pályázat

Az Opera tagozat jóval kisebb a többinél, és értelemszerűen, egy szakmai okokból zártabb rendszert alkot évi egy operabemutatóval, saját és meghívott énekesekkel. Gulyás Dénes távozása után, ezt a tagozatot Kocsár Balázs vezeti.

A Prózai tagozat a “leguniverzálisabb”, ami alatt azt értem, hogy több műfajban is képviselteti magát a színházon belül.

A prózai tagozat sajátos helyzete A fenti rendszerből kitűnik, hogy csekély létszáma ellenére, a prózai tagozatra hárul a rendszerben a legnagyobb feladat. Ez a tagozat ugyanis valójában nem nevezhető tisztán prózainak, mivel több műfajban hoz létre előadásokat. Ezek a vígjátékok-, drámák (azaz a tisztán prózai művek) és a zenés műfajból az operettek, musicalek. A színház tulajdonképpeni arculatát ezeknek a prózai tagozathoz köthető műfajoknak az aránya adja meg, ezeken nyomon követhető az éppen regnáló vezetés koncepciója.

Műfaji megoszlások a repertoárban A Pécsi Nemzeti Színház nem zenés színház, Balikó Tamás távozása óta a repertoárban tetten érhető műfaji megoszlás mégis egyértelműen a zenés, szórakoztató műfajok irányába mozdult el, azaz a korábbi évtizedekben a prózai művek presztízse sokkal erőteljesebb volt, mint jelenleg. Ezt a folyamatot – véleményem szerint – az a téves nézőpont alakította ki, hogy a pécsi nézők túlnyomórészt csak vígjátékokra, illetve zenés előadásokra hajlandóak jegyet venni.

Az, hogy ezek az előadások milyen minőségben készülnek el már kevésbé lényeges szempont, hiszen elég kiírni, hogy “vígjáték”, vagy “operett” és máris megtelik a nézőtér.

Ez a hozzáállás több szempontból is téves. Egyrészt a pécsi nézőket nem kéne alábecsülni.

Ennek a városnak a közönsége egészen speciális helyzetben van az országon belül, ugyanis a korábban évente megtartott, nagy érdeklődésre igényt tartó POSZT-nak köszönhetően a pécsi nézők műveltek, tájékozottak, igényesek lettek színházi szempontból. Másrészt, egy rosszul elkészített operett, vagy musical is hamar kifuthat, annak ellenére, hogy jelentős költségei vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy bár a színház jelenlegi vezetése egyértelműen ebbe az irányba mozdult tovább, tulajdonképpen folytatva “szélsőségesítve” Rázga Miklós koncepcióját, a nézőszáma mégsem növekedett, hanem jelentősen csökkent az előző ciklushoz képest (30.000 nézővel).

12

dolgozók színházban betöltött szerepével, naponta tapasztalom áldozatos munkájukat, amit annak ellenére látnak el rendkívüli odaadással, hogy a bérezésük - az utóbbi évek központi bérfejlesztései ellenére - még mindig alacsony.

Tudomásom szerint néhány színpadi tár (pl. nagyszínházi díszítők) munkaerőhiánnyal küzd, mindent megteszek majd annak érdekében, hogy a létszámhiányt sikerüljön megszüntetni.

Rendezők Az igényes színházhoz jól átgondolt, jól kiválasztott, színvonalas darabokra, tehetséges, testileg, lelkileg egészséges színészekre és kíváncsi, értő közönségre van szükség.

De legalább ennyire fontos a rendező! A rendezők az előadás megálmodói, a próbafolyamat irányítói, ők indítják el a színészeket újra és újra azon a gyötrelmes, de csodálatos úton, ami tele van szorongással, nemtudással, bizonytalansággal. Egyáltalán nem mindegy, hogy kinek az irányítása alatt zajlik ez az érzékeny időszak, ahol jó esetben a kezdeti bizonytalanságból tudatosság, a csetlés-botlásból kreatív munka lesz és létrejön a csoda, az előadás.

Pályázatomhoz olyan rendezőket kértem fel, akikben emberileg, szakmailag maradéktalanul megbízom. Ezen rendezők nagy része nem ismeretlen a pécsiek számára, dolgoztak már ebben a színházban, a társulatot is ismerik.

Külön öröm számomra, hogy meghívhattam két pécsi születésű fiatal tehetséget. Íme a névsor: Anger Zsolt, Bérczes László, Béres Attila, Böhm György, Cseri Hanna Júlia, Kovács D. Dániel, Nagy Viktor, Szabó Attila, Szabó Máté, Szikszai Rémusz, Zsótér Sándor, Balogh Benjámin és Pásztor Csilla egyetemi hallgatók SZFE Természetesen a rendezők névsora a jövőben bővül, de akiket a társulat megszeret és elfogad, azokat

mindenképpen

visszahívom,

kihasználva

az

egymás

megismerésének,

az

összecsiszolódásnak az előnyeit. Évadtervek Az első fél-évad (2026. február 16-tól 2026. június 6-ig) A 2025-26-os színházi évadnak a jelenlegi igazgató által meghirdetett bemutatói - két kivétellel - 2026. február 15-ig, a jelenlegi igazgató mandátumának a lejártáig megvalósulnak, a nagyszínházban 2026. február 14-én tartják az évad utolsó premierjét.

Csak két kamaraszínházi bemutató esik az ezt követő időszakra, a Pécsi Balett 2026. február 21-én mutatja be a Micimackó című produkciót, a Pécs „Nekem: a város mindörökre” című előadás premierjét pedig 2026. április 11-re tűzték ki.

26

felkínált saját produkciók mellet időnként meg kell hívni olyan alternatív, akár angol nyelven játszó társulatokat, akiknek már komoly tapasztalata van a fiatalok megszólításában és akikről már talán hallottak is az egyetemisták.

A külföldi diákok színházba csábítása érdekében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy miként lehet a Kamaraszínházban angolul feliratozni egy előadást.

Az egyetemisták megnyerésére célzott marketing és kommunikációs eszközöket kell igénybe venni. A diákok az interneten élnek, így a közösségi médiára kell fókuszálni, az előadásokról, a szereplőkről rövid videós tartalmakat kell feltölteni.

Meg kell állapodni és együtt kell működni az egyetemi szervezetekkel, a Hallgatói Önkormányzattal, a kollégiumokkal, ha vannak, akkor az egyetemi lapokkal és az ő felületeiken, hírlevél formájában kell tájékoztatni a diákokat az ajánlott előadásainkról és az esetleges akciós jegyvásárlási lehetőségekről.

Hasznos lenne, és segíthetne a szervezőknek, ha az egyetemi fesztiválokon, diáknapokon az egyetemisták

találkozhatnának

az

előadások

plakátjaival,

illetve

a

különböző

reklámanyagokkal.

A marketingvezető fenti feladatainak hatékony ellátásához elengedhetetlen az egységes vizuális megjelenést kialakítása, amely magában foglalja a logót, a színvilágot és a tipográfiát is. Ezeknek az elemeknek érthetőknek és könnyen felismerhetőnek kell lenniük minden marketing csatornán. A professzionális minőségű képek használata elengedhetetlen a marketing anyagokban, beleértve a grafikai tervezést, az előadásokról készült fotókat és a színházépületről készült képeket is.

B.) A marketingstratégia fontos alkotóelemei: arculati közikönyv, előadásplakátok, fotók, plakáthelyek és hirdetési felületek Arculati kézikönyv A Színház rendelkezik egy 2021-ben készült arculati kézikönyvvel.

A kézikönyv részletesen leírja a Színház, mint márka vizuális és verbális elemeit (logó, színek, tipográfia stb.), ami biztosítja, hogy minden kommunikációs anyag, legyen az hirdetés, weboldal, közösségi média poszt, vagy nyomtatott műsorfüzet, ugyanazt a következetes képet közvetíti.

Az arculati kézikönyvet használva a marketingvezető és a grafikusok pontosan tudják, hogy milyen elemeket kell használniuk, így ezt nem kell minden alkalommal megtervezni, ami jelentős mértékben felgyorsítja a munkafolyamatot.

57