműködve alkotott meg. A mese főszereplője Iván cárevics, aki a gonosz varázsló, Kascsej ellen küzd, s e harcában mesebeli jótevőként segíti őt védelmezője, a varázserővel bíró Tűzmadár. Van a történetben elvarázsolt kert, találkozunk a Kascsej által fogva tartott tizenhárom hercegkisasszonnyal (akik közül egybe Iván cárevics beleszeret) – és a népmesei témához illőn természetesen eljutunk a boldog végkifejlethez is, amelyben a Gonosz megsemmisül és a Jó győzedelmeskedik, a szerelmesek pedig egymáséi lehetnek.

BALTIC SEA PHILHARMONIC

7

8

A tűzmadár zenei hatásának legfontosabb elemei: a pazarló dallambőség, a hangszerelés rendkívüli változatossága és árnyalatgazdagsága, a kifejezésmód szuggesztivitása és a láttató erő, amely valóban balettzenéhez illő módon vetít mozgást és történetet a képzelet vásznára. Stravinsky nagy, romantikus zenekart használ, de színkeverési rafinériái már a századforduló és még inkább a 20. századelő ínyenc komponistáját állítják elénk. A tűzmadár igazi „átmeneti mű”: aki annak idején az újat várta és kereste a darabban, joggal lelkesedhetett, de aki a régi esztétika híveként ismerkedett a partitúrával, annak sem kellett elutasítania a kompozíciót. Ilyen volt a Stravinskynál kilenc évvel idősebb, haláláig a posztromantika elveit valló Szergej Rachmaninov, aki, megismervén a darabot, így kiáltott fel: „Nagy Isten! Micsoda zseniális alkotás! Ez az igazi Oroszország!”

A tűzmadárból Stravinsky három koncertszvitet készített: az elsőt 1911-ben, a másodikat 1919-ben, a harmadikat 1945-ben. Hangversenyünkön ez utóbbi változat szólal meg, amely tíz tételben kalauzolja végig a hallgatót a cselekmény legfontosabb állomásain, megismertetve a balett legfontosabb szereplőivel és elvezetve az apoteózisszerű végkifejlethez. Írta: Csengery Kristóf

A Baltic Sea Philharmonic nemzetközi zenészválogatott: az együttest tizenegy esztendeje alapították Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország élvonalbeli hangszerjátékosai.

A zenekar saját, jellegzetes hangzás létrehozását tűzte célul maga elé, maximalizmusra törekvő munkamódszerében fontos szerepet kap a kotta nélküli játék, repertoárján megkülönböztetett figyelemmel fordul az északi és balti szerzők művei felé. Szívesen szólaltatja meg a dán Carl Nielsen, a svéd Wilhelm Stenhammar, a norvég Edvard Grieg, a finn Jean Sibelius, a litván Gediminas Gelgotas, az észt Arvo Pärt, a lett Imants Kalniņš és a lengyel Wojciech Kilar alkotásait, de Richard Wagner és Igor Stravinsky zenéje is szerepel a Baltic Sea Philharmonic hangversenyeinek és hanglemezeinek műsorán.

Fotó © Peter Adamik

BALTIC SEA PHILHARMONIC

9

10

Fotó © Sunbeam Productions, Siiri Kumari

Az észt–amerikai karmester, Kristjan Järvi 1972-ben született Tallinnban, Neeme Järvi fiaként és Paavo Järvi öccseként.

Hétesztendős volt, amikor családja emigrált hazájából, amely akkor még a Szovjetunióhoz tartozott. Tanulóéveit már az Amerikai Egyesült Államokban töltötte a Manhattan School of Music, majd a Michigan University falai között. Első sikereit is Amerikában aratta (Los Angeles, New York), de hamar kialakultak európai művészi kapcsolatai is, amelyek ma már szintén meghatározóak: vezényelt Svédországban, Ausztriában, Németországban. 2016 óta ismét főként Észtországban él. Karmesterként egyaránt otthonos a hagyományos repertoár és a kortárs muzsika, az opera és a szimfonikus zene világában. Alapításától kezdve együttműködik a Baltic Sea Philharmonic együttesével, amelynek zeneigazgatója.

Balog József 1979-ben született Budapesten, a magyar zongoraművészek középgenerációjának kiemelkedő tehetségű képviselője. Pályakezdőként számos hazai és külföldi versenyen vett részt sikerrel. Sokat foglalkoztatott szólista és kamaramuzsikus, repertoárjában központi helyet foglal el Beethoven, Chopin, Liszt, Bartók zenéje. Hanglemezkészítő tevékenységének egyik csúcsa Liszt Tizenkét transzcendens etűdjének felvétele. Kitüntetett érdeklődéssel fordul a magyar zeneszerzők művei felé: a közelmúltban jelent meg Lajtha László kompozícióiból összeállított CD-je. A jazz világa iránt is nyitott: emlékezetes sikert aratott Gershwin-albuma, amelyen a zeneszerző művei Earl Wild rendkívüli technikai nehézségű feldolgozásaiban szólaltak meg. A klasszikusok mellett a kortárs komponisták műveinek népszerűsítésében is rendszeresen részt vesz.

Summary The Baltic Sea Philharmonic is a new paradigm for music making in the 21st century.

As a community of musicians of ten Nordic countries, from Norway to Russia, the Baltic Sea Philharmonic transcends boundaries and has become a movement for bringing people together. Its concerts are a unique spectacle of sound, light, visual art and technology; its passion for playing orchestral works from memory transforms the musical experience for both players and audiences; and its performances, under the electrifying baton of Music Director Kristjan Järvi, have a special energy that’s infectious. Järvi, born in Estonia in 1972, comes from a family of conductors. He has “earned a reputation as one of the canniest, and most innovative programmers on the classical scene” (Reuters) and embraces everything with an indomitable spirit of fresh and creative entrepreneurship. As a conductor, he directs the great classics from Wagner to Radiohead and is at home on the big international stages.

József Balog is one of the most talented pianists of his generation. Born in 1979, the Hungarian musician plays jazz-influenced classical compositions, contemporary music, along with the standard piano repertoire. For the last 20 years, he has given more than 1000 concerts as a soloist and chamber musician in more than 25 countries across Europe, America and Asia and has won several international competitions.

The first part of the concert features two of the most popular pieces from the oeuvre of Edvard Grieg (1843–1907). At the request of Ibsen himself, the Norwegian composer wrote 26 movements of incidental music for the playwright’s drama in verse Peer Gynt in 1875, which he compiled into two four-movement suites a decade later. The Peer Gynt Suite No. 1 is a series of atmospheric and richly colourful Romantic character pieces in which nature poetry, funeral music, dance and a grotesque manner of depiction all get a part. The Piano Concerto in A minor, from 1868, shows strong influence from both Schumann (specifically, his own piano concerto in A minor) and Norwegian folk music in its evocative and virtuosic movements.

Igor Stravinsky (1882–1971) wrote The Firebird in 1910, for Sergei Diaghilev’s Ballets Russes. Conjuring up an East Slavic fairy tale world, this piece combines elements of late Romanticism and Impressionism with the then-nascent modernism in a melodic world of exceptional richness with sensually beautiful scoring. Stravinsky created three concert suites from The Firebird, being played at this concert is the third version, dating from 1945. The Firebird is the trademark piece of the Baltic Sea Philharmonic, since it is the first ever memorised piece of the orchestra. The Baltic Sea Philharmonic is the only orchestra in the world that plays The Firebird completely by heart.

SUMMARY

11

Bryn Terfel áriaestje

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Gareth Jones

2019. december 18.

Fotó © Mitch Jenkins / Deutsche Grammophon

KARÁCSONYI HANGVERSENY

A Drezdai Kamarakórus és a Le Concert Lorrain

Közreműködik: Mary Bevan – szoprán, Tim Mead – kontratenor, Guy Cutting – tenor, Tobias Berndt – bariton Vezényel: Marcus Creed

2019. december 19.

Guy Cutting Fotó © Ben McKee

Magyar Állami Népi Együttes: Csodaváró betlehemes

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

2019. december 21., 22.

Fotó © Nagy Attila, Müpa

Újévi koncert fiataloknak

Haydn: A teremtés – részletek

Vezényel: Fischer Ádám

2020. január 1.

Fotó © Csibi Szilvia, Müpa

Bellini: Az alvajáró

Szereplők: Mirco Palazzi, Zuzana Marková, Anton Roszickij, Kriszta Kinga, Kun Ágnes Anna, Dobák Attila Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté), Pannon Filharmonikusok Vezényel: Riccardo Frizza

2020. február 9., 11.

Zuzana Marková Fotó © Henry Fair

Bine Bryndorf

2020. február 25.

Iveta Apkalna Fotó © Nils Vilnis

előzetes,

AJÁNLÓ

MÜPA

PODCAST

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin.

A tartalom megnyitásához olvassa be az alábbi QR-kódot:

mupa.hu

GUIDE T O

BUDAPE ST

GUIDE T O

BUDAPE ST

®

OCTOB ER 2019

®

NOVEM BER 20 19 RECOM MEND ED

BY YOU R CON CIERGE

RECOM MEND ED

BY YOU R CON CIERGE

EXPL

ORE HAVE Y OUR C AKE AND E AT IT T OO AT BUDAP EST’S O LD WORLD CAFES EXP

LORE TAKE A L ATE-A UTUMN HIKE IN THE PE ACEFU L BUDA HILLS

W W W.W

HERET RAVELE R.COM

where

ctober_20

19.indd

3

BUY

W W W.W

HERET RAVELE R.COM

cover_

novem

ber_20

19.indd

BRING HOME DISTIN A CTIVE SOUVE ORGA NIR: NIC HU N GARIA SKINC N ARE PR ODUC TS

3

A 25 ÉVES WHERE BUDAPEST KÖSZÖNTI AZ OLVASÓKAT! 2019. 09.

22. 19: 43

2019. 10.

24. 15: 13

A Where Budapest az egyetlen olyan külföldi látogatóknak szóló magazin, amit a szállodai szobákba előre bekészítenek, már 25 éve.

M A G A Z I N E

AZT AKARJUK, HOGY ÉREZD!

K I N YO M TAT T U K ! roadster.hu/elofizetes

• INMEDIO

• RELAY

• BORTÁRSASÁG

• LIBRI

• MÜPA

MÜPA KULTÚR KÜLTÉR

Végtelen téli élmények jégpálya–újcirkusz–koncertek November 30-tól a Müpánál

mupa.hu

Stratégiai partnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Stratégiai médiapartnerünk:

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Magyarszéky Dóra A címlapon: Kristjan Järvi Címlapfotó: Sunbeam Productions, Siiri Kumari A szerkesztés lezárult: 2019. november 13.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma