Müpa Műsorfüzet - Kovács Róbert és a St. Florianer Sängerknaben (2015. december 17.)

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

Kovács Róbert és a St. Florianer Sängerknaben 2015. december 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

2

17 December 2015 Béla Bartók National Concert Hall

CHRISTMAS ORGAN CONCERT Róbert Kovács and the St. Florianer Sängerknaben Conductor: Franz Farnberger

J. S. Bach: Prelude in A minor, BWV 543/1 J. S. Bach: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 599 J. S. Bach: Christmas Oratorio, BWV 248 – Bereite dich, Zion J. S. Bach: Fugue in A minor, BWV 543/2 Britten: A Ceremony of Carols, op. 28 Reger: Mariä Wiegenlied, op. 76, No. 52 Reger: Christkindleins Wiegenlied, op. 137, No. 10 Reger: Vom Himmel hoch, da komm’ ich her Reger: Pastorale, op. 59, No. 3 Reger: Intermezzo, op. 59, No. 4 Liszt: The Shepherds at the Manger Ach, mein’ Seel’ fang an zu singen – 16th-century folk song (arranged by Cesar Bresgen) Klaus Karl: Stad is wordn Jetzt fangen wir zum Singen an – folk song (arranged by Franz Farnberger) Sepp Karl: Ös Hirten, auf, in aller Eil’ Am Weihnachtsabend in der Still – folk song Losts, Buam, laßts eng sagn – folk song (arranged by Franz Farnberger) Gielge: Büabale, Liabale, du Andachtsjodler – folk song Aiblinger Weihnachtsweis and Adeste fideles (arranged by Franz Farnberger) Koloss: Gloria in excelsis Deo Miklós Kocsár: Nagykarácsony éjszakáján Adam: Cantique de Noël (arranged by John Rutter) The English summary is on page 11.

3

2015. december 17.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT Kovács Róbert és a St. Florianer Sängerknaben Vezényel: Franz Farnberger

J. S. Bach: a-moll prelúdium, BWV 543/1 J. S. Bach: Nun komm, der Heiden Heilland, BWV 599 J. S. Bach: Karácsonyi oratórium, BWV 248 – Bereite dich, Zion J. S. Bach: a-moll fúga, BWV 543/2 Britten: A Ceremony of Carols, op. 28 Reger: Mariä Wiegenlied, op. 76, No. 52 Reger: Christkindleins Wiegenlied, op. 137, No. 10 Reger: Vom Himmel hoch, da komm’ ich her Reger: Pastorale, op. 59, No. 3 Reger: Intermezzo, op. 59, No. 4 Liszt: A pásztorok a jászolnál Ach, mein’ Seel’ fang an zu singen – 16. századi népének (Cesar Bresgen feldolgozása) Klaus Karl: Stad is wordn Jetzt fangen wir zum Singen an – népdal (Franz Farnberger feldolgozása) Sepp Karl: Ös Hirten, auf, in aller Eil’ Am Weihnachtsabend in der Still – népdal Losts, Buam, laßts eng sagn – népdal (Franz Farnberger feldolgozása) Gielge: Büabale, Liabale, du Andachtsjodler – népdal Aiblingi karácsonyi dal és Adeste fideles (Franz Farnberger feldolgozásai) Koloss: Gloria in excelsis Deo Kocsár Miklós: Nagykarácsony éjszakáján Adam: Cantique de Noël (John Rutter feldolgozása)

4

Vannak az európai zenei gyakorlatnak újabb keletű szokásai és régi, sok évszázados hagyományai.

Az utóbbiak közé sorolható a nagyobb templomok, székesegyházak, apátságok fennhatósága alá tartozó és azokban működő fiúkórusok gazdag kultúrája. Ezek léte és működése egyfelől szorosan összefügg az oktatási gyakorlattal, hiszen az egyház iskolákat tartott fenn, s az ezekben tanulókból verbuválódtak a kórusok tagjai. Másfelől a fiúkórusok az egyházi szolgálatból is kivették a részüket: rendszeresen énekeltek a szertartásokon. Ennek megfeleA Szent Flórián-apátság Bruckner-orgonája lően repertoárjuk is szakrális zene volt. Sok évszázad telt el úgy a kontinens és Anglia nagy vallási centrumaiban, hogy bár uralkodói dinasztiák váltották egymást, háborúk és békekötések zajlottak, földrajzi régiók térképe rendeződött át, mindeközben az említett kórusok folyamatosan működtek, továbbadva hagyományaikat az elkövetkező korok generációinak. A 19. és a 20. század azután a modernizáció folyamatával és az ezzel összefüggő világiasodással ezen a területen is sok mindent megváltoztatott. Kialakult a polgári hangversenyélet, és ez a templomi fiúkórusok életvitelét is befolyásolta.

Az énekkarok működési feltételeit megteremtő pedagógiai munka megmaradt, hiszen minden gyermekkórus tagsága folyamatosan változik, régi tagok nőnek fel és öregednek ki, újak érkeznek, a hangzás homogeneitását és a színvonalat azonban meg kell őrizni. Változatlan maradt az is, hogy e kórusok továbbra is fontos részt vállaltak a templomi zeneéletből. Új tényezőként jelentkezett azonban a polgári hangversenygyakorlatban való részvétel.

A második világháborút követő történelmi korszakban, a modern hangversenyipar keretei között Európa legnagyobb hagyományú, leghíresebb fiúkórusai olyan professzionista együttesekké alakultak át, amelyek öt világrészen bonyolítanak le hangversenykörutakat, emellett rendszeresen részt vesznek szűkebb hazájuk koncertéletében, rádió-, televízió- és hanglemezfelvételeket készítenek.

Magától értődő, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan repertoárjuk is módosult: megjelent benne a világi kórusirodalom számos alkotása. A rendszeresen turnézó, nemzetközi hírű (és már nem minden esetben templomhoz kapcsolódó) fiúkórusok

népes mezőnyét jól reprezentálja, ha példaként a Tölzer Knabenchor, a Regensburger Domspatzen vagy a Wiener Sängerknaben nevét említjük.

Velük egy sorba tartozik a Müpában ma este fellépő osztrák együttes, a St. Florianer Sängerknaben is. Az ausztriai Linz városának közelében található Szent Flóriánkolostor zenetörténeti nevezetességű hely. Amikor 1837-ben Anton Bruckner (1824–1896) édesapja meghalt, s ezért az ansfeldeni iskolamesteri állást másnak kellett betöltenie, a tizenhárom éves gyermek, a majdani zeneszerző a közeli Szent Flórián-prépostságban lett kórusfiú, később pedig, immár felnőttként, ugyanide tért vissza, hogy tanárként és orgonistaként működjék itt. „A felső-ausztriai St. Florian Magyarországon még mindig kevéssé ismert, pedig Ágoston kanonokrendi prépostsága egyike az egyház-kultúrtörténeti szempontból legjelentősebb helyeknek Ausztriában. St. Florian zarándokhely mind a hívők, mind a zeneművészet kedvelői számára: a legenda szerint i. sz. 304-ben itt halt vértanúhalált Szent Flórián – akinek máig fel nem lelt sírját a templom kriptájában sejtik –, és itt volt énekes fiú, később tíz éven át orgonista a zeneszerző Anton Bruckner, akit saját kívánságára kedvenc hangszere, a Franz Xaver Chrisman által 1770 és1774 között épített nagyorgona alatt temettek el, a bazilika kriptájában. Érdemes tudni, hogy St. Florian orgonáját több mint nyolcvan éven át az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb hangszereként tartották számon. St. Florian egykori főorgonistájaként különösen nagy öröm számomra, hogy éppen az ottani fiúkórus partnereként léphetek fel a Müpában” – nyilatkozta Kovács Róbert, a mai hangverseny orgonaművésze.

KOVÁCS RÓBERT ÉS A ST. FLORIANER SÄNGERKNABEN

5

A St. Florianer Sängerknaben története több mint kilencszáznegyven éves: már 1071-ből fennmaradtak dokumentumok a kórusiskolára vonatkozóan.

Az együttes feladatköre több évszázadon át kizárólag az egyházzenei szolgálatokra korlátozódott, először néhány évtizede, Hans Bachl karnagyi működésének idején vállaltak koncertkörutakat és vettek részt nemzetközi versenyeken.

St. Florianer Sängerknaben Fotó © Zoe Fotografie

6

Ma a kórus sokféle feladatot lát el, és igen széles repertoárral rendelkezik. Az elmúlt évtizedek során Európa országain kívül felléptek Észak- és Dél-Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Dél-Afrikában, Thaiföldön, Kínában és az Egyesült Arab Emírségekben. Feladataik között ma is szerepel a helyi egyházzenei gyakorlatban való aktív részvétel.

A kórus jelenlegi karnagya Franz Farnberger, aki egyetemi éveit és a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán folytatott tanulmányait követően hét esztendőn át állt a Wiener Sängerknaben élén. E minőségében több mint nyolcszáz koncerten vezényelte a világhírű kórust a világ minden táján. 1983-ban került a St. Florianer Sängerknaben élére. Itt ő felel a kórustagok zenei képzéséért, a repertoár betanításáért, és természetesen ő vezényli a kórus hangversenyeit Ausztriában és külföldön egyaránt.

Vezetésével az énekkar számtalan tévé- és lemezfelvételt készített. Franz Farnberger 1984 és 1994 között a Linzi Énekes Iskolát vezette, 1991 óta a Bruckner Konzervatóriumban és az Anton Bruckner Egyetemen is tanít. Ahogyan a St. Florianer Sängerknaben honlapján megvallja, munkájának legfontosabb célja, hogy a gyermekek aktív muzsikálását a legmagasabb színvonalra fejlessze, ügyelve arra, hogy mindeközben az éneklés öröme soha ne szoruljon háttérbe. Szinte kodályi szellemű ars poeticáját így fogalmazza meg:

„Az éneklés: zenei anyanyelvünk. Aki már gyermekkorában hozzászokik ahhoz, hogy énekeljen, annak számára ez egész életében fontos marad”.

A hangverseny orgonaművésze, Kovács Róbert Zalaegerszegen született 1976-ban.

Orgonatanulmányait tizenkét évesen, Budapesten kezdte meg Peskó György növendékeként. A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Virágh Endrénél tanult, majd 2000-ben, illetve 2002-ben a bécsi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát egyházzene és orgona szakon. Itteni tanárai közül Hans Haselböck és Peter Planyavsky nevét kell megemlítenünk. Kovács Róbert 1997 óta a bécsi Augustinerkirche rendszeres vendégorgonistája. 2001–2003 között a Bécsi Érsekség egyházzenei előadójaként tanított improvizációt és liturgikus orgonajátékot, 2004-től három éven át volt a St. Florian-i Ágoston kanonokrendi prépostság főorgonistája. Itt a Brucknerorgona megszólaltatójaként évente száznegyven–százötven koncertet adott.

Az ezredforduló környékén számos nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel (1998, Bécs, Nemzetközi „Anton Heiller” Improvizációs Verseny – 2. díj; 2004, Haarlem,

Kovács Róbert

Nemzetközi Improvizációs Verseny – döntő; 2006, Haarlem, Nemzetközi Improvizációs Verseny – 1. díj). 2007 óta dolgozik együtt a Bécsi Szimfonikusokkal, 2009 óta a Bécsi Filharmonikusok meghívott orgonistája. E minőségében olyan karmesterekkel lépett fel, mint Nikolaus Harnoncourt, Daniele Gatti, Philippe Jordan, Fabio Luisi, Zubin Mehta és Riccardo Muti.

2009-től 2015-ig az esisenstadti (kismartoni) egyházmegye dómorgonistája és egyházzenei referense volt.

Kovács Róbert a mai hangverseny programját így jellemezte: „A műsor első szakaszát J. S. Bach olyan művei alkotják, melyek mind karakterükben, mind hangnemükben kiegészítik egymást. Az a-moll prelúdium kezdeti, fentről kromatikusan ereszkedő akkordfelbontásai mintha a karácsonyi misztikum, a földre szálló Megváltó zenei jelképei lennének. Ezt a gondolatot fűzi tovább az adventi korálelőjáték (Nun komm, der Heiden Heiland), valamint a Karácsonyi oratórium első áriája (Bereite dich, Zion). A műsor másik alapötlete több ország különböző stílusú, köztük magyar szerzők adventi, karácsonyi műveinek bemutatása volt. Így kapott helyet az angol Benjamin Britten többtételes karácsonyi kompozíciója, a német Max Reger énekes és orgonára írt művei, a kozmopolita Liszt Ferenc és két magyar kortárs, Koloss István és Kocsár Miklós egy-egy szerzeménye, valamint – a fiúkórus specialitásaként – egy osztrák népzenei válogatás.”

Johann Sebastian Bach (1685–1750) a-moll prelúdium és fúgájában (BWV 543) a bevezetés erőteljesen érvényesülő, ereszkedő kromatikája a tételnek egyfelől tudósan elvont jelleget ad, másfelől a hangzást és a harmóniavilágot modernné teszi. Monumentalitás-érzetet kölcsönöz a zenének a pedálban zengő hatalmas a-orgonapont, majd a tétel belsejébe érve magával ragadja a hallgatót a prelúdium további szakaszainak lendülete és az apróhangos futamok virtuozitása. A mű ökonomikus szerkesztését jelzi, hogy az ingamozgást alkalmazó, harmóniafelbontásos dallamépítkezés módszere, amely a prelúdium elején a zenének oly markáns arculatot ad, a fúgatémában is visszaköszön. Építkezésének nagyvonalúságával és

KOVÁCS RÓBERT ÉS A ST. FLORIANER SÄNGERKNABEN

7

8

Johann Sebastian Bach

hangvételének elmélyült komolyságával az a-moll prelúdium és fúga a bachi orgonatermés tökéletességének egyik felemelő példája.

Bachi szellemű ötlet, hogy a koncerten a prelúdium és a fúga közé más tételek ékelődnek – gondoljunk csak a Clavierübung III. kötetére, ahol a kötet teljes anyagát az Esz-dúr prelúdium és fúga egymástól elválasztott két tétele keretezi. A prelúdiumot követő Nun komm, der Heiden Heiland (Jöjj, népek megváltója, BWV 599) korálelőjáték egyrészt a hangnemben marad – ez is a-moll zene –, másrészt nyugalmat áraszt rövidségével, a koráldallam egyszerű bemutatásával és a vokális témát körülíró figuráció egymást kiegészítő (komplementer) tizenhatod-ritmusainak logikájával. A Karácsonyi oratórium I. részének 4. száma, a Bereite dich, Zion (Készülj fel, Sion) szintén a-moll hangnemű, könnyedén lépő ritmusú (3/8-os), szinte táncos lejtésű – menüettszerű – dallamának szövegében az altszólista arra szólítja fel Sion népét, hogy készüljön fel a legszebbel, a legkedvesebbel: a Vőlegénnyel való találkozásra.

Természetesen Jézusról van szó: ő az, aki az evangéliumokban ismételten alkalmazza önmagával kapcsolatosan a vőlegény-hasonlatot.

A huszonkilenc éves Benjamin Britten (1913–1976) Angliából Amerikába utazva, egy hajó fedélzetén írta 1942-ben A Ceremony of Carols című művét. A mintegy huszonöt perces „szertartás karácsonyi énekekből” a szerzői szándék szerint háromszólamú fiúkórust és hárfát foglalkoztat (koncertünkön a hárfát zongora helyettesíti), ám olykor felnőtt vegyes karok is előadják. A szövegek középkori angol nyelven íródtak, valamennyit a Gerald Bullett által összeállított, The English Galaxy of Shorter Poems címet viselő antológiából (magyarul megközelítőleg: Az angol líra univerzuma) válogatta az irodalmi forrásaival szemben mindig igényes Britten. Eredetileg egymástól független dalok sorozatára gondolt, utóbb azonban egységbe foglalta a ciklust azzal, hogy a Hodie Christus natus est (Ma megszületett Krisztus) gregorián antifónát feldolgozó, egyszólamú dallammal keretezte a ciklus egészét: e processzióének hangjaira vonul be a mű kezdetén és távozik a mű végén a kórus, ezáltal valóban szertartásszerű jelleget adva a kompozíciónak.

A keretben helyet foglaló tíz tétel (a 7. számot viselő darab a szólóhárfa közjátéka) mind Jézus születésével foglalkozik, vagy valamilyen módon ahhoz kapcsolódik, azt kommentálja. Az ártatlan tisztaságot és különleges, átszellemült szépséget sugárzó

ciklus zenei stílusa jellegzetesen képviseli Britten életművéből azt a vonulatot, amelyet paradox, de találó megfogalmazással „archaikus modernségnek” nevezhetnénk, utalva ezzel a régies – középkort idéző – elemek és a 20. századi harmóniákdallamok izgalmas keveredésére.

Max Reger

A műsor harmadik nagyobb szakasza a 19. századba, illetve a 19. és 20. század fordulójára kalauzol, Max Regertől (1873–1916) öt, Liszt Ferenctől (1811–1886) egy kompozíciót sorakoztatva fel. A Mariä Wiegenlied (Mária bölcsődala, op. 76, No. 52) idillien egyszerű, meghitten békés dallamát hallgatva, aki ismeri Brahms Brácsadalok című művét (op. 91), felfedezheti a témafej és a Geistliches Wiegenlied (Vallásos bölcsődal, Josef, lieber, Josef mein szövegkezdettel) dallamának azonosságát. A magyarázat egyszerű: mindketten ugyanazt a karácsonyi dallamot dolgozták fel, amelynek hátterében a Resonet in laudibus középkori koráldallama áll. Itt is ugyanaz a pasztorális 6/8-os ringatózás uralkodik, amelyet a zenei ábrázolás ehhez a témához szinte kötelezően társít. A dal Reger Schlichte Weisen (Egyszerű dallamok) című, hatvan dalt tartalmazó ciklusából származik (1903–1912).

A Christkindleins Wiegenlied (A kis Jézus bölcsődala, op. 137, No. 10) a Zwölf geistliche Lieder (Tizenkét vallásos ének) című sorozatban jelent meg 1914-ben, és vallásos népdalnak is nevezhető 17. századi német karácsonyi éneket dolgoz fel. A Vom Himmel hoch, da komm’ ich her (A mennyből jövök most hozzátok) bachi szellemű korálfeldolgozás, amelyben csak mértéktartóan érvényesülnek a századfordulós harmóniák.

Békét áraszt az op. 59-es Zwölf Stücke für Orgel (Tizenkét orgonadarab, 1901) Pastorale-ja – természetesen a kötelező 6/8 metrikai keretei között, és szintén természetesen a pasztorális F-dúrban. Ugyanebből a sorozatból az Intermezzo mozgalmasabb, sűrűbb harmóniavilágú és erőteljesebb hanghatásokkal dolgozó – egészében modernebb összhatást keltő – tétel.

A műsorrészt Liszt műve zárja az unokája, Daniela von Bülow számára komponált, tizenkét zongora-(vagy harmónium-)darabot tartalmazó Karácsonyfa ciklusból (1875/76). A Pásztorok a jászolnál az est több más kompozíciójához hasonlóan feldolgozás: az In dulci jubilo című koráldallamot ismerhetjük fel benne.

KOVÁCS RÓBERT ÉS A ST. FLORIANER SÄNGERKNABEN

9

10

Az est hátralévő részében két magyar zeneszerző, az orgonaművész Koloss István (1932–2010) és a kórusműveiről világszerte ismert Kocsár Miklós (*1933) egy-egy népszerű karácsonyi műve is megszólal (Gloria in excelsis Deo; Nagykarácsony éjszakáján), Adolphe Adam (1803–1856) francia romantikus komponista (A Longjumeau-i postakocsis szerzője) himnikus emelkedettségű Cantique de Noëljével a program végén. E könnyedebb műsorrész legfőbb jellemzője azonban a különféle, elsősorban osztrák népénekek, népdalok műzenei feldolgozásainak jelenléte. A magyar zenehallgató ezekkel találkozva megtapasztalhat egy, a közép- és kelet-európai folklórból ismerttől gyökeresen eltérő hangulatvilágot, amelyben sokkal több a derű, élénkebb a kedély és – a miénktől eltérő történelmi adottságokkal magyarázható módon – a hangvétel a városias megszólalásmódhoz is sokkal közelebb esik, mint a magyar, a szlovák vagy a román népzenében, amelyet Bartók és Kodály joggal nevezett parasztzenének, utalva e dallamkincs szociológiai hátterére. Ezzel szemben a nyugat-európai népzene, s így az osztrák is, mint ezen az estén is hallhatjuk, sokszor a polgárosodott városi lakosság műzenéhez közeli hangvételű folklórja. Írta: Csengery Kristóf

St. Florianer Sängerknaben Fotó © Zoe Fotografie

Summary The tradition of operating boys’ choirs under the auspices of larger churches is an important part of European musical culture. The St. Florianer Sängerknaben appearing at the Müpa tonight are one such ensemble. The Upper Austrian town of St. Florian is noteworthy for being the site of its namesake’s martyrdom in 304 AD, and is also where composer Anton Bruckner both sang as a lad and later served as an organist for ten years. Organist Róbert Kovács is a regular guest at the Augustinerkirche in Vienna. From 2001 to 2003, he taught improvisational and liturgical organ playing for the Archdiocese of Vienna, and then served for three years as the principal organist of the Augustinian abbey at St. Florian. The history of the St. Florianer Sängerknaben goes back more than 940 years: documents about the chorus school dating from 1071 still survive. For centuries, the ensemble’s duties were restricted to providing liturgical music, and it was only several decades ago that they first started going on concert tours and participating in international competitions. Today, the chorus takes on all kinds of engagements and boasts a wide repertoire. Its current chorusmaster is Franz Farnberger, having studied at Vienna’s University of Music and Performing Arts, spent seven years at the helm of the Wiener Sängerknaben before taking over leadership of the St. Florianer Sängerknaben in 1983.

The first part of the Christmas concert will feature several Bach works bookended by the composer’s Prelude and Fugue in A minor (BWV 543). All were written in the same key: the chorale Nun komm, der Heiden Heiland (BWV 599) and part I, number 4 of the Christmas Oratorio: Bereite dich, Zion. Benjamin Britten (1913–1976) wrote A Ceremony of Carols while sailing to America from England in 1942. The 12-movement choral cycle sets medieval English verses to music in a thrilling juxtaposition of centuries-old speaking styles with the tonality and harmonies of modern music.

In its third segment, the programme ventures into the 19th and very early 20th centuries, demonstrating with five compositions by Max Reger and one by Franz Liszt how the Romantic composers reformulated the same genres – chorales, liturgical singing, and Christmas pastorales – that were familiar to, and developed in, the Baroque period.

The concert will close with some lighter traditional music in the form of a series of mostly Austrian folk tunes and Christmas carols, joined by one work each

by István Koloss, Miklós Kocsár and Adolphe Adam.

RÓBERT KOVÁCS AND THE ST. FLORIANER SÄNGERKNABEN

11

12

ÚJÉVI MATINÉKONCERT

Haydn: A teremtés

Oratórium-keresztmetszet Közreműködik: Osztrák–Magyar Haydn Zenekar Moderátor és vezényel: Fischer Ádám

2016. január 1.

Cser Krisztián Fotó © Hermann Péter

ÚJÉVI HANGVERSENY

Haydn: A teremtés

Közreműködik: Osztrák–Magyar Haydn Zenekar Vezényel: Fischer Ádám

2016. január 1.

Fischer Ádám és az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar Fotó © Bernhard Wolff

Ferruccio Furlanetto dalestje

Zongorán közreműködik: Igor Csetujev

2016. január 12.

Ferruccio Furlanetto Fotó © Igor Saharov

ORGONA-PÁRBAJ

Thomas Ospital és Sebastian Kühler-Blessing

2016. január 19.

Sebastian Kühler-Blessing Fotó © Monika Lawrenz

RISING STARS

Harriet Krijgh Quatuor Zaïde

2016. január 21.

Fotó © Neda Navaee

Ton Koopman orgonaestje

2016. február 19.

Fotó © Eddy Posthuma de Boer

előzetes,

AJÁNLÓ

TĂ–BB MINT KLASSZIKUS

mediaklikk.hu/bartok

Ünnepre hangolva Ajándékozzon Müpa-élményt!

Vásároljon jegyet vagy ajándékutalványt karácsonyra a Müpa saját rendezésű előadásaira, és minden elköltött 10 ezer forint után egy 1000 forint értékű ajándékutalvánnyal lepjük meg Önt!*

mupa.hu

*Az ajánlat 2015. december 23-ig érvényes.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató Szerkesztette: Várnai Péter A Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.

A címlapon: St. Florianer Sängerknaben Címlapfotó: loveinlight.at A szerkesztés lezárult: 2015. december 8.

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000