Vértanúink-Hitvallóink (75. szám)

A tartalomból

Előtérben

Dr. Márfi Gyula: Mindszenty-szobor a veszprémi érseki palotában • 2 „Mindszenty József csak másfél évet töltött Veszprémben, abból is fél évet a veszprémi börtönben és a sopronkőhidai fegyházban, mégis büszke vagyok rá, hogy sok kiváló elődöm közt az ő neve is szerepel.”

BESZÁMOLÓ

Mindszenty bíboros boldoggá avatásának jelenlegi állásáról • 4 Tavasszal a Mindszenty Alapítvány elnökével a Szenttéavatási Kongregáció hivatalaiban jártunk, hogy az eljárás római felelőseinek személyesen tehessük fel a legsürgetőbb kérdéseket…

Híreink

Mindszenty-szobrok szerte az országban és a Kárpát-medencében • 7

Kitekintés

VI. Pál pápa boldoggá avatása • 8 „A sokszor töprengő, de mindig világos elveket valló pápa fáradhatatlanul szolgálta az Egyházat. Névválasztása alapvető szándékát jelezte: Pál apostol példájára örömhírt vinni a nemzeteknek.”

Boldog Károly király lelki öröksége • 11 2014. október 4-én Sopronban Boldog Károly magyar király oltárra emelésének 10. évfordulóján a Károly Király Imaliga Magyarországi Képviselete zarándoklatot és hálaadó megemlékezést szervez.

B. Varga Judit: Szalmaangyal és társai • 12 Boldog Sándor István születésének 100. évfordulóján „Meggyőződése volt, hogy a kommunizmus nem fog soká tartani. A magatartásán szenvedés hatása nem mutatkozott, mindig derűs volt.”

FÓKUSZBAN A CSALÁD Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Török Orsolya: Szentek közelében • 14 „A magánéletében is ugyanazt a belső szépséget sugározta, amit a munkáin láthatunk, hogy »művelje a lelket, tegye képessé a szenvedélyes életre, a jóra, a szépre, az igazra«.”

A tartalomból

Előtérben

Dr. Márfi Gyula: Mindszenty-szobor a veszprémi érseki palotában • 2 „Mindszenty József csak másfél évet töltött Veszprémben, abból is fél évet a veszprémi börtönben és a sopronkőhidai fegyházban, mégis büszke vagyok rá, hogy sok kiváló elődöm közt az ő neve is szerepel.”

BESZÁMOLÓ

Mindszenty bíboros boldoggá avatásának jelenlegi állásáról • 4 Tavasszal a Mindszenty Alapítvány elnökével a Szenttéavatási Kongregáció hivatalaiban jártunk, hogy az eljárás római felelőseinek személyesen tehessük fel a legsürgetőbb kérdéseket…

Híreink

Mindszenty-szobrok szerte az országban és a Kárpát-medencében • 7

Kitekintés

VI. Pál pápa boldoggá avatása • 8 „A sokszor töprengő, de mindig világos elveket valló pápa fáradhatatlanul szolgálta az Egyházat. Névválasztása alapvető szándékát jelezte: Pál apostol példájára örömhírt vinni a nemzeteknek.”

Boldog Károly király lelki öröksége • 11 2014. október 4-én Sopronban Boldog Károly magyar király oltárra emelésének 10. évfordulóján a Károly Király Imaliga Magyarországi Képviselete zarándoklatot és hálaadó megemlékezést szervez.

B. Varga Judit: Szalmaangyal és társai • 12 Boldog Sándor István születésének 100. évfordulóján „Meggyőződése volt, hogy a kommunizmus nem fog soká tartani. A magatartásán szenvedés hatása nem mutatkozott, mindig derűs volt.”

FÓKUSZBAN A CSALÁD Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Török Orsolya: Szentek közelében • 14 „A magánéletében is ugyanazt a belső szépséget sugározta, amit a munkáin láthatunk, hogy »művelje a lelket, tegye képessé a szenvedélyes életre, a jóra, a szépre, az igazra«.”

Előtérben

Előtérben

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek

lenni: az már valami. Ha a gasztronómoknak Magyarországról a tokaji bor jut az eszükbe, a bokszolóknak Papp László, a futballistáknak Puskás Ferenc, akkor az egyházi embereknek Mindszenty József. Bár itt azért megjegyzem, határainkon kívül rengetegen ismerik még Tóth Tihamér nevét is, aki mindössze két hónapig volt veszprémi püspök, ifjúsági könyveit viszont ma is számos országban olvassák.

Mindszenty József zalaegerszegi apátplébános korában majdnem 500 oldalas művet írt, melynek címe: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Elgondolkodtam azon, melyek voltak a legjelentősebb közös vonások a két nagy formátumú főpap között. Nekem három tulajdonság ragadta meg a figyelmemet.

Az első volt a mély hitből fakadó egyházias lelkület. Mindketten példás életű, feddhetetlen erkölcsű papok voltak, kiket a Katolikus Egyház érdekeinek szolgálata motivált mindenekfelett. Voltak esetek, amikor talán az elvárhatónál is keményebbek és szigorúbbak voltak, de mindig az a tudat vezérelte őket, hogy így szolgálják Isten dicsőségét és az Anyaszentegyház javát.

A másik közös vonásuk volt a tüzes hazaszeretet. Mindszentyről csak egy esetet említek. Egy forró nyári este, fárasztó utazás végén megérkezett Johannesburgba, a Dél-afrikai Köztársaság fővárosába. Kísérői mind pihenésre vágytak. Mindszenty azonban megtudta, hogy az egyik johannesburgi kórházban betegen fekszik egy magyar származású asszony, mire azonnal kocsiba ült és elvitette magát ahhoz az asszonyhoz, és elbeszélgetett vele. Az sem zavarta, hogy a beteg református vallású volt. Református, de magyar.

Végül megemlítem a hihetetlen munkabírást, amely mindkettejüket jellemezte. Mindszenty József – mint már említettem – csak egy jó évet dolgozhatott veszprémi püspökként, de ez alatt az egy év alatt 24 új lelkészséget és 11 iskolát alapított. Zalaegerszegi apátplébánosként, illetve püspöki biztosként 19 új templomot építtetett, további 9 misézőhelyet létesített. Ő építtette a Notre Dame Nővérek kolostorát és iskoláját, de nevéhez fűződik számos más beruházás, szeretetotthon, nyom­da, még egy múzeum is.

Befejezésül Benjámin László „Emléknél többek” c. versének pár sorát idézem püspökelődömre, Mindszenty Józsefre gondolva: „Figyelmes tekintete követ a halál árkain túlról is, szemével nézem dolgaimat, vele mérem magam s vele a változó világot. Emléknél több ő…”

Mindszenty-szobor a veszprémi érseki palotában Nyilas fogságba hurcolásának 70. évfordulóján helyeztük el a veszprémi érseki rezidencia lépcsőházában Raffay Béla szobrászművész Mindszenty József bíborost, egykori veszprémi megyéspüspököt ábrázoló szobrát, amely egy Sydney-ből hazatelepült honfitársunk, Sárkány Ambrus nagylelkű adománya. A szép alkotás megáldására május 7-én, a Veszprémi Főegyházmegye társvédőszentjének, Boldog Gizellának ünnepén került sor.

Ez az esemény is tudatosította bennem, hogy Mindszenty József utóda vagyok, és méltatlanságom ellenére – ahogy a költő mondja – hozzá kell mérnem magam, az ő szemével kell néznem dolgaimat és a változó világot. Igaz, hogy Mindszenty József csak másfél évet töltött Veszprémben (1944–45-ben), abból is fél évet a veszprémi börtönben és a sopronkőhidai fegyházban, mégis büszke vagyok rá, hogy sok kiváló elődöm közt az ő neve is szerepel.

Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy 1999 októberében együtt ebédelhettem Szent II. János Pál pápával. Az asztaltársaságban számos neves személyiség volt, mint például a párizsi és a brüsszeli bíboros érsek vagy Hans Kolvenbach, a jezsuita rend akkori generálisa. A Szentatya őket természetesen ismerte, néhányunkat azonban nem. Amikor én bemutatkoztam, az idős pápa néhány másodperces gondolkodás után ezt mondta: „Mindszenty József utóda vagy.” Ekkor lettem én is „valaki” a társaságban. Mert – legyünk őszinték – veszprémi érseknek lenni Rómában nem nagy dolog, de Mindszenty utódának

2

3

Előtérben

Előtérben

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek

lenni: az már valami. Ha a gasztronómoknak Magyarországról a tokaji bor jut az eszükbe, a bokszolóknak Papp László, a futballistáknak Puskás Ferenc, akkor az egyházi embereknek Mindszenty József. Bár itt azért megjegyzem, határainkon kívül rengetegen ismerik még Tóth Tihamér nevét is, aki mindössze két hónapig volt veszprémi püspök, ifjúsági könyveit viszont ma is számos országban olvassák.

Mindszenty József zalaegerszegi apátplébános korában majdnem 500 oldalas művet írt, melynek címe: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora. Elgondolkodtam azon, melyek voltak a legjelentősebb közös vonások a két nagy formátumú főpap között. Nekem három tulajdonság ragadta meg a figyelmemet.

Az első volt a mély hitből fakadó egyházias lelkület. Mindketten példás életű, feddhetetlen erkölcsű papok voltak, kiket a Katolikus Egyház érdekeinek szolgálata motivált mindenekfelett. Voltak esetek, amikor talán az elvárhatónál is keményebbek és szigorúbbak voltak, de mindig az a tudat vezérelte őket, hogy így szolgálják Isten dicsőségét és az Anyaszentegyház javát.

A másik közös vonásuk volt a tüzes hazaszeretet. Mindszentyről csak egy esetet említek. Egy forró nyári este, fárasztó utazás végén megérkezett Johannesburgba, a Dél-afrikai Köztársaság fővárosába. Kísérői mind pihenésre vágytak. Mindszenty azonban megtudta, hogy az egyik johannesburgi kórházban betegen fekszik egy magyar származású asszony, mire azonnal kocsiba ült és elvitette magát ahhoz az asszonyhoz, és elbeszélgetett vele. Az sem zavarta, hogy a beteg református vallású volt. Református, de magyar.

Végül megemlítem a hihetetlen munkabírást, amely mindkettejüket jellemezte. Mindszenty József – mint már említettem – csak egy jó évet dolgozhatott veszprémi püspökként, de ez alatt az egy év alatt 24 új lelkészséget és 11 iskolát alapított. Zalaegerszegi apátplébánosként, illetve püspöki biztosként 19 új templomot építtetett, további 9 misézőhelyet létesített. Ő építtette a Notre Dame Nővérek kolostorát és iskoláját, de nevéhez fűződik számos más beruházás, szeretetotthon, nyom­da, még egy múzeum is.

Befejezésül Benjámin László „Emléknél többek” c. versének pár sorát idézem püspökelődömre, Mindszenty Józsefre gondolva: „Figyelmes tekintete követ a halál árkain túlról is, szemével nézem dolgaimat, vele mérem magam s vele a változó világot. Emléknél több ő…”

Mindszenty-szobor a veszprémi érseki palotában Nyilas fogságba hurcolásának 70. évfordulóján helyeztük el a veszprémi érseki rezidencia lépcsőházában Raffay Béla szobrászművész Mindszenty József bíborost, egykori veszprémi megyéspüspököt ábrázoló szobrát, amely egy Sydney-ből hazatelepült honfitársunk, Sárkány Ambrus nagylelkű adománya. A szép alkotás megáldására május 7-én, a Veszprémi Főegyházmegye társvédőszentjének, Boldog Gizellának ünnepén került sor.

Ez az esemény is tudatosította bennem, hogy Mindszenty József utóda vagyok, és méltatlanságom ellenére – ahogy a költő mondja – hozzá kell mérnem magam, az ő szemével kell néznem dolgaimat és a változó világot. Igaz, hogy Mindszenty József csak másfél évet töltött Veszprémben (1944–45-ben), abból is fél évet a veszprémi börtönben és a sopronkőhidai fegyházban, mégis büszke vagyok rá, hogy sok kiváló elődöm közt az ő neve is szerepel.

Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy 1999 októberében együtt ebédelhettem Szent II. János Pál pápával. Az asztaltársaságban számos neves személyiség volt, mint például a párizsi és a brüsszeli bíboros érsek vagy Hans Kolvenbach, a jezsuita rend akkori generálisa. A Szentatya őket természetesen ismerte, néhányunkat azonban nem. Amikor én bemutatkoztam, az idős pápa néhány másodperces gondolkodás után ezt mondta: „Mindszenty József utóda vagy.” Ekkor lettem én is „valaki” a társaságban. Mert – legyünk őszinték – veszprémi érseknek lenni Rómában nem nagy dolog, de Mindszenty utódának

2

3

Beszámoló

Beszámoló

Mindszenty bíboros boldoggá avatásának jelenlegi állásáról

2. Még mindig nem tudja az egyik oldal kellő tisztelettel kezelni Mindszenty bíboros hiteles személyiségét és példamutató helytállását, a másik oldal pedig kellő bölcsességgel tudomásul venni teljesen természetes emberi kor­ látait és ezzel együtt tanulságos tévedéseit.

3. Pedig meggyőződésem, hogy ez a közmegegyezés kizárólag szándék kérdése: nyitott lélekkel, jó szándékkal elsimulhatna minden meglévő feszültség és kölcsönös meg nem értés a tisztelők és a kritikus véleményeket megfogalmazók között.

A Mindszenty Ügy római felelősei igyekeztek megnyugtatni bennünket, hogy ha lassan is, de a munka halad, és a peranyag értéke nem csökken, inkább tovább növekszik. Mégis az volt a benyomásunk, mintha püspökeink határozott kérése sem tudná kimozdítani a holtpontról Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárását: „Isten Szolgája Mindszenty József bíboros szerette Egyházát és hazáját.

Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggáavatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk őt.” (részlet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának körleveléből, 2012)

Tavasszal a Mindszenty Alapítvány elnökével a Szenttéavatási Kongregáció hivatalaiban jártunk, hogy az eljárás római felelőseinek személyesen tehessük fel a legsürgetőbb kérdéseket: miért nem készült el még mindig a peranyag összegzésének, az ún. Positio-nak a két utolsó kötete, és miért van az a benyomásunk, mintha az utóbbi hónapokban alig történt volna érdemi előrelépés az ügyben. Találkoztunk a korábbi felelőssel (az ún. relátorral), Somorjai Ádám bencés szerzetes atyával is, aki joggal tette fel nekünk a kérdést: hát nem újabb hét év telt el, amióta nem ő foglalkozik az üggyel? Milyen érdemi előrelépések történtek azóta?

Nem szeretnénk hálátlanok lenni: 1. A hívek adományai és a vaduzi alapítvány segítségével az utóbbi években finanszírozni tudtuk a Positio két első kötetének összeállítását és a szükséges példányban történő kinyomtatását, valamint a harmadik kötet munkálatait és nyomdaköltségét is kifizettük már. Amint Rómában a jelenlegi relátor és posztulátor elvégzi a hátralévő munkát és megkapjuk a szükséges engedélyeket, mihamarabb szeretnénk megtenni ugyanezt a még hiányzó negyedik kötettel is.

Ez az előfeltétele annak, hogy érdemben vizsgálják és értékeljék Mindszenty bíboros életszentségét.

2. Istennek hála sok közös imádság és munka eredményeként érdemi dokumentumokkal tudtuk kiegészíteni az ügyben egyházmegyei szinten már kivizsgált egyik csodásnak tűnő gyógyulás hiányos iratanyagát. Bizalommal várjuk ennek római értékelését.

3. Nem szűnő lelkesedéssel vállalják egyének és közösségek, hogy Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért, az ő közbenjárásáért és újabb csodás imameghallgatásokért imádkozzanak szerte az országban és a nagyvilágban. Egymást érik azok a közösségi események és kezdeményezések is, melyek arról tanúskodnak, hogy Mindszenty bíboros életszentségének hírét még a boldoggáavatási eljárás lassúsága sem tudja megrendíteni.

De nem szeretnénk homokba se dugni a fejünket: 1. Még mindig nincs valódi és világnézeti különbségektől független közmegegyezés a magyar társadalomban Mindszenty bíboros nemzeti hősként való megbecsüléséről, egyházi közösségeinkben pedig az ő életszentségéről.

4

5

Beszámoló

Beszámoló

Mindszenty bíboros boldoggá avatásának jelenlegi állásáról

2. Még mindig nem tudja az egyik oldal kellő tisztelettel kezelni Mindszenty bíboros hiteles személyiségét és példamutató helytállását, a másik oldal pedig kellő bölcsességgel tudomásul venni teljesen természetes emberi kor­ látait és ezzel együtt tanulságos tévedéseit.

3. Pedig meggyőződésem, hogy ez a közmegegyezés kizárólag szándék kérdése: nyitott lélekkel, jó szándékkal elsimulhatna minden meglévő feszültség és kölcsönös meg nem értés a tisztelők és a kritikus véleményeket megfogalmazók között.

A Mindszenty Ügy római felelősei igyekeztek megnyugtatni bennünket, hogy ha lassan is, de a munka halad, és a peranyag értéke nem csökken, inkább tovább növekszik. Mégis az volt a benyomásunk, mintha püspökeink határozott kérése sem tudná kimozdítani a holtpontról Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárását: „Isten Szolgája Mindszenty József bíboros szerette Egyházát és hazáját.

Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggáavatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk őt.” (részlet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának körleveléből, 2012)

Tavasszal a Mindszenty Alapítvány elnökével a Szenttéavatási Kongregáció hivatalaiban jártunk, hogy az eljárás római felelőseinek személyesen tehessük fel a legsürgetőbb kérdéseket: miért nem készült el még mindig a peranyag összegzésének, az ún. Positio-nak a két utolsó kötete, és miért van az a benyomásunk, mintha az utóbbi hónapokban alig történt volna érdemi előrelépés az ügyben. Találkoztunk a korábbi felelőssel (az ún. relátorral), Somorjai Ádám bencés szerzetes atyával is, aki joggal tette fel nekünk a kérdést: hát nem újabb hét év telt el, amióta nem ő foglalkozik az üggyel? Milyen érdemi előrelépések történtek azóta?

Nem szeretnénk hálátlanok lenni: 1. A hívek adományai és a vaduzi alapítvány segítségével az utóbbi években finanszírozni tudtuk a Positio két első kötetének összeállítását és a szükséges példányban történő kinyomtatását, valamint a harmadik kötet munkálatait és nyomdaköltségét is kifizettük már. Amint Rómában a jelenlegi relátor és posztulátor elvégzi a hátralévő munkát és megkapjuk a szükséges engedélyeket, mihamarabb szeretnénk megtenni ugyanezt a még hiányzó negyedik kötettel is.

Ez az előfeltétele annak, hogy érdemben vizsgálják és értékeljék Mindszenty bíboros életszentségét.

2. Istennek hála sok közös imádság és munka eredményeként érdemi dokumentumokkal tudtuk kiegészíteni az ügyben egyházmegyei szinten már kivizsgált egyik csodásnak tűnő gyógyulás hiányos iratanyagát. Bizalommal várjuk ennek római értékelését.

3. Nem szűnő lelkesedéssel vállalják egyének és közösségek, hogy Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért, az ő közbenjárásáért és újabb csodás imameghallgatásokért imádkozzanak szerte az országban és a nagyvilágban. Egymást érik azok a közösségi események és kezdeményezések is, melyek arról tanúskodnak, hogy Mindszenty bíboros életszentségének hírét még a boldoggáavatási eljárás lassúsága sem tudja megrendíteni.

De nem szeretnénk homokba se dugni a fejünket: 1. Még mindig nincs valódi és világnézeti különbségektől független közmegegyezés a magyar társadalomban Mindszenty bíboros nemzeti hősként való megbecsüléséről, egyházi közösségeinkben pedig az ő életszentségéről.

4

5

Beszámoló

Híreink

Adódik mindezek alapján a kérdés: időszerű-e Mindszenty bíboros boldoggá avatása? Nekünk nincsenek kétségeink. És bármelyik korosztállyal találkozunk, azt tapasztaljuk, hogy Mindszenty bíboroshoz utat talál idős és fiatal egyaránt, elég, ha csak a közelmúlt nagy élményére, a középiskolások Mindszenty-vetélkedőjére gondolunk.

Mindszenty bíboros életművét és életszentségét se fényezni nem kell, se befeketíteni nem lehet, mert ezek önmagukban kegyelmi értéket jelentenek számunkra. Mindszenty bíboros örökségét újra felfedezni, árnyalni és jobban megérteni viszont nagyon is szükséges, nagyon is érdemes!

Szívből kívánom, hogy továbbra se szegje kedvünket a boldoggá avatás folyamatának lassúsága, hanem inkább arra késztessen mindannyiunkat, hogy még többet tegyünk ebben a vonatkozásban is egymás megértéséért, egymás gazdagításáért, Isten kegyelmének befogadásáért. Ahogy püspökeink hangsúlyozzák, ez az egyedüli hozzáállás, ami méltó a hercegprímás emlékéhez. Tudjunk szívből örülni, hálát adni, erőt és kegyelmet meríteni Tiszteletreméltó VI. Pál pápa közelgő boldoggá avatásából! Tudjunk lélekben és közös erőfeszítéssel készülni a jövő évi Mindszenty-évfordulók méltó megünneplésére: 2015 májusában égi születése 40., júniusban pappá szentelése 100., októberben esztergomi székfoglalása 70. évfordulójára emlékezve! „Hajoljunk meg nagysága előtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. Ha nem egy-egy érdekcsoport elfogultságával, hanem a mindenkit elfogadni és mindenkivel kiengesztelődni kész szeretet bátorságával nézzük múltunkat és jelenünket. Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden gyűlölködést. Ha úgy szeretjük népünket, hogy közben mindenki másban is megbecsüljük Isten képmását.” (MKPK Állandó Tanács körlevele, részlet)

Formálódik Mindszenty atya és Pió atya közös emlékhelyének terve

Van mit kérnünk és van miért hálát adnunk. Ezért azzal a felhívással fordulunk az Egymillió Imádkozó Magyarhoz, hogy imáink apró jelét, egy-egy koszorúszalagot minél többen hozzunk el 2015 májusában a Mindszenty-zarándoklat alkalmából a hercegprímás nyughelyére!

Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói, és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítsen felülmúlni szeretettel bármilyen emberi hiányosságot vagy szeretetlenséget!

6

Nyáron megtartottuk az Alapítvány és a Budapest-Józsefvárosi Önkormányzat együttműködése keretében meghirdetett szoborpályázat zsűrizését. A közönségszavazás győztese, Hermann Zsolt alkotói terve (2-es sorszámmal) nyerte el a héttagú bizottság többségének támogatását megosztva az 1-es sorszámmal benyújtott pályamű nagy ívű térelrendezési koncepciójával. A két alkotói csoport jelenleg a zsűri szakmai javaslatai alapján a pályaművek átdolgozásán és a két művészi elképzelés stiláris összehangolásán dolgozik, e javaslatok közül választja ki az Önkormányzat és az Alapítvány a megvalósításra szánt végleges terveket. E folyamat eredményeiről és izgalmas részleteiről az újságban és a honlapunkon is részletesen be fogunk számolni.

Kérjük olvasóinkat, adományaikkal támogassák Mindszenty atya és Pió atya közös emlékhelyének mielőbbi megvalósulását!

Mindszenty hercegprímás kiszabadításának élő emléke Az 1956-os „páratlan szabadságharc” egyik fontos vívmánya volt az ártatlanul bebörtönzött magyar főpásztor kiszabadítása. Ennek a történelmi eseménynek és a két főszereplő, a mártírsorsú bíboros és a később ártatlanul kivégzett Pálinkás (Pallavicini) Antal gondviselésszerű találkozásának szeretne méltó emléket állítani a közelmúltban megalakult rétsági szervezőbizottság. Az emlékmű tervezésére Babusa János szobrászművészt, a budaörsi Mindszentyszobor alkotóját, kérték fel. Felállítását pályázati forrásokból kívánják fedezni. Az elkészült tervek alapján nagyon szerethető lesz a rétsági emlékmű, ha megvalósul. Különleges az alakok személyes meg-

7

Beszámoló

Híreink

Adódik mindezek alapján a kérdés: időszerű-e Mindszenty bíboros boldoggá avatása? Nekünk nincsenek kétségeink. És bármelyik korosztállyal találkozunk, azt tapasztaljuk, hogy Mindszenty bíboroshoz utat talál idős és fiatal egyaránt, elég, ha csak a közelmúlt nagy élményére, a középiskolások Mindszenty-vetélkedőjére gondolunk.

Mindszenty bíboros életművét és életszentségét se fényezni nem kell, se befeketíteni nem lehet, mert ezek önmagukban kegyelmi értéket jelentenek számunkra. Mindszenty bíboros örökségét újra felfedezni, árnyalni és jobban megérteni viszont nagyon is szükséges, nagyon is érdemes!

Szívből kívánom, hogy továbbra se szegje kedvünket a boldoggá avatás folyamatának lassúsága, hanem inkább arra késztessen mindannyiunkat, hogy még többet tegyünk ebben a vonatkozásban is egymás megértéséért, egymás gazdagításáért, Isten kegyelmének befogadásáért. Ahogy püspökeink hangsúlyozzák, ez az egyedüli hozzáállás, ami méltó a hercegprímás emlékéhez. Tudjunk szívből örülni, hálát adni, erőt és kegyelmet meríteni Tiszteletreméltó VI. Pál pápa közelgő boldoggá avatásából! Tudjunk lélekben és közös erőfeszítéssel készülni a jövő évi Mindszenty-évfordulók méltó megünneplésére: 2015 májusában égi születése 40., júniusban pappá szentelése 100., októberben esztergomi székfoglalása 70. évfordulójára emlékezve! „Hajoljunk meg nagysága előtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. Ha nem egy-egy érdekcsoport elfogultságával, hanem a mindenkit elfogadni és mindenkivel kiengesztelődni kész szeretet bátorságával nézzük múltunkat és jelenünket. Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden gyűlölködést. Ha úgy szeretjük népünket, hogy közben mindenki másban is megbecsüljük Isten képmását.” (MKPK Állandó Tanács körlevele, részlet)

Formálódik Mindszenty atya és Pió atya közös emlékhelyének terve

Van mit kérnünk és van miért hálát adnunk. Ezért azzal a felhívással fordulunk az Egymillió Imádkozó Magyarhoz, hogy imáink apró jelét, egy-egy koszorúszalagot minél többen hozzunk el 2015 májusában a Mindszenty-zarándoklat alkalmából a hercegprímás nyughelyére!

Ezek a vékony szalagok legyenek nem múló tiszteletünk lobogói, és ez a külső jelekben is megmutatkozó imahadjárat segítsen felülmúlni szeretettel bármilyen emberi hiányosságot vagy szeretetlenséget!

6

Nyáron megtartottuk az Alapítvány és a Budapest-Józsefvárosi Önkormányzat együttműködése keretében meghirdetett szoborpályázat zsűrizését. A közönségszavazás győztese, Hermann Zsolt alkotói terve (2-es sorszámmal) nyerte el a héttagú bizottság többségének támogatását megosztva az 1-es sorszámmal benyújtott pályamű nagy ívű térelrendezési koncepciójával. A két alkotói csoport jelenleg a zsűri szakmai javaslatai alapján a pályaművek átdolgozásán és a két művészi elképzelés stiláris összehangolásán dolgozik, e javaslatok közül választja ki az Önkormányzat és az Alapítvány a megvalósításra szánt végleges terveket. E folyamat eredményeiről és izgalmas részleteiről az újságban és a honlapunkon is részletesen be fogunk számolni.

Kérjük olvasóinkat, adományaikkal támogassák Mindszenty atya és Pió atya közös emlékhelyének mielőbbi megvalósulását!

Mindszenty hercegprímás kiszabadításának élő emléke Az 1956-os „páratlan szabadságharc” egyik fontos vívmánya volt az ártatlanul bebörtönzött magyar főpásztor kiszabadítása. Ennek a történelmi eseménynek és a két főszereplő, a mártírsorsú bíboros és a később ártatlanul kivégzett Pálinkás (Pallavicini) Antal gondviselésszerű találkozásának szeretne méltó emléket állítani a közelmúltban megalakult rétsági szervezőbizottság. Az emlékmű tervezésére Babusa János szobrászművészt, a budaörsi Mindszentyszobor alkotóját, kérték fel. Felállítását pályázati forrásokból kívánják fedezni. Az elkészült tervek alapján nagyon szerethető lesz a rétsági emlékmű, ha megvalósul. Különleges az alakok személyes meg-

7

Híreink

Kitekintés

formálása, a kiválasztott jelenet elevensége, a mű részleteinek és egészének összhangja. Az Alapítvány messzemenő erkölcsi támogatásáról biztosítja a terv mielőbbi sikeres megvalósulását.

A boldoggá avatás előtt álló pápa „egészen átadott életét” Kránitz Mihály atya a közelmúltban így méltatta: „A sokszor töprengő, de mindig világos elveket valló pápa fáradhatatlanul szolgálta az Egyházat és vezette az embereket Krisztushoz.

Névválasztása alapvető szándékát jelezte: Pál apostol példájára örömhírt vinni a nemzeteknek. Ezért is hirdette meg az »új evangelizációt« és szólította fel az egyház tagjait a hiteles keresztény tanúságtételre. VI. Pál pápa törekedett az egyszerűségre. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy holttestét fakoporsóban, földbe ásott sírban temessék el a Szent Péterbazilika altemplomában elődje, az immár szent VI. Pál pápa Mindszenty bíborosnak XXIII. János pápa mellé. Joggal várhatja Isten ajándékozott mellkeresztje népe, hogy az életszentség hírében elhunyt főpásztorát először a boldogok, majd később a szentek között tisztelhesse.”

2004-ben az Új Ember hasábjain írtam VI. Pál pápa és Mindszenty bíboros kapcsolatáról és közös boldoggá avatásuk szívemben élő reményéről.

A Mindszenty Alapítvány tiszteletadásaként ebből a cikkből szeretnék néhány részletet felidézni.

1971-ben megható eseménynek lehetett tanúja az Örök Város: VI. Pál pápa hívására Rómába érkezett Magyarország prímása, Mindszenty József. A Szentatya kézenfogva vezette be a magyar bíborost a Szixtuszi kápolnába, méltóságteljesen úgy fordulva, hogy végül az idős és az üldöztetésben megviselt főpap kerüljön a megtisztelő jobb oldalára. Erről a jelenetről fénykép is készült, ami bejárta a nyugati sajtót, aztán elfelejtődött. A kép Mindszenty József életének utolsó éveiben került elő ismét, amikor a bíboros ezt sokszorosíttatta és dedikálta azok számára, akik tőle névaláírást kértek.

VI. Pál pápa legfőbb pásztori szolgálatának egyik, saját bevallása szerint legfájdalmasabb döntésére 1973 és 1974 fordulóján kényszerült, Mindszenty József pedig életének egyik nehéz keresztjét vette magára, amikor a pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Miközben azon gondolkoztam, hogy legbelül vajon hogyan élte át mindezt a pápa és a bíboros, megviselte-e kettejük kapcsolatát az, ami történt, ismét kezembe vettem a dedikált fényképet.

Hogyan csalódhatott volna Mindszenty József „élete útmutató csillagzatában”, ahogy érseki székfoglalójában nevezte egyházát, amit szeretett „Anyá-

Az első Mindszenty-szobor Erdélyben 2014. augusztus 17-én, a kovásznai plébániatemplom felszentelésének századik évfordulóját ünneplő szentmisét követően Tamás József püspök megáldotta Mindszenty József bíboros szobrát, melyet a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állított, Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezésére. Ez a szobor a hercegprímás első erdélyi emlékműve, melynek párja a templomkertben 2009 óta álló Márton Áron-szobor, mindkettő Varga Gábor szobrászművész alkotása. A két főpásztor követendő példát jelent az erdélyi magyar közösségek számára, imádkozunk is, hogy mielőbb a magyar szentek sorában tisztelhessük őket. A szoborállító lovagrend is tisztelettel ápolja Mindszenty bíboros emlékét és arra törekszik, hogy az újabb nemzedékek megismerjék a főpásztor életét és örökségét.

Jánó Árpád lovagrendi kormányzó beszámolóját szívből köszönjük!

VI. Pál pápa boldoggá avatása Október 19-én Rómában Ferenc pápa a boldogok sorába iktatja Tiszteletreméltó VI. Pál pápát, aki folytatta és lezárta a II. Vatikáni Zsinat korszakalkotó munkáját, megvédte és új alapokra helyezte az Egyház társadalmi és családerkölcsi tanítását, nagy lendületet adott az emberi élet védelmében folytatott küzdelemnek és a keresztény egységtörekvéseknek. A katolikus milliók lelkipásztori ellátása érdekében párbeszédet folytatott és megegyezésre törekedett még a kommunista önkényuralom képviselőivel is. Sürgette az Egyházon belüli testvéri párbeszédet. Egy különösen nehéz korszakban az életszentségre törekedve töltötte be péteri hivatalát.

Szenttéavatási eljárása 1993-ban kezdődött, életszentségét XVI. Benedek pápa 2012-ben ismerte el, azóta írhatjuk neve elé, hogy tiszteletreméltó. A boldoggá avatásához szükséges csoda 2001-ben Kaliforniában történt: életben maradt és meggyógyult egy orvosilag menthetetlennek ítélt magzat. Édesanyja az orvosi javaslat ellenére döntött a magzat kihordása mellett, a fiú ma is él és egészséges.

A csodát idén májusban fogadta el a Kongregáció és ismerte el Ferenc pápa.

8

9

Híreink

Kitekintés

formálása, a kiválasztott jelenet elevensége, a mű részleteinek és egészének összhangja. Az Alapítvány messzemenő erkölcsi támogatásáról biztosítja a terv mielőbbi sikeres megvalósulását.

A boldoggá avatás előtt álló pápa „egészen átadott életét” Kránitz Mihály atya a közelmúltban így méltatta: „A sokszor töprengő, de mindig világos elveket valló pápa fáradhatatlanul szolgálta az Egyházat és vezette az embereket Krisztushoz.

Névválasztása alapvető szándékát jelezte: Pál apostol példájára örömhírt vinni a nemzeteknek. Ezért is hirdette meg az »új evangelizációt« és szólította fel az egyház tagjait a hiteles keresztény tanúságtételre. VI. Pál pápa törekedett az egyszerűségre. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy holttestét fakoporsóban, földbe ásott sírban temessék el a Szent Péterbazilika altemplomában elődje, az immár szent VI. Pál pápa Mindszenty bíborosnak XXIII. János pápa mellé. Joggal várhatja Isten ajándékozott mellkeresztje népe, hogy az életszentség hírében elhunyt főpásztorát először a boldogok, majd később a szentek között tisztelhesse.”

2004-ben az Új Ember hasábjain írtam VI. Pál pápa és Mindszenty bíboros kapcsolatáról és közös boldoggá avatásuk szívemben élő reményéről.

A Mindszenty Alapítvány tiszteletadásaként ebből a cikkből szeretnék néhány részletet felidézni.

1971-ben megható eseménynek lehetett tanúja az Örök Város: VI. Pál pápa hívására Rómába érkezett Magyarország prímása, Mindszenty József. A Szentatya kézenfogva vezette be a magyar bíborost a Szixtuszi kápolnába, méltóságteljesen úgy fordulva, hogy végül az idős és az üldöztetésben megviselt főpap kerüljön a megtisztelő jobb oldalára. Erről a jelenetről fénykép is készült, ami bejárta a nyugati sajtót, aztán elfelejtődött. A kép Mindszenty József életének utolsó éveiben került elő ismét, amikor a bíboros ezt sokszorosíttatta és dedikálta azok számára, akik tőle névaláírást kértek.

VI. Pál pápa legfőbb pásztori szolgálatának egyik, saját bevallása szerint legfájdalmasabb döntésére 1973 és 1974 fordulóján kényszerült, Mindszenty József pedig életének egyik nehéz keresztjét vette magára, amikor a pápa az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Miközben azon gondolkoztam, hogy legbelül vajon hogyan élte át mindezt a pápa és a bíboros, megviselte-e kettejük kapcsolatát az, ami történt, ismét kezembe vettem a dedikált fényképet.

Hogyan csalódhatott volna Mindszenty József „élete útmutató csillagzatában”, ahogy érseki székfoglalójában nevezte egyházát, amit szeretett „Anyá-

Az első Mindszenty-szobor Erdélyben 2014. augusztus 17-én, a kovásznai plébániatemplom felszentelésének századik évfordulóját ünneplő szentmisét követően Tamás József püspök megáldotta Mindszenty József bíboros szobrát, melyet a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állított, Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezésére. Ez a szobor a hercegprímás első erdélyi emlékműve, melynek párja a templomkertben 2009 óta álló Márton Áron-szobor, mindkettő Varga Gábor szobrászművész alkotása. A két főpásztor követendő példát jelent az erdélyi magyar közösségek számára, imádkozunk is, hogy mielőbb a magyar szentek sorában tisztelhessük őket. A szoborállító lovagrend is tisztelettel ápolja Mindszenty bíboros emlékét és arra törekszik, hogy az újabb nemzedékek megismerjék a főpásztor életét és örökségét.

Jánó Árpád lovagrendi kormányzó beszámolóját szívből köszönjük!

VI. Pál pápa boldoggá avatása Október 19-én Rómában Ferenc pápa a boldogok sorába iktatja Tiszteletreméltó VI. Pál pápát, aki folytatta és lezárta a II. Vatikáni Zsinat korszakalkotó munkáját, megvédte és új alapokra helyezte az Egyház társadalmi és családerkölcsi tanítását, nagy lendületet adott az emberi élet védelmében folytatott küzdelemnek és a keresztény egységtörekvéseknek. A katolikus milliók lelkipásztori ellátása érdekében párbeszédet folytatott és megegyezésre törekedett még a kommunista önkényuralom képviselőivel is. Sürgette az Egyházon belüli testvéri párbeszédet. Egy különösen nehéz korszakban az életszentségre törekedve töltötte be péteri hivatalát.

Szenttéavatási eljárása 1993-ban kezdődött, életszentségét XVI. Benedek pápa 2012-ben ismerte el, azóta írhatjuk neve elé, hogy tiszteletreméltó. A boldoggá avatásához szükséges csoda 2001-ben Kaliforniában történt: életben maradt és meggyógyult egy orvosilag menthetetlennek ítélt magzat. Édesanyja az orvosi javaslat ellenére döntött a magzat kihordása mellett, a fiú ma is él és egészséges.

A csodát idén májusban fogadta el a Kongregáció és ismerte el Ferenc pápa.

8

9

Kitekintés nak” hívni? A pápa személye pedig hagyományos magyar katolikus neveltetéséből és egyházi érzékéből adódóan szent volt és sérthetetlen. A dedikálásra használt fényképmásolatok arról tanúskodnak, hogy az 1971-ben személyesen átélt kölcsönös megbecsülés nem halványult el 1973 télutóján, és ezt ilyen érzékeny módon is ki kellett mutatni azok előtt, akik Magyarország számkivetett főpásztorától kértek a maguk számára névaláírást. Amikor az érsekprímási cím használata helyett ezt a képet kapták válaszul, akkor ez a pápahűség határozott megvallása volt.

1971-ben VI. Pál négyszemközt arról biztosította a hercegprímást, hogy megtartja őt atyai szeretetében és az életáldozatával összeforrt érsekprímási méltóságában. Biztos vagyok benne, hogy ez volt Róma püspökének valódi szándéka, és ha a kényszer rávitte is az esztergomi szék megüresítésére, a személyes érzésein ez mit sem változtatott. Bizonyítják ezt a bíboroshoz kézzel írt levelei és számos pápai megnyilatkozás. VI. Pál pápa szívében Mindszenty József mindig az maradt, aki volt: Magyarország hitvalló főpapja és szentje, ami bármilyen címnél többet jelent és ér!

Mindezidáig gyakran imádkoztam azért, hogy kettejüket ugyanazon a napon, együtt avassa boldoggá és szentté a szeretet és a kiengesztelődés krisztusi egyháza. Ebben a széthúzó világban és különösen ebben a megosztott magyar hazában ez a közös kanonizálás ugyanolyan félreérthetetlen jelkép lehetett volna, mint a bíboros utolsó éveinek dedikált fényképe.

Mostantól Boldog VI. Pál pápa közbenjárását is kérve imádkozzunk azért, hogy a két, közel ugyanabban az évben megindított szenttéavatási eljárás utolérhesse egymást, és a mély hittel és emberséggel megáldott pápával együtt a boldogok sorában tisztelhessük az ő magyar bíborosát, a mi hitvallónkat, Isten Szolgáját, Mindszenty Józsefet is!

10

Kitekintés Boldog Károly király lelki öröksége Boldog Károly különleges személyisége, mély hitélete, családapai erényei sokakat megérintenek szerte a világon, tisztelete Európán kívül is jelentős méreteket ölt. Most, amikor egymást érik a megdöbbentő háborúkról, kegyetlen mészárlásokról és keresztényüldözésekről szóló hírek, és még a közeli Ukrajnában is háborús feszültségek tapasztalhatók, a 2004-ben lezajlott és számomra felejthetetlen emléket jelentő boldoggá avatás 10. évfordulóján szeretném felidézni Istenben boldogult Habsburg Ottó ma még időszerűbb gondolatait szeretett édesapjáról: „A politikai felelősséget vállalók elsődleges feladata a békés, nyugodt emberi élet lehetőségének biztosítása és az országok közötti béke megőrzése. Károly király olyan történelmi pillanatban vállalta küldetését, amikor a háborúskodás és a túlhajtott nacionalizmus jellemezte a népek életét. Ő mégis más utat választott, a béke és a kiengesztelődés útját.

Ezek az eszményi célok vezérelték minden cselekedetét uralkodása alatt és egész életében. Isten előtti felelősséget érzett azokért az emberekért, akiknek felkent uralkodója volt, és ezt az elkötelezettséget nagyon komolyan vette. Felületesen szemlélve életét úgy tűnhet, hogy fáradozásaival kevés sikert aratott. Mégis hiteles példakép lett azok számára, akik politikai felelősséget vállalnak.”

2014. október 4-én Sopronban Boldog Károly magyar király oltárra emelésének 10. évfordulóján a Károly Király Imaliga Magyarországi Képviselete zarándoklatot és hálaadó megemlékezést szervez.

Az ünnepi program: 10:30 Hálaadó szentmise a soproni Szent György-templomban 12:00 Boldog Károly ereklyéjének elhelyezése az Orsolyita templomban 12:30 Ünnepi megemlékezések az Orsolyita Általános Iskola és Gimnázium

dísztermében További információk:+36 20 9675 645; karolykiralyimaliga@gmail.com

11

Kitekintés nak” hívni? A pápa személye pedig hagyományos magyar katolikus neveltetéséből és egyházi érzékéből adódóan szent volt és sérthetetlen. A dedikálásra használt fényképmásolatok arról tanúskodnak, hogy az 1971-ben személyesen átélt kölcsönös megbecsülés nem halványult el 1973 télutóján, és ezt ilyen érzékeny módon is ki kellett mutatni azok előtt, akik Magyarország számkivetett főpásztorától kértek a maguk számára névaláírást. Amikor az érsekprímási cím használata helyett ezt a képet kapták válaszul, akkor ez a pápahűség határozott megvallása volt.

1971-ben VI. Pál négyszemközt arról biztosította a hercegprímást, hogy megtartja őt atyai szeretetében és az életáldozatával összeforrt érsekprímási méltóságában. Biztos vagyok benne, hogy ez volt Róma püspökének valódi szándéka, és ha a kényszer rávitte is az esztergomi szék megüresítésére, a személyes érzésein ez mit sem változtatott. Bizonyítják ezt a bíboroshoz kézzel írt levelei és számos pápai megnyilatkozás. VI. Pál pápa szívében Mindszenty József mindig az maradt, aki volt: Magyarország hitvalló főpapja és szentje, ami bármilyen címnél többet jelent és ér!

Mindezidáig gyakran imádkoztam azért, hogy kettejüket ugyanazon a napon, együtt avassa boldoggá és szentté a szeretet és a kiengesztelődés krisztusi egyháza. Ebben a széthúzó világban és különösen ebben a megosztott magyar hazában ez a közös kanonizálás ugyanolyan félreérthetetlen jelkép lehetett volna, mint a bíboros utolsó éveinek dedikált fényképe.

Mostantól Boldog VI. Pál pápa közbenjárását is kérve imádkozzunk azért, hogy a két, közel ugyanabban az évben megindított szenttéavatási eljárás utolérhesse egymást, és a mély hittel és emberséggel megáldott pápával együtt a boldogok sorában tisztelhessük az ő magyar bíborosát, a mi hitvallónkat, Isten Szolgáját, Mindszenty Józsefet is!

10

Kitekintés Boldog Károly király lelki öröksége Boldog Károly különleges személyisége, mély hitélete, családapai erényei sokakat megérintenek szerte a világon, tisztelete Európán kívül is jelentős méreteket ölt. Most, amikor egymást érik a megdöbbentő háborúkról, kegyetlen mészárlásokról és keresztényüldözésekről szóló hírek, és még a közeli Ukrajnában is háborús feszültségek tapasztalhatók, a 2004-ben lezajlott és számomra felejthetetlen emléket jelentő boldoggá avatás 10. évfordulóján szeretném felidézni Istenben boldogult Habsburg Ottó ma még időszerűbb gondolatait szeretett édesapjáról: „A politikai felelősséget vállalók elsődleges feladata a békés, nyugodt emberi élet lehetőségének biztosítása és az országok közötti béke megőrzése. Károly király olyan történelmi pillanatban vállalta küldetését, amikor a háborúskodás és a túlhajtott nacionalizmus jellemezte a népek életét. Ő mégis más utat választott, a béke és a kiengesztelődés útját.

Ezek az eszményi célok vezérelték minden cselekedetét uralkodása alatt és egész életében. Isten előtti felelősséget érzett azokért az emberekért, akiknek felkent uralkodója volt, és ezt az elkötelezettséget nagyon komolyan vette. Felületesen szemlélve életét úgy tűnhet, hogy fáradozásaival kevés sikert aratott. Mégis hiteles példakép lett azok számára, akik politikai felelősséget vállalnak.”

2014. október 4-én Sopronban Boldog Károly magyar király oltárra emelésének 10. évfordulóján a Károly Király Imaliga Magyarországi Képviselete zarándoklatot és hálaadó megemlékezést szervez.

Az ünnepi program: 10:30 Hálaadó szentmise a soproni Szent György-templomban 12:00 Boldog Károly ereklyéjének elhelyezése az Orsolyita templomban 12:30 Ünnepi megemlékezések az Orsolyita Általános Iskola és Gimnázium

dísztermében További információk:+36 20 9675 645; karolykiralyimaliga@gmail.com

11

Kitekintés

Kitekintés

Szalmaangyal és társai

szolnoki hívek perselyadományaiból és magánszemélyek felajánlásaiból jöhetett létre. Az egykori mezőnyárádi kúria, ma általános iskola falára a 100. születésnaphoz közeledve szintén emléktábla kerül; Sándor István a településen töltötte novícius idejét.

Nekünk, mai tisztelőinek és emlékéért dolgozóknak az imádságon kívül egy feladatunk maradt: megtalálni a sírhelyét a 301. parcella jeltelen – hibás és rossz politika alakította – labirintusában. Kutatásaink jelenlegi állása szerint, amit ebben a kiadványban publikálunk először, nagy valószínűséggel a 301. parcella 2. sorának 32. vagy 34., esetleg 36. számmal jelzett sírjában lehet eltemetve többedmagával. „Meggyőződése volt, hogy a kommunizmus Magyarországon nem fog soká tartani, és éppen ezért igyekezett a fiatalokat kellő vallásos irodalommal ellátni, hogy ne álljon be nagy törés az életükben. A magatartásán szenvedés hatása nem mutatkozott, mindig derűs volt.” – mondta róla testvére, Sándor János.

Már csak ezért is kötelességünk őutána nekünk is megtenni a magunkét, hogy egyszer virágot vihessünk a sírjára és ereklyéje előtt elcsendesedhessünk.

Boldog Sándor István születésének 100. évfordulóján A szaléziak magyarországi letelepedésének tavalyi ünnepségsorozata után az idei esztendő centenáriuma csendesebb és mélyebb emlékezés. A vértanú szerzetes életszentsé­ gé­nek üzenetéhez mi, a XXI. század jóléti társadalmában élők halkabb szavakkal, elmélyültebb gondolatokkal és a közbenjárását kérő alázatos szívvel kerülhetünk közelebb, így a befogadás eredményesebb, tartósabb lehet.

A boldoggá avatás alkalmából 2013-ban készült kisjátékfilm – Dér András remek alkotása – már ezt, a megértéshez szükséges csendet és mélységet közvetíti nekünk. „Itt az emberek úgy isszák a bűnt, mint a szomjas ember az üdítő vizet. Itt állandóan bántják a jó Istent.” – hangzik el a filmben a mai világunkra ugyanúgy érvényes felismerés.

Iparkodni jónak lenni, tartózkodni a rossztól, az ígéretet, fogadalmat minden körülmény között megtartani – ez Sándor István idők feletti példája. Néha egy szalmabábu is elég, hogy emlékeztessen rá, kifejezze az örök tanítást. A szolnoki Szigligeti Színház művészeti igazgatója, Kiss József által A boldog (Utolsóból első) címmel írt darabban egy törékeny szalmaangyal a hitet, az emberséget megtartó őrző. A kétrészes játékot Karczag Ferenc Jászai-díjas színművész rendezte, és Budapesten szeptember 8-án mutatta be a Thália Színház stúdiója. A szalézi fiatalok az őszi országos animátortalálkozójukat Sándor István születésnapjához, október 26ához igazították. A négynapos rendezvényre Szolnokon abban a középiskolában kerül sor, amelynek kapuján a boldog szerzetes is naponta belépett még szakmunkástanuló korában. A szalmaangyal itt is meg fog jelenni a szolnoki színház számukra készülő külön bemutatójában.

Ekkorra már állni fog a Belvárosi Nagytemplom előtt (ahol Sándor Istvánt megkeresztelték és ahol hitben növekedett) Pogány Gábor Benő szobra a mártír szerzetesről. A több mint hétmillió forint összköltségű mű a helyi önkormányzat és a Magyar Szalézi Tartomány támogatásával, s nem utolsósorban a

12

B. Varga Judit történész-muzeológus Don Bosco Szalézi Társasága A boldoggá avatás alkalmából megjelent könyv és dvd megrendelhető a Don Bosco Kiadónál a donboscokiado@gmail.com címen.

Pro patria consumar A hazámért emésztem magam – olvasható a jelmondat P. Szőke János szalézi szerzetes, Alapítványunk korábbi ügyvivője, lapunk alapítója és több más magyar szentté avatásra jelölttel együtt Boldog Sándor István posztulátorának június 29-én felavatott síremlékén. Szőke atyát 2012-ben kívánságának megfelelően a csorvási családi nyughelyre temették. Síremlékét szerzetesi egyszerűség jellemzi.

A sötétszürke kőlapba aranyozás nélkül vésték a nevét, a születési és halálozási évét és ezt a számára kedves latin mottót. A két fedlapos sír másik, fehér oldalán feltüntették a szülők és a tizenhárom testvér nevét. A csorvási templomban Péter és Pál apostolok főünnepén Szilágyi Menyhért polgármester és Kammerer Tibor plébános emlékezett meg Szőke atya életéről és szellemi örökségéről. A síremléket kegyelettel állíttatta Csorvás Város Önkormányzata, a Csorvási Római Katolikus Egyházközség, a Mindszenty Alapítvány és a Szőke család.

13

Kitekintés

Kitekintés

Szalmaangyal és társai

szolnoki hívek perselyadományaiból és magánszemélyek felajánlásaiból jöhetett létre. Az egykori mezőnyárádi kúria, ma általános iskola falára a 100. születésnaphoz közeledve szintén emléktábla kerül; Sándor István a településen töltötte novícius idejét.

Nekünk, mai tisztelőinek és emlékéért dolgozóknak az imádságon kívül egy feladatunk maradt: megtalálni a sírhelyét a 301. parcella jeltelen – hibás és rossz politika alakította – labirintusában. Kutatásaink jelenlegi állása szerint, amit ebben a kiadványban publikálunk először, nagy valószínűséggel a 301. parcella 2. sorának 32. vagy 34., esetleg 36. számmal jelzett sírjában lehet eltemetve többedmagával. „Meggyőződése volt, hogy a kommunizmus Magyarországon nem fog soká tartani, és éppen ezért igyekezett a fiatalokat kellő vallásos irodalommal ellátni, hogy ne álljon be nagy törés az életükben. A magatartásán szenvedés hatása nem mutatkozott, mindig derűs volt.” – mondta róla testvére, Sándor János.

Már csak ezért is kötelességünk őutána nekünk is megtenni a magunkét, hogy egyszer virágot vihessünk a sírjára és ereklyéje előtt elcsendesedhessünk.

Boldog Sándor István születésének 100. évfordulóján A szaléziak magyarországi letelepedésének tavalyi ünnepségsorozata után az idei esztendő centenáriuma csendesebb és mélyebb emlékezés. A vértanú szerzetes életszentsé­ gé­nek üzenetéhez mi, a XXI. század jóléti társadalmában élők halkabb szavakkal, elmélyültebb gondolatokkal és a közbenjárását kérő alázatos szívvel kerülhetünk közelebb, így a befogadás eredményesebb, tartósabb lehet.

A boldoggá avatás alkalmából 2013-ban készült kisjátékfilm – Dér András remek alkotása – már ezt, a megértéshez szükséges csendet és mélységet közvetíti nekünk. „Itt az emberek úgy isszák a bűnt, mint a szomjas ember az üdítő vizet. Itt állandóan bántják a jó Istent.” – hangzik el a filmben a mai világunkra ugyanúgy érvényes felismerés.

Iparkodni jónak lenni, tartózkodni a rossztól, az ígéretet, fogadalmat minden körülmény között megtartani – ez Sándor István idők feletti példája. Néha egy szalmabábu is elég, hogy emlékeztessen rá, kifejezze az örök tanítást. A szolnoki Szigligeti Színház művészeti igazgatója, Kiss József által A boldog (Utolsóból első) címmel írt darabban egy törékeny szalmaangyal a hitet, az emberséget megtartó őrző. A kétrészes játékot Karczag Ferenc Jászai-díjas színművész rendezte, és Budapesten szeptember 8-án mutatta be a Thália Színház stúdiója. A szalézi fiatalok az őszi országos animátortalálkozójukat Sándor István születésnapjához, október 26ához igazították. A négynapos rendezvényre Szolnokon abban a középiskolában kerül sor, amelynek kapuján a boldog szerzetes is naponta belépett még szakmunkástanuló korában. A szalmaangyal itt is meg fog jelenni a szolnoki színház számukra készülő külön bemutatójában.

Ekkorra már állni fog a Belvárosi Nagytemplom előtt (ahol Sándor Istvánt megkeresztelték és ahol hitben növekedett) Pogány Gábor Benő szobra a mártír szerzetesről. A több mint hétmillió forint összköltségű mű a helyi önkormányzat és a Magyar Szalézi Tartomány támogatásával, s nem utolsósorban a

12

B. Varga Judit történész-muzeológus Don Bosco Szalézi Társasága A boldoggá avatás alkalmából megjelent könyv és dvd megrendelhető a Don Bosco Kiadónál a donboscokiado@gmail.com címen.

Pro patria consumar A hazámért emésztem magam – olvasható a jelmondat P. Szőke János szalézi szerzetes, Alapítványunk korábbi ügyvivője, lapunk alapítója és több más magyar szentté avatásra jelölttel együtt Boldog Sándor István posztulátorának június 29-én felavatott síremlékén. Szőke atyát 2012-ben kívánságának megfelelően a csorvási családi nyughelyre temették. Síremlékét szerzetesi egyszerűség jellemzi.

A sötétszürke kőlapba aranyozás nélkül vésték a nevét, a születési és halálozási évét és ezt a számára kedves latin mottót. A két fedlapos sír másik, fehér oldalán feltüntették a szülők és a tizenhárom testvér nevét. A csorvási templomban Péter és Pál apostolok főünnepén Szilágyi Menyhért polgármester és Kammerer Tibor plébános emlékezett meg Szőke atya életéről és szellemi örökségéről. A síremléket kegyelettel állíttatta Csorvás Város Önkormányzata, a Csorvási Római Katolikus Egyházközség, a Mindszenty Alapítvány és a Szőke család.

13

Fókuszban a család

Fókuszban a család

Szentek közelében

körül, nem azért mintha nem látta volna emberi hiányosságaikat, hanem mert Istennek, a szentnek lefoglalt személyeket látott bennük.

A keze által készült kelyheket és szentségtartókat is hasonló áhítattal vette körül. A szent Istent tisztelte és szerette nagyon forrón, ez a tisztelet és szeretetet sugárzott rá a papi személyekre és liturgikus tárgyakra. A nyolcvanas évek elején, amikor pályája indult, teljesen bizonytalan volt, hogy lesz-e jövője az elképzelésének, miszerint kizárólag egyházi tárgyakat, műveket akar készíteni. Egész szívével és kompromisszumok nélkül járta ezt a sokszor igen nehéz utat, amely szakmai körökben fájdalmas magányosságot is hozott a számára. A szakmai féltékenység teljesen hiányzott belőle. Az élet minden területén rendkívül alázatos ember volt, minden művészi allűr és különleges igények nélkül. Műhelye szülei kispesti otthonában volt, munkája közben ellátta és ápolta idős édesapját.

Az imádság és a hit életének nem elkülönült területe volt, hanem szervesen átszőtte a mindennapjait. Feleségével, aki lelki és szellemi társa is volt, a házasság szentségében jelen levő kegyelmi erővel igyekeztek minden nap együttműködni, így vált családi fészkük valódi keresztény otthonná.

Mindeközben nagyon színes egyéniség volt, aki kitűnően főzött, rajongott a komolyzenéért, és lelkesen focizott. Családjában és közösségeiben (a zugligeti egyházközségben, a Magyar Schönstatti Családmozgalomban, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendben) biztos pontnak számított. A magánéletében is ugyanazt a belső szépséget sugározta, amit a munkáin láthatunk. Csaba megfogalmazásában (Liturgia és művészet) a művészet célja, hogy „művelje a lelket, tegye képessé a szenvedélyes életre, a jóra, a szépre, az igazra és készítsen fel a halálra”. Dolgos, csendes, mélyen hívő, igaz keresztény életét egy üdvösségre, Krisztusra mutató halál követte. Halálának helye ma emlékhely: „Ablak a mennyországra”.

Ozsvári Csaba emléke és tisztelete él a közösségünkben. Aki ellátogat emlékhelyéhez az óbudavári Schönstatt-kápolna tövében, az megerősödhet a házastársi szeretetében és abban a reményben, hogy odaát várnak ránk, nem a semmibe hullunk a halállal. Megerősödhet a saját hivatásában és abban a tudatban: az Isten végtelenül szeret, és életemet megmunkált remekműként szeretném majd a kezébe visszaadni, ahogy Csaba tette. „Mária szolgája sosem vész el” – ez a felirat olvasható a kápolna oltárképe körül. Csabáról is gondoskodott, hogy

Az Egyház történetének kezdetétől fogva fontos lelkipásztori eszköze olyan személyek nyilvánosság elé állítása, akiknek élete és halála különleges módon is szorosan kapcsolódik a szent Istenhez. Emiatt a szoros kapcsolat miatt nevezzük ezeket a személyeket szenteknek. Reményeink szerint sokan vannak az üdvözültek, jóval többen, mint a boldoggá illetve szentté avatottak. A szentté avatott személy életének nyilvánosság elé tárása nekünk, úton levő Krisztus-követőknek jelent segítséget, az üdvözültek számára az Úristen színelátása tökéletesen elegendő. Isten az emberhez való közeledéséhez, testi-lelki megsegítéséhez gyakran embereket használ fel eszközül, Isten segítsége vagyunk egymás számára.

A szenteket is segítő karként nyújtja felénk a Mennyei Atya. Az ő életük apró mozaikként egy-egy utat, karizmát, szépséget villant föl, amelyben a végtelen Isten gazdagsága rejtőzik.

Egy család évtizedekig, generációkon keresztül szenved, hordoz egy-egy bűnökkel terhes családtag által okozott lelki sebeket, rossz szokásokat. Ugyanígy egy szent életű ember is hosszas és mélyreható kegyelmi segítséget nyújt a környezetének. Mai szekularizált világunkban szomjazzuk a felemelő, pozitív példákat. Lehetséges, hogy valaki laikusként, kenyérkereső, családos emberként, gyerekzsivajtól hangos otthonában, budapesti lakosként a mai Magyarországon képes egy teljesen Istennek átadott életet élni?

Ozsvári Csaba (1963–2009) személyében ilyen embert találhatunk. Öt évvel ezelőtt, 2009. július 9-én a Magyar Schönstatti Családmozgalom óbudavári ünnepi szentmiséje után a templomkertben váratlanul rosszul lett, és egy órán belül meghalt. Halála sokkoló volt a jelenlévők számára negatív és pozitív értelemben egyaránt. Nagy fájdalom volt, hiszen egy szerető férj, ötgyermekes édesapa, családfenntartó, közösségeinek egyik tartóoszlopa és nem utolsósorban nemzetközi hírű ötvösművész távozott el teljesen váratlanul.

Ugyanakkor azzal, hogy az előtte levő ünnepi szentmisében feleségével, Imrivel együtt szent komolysággal odaajándékozta életét a Szűzanyának, halála az Isten hihetetlen közelségének és forró szeretetének megtapasztalásává vált. Isten an�nyira szerette őt, hogy nem tudta megtagadni magát tőle. Megadta Csabának azt az ajándékot, hogy ebben a kegyelmi pillanatban, békességben és szívbéli örömben hívta őt magához. Felesége, Imri és Tilmann Beller schönstatti atya egészen közel, a nagyobb közösség távolabb imádkozott érte. Ahogy ott feküdt a füvön kitárt karral, ing nélkül (amíg az orvosok küzdöttek az életéért), az általa készített ezüst korpuszok jutottak eszembe. Egész életében Krisztust formázta meg nekünk – és halálában is ezt tette.

Csaba nagy elszántsággal és szenvedélyesen élte a keresztény életet. Felnőtt megtérőként finom és jó érzékkel találta meg útját az Egyházhoz. Teljes bizalommal volt az Anyaszentegyház iránt, annak tagjaként nem mazsolázott a hittételek és parancsolatok között. A papokat különös szeretettel és tisztelettel vette

14

15

Fókuszban a család

Fókuszban a család

Szentek közelében

körül, nem azért mintha nem látta volna emberi hiányosságaikat, hanem mert Istennek, a szentnek lefoglalt személyeket látott bennük.

A keze által készült kelyheket és szentségtartókat is hasonló áhítattal vette körül. A szent Istent tisztelte és szerette nagyon forrón, ez a tisztelet és szeretetet sugárzott rá a papi személyekre és liturgikus tárgyakra. A nyolcvanas évek elején, amikor pályája indult, teljesen bizonytalan volt, hogy lesz-e jövője az elképzelésének, miszerint kizárólag egyházi tárgyakat, műveket akar készíteni. Egész szívével és kompromisszumok nélkül járta ezt a sokszor igen nehéz utat, amely szakmai körökben fájdalmas magányosságot is hozott a számára. A szakmai féltékenység teljesen hiányzott belőle. Az élet minden területén rendkívül alázatos ember volt, minden művészi allűr és különleges igények nélkül. Műhelye szülei kispesti otthonában volt, munkája közben ellátta és ápolta idős édesapját.

Az imádság és a hit életének nem elkülönült területe volt, hanem szervesen átszőtte a mindennapjait. Feleségével, aki lelki és szellemi társa is volt, a házasság szentségében jelen levő kegyelmi erővel igyekeztek minden nap együttműködni, így vált családi fészkük valódi keresztény otthonná.

Mindeközben nagyon színes egyéniség volt, aki kitűnően főzött, rajongott a komolyzenéért, és lelkesen focizott. Családjában és közösségeiben (a zugligeti egyházközségben, a Magyar Schönstatti Családmozgalomban, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendben) biztos pontnak számított. A magánéletében is ugyanazt a belső szépséget sugározta, amit a munkáin láthatunk. Csaba megfogalmazásában (Liturgia és művészet) a művészet célja, hogy „művelje a lelket, tegye képessé a szenvedélyes életre, a jóra, a szépre, az igazra és készítsen fel a halálra”. Dolgos, csendes, mélyen hívő, igaz keresztény életét egy üdvösségre, Krisztusra mutató halál követte. Halálának helye ma emlékhely: „Ablak a mennyországra”.

Ozsvári Csaba emléke és tisztelete él a közösségünkben. Aki ellátogat emlékhelyéhez az óbudavári Schönstatt-kápolna tövében, az megerősödhet a házastársi szeretetében és abban a reményben, hogy odaát várnak ránk, nem a semmibe hullunk a halállal. Megerősödhet a saját hivatásában és abban a tudatban: az Isten végtelenül szeret, és életemet megmunkált remekműként szeretném majd a kezébe visszaadni, ahogy Csaba tette. „Mária szolgája sosem vész el” – ez a felirat olvasható a kápolna oltárképe körül. Csabáról is gondoskodott, hogy

Az Egyház történetének kezdetétől fogva fontos lelkipásztori eszköze olyan személyek nyilvánosság elé állítása, akiknek élete és halála különleges módon is szorosan kapcsolódik a szent Istenhez. Emiatt a szoros kapcsolat miatt nevezzük ezeket a személyeket szenteknek. Reményeink szerint sokan vannak az üdvözültek, jóval többen, mint a boldoggá illetve szentté avatottak. A szentté avatott személy életének nyilvánosság elé tárása nekünk, úton levő Krisztus-követőknek jelent segítséget, az üdvözültek számára az Úristen színelátása tökéletesen elegendő. Isten az emberhez való közeledéséhez, testi-lelki megsegítéséhez gyakran embereket használ fel eszközül, Isten segítsége vagyunk egymás számára.

A szenteket is segítő karként nyújtja felénk a Mennyei Atya. Az ő életük apró mozaikként egy-egy utat, karizmát, szépséget villant föl, amelyben a végtelen Isten gazdagsága rejtőzik.

Egy család évtizedekig, generációkon keresztül szenved, hordoz egy-egy bűnökkel terhes családtag által okozott lelki sebeket, rossz szokásokat. Ugyanígy egy szent életű ember is hosszas és mélyreható kegyelmi segítséget nyújt a környezetének. Mai szekularizált világunkban szomjazzuk a felemelő, pozitív példákat. Lehetséges, hogy valaki laikusként, kenyérkereső, családos emberként, gyerekzsivajtól hangos otthonában, budapesti lakosként a mai Magyarországon képes egy teljesen Istennek átadott életet élni?

Ozsvári Csaba (1963–2009) személyében ilyen embert találhatunk. Öt évvel ezelőtt, 2009. július 9-én a Magyar Schönstatti Családmozgalom óbudavári ünnepi szentmiséje után a templomkertben váratlanul rosszul lett, és egy órán belül meghalt. Halála sokkoló volt a jelenlévők számára negatív és pozitív értelemben egyaránt. Nagy fájdalom volt, hiszen egy szerető férj, ötgyermekes édesapa, családfenntartó, közösségeinek egyik tartóoszlopa és nem utolsósorban nemzetközi hírű ötvösművész távozott el teljesen váratlanul.

Ugyanakkor azzal, hogy az előtte levő ünnepi szentmisében feleségével, Imrivel együtt szent komolysággal odaajándékozta életét a Szűzanyának, halála az Isten hihetetlen közelségének és forró szeretetének megtapasztalásává vált. Isten an�nyira szerette őt, hogy nem tudta megtagadni magát tőle. Megadta Csabának azt az ajándékot, hogy ebben a kegyelmi pillanatban, békességben és szívbéli örömben hívta őt magához. Felesége, Imri és Tilmann Beller schönstatti atya egészen közel, a nagyobb közösség távolabb imádkozott érte. Ahogy ott feküdt a füvön kitárt karral, ing nélkül (amíg az orvosok küzdöttek az életéért), az általa készített ezüst korpuszok jutottak eszembe. Egész életében Krisztust formázta meg nekünk – és halálában is ezt tette.

Csaba nagy elszántsággal és szenvedélyesen élte a keresztény életet. Felnőtt megtérőként finom és jó érzékkel találta meg útját az Egyházhoz. Teljes bizalommal volt az Anyaszentegyház iránt, annak tagjaként nem mazsolázott a hittételek és parancsolatok között. A papokat különös szeretettel és tisztelettel vette

14

15

Fókuszban a család megérlelődve a mennyországra, a kegyelem állapotában találja őt az utolsó óra.

A Szűzanya megad nekünk minden segítséget, hogy az üdvösségre eljussunk.

Várjuk a Gondviselő Isten jelzéseit, hogy Ozsvári Csaba életét szeretné-e a mai keresztény családok elé állítani segítségként és használni őt mennyei pártfogóként.

Török Orsolya Magyar Schönstatti Családmozgalom

Család-áldás 1948. augusztus 8-án a Mindszenty hercegprímás által vezetett püspöki kar a Boldogasszony Éve kegyelmeiről bocsátott ki körlevelet, ehhez mellékelték ezt a családfelajánlási imádságot. Ezzel az imával támogassuk a család meghatározó szerepével foglalkozó római püspöki szinódus munkáját. „Jóságos és irgalmas Isten, családunk és annak testi, lelki javait mindenható védelmedbe ajánljuk; áldj meg minket, ahogyan a názáreti Szent Családot megáldottad.

Szeretett Jézusunk! Te rejtett életed példájával és tündöklő erényeiddel megszentelted azt a családot, amelyben éltél. Emlékezzél meg arról, hogy a mi közösségünk is a te családod, hiszen neked szenteli és neked ajánlja fel magát. Oltalmazz minket, szabadíts meg minket a veszélyektől, siess segítségünkre minden szükségünkben, adj állhatatosságot, hogy téged szeressünk; segíts, hogy hűségesen szolgáljunk neked a földön és örökké dicsérhessünk a mennyben.

Boldogságos Szűz Mária, aki Karácsony éjjelén szerető szívedre ölelted az isteni Kisdedet, kérj számunkra kegyelmet, hogy úgy tudjuk szeretni Jézust és egymást, ahogyan te szeretted isteni Fiadat és tiszta jegyesedet. Földi anyánk mellett te légy mennyei Édesanyánk és közbenjárónk drága Gyermekednél.

Szent József a Szent Család feje és az isteni Kisded hűséges őrzője, légy a mi kis otthonunknak is feje és vedd atyai pártfogásodba családunkat. Légy közbenjárónk minden szükségünkben és segíts, hogy amint te hűséges voltál a karácsonyi éjben és a menekülésben, mi is hűségesek maradjunk az Úr Jézushoz a kísértések és szenvedések megpróbáltatásaiban. Ámen.”

16

Vértanúink-Hitvallóink XX. évfolyam 3. szám (75. szám) 2014. szeptember Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22.

Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató

Fókuszban a család megérlelődve a mennyországra, a kegyelem állapotában találja őt az utolsó óra.

A Szűzanya megad nekünk minden segítséget, hogy az üdvösségre eljussunk.

Várjuk a Gondviselő Isten jelzéseit, hogy Ozsvári Csaba életét szeretné-e a mai keresztény családok elé állítani segítségként és használni őt mennyei pártfogóként.

Török Orsolya Magyar Schönstatti Családmozgalom

Család-áldás 1948. augusztus 8-án a Mindszenty hercegprímás által vezetett püspöki kar a Boldogasszony Éve kegyelmeiről bocsátott ki körlevelet, ehhez mellékelték ezt a családfelajánlási imádságot. Ezzel az imával támogassuk a család meghatározó szerepével foglalkozó római püspöki szinódus munkáját. „Jóságos és irgalmas Isten, családunk és annak testi, lelki javait mindenható védelmedbe ajánljuk; áldj meg minket, ahogyan a názáreti Szent Családot megáldottad.

Szeretett Jézusunk! Te rejtett életed példájával és tündöklő erényeiddel megszentelted azt a családot, amelyben éltél. Emlékezzél meg arról, hogy a mi közösségünk is a te családod, hiszen neked szenteli és neked ajánlja fel magát. Oltalmazz minket, szabadíts meg minket a veszélyektől, siess segítségünkre minden szükségünkben, adj állhatatosságot, hogy téged szeressünk; segíts, hogy hűségesen szolgáljunk neked a földön és örökké dicsérhessünk a mennyben.

Boldogságos Szűz Mária, aki Karácsony éjjelén szerető szívedre ölelted az isteni Kisdedet, kérj számunkra kegyelmet, hogy úgy tudjuk szeretni Jézust és egymást, ahogyan te szeretted isteni Fiadat és tiszta jegyesedet. Földi anyánk mellett te légy mennyei Édesanyánk és közbenjárónk drága Gyermekednél.

Szent József a Szent Család feje és az isteni Kisded hűséges őrzője, légy a mi kis otthonunknak is feje és vedd atyai pártfogásodba családunkat. Légy közbenjárónk minden szükségünkben és segíts, hogy amint te hűséges voltál a karácsonyi éjben és a menekülésben, mi is hűségesek maradjunk az Úr Jézushoz a kísértések és szenvedések megpróbáltatásaiban. Ámen.”

16

Vértanúink-Hitvallóink XX. évfolyam 3. szám (75. szám) 2014. szeptember Kiadja: Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22.

Tel: +36 1 4451-548 www.mindszentyalapitvany.hu www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Felelős kiadó: Habsburg-Lotharingiai Mihály Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön: IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 A határon túli magyar egyházmegyékből és más országokból honlapunkon keresztül lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató