Müpa Műsorfüzet - Bécsi, bécsibb – operett! (2018. február 15.)

Bécsi, bécsibb – operett!

Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje

2018. február 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2 15 February 2018 Béla Bartók National Concert Hall

More Viennese than Vienna An evening of operetta with Annette Dasch, Piotr Beczała and Thomas Hampson Featuring: Hungarian Radio Symphony Orchestra Conductor: Pavel Baleff Suppé: The Jolly Robbers – overture Lehár: The Land of Smiles – Three cheers for Lisa!

Lehár: Giuditta – Friends, this life is the life for me Kálmán: Countess Maritza – Come, Gypsy Kálmán: The Csárdás Princess – Let me dance J. Strauss Jr: The Bat Overture Watch duet Quadrille Sounds from home I stand full of anxiety Millöcker: Poor Jonathan – overture Millöcker: The Beggar Student – Oh, I only kissed her on the shoulder Lehár: Paganini Love, you heaven on earth Girls were made to love and kiss Nobody loves you more than I Stolz: Lovely Vienna at Night Kálmán: Countess Maritza – Vienna Mine Stolz: The Favourite – You shall be the emperor of my soul Sieczyński: Vienna, City of My Dreams The English summary is on page 11.

3 2018. február 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bécsi, bécsibb – operett!

Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Pavel Baleff Suppé: Banditák – nyitány Lehár: A mosoly országa – Egy nőnek mindig jólesik Lehár: Giuditta – Szép itt az élet és oly vidám Kálmán: Marica grófnő – Hej, cigány Kálmán: A csárdáskirálynő – Táncolnék a boldogságtól ifj. J. Strauss: A denevér Nyitány Óra-duett Quadrille Hazámnak dalára nyugtom nem lelem A szívem úgy reszket Millöcker: A szegény Jonatán – nyitány Millöcker: A koldusdiák – Katonákkal bánni könnyű!

Lehár: Paganini Szép álom, szállj a szívembe Volt nem egy, de száz babám Nem szeret így téged más Stolz: Bécs csak éjjel lesz szép Kálmán: Marica grófnő – Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket Stolz: A kedvenc – Te légy a lelkem császára Siecyński: Bécs, álmaim városa

4

„Eredetileg kis operát, operácskát jelent, de már régóta csak olyan víg színdarabot (akár bohózatot is), amelyben sok énekszám van – természetesen »könnyű zene«, amely hamar népszerű lehet; a szöveg élces, jobbára erotikus.” Így határozta meg az operett fogalmát 1930-ban Schöpflin Aladár Magyar Színművészeti Lexikona. A magyar közönség azonban valójában akkor sem szorult és ma sem szorul teoretikus felvilágosításra, ha az operettről van szó. Sokunk kedves műfaja ez mindmáig: ismerünk francia operetteket, tudunk az angol operett létezéséről is, de azért hozzánk a hajdani Osztrák– Magyar Monarchiából eredő műfaji hagyomány áll a legközelebb, amelyet bécsinek, vagy kissé tágabban (és korántsem alaptalanul) bécsi-budapesti operettnek nevezünk.

Az operett e vonulatának slágerszámaival ünnepli Bécset a ma esti koncert, hiszen a császárváros egyszerre volt éltető közege, kitüntetett helyszíne és témája is megannyi operettnek. A bécsi operett arany- és ezüstkorának mestereit idézi elénk ez a program, érzékletes mintát kínálva egy letűnt történelmi korszak és egy máig vonzó zenei és zenés színházi univerzum gazdag változatosságából.

ifjabb Johann Strauss

Az operett aranykora Bécsben Franz von Suppé sikereivel, hagyományteremtő és ízlésformáló munkásságával kezdődött, ám máig legendás aranykori mesterévé mégis a műfajhoz a tánczene felől közelítő keringőkirály, ifjabb Johann Strauss (1825–1899) vált.

Harmadik befejezett operettje, A denevér 1874-ben a Theater an der Wienből indult hódító útjára, s a századfordulóra már a nagy operaházakba is eljutott. (Történetesen éppen Gustav Mahler volt az, aki a karmesterek átlagánál többre értékelte Strauss remekművét.)

A denevér a hámból kirúgó Eisenstein házaspár és szobalányuk különutas kalandjait rendezi jelenetekbe estétől másnap reggelig, a mulatságok közepette megidézve a nagy múltra visszatekintő filozofikus életigazságot: „Szerencsés, ki feledni tudja, mit megváltoztatni már nem lehet.” A keringőmuzsikát valósággal felmagasztaló operettbe került egy magyar szám is, melyet a magát magyar grófnőnek kiadó álarcos Eisensteinné, vagyis Rosalinda énekel Orlovsky herceg bálján: világszerte megismertetve a közönséget a csárdással – a zenével és e magyar szóval egyaránt.

Carl Millöcker (1842–1899) szintén a bécsi operett aranykorának jeles mestere volt, még ha életében beárnyékolta is (és utóéletében is beárnyékolja) Strauss alakja, illetve életműve. Kettejük viszonyát jól jellemzi az a történet, amely szerint 1881-ben a Zell és Genée szövegíró páros két új librettója iránt Strauss és Millöcker is érdeklődött. Strauss felajánlotta az első választás lehetőségét Millöckernek, majd utóbb a tekintély jogán mégis magának követelte a kolléga által választott szövegkönyvet.

Csakhogy Millöcker már előre sejtette, hogy ez lesz, ezért túljárt Strauss eszén, aki így elvitte előle az Egy éj Velencében librettóját, meghagyva Millöckernek a „maradékot”, A koldusdiákot. Az 1882-ben a Theater an der Wienben bemutatott operett vált Millöcker legnagyobb sikerévé. A koldusdiáknak még az sem ártott meg, hogy az ősbemutatón a vezénylő komponista egy hisztérikus női rajongója a páholya mélyén szíven lőtte magát. A 18. század elején, Krakkóban játszódó operett talán legérdekesebb figurája a harctereken diadalmaskodó, széptevőként azonban kínos kudarcot valló Ollendorf ezredes, akinek bemutatkozó kétrészes áriája névjegynek is beillő operettbelépő.

Az 1890-ben ismét a műfajtörténeti jelentőségű Theater an der Wienben bemutatott A szegény Jonatán egy mulatságos és tanulságos szerepcsere történetét meséli el: a milliomos amerikai, Vandergold úr és a vele helyet cserélő címszereplő szegény ember kalandjait Bostontól Monacóig. A hajdan Bécsben, majd világszerte hatalmas szériákban futó háromfelvonásos operettből ma leginkább a temperamentumos nyitányt szólaltatják meg.

A programból természetesen Franz von Suppé (1819–1895) sem hiányozhat. A belga és olasz felmenőkkel rendelkező, dalmát születésű lovag operatörténeti nagyságok jó ismerőse volt: első karmesteri megbízatását Donizetti ajánlására nyerte el (akivel állítólag távoli rokonságban is állt), és 1856-ban az ő vezényletével mutatták be Bécsben Erkel Hunyadi Lászlóját. A repertoárban Suppé életművét elsősorban lendületes nyitányai képviselik, közülük ma az 1867-ben írt, Banditák című operetté hangzik fel. „Maga hegedűs, ugye?... Nos, akassza szegre a hegedűjét, és ezentúl csak komponáljon! Maga előtt nagy jövő áll.” Az elterjedt anekdota szerint így biztatta a fiatal Lehár Ferencet (1870–1948) prágai professzora, bizonyos Antonín Dvořák. Akár elhangzott ez a jó tanács, akár nem, Lehár így tett, s a Monarchia területét katonakarmesterként bejárva felkészült a bécsi operett megújítására. A víg özvegy (1905) szerzőjeként megérdemelt világsikert arató Lehárral új témák, új táncformák és izgalmas zenei

BÉCSI, BÉCSIBB – OPERETT!

5

6

egzotikumok jelentek meg az operettszínpadon: a mából visszatekintve vele köszöntött be a bécsi operett ezüstkora.

Lehár idővel mind igényesebbé vált önmagával, műveivel és azok előadóival szemben, merészen az operaházak világát és színvonalát célozva meg. Így születtek meg a húszas-harmincas években az úgynevezett Tauber-operettek, vagyis azok a művek, melyek férfi főszerepét Lehár a múlt század nagyszerű tenorja, Richard Tauber képességeihez szabta. Már az 1925-ben a Johann Straussról elnevezett bécsi színházban bemutatott Paganini is ilyen operett volt, jóllehet Tauber csak a berlini bemutatón öltötte magára a boszorkányos hegedűvirtuóz és nőbolondító jelmezét.

A Paganini és Napóleon húga, Elisa Bonaparte vélelmezett szerelmi románcát elbeszélő darab nyomában, Taubernek szánva és az opera világa felé közelítve született meg több egymást követő Lehár-operett. Ilyen volt az 1923-ban kevés megértésre talált A sárga kabát átdolgozása, A mosoly országa. Az 1929-ben Berlinből világhódításra indult operett, középpontjában a japán Szu Csong herceg egyszerre vonzó és kiismerhetetlenül idegen figurájával és az ő nagy tenorslágerével (Vágyom egy nő után) már nosztalgikusan visszatekintve idézte fel a békebeli bécsi világot.

Az először 1934-ben, a bécsi operában közönség elé került Giuditta – történetével és zenéjével egyaránt – még érzékletesebbé tette a radikális fordulatot. A többek közt Észak-Afrika és egy modern éjszakai lokál érintésével kanyargó, kalandos szerelmi história férfi hőse, Octavio kapitány végül bárzongoristává lesz.

A magyar közönség már Lehárt is a sajátjának tudja, de még inkább a mi büszkeségünk lehet a siófoki születésű és a budapesti Zeneakadémián végzett Kálmán Imre (1882–1953). Ő A csárdáskirálynővel (1915, Johann Strauss Theater) az I. világháború kellős közepén – akarva-akaratlanul – megalkotta a még épp fennálló Monarchia operettszínházi búcsúját, egy elsüllyedőben lévő közép-európai birodalom és kultúra mára rég emblematikussá vált remekművét. A Marica grófnő (1924, Theater an der Wien) azután már nemcsak a békebeli világot tudta maga mögött, hanem az operett műfaját is egyfajta nosztalgikus visszatekintésben mutatta: az egyik szereplőnek A cigánybáróból ismert Zsupán Kálmán nevét adományozva. A Kálmán-operett kettős kötődését, egyszerre bécsi és budapesti gyökereit pedig a nagy tenorsláger kétféle szövegezése teszi érzékletessé, németül a bécsi, magyarul a budapesti nők szépségét és vonzerejét méltatva: Grüss mir die süssen, die reizenden Frauen im schönen Wien – Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket.

Lehár és Kálmán nemzedéktársa volt, de mindkettejüket jócskán túlélte a nálunk kevésbé ismert Robert Stolz (1880–1975), aki több tucat operett komponálása mellett dal- és filmzeneszerzőként is fáradhatatlannak bizonyult. A kedvenc című operettje, akárcsak Kálmán Csárdáskirálynője, már világháborús siker: az 1916-os berlini premieren Stolz katonai egyenruhában vezényelte a zenekart. A darab legemlékezetesebb dala a Te légy a lelkem császára: igazi rafináltan hódító szopránsláger.

Szintén 1916-ból való és először szintén Berlinben került közönség elé, de természetesen mégis Bécs dicséretét zengi a Bécs csak éjjel lesz szép című Stolz-dal, amely utóbb a szerző több művében is helyet talált magának. Népszerűségének még az sem ártott meg, hogy az érzékenyebb bécsi lokálpatrióták félremagyarázhatták a dal címválasztását.

Lengyel vezetékneve dacára tősgyökeres bécsi volt, a császárvárosban élt és hunyt el Rudolf Sieczyński (1879–1952), aki operettet nem szerzett, viszont bécsi dalok egész sorát komponálta. Így az övé a mind közül talán leghíresebb, Bécs jószerint nem hivatalos himnusza, a Bécs, álmaim városa, refrénjében a híres Wien, Wien, nur du allein sorral. Bízvást jelképesnek ítélhetjük, hogy ez a világhódító sláger, amely még Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című filmjében is felhangzik, éppen egy sorsdöntő és történelmi korszakhatárt jelző évben, 1914-ben jelent meg a Grabenen működő Robitschek zeneműkiadónál. Írta: László Ferenc

BÉCSI, BÉCSIBB – OPERETT!

7

8

Annette Dasch Haydn oratóriuma, A teremtés egyik szólistájaként és A nürnbergi mesterdalnokok Évájának szerepében is fellépett már a Müpában, a német szoprán sokoldalúságát azonban még a ma esti operettgála is csupán részlegesen érzékeltetheti. A New York-i Metropolitan Operában, a milánói Scalában és Salzburgban Mozart-szereppel, a párizsi operában pedig a Hoffmann meséi Antóniájaként Fotó © Daniel Pasche debütált német szoprán ugyanis az operák mellett nemcsak keresett oratóriuménekes, hanem romantikus és kortárs dalok avatott előadójaként is igen aktív, néhány esztendeje pedig tévés és rádiós talkshow-k vezetőjeként is sikeres. Ami pedig valószínűleg korántsem valamennyi Bayreuthban ünnepelt Elzáról mondható el: Annette Dasch gazdagon meg van áldva humorérzékkel és öniróniával is – ezek az operett világában kincset érő erények.

Piotr Beczała napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott és világszerte sokak által rajongott tenorja, aki nemcsak az operairodalom számos nagy főszerepét alakítja sikerrel, de igazi operettértő is. Ezt megannyiszor bizonyította már, így Christian Thielemann több drezdai újévi gálakoncertjén is, valamint azon a 2013-as kiadású lemezen, amellyel a legendás előd, Richard Tauber emléke előtt tisztelgett a Lehárt Fotó © Anja Frers, DG olyannyira megihlető múlt századi tenor operettslágereit összegyűjtve és megszólaltatva. A bonviván szerepkörben tökéletes otthonossággal mozgó lengyel művész érdeklődését és a műfaj iránti elkötelezettségét az is jelzi, hogy idén bécsi Carmen- és New York-i Luisa Miller-előadások mellett A mosoly országa férfi főszerepét is megformálja: a Zürichi Opera produkciójában ölti magára Szu Csong herceg jelmezét.

Thomas Hampson legutóbb Chicagóban, majd Párizsban alakította A víg özvegy Danilójának szerepét – a kiváló amerikai bariton nagy kedvvel és figyelemre méltó affinitással közeledik az operett világához. A léha, de nemes lelkű követségi titkár szólamát már huszonöt évvel ezelőtt lemezre énekelte, 2006-ban pedig tizenöt operettáriát tartalmazó lemeze jelent meg – mindkétszer Franz Welser-Möst karmesFotó © Jiyang Chen terrel együttműködésben. Mindez pedig tökéletesen összefér a komoly művész és elmélyült előadó imázsával, hiszen Hampson született intelligenciájának és az évtizedek során egyre csak gyarapított műveltségének köszönhetően egészen eltérő műfajok, stílusok és kultúrák hiteles közvetítője és képviselője: az amerikai dal tudós nagykövete és a Müpában is ünnepelt Mahler-előadó, valamint elegáns Anyegin és izgalmas Don Giovanni.

Pavel Baleff, a Baden-badeni Filharmonikusok vezető karmestere Bulgáriában született, és első koncertjét tizennyolc esztendősen, 1988-ban vezényelte. A többek közt Myung-whun Chung, Dmitrij Kitajenko és Kurt Masur kurzusain képzett muzsikus németországi zenekarok és operaházak soránál szerzett tapasztalatokat és jó hírnevet, operadirigensként és koncertek biztos kezű irányítójaként egyaránt.

Ez utóbbi erénye tette a koncertező operasztárok egyik kedvenc kísérő dirigensévé, mások mellett Diana Damrau, Edita Gruberova, Ramón Vargas és Thomas Hampson turnéinak résztvevőjévé.

BÉCSI, BÉCSIBB – OPERETT!

9

10

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara első koncertjét 1943-ban Dohnányi Ernő vezényelte. A szimfonikus együttes az évtizedek során egyszerre vált a legnagyobb repertoárral rendelkező, a legtöbb kortárs művet bemutató, egyszersmind számtalan operettprodukciókban is közreműködő magyar nagyzenekarrá. A sokoldalúságának és rutinjának köszönhetően régen és ma is számos külföldi meghívásnak eleget tevő zenekar operagálák és áriaestek keresett kísérője is. Erényeinek legszebb bizonyságai közé tartoznak azok a csodálatos előadások is, amelyeken a Budapesti Wagner-napok rezidens együtteseként szolgál évről évre.

Fotó © Posztós János

Summary Vienna is one of the capitals of operetta as both a prominent location in the history of a genre and the subject and scene for many an operetta plot. Tonight’s concert is proof positive of this with a series of hits from the classic works of the golden and silver eras of Viennese operetta. The golden age is represented by Johann Strauss Jr’s The Bat, a long-standing conqueror of opera houses, alongside excerpts from operettas by Carl Millöcker and Franz von Suppé. We will also hear classics from the silver age by Franz Lehár, Imre Kálmán and Robert Stolz, and, although it is not actually from an operetta, it would be amiss not to include the Rudolf Sieczyński song that has become a Viennese anthem, Vienna, City of My Dreams.

The singers coming together for this concert are all stars of international opera who are also completely at home in the world of operetta. The German soprano Annette Dasch’s versatility as an artist and her fabulous sense of humour and reflexive irony make her an ideal interpreter of opera. Celebrated all over the world, the Polish tenor Piotr Beczała paid tribute to the memory of his legendary predecessor Richard Tauber on his 2013 record, on which he collected and performed the operetta hits of the tenor from the last century who so inspired Franz Lehár. In summer this year, he will perform the role of Prince Sou-Chong, the leading male in The Land of Smiles, at the Zurich Opera. In addition to his impressively broad opera repertoire and success as a singer of lieder and oratorios, the great American baritone Thomas Hampson also has a special affinity to operetta as a performer of Danilo in The Merry Widow, as well as operetta arias in concert and on recordings.

The conductor for the evening is the Bulgarian-born Pavel Baleff, conductor of the Baden-Baden Philharmonic. His supporting orchestra is the Hungarian Radio Symphony Orchestra, which was founded in 1943 and has collaborated on countless operetta productions and recordings ever since.

SUMMARY

11

RÉGIZENE FESZTIVÁL

Musica Ricercata: Úrhatnám polgárok – La Lumière comique

Francia irodalom a barokk zenében Közreműködők: Rodica Vica – szoprán Vezényel: Gabriel Bebeșelea

2018. március 8.

Gabriel Beleșelea Fotó © Ionut Macri

HÚSVÉTI HANGVERSENY

Telemann: Brockes-passió

Közreműködik: Baráth Emőke, Bernhard Berchtold, Uwe Stickert, Johannes Weisser, Kovács Ágnes, Balogh Eszter, Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

2018. március 22.

Baráth Emőke Fotó © Raffay Zsófia

MATINÉKONCERTEK

Szenvedélyem: a kórus Szabó Dénes

2018. március 25.

Szabó Dénes

Dona Onete

2018. március 27.

José Cura zenei világa

Közreműködik: José Cura, Váradi Zita, Simon Krisztina, Horváth István, Bakonyi Marcell, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán, Matos László) Vezényel: José Cura, Mario De Rose

2018. március 29.

José Cura Fotó © Zoe Cura

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Bernstein: A Quiet Place –

magyarországi bemutató A Neue Oper Wien előadása Vezényel: Walter Kobéra

2018. április 9., 10.

Walter Kobéra Fotó © Armin Bardel

előzetes,

AJÁNLÓ

PONTOK, KEDVEZMÉNYEK, EXTRA ÉLMÉNYEK

Csatlakozzon Ön is!

mupa.hu/husegprogram

Müpa élmény gombnyomásra

Kövessen minket közösségi csatornáinkon is:

mupa.hu

Stratégiai médiapartnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A címlapon: Annette Dasch Címlapfotó: Daniel Pasche A szerkesztés lezárult: 2018. február 8.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!