Vértanúink-Hitvallóink (60. szám)

2010. március

XVI. évfolyam 60. szám

VÉRTANÚINK–HITVALLÓINK

Száznyolcvan hónap eseményei Eddig mindig három hónap eseményeirôl szólt a beszámolóm. Úgy érzem, az utolsó év eseményei feljogosítanak, hogy egyszer változtassak a címen. Azért teszem, mert 1995 májusában indítottuk el lapunkat, jelen számunk a 60., és ha ezt megszorozzuk hárommal, 180at kapunk. Errôl az elmúlt 180 hónapról szeretnék most szólni.

Amikor elhatároztam, hogy vállalom a posztulátori munkát, felkerestem a Szenttéavatási Kongregáció illetékes vezetôjét, aki testvéri bátorítást adott: „Ha mindennap történik valami, meglátja, hogy látszani fog a munka eredménye is. Imádkozzon az ügyek elômeneteléért és tegyen is valamit értük.” 1994 szeptemberében települAz elsô szám tem haza Magyarországra azért, hogy a boldogborítója gá avatások ügyével foglalkozzam. 1995-ben jelentettük meg elôször ezt a kis füzetet, de a tényleges munka már szeptemberben elkezdôdött, ezért tulajdonképpen a 180 hónap még 8 hónappal bôvül. A közel 16 év nagyon hosszú idô. Történt is valami. Sajnos az eljárások történetét nem lehet részletezni. Azokról, akiknek az ügyét más kezd te el, alig teszek említést, noha ôk is a magyar szentekhez tartoznak.

2

Boldoggá és szentté avatások 1994-tôl napjainkig 1. Boldog Romzsa Tódor (1911–1947) boldoggá avatás: 2001. június 27. szentté avatás elindítása: 2002. december 28.

2. Boldog Salkaházi Sára (1899–1944) boldoggá avatás: 2006. szeptember 17.

3. Boldog Meszlényi Zoltán (1892–1951) boldoggá avatás: 2009. október 31.

4. Bálint Sándor (1904–1980) 5. Bogdánffy Szilárd (1911–1953) 6. Chira Sándor (1897–1983) +78 7. Györgypál Albert (1914–1947) 8. Marton Boldizsár (1887–1966) 9. Márton Áron (1896–1980) 10. Mindszenty József (1892–1975) 11. Orosz Péter (1917–1953) 12. Pásztor Ferenc (1880–1951) + 17 13. Sándor István (1914–1953) 14. Scheffler János (1887–1952)

Elkezdés dátuma 1995. július 12.

Leadás Rómába 1997. november 8.

1996. július 15.

1998. május 18.

2004. március 10.

2006. január 10.

2005.

1995.

1997.

2003.

1993.

1994.

1994.

2005.

2006.

2003.

1994.

2006. november 13.

1997. november 8.

január 3. január 20. december 14. március 19. augusztus 20. július 26. március 19. február 28. január 3. december 10. december 8.

2001. december 21.

1996. december 5.

1996. október 17.

2007. december 10.

1996. december 5.

Az ügyek intézése folyamán Chira Sándor (1897–1983) és Orosz Péter (1917–1953) boldoggá avatási ügyében változás történt. Kiderült, hogy Orosz Péter eljárásának több tanúja van, ezért lehetséges lett a gyorsabb munka, így ôt külön ügyként kezeljük.

Ezért szaporodott 14 személyre a boldoggá és szentté avatandók száma. A tanúk egy részét már kihallgattuk, ez jelentôs elôrelépést jelent. A 14 eljárásból már 10 ügy Rómában van és folyik a vizsgálatuk. Három személy már boldoggá lett avatva. Meg kell említenem, hogy Chira Sándor ügye mellett még a 78 kárpátaljai görög katolikus pap boldoggá avatásához sok iratot (irattári kutatás, tanúvallomások) kell beszerezni. Folyamatban van még Pásztor Ferenc kárpátaljai római katolikus plébános és 17 társának is az ügye.

3

Két új boldoggá avatás Erdélyben Márton Áron, Erdély hitvalló püspöke, Dr. Scheffler János vértanú, a Szat má ri Egy ház me gye püs pö ke és Bogdánffy Szilárd titokban szentelt nagyváradi püspök boldoggá avatása már több mint 15 éve elkezdôdött. Az akták 1997 óta Rómában vannak. A hitvalló Márton Áron ese té ben cso dá ra vá runk, Scheffler János és Bogdánffy Szilárd Isten Szolgái vértanúk voltak. Esetükben hôsies életáldozatként a Szentatya felmentheti ôket, mint ahogyan tette is, az elismert csoda alól.

Tehát, ez a két eset már legalább nyolc éve le lett zárva a Positio leadásával és ott porosodott Rómában az irattár állványain.

Sen ki nem tud ja, mi ért. Különbözô érvekrôl hallottunk. Egy tûnik elfogadhatónak: szerették volna, ha a boldoggá avatandók között lett volna egy román nemzetiségû is, és egyszerre kerülnek az oltárra.

4

A három magyar mellé tíz év alatt nem volt lehetôségük, hogy elkészüljön egy is, valószínûleg ezért a késés.

Az ügy nem állt le, hanem szép lassan beérett: a szatmári és a váradi két fôpap ügyében a teológus és bíboros szakértôk véleményezése befejezés alatt áll. Utána csak a Szentatya nyilatkozata szükséges és a boldoggá avatás kézzel elérhetô távolságba kerül.

Többek kérdésére válaszolva közlöm, hogy Bol dog Apor Vil mos, Bol dog Batthyány-Strattmann László, Boldog IV. Károly, Bogner Mária Margit, Kaszap István, Bódi Mária Magdolna, Brenner János ügyeit az illetékes egyházmegye, illetve a szerzetesrend intézi.

Nem kétséges: a boldoggá avatások elôkészítése (szakértôk, fordítás, nyomdaköltség stb.) egyedül Olvasóink nagylelkû adományaiból lehetséges.

Kérjük, imádkozzanak, hogy sikeres legyen a munkánk és önkéntes hozzájárulásaikkal (a mellékelt csekken, valamint adójuk 1%-ának felajánlásával) támogassák Alapítványunkat.

P. Szôke János

5

Dr. Meszlényi Zoltán Lajos boldoggá avatása 2009. október 31. Ôszentsége XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá azt a dokumentumot, melyben elismeri Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök vértanúságát. Mártír püspökünket ünnepi szentmise keretében avatta boldoggá az Esztergomi Bazilikában 2009. október 31-én Erdô Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa.

A BOLDOGGÁ AVATÁS SZERTARTÁSA Andrea Ambrosi posztulátor olasz nyelven és P. Szôke János SDB viceposztulátor magyar nyelven kéri, hogy avassák boldoggá Meszlényi Zoltán Lajos segédpüspököt, majd röviden ismertetik Isten Szolgájának életrajzát.

Fôtisztelendô és Eminenciás Bíboros Úr!

Fôtisztelendô és Excellenciás Érsek és Püspök Urak!

Fôtisztelendô Paptestvérek!

Krisztusban Kedves Testvérek!

Az Esztergom-budapesti Fôegyházmegye az elmúlt években megvizsgálta dr.

Meszlényi Zoltán Lajos püspök életét és vértanúságának körülményeit, melynek alapján Erdô Péter bíboros, prímás, érsek azt kérte a Szentatyától, XVI. Benedek pápától, hogy Isten Szolgáját avassa boldoggá.

6

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban.

Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanicum-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá.

1917-tôl Csernoch János bíboAndrea Ambrosi posztulátor és ros hercegprímás megbízásából a P. Szôke János SDB viceposztulátor prímá si pa lo tában dolgo zott.

1931-ben lett a fôkáptalan tagja, nógrádi és honti fôesperes, majd a káptalan helynöke.

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István gyôri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettôl a pillanattól a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett.

Amikor az állambiztonsági szer vek Mindszenty József bíboros, hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, ô lett az esz tergomi érseki helynök.

Helynöki székfoglalójában szinte ígéretet tett: „Krisz tus hû pász toraként a hitet és az Egyházunk iránti hûséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!”

Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én, 17 óra 30 perckor hurcolták el esztergomi lakásából az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve ôrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én meghalt. Hamvait a Rákoskeresztúri új köztemetô területén temették el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, és az Esztergomi Bazilikában helyezték örök nyugalomra.

7

A Szentatya képviseletében Angelo Amato érsek úr felolvassa a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet.

Elfogadva testvérünk, Erdô Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és számos hívô kérését, és mi u tán meg kér tük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának véleményét is, apostoli te kin té lyünkkel megen ged jük, hogy Isten Szolgája Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt, aki Isten Szolgájával, Mindszenty József bíborossal együttmûködve, odaadóan és nagylelkûen végezte a lelkipásztori szolgálatát, és rövid idôn belül, hitét megvallva életét áldozta Krisztusért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban elôírt helyeken és módon minden év március 4-én, mennyei születésének napján.

Kelt Rómában, Szent Péter székénél, az Úr 2009., pápaságunk ötödik évében XVI. Benedek pápa

Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ereklyéje

Könyörögjünk!

Mindenható, örök Isten, te megadtad Boldog Zoltán vértanú püspöknek, hogy beléd vetett bizalommal hûségesen végezze szolgálatát.

Kérünk, tekints szenvedésekben bôvelkedô áldozatos életére, és amint ô egykor szavával és példájával a rábízottak segítségére volt, úgy most mi is érezzük hatékony közbenjárását.

8

Részlet Dr. Erdô Péter bíboros homíliájából Boldog Zoltán püspök! Eljöttünk, hogy meg ha jol junk vér ta nú sá god nagy sá ga elôtt. Eljöttünk, hogy ujjongva fogadjuk Benedek pápa döntését és az oltáron tiszteljünk Téged, nemzetünk szentjei és boldogjai sorában. Eljöttünk, hogy beletekintsünk bizalmad és hûséged tiszta tükrébe és a pártfogásodat kérjük. Könyörögj Püspöki Karunkért, papságunkért és szerzeteseinkért, hogy fáradhatatlanul és lelkiismeretesen szenteljük az életünket Krisztus ügyének! Könyörögj egész népünkért, hogy meggyógyítsa Isten lelkünk sok sebét, hogy boldoggá avatásod legyen a mi számunkra is a kiengesztelôdés nagy ünnepe, hogy múltunk sérelmei az irgalmasság fényében már ne a keserûség és a széthúzás forrásai legyenek, hanem a megértés és a megbékélés útját mutassák! Könyörögj mindazokért, akik igazságtalanságot szenvedtek, mert a megbocsátás csodálatos lehetôsége mindig az ô kezükben van. Könyörögj értünk, hogy ôszintén bánjuk, ha sérelmet vagy szenvedést okoztunk másoknak, és legyünk készek a kiengesztelôdésre! Könyörögj mindnyájunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot és vezessen el minél több embert Krisztushoz, aki végsô és teljes boldogságunk! Ámen.

Forrás: Magyar Kurír (kép), Adoremus – különszám (szöveg), Meszlényi Zoltánról készült kép Hertay Mária rézkarca alapján

9

E m 茅 s z t 么 10

g o n d j a i n k b a n

p á r t f o g ó i n k

Orosz Péter

Boldog Romzsa Tódor

Hûség az Egyházhoz

Pásztor Ferenc és társai

Jószomszédi Boldog Mindszenty viszony József Meszlényi a Kárpát-me- Zoltán dencében Oktatás-nevelés, sajtó, Fôpapi Chira Sándor egyházi szolgálat, és társai intézmények hûség

Hûség Kitartás az az Egyházhoz üldöztetésben Scheffler Márton Áron János

Bogdánffy Szilárd

Szenvedés, Emberi Egyházhû- megalázottség, papi jogok, ság kisebbség utánpótlás Sándor István Hittan, nevelés, keresztény sajtó

11

Marton Boldizsár Lelkipásztorok, megszentelt élet

Bálint Sándor Vallás és tudomány

Boldog Salkaházi Sára A felebaráti szeretet hôsies gyakorlása Györgypál Albert Papi öntudat, hitoktatás

Új boldoggá avatási eljárás?

Jelen számunkban már tizennégy beindult boldoggá- és szentté avatási eljárásról írok. Egy táblázaton látható a beindítások idõpontja és az akták Rómába történt leadásának dátuma, valamint a három boldoggá avatott neve. Az elsô boldoggá avatás ügyét is nehezen vállaltam. A felelôsség végül is a Szentatyáé, én „csak ” egy jelentéktelen „kéz alá dolgozó” vagyok. Mégis, úgy érzem, hogy a munkám, amelyet többen árgus szemekkel átvizsgálnak, a Magyar Egyház és a Nemzet számára fontos, hiszen az oltár dicsôségére kerülôk jó katolikusok és jó magyarok is voltak.

2010. január 15-én Fehér Anna nôvér, a Vakok Intézetének vezetôje felhívott: 17-én lesz Hummel Kornél atya halálának 65. évfordulója. Ez alkalomból szentmisét mutatnak be, melyre tisztelettel meghívnak engem is.

Kornél atya • 1907-ben született Budapesten. A teológiát Esztergomban végezte.

• 1929-ben szentelték pappá.

• Káplán volt Balassagyarmaton, Zuglóban és Terézvárosban.

• 1935-tôl a látássérültek hitoktatója és lelki gondozója.

• 1945. január 17-én életének 38., papságának 16. évében az angyali erény védelmének áldozataként fejezte be életét. Egy orosz katona lôtte le. Utolsó szavai: „Deo gratias” – „Istennek hála” volt.

12

• Életében gyakran hangoztatta: „Isten derék papja akarok lenni.”; „A papi élet velejárója Krisztus keresztjének felvétele”.

• 18 éves korában megálmodta vértanúhalálát, erre készült is.

A szentmise után Anna nôvér átadott egy Hummel atyáról szóló iratanyagot, és kért, hogy „intézkedjek” boldoggá avatása ügyében. A kérését az illetékesek felé továbbítottam.

Hummel Kornél vértanú hamvai a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda, Általános Iskola (Budapest, XII., Mátyás Király út 29.) kertjében nyugszanak.

P. Szôke János

Ima boldoggá avatásáért Urunk, Istenünk!

Irántunk való szeretetbôl példaképeket ajándékoztál nekünk szentjeidben.

Bizalommal kérünk, dicsôítsd meg Kornél pap szolgádat Egyházadban. Ô mindenek fölött szeretett téged, a képmásodra teremtett embereken keresztül csak neked szolgált.

A látássérültek védelmében életét áldozta.

Add, hogy szentként tisztelhessük ôt Egyházadban!

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

13

Rövid válasz hosszú és bonyolult levelekre Olvasóink többször elôforduló kérdéseire válaszolok:

1.

KÉRDÉS:

Miért nem lehet a katolikusok és az ortodoxok között egy csúcstalálkozót szervezni? Romzsa Tódor és Márton Áron kiváló pártfogói lehetnének az ügynek: Isten biztosan meghallgatja kérésüket.

VÁLASZ: Jól ismerjük a vértanú és hitvalló püspök hozzáállását az ortodoxiához. Sokat tettek értük és keresték a jó kapcsolatot velük. Róma már régen törekszik arra, hogy a kapcsolat gyümölcsözô is legyen. Ha a Vértanúink–Hitvallóink olvasói imádkoznak a keresztények egységéért, biztosan segíteni fognak.

2.

KÉRDÉS:

Bûnt követek-e el, ha nem tudok minden boldogot tisztelni, mert vagy nem ismerem ôket vagy az erényes életük számomra nem túlságosan vonzó.

14

VÁLASZ: A boldogok és szentek tisztelete országok, egyházmegyék vagy földrészek illetve ismeretségük szerint terjed.

Tiszteletüket az Egyház mindig ajánlotta. A szentek közössége mindig az Egyház lelki alaptôkéje volt.

3. KÉRDÉS: Miért nem avatják már boldoggá X. Y-t (ide számos szent jelölt nevét írhatnám)? A kérdés mellett a válaszhoz szabad teret engednek fantáziájuknak, ami sokszor elgondolkodtató vagy inkább elképesztô.

VÁLASZ: Többször kifejtettem már: egyedül szent csak az Isten.

Az ember az erények hôsies gyakorlásával részesül az ô szentségében. Kifejezetten a pápa dönt arról, ki kerül a boldogok illetve a szentek hivatalos névsorába. Ha valaki ezt tudatosan akadályozza, az Egyház egyik évezredes hagyománya ellen, a szentek közössége ellen vét. Tudjuk, hogy Isten egyedül jogosult, hogy ítélkezzen ezek fölött is. Amikor az ember igyekszik igazságosan ítélkezni, abban sok hordalékot találunk. A szentek koszorúja az Egyház erôssége volt, most is az és az is marad.

P. Szôke János

15

Egy le vél Svéd or szág ból A feladó, az ország déli részén, Trelleborg nevû városban él. Sorait 2009 december végén adta postára. Olyan részletekre emlékezik viszsza, amelyeket nem lehet könnyek nélkül olvasni. Számomra bizonyíték, hogy a Gondviselés napjainkban is jelentkezik az embereken keresztül.

1963-ban egy erdélyi család körülményes és bonyodalmas úton került ki menekültként Svédországba, amikor ott mint magyar lelkész mûködtem. Levelükben ezt idézték fel. Az ottani hatóságok nagyvonalúan segítettek. Az elsô nehézség azonban az volt, hogy nehéz az utat megtalálni hozzájuk. A nyelvük idegen, nehéz útbaigazítást kapni.

Gondot jelent egy telefonálás is, de egy csésze kávé is jó lenne közben. Én is Trelleborgban vártam négy rokonomat azon a tavaszi reggelen.

Egy csapat lettünk. A délelôtt folyamán sikerült a menekülteket befogadóépületben elhelyezni. Rokonaimmal déltájban pedig már robogtam vonaton Stockholm felé.

Eddig a történet dióhéjban. A folytatás: azóta a családdal nem találkoztam. Kezükbe került egy Vértanúink–Hitvallóink folyóirat és abban véltek felismerni. Elnézést kértek, ha nem én lennék „az a P. Szôke”.

Ami még jobban meglepett, hogy a kis folyóiratban felfedezték Márton Áron képét és a róla szóló írásokat. Örömmel állapították meg: „Ez a püspök bácsi már régen is segített nekünk!”

P. Szôke J.

16

Az igazságot ne hallgassuk el Megható olvasni a KGB irattárában talált vagy az internálótáborból írt leveleket. A börtön magánya nyomasztó. Ez fokozódik, ha valakit azért zárnak be, mert egy valláshoz, népcsoporthoz tartozik. Megható levelet írt a lágerbôl id.

Puskás László görög katolikus atya. Sajnálatos, hogy a nemzeti gyûlölködés még a kommunista rezsim által üldözöttek között is élt és esetenként ma is kidugja szarvait. „1954. március 11. Szeretném, ha gyermekeim nemcsak katolikusok lennének, de magyarok is! Nem tehetek róla, bennem ez állandóan itt él és ég olthatatlan lánggal! Még életemben nem hallottam annyi rosszat népemrôl, amennyit az öt év alatt mondtak szemembe vagy fülem hallatára az ukrán rabtársaim. A legtöbb véleménye: »mongol horda, már régen el kellett volna pusztítani«. És minél többet hallottam, annál jelentéktelenebbé vált számomra, az aki mondta, és elfelejtettem, megbocsátottam minden hibáját.” Így csak egy tudatos vértanú írhat!

P. Sz. J.

17

Milyennek láttam Orosz Péter vértanú püspököt?

Orosz atya életébôl szeretnék felidézni mindent, ami számomra emlékezetes. Emlékszem, hogy Orosz atyát egy vasárnap láttam templomunkban, Bilkén, amikor a Szent Liturgiához készülôdött.

A kórus lépcsôjénél álltam. Orosz atya elindult, hogy megtömjénezze a templomot. Minden figyelmem rá irányult. Magas növésû volt, haja fekete, szemei fényesek, ajkai mély pirosak. Az 50. Zsoltár szavait mondta hangosan: „Könyörülj rajtam, Istenem...” Megkezdte a Szent Liturgiát, a hangja – mely kellemes tónusú, baritonhoz hasonló, erôs volt – jól hallatszott a templom minden szegletében. Minden szavát jól lehetett érteni és hallani. Közben ô is odafigyelt a hívek énekére minden istentiszteleten. Jól emlékszem, kirzacsizmát viselt. Abban az idôben katonainak nevezték: a csizmatalpak autógumiból voltak kivágva. A nadrágszárak ki voltak eresztve a csizmára, hogy betakarják. A csizmák ki voltak fényesítve, feketén csillogtak. Vastag gumitalpból a csizma orra felfelé hajlott, mint a szántalp. Öltönye nagyon viseltes volt, de nadrágja nagyon szépen ki volt vasalva, mintha új lett volna. Beszéde valószínûleg mindenki közül a legszebb volt, meggyôzô, mindenki hallani akarta. Mindig rövid, pontosan, témába vágó válaszaival, mintha tanított, nevelt volna, biztosan érezte, mire van leginkább szükségünk. Mindig fejfedô nélkül volt, csak télen viselt valamit. Gyakran tartotta jobb kezét a mellén.

Ficák Emil visszaemlékezése

18

A KÁRPÁTALJAI RÓMAI KATOLIKUS PAPOK ÉLETÁLDOZATA A kísérlet, hogy a kárpátaljai Katolikus Egyházat elszakítsák Rómától, a helyi papság erôs ellenállása következtében meghiúsult. Kárpátalja katolikus lelkészei tömegével vállalták inkább a börtönt, a mártírok tengernyi szenvedését, de nem voltak hajlandók arra, hogy az istentelenség fellegvárának számító Moszkvához csatlakozzanak. Ez az áldozatvállalás különösen is megmutatkozott a 19 elítélt római katolikus pap életében.

Bártfay Kálmán ugocsai fôesperest, nagyszôlôsi plébánost (szül.: Eperjes, 1886. július 15., † Ungvár, 1964.) 1949. február 23-án tartóztatják le és a katolikusság megerôsítéséért folytatott aktív munkájáért a szovjet Büntetôjogi Törvénykönyv 54.4. és 54.10.§ alapján 25 év javító-munkatáborban eltöltendô szabadságvesztésre ítélik.

Az ungvári börtönben eltöltött több hónapos éjszakai kihallgatásról Kálmán atya így számol be egy késôbbi levelében: „A lábam annyira megdagadt, hogy harisnyában jártam a kihallgatásra. Állandóan meghûléssel küszködtem. A rabkoszt annyira megviselte gyomromat, hogy éjjel-nappal hánytam és semmi or vosságban nem részesültem. Megszabadultam volna mindentôl, ha elfogadom … ajánlatát és feladom elveimet. Szabadon bocsátást ígért, ha a helyettesemnél közbenjárok a görög katolikus papok pravoszláviába való áttéréssel kapcsolatos ellenállás megszüntetéséért. Ezt nem vállaltam!”

19

1949 szeptember elején már a kijevi börtön 33-as cellájának foglya több kárpátaljai lelkésszel. Kálmán atya így emlékszik vissza: „Négy hétig a kijevi pincebörtönben voltam. Még a rajtam lévô ruhát is ellepte a penész. A vaspriccs véresre törte a vállamat. Lábam oly borzalmasan dagadt meg, hogy már a börtönor vos is a – a német fogolytársaim erélyes fellépésére – 3 órai vízszintes fekvést engedett meg. A halálra ítéltek kamrájában hetedmagammal szorongtam, a rögzített alacsony vaságy alatt a betonon aludtam. … Októberig visszaküldték minden csomagomat, úgy hogy hozzátartozóim elhalálozásomat feltételezték.”

Az egyik görög katolikus rabtárs így emlékszik vissza: „A fegyelem itt nagy. Ledôlni lehetetlen, ülni is csak úgy lehet, mintha cöveket nyeltél volna, könyökre támasztott fejjel ülni, vagy a falnak nekidôlni tilos. Éjszaka csak hanyatt fekve, félig betakar va, kintlevô kezekkel lehet aludni, máskülönben felkeltenek. (…)

Síri csend uralkodik ebben az épületben, nyomasztóan síri csend. Az ôrök is csak suttogva beszélnek, szônyegen járnak, a jeleket halk tapssal és ujjcsattogtatással adják meg egymásnak. Már maga ez a csend is idegôrlô, hát ha még egyszerre belevisítanak ebbe a síri csendbe az artikulálatlan nôi és férfi hangok vegyesen, mintha nyúznának valakit. Mi folyik ilyenkor, az titok, senki nem tudja. Idegölô játék ez vagy valóság? Örök titok.

Színészi módra játsszák-e meg ezeket, vagy valóban nekik tetszô vallomásra kényszerítenek valakit, ki mondja meg?”

20

Homolya Péter püspöki tanácsost, felsôdomonyai plébánost (szül.: Nyarádkelecseny, 1903. december 23., † Beregszász, 1981. november 22.) elôször 1947. augusztus 21-én, majd 1950. november 28-án tartóztatják le és 1+25 év javító-munkatáborban eltöltendô szabadságvesztésre ítélik. Többek között az volt a „bûne”, hogy a templomban prédikált és hitoktatta az iskoláskorú gyermekeket. Fenntartotta a kôrösmezôi magyar iskolát és mindenben támogatta a magyarokat.

Vorkután együtt raboskodott Csáti József munkácsi lekésszel. A lágerben véletlenül szemtanúja annak, amikor egy éjszaka ismeretlen rabtársai kalapáccsal agyonvernek egy besúgót. A nyomozáskor azonban errôl hallgatnia kell, ellenkezô esetben a következô éjjel ôt is megölik.

Szabadulása után Beregszászon mûködött. 1981. november 20-án kórházba szállították gyomorperforációval. Még két napig élt. Krisztus Király ünnepének estéjén adta vissza lelkét Teremtôjének.

Melega Gabriella Anna OP

Minden népnek annyi és olyan papja van, amennyit és amilyent becsületes egyéni és családi élettel magának szült, nevelt és kiimádkozott.

Itt szükséges az Isten és az ember együttmûködése.

Mindszenty József, 1974. 01. 15.

21

Engesztelô zarándoklat Mindszenty József halálának 35. évfordulóján

2010. május 8-án 10.30-kor Dr. Erdô Péter

bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában a hercegprímás sírja felett.

Szentmeszédet mond: Dr.

Veres András

megyéspüspök

Kérjük a hívek minél nagyobb számú részvételét!

22

Most is – mint már annyiszor – megköszönöm a híveknek, hogy anyagi lehetôségeikhez mérten támogatják az Alapítványt.

Hálám és köszönetem szóljon különösen azoknak, akik alacsony nyugdíjukból is támogatják munkánkat.

Hangsúlyozom: elôfizetést nem kérünk, csak önkéntes adományokat.

A következô támogatási formák lehetségesek: A papok és a hívek részérôl: önkéntes pénzbeli hozzájárulás.

A papok részérôl: szentmisék vállalása.

(Ezt különösen akkor kérem, ha vannak ún. „szabad” misék.)

Mindenki részérôl: ingó vagy ingatlan javak felajánlása.

Vértanúink–Hitvallóink Szentté avatások híradója XVI. évfolyam 1. szám (60. szám); 2010. március Megjelenik évente négyszer Kiadja a Magyarországi Mindszenty Alapítvány H–1125 Budapest, Felsõ Svábhegyi út 12.

Az Alapítvány honlapja: ungmind.hu E-mail cím: ungmind@gmail.com Levélcím: H–1525 Bp., 114. Pf: 131.

Telefon: 00-36-1-201-0979 Fax: 00-36-1-356-8200

Az anyagiak kezelésénél betartjuk az Alapítványra vonatkozó törvényeket.

Az adományokat az adóalapból le lehet vonni, melyrôl igazolást adunk.

Az 1998-as évtôl az Adóhatóság kéri minden adományozó SZJA adóazonosító jelét.

Ezúton kérjük adományozóinkat, hogy adomány küldésekor a „közlemény” rovatban ezt a számot is tüntessék fel.

Felelõs szerkesztõ: P. Szõke János SDB az eljárások posztulátora A Vértanúink–Hitvallóink címet viselõ értesítõ a boldoggá avatások híreit ismerteti.

Az értesítõt az érdeklõdõk díjtalanul kapják. Önkéntes adományokat az Alapítvány céljaira elfogadunk.

2006. szeptemberi számunkban jeleztük, hogy elértük az egymillió imádkozót.

Imahadjáratunkat folytatjuk, folyamatosan közzé tesszük az imádkozók aktuális állását.

Szeretnénk elérni a kétmilliót.

Magyarországon: Erste Bank Hungary Nyrt.

Számlaszám: 11991102-02139889 IBAN:

Jelenleg

HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000

1.408.835

Adószám: 18063703-1-43 Erdélyben az egyes egyházmegyei központok, Felvidéken és a nyugati országokban a magyar plébániák közremûködésével lehet adományokat eljuttatni.

fôt regisztráltunk.

Ezúton itt is megköszönöm mindenki jelentkezését, és továbbra is kérem közbenjáró imáikat.

Szedés, tördelés, nyomtatás: Gloria Nyomda, Kolozsvár igazgató: Nagy Péter

P. Szôke János

23

Kétmillió felé!

1/

Örömmel közlöm, hogy környezetünkbôl .................... személy .................... imacsoport .................. tagja óhajt az ima és engesztelô mozgalomhoz csatlakozni.

2/

A Vértanúink–Hitvallóink c. lapot ......................... példányba kérjük.

A lapot nem kérjük.

(A megfelelôt kérjük kitölteni vagy aláhúzni!)

Név: ..........................................................................................

Helység: ..................................................................................

Utca: ........................................................................................

A Vértanúink-Hitvallóink hasábjain keresztül évek óta kerestük az egymillió imádkozó és engesztelô katolikus magyar hívôt. Isten Szolgája Mindszenty József bíboros lelkipásztori szelleme vezetett bennünket ebben az igyekezetben. Bár a kitûzött célt elértük, a szándék továbbra is változatlan: imádkozzunk Egyházunkért, Hazánkért, a boldoggá illetve szentté avatásokért. Érjük el a kétmillió imádkozót!

Tisztelettel kérünk mindenkit, aki még nem csatlakozott, bátran tegye meg. Jelentkezhetnek: • azok a személyek egyenként, akik a gondolatot magukévá teszik; • azok a már meglevô hitbuzgalmi csoportok (pl. Rózsafüzér Társulatok, Fatimai Imacsoport, Oltáregyletek stb.), akik már célkitûzéseiknek megfelelôen imádkoznak, de az engesztelés szellemét magukévá teszik.

A jelentkezôlapot kérjük kivágni és visszaküldeni: Magyarországi Mindszenty Alapítvány 1525 Budapest, Pf. 131. Hálás köszönettel: P. Szôke János