Müpa Műsorfüzet - Szüreti vigasság – tánccal, zenével (2016. október 30.)

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Szüreti vigasság – tánccal, zenével 2016. október 30.

Fesztivál Színház

mupa.hu

- csak nézzük, mint a moziban A Mese.tv – az Egyszervolt.hu tévécsatornája, mely minőségi tartalmakat kínál gyerekeknek. Mesék, gyerekdalok, rajzfilmek, népmesék, mesefilmek...

Keress minket a

-on is!

www.mese.tv www.youtube.com/mesetv mobil applikációk

A mesék online, letöltés nélkül megtekinthetők.

Csatlakozzon ingyenes hűségprogramunkhoz, gyűjtse a pontokat és élvezze a kedvezményeket!

mupa.hu/husegprogram

3

2016. október 30.

Fesztivál Színház

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Szüreti vigasság – tánccal, zenével Közreműködik: Zagyva Banda, Turai Hagyományőrző és Ifjúsági Táncegyüttes, Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes Koreográfusok: Deffend Irén, Szokolik Szabolcs Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu” Műsorvezető: Gerlits Réka

„Karcsú nyakát kedvesemnek A szájamhoz hajtom, Borral estem szerelembe, Csókolgatom folyton!”

(Lackfi János)

A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt

4

Szüretidő: Mihálytól Júdásig A szüret időpontja hagyományosan valamilyen névnaphoz kötődött. Az Alföld több vidékén szeptember 29-én, Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben október 15-én, Terézia, a Balaton és Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya, utolsóként pedig Tokaj-Hegyalján október 28-án, Simon-Júdás napján. A Müpában most Alfonz napján tartunk szüreti vigasságot.

A szüreti munkálatok A szüret hagyományosan zajkeltéssel, riogatással vagy pisztolylövésekkel indult. Csak ezután kezdődött a munka. A lányok, asszonyok vidékenként különböző gyűjtőedénybe – csöbör, vödör, kézi puttony, kosár – szedték görbe késsel, kacorral a szőlőt. Ők kiabáltak aztán a puttonyos legényeknek, férfiaknak, akik a puttonyba gyűjtötték a fürtöket. A munka alatt vidám énekszótól, viccektől volt hangos a vidék.

Szüreti vigasság A szüret végén a vincellér vezetésével indult a szüreti menet a borház felé, amelyben már harsogott a zene, és nagy mulatságra készültek. A magyaros ruhába öltözött lányok és legények ökrös szekereken vonultak végig a falun. Mögöttük ment a két sáfár, utánuk pedig két legény a Baksus figuráját vitte. A Baksus hordón keresztbe tett lábbal ülő, piros ruhás figura volt, kezében lopótökkel és pohárral. Őket követték a szőlőkoszorút vivő lányok, szekéren, vontatón. Turán szüretkor birkát vágtak, és gulyást készítettek belőle. Este tánc is volt. Maskarákba öltöztek: csendőrnek, koldusnak, pásztornak. Bekiabáltak: „Beengedtek-e, vagy nem? Meg akartok halni, vagy nem?” A válasz az volt: „Ha jók vagytok, begyühettek, ha rosszak vagytok, mehettek tovább!” Ezután beléptek, vacsoráztak, ettek, mustot ittak, és részt vettek a táncban.

A bor története A történészek szerint már nyolcezer évvel ezelőtt műveltek szőlőt az Európa és Ázsia határán elterülő Kaukázus hegység területén, a legújabb kutatások pedig azt mutatják, hogy Kínában már mintegy kilencezer éve is folyt szőlőművelés, és bizton állítható, hogy az ókori babiloniak is fogyasztották a bort. Bár az egyiptomiak jobban kedvelték a sört, az ő történelmükben is megjelent a szőlőből készült ital. A közismert bibliai történet szerint Noé két szőlőtövet is magával vitt bárkájába, hogy így egyszerre menekítse meg az özönvíz elől a szőlőt mint gyümölcsöt és a belőle készült bort.

Mindebből kitűnik, hogy a bor rendkívül régi eredetű ital, gazdag történelemre tekinthet vissza.

Készítését a görög nép emelte mesteri fokra, és fogyasztását szertartássá fejlesztette.

Hogyan készült a bor?

A leszüretelt szőlőt tiszta lábbal megtaposták, és kifolyatták a taposókád alján a mustot a dézsába. A taposás utáni szőlőmaradványt ledarálták, majd préselték, így sajtolva ki a szőlőből minden csepp nektárt. A mustot ülepítést követően átszűrve hordókba töltötték, amelyekben élesztőgombák hatására alkoholos erjedésnek indult. Az erjedés befejeztével a bort átfejtették tiszta hordókba, hogy az aljukon leülepedett seprőtől elválasszák.

Egy második erjedési szakasz után szűréssel és derítéssel tisztították, majd palackokba fejtették, vagy fahordókba töltötték. A tárolás során sok bor még tovább változik, érik, így éri el végleges minőségét.

SZÜRETI VIGASSÁG – TÁNCCAL, ZENÉVEL

5

6

Gárdonyi Géza: A bor legendája

7

Boros közmondások A bor fontos szerepét mutatja az is, hogy számtalan közmondás kapcsolódik hozzá. Íme néhány ezek közül: A bor a némát is megtanítja szólani.

Amilyen a tőke, olyan a bora.

Bor nélkül szegény a vendégség.

Borban az igazság.

Franciának hajpor, a magyarnak jó bor.

Jó bornak seprője is jó.

Ki a bort megissza, ura legyen annak.

Könnyű a jó borból ecetet csinálni, de az ecet borrá nem változik.

Még a vénembert is táncba viszi a bor. Óbornak, óleánynak nem egy az ára.

Régi bor jó bor, öreg ész finom ész.

Táncok a magyar népi hagyományban Ezen az előadáson a magyar néptánchagyomány szinte minden fontos tánctípusával találkozhattok. A bevonuláskor látható sárközi ugrós jellegzetessége, hogy többnyire ünnepi alkalmakon, menyegzőn vagy éppen a szüreti felvonuláson táncolták – amint a neve is mutatja, ugró tánclépésekkel. A bevonulást követő köszöntő után egy friss csárdás következik, amelyet turai dallamokra járnak a táncosok.

Miután elfoglalta helyét az ünneplő tömeg, megérkeznek a vendégek is (a Corvinus Néptáncegyüttes tagjai), és előadnak egy dunántúli verbunkot. Ez az egyik legismertebb magyar tánc, amely ugrós-legényes táncokból alakult ki, nevét és elterjedését pedig annak a szokásnak köszönheti, hogy ilyen táncokat jártak toborzáskor (németül werben = toborozni) a fiatalokat a seregbe csalogató katonák. A szüret egyik legvidámabb tánca a bodnártánc, amelyet a férfiak a hordó készítésénél használt fémabroncsokkal járnak, általában jellegzetesen németes zenére.

8

A szüreti ünnep fontos jelképét, a szőlőlevelekből font szüreti koszorút nemcsak a bodnárok, hanem a leányok is körültáncolják egymásba kapaszkodva, szabályos kört alkotva, az úgynevezett karikázó tánccal. Szintén nélkülözhetetlen eleme a szüreti mulatságnak a szőlőskád, amelyet középen helyeznek el, és nemcsak körülötte, hanem benne is ugróst táncolnak, így idézve fel a szőlőtaposást, a must készítésének hagyományos eljárását.

Az ünnepség végéhez közeledve a vendégek ismét egy látványos páros tánccal, erdélyi forgatóssal köszöntik a házigazdákat. Énekeljétek együtt a táncosokkal a jól ismert dalt!

Van vöröshagyma A tarisznyába’, Keserű magába’.

Szolgalegénynek, Hej, a szegénynek De kevés vacsora.

Zörög a kocsi, Pattog a Jancsi, Talán értem jönnek.

Jaj, édesanyám, Szerelmes dajkám, De hamar elvisznek.

Szómagyarázat Baksus A szőlő, a bor és a mámor ókori római istene, Bacchus nevének a magyar szüreti népszokásban használatos, eltorzult alakja.

Csöbör Szőlő gyűjtésére használt egyfülű, fából készült dongás edény.

Derítés A borban lebegő, zavarosodást okozó részecskék eltávolítása megfelelő anyag hozzáadásával.

Dézsa

A kipréselt must felfogására használt kétfülű dongás edény.

Donga Simára gyalult, kissé domborított fahasábok, melyeket vasabronccsal összefogva hordókat, kádakat, dézsákat készítenek a bodnárok vagy kádárok.

Kacor A szőlőfürtök levágására használt fanyelű, görbe kés.

Koreográfus A táncokat megtervező, betanító, a táncegyüttest irányító táncművész.

Lopótök A bor hordóból történő kiszívására használt eszköz, amely régebben egy tökfaj terméséből készült.

Maskurások A szüreti felvonulás és más népszokások maszkos, maskarás (beöltözött) figurái.

Must

A szőlő frissen kipréselt leve.

Puttony A leszedett szőlő gyűjtésére szolgáló 20–25 literes dongás faedény, melyet két heveder segítségével a hátukon hordtak a szüreti munkások.

Sáfár

A házi gazdaságot felügyelő tiszt, udvarmester.

Seprő

Az újbor hordóban keletkező üledéke.

Szüret Az érett szőlő leszedése, a bor készítésének első lépése. A magyar néphagyományban szüreti felvonulás és bál kapcsolódik hozzá.

Taposókád Fából készült, felül nyitott, hengeres formájú, egyenes dongájú, abroncsos, csaplyukkal ellátott nagy méretű faedény.

Vincellér A szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőskerteknél az azokban előforduló munkák felügyeletével megbízott személy.

SZÜRETI VIGASSÁG – TÁNCCAL, ZENÉVEL

9

10

KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre!

A válaszadásban segít a műsorfüzet. Egy kérdésnél több helyes választ is adhatsz.

1. a) b) c) d) e)

2. a) b) c) d) e)

3. a) b) c) d) e)

Melyik mesterség nem kötődik a szőlészethez és borászathoz? bodnár kádár pintér tímár vincellér Mit nem gyűjtöttek a néphagyomány kutatói? népdal népmese néprajz néptánc népzene Helyezd időrendbe a borkészítés felsorolt fázisait! derítés erjesztés préselés szüretelés zúzás

4. Milyen hangszerek nem szerepelnek a népi együttesben?

a) b) c) d) e)

5. a) b) c) d) e)

bőgő brácsa hegedű oboa zongora Melyik edény nem dongás? dézsa kád mozsár puttony üst

6. Melyek nem magyar néptánctípusok? a) b) c) d) e)

7. a) b) c) d) e)

csárdás flamenco karikázó polka verbunk Mely magyar városok híresek borukról?

Debrecen Eger Győr Sopron Szekszárd

REJTVÉNY – Anagramma Az anagramma a szójátékok egy fajtája, amelyben értelmes szavak vagy kifejezések betűinek sorrendjét úgy változtatják meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó vagy kifejezés legyen. Az alábbi feladványok közül melyiknek nincs köze a Szüreti vigasság című előadásához?

A bal oldali oszlopban található rövid meghatározásokat párosítsd a megfejtések jobb oldalon található anagrammáival! Megfejtésként küldd el az eredeti szavakat a meghatározások sorrendjében!

1. A Noéról szóló vers költője 2. A szőlő hajtása 3. Csoportos leánytánc, amelyben a táncosok kört alkotva forognak 4. Eljárás, amellyel a borban lebegő részecskéket eltávolítják 5. Mesterember, aki a hordókat és más dongás edényeket készíti 6. Mihály napjától Júdás napjáig terjedő időszak 7. Szüreteléskor használt görbe kés

arcok ázik karó dán bor de őrzi üst édes írt ne vigye rád igyon

A Kvíz és az Anagramma megoldásait 2016. november 11-éig várjuk a csip@mupa.hu e-mail-címre. A mindkét feladványra helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorsolunk ki a 2016. november 20-án 11.00 órakor kezdődő, Szenvedélyem: a dal – Palya Bea című Matinékoncertre.

SZÜRETI VIGASSÁG – TÁNCCAL, ZENÉVEL

11

MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

Mindig vasárnap / 11.00 2016. december 11.

2017. február 12.

2017. április 30.

Dal-játék – Mozart: A varázsfuvola Képeslap Amerikából – Dvořák: Újvilág-szimfónia Hegedű és verseny

AJÁNLÓ

előzetes,

MATINÉKONCERTEK – Szenvedélyek

Mindig vasárnap / 11.00 2016. november 20.

2017. január 15.

2017. március 26.

Szenvedélyem: a dal – Palya Bea Szenvedélyem: az opera – Ókovács Szilveszter Szenvedélyem: a tánc – Juronics Tamás

HANG-SZER-SZÁM

Mindig szombaton / 11.00 2016. november 12.

2016. december 10.

2016. január 21.

2017. február 18.

Magyar népi hangszerek: az ütőgardon és a dob Magyar népi hangszerek: a koboz és a tamburák Utazás Symphoniába – Vonósok Utazás Symphoniába – Fafúvósok

ISKOLÁSKONCERTEK

Február 9., csütörtök kivételével mindig hétfőn / 11.00 2016. november 14. és december 12.

2017. január 30.

2017. február 9.

Szentivánéji balett – Purcell: A tündérkirálynő Így zenélünk mi! – „A rendkívüliek” Farsangi vigalom

Élmény!

Minden tekintetben. Élmény! Minden tekintetben.

Nem kell, hogy tele legyen a zsebed!

Világsztárok diákjeggyel mindennap 500 forintért mupa.hu

Vigye haza az élményt!

Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu

Stratégiai partnereink:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2016. október 17.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000