Müpa Műsorfüzet - Cathy Krier / Trio Catch (2016. március 10.)

RISING STARS Cathy Krier / Trio Catch 2016. március 10.

Fesztivál Színház

mupa.hu

Lajkó Félix hegedűművész

Szeretek itt lenni!

#szeretekittlenni

mupa.hu

3 10 March 2016 Festival Theatre

2016. március 10.

Fesztivál Színház

RISING STARS RISING STARS Cathy Krier / Trio Catch Cathy Krier / Trio Catch Cathy Krier – piano Nominated for the Rising Stars program by: Philharmonie Luxembourg

Cathy Krier – zongora A Rising Stars-programba jelölte: Philharmonie Luxembourg

Rameau: Suite in G major La Poule, Les Triolets, Les Sauvages, L’Enharmonique

Rameau: G-dúr szvit La Poule, Les Triolets, Les Sauvages, L’Enharmonique

Ligeti: Musica ricercata Trio Catch Boglárka Pecze – clarinet, Eva Boesch – cello, Sun-Young Nam – piano Nominated for the Rising Stars program by: Kölner Philharmonie Bertrand: Sanh John Bull–Márton Illés: In Nomine XII Márton Illés: Psychogramm II „Rettegős” Johannes Maria Staud: Wasserzeichen (Auf die Stimme der weißen Kreide II) (commissioned by KölnMusik, Elbphilharmonie & Laeiszhalle Hamburg and ECHO, with the support of the European Union’s Culture Programme) Beethoven: Trio in B-flat major, op. 11 The English summary is on page 11.

Ligeti: Musica ricercata Trio Catch Pecze Boglárka – klarinét, Eva Boesch – cselló, Sun-Young Nam – zongora A Rising Stars-programba jelölte: Kölner Philharmonie Bertrand: Sanh John Bull–Illés Márton: In Nomine XII Illés Márton: Psychogramm II „Rettegős” Johannes Maria Staud: Vízjel (A fehér kréta hangjára II) (a KölnMusik, az Elbphilharmonie & Laeiszhalle Hamburg és az ECHO felkérésére, az Európai Unió Kultúra Programjának támogatásával) Beethoven: B-dúr trió, op. 11

4

Cathy Krier Fot贸 漏 Delphine Jouandeau

Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) 1995-ben elindított Rising Stars sorozata keretein belül a szervezetet alkotó koncerttermek évente újabb és újabb ifjú tehetséges muzsikusokat, együtteseket delegálnak európai hangversenyturnéra, akikkel több éve a Müpa közönsége is megismerkedhet.

Cathy Krier luxemburgi zongoraművésznő már ötévesen a Luxemburgi Konzervatóriumban vett zongoraórákat, tizennégy évesen a kölni főiskolán részt vett Pavel Gililov mesterkurzusán, egy évvel később pedig Beethoven G-dúr zongoraversenyét vette lemezre a Lett Filharmonikus Kamarazenekarral, Carlo Jans vezényletével. Lemezei széles érdeklődéséről tanúskodnak, hiszen a standard zongorarepertoáron túl igyekszik minél több érdekességet, ritkán hallható művet műsorra tűzni.

2014-es lemeze a Wiener Zeitung szerint referenciafelvétel: Ligeti György Musica ricercatáját és Rameau Pièces de Clavecin sorozatainak darabjait tartalmazza, vagyis azokat a műveket, amelyek közül a mai hangversenyre is válogatott. Barokk zene és avantgárd – ellentmondás? címmel írott lemezismertetőjében a fiatal művésznő Ligeti Musica ricercatáját veszi kiindulásul, amelynek a címében rejlő ricercar a korai barokk jellegzetes műfaja, tulajdonképpen a fúga elődje. „Ezzel a címválasztással Ligeti Girolamo Frescobaldi, a fúga atyja előtt tiszteleg” – keresi a kapcsolódási pontot a pianista.

Jean-Philippe Rameau (1683–1764) mind zeneszerzőként, mind elméleti íróként a francia barokk egyik legnagyobb alakja volt. „Véleményem szerint formailag a legtökéletesebb francia barokk zenét komponálta. Látnoki teljesítmény, rendkívül összetett zenei és elméleti rendszer” – vallja Cathy Krier, aláhúzva Rameau abbéli szándékát, hogy rendszerbe foglalja a zenéről alkotott tudását. Ugyanis a zene számára nemcsak művészet, hanem tudomány is volt.

G-dúr szvitje az 1726/27 körül keletkezett és nagyjából rá három évvel később Párizsban kiadott, hosszú című sorozat (Új szvitek csembalóra – megjegyzésekkel a különböző zenei műfajokról) részét képezi. A szvit nyolc tételéből ma négy hangzik el: címeik ábrázolóak, szinte magukért beszélnek. A La Poule-ban a tyúkokat halljuk, a Les Triolets visszatérő szerkezetű (rondószerű) versformára utal, a Les Sauvages (Vadak) eredetileg a Les Indes galantes című opera részlete volt, amelyet állítólag egy 1725-ben Párizsban felléptetett louisianai indián pár tánca ihletett. „Az antológia előszavában Rameau pontos instrukciót ad a tempókhoz és a díszítések előadásához, amelyeket precízen listáz a Table d’Agréments-ban” – fogalmaz

RISING STARS – CATHY KRIER / TRIO CATCH

5

6

Trio Catch Fot贸 漏 Yvonne Schmedemann

a fiatal luxemburgi pianista. Véleménye szerint „minden modern zongoristának, aki barokk zenét játszik, el kell döntenie, milyen mértékben alkalmazza a díszítéseket, a szokásokat és az előadói gyakorlatot a mai zongorára. Valami, ami gyönyörűen és természetesen szól csembalón, manírosnak és mesterkéltnek hathat a hangversenyzongorán.”

Ligeti György (1923–2006) budapesti tanulóévei alatt, 1951 és 1953 között komponálta a Musica ricercatát. Mind a tizenegy rövid tétel egy előzetesen szigorúan kiválasztott hangkészletből válogat. Az egymást követő tételek következetesen eggyel több hangot tartalmaznak, mint az előző, egy tizenkétfokú fúgában kulminálva, kromatikus kontraszubjektummal. „Itt válik nyilvánvalóvá a barokkal való összekapcsolódás.

Szerintem Ligeti György e darabja megtestesíti a hangzásában és szerkezetében sajátos zenei stílus keresését, így fektetve le az alapjait későbbi radikálisabb művészetének” – összegzi gondolatait a zongoraművésznő.

A Musica ricercata darabjai számos kompozíciós technikát is elmélyítenek, hiszen találkozhatunk a dinamika újfajta megközelítésével, poliritmikával, bitonalitással, repetált hangokkal, s a zeneszerző a zongora rezonanciájával is kísérletezik. „Tabula rasát teremt, annak érdekében, hogy rábukkanjon a komponálás korábban elképzelhetetlen útjaira. Ligeti teljesen intellektuálisan közelít a komponáláshoz, mindig alávetve alkotását egy bizonyos koncepciónak. Innen nézve Rameau-ban és Ligetiben nagyon sok közös vonás van.”

A hamburgi székhelyű Trio Catch tagjai egy frankfurti ösztöndíjnak köszönhetően találkoztak: egy kortárs zenei akadémián Thomas Adès Catch című darabját játszották, amelyben egy zongorástrió „kapja el” a klarinétost. A nem túl nagy klasszikus repertoár mellett leginkább a kortárs zenére fókuszálnak, így számos zeneszerzővel dolgoztak már együtt, többek közt Mark Andréval, Georges Aperghisszel, Beat Furrerrel és Helmut Lachenmannal. Új lemezük éppen márciusban jelenik meg, Brahms, Christophe Bertrand és Bernhard Lang műveivel.

Christophe Bertrand (1981–2010) francia zongoraművész és zeneszerző Sanh című darabját 2006-ban klarinétra, csellóra és zongorára írta, a Francia Kulturális Minisztérium felkérésére, Armand Angster klarinétművész számára. A cím a kínai nyelvben egyszerre jelenti a hármas számot, valamint azt, hogy szétszórt. „Ez a darab tulajdonképpen Ligeti-utánérzés, a kései darabok folytatása. Mikropolifóniájával lebegő hangulatot próbál elérni, így hallgatása közben valóban azt érezhetjük, hogy nincs talaj a lábunk alatt. Sok a negyedhang, amelyek egymáshoz képest is el vannak

RISING STARS – CATHY KRIER / TRIO CATCH

7

8

csúsztatva. Nincs ritmusérzetünk, biztonságérzetünk, olyan a darab, mint egy hullámzás” – meséli Pecze Boglárka a műről.

Illés Márton (*1975) győri zongora-, zeneszerzés- és ütőhangszer-tanulmányai, valamint egy Zürichben töltött tanév után a bázeli zeneakadémián Detlev Müller-Siemensnél tanult zeneszerzést és Gyimesi Lászlónál zongorát, Karlsruhéban pedig Wolfgang Rihm volt a zeneszerzéstanára. Számos műfajban és apparátusra komponált már, művei között nagy számban találhatunk kamarazenei alkotásokat.

John Bull (1562/63–1628) angol reneszánsz komponista életének egy jelentős részét Hollandiában töltötte, virtuóz billentyűsként leginkább saját hangszerére, a virginálra komponált. Illés Márton egy 2013-as bázeli szerzői estjére írt átvezető darabokat, innen jött az ötlet, hogy a Trio Catch számára is készüljön ilyen átirat, mivel nem sokkal később Karlsruhében koncertezett az együttes. Két Bull-átirat született, az In nomine VI és In nomine XII. „Márton nagyon nehéz átiratot készített, hiszen különleges effektusokat alkalmaz, amelyek olykor az intonációt is nehezítik.

A kortárs zenei koncerteken fültisztításként használjuk ezeket a darabokat – vallja Pecze Boglárka. – Márton zenéje iszonyatosan temperamentumos. Úgy érzed, mintha felrobbannál, ha játszod, ha hallgatod. 2013-ban komponált a triónknak egy darabot (Rajzok III). Akkor egy új korszak kezdődött a zeneszerzésében: többek között megjelentek a negyedhangok.”

A szólóklarinétra írt 2015-ös mű, a Psychogramm II „Rettegős” a szóló brácsadarab – Psychogramm I „Jajgatós” – párkompozíciója. „A félelem különböző fokait járja körbe a darab, a leghalkabb belső félelemtől az ordításig. Márton ismeri, szereti a hangszert, sokat írt már klarinétra, és elkezdett klarinétozni, mielőtt nekilátott a darabnak. Ennek van előnye és hátránya is. Klarinétosként lehet érezni, hogy a művet olyasvalaki írta, akinek volt már a kezében hangszer, ez nagy különbség. Viszont olyan hangok is vannak benne, amilyeneket a mesterhangszerekből nehéz kicsikarni, de ő a tanulóhangszerén meg tud valósítani, ráadásul kezdő játékosoknál még az Ansatz is más. Ebben a darabban néha azt kell rekonstruálni, amit valójában nem szabad a klarinéton. Megjelenik a műben a kétszólamúság is, és olyan hangzásokkal találkozhatunk, amilyeneket eddig még nem hallhattunk a klarinétirodalomban” – avatott be bennünket a mű részleteibe Pecze Boglárka.

Johannes Maria Staud (*1974) osztrák zeneszerző többek közt Brian Ferneyhough, Michael Jarrell és Erőd Iván tanítványa volt. Számos díj birtokosa, köztük az Osztrák Köztársaság egyik zenei díjáé, valamint a Schleswig-holsteini Zenei Fesztivál Hindemith-díjáé. Vízjel (A fehér kréta hangjára II)) című művét 2015-ben a Trio Catch számára írta, kifejezetten a Rising Stars-turné alkalmából.

Pecze Boglárka szerint Staudnak jól felismerhető stílusa van, ők maguk egy jellegzetes „Johannes-ritmusképletet” (kvintola-kvartola-triola egymásutánja különböző kombinációkban) is felfedeztek ebben a művében is, amelyet szinte minden darabjába beépít. „Párdarabja, a Vízjel I az Ensemble Modern számára íródott, ez a mostani darab ennek a zenei anyagát dolgozza föl. Nagyon poétikus mű.” „Megalakulásunk óta játszunk klasszikus műveket is, mivel a triónk krédója szerint kortárs zene nincs a klasszikus zene tapasztalata nélkül. Szeretnénk a specializálódást, a skatulyázást elkerülni, mivel szerintünk az, aki nem tud tiszta, szép hangot játszani, aki nem érti Beethovent, kortárs zenét sem fog tudni játszani.” Mindezek fényében hangzik el a hangverseny záródarabjaként Ludwig van Beethoven (1770– 1827) op. 11-es B-dúr triója, amelyet feltehetőleg a híres klarinétos, Josef Beer felkérésére komponált Bécsben 1797/98 körül. A kompozíció címzettje Maria Wilhelmine von Thun grófnő. A művet Gassenhauer trió ragadványnéven is ismerjük, a melléknevet a harmadik tétel inspirálta: téma és kilenc variáció Joseph Weigl népszerű dramma giocosójának, a L’amor marinaro ossia Il corsaro (Matrózszerelem avagy A kalóz) című operának egyik dallamára (Pria ch’io l’impegno – Mielőtt dolgozni megyek), amely annyira népszerű volt, hogy Bécs számos sikátorában („Gassen”) lehetett hallani. A Gassenhauer jelzőt azokra az egyszerű dallamokra alkalmazták, amelyeket kívülről dúdolt vagy fütyült mindenki, gyakran anélkül, hogy tudta volna, kinek melyik művében található. Az említett Weigl-témára Hummel és Paganini is komponált darabot. Írta: Tóth Endre

RISING STARS – CATHY KRIER / TRIO CATCH

9

10

Summary The European Concert Hall Organisation (ECHO) is continuing its Rising Stars series in the 2015/16 season. Each year, the organisation’s members send their country’s most talented young soloists and chamber music ensembles on a concert tour so they can introduce themselves on the podiums of the organisation’s concert halls.

Cathy Krier has already appeared in a number of European countries, as well as the United States and Colombia, and has also toured China. The Wiener Zeitung considers her 2014 album, which contains György Ligeti’s Musica ricercata and pieces from Jean-Philippe Rameau’s series Pièces de Clavecin, that is, precisely those works from which the pianist has made selections for today’s concert, to be a reference recording.

“Ligeti shows a thoroughly intellectual approach to composition, always subjecting it to a certain concept. Viewed from this angle, Rameau and Ligeti have much in common,” she says.

Hamburg-based Trio Catch, in addition to a small classical repertoire, focuses mostly on contemporary music. The threesome has worked with a number of composers – Mark Andre, Georges Aperghis, Beat Furrer and Helmut Lachenmann. Sanh, a piece

by Christophe Bertrand, who died at a tragically young age, shows strong influences from Ligeti, yet goes even further. Playing Márton Illés’s transcription of John Bull requires tremendous preparation, owing to the work’s unique effects. Psychogramm II “Rettegős”, composed for solo clarinet and exploring the various degrees of fear, requires the clarinet to make sounds that have never before been heard, and the musician, among other things, to play two different parts. Johannes Maria Staud wrote his new work Wasserzeichen (Auf die Stimme der weissen Kreide II) for Trio Catch specifically for the Rising Stars tour. Beethoven’s Trio in B-flat major (op. 11), which is also known as the Gassenhauer Trio from the opera melody popular at the time, is probably an unusual choice after so much contemporary music, but as Boglárka Pecze, Trio Catch’s clarinettist, puts it, “anyone who can’t play a pure, beautiful note, who doesn’t understand Beethoven, isn’t going to be able to play contemporary music either.”

RISING STARS – CATHY KRIER / TRIO CATCH

11

HÚSVÉTI HANGVERSENY

Händel: Brockes-passió

Vezényel: Howard Arman

2016. március 23.

Capella Savaria Fotó © Garas Kálmán

Bartók 135

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János

2016. március 25.

Kovács János Fotó © Horváth Marcell

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Beethoven és Rachmaninov a Nemzeti Filharmonikusokkal

Vezényel: Kocsis Zoltán

2016. április 12.

Shai Wosner Fotó © Marco Borggreve

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Myung-whun Chung és az Orchestra Filarmonica della Scala

2016. április 14.

Myung-whun Chung Fotó © Silvia Lelli

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

Staatskapelle Weimar

Vezényel: Martin Haselböck

2016. április 17.

Martin Haselböck Fotó © Meinrad Hofer

Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes

2016. május 10.

Várdai István

előzetes,

AJÁNLÓ

Vigye haza az élményt!

Megújult ajándéktárgyaink a Vince Könyvesboltban! mupa.hu

Stratégiai partnereink:

Stratégiai médiapartnereink:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A szerkesztés lezárult: 2016. február 25.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000