Müpa műsorfüzet - Teodor Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera (2018. december 4.)

Teodor Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera

2018. december 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

4 December 2018 Béla Bartók National Concert Hall

2018. december 4.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Teodor Currentzis and Teodor Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera musicAeterna of Perm Opera Featuring: Paula Murrihy – soprano Jeanine de Bique – soprano Florian Boesch – baritone

Közreműködik: Paula Murrihy – szoprán Jeanine de Bique – szoprán Florian Boesch – bariton

Mahler: Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Rheinlegendchen Des Antonius zu Padua Fischpredigt Verlorne Müh’ Lied des Verfolgten im Turm Wer hat dies Liedel erdacht Wo die schönen Trompeten blasen Lob des hohen Verstandes Der Tamboursg’sell Das irdische Leben Revelge

Mahler: A fiú csodakürtje Az őrszem éji dala Kis rajnai legenda Páduai Szent Antal beszéde a halakhoz Kárba veszett fáradság Az üldözött dala a toronyban Ki műve e dalocska?

Hol a sok szép trombita zeng A nagy értelem dicsérete A kisdobos A földi élet Riadó

Mahler: Symphony No. 4 in G major

Mahler: IV. (G-dúr) szimfónia

musicAeterna is the resident orchestra and chorus of the Perm State Opera and Ballet Theatre. It is financed by the Ministry of Culture of the Perm Region.

The English summary is on page 11.

A musicAeterna a Permi Állami Opera és Balettszínház rezidens zenekara és kórusa; fenntartója a Permi Régió Kulturális Minisztériuma.

TEODOR CURRENTZIS ÉS A MUSICAETERNA OF PERM OPERA

3

4

Fotó © Olya Runyova, a Gorchitsa Magazine részére

„Ha meg akarod találni az ajtót az örökkévaló felé, itt és most kell jelen lenned.”

Nemcsak a zenekarban játszó zenészeknek, de a közönség soraiban ülőknek is szól Teodor Currentzis tanácsa, amely Mahler műveinek előadásával és befogadásával kapcsolatban különösen igaz lehet. A ma esti koncert karmestere vallja, hogy a közönség nemcsak hallgatója, de részese is kell hogy legyen az előadásnak.

Currentzis saját együttesével, a musicAeterna of Perm Opera zenekarral kitartóan dolgozik azon, hogy a klasszikus zenét korunk meghatározó, lényegi és érthető zenei nyelvévé tegye, mely valódi üzenetet közvetít az arra nyitottak számára. Currentzis nem ok nélkül napjaink egyik legnagyobb figyelemnek örvendő karmestere: határozott elképzelései vannak a zenéről és a zenekarvezetésről, egyéni hangjával, provokatív megnyilvánulásaival és rendkívül erőteljes színpadi jelenlétével állandó figyelmet követel magának.

Az Athénban született muzsikus előbb zongorát és hegedűt, majd zeneszerzést tanult szülővárosa Nemzeti Konzervatóriumában. 1994-től Ilja Muszin irányításával Szentpétervárott folytatott karmesteri tanulmányokat, s ez döntően meghatározta további pályafutását. 2004-ben, a novoszibirszki operaház és zenekar vezetőjeként hívta életre a musicAeterna műhelyt, melynek kötelékében zenekart és kórust is vezet.

Az együttes alapításakor Currentzis Szibéria több tucat zenei iskoláját végigjárta, hogy megtalálja a térség legelhivatottabb muzsikusait. Olyan elkötelezett zenészeket keresett, akik amellett, hogy technikailag képesek a maximumot kihozni magukból,

nyitott szívvel és nyitott szellemmel fordulnak a zene felé. Karmester és együttese elválaszthatatlanságáról tanúskodik, hogy amikor 2011-ben Currentzist kinevezték a permi operaház és balettszínház művészeti vezetőjévé, zenészei is megtették vele a közel kétezer kilométeres utat, hogy Permben folytathassák a közös munkát.

A Szovjetunióban még zárt városként működött Perm egyszerre zenei laboratórium és kolostor Currentzis és zenészei számára, akik mára egyedülálló zenei műhelyt alakítottak ki a városban. Ebbe a műhelymunkába nyitott próbáikon, ismeretterjesztő előadásaikon és mesterkurzusaikon keresztül a helyi közönség rendszeresen betekinthet, turnéjuknak köszönhetően pedig egy estére mi is részesei lehetünk a varázslatnak.

Mahler-programjával Currentzis és a musicAeterna Madrid, Milánó és München után érkezik Budapestre, ahonnan Berlinbe utaznak majd tovább.

Teodor Currentzis a musicAeterna mellett az idei évadtól a Dél-német Rádió Szimfonikus Zenekarának (SWR) vezető karmestereként is aktív. 2016/17-ben a bécsi Konzerthaus rezidens művészeként többek közt a Bécsi Szimfonikusok és a Camerata Salzburg élén debütált, több éve pedig a Nemzetközi Gyagilev Fesztivál művészeti igazgatója. A musicAeterna együttesével nemrég mutatkoztak be a BBC Promson és a Salzburgi Ünnepi Játékokon, ahol telt házas koncertjeiken Beethoven mind a kilenc szimfóniáját előadták. Hivatásukból fakadóan operaprodukciók keresett közreműködői is, legyen szó A Rajna kincséről, a Traviatáról vagy a Titusz kegyelméről, melyet legutóbb Salzburgban Peter Sellars rendezővel együttműködve adtak elő. Legújabb lemezükön Mahler VI. szimfóniáját játsszák, de nagy sikert arattak Csajkovszkij VI. szimfóniájából, Purcell Dido és Aeneasából, Mozart Da Ponte-operáiból és Sosztakovics XIV. szimfóniájából készült felvételeikkel is.

A musicAeterna előadásában a klasszikus művek olyan radikális erővel szólalnak meg, mint ahogyan saját korukban szólhattak. Currentzis Mozart, Beethoven, Mahler vagy Sosztakovics zenéjével egyaránt képes megmutatni, hogyan ragadhatta magával, mivel nyűgözhette le vagy sokkolhatta egy mű a bemutatójakor a közönséget.

A Glenn Gould és Kurt Cobain „ötvözeteként” is emlegetett karmester mellett egyetlen kritikus sem mehet el szó nélkül. A Times nemrég Állj félre, Simon Rattle: Teodor Currentzis az a maestro, akiről mindenki beszél címmel közölt portrét a karmesterről, a Guardian kritikusa pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy Currentzisszel felfedezett valakit, aki örökre megváltoztatta az életét. A karmesternek egyébként nemcsak a zenéről van határozott véleménye, de arról is, hogyan tehetnénk jobbá a világot: „A jobb világ eszméje nem más, mint saját személyes történetünk. Nem tudjuk megváltoztatni a hülye politikát. De meg tudjuk változtatni magunkat és így a környezetünket – és már ez is valami.”

TEODOR CURRENTZIS ÉS A MUSICAETERNA OF PERM OPERA

5

6

Currentzis Mahlerhez való szoros kötődését jelzi, hogy az egyik első lemez, amelyet megvásárolt, Mahler II. szimfóniájának élő felvétele volt Otto Klempererrel és az amszterdami Concertgebouw Zenekarával. Ha nem zenész lenne, saját bevallása szerint filmrendezőként dolgozna – és valóban különleges érzéke van a dramaturgiához. Gyakran mondják róla, hogy zenészeiből kihozza a maximumot – és annál egy kicsit még többet is. Mahler zenéje Currentzis és a musicAeterna számára végtelen lehetőséget biztosít ennek a maximumnak, zeneiségük és közös munkájuk egyediségének bemutatására.

A ma esti koncerten megszólaló Wunderhorn-dalok mindegyike külön képeskönyv, önálló karakter. A Wunderhorn-szövegek az emberi létezés legkülönbözőbb epizódjairól szóló mesék, melyeket Mahler nagy átéléssel, humorral és együttérzéssel alakított zenévé. A 19. század elején Achim von Arnim és Clemens Brentano állította össze a „régi német dalokat” tartalmazó Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) című szöveggyűjteményt, melynek jelentőségét az is mutatja, hogy Goethe azt mondta róla: minden háztartásban ott a helye. A gyűjteményben található szövegeket a kiadvány szerzői rendkívül szabadon formálták, és olykor saját verseikkel is kiegészítették az eredendően népi forrásokból merítő, de számos műköltészeti alkotást is tartalmazó antológiát. A Wunderhorn-gyűjtemény darabjai rendkívül érzelemgazdagok, témájuk a szerelem és a csalódás éppúgy lehet, mint egy gyerekkori fantázia vagy a katonaélet. Vannak köztük humoros és szatirikus, keserű és ironikus, de játékos és hittel teli versek is, és sok szövegben már eleve ott rejlik a zene.

Nem Mahler volt az első vagy az utolsó zeneszerző, akit a gyűjtemény megihletett: Brahms, Schumann és Mendelssohn is megzenésítettek a gyűjteményben található szövegeket, de Wunderhorn-dalokat Richard Strauss, Schönberg és Webern életművében is találunk. Mahler 1887-ben ismerte meg A fiú csodakürtje szövegeit, melyek közül több mint két tucatot zenésített meg. Első, zongorára és énekhangra írt Wunderhorn-dalai fiatalkori Lieder und Gesänge sorozatában jelentek meg. Később, 1892 és 1901 között összesen tizenöt további dalt komponált, melyet énekhangra és zenekarra is meghangszerelt. Közülük ma hármat szimfóniatételként ismerünk (II. szimfónia – Urlicht; III. szimfónia – Es sungen drei Engel; IV. szimfónia – Das himmlische Leben), tizenkettő pedig a Mahler által közreadott Wunderhorn-sorozat részeként vált ismertté – zongorakíséretes és zenekari változatban egyaránt. Ma este ezeket a dalokat hallhatjuk Paula Murrihy szoprán és Florian Boesch bariton szólójával. Árnyalhatja a Wunderhorn-dalokról kialakult képünket, ha figyelembe vesszük, hogy Mahler a sorozat több darabját először humoreszkként határozta meg. A humoreszk

zenei műfajként legerőteljesebben talán Schumann zongoradarabjaihoz kapcsolható, ugyanakkor maga az elnevezés a 19. század eleji humorfogalomra is reflektál, melyet találóan összefoglal a következő Jean-Paul idézet: „[a humor] a »visszájára fordított fenséges«, ami láthatóvá teszi az ellentétet a mindennapi világ véges jelenségei és az ideák világának végtelensége között”. Ez a fajta kettőség Mahler Wunderhorndalainak zenéjében a közönséges és a magasztos, az egyedi és az univerzális, az e világi és a transzcendens kettőségeként folyamatosan jelen van. Mahler zenéje a szövegek köré egyedülálló, jellegzetes aurát teremt, melyben a történetek lenyűgöző színekkel elevenednek meg.

Dalok és szimfóniák elválaszthatatlanul összefonódnak Mahler életművében. Több szimfóniájának meghatározó alkotóeleme az énekhang, de tisztán hangszeres tételeit is áthatja dalainak tisztasága, dallamossága, közvetlensége vagy éppen iróniája.

A IV. szimfónia izgalmas példája annak, hogyan inspirálhat egyetlen dal közel egyórányi szimfonikus zenét. A IV. szimfóniát meghatározó dal nem más, mint a Des Knaben Wunderhorn gyűjteményből származó Das himmlische Leben („A mennyei élet”), amely bár teljes formájában a szimfónia utolsó tételeként hangzik el, valójában az egész művet áthatja. Mahler sokáig a III. szimfónia fináléjának szánta a dalt, és ez még közvetlenebb kapcsolatot teremt az egymással zeneileg és tartalmilag is számos rokon vonást mutató III. és IV. szimfónia között. Az utóbbi dalfináléig vezető útját értelmezhetjük a komplexitástól az egyszerűség felé, a tapasztalattal teli élettől az ártatlanság felé tartó útként, de egyfajta belső utazásként is, mely a földi élettől a mennyországig vezet.

Ha gyakran csak pillanatokig is, de ez az út tele van visszapillantó és előremutató gesztusokkal. Mahler fontosnak tartotta, hogy hallgatói is észleljék, hogyan készíti elő a mű első három tétele a dalfinálét, azaz – ahogy a zeneszerző fogalmazott – a szimfónia piramisszerkezetének tetejét. A különböző tételek fináléra emlékeztető vonásai nem egyszerű utalások; a IV. szimfónia zenéje végig szervesen a dalfinálé motivikájából, tematikájából, hangnemi tervéből építkezik. Az első tétel pasztorális motívumaiban éppen úgy felfedezhetjük a zárótétel vonásait, mint a tétel sötétebb szakaszaiban vagy elhangolt dallamaiban. A trombiták fanfárja Mahler V. szimfóniájának elején köszön vissza újra. Az idilli és gúnyos elemekből egyaránt építkező második tétel egyik főszereplője az elhangolt hegedű, melynek Mahler utasításai szerint a megszokottnál jóval élesebb hangszínen kell szólnia, mint egy fidulának vagy népi hegedűnek. Több szakaszában is halálra csábító zenévé válik ez a tétel, a 19. század haláltánc-zenéit keltve új életre. Finoman, fokozatosan kibontakozó variációk sorozata

TEODOR CURRENTZIS ÉS A MUSICAETERNA OF PERM OPERA

7

8

a harmadik tétel, mely a szimfónia valamennyi tételéből tartalmaz motívumokat.

IV. szimfóniájában Mahler mindvégig rendkívül transzparensen alakítja a zene szövetét, lehetővé téve ezzel, hogy a komplexebb, polifon szakaszokban is tisztán hallhassuk és követhessük az egyes szólamokat. Zenéjének gyakran gyermeki egyszerűsége, olykor szinte öntudatlansága a mű magját adó Das himmlische Leben dalból táplálkozik, melynek zongorakíséretes és zenekari változatát Mahler már évekkel a szimfónia keletkezése előtt, 1892-ben megkomponálta. A naiv vallásosság és a mélyebb hittartalmak kettőségével játszó tételben egy gyermek szemével látjuk a mennyországot. A vele kapcsolatos gyermeki elvárások a különböző szentek nevének említésével szimbolikus összefüggésrendszerbe kerülnek. A szentek nevét refrénszerűen visszatérő akkordsorok kísérik, a pasztorális hangvételt pedig a szövegen és a dallamon túl a hangszerelés is erősíti.

Mahler 1899 júniusa és 1901 áprilisa között komponálta a IV. szimfóniát, melyet 1901. november 25-én mutatott be Münchenben. Karmesteri feladatai mellett általában csak nyáron, Bécsből az osztrák vidékre elvonulva jutott ideje komponálásra.

1899 nyarát a salzkammerguti tóvidéken, Bad Ausseeben töltötte, itt kezdett el dolgozni a IV. szimfónián, melynek vázlataihoz csak következő nyáron tért vissza, immár maierniggi komponáló házában, a Wörthi-tó déli partján. Közeli barátjának, Natalie Bauer-Lechnernek arról számolt be, hogy bár tíz hónapig egyáltalán nem foglalkozott a szimfóniával, az mégis dolgozott benne, és 1900 nyarára sokkal kidolgozottabban élt a fejében, mint ahogy előző évben félbehagyta. Augusztusra Mahler be is fejezte a szimfóniát, bár 1901 áprilisában még bizonyos részleteit revideálta.

Bruno Walter, aki asszisztens karmestereként különösen közel állt Mahlerhez és zenéjéhez, így jellemezte a IV. szimfóniát: „A mű atmoszférája egyszerre álomszerű és valószerűtlen – rejtélyes mosoly és furcsa humor fedi azt az ünnepélyességet, amely olyan tisztán megmutatkozott a Harmadikban. A Negyedik tündérmeséjében minden lebeg és súlytalan, ami a korábbi műveiben hatalmas és patetikus volt – az angyal derűs hangja erősíti meg azt, amit a Másodikban és a Harmadikban a próféta előre látott és hangosan hirdetett.” Írta: Belinszky Anna

Fotó © Barbara Aumüller

Fotó © Marco Borggreve

Fotó © Wiener Konzerthaus, Lukas Beck

Paula Murrihy a Frankfurti Opera énekversenyének győzteseként hívta fel magára a nemzetközi zenei élet figyelmét. Operaénekesként azóta a legváltozatosabb szerepekben többek közt a londoni Covent Gardenben és a New York-i Metropolitan Operában is bemutatkozott. Koncerténekesként Bach és Händel oratóriumai ugyanúgy közel állnak hozzá, mint Schubert, Mendelssohn és Vivaldi művei.

Teodor Currentzisszel és a musicAeternával Mozart, Purcell és Pergolesi műveinek előadásán is dolgozott már együtt. Bartók operája, A kékszakállú herceg vára Juditjaként szenvedélyes alakításával, gazdag és kifejező hangjával vívta ki a kritika elismerését.

Jeanine De Bique szoros művészi kapcsolatot ápol Teodor Currentzisszel és a musicAeterna zenekarával: nemrég a Salzburgi Ünnepi Játékok Peter Sellars rendezte Titusz kegyelme-produkciójában dolgoztak együtt, melyben De Bique Annio szerepét énekelte. A Trinidad és Tobagó-i származású énekesnőt a bécsi Staatsoper társulatának tagjaként a legkülönbözőbb operák hősnőiként ismerhette meg a közönség. A drámai színpadi jelenlétéért és sokoldalúságáért dicsért szoprán keresett koncerténekes is, akihez közel áll Mahler zenéje: a Lorin Maazel vezette New York-i Filharmonikusokkal először a zeneszerző VIII. szimfóniájával lépett az Avery Fisher Hall pódiumára.

Florian Boesch napjaink egyik legkeresettebb dalénekese: a londoni Wigmore Halltól a bécsi Musikvereinig és Konzerthausig, az amszterdami Concertgebouw-tól a New York-i Carnegie Hallig a világ legjelentősebb koncerttermeiben lép fel rendszeresen. A Berlini Filharmonikusokkal, a lipcsei Gewandhaus Zenekarával és a Londoni Szimfonikus Zenekarral éppúgy dolgozott már együtt, mint Gustavo Dudamellel, Valerij Gergijevvel és Fischer Ivánnal. Az idei évadban a Theater an der Wienben Berg Wozzeckjeként és Händel Sauljaként is debütál. A szép molnárlány dalciklust tartalmazó Schubert-lemezét 2015-ben Grammy-díjra jelölték.

TEODOR CURRENTZIS ÉS A MUSICAETERNA OF PERM OPERA

9

Photo © Olya Runyova

Summary Teodor Currentzis is today one of the most popular conductors in the world, and for good reason. With his unwavering ideas of music and conducting, unique sound and extraordinarily powerful stage presence, Currentzis is forever capable of captivating his audience. Classical works performed by his ensemble, the musicAeterna of Perm Opera, can sound just as radically forceful as they did at the time when they were first written. Currentzis and his musicians aim to show the audience just how enthralling, amazing and even shocking a given work might have have been at its première. The conductor has a special affinity with Mahler, demonstrated by the fact that one of the first records he ever bought was a recording of the Austrian composer’s Symphony No. 2, performed by Otto Klemperer and Amsterdam’s Concertgebouw Orchestra.

Each of the songs from the Wunderhorn-Lieder being performed tonight is a storybook in its own right, with its own special character. Set to music by Mahler with great sympathy, empathy and humour from the collection of German folk poetry Des Knaben Wunderhorn (“The Boy’s Miraculous Horn”), the episodes in these texts address the widest possible spectrum of human existence. In Mahler’s work, the melodies and symphonies are inextricably intertwined: while several of his symphonies are constructed around vocals, their instrumental movements are also permeated with the purity, melodiousness, intimacy and even irony of the songs. Mahler’s Symphony No. 4 is an exciting example of how a single song can inspire the music for an hour-long symphony. The key song in the Fourth Symphony is Das himmlische Leben, also from Knabenhorn, which – despite only being heard in its entire form in the symphony’s final movement – suffuses the entire work. Though the piece’s path as it winds its way to the lied of the finale can be interpreted as a journey from complexity towards simplicity, and from a life laden toward experience towards a sense of innocence, it could also be seen as a kind of inner voyage leading from earthly life to heaven.

SUMMARY

11

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

Monika Melcová és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Kórusai

2018. december 12.

Monika Melcová

Magyar Állami Népi Együttes: Csodaváró betlehemes

2018. december 21., 22.

Magyar Állami Népi Együttes Fotó © Nagy Attila, Müpa

ÚJÉVI HANGVERSENY

Haydn: A teremtés

Közeműködik: Fatma Said, Uwe Stickert, Sebestyén Miklós, a Magyar Rádió Énekkara, Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Fischer Ádám

2019. január 1.

Fatma Said Fotó © Felix Bröde

JAZZMŰHELY

Szakcsi Lakatos Róbert és barátai

2019. január 23.

Szakcsi Lakatos Róbert Fotó © Raffay Zsófia

Lehár: A mosoly országa

A Müpa és a Shanghai Opera együttműködésében Vezényel: Xu Zhong

2019. február 1., 2.

Yijie Shi

Olga Peretyatko áriaestje

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Michelangelo Mazza

2019. február 26.

Olga Peretyatko Fotó © Alikhan photography

előzetes,

AJÁNLÓ

CSATLAKOZZ HOZZÁNK!

Tartozz a HVG közösségéhez, támogasd a munkánkat.

Tagságoddal exkluzív szerkesztőségi tartalmakhoz jutsz, betekinthetsz a kulisszák mögé és kedvezményesen vásárolhatsz.

tagsag.hvg.hu A HVG Pártoló Tagság egy többszintű közösségi program. A különböző szintek egymásra épülő előnyöket biztosítanak a tagjainknak. Úgy válhatsz pártoló taggá, ha regisztrálsz, és megvásárolod a tagsági csomagjaink egyikét.

Megrendelés: bolt.hvg.hu/partolo-tagsag

Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!

mupa.hu/husegprogram

Stratégiai partnerünk:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Stratégiai médiapartnerünk:

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Teodor Currentzis Címlapfotó: Marina Dmitrieva A szerkesztés lezárult: 2018. november 26.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma