Vértanúink-Hitvallóink (72. szám)

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból SZENT ISTVÁN ÉV

Dr. Erdő Péter bíboros: Megemlékezés Szent István királyról • 2 „Szent István műve a hit, a remény, az értelem és a harmónia nagyszerű alkotása. Személye és öröksége ma is égetően aktuális. Szent István népe úgy volt együtt, hogy nem elsősorban valamilyen közös veszély vagy ellenség fogta egybe, hanem egyesítette első szent királyunk hite és jövőképe. Ez tette lehetővé, hogy emelt fővel és nyitott szívvel találjuk meg a helyünket Európa közepén.”

Smohay András: Történelmi jelentőségű kiállítás • 5 „2013-ban valósággá válik: a Szent István Emlékév csúcspontjaként az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája három hónapig együtt látható.”

KITEKINTÉS

Katona Gyula esperes-lelkipásztor: Gondolatok a tótkomlósi Mindszenty-szobor avatása kapcsán • 7 „A bíboros hercegprímás a Biblia tanítását komolyan véve védelmezte a szabadságot, az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a rendet. Példája ma is hatásos figyelmeztetés minden Krisztus-hívő ember számára.”

P. Ábrahám Béla SDB: Sándor István boldogsága • 13 „Mai gondolkodásunk nem érti meg a vértanút. Miért nem keresett más megoldást? Biztos, hogy csak így élhette meg a hűséget? Ugyanakkor kissé ellentmondásosan, korunk keresi a hőst. Filmek szereplőit bámulják és bálványozzák a fiatalok. Mi a különbség?”

HÍREINK

Több mint névazonosság – Cserháti Ferenc püspök St. Louisban • 20 „Cserháti püspök beszámolt Mindszenty bíboros boldoggáavatási ügyének előrehaladásáról, és arról, hogy a bíboros boldoggá avatását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyöntetűen támogatja.”

A címlapon Szent István királyunk fehérvári hermája látható.

Szent István Év Dr. Erdő Péter

bíboros, prímás, érsek szentbeszéde Szent István halálának 975., szentté avatásának 930. évfordulóján Székesfehérvár, augusztus 14.

Nagyboldogasszony ünnepének előesti szentmiséjét mondjuk. Hálával emlékezünk meg Szent István királyunkról, aki 975 évvel ezelőtt költözött az örökkévalóságba. Földi országát a hagyomány erős tanúsága szerint az isteni Gondviselésre bízta, a Boldogságos Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlotta.

Maga pedig belépett abba az országba, ahol nincs szenvedés, nincs hamisság, ahol Isten irgalma és szeretete ragyog.

Mária mennybevételének ünnepe tudatosítja bennünk, hogy a Boldogságos Szűz előttünk jár a szentek útján. Ha róla hisszük, hogy emberi teste szerint is átment abba a csodálatos létbe, amit örök üdvösségnek nevezünk, akkor a többi szentek elköltözését is méltán ünnepeljük, mint mennyei születésnapot. Ha mi mindannyian, élők és megholtak reménységgel várjuk testünk feltámadását, akkor már most, itt a földön különleges tiszteletet érzünk az egész ember, a test és a lélek iránt.

Ennek a tiszteletnek egy ősi és kiemelkedő formája az ereklyék megbecsülése. A vértanúk és a szentek sírja közelében a kezdet kezdetétől imádkozott az Egyház. A szentek ünnepén díszes tartóba foglalt földi maradványaikat már az ókorban kihelyezték tisztelet céljából a templomokban. Ereklyével tartott körmenetről is nagyon régről tudomásunk van. Már Szent Ágoston megemlékezik arról, hogy Szent István első vértanú ereklyéit nyilvános körmenetben hordozták (De civitate Dei 22,8).

Itt, Székesfehérváron is megszentelt földön állunk. Az ősi királyi temetkezőhely nemzetünk nagyjainak maradványait őrzi.

Szent István király sírját is éppúgy, mint Szent Imre herceg nyughelyét már nagyon korán vallásos tisztelet vette körül. Később zarándoklatok indultak erre a helyre. Amikor 930 évvel ezelőtt, 1083-ban VII. Szent Gergely pápa rendelkezése nyomán megtörtént István király szentté avatása, jobb keze már nem volt a sírban, hanem külön őrizték, mert csodálatosan épségben maradt. A mai napon a Szent Jobb ereklyéje újra visszatért

2

Szent István Év ide, Székesfehérvárra. Az a jobb kéz, amely István király egész uralkodását a legragyogóbban jelképezi.

A Bibliában a jobb kéz a cselekvő erő kifejezése. Isten jobbja győzelemre segíti a népet az ellenséggel szemben (pl.: Kiv 15,6), védelmezi a benne bízókat (Zsolt 18,36).

Szent István igazi keresztény uralkodó volt, szeretettel és felelősséggel védelmezte népét. Bölcsen szervezte országát, valóban a hit szikla alapjára építette egész művét.

Ezért tudott közösséget találni Európa népeivel. Ezért, a szilárd keresztény hit erejével tudta kivívni azt a bizalmat, ami független országának tartósan helyet teremtett a nemzetek családjában. Talán erre is érvényes Vaszary Kolos prímás megállapítása, aki a honfoglalás milleniumán tartott ünnepi beszédében így fogalmazott: „Magyarországot a kard szerezte, de a kereszt tartotta meg”.

Szent István Intelmeiben első helyen szól a hit megőrzéséről. Nem csupán udvariasság, nem csupán az ünnepi stílus miatt került ez a téma Szent István művében minden más kérdés elé. Az emberiség nagy törvényhozói alkotásaiban Hammurabi törvénykönyvétől Iustinianus császár codexéig rendre megjelenik a vallásos hivatkozás. És nem csupán azért, hogy az uralkodó vagy a törvényhozó testület a saját tekintélyét megerősítse. Ennél többről van szó: az emberi közösség, ha igazán független, a mindenséggel méri magát. El kell helyeznie önmagát a kozmoszban, meg kell találnia a saját szerepét a létező világmindenség összefüggésében. E nélkül ugyanis az adott közösségnek nincs értelme. Nincs olyan eszmény, nincs olyan érték, ami az összefogást, az áldozatvállalást, a felelősséget igazolná.

A körülöttünk megtapasztalható anyagi világ egésze sem értelmezi teljesen önmagát. Ahogyan nő az emberiség tudáskincse, úgy lesz egyre tágabb a kör, ahol az ismeretlennel találkozunk. Ha arra várnánk a saját helyünk megtalálásához, hogy a létező világmindenség minden részletét pontosan kiismerjük, ehhez valószínűleg nem lenne elég az emberiség egész története. De Szent István a hitet választotta. Azt a hitet, amely nem csal meg (vö. Róm 5,5). Ha van értelme a világmindenség létének, ha az emberiség nem történelmi véletlenből keletkezett, hanem a mindenható Isten gondviselő szeretete kíséri, akkor van értelme a népek, a családok, az egyes ember életének is.

Szent István műve a hit, a remény, az értelem és a harmónia nagyszerű alkotása. Személye és öröksége ma is égetően aktuális. Ő egységbe foglalta népét,

3

Szent István Év az ő uralma alatt biztonságban lehetett együtt minden magyar törzs, de még a kísérőik is szlávokkal, németekkel, vendégekkel az akkori világ közeli és távoli tájairól. Szent István népe úgy volt együtt, hogy nem csupán, nem elsősorban valamilyen közös veszély vagy ellenség fogta egybe, hanem egyesítette első szent királyunk hite és jövőképe. Ez tette lehetővé, hogy emelt fővel és nyitott szívvel találjuk meg a helyünket Európa közepén.

Adja Isten, hogy népünk ma is megtalálja a hit, a bizalom, az egység és a megmaradás útját. Ebben segítsen minket a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának pártfogása és Szent István királyunk közbenjáró imádsága. Ámen.

Szűz Mária országa 1946. augusztus 25-én Székesfehérvárott Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása ünnepélyes keretek között Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta hazánkat. A bíboros országfelajánló imádságának szövegét a számkivetett magyarok által építtetett fatimai Szent István-kápolna alapkövében is elhelyezték: „Boldogságos Szent Szűz, Nagyasszonyunk és Édesanyánk!

Szent István király halála óráján Neked ajánlotta életének nagy művét, a zsenge magyar kereszténységet, országát és koronáját. Beléd helyezte minden reményét, és nem csalatkozott: Te megvédted történelmének legválságosabb perceiben kilenc századon keresztül a magyart.

Első szent királyunk példájára mi is Hozzád fordulunk, s ma újólag Neked, a Te Szeplőtelen Szívednek ajánljuk a magyar kereszténységet, édes magyar hazánkat. Történelmünk mai sorsdöntő órájában gyermeki bizalommal zárjuk szeplőtelen édesanyai Szívedbe országunkat és népünket – egyesítve felajánlásunkat Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa felajánlásával – s esedezve kérünk, vedd oltalmadba örökségedet.

Ne tekintsd vétkeinket, melyekkel Szent Fiad Szívét és a Te Szeplőtelen Szívedet anynyiszor megszomorítottuk. Te a tévelygő gyermekeidnek is jóságos Édesanyja vagy, és Szeplőtelen Szíved a bűnösök menedéke.

Megbocsátó édesanyai szeretetedben bízva, s első szent királyunk érdemeire hivatkozva, töredelmes lélekkel kérünk az egész magyar A Hercegprímás személyes tiszteletnép bűneiért bocsánatot. adása a Szent Jobb előtt

4

Szent István Év Ígérjük, hogy Szeplőtelen Szíved tiszteletét és engesztelését hazánkban minden erőnkkel előmozdítjuk. Szent István király példájára apostolkodunk, hogy eljöjjön a lelkekbe az Isten országa: az igazság és élet országa, a szentség és kegyelem országa, az igazságosság, a szeretet és a béke birodalma, melyben Krisztus a király, és Te vagy a királynő, ó Édesanyánk és Világ Királynője!

Alázattal kérünk, áraszd ki mindnyájunkra édesanyai Szíved túláradó szeretetét, mely a jókat buzgókká, a bűnösöket igazakká teszi. Te, aki minden kegyelem közvetítője vagy, eszközöld ki számunkra az Egyház szabadságát, a lelkek békéjét és az ország felvirágzását. Adj szentéletű papokat és apostoli lelkületű világiakat, hogy rajtuk keresztül meginduljon a kegyelem áramlása Szent István országában, mely a Te országod.

Ne nézd méltatlanságunkat, hanem édesanyai Szíved mérhetetlen jóságát, s fogadd kegyesen felajánlásunkat, mint egykor Szent István felajánlását kegyesen fogadtad. Szánakozzál rajtunk, szegény, meggyötört, elesett magyarokon és ne késlekedjél kiesdeni számunkra Istentől az igazságosság és szeretet diadalát. Ámen.”

A teljes szöveg felkutatásáért hálás köszönetet mondunk Dr. Mészáros István professzornak!

István, a szent király

Történelmi jelentőségű kiállítás Székesfehérváron Lepold Antal (1880–1971) esztergomi kanonok 1938-ban Szent István ikonográfiájáról szóló magyarul és olaszul is megjelent tanulmányában együtt közölte Szent István zágrábi, székesfehérvári és kalocsai fejereklyetartójának képét. Ez a virtuális tárlat 2013-ban valósággá válik: a Szent István Emlékév csúcspontjaként az első magyar király zágrábi, székesfehérvári és kalocsai ereklyetartó hermája három hónapig látható együtt a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban augusztus 31. és december 8. között.

Az ereklyék történelmi jelentőségű találkozását hosszas diplomáciai egyeztetés és tárgyalás előzte meg, míg végül a felbecsülhetetlen értékű ezüst műtárgyak tulajdonosai – a zágrábi és a kalocsai érsekség István király közismert névjele – Szent István halálának 975. évfordulója

5

Szent István Év alkalmából engedélyezték a kölcsönzést. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a világon ismert legnagyobb fejereklyetartók közé tartoznak. Ezek a mellszobor alakú ötvösremekek, melyek három évszázad művészeti csúcsteljesítményének eredményei, most együtt csodálhatók meg Székesfehérváron.

Szent István személye az évszázadok során a keresztény magyarság nemzeti önazonosságának és függetlenségének szimbólumává nemesedett. Történelmi sorsfordulók idején, háborúban és boldog békeidőkben egyaránt megidézték alakját. Első királyunk évszázadok óta a magyarok és a környező népek mindennapjainak és ünnepeinek elválaszthatatlan része. Kultusza folyamatosan fejlődik, gazdagodik. Ezt a ma is tartó történelmi folyamatot vizsgáljuk kiállításunkban, mely saját jogán is tiszA zágrábi herma telgés a szent magyar király előtt 975 évvel ezelőtti temetkezési helyén, Székesfehérvárott.

Az István, a szent király című kiállításon több mint 270 értékes műtárgy és speciális installáció segítségével mutatjuk be első királyunk tiszteletének kimeríthetetlen gazdagságát. A kiállítási tárgyak az ország számos múzeumából érkeznek az egykori székesfővárosba, amelyek között ott lesznek az államalapító sírja körüli márványpadló és faragott kőtöredékek darabjai. Ritkán látott, több száz éves könyvek, a nagyközönség elől eddig elzárt, féltve őrzött festmények, szobrok, metszetek, míves ötvöstárgyak mellett különleges reklámplakátok és kereskedelmi termékek, sőt egy hadikerékpár is szerepel majd a tárlaton. Szintén történelmi jelentőségű eseménynek számít, hogy a kiállítás idejére a bécsi Stephansdom Szent István ereklyéje 800 év után visszatér Székesfehérvárra, a király temetkezési helyére.

A kiállításhoz magyar és horvát szerzők közreműködésével katalógus is készül, amelyben a téma iránt érdeklődők a kiállított tárgyakról részletes tanulmányokat és izgalmas leírásokat olvashatnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel, csoportos látogatások szervezése előtt, érdemes lesz tájékozódni a szabad időpontokról a www.szentistvankiallitas.hu honlapon, ahol egyebek mellett az eddigi legnagyobb és folyamatosan bővülő Szent István-emlék adatbázis is elérhetővé válik.

Smohay András múzeumigazgató

6

Kitekintés „A völgyből domb legyen, hegycsúcs a mélybe szálljon…”

Gondolatok a tótkomlósi Mindszenty-szobor avatása kapcsán „Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak!

Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!

Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!” (Ézsaiás 40,3-4.)

2013. május 6-án Tótkomlóson ünnepélyes keretek között avatták fel Mindszenty József bíboros hercegprímás szobrát. A mártír egyházfőnek a dél-békési kisváros lakosainak, egyházi, nemzetiségi és civil közösségeinek akaratából állítottak emléket, a költségeket a Szeged-Csanádi Egyházmegye vállalta magára.

A kezdeményező Rákóczi Szövetség helyi szervezete különösen is azért tartotta fontosnak a szobor felállítását, mert Mindszenty József sok más dolog mellett tiltakozott a szlovák lakosságcsere, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kisebbség kitelepítése ellen, melyek következményeként éppen Tótkomlóson is számos, felvidékről áttelepült család és leszármazottja él.

Aki egy kicsit is ismeri a bíboros hercegprímás életét, szolgálatát, tudja, hogy Mindszenty József minden esetben fellépett az emberi jogokat sértő gyakorlattal és az emberellenes ideológiákkal szemben, függetlenül attól, hogy azok honnan és miből táplálkoztak. A Biblia tanítását komolyan véve védelmezte a szabadságot, az emberi jogokat, az emberiességet, a könyörületességet, a méltányosságot és a rendet. Példája ma is hatásos figyelmeztetés minden Krisztus-hívő ember számára, akik ma is szembetaláljuk magunkat a sokféle nyomorúsággal, csüggedéssel és reménytelenséggel, félelmekkel és elbizonytalanodásokkal, gazdasági csődhelyzettel és társadalmi válsággal. Joggal kérdezhetjük: ugyan mit tudunk mi tenni ezzel a saját levében fövő, rotyogó, bűnnel terhelt világgal?

A kérdés költői, s természetesen rögtön meg is tudjuk adni rá a választ: mi nem sokat tehetünk. Hiszen mi magunk is részesei, elszenvedői vagyunk mindennek, s az csak Münchhausen bárónak sikerült, hogy az ingoványból magát lovastul a saját üstökénél fogva kiragadja.

Igen: a bűn posványa, ingoványa túlságosan is fogva tart bennünket és világunkat. De akkor miért szólít fel a próféta arra, hogy TI építsetek utat a pusztában; TI készítsetek egyenes utat a kietlenben? Mégis csak valamiféle emberi teljesítményre van szükség?

Nyilván a dolog nem ilyen egyszerű. Mint ahogy a pusztában sem lehet egyszerűen utat építeni, vagy a kietlenben egy egyenes utat elkészíteni. Ráadásul

7

Kitekintés olyan „paraméterekkel”, mint amilyen a folytatásban olvasható: „emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!” Itt nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy mindent meg kell változtatni, semmi sem maradhat a régiben! Sőt: olyan változásnak kell végbe menni, hogy az előzményeket tudva és ismerve rá sem lehet ismerni a végeredményre. De ki képes erre?

A fentebb olvasható Ézsaiási prófécia azzal folytatódik, hogy „megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt” (5. v.); majd: „…jön hatalommal, karja uralkodik” (10. v.); „…a népek olyanok előtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyőn” (15. v.).

A fogságban élő választott nép számára szinte elképzelhetetlen volt az, hogy addigi életük akár teljesen a visszájára is fordulhat, azaz: vége lesz a megaláztatásnak, Isten jogos büntetésének; hogy ismét felépülhetnek Jeruzsálem kőfalai, s újra megépülhet a templom is. Ám Isten pontosan ezt üzeni az övéinek!

Valóságos szabadulással biztatja népét (És 41.), amit átélhetnek, megtapasztalhatnak, ki-ki a saját életén. S mindezt Ő viszi véghez! Ő fordítja visszájára a dolgokat, s az emberek feladata, hogy lelkükben, szívükben engedjék magukhoz közel jönni a Szabadító, élő Istent. Ehhez sok mindent rendbe kell tenni, elsősorban a fejekben és a szívekben. Készekké kell válniuk arra, hogy bűnbánattal odaálljanak Isten elé, s átadják életüket újra Neki, teljesen. De ha ez sikerül, akkor a többit maga az Úr fogja elvégezni. Helyreáll a megcsúfolt szövetségi rend, s újjáépülhet az ország is. Veszik az ígéretet: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (40,31.)

Négyszáz év múlva egy csaknem hasonló „csődhelyzetben” hangzik fel ismét a már-már elfelejtett prófétai üzenet Keresztelő János ajkáról. Most ugyan állnak Jeruzsálem falai, s a templom is a régi dicsőségében pompázik, ám Isten népe bűnei fogságában élve a teljes elveszettség állapotában van. Miközben idegen hatalom telepedett rájuk, teljesen megromlott az Istennel való kapcsolatuk is. Elvesztek a törvény útvesztőiben, s meszelt falú sírboltként élték romlással teli életüket.

Isten terve most sokkal több, sokkal merészebb, mondhatnánk szárnyalóbb. A tőle teljesen eltávolodott emberi nemzetséget akarja magához téríteni, nem elégedve meg egy nép maradékával, hanem egyetemlegesen felkínálja a hozzá térés lehetőségét. Közel jött az emberhez egészen, s azt is megadta, hogy a láthatatlan láthatóvá, hallhatóvá, tapinthatóvá, érzékelhetővé legyen.

A teremtő és cselekvő Ige testté lett Jézus Krisztusban, hogy benne és általa érzékelhetővé váljék Isten valósága, az ő végtelen szeretete és kegyelme. S ahogyan valamikor harcba szállt választott népéért, legyőzve ellenségeit, most

8

Kitekintés is harcba száll egyszülött Fia által a legfőbb ellenséggel, a Sátánnal, hogy legyőzésével megteremtse számunkra bűneink bocsánatának és az örök életnek a lehetőségét.

Keresztelő János igehirdetésében nem kevesebbről volt szó, mint felismerni az idők szavát, hogy tényleg „elközelített a mennyek országa” (Mt 3,2.). Ám nem volt elég erről csupán hallani. Ahhoz, hogy ez személyes ügye lehessen bárkinek, minden valós akadályt el kellett távolítani az életéből: őszinte bűnbánattal kellett megtérnie régi életéből, s vállalni a keresztségben az új, a krisztusi élet sokkal egyenletesebb, de keskeny útját, akár a mártíromság árán is. Mert az igazi hit nem tekint önmagára és körülményeire, hanem kész a legnagyobb áldozatot is vállalni annak az igazságnak a megvalósulásáért, Aki maga a Megváltó Úr Jézus Krisztus.

Mindszenty József bíboros hercegprímás így tudta vállalni ezt a mindenek felett való igazságot, bátran, rendíthetetlenül egy olyan vészkorszakban, amikor nem számított az emberi élet.

Isten adjon nekünk is elég hitet, bátorságot ahhoz, hogy minden körülmény között merjük, tudjuk és akarjuk szólni a ránk bízott üzenetet, az Isten és a felebaráti szeretet kettős nagy parancsolatának tükrében!

Katona Gyula református esperes-lelkipásztor (Békés)

„Lélekben megmosom a lábát…”

Bálint Sándor hűségének és szeretetének példája Bálint Sándor halálának negyedszázados évfordulója alkalmából, 2005. május 11-én kiadott körlevelében Gyulay Endre akkori szeged-csanádi püspök ismertette Isten Szolgája életrajzát és egy imádságot közölt a néprajztudós boldoggá avatásáért és pártfogásáért. „Isten- és emberszeretete kimagasló volt. Sokan emlegetik, sokan tisztelik. Sokak kérésére indítottam el boldoggáavatási ügyét. Kérem, hogy imádkozzanak ennek sikeréért, hogy példaképül állíthassuk a magyar szentekkel és boldogokkal együtt magyar testvéreink elé.”

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök támogatja és folytatja a boldoggáavatási eljárást. Az ügy egyházmegyei szakaszának lezárása után, 2007ben a teljes peranyagot Rómába küldték. Ezzel egyidőben a megyés püspök kinevezte az ügy római posztulátorává Ruppert József piarista atyát. Segítségé-

9

Kitekintés vel a szükséges vizsgálatok után 2012 őszére elkészült az a több száz oldalas kötet (a Positio), amely Bálint Sándor életszentségét hivatott bizonyítani élete, írásai és a Szegeden kihallgatott tanúk vallomásai alapján. A Positio-t a sajtó nyilvánossága előtt 2013. április 10-én adta át a posztulátor Kiss-Rigó László püspöknek.

Az elmúlt évtizedben több könyv is megjelent Bálint Sándorról. A legújabbak között van Csapody Miklós tollából az eddigi Bálint Sándor Positio-jának címlapja legteljesebb Bálint Sándor életrajz (Bálint Sándor 1904-1980 címmel), valamint az életszentségét írásaiból és a róla szóló visszaemlékezésekből összeállított kötet (Isten szolgája, Bálint Sándor, a szolgáló szeretet példaképe).

A hűség embere Egyik fontos jellemvonása a hűsége volt. Idézet egy születésnapi gratulációra érkezett köszönőleveléből: „megérzeted, hogy mit tartok egyedül érdemesnek ebben az életben. Egyetlen szóval válaszolok: a hűséget, amelyben benne van a szeretet.” Hűséges volt hitéhez, kereszténységéhez, egyházához. A II. világháború után megértő, fájdalommal teli szeretettel írt a katolikus egyházat ért hátrányos megkülönböztetésekről.

Papok emlegették összeszedett gyónásait. Néhány nappal halála előtt Nagykőrösön vett részt egy tudományos konferencián. A plébánián, Fila Béla plébánosnál lakott. „Az előadássorozat utolsó napjának reggelén jó korán,a szentmise előtt kért: szeretne velem beszélgetni. Letérdelt előttem. Kérte, hallgassam meg életgyónását, talán utolsó szentgyónását. Azóta biztos vagyok abban, hogy megmaradt valami ebben a bűnös világban az eredeti ártatlanság állapotából. Arra is gondolok néha szentgyónása óta, hogy talán kimondhatatlan módon, de ránk sugárzik az angyalok ragyogó tisztasága. Ez tény. Ahogyan előttem térdelt vagy félóráig, én szinte nem is tudtam mondani semmit sem, csak figyeltem egy élet vallomására, melyből kiderült, hogy igen, lehet élni és szenvedni, nagyon szenvedni tisztán, ártatlanul, Isten közvetlen, konkrét jelenlétében!”

A szerzetesi élet és példa különösen közel állt szívéhez, lelkéhez. Tudomásunk szerint piarista, ferences és bencés confrater volt. Vállalta e rendekhez tartozás imakötelezettségét. Sudár János visszaemlékezése szerint 1978. november 27-én Kecskeméten avatták piarista confraterré. „A meghatódottságtól

10

Kitekintés nem tudtam megszólalni, olyan váratlanul engem szólítottak elsőnek” – idézi Bálint Sándort. „Végrendeletileg meghagyom, hogy sírkövemre, ha lesz, ezt véssék rá: Piarista confrater. Az, hogy egyetemi tanár, professzor voltam, az elmaradhat.”

Példát mutatott a házastársi eskü betartására, hiszen semmissé nyilvánított házassága ellenére „szeretetből nem hagyhatta magára” feleségét és annak fiát. Beteg feleségének ápolása mellett munkalendülete mégsem tört meg, fáradhatatlannak látszott. „Vajon honnan van ez a teherbírás? – tette fel a kérdést Sudár János, az akkor fiatal pap. Legyen rá válasz 1978. január 15-i beszélgetésünkből egy általam lejegyzett mondata: »Az ember többet el tud viselni, mint amennyire képes: ez a kereszténység csodája«.”

A hűség embere volt tehát. Hűséges hitéhez, egyházához, népéhez, szülőföldjéhez, nyelvjárásához, családjához, egyeteméhez, a Kárpát-medencében élő népek testvéri közösségéhez. „Emberségéhez hűséges ember volt, hűséges tudós volt, s igaz, tiszta keresztény ember. Teológiailag megalapozott vallásosságát gyönyörű harmóniába tudta állítani azzal a népi vallásossággal, melyet alsóvárosi szülei és környezete által ismert, s melyet élete folyamán tudományosan feldolgozott. Nemcsak hitét, de vallásának gyakorlatát sem adta fel sohasem.”

A keresztény politikus Keresztény politikusként is ugyanezeket az elveket képviselte és gyakorolta: erkölcsös volt, becsületes, a politikában is hű népéhez, magyarságához, de egyúttal a keresztény Európához is. 1945-1948 között a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt. Felszólalt a fakultatív hitoktatás ellen, beszédében azt hangsúlyozta, amit nekünk, mai szülőknek, nagyszülőknek is szem előtt kell tartanunk: „A gyermekek – s jelen esetben mindig a megkeresztelt gyermekről van szó – nevelésének jogán három nem egyenrangú tényező osztozkodik.

Isteni jogon a hitvallást illeti a gyermekek hitbeli és erkölcsi oktatásának joga és kötelessége. Alapvető természetjogon nyugszik a szülők általános nevelési joga és kötelme; következtetett természetjogban gyökerezik az állam nevelési joga. Viszont a szülők szabadakaratú elhatározással, minden kényszer nélkül kereszteltették meg gyermekeiket, mindig abban a világos tudatban, hogy a megkereszteltetés tényének következménye gyermekük kötelező hitoktatása. A megkeresztelt gyermek esetében a kötelező hitoktatás tehát a szülőnek olyan kötelessége, amelyet a szabadakaratú cselekvésük konzekvenciájaképpen önként magukra vállaltak.”

Hit- és egyházhűsége volt a legsúlyosabb vád ellene a szocializmus éveiben.

1951 és 1956 között ezért eltiltották a tanítástól. Rendőrségi titkos megfigye-

11

Kitekintés lésének egyik fontos feladata a papokkal, püspökökkel ápolt kapcsolatainak feltérképezése volt. Ennek ellenére naponta részt vett szentmisén és áldozott.

Nem tagadta meg hitét még a látszat kedvéért sem. Legfőbb bűne „keresztény hite, vallásossága és az Egyház melletti elkötelezettsége” maradt.

A sok éven keresztül folytatott rendőrségi megfigyelésnek 1965 nyarán rendőrségi feljelentés lett a vége. Bálint Sándort „egy rendbeli folytatólagosan elkövetett izgatásban” bűnösnek találták és hat hónapi szabadságvesztésre ítélték, az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztették. A következmény Bálint Sándor kényszerű nyugdíjazása lett, 61 éves volt ekkor, egy évtizedig még taníthatott volna. De többre tartotta katolikus hitét és meggyőződését, mint egyetemi és tudományos karrierjét. A visszavonulás keserű évei alatt írta meg élete fő műveit, A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete három kötetét, a Karácsony, húsvét, pünkösd és az Ünnepi kalendárium összefoglalóját.

A szolgáló szeretet embere Segítőkészsége született pedagógusi alkatán, egyéniségén alapult, amit tudatosan gyakorolt, fejlesztett. Mindig és mindenkinek segített, mindenkit szolgált. „Ha újra kéne kezdenem az életet, akkor, mint ahogy pedagógusnak mentem, pedagógus szeretnék lenni a szónak legegyetemesebb értelmében. Amikor tanítottam, ez volt a célom, persze nem így szavakkal, csak a sorok között kimondva, hogy szép az élet, örüljetek neki, érdemes élni. És érdemes szolgálni, mivel az ember nem egymaga van tulajdonképpen, hanem társaságban, közösségben és másoknak is örömet szerezni azzal, hogy vagyunk, és szolgálatukra állunk.”

Lang Ernőnek több levélben arról panaszkodott, hogy napjait, folyamatos munkáját széttördelik a hozzá akármilyen ürüggyel befutó vendégek: „ajtóm azonban mindig nyitva van, ha segítségért, jó szóért jön valaki hozzám. Ilyenkor nem hivatkozom elfoglaltságra, megszűnik az egyéni léthez való ragaszkodás: lélekben megmosom a lábát, aki belép hozzám és leültetem.” Szinte hitvallásként fogalmazta meg: „az Én másokért adatott”.

Vajon a mi korunk megérti-e ezt az alapvető üzenetet? Azt a krisztusi tanácsot, amit Bálint Sándor hűen követett: „Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét váltságul mindenkiért.” (Mt 20, 20-28) Dr. Barna Gábor etnográfus, tanszékvezető egyetemi tanár

12

Kitekintés Hol a te győzelmed?

Sándor István boldogsága Sándor István vértanú szalézi szerzetes boldoggá avatása előtt megnyílt az út, amikor a nagyhéten Ferenc pápa elfogadta vértanúságát. A boldoggá avatási eljárás hét évvel ezelőtti elindításakor mindez nagyon távolinak tűnt. Úgy éreztük, hogy számunkra fontos az ő alakja, története, hite, de a világegyház számára mindez elenyésző. És most azzal szembesülünk, hogy a Szentatya kiválasztotta őt arra, hogy a mai korban mindnyájunk példaképe és bátorítója legyen.

Hogyan lehet egy mai keresztény példaképe a kommunista rezsim áldozata? Mit mondhat nekünk egy szerzetes, aki 99 évvel ezelőtt született? De talán szűkítsük le a kérdést: miért jelentős Sándor István személye a mai magyar szaléziaknak? Ha csak felületes szemlélői vagyunk az életének, akkor erre a kérdésre adott válaszunk megegyezik majd a vértanúk tiszteletére adott Sándor István ministránsok körében felelettel. Hite melletti kitartása, Krisztus (1936-1937 k.) iránti személyes hűsége tette őt vértanúvá és példaképpé. Egy nehéz korban, amikor sokan a kompromisszumot keresték ő nem félt kitartani a rábízott fiatalok mellett, mert tudta, hogy így marad hűséges hivatásához. Ez minden vértanúság forrása.

Mai gondolkodásunk nem érti meg a vértanút. Miért nem keresett más megoldást? Biztos, hogy csak így élhette meg a hűséget? Ugyanakkor kissé ellentmondásosan, korunk keresi a hőst, a héroszt, a félistent. Akció és kalandfilmek szereplőit bámulják és bálványozzák a fiatalok. Mi a különbség? A filmhősök mindig zajos sikert aratnak és a történet végén győztesen távoznak a mozivászonról. A vértanú meghal, elbukik. Igaz, hogy lelkesítő az ő példája is, de úgy érezzük, nem követhető. Mert a halál lehet felemelő, de nem sikeres.

Az igazi kérdést az összehasonlítás így teszi fel: te hol akarsz győzni, te mit tartasz sikernek? És itt szembesülünk hitünk nagy titkával. Mert ha nem hiszünk a feltámadásban és az örök életben, akkor e világban kell sikert elérni, győzedelmeskedni. A vértanúk végső soron a feltámadásba vetett hittel éltek és hozták

13

Kitekintés meg döntéseiket. A Feltámadottat követték a halálba, mert tudták, hogy az ő életáldozatuk, Krisztuséhoz társulva, az örök élet kapuja. Persze ettől a hittől még nem volt könnyű meghozni a döntést. De ez megadta a kellő reményt. A hitből fakadó élet, azaz a személyes, bensőséges Krisztus kapcsolat nélkül senki nem meri feláldozni életét. A vértanúság a Krisztusban megélt élet koronája.

A mindennapok hűségében megélt lelki élet készíti elő a nehéz helyzetekben, kísértésekben is szilárd állhatatosságot.

Sándor István vértanúsága is ezt mutatja. A kicsi dolgokban, napi munkában megvalósuló fiatalok melletti elkötelezettsége készítette, erősítette lelkét a vértanúságra. Nem csak egyszer, egy hősies pillanatban döntött a magyar fiatalok mellett, hanem szerzetesi élete minden imádságában és minden munkájában.

Az ő vértanúsága minket is meghív a hétköznapok megszentelésére, aminek szalézi útja számunkra a közös imádság és a közös munka. Bosco Szent János atyánk, rendalapítónk karizmáját követte ebben is. Don Bosco sokat beszélt a fiataloknak az állapotbeli kötelesség teljesítéséről, mint az életszentség biztos útjáról. Növendékének, Savio Szent Domonkosnak is ezt ajánlotta. És ezt értette, élte meg Sándor István is. Fiatalon nem volt jó tanuló. De már ekkor jó keresztény volt, szorgalmas ministráns. Gyermek és fiatalkori nehézségei segítették, hogy jobban megértse a nyomdában vagy az internátusban rábízott lelkeket. Nem az eredményeket kérte számon, hanem a szorgalmat. Don Bosco szerint az állapotbeli kötelességeink teljesítése elvezet minket a lélek derűjére, a szív békéjére, amit ő egyszerűen csak vidámságnak nevezett.

A komoly, fegyelmezett munka mellett ez a vidámság jellemezte „Sándor úr” (ahogy a fiai nevezték) magatartását is a fiatalok között. A tiszta lelkiismeretből fakadó harmónia segítette őt abban, hogy mindig türelmes és megértő nevelő maradjon. Ez adott erőt az elöljárók iránti engedelmességre. Az ő példáján látjuk, hogy csak az tud fegyelmezni és alázatos lenni, aki maga is engedelmes.

Csak az tud uralkodni indulatain, akinek béke van a szívében. Sándor István vértanúságának a kulcsát tehát a szalézi lelkiség alappilléreinek áttetsző megélésében látjuk. Így ő mindenkori példaképünk lehet Don Bosco útján.

De van-e más, egyéni jellegzetessége az ő életútjának, ami nekünk fontos lehet? Számomra érdekes az ő szalézi hivatásának kezdeti alakulása. Szolnokon született a gondolata, hogy szalézi legyen. Egy olyan városban, ahol nincs szalézi jelenlét. A Szalézi Értesítő egy példánya került a kezébe. Itt olvasott Don Boscóról és a rákospalotai nyomdáról először. Már Bosco Szent János kiemelte az írott szó erejét. Ezért alapított nyomdát, szerkesztett folyóirato-

14

Kitekintés kat, adott ki könyveket. Tudta, hogy a jó könyvek rejtve is kifejtik hatásukat.

Nekünk, mai keresztényeknek is fontos a sajtóapostolkodás. Egy ajándékba adott jó könyv, egy keresztény újság előfizetése ma is előkészítheti a Lélek munkáját.

A fiatal, fogékony Sándor István a ferences atyáktól kapott lelki vezetést a szalézi hivatásában. Nagy példa ez! A jó ferencesek nem voltak féltékenyek a fiatal érdeklődésekor, nem hagyták őt magára és nem próbálták meg átformálni az útját. Nem szűk érdekeik, hanem az Isten Országa rendje szerint gondolkodtak. Képesek voltak vezetni a más szerzetes közösség iránt nyitottabb kamaszfiút, ez pedig felkészültségüket mutatja.

Sándor István életében nagy kérdés, hogy vajon miért nem kapta meg a szaléziakhoz jelentkezésekor a szülői beleegyezést? Szülei három évig váratták.

Pedig édesanyja és édesapja jó katolikusok voltak. Nem látták meg, vagy nem akarták elfogadni Isten akaratát? Talán nem erről van szó. Tudták, a hivatásnak érnie kell. Amíg otthon volt és kemény fizikai munkát végzett, addig erősödhetett elhatározása. Ma talán erre sokan feladnák papi, szerzetesi hivatásuk vágyát. Sándor Istvánnak volt türelme kivárni a szülői áldást.

De még ezután is zaklatott maradt szalézi útja. Csak nehezen, késve került sor az örökfogadalmára. Erről a háború és a kötelező katonai szolgálata tehetett. De ő nem az elvesztegetett, hanem az előtte álló lehetőségeket nézte.

Tudta, Krisztus a fronton is hűséges marad hozzá. Elfogadta az életében eléje kerülő nehézségeket. És mert elfogadta, azért le is győzte ezeket. Don Bosco a szaléziaktól nem kér semmilyen különleges aszketikus gyakorlatot. Azt viszont kéri, fogadják el derűvel a nehézségeket, ne siránkozzanak a kor viszontagságai felett, ne morgolódjanak az élet megpróbáltatásai között, hanem mindig a fiatalok ügyét nézzék, és csak ez számítson.

Sándor István útja Bosco Szent János atyai tanítását váltotta tettekre, erősítette meg. Nem tekintette önmagáénak sorsát, hanem minden törekvése a fiaié volt. Végül is ez a karizmánk alapja. Vértanúsága és előttünk álló boldoggá avatása csak megkoronázása az ő teljes szívvel megélt szalézi útjának. Bízunk benne, hogy példája bennünket szerzeteseket tanít és megerősít, a mai fiatalokat pedig vonzza és lelkesíti a szalézi úton.

P. Ábrahám Béla SDB tartományfőnök

15

Kitekintés Bosco Szent János alázatos fia Az Államvédelmi Hatóság számára csak egy munkás származású, pártonkívüli, nyomdász végzettségű gyanúsított volt. Az édesanyja számára az elsőszülött gyermek, az 1914. október 26-án a vasutas családba érkezett jövevény. Édesapja számára a mindig segítőkész, megbízható fiú. A születését követő harmadik napon a szolnoki ferences templomban megkeresztelték, majd kilencévesen itt lett elsőáldozó. Lelki atyja, Kollár Kázmér káplán számára a naponta áldozó, fémipari szakiskolát végzett jóravaló fiatalember, aki a Don Bosco családjához való tartozást tűzte ki életcéljának. Szülővárosában Szolnokon, előbb a ferencesek, majd a szülei is támogatták szalézi szerzetesi hivatásában.

1936. február 12-én kezdte meg jelöltidejét a szaléziak tartományfőnökségén, a rákospalotai Clarisseumban, ahol az akkor már nyolc éve működő nyomdába osztották be segédnek. A noviciátus megkezdéséig a sekrestyében is szolgált és a ministránsokkal is foglalkozott. Antal János tartományfőnök számára a mindenkor alázatos, önmagát a legkisebbnek és legméltatlanabbnak nevező szolga, aki mindig gyermeki szeretettel fordult elöljáróihoz. A katonai szolgálat miatt félbeszakított noviciátust 1939. augusztus 30-án kezdhette meg újra Mezőnyárádon. Első fogadalmát a háború kezdetekor tette le, örökfogadalmát a háború után Rákospalotán, 1946. július 24-én.

Az egyházi intézmények, köztük a Clarisseum államosítása után is hű maradt fogadalmához; nem hagyta magukra a rábízott fiatal lelkeket, tovább foglalkozott a KIOE (Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete) helyi vezetőjeként is a munkásfiatalokkal. A szerzetesrendek működésének magyarországi beszüntetését követően sem hagyta el őket. A Persil gyár kényszerű segédmunkásaként szintén törődött munkástestvéreivel.

Letartóztatásakor Kiss István álnéven lakott együtt szerzetestársával, Dániel Tiborral a fővárosban, az Imre utca 4. szám alatt. 1952. július 28-án kezdték meg kihallgatását. A jegyzőkönyveket a hatalom részéről szignáló Jámbor Árpád ávós őrnagy számára egy veszélyes, a népi demokrácia ellen klerikális öszszeesküvést szövő hazaáruló volt. Az ún. pártőrség per IV. rendű vádlottjaként ítélték kötél általi halálra, melyet 1953. június 8-án este, egy hétfői napon, 9 óra után 10 perccel hajtottak végre. Az egy hónap múlva kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre, részleges amnesztiát hirdetett…

Sándor István 26 éves ifjúként a mezőnyárádi noviciátusból a tartományfőnökhöz írt levelében a következő szavakkal kérte az első ideiglenes fogadalomhoz való bocsátását: „Erős elhatározásom, hogy életemet a szent szabályok és

16

Kitekintés fogadalmak szerint töltsem el a saját és mások lelke megmentésére és hogy minél több ifjú lélekbe kitűzhessem Don Bosco fehér, Máriás lobogóját.” Rövid élete során ezt valósította meg, földi zarándokútja kioltásakor pedig beteljesítette.

B. Varga Judit történész-muzeológus, centenáriumi koordinátor

Bosco Szent János ereklyéje Don Bosco ereklyéje 2013. május 17-én érkezett Magyarországra, tíznapos tartózkodása alatt tizenöt helyszínt látogatott meg. A több évszázados itáliai ereklyeőrzési hagyományoknak megfelelően a jobb kézfejet rejtő urnát egy életnagyságú testszobor rejti, amely hű másolata annak az üvegkoporsóban nyugvó alaknak, melyben Don Bosco földi maradványai nyugszanak a torinói Segítő Szűz Mária Bazilikában.

A fiatalok szentjének ereklyéjét a szlovén-magyar határ átlépése után Szombathelyen köszöntötték először, további megállói voltak: Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Péliföldszentkereszt, Nyergesújfalu, Dorog, Budapest, Balassagyarmat, Szolnok, Eger, Kazincbarcika, ellátogatott a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóra, Mogyoródra, és végül Bánrévén búcsúztatták. Don Bosco ereklyéjét szalézi szerzetesekből és fiatal önkéntesekből álló csoport kísérte végig az országon.

Az ünnepségsorozat kiemelkedő állomása volt, amikor május 21-én a budapesti Szent István Bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az ereklye jelenlétében, utána a feldíszített üvegkoporsót fáklyás menettel kísérték végig a főváros utcáin az óbudai Segítő Szűz Mária szalézi kápolnába.

Ahogy a rajzon is látszik, maga a kézereklye hidrofil pamut anyaggal bélelt, különleges, fémből készült, edzett üvegtetejű, gondosan lezárt tartóban van, mely egy 1,5 mm vastag, horganyzott dobozban van elhelyezve, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen bármilyen sérülés az utazás során. A kettős dobozt két fémpánt zárja le és egy szalaggal van átkötve Torino érsekének pecsétjével és hitelesítő levelével. Az ereklyetartó dobozt a viaszból készült alak mellkasában erre a célra kialakított mélyedésben helyezték el.

17

Kitekintés Isten Tiszteletreméltó Szolgája

Sándor István

boldoggá avatása A boldoggá avatása nemzeti szentélyünk, a budapesti Szent István Bazilika előtti téren vagy magában a templomban kerül sor 2013. október 19én, szombaton. Az ünnepi szentmise 10 óra 30 perckor kezdődik. Ferenc pápa boldoggá avatásról rendelkező apostoli levelét személyes küldötte, Angelo Amato SDB, a Szentté avatási Kongregáció bíboros prefektusa hirdeti ki ünnepélyesen. A szentmisét bemutatja Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergombudapesti érsek.

Az örvendetes esemény kapcsán kegyelettel emlékezünk Szőke János szalézi atyára, aki az Ügy magyarországi posztulátora volt, és aki a római peranyag, a Positio összeállításának nagy munkáját is elvégezte. Földi ünneplésünkhöz társuljon ő is a Mennyben!

A XX. század pápái, a XXI. század szentjei Ferenc pápa döntései nyomán megnyílt az út Boldog II. János Pál és Boldog XXIII. János pápák szentté avatása előtt. A nagy várakozással övezett kettős kanonizációra a jelenlegi tervek szerint jövő tavasszal kerülhet sor, talán éppen az Irgalmasság Vasárnapja ünnephez kapcsolódóan. A Nagy Pápa szentté avatásának külön érdekessége, hogy az ehhez szükséges csodás gyógyulás éppen a boldoggá avatása napján történt. A Jó Pápa kanonizációjához szükséges csoda kivizsgálása alól Ferenc pápa felmentést adott a Szentté avatási Kongregációnak.

A döntést megkönnyítette, hogy Boldog János pápa égi közbenjárását Isten népe körében egyre több jel és csoda híre kísérte. A boldoggá avatás óta számos jelzés érkezett Rómába az elnyert kegyelmi ajándékokról, sok közléshez orvosi dokumentációt is csatoltak. Ezek közül csaknem húsz olyan kiemelkedő eset volt, melynek komoly esélye volt a kivizsgálásra.

18

Kitekintés KÖNYVAJÁNLÓ „Mindszenty bíboros pápájáról” Római tanulmányaim idején mindig nagy érdeklődéssel vettem kezembe a Tiszteletreméltó XII. Piusz pápáról szóló könyveket. Különösen boldog voltam, amikor Michael Hesemann, A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel, XII. Piuszról ferdítések nélkül című könyvét tarthattam a kezemben, hiszen a német írót már ismertem más, értékes művei alapján. A könyvet olvasva elhatároztam, hogy mielőbb kezdeményezni fogom magyarra fordítását, hogy a hazai közönség is megismerhesse, és a benne feltárt tények révén meggyőződhessen arról, hogy XII. Piusz nem Hitler pápája volt, igazságtalanul vádolták meg őt ezzel.

Az 1960-as évek elejéig a közvélekedés egyöntetű volt: XII. Piusz nagy pápa volt, és nehéz világpolitikai helyzetben kellett helyt állnia. Hesemann könyve bemutatja, hogy XII. Piusz mindent megtett azért, hogy az üldözötteken segítsen.

Nem léphetett fel nyíltan Hitler politikája ellen, hiszen azzal még nagyobb veszélybe sodorta volna nemcsak a zsidókat, hanem a megszállt területeken élő katolikusokat is, de egész Európát behálózó segélyszervezetet működtetett, és az egyház által megmentett zsidók száma Európában több mint nyolcszázezer főre tehető. A könyvből kiderül, hogy Hitler ellenségként tekintett a katolikus egyházra, és az SS-nek parancsba adta XII. Piusz elrablását. Róma német megszállása idején a pápa életveszélyben volt, ám végül nem került sor a titkos akcióra.

A világháború utáni időszak egyöntetűen pozitív pápa-képét torzította el Rolf Hochhuth 1963-ban megjelent Helytartó című drámája, amely a pápát hűvös, álszent bürokrataként ábrázolja, akit jobban érdekelnek a Vatikán aktacsomói, mint zsidók millióinak a halála, és aki nem akarja elutasítani Hitlert, mert a bolsevizmus elleni védekezésben szüksége van rá. A könyvből kiderül, hogy a szovjet titkosszolgálat legfelső vezetése határozta el azt, hogy a Vatikán erkölcsi tekintélyét azzal ássák alá Nyugat-Európában, hogy a nácizmus bástyájaként tüntetik fel. Ezt a célt szolgálta a Helytartó című dráma is.

Hesemann könyve a történelmi tényekre alapozva mutatja be XII. Piusz valódi képét, melyet pápai szolgálatának magyar vonatkozásai is megerősítenek. Elítélte mind a nácizmust, mind a kommunizmust, és mindig felemelte szavát az üldözöttek érdekében. Hesemann könyvét olvasva a Szentírás szavai jutnak eszembe: az igazság szabaddá tesz titeket!

Dr. Perger Gyula egyháztörténész, toronyi plébános A könyv megvásárolható a Magyar Nyugat Kiadónál vagy a Vasi Szemle Szerkesztőségében.

19

Híreink TÖBB MINT NÉVAZONOSSÁG Cserháti Ferenc püspök St. Louisban

A Mindszenty Bíboros Alapítvány (Cardinal Mindszenty Foundation) május 22-én St. Louisban vendégül látta Cserháti Ferenc atyát, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott Esztergom-budapesti segédpüspököt. Lelkipásztori körútja során, amelynek célja, hogy több észak-amerikai városban magyar katolikusokkal találkozzon, Cserháti püspök szerette volna megismerni a Mindszenty Bíboros Alapítvány munkáját, hiszen Cserháti atya éppen Mindszenty bíboros főegyházmegyéjében teljesít segédpüspöki szolgálatot és a Lichtensteinben bejegyzett Mindszenty Bíboros Alapítvány (Kardinal Mindszenty Stiftung) kuratóriumának is tagja.

Cserháti püspök beszámolt Mindszenty bíboros boldoggáavatási ügyének előrehaladásáról, és arról, hogy a bíboros boldoggá avatását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyöntetűen támogatja. A boldoggáavatási peranyag tervezett öt kötetéből három már elkészült és a másik kettő is hamarosan elkészül, hogy reményeink szerint 2014-ben a Szenttéavatási Kongregáció szaktestületei és azt követően a Szentatya elé kerülhessen. „Imádkozzunk a mielőbbi boldoggá avatásért. Jó lenne legközelebb Rómában, a boldoggá avatáson találkozni!” – mondta a megbeszélésen Cserháti püspök. Hozzátette, hogy Mindszenty bíboros emlékiratai bemutatják a kommunizmus igazi arcát. Bárkinek, aki többet szeretne megtudni a kommunista egyházüldözésről, csak el kell olvasnia az ő emlékiratait. A kötet korlátozott példányszámban megvásárolható a St. Louis-i és a Magyarországi Mindszenty Alapítványnál egyaránt (ára angolul 25 dollár, magyar nyelven 2000 forint).

A püspök méltatta a St. Louis-i alapítvány elmúlt ötvenöt évben végzett munkáját, melynek révén – amint arról részletesen beszámoltak – „Mindszenty bíboros továbbra is jelentős személyiségnek számít az Amerikai Egyesült Államokban”, és kiemelte annak fontosságát, hogy az alapítvány szerepet vállal „az egyetemes szabadságeszme fenntartásában és a család legalapvetőbb emberi közösségének védelmében”.

A St. Louis-i alapítványról bővebb információ a www.mindszenty.org angol nyelvű honlapon olvasható.

20

Híreink ÖRÖMTELI HÍREINK Hitvallóink címmel kerekasztal-beszélgetés sorozatot hirdetünk a Faludi Ferenc Akadémia és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány közös szervezésében.

A Hit Évében méltán tekintünk tisztelettel a hitükért életüket áldozó vértanúkra, köztük a boldoggá avatás előtt álló Sándor István szalézi szerzetesre.

Hitvallóink c. sorozatunkkal szeretnénk a figyelmet azokra a példaképeinkre irányítani, akik egész életükkel tettek tanúságot hitükről, Isten- és emberszeretetükről. A program állandó házigazdája és szakértője: Kovács Gergely okl. posztulátor. Helyszín: Párbeszéd Háza, Budapest, Horánszky utca 20.

2013. október 9. 19 óra Sándor István vértanú Vendégeink: P. Ábrahám Béla tartományfőnök és P. Havasi József szalézi szerzetesek Kapcsolódó program: szalézi „imaóra” 2013. december 11. 19 óra Kaszap István Vendégünk: Dr. Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes, teológus Kapcsolódó program: jezsuita „imaóra” 2014. február 12. 19 óra Hám János Vendégeink: Schönberger Jenő szatmári püspök és Forrai Tamás tartományfőnök, jezsuita szerzetes Kapcsolódó program: püspöki „imaóra” 2014. április 2. 19 óra Mindszenty József Vendégünk: Dr. Török Csaba teológus, egyetemi oktató Kapcsolódó program: a magyar papok kommunista diktatúra alatti szenvedéseiről Sinkó Veronika grafikusművész által készített képsorozat bemutatója (a kiállítás megnyitó pontos időpontját a későbbiekben hirdetjük) 2014. június 4. (nemzeti összetartozás napja) 19 óra Boldog IV. Károly és felesége Zita királyné Vendégeink: Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg és felesége Kapcsolódó program: tiszteletadás Boldog Károly új hermája előtt a Szent István Bazilikában (pontos időpontját a későbbiekben hirdetjük)

21

Híreink devictus VINCIT címmel a Mária Rádió és a Mindszenty Alapítvány országos Mindszenty-vetélkedőt hirdet.

A vetélkedőre középiskolás diákok 3 fős csoportjai jelentkezhetnek választott fantázianévvel. A jelentkezés határideje: 2013. október 30. (A jelentkezés módjáról minden iskola részletes tájékoztatást fog kapni.)

A vetélkedő célja Mindszenty bíboros különleges életének a felfedezése, hogy a vele könnyen azonosulni tudó fiatalság az ő személyes történetéből hitet, reményt és erőt merítsen, és életre szóló élményekkel gazdagodjon.

Nem a történeti adatokra szeretnénk fektetni a fő hangsúlyt, hanem a történelmi személyiség felfede- Mindszenty bíboros venezuelai magyar cserkészek között zésére, megértésére, máig (1975. április) tartó hatásának, tiszteletének, emléke ápolóinak a személyes és egymásba fonódó történetére. Ezért olyan középiskolás diákok jelentkezését várjuk, akik nyitottak a történelmi valóság aktuális és modern értelmezésére, arra, hogy ne csak egy feladatlap jó megoldásait keressék, de gondolkodásra, szóra, vitára, játékra bírják saját magukat és társaikat.

Azt keressük tehát, ami érdekes és személyes Mindszenty József bíboros korában, életében, személyiségében, ami képes arra, hogy megszólítson fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Azt, ami miatt e vetélkedő minden résztvevője győztessé válhat.

A vetélkedő tervezett fordulói: - selejtező (helyi, iskolai fordulók): 2013. XII. 14.

- elődöntő (területi, regionális fordulók): 2014. II. 15.

- országos döntő Esztergomban: a Mindszenty-zarándoklat napján Fődíjak: értékes tárgy- és könyvjutalmak

22

Híreink Imafelhívás Kérjük az Egymillió Imádkozó Magyar közösségének tagjait, hogy foglalják imádságaikba azt az egyházmegyei szinten már kivizsgált és orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnt gyógyulást, mely Mindszenty bíboros közbenjárására történt, és amelynek dokumentációja – ahhoz, hogy Rómában érdemben foglalkozhassanak vele – kiegészítésre szorul. Az iratpótlás lehetőségét megvizsgálva, ez emberi számítás szerint csaknem lehetetlennek tűnik, ezért kérjük a leghatásosabb segítséget hozzá: mindannyiunk közös imádságát!

Mindennapi nehézségeinkben, gondjainkban továbbra is kérjük bátran boldogemlékű Hercegprímásunk égi közbenjárását! Isten Szolgája pártfogásának jeleiről és a csodás imameghallgatásokról szívesen fogadjuk olvasóink írásos beszámolóit.

Új honlapunk készül Örömmel tájékoztatjuk az Alapítvány barátait, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap egyedi támogatásban részesíti pályázatunkat, és teljes egészében támogatja a világhálón megjelenő alapítványi honlap megújítását.

Ezt kiemelkedően fontos és közhasznú feladatnak tartjuk, hiszen elsősorban a fiatal korosztályok eléréséhez ma már nélkülözhetetlen a világhálón történő színvonalas megjelenés. A nyár óta zajló előkészítő munkákhoz kapcsolódóan továbbra is szívesen fogadjuk olvasóink javaslatait, ötleteit, segítségét!

23

Híreink Régen várt jó hír Az 1940-es évek elején nagy összefogással indult egy kezdeményezés: 1944. december 8-án Molnár László, a Batthyány téri Szent Anna templom esperesplébánosa a XII. kerületi Normafánál, a Szent Anna réten megszentelte a Világ Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét. A templom megvalósulását támogatta Serédi Jusztínián bíboros és Isten Szolgája Mindszenty József is: „Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön. A magyar püspöki kar körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét.” Mindszenty bíboros aktív hercegprímási szolgálata idején elkészültek a templom alapjai, az építkezés folytatását azonban a történelmi körülmények megakadályozták.

A közelmúltban két fontos hírrel örvendeztettek meg bennünket az Alapítvány barátai. Annak ellenére, hogy a kommunizmus idején komoly tereprendezéssel igyekeztek eltüntetni az alapok nyomait, különleges eszközökkel és sok imádsággal az alapfalakat most sikerült megtalálni. A templomépítés befejezésére pedig reményt adhat Magyarország Kormányának 1443/2013. (VII. 16.) számú határozata „a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról”, melynek „j” pontja az engesztelő kápolna felépítését tűzte ki célul.

A fogadalmi kápolna az engesztelés szent ügye mellett Budapest sportoló és kiránduló közösségének lelki gondozását is szolgálhatja. Építését már eddig 1500 település támogatta jelképesen egy-egy marék magyar földdel.

Szívből kívánjuk, hogy a régi összefogás kísérje az Engesztelő Kápolna megvalósulását!

24

Vértanúink-Hitvallóink XIX. évfolyam 3. szám (72. szám) 2013. szeptember Kiadja: a Magyarországi Mindszenty Alapítvány Alapította: † P. Szőke János SDB H-1085 Budapest Horánszky u. 22.

Tel: +36 1 4451-548 www.mindszenty.katolikus.hu ungmind@gmail.com Szerkeszti: Kovács Gergely okl. posztulátor A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt. Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889 Külföldön:IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000 SWIFT Kód: GIBAHUHB Adószám: 18063703-1-42 Erdélyben az egyes egyházmegyei központok, Felvidéken és a nyugati országokban a magyar plébániák közreműködésével lehet adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, Kolozsvár Nagy Péter igazgató