Sokat köszönhet a világ a magyar észjárásnak!

Sokat köszönhet a világ a magyar a magyar észjárásnak!

Magyar zsenik találmányai

FOTÓ: MTI

Magyaroknak köszönhető a világ első gyógynövény-kísérleti Magyaroknak köszönhető a világ első gyógynövény-kísérleti intézete, az első automata expozíciós fényképezőgép vagy intézete, az első automata expozíciós fényképezőgép vagy a holográfia megalkotása, sőt magyar feltalálója van a a holográfia megalkotása, sőt magyar feltalálója van a mikrobarázdás hanglemeznek és a fénymásolónak is. Sok mikrobarázdás hanglemeznek és a fénymásolónak is. Sok magyar géniusz vitte előrébb a világot. Őket mutatja be az magyar géniusz vitte előrébb a világot. Őket mutatja be az Álmok álmodói című, a Millenárison év végéig megtekinthető Álmok álmodói című, a Millenárison év végéig megtekinthető tárlat, ahonnan a Ripost7 is hozott néhány csemegét. tárlat, ahonnan a Ripost7 is hozott néhány csemegét.

FOTÓ: RIPOST

Pavlics Ferenc ’56-os menekültként jutott el Amerikába, a General Motors kísérleti laboratóriumába, ahol az Apollo-programba is bekapcsolódott. Vezetésével alkották meg 1971-re a világ első földön kívüli járművét, a NASA holdjáróját.

FOTÓ: RIPOST

Közel 600 magyar géniusz, és a mai életünket is meghatározó találmányaik mutatkoznak be hatezer négyzetméteren. A látogató-útvonal több mint másfél kilométer hosszú, ennek során folyamatosan találkozunk interaktív elemekkel. A

Neumann-számítógépből inspirálódó tér megmozdul, az egész kupolát beborító vetítés érzékelteti a számítógépek fejlődésének gyorsaságát. Stilizált repülőbe ülve, a székek hátába épített képernyők repítenek el minket a repülőtervezés magyar mérföldköveihez. Egy tévéstúdióban belebújhatunk a műsorvezető bőrébe, de azt is megnézhetjük, hány magnókazettát tud kiváltani egy modern adathordozó. Egy óriás agyának a belsejében pedig kipróbálhatunk olyan játékokat, amik segítenek az agy működésének megértésében. – Bízom benne, hogy tudunk újat mondani és Ez a fotó mutatni a látogatóknak: a Holdon többek között kiderül a készült kiállításon, hogy ki volt a dízelpápa és a magyar Napkirálynő, illetve az is, hogyan néz ki egy gyomorvarró gép – mondta el a Ripost7-nek Dankó Virág, a Millenáris ügyvezető igazgatója.

A látogató egy repülőgépbe is beülhet a kiállításon és a háttámlákba épített képernyőkön láthatja a magyar tervezők munkáját.

Egy óriás agyának belsejében kipróbálhatunk egy műtétet is az orvos szerepébe bújva.

A Millenáris Park helyén egykor a Ganz- gépgyár működött, a II. kerületi városrészt a mai napig Országútnak hívják, és a tárlaton is visszaköszönnek az országutak egykori sztárjai. Bár az Ikarus 60-as évekbeli farmotorosára már csak az idősebbek emlékezhetnek, a 70-es években korszerű formatervezéssel megalkotott 200-as típuscsalád képviselői még fél évszázad múltán is róják útjainkat.

FOTÓ: RIPOST FOTÓ: RIPOST

AKTUÁL

AKTUÁL

FOTÓ: RIPOST

Just Sándor vegyészmérnök Hanaman Ferenccel közösen dolgozta ki 1904-ben a volfrámszálas izzólámpa szabadalmát. Érdekes, hogy Európában másodikként Mátészalkán volt közvilágítás.

FOTÓ: RIPOST 1929-ben Csepelen készült az első igazi mentőautó, a képen látható 1931-es évjáratú Weiss Manfréd-betegszállító. Érdekesség, hogy 1954-ben, valódi hungarikumként, Budapestről indult az első rohamkocsi, amellyel megoldható volt az intenzív betegellátás a helyszínen is.

Az írás papírra vetésében több magyar is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A lúdtollat felváltó golyóstollat 1938-ban Bíró László József és Goy Andor is szabadalmaztatta, előbbi nevét viseli több idegen nyelven is a toll megnevezése, míg utóbbinak köszönhetjük a mechanikus írógép elterjedését.

Magyar zsenik találmányai

A Millenáris B csarnokában rendezett kiállítás bejárata

A Holdon és a Marson is kirándulhatunk, VR-szemüveggel végignézve a vörös bolygó felszínét, ahol Kármán Tódorról és öt magyar településről is neveztek el krátert.

Az interaktív arcképcsarnokból Bánki Donáttól Teller Edéig több mint 600 magyar feltaláló és tudós néz vissza ránk, akik között szakterületük és találmányaik szerint is navigálhatunk.

FOTÓ: RIPOST

FOTÓ: WIKIPÉDIA 1908-ban Galamb József mérnöki hozzájárulásával mutatták be az első Ford T-modellt.

Az atomreaktor irányítóközpontjának díszletében találkozhatunk a nukleáris kor magyar nagyjaival, a láncreakció elvét 1934-ben kidolgozó Szilárd Leótól a hidrogénbomba atyjának tartott Teller Edéig.

FOTÓ: RIPOST FOTÓ: RIPOST

FOTÓ: RIPOST

FOTÓ: RIPOST

Urbach László Mátra motorkerékpárja az első magyar kismotoros Grand Prix-verseny győztese.

Ezt gondolják az emberek a kiállításról:

Kálmán Dorottya: Jó megtudni, mennyi hazánkfiára lehetünk büszkék. Néhány név persze benne van a köztudatban, például Semmelweisé, de itt van egy fal, ami tele van írva magyar orvosokkal, akik hozzájárultak ahhoz, hogy jobb legyen az egészségügy. A történetek pedig sokkal közelebb hozzák őket, mintha csak elolvasnánk egy tankönyvi bejegyzést.

Katona Lóránt: Ez a kiállítás sok olyan dologra rávilágít, amit így 29 évesen nem is tudtam. Ezt szégyellem is, mert alapnak gondolnám, hogy ismerjük ezeket a neveket és ezeket a világformáló találmányokat. Bolyait vagy Jedlik Ányost persze ismerem, de rengeteg olyan fontos találmány van, amihez eddig nem tudtam nevet kötni.

Szalai Kiara: Bevallom, nekem sok elmaradásom van, akár a mobilitást nézve, akár az infokommunikációs részt, viszont a kedvencem egyértelműen az orvoslás. Nem is tudtam, hogy ennyi magyar van, aki az agykutatásban tevékenykedett és ilyen mértékű felfedezést tett. Igyekszem minél több tudást magamba szippantani, mert ez jó érzéssel tölt el.

FOTÓ: RIPOST Piller Liliána: Az iskolában tanultuk, hogy ki mit fedezett fel, de akkor nem figyeltem erre. Viszont most azt érzem, milyen jó magyarnak lenni! Nemcsak a költők, írók miatt, hanem a tudósok és kutatók miatt is. Jól látszik, hogy mennyire értékes, amit csináltak, és mennyivel fejlettebb lett így nemcsak a hazai tudomány, de az egész világé is általuk.