Símagazin

690 Ft

6

Hazai fejlesztések

Hóra, magyar!

A szokások és az igények megváltoztak, a síturizmus jelentőségét felismerte az állam. Ezeknek és a fejlesztéseknek tudható be, hogy a hazai síterepek egyre népszerűbbek, és a nagyjából félmillió magyar síelő nem csak külföldön keresi a kikapcsolódási lehetőségeket.

Roska Emese Boglárka

Nincsenek igazi hegyeink, s éveket kell visszaugrani az időben ahhoz, hogy tartósan nagy havat hozó tél jusson az eszünkbe. Lassan eltűnnek az évszakok, egyre melegebb az időjárás idehaza. Ezért aztán a belföldi sísport kétségkívül hátrányban van. Ennek ellenére csaknem félmillió magyar szereti és űzi rendszeresen a sportágat – és nem csupán az országhatárokon túl.

Hazai fejlesztések

Magyarországon összesen tizenkét síterep működik, amelyek ugyan felszereltségük, lehetőségeik és nyitvatartási idejük terén jelentősen eltérnek egymástól, közös bennük, hogy a többségük évről évre fejlődik, és igyekszik kiszolgálni az egyre élénkebb érdeklődést. „A sípályafejlesztés sosem lezárt folyamat, a terepek évről évre próbálnak előrelépni és változtatni, hogy egyre színvonalasabbak legyenek” – jegyezte meg Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke, pr- és marketingvezetője.

A klaszter 2014-ben jött létre, és ritkaság, hogy szinte minden érintett felet, azaz tizenegy sípályát összefog. A célja az érdekképviselet, amelynek eredményeként 2017-ben megállapodást kötött az akkori Földművelésügyi Minisztériummal (ma már Agrárminisztérium) annak érdekében, hogy rendezze a problémákat. A síterepek nem magánterületen, hanem állami, sőt természetvédelmi területeken működnek, így sokkal nehezebb bármilyen fejlesztés engedélyeztetése. Ezért is fontos a megállapodás, amelynek lényege, hogy gördülékenyebbé tegye ezeket a folyamatokat.

fotó: shutterstock

7

32

Snowboard

Világ körüli élmények

Zarándy András egyike Magyarország első hivatásos snowboardversenyzőinek. Síelős családból származik, már a nagypapája is túrasízni vitte nászútra a nagymamáját a harmincas években. Apai ágon öröklött családi szenvedélyét napjainkban a kisfiának adja tovább.

Snowboard Nedjalkov Bea

Elérhetetlennek tűnő vágyálomból valóság – ez lehetne Zarándy András mottója. „Gyermekkorom óta jártunk síelni, évente kétszer, a téli és a húsvéti szünetben, így a síelő családok közé tartoztunk a rendszerváltás környékén. A nővéremmel és a bátyámmal epekedve nézegettük a nyugati katalógusokat, amelyekben akkoriban egyoldalas volt a snowboardmelléklet.

Ezeket kivagdostuk, s teleragasztottuk velük a szobánk falát. Hihetetlenül egzotikusnak és elérhetetlennek számított a snowboard, nagyon vágytunk rá, hogy kipróbálhassuk. Ám ez akkoriban eléggé elképzelhetetlennek tűnt. Édesapánk végül tizenhat éves koromban vett egy deszkát, amelyen hárman osztoztunk.”

Időközben idehaza is egyre népszerűbbé vált a sportág, majd 1993-ban megalakult a Magyar Snowboard Szövetség, és elkezdték megrendezni az első hivatalos magyar bajnokságokat is – ahol a Zarándy testvérek természetesen rendszeresen rajthoz álltak. „Évente általában két versenyre utaztunk ki, ezeken többnyire a dobogón végeztünk a nővéremmel. A családi síelések idővel elmaradtak, átvették a helyüket a snowboardversenyek, csapatos utazások és a táborok. Hiába töltöttem éves szinten csak néhány hetet snowboardozással, az egész évben azzal a tudattal éltünk, hogy márpedig én snowboardos vagyok.”

Jöhetett az első junior-világbajnokság is 1994-ben – és egy nem várt találkozás. „Gémesi Károly, azaz Padre segítségével utazhattunk Szlovéniába, saját autóval, saját költségen, hatan-nyolcan – egy csapatként. A sportágra sohasem volt jellemző a rivalizálás vagy a széthúzás,

16

akkoriban meg pláne mindenki mindenkit segített. A vb-n persze ott voltak az akkori korosztályos legjobbak, többek között az Egyesült Államok válogatottjai is. A szállodában egyik nap mentem fel a szobámba, amikor a liftbe beszállt néhány amerikai versenyző.

Elkezdtünk beszélgetni, és kiderült, hogy egyikük Noah Brandon, akinek a homoksnowboardozás közben készült képét egy katalógusból kivágtam, s kint lógott a szobám falán. Eléggé mély benyomást tett rám, hogy tizenévesként összefuthattam egy amerikai sztárral.”

Az eredményes versenyzői pályafutás érdekében a közösség önfenntartó klubot alapított, tagjai együtt utaztak a bajnokságokra, egymást segítve szervezték a snowboardos életüket. „A Go-Free elnevezésű klubunkkal komolyan vettük a felkészülést, volt tornatermi és atlétikai pályaedzésünk is, és 1996-ban ki tudtunk menni az Egyesült Államokba a felnőtt-világbajnokságra, amely hatalmas élményt jelentett. Akkoriban már a TF-re jártam, tudatosan készültem, gyakorlatilag profi sportolóként éltem. A magyarokhoz képest sokat edzettem, sok versenyre mentem, és sikerült szép eredményeket elérnem. Volt már szponzorom is, aki teljes felszereléssel támogatott. Gyakorlatilag a snowboardozásról szólt az életem.”

Egy évvel azelőtt döntés született arról, hogy a naganói olimpiai játékokon már a snowboard is olimpiai sportág lesz. Így onnantól kezdve egyetlen cél lebegett a magyar sportoló előtt: snowboardosként képviselni Magyarországot a téli játékokon. „Sajnos 1998-ban még nem sikerült egyből kijutnom, de attól kezdve annak rendeltem alá az életem, hogy ott lehessek négy évvel később Salt Lake Cityben. A ciklus felénél, miután megszereztem a testnevelő tanári

évesen kezdte el a snowboardozást Zarándy András

fotók: Zarándy András/archív

33

40

Ausztria

Rövidebb kiruccanás: mindent bele!

Hová érdemes menni, és milyen élményeket lehet gyűjteni a szomszédos Ausztriában, ha csupán egyetlen napunk van a kikapcsolódásra?

fotók: shutterstock

Ausztria

nedjalkov bea

Hótalpas sítúra, szánkózás, kirándulás lovas szánon vagy síelés az éjszakában? Igen, akár ennyi minden is beleférhet a rövid időtöltésbe.

Elő- vagy épp utószezonban sokszor érdemes akár úgy is útnak indulnunk, ha nincs hosszú hétvége vagy többnapos szabadság, mégis szeretnénk egy-egy napot a kedvenc téli időtöltésünknek szentelni.

Ilyenkor általában jól bevált, már ismert terepeket válasz-

tunk, ahol biztosan nem ér csalódás, s élvezetesen tölthetjük a síelésre vagy egyéb téli sportra szánt napot. Az újdonság varázsának hatása alatt azonban még izgalmasabb lehet egy olyan régió meglátogatása, amelyet korábban nem volt alkalmunk felfedezni, s ahol olyan élményekkel gazdagodhatunk, amelyekben addig nem volt részünk.

Felfedezhetjük például túrasível Kelet-Stájerország rejtett kincseit. Hótalpas sítúrára Joglland-Waldheimat sícentruma környékén nyílik a legjobb lehetőség. Ez a helyszín számít az egyik legjobb választásnak, ha csak kis időt tudunk a programra szánni. A felszerelés kölcsönzését helyben, könnyedén és egyszerűen megoldhatjuk. A túrasízés kétségkívül az egyik legkülönlegesebb sport, az idelátogatók pedig kettő-, három- vagy négyórás, sőt akár hosszabb, csaknem egész napos kirándulásokon is részt vehetnek.

Budapestről autóval csaknem három óra alatt elérhető Kelet-Ausztria egyik legnagyobb síterülete, a Stájerország és Alsó-Ausztria határán lévő Semmering. A semmeringi hágó végénél található az időjárástól függetlenül garantáltan hóbiztos, óriási síközpont, a Stuhleck. Különlegessége, hogy téli bringatúra-útvonalakkal is csábítja a sportolni vágyókat. Ha pedig valami igazán különlegesre vágyunk, akkor irány Obertauern, ahol akár éjszakai vezetett túrán is részt vehetünk – természetesen hóbringával.

Semmering környékén található továbbá egy park, ahol snow tubing pályát is építettek. A vidám program – korosztálytól függetlenül – mindenkinek felhőt-

41

w

Expedíció

58

Expedíció

Gyorstalpalás a Déli-sarkért

Egy éve szoríthattunk a magyar Déli-sark expedícióért: Rakonczay Gábor, a Déli-sarkot a kontinens szélétől gyalogosan elérő első honfitársunk nem sokkal az út előtt tanult meg síelni, sőt síléc sem nagyon volt még a lábán azelőtt. Így emlékszik az óceáni evezősből lett expedíciós felfedező a nagy kalandra.

fotók: Rakonczay

Nedjalkov Bea

Sítudás nélküli felkészülés Néhány évvel ezelőtt, egy ausztriai utazás alkalmával álltam életemben először sílécen. De valójában sosem tanultam síelni. Így nem is tudtam. Amikor már bizonyossá vált, hogy az eredményes Grönland-átkelés után a csapatommal megcélozzuk a legdélebbi kontinens középpontját, addigra, úgy érzem, sikerült teljes mértékben elsajátítanom a sígyalogláshoz szükséges mozgástechnikát.

A nulláról elsajátított technika A grönlandi út előtt részt vettem egy úgynevezett Polar-tréningen Új-Zélandon, ahol először álltam ezen a típusú lécen. Egy közönséges sígyalogló lécet kell elképzelni, amelyen semmiféle speciális kiegészítő nincs. Nem egy bonyolult dolog a mozgás, ha viszont például egy gleccserhasadékon kell átkelni úgy,

hogy közben húzol egy csaknem nyolcvan-kilencven kilós szánt is, akkor azért nem árt a helyes technika alkalmazása. Az pedig különösen fontos, hogy minél nagyobb sebességgel, minél több energiát megspórolva lehessen haladni. Nyilván minden a technikán múlik. Én tehát teljesen nulláról, néhány hét alatt sajátítottam el ezt a fajta mozgásformát. Igaz, harminc napon keresztül átlagban naponta tizennégy órát gyakoroltam, mielőtt a Déli-sarkra indultam volna. Az ott eltöltött negyvennégy nap során sikerült alaposan begyakorolnom a helyes technikát.

Nagyot nézett a norvég Találkoztam egy norvég síelővel, aki síoktatással és speciális sarkvidéki kiképzéssel foglalkozik. Azt mondta, hogy – elnézve a mozgásomat – szerinte hatéves korom óta ezt csinálom. A tehetség mögött azonban én inkább a befektetett munkát látom, hi-

59

Sztárportré

Sztárportré

sisakban pedig, amelyben versenyzett, a nagypapa Pedig gyerekfejjel nyilvánvalóan nem ő hozta meg a monogramja szerepelt egy szívvel. döntést, hanem az édesapja, aki természetesen szintén Ekkor már jócskán túl volt pályafutása csúcsán. Legkapott hideget-meleget, és számos alkalommal a fejénagyobb sikerét a 2010-es vancouveri olimpián aratta, hez vágták, hogy tönkreteszi a lánya gyermekkorát. ahol aranyérmes lett, emellett egyike annak a hat nőMégis neki lett igaza. Először akkor körvonalazónek, aki mind az öt szakágban nyert világkupaversenyt. dott, hogy megérte, amikor Lindsey tizenhét évesen Összesen nyolcvankét világkupa-elsőséggel büszkélkvalifikálta magát a 2002-es egyesült államokbeli téli kedhet, ez női rekord. Összesítésben is csak a svéd olimpiára, ahol hatodik lett műlesiklásban.

Ingemar Stenmark nyert ennél többször – nyolcvanhat- Életének ezen szakaszában, tizenhét évesen szeretett szor. Bármennyire szerette is volna, ezt a csúcsot végül bele a nála kilenc évvel idősebb Thomas Vonnba, és a nem tudta megdönteni, miként az az álma sem vált viharos kapcsolat több szempontból is meghatározó valóra, hogy férfiakkal versenyezhessen. De 2010-ben szerepet játszott az életében. Édesapja a nagy korkümegkapta a Laureus-díjat, 2019-ben pedig az Asztúria lönbség miatt ellenezte a kapcsolatot, és végül annyira hercegnője-díjat vehette át. megromlott a viszonya a lányával, hogy éveken át nem Persze ahhoz, hogy idáig eljusson, nemcsak neki, is beszéltek egymással. Sőt Lindsey 2007-es esküvőjén hanem a családjának is nagy áldozatokat kellett hoznia sem vett részt. A házasság csupán négy évig tartott, és – s ezzel természetesen Lindsey is tisztában volt. bár kívülről tökéletesnek látszott, az olimpiai bajnok Tizenegy éves korában az egész család Coloradóba sportoló elmondása szerint sok szenvedéssel járt. A költözött, hogy minél jobb feltételek között készülhessen válás nyilvánvalóan megviselte, rövid ideig depresszióval és tanulhasson. Ez értelemszerűen együtt járt azzal, küzdött, végül azonban továbblépett. A kapcsolatnak hogy a négy testvére is kénytelen volt elszakadni a ugyanakkor előnyei is voltak. A korábbi olimpikon barátaitól és az ismerőseitől. Mint később mesélte: az Thomas Vonn nemcsak a párja, hanem az edzője is volt, édesapja csak a síszezon végén akarta elárulni neki, és bár nehéz megmondani, mekkora szerepe volt a sikehogy valójában már el is adták a minnesotai házukat, és rekben, tény, hogy 2010-ben az ő irányításával lett olimsoha nem térnek vissza a jól megszokott piai bajnok. Ráadásul az aranyérem mellé egy bronzot is környezetbe. Ahogy Lindsey elmondnyert szuper-óriás műlesiklásban. Ha minden igaz, a ta, ez valamennyiüknek stresszes válás óta nem beszélnek, de Lindsey megtartotta időszaknak bizonyult, míg neki erős egykori férje nevét, elvégre Vonnként és nem bűntudata volt a történtek miatt.

Kildowként ismerte meg a világ. éves volt Lindsey,

65

Lindsey Vonn Született: 1984. október 18., Saint Paul, Minnesota Legnagyobb sikerei: olimpiai bajnok (2010, lesiklás), 2x olimpiai 3. (2010, szuper-G; 2018, lesiklás), 2x világbajnok (2009, lesiklás, szuper-G), 3x vb-2.

(2007, lesiklás, szuper-G; 2011, lesiklás), 3x vb-3.

(2015, szuper-G; 2017, lesiklás; 2019, lesiklás) 4x összetett világkupagyőztes (2008, 2009, 2010, 2012), 16x szakági világkupagyőztes, 82x világkupa-győztes

11

amikor a család miatta költözött új államba

fotók: red bull

64

68

Síalpinizmus

Síalpinizmus

Dupla kockázat, dupla élmény Egy hét- vagy nyolcezres hegyet megmászni is óriási kihívás – nemhogy utána még megsíelni. Héjja Bálint síalpinista viszont éppen ezt vette a fejébe, és bár 2019-ben az Ibn Szína-csúcs meghódítása nem sikerült neki, később még biztosan próbálkozik.

TŐSÉR NORBERT

Héjja Bálint síalpinista, a Magyar Hegymászóoktatók Egyesülete (MAHOE) elnöke és oktatója június végén – a Kalifa Alpin Csapat tagjaként – útnak indult, hogy felmásszon a Pamír hegységben magasodó 7134 méter magas Lenin-csúcsra, legújabb kori nevén az Ibn Színacsúcsra, ahonnan szeretett volna lesiklani. Szakmai berkekben úgy mondják, megsíelte volna a hegyet. Az előzetes vizsgálódás és szakszerű tervezés szerint a 3600 méteren felállított alaptáborból felkapaszkodott volna a csúcsra, ahonnan a hóhatárig, vagyis csaknem 4100 méterig siklott volna le nagyjából két óra alatt. Az expedíciót egy, a Pamírban elkapott emésztőrendszeri megbetegedés hiúsította meg, de a 29 esztendős sportember így is az extrém sport egyik – Magyarországon különlegesnek számító – irányzatában próbál utat törni magának.

Hazaérkezését követően jelezte, a közeljövőben biztosan visszatér még Kirgizisztánba, s egyébként sem fordít hátat a magashegyi síalpinizmusnak, de a következő két évben egy nemzetközi hegyi vezetői iskolában végzett tanulmányaira összpontosít. „Először is, mi számít magas hegynek? – tette fel kezdésként a kérdést Héjja Bálint. – Már egy öt- vagy hatezer méter magas hegy is kihívást jelent, de Európában az Alpok négyezres magaslatai ugyancsak nagy felkészültséget igényelnek. Nyilvánvaló, hogy egy hegy megsíeléséhez a kondíció mellett hegymászó tapasztalat is szükséges.

Gyermekkorom óta síelek, ebben a közegben nőttem fel, télen és tavasszal nem is érdemes más szabadidős tevékenységgel foglalkoznom. Síoktatóként is dolgozom, szóval, a pálya nehézségétől függetlenül a technikai tudást mindig lehet javítani. Egyesek a fekete jelzésű, legnehezebbnek vélt pályát tartják megfelelőnek, másoknak a meredek lejtő a

Még gyerekcipőben a sportág

tipp

A hegymászás és a sízés különbözősége ellenére az izomcsoportok nem igényelnek különösebben extra gondoskodást. A rugalmasság és hajlékonyság mindkettőnél alapkövetelmény, ezzel azonban foglalkozni kell, mert az izomkötegek merevsége fokozza a balesetveszély kockázatát.

Hazánkban továbbra sem gyakoriak a 7000es síalpinista expedíciók, nem beszélve a 8000-esekről. Héjja Bálint szerint néhányan kijárnak a Kaukázusba, de a számuk elenyésző. Erőss Zsolt 1993-ban feljutott a Lenin-csúcsra, majd visszamászott 7000 méterig, s ebből a magasságból csúszott le, de az úgynevezett BigFoottal, nem klasszikus lécekkel. A BigFoottal lassabb a csúszási sebesség, illetve kontrollálhatatlan a siklás. Az eddigi egyetlen sikeres magyar 7000-es megsíelés Wetzl Péter nevéhez fűződik, aki 2014ben lesiklott a 7546 méter magas Muztág Atáról.

69