9 772676 929008 2203322033 795 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 4,34 EUR | 15,9 RON | 410 DIN IV. évfolyam | 33. szám | 2022. 08. 18–24. www.mandiner.hu Állandó pörgés az életem Bíró Lajos, a hazai vendéglátás rocksztárja férfias könnyekről, titkos receptekről és arról, bűn-e gyorsétterembe járni Feltámadt a magyar turizmus Megtelt a Balaton, visszatértek a külföldiek, és a magyarok utazási kedve sem csökkent Célzottan építjük az országimázst Interjú Jakab Zsófiával, a Magyar Turisztikai vezérigazgató-helyettesévelÜgynökség Borbás Marcsi Családi hagyományokról, a magyar gasztronómia helyzetéről és megváltozott világunkról Kertbe, magyar!
azKeressemandiner.hu/elofizetesújságárusoknál!
MURAY GÁBOR Milyen rövid is a nyár! Májusban Szarvas József színművész kert jében ültünk egy pohár bor felett, művelődésről és gyümölcsészetről beszélgettünk, egyszóval kultúrá ról, a lábunk alatt hevert az egész Zsámbéki-medence. Mintha két Szarvas József lenne, bámultam őt akkor a Kovács Gyulától kapott tündérkertes gyümölcsfái között, egyik a színészöltözőben, a má sik a metszőollóval itt, a hegyen. Felballagtunk a nyakas-hegyi fe születig, elragadó lelkesedéssel mutatott körbe a fennsíkról, és én őszintén irigyelni kezdtem. Hogy ő mennyire otthon van. Hogy milyen szerencsés, hogy ilyen szép helyen élhet. Pedig, jöttem rá hazafelé, aki ennyire otthon van, az otthon van mindenhol. Aki igazán otthon van, az a saját fái alatt ülve is be utazhatja a világot. Az otthon, mint olyan, nem jön, nem lesz, az em ber teremti meg. Elsősorban belül, aztán maga körül. Így vagyunk valahogy a békével is. Kétsebességes volt az idei nyár, olvashatjuk aktuális lapszámunk Makronóm rovatában, a járvány után rob banásszerű növekedést hozott az emberekben munkál kodó kiszabadulási vágy, bele lehetett kóstolni a dolce vitába, aki tehette, repült a tengerekre, de a háború miatt elszabaduló infláció újabb óvatosságra intette az embereket. Már nem ugrunk csak úgy fejest a vízbe, először megnézzük, mennyire mély. Mi van ott belül. A mély vízről jut eszembe, tengeri kajakjához hozzánőtt túravezető barátom mondja gyakran, látszólag teljesen más élmény a szardíniai Cala Luna partjain a tenger kékjét nézni, mint az Öreg-Túron evezni, de ha az ember mélyebbre néz, és tud örülni bárminek, ami szép, és át tudja élni azt, ami épp előtte van, akkor a kettő pontosan ugyanannyit ad. Hogyan is ismerjük meg az egész világot, ha még a szülőföldünk sem ismerős? Mikor voltunk utoljára – ha jártunk egyáltalán – a Bódva mentén, a hetési falvakban vagy az Ormánságban? És a lakóhelyünkhöz legközelebbi kilátó tetején? Távoli utazások alkalmával az ember bátrabban kezdeményez, sokkal nyitottabb arra, hogy elbe szélgessen egy helybelivel. De vajon meghallgatjuk-e, meghalljuk-e a történetét az utcánkbeli idős né ninek, aki mindig ugyanakkor és ugyanott száll fel a cekkereivel a buszra, a piacra igyekezve? Apropó, piac. Bíró Lajos sztárséf, miután bezárta a csúcséttermeit, a budai Fény utcai piacon működő „kifőzdéjében” érzi magát a leg otthonosabban. Tudom, mert gyak ran látom ott. Szókimondó ember, az Élet rovatunkban olvasható nagy interjújában sem kertel, nagyanyja csirkéinek ízétől hamar eljutunk a háztáji alapanyagok fontosságáig. Azt mondja, a kiskertes megoldá sokhoz kell visszatérnünk, mert az élet rá is fog kényszeríteni minket az öngondoskodásra. Az önellátás ra, amelyet – ahogy Szarvas József fogalmazott még a kora nyáron –gyümölcsfástól és konyhakertestől, gyökerestől irtott ki a hétköznapjainkból előbb a kom munizmus, aztán a globalizmus lélektelensége. Mennyire rímelnek a fentiekre Borbás Marcsi gon dolatai a Közéletben: „remélem, egyre többen kezdenek bele a kertművelésbe. Ha az ember magának termel, akkor megtanulja azt is, hogy nem pocsékol, mindent felhasznál valamire.” És azt is, ahogy tárcaszerzőnk, Hegyi Zoltán, a káptalantóti „kertember” írja a heti lap végén, hogy meg kell tanulni hálát adni. A vízért, a napért, a termésért. Erre gondolok most, a kiskertünk sarkában termett befőzőparadicsomból és fűszernövényekből készült bruschettát vacsorázunk, esténként már hűvösebb van, elszalad ez a második sebességbe kapcsolt nyár is. Őszies tücsökciripelés, fejünk felett a Göncöl. Az augusztus végi csillagok alatt egészen kiegyensúlyozottnak tűnik a kinti világ, pedig a hét szűk esztendőben járunk. A hiánytalanság megéléséhez, az itthonlét öröméhez ki kell zökkenni, útra kell kelni és haza kell érkezni. Meg kell tanulni élni azzal, ami helyben is megadatik, megcsodálni, ami karnyújtásnyira van előttünk.
3www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
„Meg kell tanulni élni azzal, ami helyben is megadatik”
ELSŐ KARAKTER Béke, otthon
KÜLFÖLD 32 | Kié az ukrán anyaföld? Nagy a versenyfutás a világverő ukrajnai termőföldért, a valóság azonban bonyolultabb az egymondatos álhíreknél. 36 | A nemzeti alkotmányok a modern államok védjegyei Linda J. Colley brit történész az alkotmányos identitás védelméről 38 | Neokonok kontra populisták SZILVAY GERGELY Borbás Marcsi családi hagyományokról, a magyar gasztronómia helyzetéről és megváltozott világunkról 8. oldal |40| 4
KNOPF ALEXANDRA KÜLHON 30 | Azok akarunk maradni, akik vagyunk Martonyi János Marosvásárhelyenkülügyminiszterkorábbibeszéde
|14| TARTALOM 6 | Fókusz KÖZÉLET 8 | Vissza a kertekbe! Interjú Borbás Marcsival 14 | Jakab megy, de mi marad? Újabb szürreális évadot hozott a Jobbik-szappanopera 18 | Salman Rushdie, az „öreg fehér férfi” JOÓB KRISTÓF 20 | Célzottan építjük az országimázst Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a megváltozott utazási szokásokról, az ágazat előtt álló kihívásokról és a digitalizációban rejlő lehetőségekről 26 | Egyházi nemzetstratégia? BALOG ZOLTÁN 28 | Fel kell vennünk a harcot!
TARTALOM MAKRONÓM 40 | Feltámadt a magyar turizmus Idén nyáron megtelt a Balaton, a korábbinál jóval többen érkeztek külföldről is. Ám a felhők gyülekeznek az ágazat felett. SPORT 48 | Visszavonul a legek királynője 23 érdekesség a 23-szoros Grand Slam-győztes Serena Williams életéről META KÖNYVEK A JÖVŐRŐL 50 | A „globális angol” korlátoltsága TÖRTÉNELEM 52 | Amikor Visegrád Európa közepe volt Ma is látványosan tornyosulnak a visegrádi fellegvár falai a Dunakanyar fölé – és így volt ez közel hétszáz éve is. 54 | Az államalapító öröksége István királyunk rakta le hazánk egyházszervezetének és politikaijogi kereteinek tartóoszlopait. ÉLET TÁRCA Hegyibeszéd 57 | A kertember 3. HEGYI ZOLTÁN 58 | Anyám csirkéje Bíró Lajos séf, a magyar gasztronó mia fenegyereke tervekről, férfias könnyekről és arról, hogy néha bizony muszáj kicselezni a Jóistent. UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Amikor változni kezd a világ NAGY KOPPÁNY ZSOLTÁRPÁDFÖLDHÁZIBALÁZS,MOHAI/MTITAMÁS,KOVÁCS/MTIÁRPÁD,FÖLDHÁZIFOTÓ: Impresszum Címlapfotó: Földházi Árpád |58| Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kacsoh Dániel (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld, Meta és Élet), Pintér Lívia (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina | Vezető fotós: Földházi Árpád Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Dobozi Gergely, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Joób Kristóf, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Muray Gábor, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Vámos Tamás, Szalai Piroska, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Értékesítési igazgató: Molnár Irina (hirdetes@mediaworks.hu) | Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Marancsik Roland | ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. 5www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Két év kihagyás után újra Sziget. A 28. fesztivál első napja telt házat hozott: 95 ezren buliztak az óbudai Hajógyári-szigeten, a fő fellépő, Dua Lipa koncertjén zsúfolásig megtelt a nagyszínpad néző tere. Először 2001-ben, a Faithless koncertjének napján rakhatták ki a „megtelt” táblát, s 2016-ban Rihanna, legutóbb pedig 2019-ben Ed Sheeran fellépésekor is eladtak minden jegyet. FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN fókuszTematikuscikk Szigeteink lehetősége Rajcsányi Gellért írása a mandiner.hu-n
A Mandiner a Prima Primissima díjas műsorvezetőnél járt az Őrségben, ahol családi hagyomá nyokról, a magyar gasztronómia helyzetéről és megváltozott világunkról is beszélgettünk.
Vissza a kertekbe!
Lassan húsz éve ismeri az Őrséget, így talán már tudja a választ: mi a titkuk az itt élő embereknek? Még Szent István telepítette ide őket. A nagy elődök székely határvédők voltak, a maiak is kemény, egyenes emberek, akik ragaszkodnak a tradíciókhoz. Anno a telket is úgy vettük, hogy Vili bácsi már odaígérte egy holland házaspárnak, mikor azonban megtudta, hogy az épületet, amelyet még a dédapja húzott fel, mi nem lebontani akarjuk, hanem restaurálni, kevesebb pénzért is inkább nekünk adta. Húsz évünk van abban, hogy ma így néz ki a terület. Mit jelent önnek ez a birtok? Mindent. A férjemmel pont akkoriban találtunk egymásra, ez a közös szerelem projektünk. Madarason, a szerb határ menti kis falu ban volt gyerek. Gondolom, nem tévedek, hogy ott szerette meg a földet. Ebbe nőttem bele. Mindent termesztettünk a gyógynövényektől kezdve a csemege kukoricán és a paprikán át a paradicsomig. Lehetett negyven fok vagy éppen eső, menni kellett. Kis gyerekként én is ott voltam a kukoricásban, hajnali öttől sötétedésig szedtük. A többi gyerek ment a Sugovicára fürödni, én pedig naphosszat szedtem a kukoricát a szü leimmel és a bátyámmal. Ez volt a természetes. Persze megesett, hogy azt mondtam édesapámnak, ha nagy leszek, nekem csemegekukoricám biztosan nem lesz, meg hogy nekem egy tenyérnyi föld sem kell. Mit válaszolt az édesapja? Itt van előttem az arca: csak kacsintott, és kedvesen azt mondta, jól van, kislányom, majd meglátjuk… Ő korán elhunyt; mit szólna, ha látná, végül mégis a kert és a föld lett az élete? Büszke lenne rám. Nagyon bölcs ember volt. Minket úgy neveltek a hét évvel idősebb bátyámmal, hogy semmiben nem korlátoztak, és mindent elmondtak, megmutattak. Voltak persze láthatatlan keretek, illetve feladatok. Ahogy mondtam, a földön nekünk is dolgoznunk, segédkeznünk kellett, de ott is figyeltek arra, hogy sikerélményünk legyen. Emlékszem, amikor kukoricát szedtünk naphosszat, mindenkinek volt egy sora; ma már tudom, feltűnés nélkül besegítettek az én soromba is a szüleim, hogy érezzem, egyenértékű vagyok. Anyukám három műszakban dolgozott. Ha nappalos volt, tízévesen nekem kellett kitakarítani, ágyneműt mosni, kemé nyíteni. Nem volt kérdés, tudtam, hogy ez az én feladatom. Szerettem a mosást, majd a ruhákat felvinni és kiteregetni a padláson. Sokszor gondol az édesapjára? Mindennap, itt van velem. Boldog lennék, ha megmutathatnám neki a kertemet, bár valójában most is megmutatom. Például azért termesztek dinnyét, mert ő fantasz tikus dinnyetermesztő volt. Ez furcsa itt az Őrségben, szokták is mondani a helyiek: na, itt ez a parasztlány, aki még az Őr ségben is dinnyét termeszt. Persze nem egyszerű, kell hozzá ágyás meg üvegház s rengeteg törődés, de csodásan megterem. Pont múltkor olvastam, hogy Jókai Mór és Zsolnay Vilmos is dinnyét termesztett. Mert a kertkultúrán belül az egy magasabb szint. Apukámhoz hasonlóan én sem használok semmiféle vegyszert, úgy is mondhatnám, biogazdálkodást folytatok, de hiszen az nem más, mint családi hagyomány, a szüleink, nagyszüleink sem használtak semmit, mégis remek volt a termés. A gyerekkorából ered az is, hogy nem ad fel semmit? Valószínű. Voltak útkereséseim, de a televíziózásban megta láltam önmagamat. Jó érzéssel tölt el, hogy csak a pályám legelején volt olyan műsor, amely az öncélú szórakoztatás ról szólt, utána nyugodtan mondhatom, minden műsorom nyújtott valamilyen hozzáadott értéket, útravalót a nézőnek.
8
Azt szoktam mondani, ha valakinél van egy kalapács, mindent szögnek néz, én pedig így vagyok a növényekkel és a kerttel, állandóan ezen jár az eszem – meséli Borbás Marcsi.
SAL ENDRE FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD
KÖZÉLET
aén„Kisgyerekkéntisottvoltamkukoricásban,hajnaliöttőlsötétedésigszedtük”
„Akkor lehet jó konyhát csinálni, ha vannak jó termelőink” 9www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
„Eljött az az idő, amikor az emberek kétszer is meggondolják, mire adják ki a pénzüket”
A képernyőn természetesen viselkedik, semmi manír, és a kíváncsisága is őszintének tűnik. Nagy kincs… Kiskorom óta kíváncsi vagyok a világra, érdekel nek az emberek. Valahol azt nyilatkozta, próbál minél több nagy mamával, dédnagymamával beszélni, mert ők még tudták a gazdálkodás titkát. Sokszor eszembe jut a Borbás nagymamám. Korán ment el, tízéves koromig lestem minden mozdu latát. Mindent tudott az ételekről, a növényekről.
10
KÖZÉLET
Ha valamit ettünk, olyan zöldfűszert adott hozzá, ami majd támogatja a megterhelt gyomrunkat. Tudta, hogy melyik zöldséget hány órakor kell leszedni ahhoz, hogy a legjobb minőséget adja. Azt is tőle hallottam, hogy a kifejtőborsó a lesze dés után óránként felezi az értékes tartalmát, tehát azonnal ki kell fejteni és dinsztelni, mert akkor marad friss és finom. Vékony, kendős, nagy szoknyás néni volt, szalmafedeles vályogházban. Esővízzel mosott, a gémeskútban hűtötte a dolgo kat. Emlékszem, ahogy a tésztát gyúrta. Gyorsan és hihetetlen vékonyra nyújtotta, miközben a liszt csak úgy szállt a levegőben. Egyvalamire nem emlékszem. Hogy evett-e valaha… A nagymamák elmennek, a világ pedig változik. Madarason is? Mondok egy példát a változásra. Madarason sokáig nem volt zöldséges, nem is tudták, mi az. Minden ki megtermelte magának azt, amire szüksége volt. Gyerekként még én is átmentem a szomszédba lapos barackért, mert az nem volt nekünk, vagy salátáért két sarokra, mert ott termesztettek primőrt. Aztán jött a rendszerváltozás, s pár évre rá megnyílt az első zöldséges Madarason. A tulajdonosa ráadásul a nagybani piacról hozta a tömegárut. Letaglózó élmény volt. Engem pedig megszóltak az utcán, hogy miért engedem, hogy a szüleim a kertben meg a földön dolgozzanak, miért nem veszem meg nekik a zöldséget, gyümölcsöt, biztosan telne rá. Ezek az emberek nem értették a lényeget, s talán azóta sem értik. Apuéknak azért volt kertjük, mert finom, jó minőségű és egészséges ételeket akartak enni. Édesanyám nyolcvankét esztendősen is dolgozik a kertjében, persze már segítséggel. Belehalna, ha hagyná a területet elvadulni, gazzal benőni. Mára oda jutottunk, hogy sajnos Madarason is kevés házi kert van, mert az öregek, akiknek ez még fontos volt, elmentek… Mit szól az édesanyja az őrségi birtokhoz? Bár nehezen mozdul ki, ha nálam van egy-egy hetet, nagyon büszke rám. Meséli is mindenkinek, hogy az ő lánya milyen fantasztikus babot meg dinnyét termeszt. A Gasztroangyal 2011-ben debütált, óriási siker lett, ma pedig ott tartunk, hogy az internetes felületeken több százezren követik Borbás Mar csit. Bírja még a tempót? Időnként fáradt vagyok, de alapvetően bírom, mert szeretem. A Gasztroangyalt már nem for gatjuk, bevallom, az állandó utazás hétről hétre már megviselt, elfáradtam. Sokáig azt mondtam, nem szeretnék mást csinálni, csak az Őrségben lekvárt főzni. Végül is bejött. Igen, de ma már tudom, a vágyainkat pontosan kell megfogalmazni. Mert fikarcnyival sem dolgozom kevesebbet, sőt. Megtehetné, hogy csak lekvárt főz napestig? Nem. Anyagilag és erkölcsileg sem, mert a mun katársaim számomra családtagok, csodálatos emberek. Miattuk sem hagyhatom abba, leginkább pedig azért, mert továbbra is szenvedélyem a kert, a gasztronómia. Májusban voltunk néhány napot a férjemmel Olaszországban. Minden kis konyhakertnél meg kellett állnunk, min den gazdaboltba be kellett mennünk magokért. Szerencsére jól bírta. Folyamatosan kísérlete zem, hogy milyen növények maradnak meg az Őrségben. Idén például lett egy nagy kosárnyi articsókám, akkora volt a növény, mint én. Ezek szerint bírja a klímát. Honosítani próbál növényeket az éghajlatváltozás miatt? Nálam például az egyik füge magasabbra nőtt, mint a ház, egyre jobban érzi magát, sőt néha már kabócát is hallok a kert végében. Nem tartja aggasztónak a helyzetet? A füge lent délen, Madarason egy évben négyszer is termett annak idején. Engem is zavar a klíma változás, de megpróbálok reagálni rá, ha már tenni nem tudok azonkívül, hogy elmondom, nem jó az irány. Mostanában például nemcsak mediter rán, hanem perui növényekkel is kísérletezem. Folyton új lehetőségek után kutatok, azt szoktam mondani, ha valakinél van egy kalapács, mindent szögnek néz, na, én így vagyok a növényekkel és a kerttel, állandóan ezen jár az eszem.
KÖZÉLET „Lehet kevésbé jó minőségű ételt olcsón adni, jó minőséget drágán, de rossz minőséget drágán adni, az gazemberség” 11www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
A Kertem című sorozata nagy siker az Egy.hu-n? Szeretik az emberek, és remélem, ennek hatására egyre többen kezdenek bele a kertművelésbe. Elég hozzá egy kis darabka föld vagy egy balkon, és fantasztikus élményeket ad, nem beszélve arról, hogy jó minőségű alapanyagokból főzhetünk. Ha az ember magának termel, akkor megtanulja azt is, hogy nem pocsékol, mindent felhasznál valamire. Persze kezdetben voltak gonosz kommentek, például: ne higgyétek el, hogy ő csinálja a kertet, csak odaáll beszélni róla. Hát, én csinálom, és nemcsak a forgatások napján, hanem mindig. Hány étel megfőzésénél volt ott tévés karrierje során? Sok ezerénél. És ezek után még szeret főzni? Szeretek főzni és enni is, csak másképp étkezem, mint mond juk húsz éve. Az ember tapasztal, fejlődik. Mi például csak időnként eszünk húst. Úgy, mint a nagyszüleink, akiknél csak vasárnap volt hús az asztalon. Milyen ételek kerülnek az asztalra? Amit a kertben megtermelek. Reggel kimegyek, és órákra elveszek benne. Aztán készítek a gyümölcsökből és zöldsé gekből egy finom turmixot, s teszek hozzá hántolt kender magot. Nagyon egészséges. Aztán észbe kapok, hogy délután egy óra, de még nincs ebéd. Ebéd nincs, de van a kertben patisszon, padlizsán, cukorborsó, mángold és sok egyéb finomság. Meleg ételt készítek ebédre, főleg zöldségekből. A távol-keleti pho levest például nagyon szeretjük. Időnként halat is eszünk, este pedig általában salátát. Szerencsére a férjem is kedveli ezt a konyhát. Hogy látja, milyen állapotban van a magyar gasztronómia? A koronavírus-járvány nehéz helyzetet hozott, hiszen ren geteg étterem bezárt. Sajnálom őket, de meggyőződésem, hozott egyfajta tisztulást a helyzet. Ugyanígy gondolkozom a mostani pénzügyi gondok kapcsán is. Eljött az az idő, amikor az emberek kétszer is meggondolják, hogy mire adják ki a pénzüket. Ettől kezdve kevésbé fog előfordulni, hogy rossz ételért sok pénzt hagynak ott egy étteremben. Lehet ugyanis kevésbé jó minőségű ételt olcsón adni, jó minőséget drágán, de rossz minőséget drágán adni, az gazemberség. Ezen a területen mindenképpen fejlődést várok. A hazai borkultúra vagy gasztronómia van jobb helyzetben? A borkultúra hamarabb indult fejlődésnek, de a gasztro nómiára sem lehet panasz. Remek, képzett szakácsaink vannak, még jó tulajdonosokra van szükség – tisztelet a kivételnek –, akik a minőségre koncentrálnak, és a kisebb profittal is megelégednek. A szellemi tudás tehát megvan, de nem kiegyensúlyozott a piac, a jó alapanyagok még sok helyen hiányoznak. Meggyőződésem, akkor lehet jó konyhát csinálni, ha vannak jó termelőink, pontosabban sokan vannak. Mert ma is találni kiváló bárányhúst, van jó pisztrángos, vagy említhetem azokat a balatoni halakat,
KÖZÉLET
12
BORBÁS MARCSI 1968-ban született Bácsalmáson. Televíziós műsorvezetőszerkesztő. Madarason nőtt fel, iskoláit Baján végezte. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen biológia–földrajz szakpáron, a bajai Eötvös József Főiskolán pedig művelődésszervező szakon tanult. 1995-től 2002-ig a Magyar Televízió bemondója, a Játék határok nélkül című vetélkedőműsor, majd a Főtér című országjáró magazin háziasszonya. 2002-ben a Hír TV meghatározó arca lett. Gasztroangyal című műsorát a Magyar Televízióban több mint félmillióan nézték hetente. Az Egy.hu portál alapítója, számos sikerkönyv szerzője. 2021-ben Prima Primissima díjat kapott.
angyalaim…KÖZÉLET
„Sokáig azt mondtam, nem szeretnék mást csinálni,csak az Őrségben lekvárt főzni”
amelyek a Balaton vizében fejlődnek, és a tóban nevelt kagylót esznek csak. Ám ezek ma még csupán üdítő kivételek. Mennyire van jelen a sznobizmus a hazai gasztro kultúrában? Nagyon, de szükség is van rá. Ezt megmagyarázná? A sznobok általában elsőnek találnak rá az új, igé nyes helyekre. Ők vásárolnak először, ők ebédelnek ott, ők tartják meg a helyeket. Aztán ha megmarad nak a vendéglők, pékségek, akkor már tömegek is eljutnak hozzájuk. A sznobéria számomra ebben az esetben nem bír negatív jelentéssel. Önt is sokan követik? A közösségi médiában csaknem egymillió embert érnek el a videóink, írásaink. Az rengeteg, és ez az elérés nagy felelősséggel jár. Mondhatjuk, hogy Borbás Marcsi szerelmes a növényeibe? Teljes mértékben. Abban is hisz, hogy a növénynek lelke van? Arra, hogy reagálnak a környezetükre, számtalan bizonyíték van. Már a hatvanas években meg állapították, hogy kommunikálnak egymással. Ha valami kártevő, mondjuk atka érkezik egy növényre, értesíti a mellette állót, amely szintén elkezd ellene védekezni. A legelgondolkodtatóbb kísérlet pedig az volt, amikor egy ember letörte egy fa ágát, és megnézték, mi történik, ha később újra megközelíti a fát. Elektrohullámok segítsé gével mérték az adatokat. Sok-sok ember elsétált a fa mellett, s nem történt semmi, aztán ismét az ágtörő jelent meg a fa mellett, az elektrohullámok pedig kijelezték a fa rezgéseit. Ezek szerint em lékezetük is van. A számtalan Gasztroangyal-epizódból ki jut gyakran eszébe? Sokan, de talán akit a legtöbbet emlegetek, Irénke néni. Ő azt mondta, a jó asszony spórol: idővel, pénzzel, alapanyaggal. Ma is aktuális gondolat. Mikor jelentkezik valamilyen újdonsággal a tévé képernyőjén? Nem tudom. Soha egyetlen műsorom sem volt előre tervezve, valahogy jött, és megcsináltuk. Talán szerencsés is vagyok, mert mindig jó időben kezdtem valamilyen műsorba. A Vörös és fehér című borászmagazin a borkultúra hajnalán indult, a legjobbkor. A Gasztroangyal éppen akkor, amikor kezdtek elterjedni a kézműves élelmiszerek, ne künk csak be kellett mutatnunk őket. Említhetem a Kertem című műsort is, amely fél évvel a járvány előtt jött ki. Ki tudta akkor még, hogy a bezártság miatt a saját kertem marad az egyetlen életterem? Ebből is láthatja, szerencsés ember vagyok, nagyon jól dolgoznak odafent az
13www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Interjú Megváltoztak a hangsúlyok – Borbás Marcsi a Mandiner hetilapnak Klementisz Réka interjúja a Mandiner hetilapban
Nagyon úgy néz ki, hogy újabb pártszakadás következik be a Jobbikban. A három hónappal ezelőtt ismét pártelnökké választott Jakab Péter alig egy hónap után lemondott, múlt héten pedig közölte, kilép a szervezetből. Sajtóhírek szerint augusztus végén bejelentheti egy új párt megalapítását. Az eset számos elemében hasonlít a Jobbik 2018-as szakadá sához, amikor a párt radikális szárnyához tartozó politikusok Toroczkai László vezetésével kiléptek, és megalapították a Mi Hazánk Mozgalmat. Ahogy annak idején Toroczkaiéknak, úgy most Jakabnak is a párton belüli hatalom meg-, illetve visszaszerzése volt a célja, s neki is volt B terve arra az esetre, ha ez nem sikerül.
Jakab megy, de mi marad?
Régóta zajlanak a Jobbikban belharcok, s az utóbbi hónapok meghökkentő jeleneteivel, a volt elnök távozásával, és úgy tűnik, újabb pártszakadással érték el a csúcsot. Összefoglalónk.
KÖZÉLET 14
PÁLFY DÁNIEL ÁBEL ÚJABB SZÜRREÁLIS ÉVADOT HOZOTT A JOBBIK-SZAPPANOPERA
ÚJRAVÁLASZTÁS UTÁN MEGPUCCSOLÁS A választáson kifejezetten gyenge eredményt ért el a Jobbik: több százezerrel kevesebb szava zatot kapott, mint négy éve. A választási bukás után drámaian visszaesett a támogatottsága, a közvélemény-kutatások alapján a parlamenti küszöböt sem éri el. Jakab Péter ennek ellenére nem mondott le, sőt a májusban esedékes tiszt újításon újra megmérette magát, és mindezek alapján talán meglepőnek nevezhető győzelmet aratott Stummer János ellen, aki ezt követően kilépett a szervezetből. Jakab dicsősége nem tartott sokáig. Újabb, a pártból kiszivárgó információkra épülő
KÖZÉLET 15www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
A Bors egyik cikkében azt írta, hogy a Jobbik vezető politikusaitól kapott információkat. November végén pedig olyan cikkek jelentek meg, amelyek arra utaltak, hogy a pártelnök és kabinetfőnöke, Molnár Enikő között több van, mint egyszerű munkakapcsolat. A házas, háromgyerekes Jakab tagadta a vádakat, és közölte, perelni fog. Az mindenesetre érződött, hogy belülről is támadják őt. Ekkor azonban még sikerült „rendet tennie”, ennek egyik látványos jele volt, amikor a Jakab Péter és Molnár Enikő ellen etikai eljárást kezdeményező újpesti job bikost régóta folyamatban lévő fegyelmi ügyére hivatkozva kizárták a pártból.
ZSOLTSZIGETVÁRY/MTIFOTÓ:
Úgy tűnik, miután május végén megpuccsolták, elkezdte megvalósítani a B tervet. Két és fél éves pártelnöki időszaka alatt sikerrel építette fel saját márkáját, a Jobbik tevékenysége ebben az időszakban szinte kizárólag a Jakab-karakter fejlesztéséről szólt. Ezt igyekszik most kihasználni a kiszorított volt pártvezér – és ilyet láttunk már néhányszor.
JÓ IDEJE TART MÁR A BELHÁBORÚ
Jakab jó ideje járja az országot, és a vezetőség kifejezett felszólítása ellenére sem használta a szervezet logóját vagy arculati elemeit, helyette a Jobbik „A nép pártján!” szlogenjével kampá nyol. Kiszivárgott információk szerint ez lesz leendő alakulatának neve is, ami arra utal, hogy a politikus jó ideje a pártalapítás előkészítésén dolgozik. A napokban közösségi oldalán már nyilvánosan tagtoborzásba kezdett. Minden bi zonnyal sokan tartanak majd vele, magyarán újabb kilépési hullám indulhat el a Jobbikban. A Pest megyei elnök, Zágráb Nándor már be is jelentette, hogy kilép, de „marad a nép pártján”, azaz csatlakozik Jakabhoz, és úgy tudjuk, ismer tebb politikusok, köztük országgyűlési képviselők is fontolgatják, hogy a volt elnökkel tartanak.
Információink szerint a Jakab kilépésében és pártalapításában kicsúcsosodó konfliktus jóval a választás előtt, még ősszel, az előválasztás alatt kezdődött. A pártelnök egészen az utolsó hóna pokig szinte minden közvélemény-kutatásban vezetett a miniszterelnök-jelöltek versenyében. A Facebookon négyszázezer követője volt, rendre nyerte a lájkversenyeket, úgy tűnt, sikeres a 2018 óta építgetett Jakab-brand: a párizsis kenyeret, paprikás krumplit fogyasztó, farmeres, műbőr dzsekis, vidékről jött, lázadó politikus karak tere. Épp ezért óriási csalódásként élték meg, hogy az elnök már az első fordulóban elvérzett a kormányfőjelölti előválasztáson. A politikussal szembeni bizalom már ekkor megingott. A történet lényeges része, hogy bár a „helyosztón” a DK-val kötött alkuk eredmé nyeképpen az összefogás pártjai közül a Jobbik adta a legtöbb egyéni jelöltet, épp a nehezebben nyerhető választókerületeket kapta meg. Ennek később aztán meg is lett a böjtje, több ismert politikusa – köztük Szilágyi György, Stummer János, Rig Lajos, Ander Balázs és Potocskáné Kőrösi Anita – is elbukta a választást. Ők a régi motoros Szilágyin kívül a 2018-as szakadás után kerültek fontosabb pozícióba a pártban. Stummer a Jobbik egy korábban távozó erő csoportjához tartozott, és Jakab 2020-as meg választása előtt többször felvetődött, hogy őt építsék fel elnöknek. Jakab azonban erősebb volt, Stummer pedig beállt a sorba, és fegyelmezetten tartotta magát egészen az idei választásig. Ahogy Szilágyi is, akit Jakab alelnökként maga mellé vett a csapatába. A vezetőség ősszel a pártelnök megingott helyzete ellenére összezárt. Legalábbis látszó lag, mert az előválasztás környékén egyre több olyan, Jakabot támadó cikk jelent meg a sajtóban, amelyből nyilvánvaló volt, hogy valakik informá ciókat szivárogtatnak a Jobbikból. Először azzal vádolták a pártelnököt, hogy a parlament által neki bérelt lakással trükközik, majd a családja által vásárolt ingatlanokról jelentek meg írások.
„Jakab Péter két és fél éves pártelnöki időszaka alatt sikerrel építette fel saját márkáját”
Azóta kiderült, ez nem sikerült neki, hiszen miután állí tólag arra kérte Jakabot, hogy maradjon csendben, majd felszólította, hogy mondjon le frakcióvezetői tisztségéről, nyílt levelével hivatkozási alapot adott neki a pártból való kilépésre. Az írásban olyan mondatok szerepelnek, hogy „egy görcsbe rándult arccal szélsőbalos proletáreszméket vadul üvöltöző politikus lett belőled”, illetve „nem vagy te már veszély Orbán Viktorra, legfeljebb tanácsadód és a „Gyöngyösi Márton ma jobbra vinné a Jobbikot, de részese volt mindennek Jakab Péter felépítésétől a Gyurcsány Ferenc pártjával való szövetségig”
kárpótlásul elnökhelyettessé tett
sajtókampány indult ellene. Először a szoros szövetségesének tartott volt kocsordi polgármesteren keresztül támadták. Földi Istvánt azzal vádolták, hogy a Jobbik vezetésének egyik múlt év végi rendezvényén nem éppen illedelmes módon közeledett Szilágyi György volt alelnök élettársához. Jakabot azzal támadták, hogy tudnia kellett az esetről, mégsem tett semmit, sőt a pártvezetés el akarta tussolni az ügyet. Bármi történt, a választásig nem esett szó a dologról, és ki tudja, ha Szilágyi György áprilisban bejut a parlamentbe, talán so sem beszélt volna erről – állítása szerint ugyanis azért nem szóltak korábban, mert nem akartak a kampányban ártani a pártnak. Nehezen hihető azonban, hogy az erről szóló cikkek véletlenül jelentek meg a tisztújítás előtti napokban. Hiába az időzítés, Jakab nyert, de a pártban már elkez dődött a szervezkedés ellene. Május végén először nélküle tartottak választmányi ülést, amelyen felvetődött a leváltása, majd egy elnökségi ülésen megvonták kabinetfőnöke külön leges jogköreit – épp a parlamenti helyének elveszítéséért
Potocskáné Kőrösi Anita ve zetésével. Jakab mindezt puccsként értékelte, etikai eljárást kezdeményezett Potocskáné ellen, és állítólagos visszaélései miatt feljelentéssel fenyegetőzött. A következő hetekben igen nagy volt a nyomás rajta, és egy hónappal az újraválasztása után lemondott tisztségéről. A helyére Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselőt választották meg. Az új elnök azt ígérte, békét teremt a pártban.
GYÖNGYÖSI LEHET A FELSZÁMOLÓBIZTOS
KÖZÉLET
16
felbőszült híveid veszélyesek a jó ízlésre, amikor a Jobbik aktivistáit zaklatják alpári módszerekkel” – nem úgy tűnik, hogy ez béketeremtési szándékkal íródott. A párt korábban közölte, nem akar mártírt csinálni Jakab Péterből azzal, hogy kizárja, de egyértelmű volt: igyekez nek fokozni a rajta lévő nyomást. Júliusban eltávolították a frakcióvezetői posztról, az ő embereinek tartott regionális igazgatókat leváltották, továbbá etikai eljárás is indult az exelnök és kabinetfőnöke ellen. Augusztus elején hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették Jakabot. Közben tovább folyt Molnár és Potocskáné küzdelme, egy utcai csetepatéjukat bemutató videó is megörvendeztette a jobbikos belharcon szórakozó közönséget. Végül egy a párt hoz közel álló lapban jelent meg egy Jakabot támadó cikk, valószínűleg ez volt az utolsó csepp a pohárban.
KÖZÉLET „A választáson
LAJOSSOÓS/MTIFOTÓK: 17www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Természetesen nem maradt el az utóbbi években a Job bikban már szokássá vált rítus: a kilépőtől visszakérték a mandátumát, ő ezt megtagadta – arra hivatkozva, hogy nem a Jobbik, hanem az ellenzéki összefogás listájáról szerezte –, a párt pedig mandátumtolvajnak nevezte őt, ahogy korábban ő tette másokkal. Kérdés, mi lesz a Jobbikkal ezután. A tagság egy része nyilván kilép, s a szürreális jeleneteket hozó belháború sem segít növelni a háromszázalékosra becsült népszerűséget.
Gyöngyösi jelezte, hogy nem akar a Jobbik Retkes Attilája lenni, de nagyon úgy tűnik, csak ez a szerep maradt neki. Bár erről szinte sosem esik szó, Gyöngyösinek is van felelőssége abban, hogy a Jobbik ma ott tart, ahol. A politikus ugyanis a 2018-as szakadástól 2022 májusáig elnökhelyettes volt, azaz második számú vezetőként végig erős befolyással bírt a párt politikájára. Gyöngyösi Márton ma jobbra vinné a Jobbikot, de részese volt mindennek Jakab Péter felépítésétől a Gyurcsány Ferenc pártjával való szövetségig. Ez utóbbi utólag annyira nem meglepő, mivel azóta kiderült, az EP-képviselőként könnyen a hát térben maradó Gyöngyösi Márton Dobrev Klárával együtt tagja egy olyan európai parlamenti csoportnak, amelyet a zöldpárti Daniel Cohn-Bendit és a liberális Guy Verhofstadt alapított, és egy olasz kommunista politikusról, Altiero Spinelliről neveztek el. Az újfent szétszakadó pártot tehát egy egykor a zsidó származású parlamenti képviselők listázásáról beszélő, erősen euroszkeptikus, az ukrán szakadár területen tartott népszavazásokat megfigyelőként legitimáló, ma pedig har cos EU-párti, oroszok elleni szankciókat követelő politikus vezetheti a szebb jövőbe. kifejezetten gyenge eredményt ért el a Jobbik”
Salman Rushdie, az „öreg fehér férfi”
Késeléses merényletet követtek el múlt pénteken Salman Rushdie indiai származású brit író ellen az Egyesült Államokban egy irodalmi fesztiválon. A támadás egyértelműen iszlamista indíttatásból történt: Ruholláh Homeini iráni vezető 1989-ben az író megölésére szólította fel a muszlim híveket, s a libanoni származású Hadi Matar ennek próbált eleget tenni. Rushdie a Sátáni versek című, iszlám ellenesnek bélyegzett könyvével vonta magára a vallási vezető halálos ítéletét, és azóta folyamatos fenyegetettségben él. Az esemény kapcsán érdemes feltenni a kérdést: a nyugati világ mennyiben képes fizikai és szellemi értelemben kiállni azok mellett, akik vallási, ideológiai üldöztetés nek vannak kitéve? A reakciókat elnézve jellemző az a fordított logika, hogy egyeseket a merénylet ténye helyett inkább az aggaszt ja, mennyire lehet a támadást az iszlámellenes indulatok szítására felhasználni Európában és Ame rikában. Szokás szerint fordítva ülnek a lovon, pedig a fenyegetések és ilyen jellegű támadások sora régre nyúlik vissza a nyugati világban. Említhető Theo van Gogh holland rendező 2004-es meggyilkolása, a Charlie Hebdo francia gúnylap szerkesztősége ellen végrehajtott 2015-ös támadás vagy a francia középiskolai tanár, Samuel Paty vadállati módon elkövetett lefejezése 2020-ból. Az áldozat egyik esetben sem tett mást, mint élni kívánt azokkal az alapértékekkel, ame lyeket a felvilágosodás baloldali hívei korábban oly vehemensen védtek minden vélt vagy valós fenyege téssel szemben, egészen addig, amíg e fenyegetések fő forrásának a jobboldalt vagy éppen a keresztény egyházakatRushdie-naktekintették.isannyi volt csupán a bűne, hogy ki állt az olyan nyugatinak tartott értékek mellett, mint a szólás és a gondolati szabadság. Most azonban úgy látszik, ezek már nemcsak az életére törő iszlamis tákat zavarják, de az identitáspolitika progresszív nyugati híveit is. Mintha a klasszikus felvilágosodás értékei már csak az „öreg fehér férfiak” meghaladott rögeszméi lennének. Ahogy a Libanonból szintén iszlamista hátterű vallási üldöztetés miatt elmene külő zsidó író, Gad Saad A parazita elme című köny vében rámutat, a jelenlegi „haladó” gondolkodás a valóság tagadásán alapul, a logikus érveléssel és a vélemények valós sokszínűségével dogmatikus ki nyilatkoztatásokat állít szembe. Agresszíven hirdeti a politikai korrektség, az áldozati kultúra, illetve az elnyomottnak kikiáltott csoportok, például a nyugati muszlim kisebb ség védelmének fontosságát. Pedig e „védelemre szoruló” cso porttal szemben gyakorolt öncenzú rára és behódolásra már jóval koráb ban is akadtak példák Európában. 2006-ban például a Deutsche Oper Berlin igazgatója önként levette a műsorról Mozart Idomeneo, Kréta királya című operáját, amelyben Mohamed próféta levágott fejét mutatják, és emiatt az intézmény fenyegetéseket kapott iszlamista körökből. A német politikai elit viszonylag egységesen és ma már elképzelhetetlen határozottsággal reagált. Nemcsak keresztény demokrata, de szociáldemokrata politikusok is fel háborodtak a művészi szabadság lábbal tiprásán, a Bundestag zöldpárti (!) alelnöke, Katrin GöringEckardt pedig egyenesen arra szólította fel az opera igazgatóját, Kirsten Harmsot, hogy „legyen gerin cesebb”, különben az „öncenzúra előtti behódolás” veszélye fenyegeti a német társadalmat.
18
KÖZÉLET | JOÓB KRISTÓF | A MANDINER MUNKATÁRSA PRECEDENS
aggasztja,tényea„Egyeseketmerénylethelyettazmennyirelehetatámadástiszlámellenesindulatokszításárafelhasználni”
Az európai és azon belül a német politikai közbe széd hangulatváltozását látványosan illusztrálja a szintén zöldpárti Claudia Roth kulturális ügyekért felelős miniszter ténykedése. Roth szemet hunyt egy muszlim hátterű indonéz művészcsoport antiszemi ta és Izrael-ellenes alkotása felett az idei kasseli Documenta kiállításon, és védelmébe vette az alko tók szabadságát, majd csak a zsidó körökből érkező éles kritika hatására változtatott álláspontján.
Augusztus 18-21. TALÁLKOZZUNK MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSNAPJÁN, A BUDAPESTI PROGRAMSOROZATON! Csárdafesztivál 08.18–21. Szent István-napi Retró Tabán 08.18 21. Aranyvonat-kiállítás 08.19 21. Hold-Fény-Mesék 08.19. Időkapszulák 08.19 21. Magyar Ízek Utcája 08.19 21. Mandoki Soulmates koncert 08.19. Mesterségek Ünnepe 08.19–21. Művészkert 08.19–21. Operett Korzó 08.19–21. Pannónia hajó 08.19 21. Panorama Classical 08.19 21. Szabadrét Fesztivál 08.19 20. Utcazene Fesztivál és Food Truck Show 08.19 21. Városok Sétánya 08.19 21. Magyar Honvédség Légi Parádé 08.20. Díszünnepség és Tisztavatás 08.20. Szent Korona-látogatás 08.20. Ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilikában 08.20. Tűz és fények játéka 08.20. Divat & Design Fesztivál 08.20–21. Hősök Útja 08.20–21. Kapisztrán téri programok 08.20–21. Road Movie Live 08.20 21. Sporthősök 08.20 21. Varázsliget 08.20 21. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk. A Google Play és a Google Play-logó a Google LLC védjegyei. Az App Store® és az Apple® az Apple Inc. védjegyei. TÖLTSD LE A SZENT ISTVÁN NAP APPLIKÁCIÓT, HOGY KÖNNYEDÉN ELIGAZODJ A PROGRAMOK ÉS HELYSZÍNEK KÖZÖTT!
20
SZALAI LAURA FOTÓ: FICSOR MÁRTON Célzottan építjük az országimázst KÖZÉLET
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesével a megváltozott utazási szokásokról, az ágazat előtt álló kihívásokról és a digitalizációban rejlő lehetőségekről beszélgettünk.
Bármilyen nehézségek sújtották is az ágazatot, az ország gazdaságának újraindulásában mindig kulcsszerepet játszott a turizmus – mondja Jakab Zsófia.
Az energiaválság és az infláció miatt azonban az emberek várhatóan nem fognak pihenésre költeni az elkövetkező időszakban. Konkrét adatok birtokában lehet majd megmon dani, hogy milyen hatással járnak a változások.
Jelenleg nem látunk visszaesést az előfoglalá sok alapján, ezzel együtt tény: a bizonytalanság hatására rövidült a foglalás és az utazás közötti idő, ami arra utal, hogy a vendégek már kevésbé terveznek előre. A szektor működését a munkaerőhiány is ne hezíti, több tízezer munkavállaló hiányzik. Mit tudnak kezdeni a jelenséggel? A legtöbb szakmában probléma az utánpótlás, a vendéglátóegységek és a szállodák is folyamato san küzdenek azzal, hogy nincs megfelelő számú munkaerő. A megnövekedett rezsi mellett ez jelen ti a legnagyobb kihívást a szektornak. Azt látjuk, hogy az oktatási intézményekben a korábbinál kevesebb tanuló választja a turizmussal kapcsola tos szakokat, van, ahol már el sem indulnak. Ezen mindenképp változtatni kell, dolgozunk a straté gián. Már most több száz videó érhető el, amelyet a szakma képviselőivel készítettünk azért, hogy közelebb vigyük a fiatalokhoz az egyes munka köröket. Ezek a törekvések hosszú távon térülnek
Kinevezésekor Guller Zoltán, a Magyar Turisz tikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke azt mondta, az ön feladata lesz vendégeket hozni. Az évek óta tartó világjárvány időszakában és a gazdasági válság küszöbén hogy áll neki? A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezetőjeként már volt alkalmam valamelyest megtapasztalni, hogy milyen Magyarországot népszerűsíteni, a mostani is igazán megtisztelő és komoly feladat. A turizmus a gazdaság egyik húzóágazata, 2019-ben a GDP több mint 13 szá zalékát hozta, és mintegy 450 ezer embernek adott munkát. A hazai turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre emelkedő tendenciát muta tott, 2016-tól folyamatosan rekordokat döntött. A 2019-et bezzegévnek nevezhetjük, 42 millió vendégéjszakát regisztráltunk, ez a szám esett vissza 2020-ban a koronavírus-járvány hatására 23 millióra. Ám akármilyen nehézségek sújtották is az ágazatot, az ország gazdaságának újraindu lásában mindig kulcsszerepet játszott a turizmus. Az utóbbi időszak a fejlesztésekről szólt, az volt a cél, hogy kiépüljön a megfelelő infrastruktúra Magyarországon. Mostanra a fejlesztések nagyobb része lezárult, és végre elérkeztünk oda, hogy vi déken is vannak minőségi szálláshelyek. A járvány miatt az elmúlt években értelemszerűen a belföldi forgalom lendült fel igazán, a kampányainkkal mi is arra törekedtünk, hogy a magyarok felfedezzék az országot. A külföldi vendégek szempontjából pedig idén már az év elején elindult a fellen dülés, ismét keresett desztináció lett hazánk. A budapesti turisztikai szektor talpra állítását és a Magyarországra irányuló turisztikai kereslet ösztönzését az MTÜ többféle módon segítette elő, például együttműködött több légitársasággal, hogy mielőbb visszaálljanak a légi összeköttetések és induljanak új járatok hazánkba. A mi munkánknak is köszönhető, hogy újra nagy számban érkeznek hozzánk a külföldi, jól költő turisták, és idén már minden nehézség ellenére meg fogjuk közelíteni a 2019-es évet.
meg, rövid távon olyan apróságokkal próbálunk segíteni, hogy megszüntetjük például a papíralapú vendégkönyveket, amivel tovább csökken az adminisztráció, és megszűnik a kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség. Hisszük, hogy a digitalizáció sokat segíthet a munkaerőhiányon. A kormány döntése alapján júliusig a Szép kártyát nemcsak rekreációs célokra, hanem hideg élelmiszerre is lehetett költeni. Ezt a szakma egy része kritikusan fogadta. Mek kora csapás volt az ágazatra? A Szép kártyának kulcsszerepe van a belföldi turizmus ösztönzésében. 2015-ben 83 milliárd forint áramlott a vál lalkozásokhoz a kártyának köszönhetően, 2020-ban már meghaladta a 234 milliárd forintot ez az összeg, 2021-ben pedig 368 milliárd forintot költöttek a kártyákról. 2022 első fél évében összesen 200 milliárd forintnyi turisztikai célú kifizetést regisztráltunk, amely azonos a múlt év első hét hónapnyi összegével, nem történt tehát visszaesés a válto zás miatt. A felhasználók nagy arányban szállásfoglalásra költenek, sőt a költések hónapról hónapra meghaladják a jóváírt összeg mértékét. 2019-ben bevezették a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot (NTAK). Hogyan segítheti a rendszer a turizmus ban dolgozók munkáját, milyen fejlesztéseket terveznek? A magyar turisztikai ágazat eddigi legnagyobb és legátfogóbb digitális fejlesztéséről van szó. A legnagyobb előnye, hogy nem intuíciók alapján döntünk. Ezen a digitális platformon úti„Magyarországbiztonságoscélnakszámít a turisták körében”
21www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
KÖZÉLET
JAKAB ZSÓFIA 1989-ben született Szolnokon. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte közgazdászdiplomáját 2014-ben. 2012 és 2017 között elismert magyar és világhírű nemzetközi divatmárkák értékesítési és marketingfeladatait irányította. 2018 óta a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatói feladatát látja el. Vezetése alatt kiemelt szerepet kapott a hazai divat- és dizájnipar támogatása, a szektor széles körű láthatóságának megteremtése és nemzetközi népszerűsítése. A Magyar Turisztikai Ügynökségnél 2022 májusától a marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettesi pozíciót tölti be.
Milyen hatásuk van a turizmusra az itthon egyre gyakoribb sportrendezvényeknek? Magyarország biztonságos úti célnak számít a turisták körében, ebben kiemelt szerephez juthatnak a nagy nemzet közi kulturális rendezvények, szórakoztatóipari együttműkö dések, illetve a sportesemények, utóbbiak miatt rengetegen érkeznek Magyarországra. Különösen fontos üzenettel bírnak, ugyanis – és erről statisztikai információink van nak – ha egy ország ezekben a bizonytalan években is képes nagy sportesemények lebonyolítására, jelzi, hogy az emberek ott biztonságban vannak. Ezek a rendezvények a béke szimbólumai. Ilyenkor nemcsak megnő a turisták száma, hanem a költések aránya is sokkal magasabb, akár megduplázódik. Például az NTAK adatai alapján a Formula 1 magyar nagydíjának hétvégéjén Budapest szálláshelyein 130 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a versenyhez közeli vidéki településeken pedig több mint 4 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A tavalyi versenyhétvégével összevetve Buda pesten 65, a vidéki településeken pedig 62 százalékkal volt nagyobb a forgalom.
Milyen marketingkampányokkal készülnek a közeljövőben a hazai és a külföldi célcsoportok számára? Korábban kiemelkedően sikeres imázskampányokkal beve zettük az ország nemzetközi turisztikai márkáját, majd a Budapest, Spice of Europe márkát – utóbbi célja a főváros hosszú távú pozicionálása volt. A jövőben a globális imázs kommunikáció mellett fontos szerepet kapnak a célzott tér ségi üzenetek is, melyekkel még hatékonyabban szólíthatjuk meg az utazóközönséget. Ez évben elkészültünk a térségi márkák kialakításával; tizenegy olyan térségi márkáról van szó, amely kifejezi az adott hely karakterét, és kapcsolódik Magyarország turisztikai országmárkájához. A cél, hogy ha valaki elutazik egy turisztikai térség valamelyik városába, ne álljon meg ott, hanem nézze meg a környéket, ismerje meg a helyi jellegzetességeket. Ahogy említettem, az NTAKnak köszönhetően pontos információink vannak arról, hogy a környező országokból miért jönnek hozzánk. Például a csehek nagyon szeretik a fürdőinket, így jelentősen megnőtt a számuk Hévízen és környékén; nekik célzottan tudunk pél dául fürdőtematikus kampányokat közvetíteni. Azt is látjuk, mely célcsoport érkezik a gasztronómia vagy a borkínálat miatt, vagy hogy kik azok, akik a kulturális programok vagy az aktív turisztikai kínálat alapján választanak desztinációt.
„A Formula 1 magyar nagydíjának hétvégéjén Budapest szálláshelyein 130 ezerregisztráltak”vendégéjszakát
személyes adatokat nem, kizárólag statisztikai adatkörbe tartozó információkat gyűjtünk, egy biztonságos, zárt rend szerben. A szálláshelyek két éve be vannak csatornázva a rendszerbe, és a jövő évtől a vendéglátóhelyekkel és a turisztikai attrakciókkal is kiegészül az adatszolgáltatói kör. Az összegyűlt adatoknak köszönhetően pontosan meg tudjuk mondani, hogy a turisták mely térségeket, városokat preferálják, mit néznek meg a legszívesebben, és nagyjából mennyit költenek. Az adatok felhasználásával pontosan célzott marketingtevékenységet tudunk végezni, és haté konyabb turisztikai kampányra nyílik lehetőség. Rengeteg információ áll rendelkezésre már most, de dolgozunk a rendszer fejlesztésén, hogy minél pontosabb adatokat adjunk vissza a szakmának. Célunk, hogy minél szélesebb körben tájékoztassunk arról, mi történik a turizmusban, ezért in dítottuk el a nyáron az Ígyutazunk.hu-t, amely lényegében egy hírgyűjtő platform, a turizmus iránt érdeklődők találnak rajta elemzéseket és tanulmányokat.
22
KÖZÉLET HORVÁTORSZÁG24,8% HOLLANDIA11,1% 945,6MÁLTA15%MILLIÓ 13,7%CIPRUS GÖRÖGORSZÁG20,7% 2,6% 2,7% 0,5% 0,4% 5,8% 1,2% 2,4% 0,2% 1,3% 2% PORTUGÁLIA17,1% ÉSZTORSZÁG12,1% 2,6% 0,5% 3,3% 0,2% SPANYOLORSZÁG14% FRANCIAORSZÁG8,4% MAGYARORSZÁG8,3%FINNORSZÁG7,9%SVÉDORSZÁG7,2%DÁNIA6,5% LETTORSZÁG7,7% LITVÁNIA6% CSEHORSZÁGLENGYELORSZÁG4,8%6,2%SZLOVÁKIA6,4% ROMÁNIA6% NÉMETORSZÁG9,8% OLASZORSZÁG10,6% LUXEMBURG10,3% SZLOVÉNIA10,8% BULGÁRIA9,9% AUSZTRIA10,7% KIRÁLYSÁGEGYESÜLT9,9% 13,9% 14,6% 2,1%0,6%2%2,3% 0,3% 0,4% 2,6% 1,6% 1,4% 0,9% 5,3% 10,4% 0,2% 0,6% 1,4% 5% 3,5% 9,4% 12,8% 2,3%0,8%1,6%2% 0,1% 0,2% 2% 1,4% 0,5% 1,3% 6,3% 7,6% 0,1% 0,3% 0,4% 2,8% 5% ÍRORSZÁG4,2% BELGIUM5,5% 1,3% 1,5% 1,4% 1,1% A nemzetközi turizmusban Európa a világelső, a turistaforgalom mintegy kétharmada érkezik a kontinensre. A régió beutazó turizmusának növekedési üteme a 2010-es években felgyorsult, és 2019-ben 1,1682 milliárd nemzetközi (üzleti és szabadidős) látogatóval elérte a csúcsot, majd a világjárvány visszavetette a növekedést. Magyarország követte a nemzetközi trendet, ám évről évre egyre nagyobb szeletet hasít ki az európai turizmus tortájából. A turizmus hozzájárulásateljes a GDP-hez turistákEurópai(2019)aránya,2022**abelföldituristáknélkülNemeurópaituristákaránya,2022 Forrás: European Travel Commission Forrás: European Travel Commission MEKKORA SZELETET HASÍTHATUNK KI AZ EURÓPAI TURIZMUSBÓL? A SZABADIDŐ-TURIZMUS ALAKULÁSA EURÓPÁBAN Európai és nem európai turisták összesen (2019-es bázis alapján) 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 100 106 110 32 45 77 94301,2MILLIÓ 421,8MILLIÓ 729,7MILLIÓ MILLIÓ889 MILLIÁRD1 MILLIÁRD1,04
KÖZÉLET
– Jelenleg a megvalósítás folyamatában tartunk, eszközök már most is bérelhe tők, kenuk/vízi sporteszközök akár vezetett túra keretében is igénybe vehetők –tájékoztatott az elnök. – Addig is várunk a Hernád-völgybe mindenkit, hiszen a már meglévő látnivalók és szolgáltatások is rendkívül élménydús kikapcsolódási lehetőséget kínálnak – tette hozzá. PGYwww.hernad-volgy.hu Partnerséget építünk HIRDETÉS Interjú Felkerülhetünk a divattérképre Szalai Laura írása a mandiner.hu-n
#REJOICE
A divatnak is erős a turisztikai és imázsépítő jellege, Budapest labdába rúghat ezen a téren? Az utóbbi időszakban megváltoztak a turisztikai szokások, már nem csak az számít, hogy az adott országnak milyen a gasztronómiája, az épített öröksége vagy a kulturális lehetőségei. A vásárlás is szempont lett, egyre több turista tudatosan keresi fel magyar tervezők üzleteit. Az MDDÜ-nél fontos feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet rájuk, ezért is van például együttműködésünk a nemzetközi újságokkal, szeretnénk megmutatni, milyen tehetséges magyar tervezők élnek hazánkban. Hamarosan ismét megrendezzük a Buda pest Central European Fashion Weeket, amivel ugyancsak az a célunk, hogy népszerűsítsük a fővárost és a magyar divatmárkákat. Egyelőre a realitások talaján maradva nem az a célunk, hogy az ötödik nagy divatváros legyünk, ahhoz viszont közel vagyunk, hogy a közép-európai régión belül mi legyünk a legjelentősebb szereplő. Vannak, akik megkérdőjelezik az augusztus 20-i programok létjogosultságát. Miért van szükség az állami ünnepségre? Augusztus 20-a Magyarország születésnapja. Tud olyan gondoskodó szülőt mondani, aki nem emlékezik meg a gyermeke születésnapjáról? A Szent István-napi tűzijáték nak nagy hagyományai vannak. Az államalapítás kapcsán megrendezett első tűzijátékról 1829-ből van feljegyzés, és 1966 óta minden évben e látványos parádéval ünnepeljük Magyarország születésnapját. A Szent István-nap fontos a magyar embereknek, a rendezvény erősíti a nemzeti összetartozás érzését. Emellett az augusztus 20-ai rendez vénysorozat nagy turisztikai bevételt is jelent, amely hazánk gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárul. Az ünnepi rendezvényeken több tízezren dolgoznak, ezek a napok számos magyar családnak fontos bevételi lehe tőséget jelentenek. A tavalyi közel 2 millió látogatónál is több résztvevőre számítunk idén, rengeteg program lesz minden korosztálynak a zenés rendezvényektől egészen a gasztronómiai programokig. A lényeg, hogy minél többen minél több időt töltsenek a fővárosban, és együtt ünnepeljük Magyarország születésnapját. 1.000.000,00 ÉÉÉÉ.HH.NNEURO #acronymÉÉÉÉ.HH.NN Vár a csodás Hernád-völgy! – Mi egy határon átnyúló programot valósítunk meg magyar és szlovák partne rekkel, amely a Hernádhoz kapcsolódó turizmus fejlesztéséről szól – mondta el Varga Péter, a Creative Team Alapítvány elnöke. A REJOICE projekt, Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében kenu- és bringaköl csönző hálózatot alakítanak ki, szálláshelyeket létesítenek a Hernád mentén. Aktív turistaparadicsom Fel szeretnék hívni a figyelmet rá, hogy bármennyire is kevésbé ismert a folyó, sokak számára egy kiváló helyszínt jelent az aktív turizmust kedvelőknek. Akár evezéssel, bringázással vagy autós kirándulással szeretnék megismerni ezt a va rázslatos tájat. Rengeteg turisztikai látványossággal bír a vidék a Vizsolyi Bibliától a Boldogkő váráig, lehet Abaújszántón tokaji bort kóstolni vagy megtekinteni a Borsodi Vágtát Hernádkak-Belegrádon, de említhetjük a Gönci Barackpálinkát, a helyi kézműves és gasztronómiai termékek széles kínálatát, akár a fine dining ét kezési lehetőséget is, a kiváló szálláshelyeket a teljesség igénye nélkül felsorolva a bőséges tartalmat. A hernad-volgy.hu portál azért jött létre, hogy összegyűjtsön minden információt, a lehető legtöbb szolgáltatást erről a térségről. Így várják az aktív kikapcsolódás, a látnivalók, a túrázás, a gasztronómia iránt érdeklődőket, akiket informatív kis videókkal vezetnek be a Hernád-völgy rejtelmeibe.
24
A SZÍNHÁZI ESTÉK HANGULATÁT IDÉZŐ GASZTRONÓMIAI UTAZÁS
A MESEBELI KASTÉLY A BOTANIQ Turai Kastély közel 150 éves falai között, a múlt és a jelen tökéletes összhangjában egy páratlan környezet várja a kikapcsolódni vágyókat az év minden napján. A sokáig kihasználatlan, neoreneszánsz stílusú kastély 2020-ban nyitotta meg újra kapuit a vendégek számára. A 2021-ben Európa legjobb kastélyhotele, 2022-ben pedig Magyarország legjobb 5 csillagos szállodája címet elnyerő hotel falai ma is őrzik a régmúlt szellemét, kiegészülve a modern luxus minden elemével.
A kastély két gasztronómiai egységgel várja a gasztronómia szerelmeseit: a Pálmaház egyedi bisztró hangulatával, míg a Clarisse exkluzív fogásaival varázsolja el vendégeit.
SZPONZORÁLT TARTALOM
A BOTANIQ egy olyan csodálatos világba repíti vendégeit, ahol a pihenés, az ellazulás és a nyugalom új értelmet nyer.
A Clarisseban a minden érzékszervet megmozgató felejthetetlen élményt és pillanatokat az ételek illata, a vendégtér egyedülálló szépsége, a zene, az ízek és az energiák egyedülállóan megkomponált harmóniája biztosítja a vendégek számára. A helyszín által inspirált és helyi alapanyagokból készülő menüsort, a fogásokkal harmonizáló bor- és koktélpárosítás, a Néma Júlia keramikus-művész által a menühöz tervezett kerámiaétkészlet, az egyedi zenei aláfestés, valamint a személyzet Zoób Kati által tervezett uniformisa teszik igazán emlékezetessé.
Az ősfás ligettel és impozáns kastélykerttel körülvett
KASTÉLYBANAMESEBELIKIKAPCSOLÓDÁSKÖRNYEZETBENBOTANIQTURAI
„Elvonulni a nagyváros zajától, magunk mögött hagyni a rohanó mindennapokat, önfeledten élvezni a természet, a gondoskodás és az elegancia kényeztető nyugalmát.”
BOTANIQ Turai Kastély egy igazán egyedülálló, mesébe illő élményt nyújt látogatói számára. A kastélyszálló számos pihentető szolgáltatással és gasztronómiai élménnyel készül nem csak szállóvendégei, de az arra látogatók számára is. Legyen szó aktív kikapcsolódásról, piknikezésről vagy éppen egy kényeztető wellness kezelésről, mindenki megtalálja a neki megfelelő pihenési formát.
A Wellness és Spa rituálék, az egyedi hangulatú finn szauna és gőzfürdő, valamint a terápiás sószoba garantálják a testi-lelki feltöltődést. A csodás környezetben megannyi sportlehetőség is rejtőzik köszönhetően a kinti, illetve benti fitnesz részlegnek, valamint a kastélykertben található teniszpályának, így az aktív kikapcsolódás hívei sem maradnak élmények nélkül. A BOTANIQ Turai Kastély különböző csomagajánlatokkal azokat is várja, akik csak egy nap erejéig szakadnának ki a városi élet monotonitásából. Külső- és belső wellnes részlege és két, igazán különleges étterme várja őket egy frissítő és pihentető napra, mely után újult erővel vághatnak neki a szorgos mindennapoknak.
A TERMÉSZETES KIKAPCSOLÓDÁS LUXUSA
Ezért van értelme az egyháznak is nemzetstraté giát készíteni, ahol önmagáról vall a nemzet nyil vánossága előtt, és bemutatja, amit ő tud felkínálni a tágabb közösségnek mint támasztékot, sajátos alapértéket, valami olyat, ami megkülönbözteti más, a nemzetet alkotó közösségektől. Manapság egyre inkább azt a tendenciát látjuk, hogy individuális igények fogalmazódnak meg a hittel, a vallással, az egyházzal szemben. „Miben segít engem személye sen a hit, a vallás, az egyház, a pap, ha gyászolok, ha beteg vagyok, ha a gyermekemmel van gondom, ha a házasságom van válságban, ha nehéz döntéseket kell hoznom…?”
A magyar reformátusok „kemény magja” mégis úgy tekint magára, mint közösség re, amely nem elsősorban saját egyháza tagjaiért akar tenni, hanem éppen azokért, akiknek az egyházon kívül szükségük van a lelki, anyagi segítségre. S a legtöbb, amit adhat, az a meg győződés: a 21. században is érdemes abból a tanítás ból kiindulni, amelyik már kétezer éve szolgál mérce ként és erőforrásként annyi közösségi és egyéni élet számára. És ez nem más, mint a keresztény tanítás. Ebben minden egyházi közösségben egyetérthetünk. De mi, reformátusok különös hangsúllyal tesszük hozzá, hogy ennek a tanításnak nemcsak kiinduló pontja a Szentírás, hanem belső mércéje is, norma normans. S ezért a Szentírás tekintélyének védelme, érvényének fenntartása, az abból fakadó hiteles élet megmutatása az, ami pótolhatatlanná tesz bennün ket. Mi „az Ige egyháza” vagyunk, elsősorban Bibliát olvasó közösség, mert ezt a könyvet nem egyszerűen a hitünk egy tiszteletre méltó dokumentumának tartjuk, hanem egy olyan isteni-emberi világnak, melyből ma is élni lehet. Egyház, nemzetet szolgáló egyház akkor és addig lesz, amíg ezt a meggyőződé sünket, hitvallásunkat nem adjuk fel.
Confessio et natio – (hit)vallás és nemzet. Hogyan kapcsolódik össze vagy különbözik egymástól éle tünk e két valósága a hit gondolatában és a vallási közösségek életgyakorlatában? Idén nyáron a nagy múltú szárszói konferencián a Kárpát-medencei ma gyar református nemzetstratégiáról tanácskoztunk. Az Egyház nemzetekfelettisége azt jelenti, hogy Isten Krisztus által minden embert magához hív a hívők közösségébe minden népből, nemzetből. Az Egyházhoz tartozásnak nincsenek faji, nemzeti, kulturális, nyelvi akadályai, hiszen egyetemes, vagyis görög eredetű kifeje zéssel: katolikus. Így vallja ezt minden egyházi közösség. Ezt az egyetemességet leginkább a római katolikus egyház jeleníti meg és éli, hiszen az egyház a világ bármely táján és bármely országában szolgál, a hívők közössége a római szentszék által meghatározott egyete mes rend és szabályok szerint működik. Történelmi adottság az is, hogy a különböző nemzetek egyházai karakteresen különböznek egymástól, s csak ha Magyarországot nézzük, nálunk is négy, tagságában kicsi, de gazdag történelemmel bíró ortodox egy ház működik, mely önmagát elsősorban a nemzeti hovatartozás alapján különbözteti meg, és egyházi felsőbbsége nem is nálunk, hanem az anyanemzete országában van. A történelmi protestáns egyházakra is igaz, hogy nemzeti alapon építették fel egyházi szervezetüket. Bárhogy alakult is a történelem során az egyetemesség és a lokalitás viszonya, egyetlen egyházi közösségnek sem lehet érdektelen, hogy hol él, milyen az adott környezet, az a történeti és kultu rális meghatározottság, amely befolyásolja szolgála tát. S ha abban a helyben, mely életének tere, isteni szándékot és döntést lát, akkor természetszerűleg ebben az összefüggésben teszi fel magának a kérdést: mi a dolgom éppen itt arra a világra, nemzetre nézve, melybe helyeztettem? „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére” – szólítja meg Istent a Himnusz költője nemcsak az egyház, hanem a nemzet tekin tetében is vallva az isteni meghatározottságot.
KÖZÉLET | BALOG ZOLTÁN | REFORMÁTUS PÜSPÖK REAKCIÓ
„A Szentírásból fakadó hiteles élet megmutatása, ami pótolhatatlanná tesz bennünket”
26
Egyházi nemzetstratégia?
Készült Magyarország Kormánya megbízásából. EgyesAÖSSZEFOGÁSRAMagyarországcselekszikHáborúsidőkbenvanszükség!háborúkegyetlen:emberéleteketkövetelésvárosokatpusztít.AszankciókpedigtönkreteszikEurópagazdaságát.EzértNöveljükahazaigázkitermelést.Továbbigázkészletetszerzünkbe.Fokozzukahazaiáramtermelést.energiahordozókraexporttilalmatrendeltünkel.Megvédjükarezsicsökkentést.
HaKÖZÉLETazerősekösszefognak,
28
Fel kell vennünk a harcot!
akkor győzelemre vezethetik a rájuk bízott közösségeket – ez volt az amerikai jobboldal legnagyobb politikai dzsemborija, a Conservative Political Action Conference (CPAC) legfontosabb üzenete, amelyet két héttel ezelőtt rendeztek meg Dallasban. A seregszemle magyar szempontból különös jelentőséggel bírt, hiszen a nyitó előadást Orbán Viktor tarthatta. A miniszterelnök jelenlétének nagy visszhangja volt a hazai és a nemzetközi médiában, az elhangzott beszéd pedig – nem túlzás állíta ni – a közéleti diskurzus egyik fő tárgyává vált az Egyesült Államokban is. A meghívás persze nem előzmény nélkül való, hiszen Orbán Viktor már májusban, az Alapjogokért Központ által szervezett első CPAC Hungaryn történelmi beszédet mondott. Meg hirdette a balliberális progresszió elleni sikeres harc tizenkét pontját. „A recept nyílt felhasználású, szabadon elvihető, tizenkét pontból áll” – fogal mazott. Nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a konzervatív erők reneszánszának elősegítését világszerte. A terv láthatóan jó úton halad, s nemcsak a jobboldali közvélemény értékelte a „siker receptjét”, hanem a baloldal is, mert erőteljes hisztériakampányba kezdett. A konzervatívok szerencsére komolyan vették és mélyre hatóan tanulmányozták az előadást – olyannyira, hogy a soron következő CPAC-en, amelyet Brazíliában rendeztek, az egyik legfontosabb program a tizenkét pont elemzése volt. Annak, hogy a recept működőképes, tizenkét év alatt négy kétharmados győzelem, egy küzdelmekkel, globális válságokkal teletűzdelt évtized után is erős jobboldal az ékes bizonyítéka. A budapesti CPAC-en elmondott felszó lalás azonban nem önmagában áll – sokkal inkább együtt értelmezhető a Tusnádfürdőn, majd Dallasban elmondott beszédekkel, hiszen olyan világképet, politikai stratégiát kapunk általuk, amely innovatív, versenyképes, sikeres tud lenni bármilyen jobboldali közösségben. A Tusványoson el hangzó gondolatok, bár elsősorban a magyar belpolitikának és a környező országok nyilvánosságának szólnak, évek óta érdemi reakciót váltanak ki a világsajtóban is – elég, ha az illiberális demokrácia fogalmának meghatározása körüli felháborodásra gondolunk. Ha értő füllel hallgatja az ember ezeket az elemzéseket, bonyolult világpolitikai összefüggések egyszerű magyarázatát vélheti felfedezni bennük. Ilyen megállapítás volt például legutóbb Erdélyben, amikor a kormányfő arról beszélt, hogy tisztában kell lenni a realitásokkal, és vázolta, hogyan lehetne véget vetni az orosz–ukrán háborúnak. Kifejtette, szerinte csak az Egyesült Államok és Oroszország köthet megállapodást a békés rendezés érde kében – ezzel ő volt az első, aki nyíltan kimondta, hogy Moszkva vélhetően nem Kijevtől vár garanciákat. A beszéd megnyugtatásként is szolgálhatott a magyaroknak, miszerint van olyan po litikus, aki rendelkezik vízióval, cselek vési tervvel és megoldási javaslattal, hogy Magyarország és Közép-Európa hogyan jöhet ki a legjobban ebből a nehéz helyzetből. Ez nem csupán példa nélküli az európai politikai diskurzusban, de sajnos kijelent hető: a balliberális oldal – legyen szó magyarországi vagy nyugati politikusokról – azt is megspórolja magának, hogy egyáltalán gondoljon valamit arról, mi folyik a világban. Inkább sorozatos műbalhékat gyárt.
Merthogy műbalhéból jutott bőven az utóbbi hónapokra. A balliberálisok által generált álhíráradat kezdődött a buda pesti CPAC-kel, majd folytatódott a tusnádfürdői beszéddel, hogy aztán kicsúcsosodjon a texasi CPAC-kel, ahol a progresz szív baloldal és csatlós médiája tökélyre járatta az aggódást Orbán amerikai jelenléte kapcsán. Miután összevissza hazu doztak arról, hogy a tusnádfürdői beszéd következményeként mégsem a magyar miniszterelnök mondja a nyitóbeszédet Dallasban, rázendítettek a „pénzért lép fel Orbán Viktor a CPAC-en” kezdetű műsorra. Bebizonyosodott, hogy ez az állí tás sem igaz, így elkezdődhetett a várva várt szélsőjobbozás, majd nagy vita bontakozott ki arról a nyugati sajtóban (lásd CNN), hogy a jelen lévő újságíróknak kell-e tudósítaniuk az eseményről. Legvégül megállapították, hogy a CPAC és benne „A magyar kormányfő minden tekintetben ellenáll a liberális kánon által irányvonalnak”megkövetelt ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT KUTATÁSI IGAZGATÓJA A CPAC reményt adhat a jobboldalnak, hiszen látható: a holnap tetterős vezetői már ott állnak a színpadon.
SZINKRON | KNOPF ALEXANDRA | AZ
a magyar kormányfő felszólalása veszélyes, érdektelen és jelentéktelen – mindez természetesen egyszerre. Arról persze kevés szó esett a balliberális sajtóban, hogy a magyar miniszterelnök részéről nem csupán tudatos építkezés és szövetségkeresés figyelhető meg, ő maga is kilépett a nemzetközi térbe, és nemcsak az európai, hanem a nemzetközi jobboldal kiemelkedő alakjává vált. A találkozó jelentőségét persze nem szabad túlértékelni, de a texasi CPAC után mégiscsak eggyel több érvünk van arra, hogy a tengerentúlon is tudják már, kicsoda Orbán Viktor, figyelnek arra, hogy mit mond és mit képvisel. Ráadásul nem is gondolnánk, mennyi közös témánk van az amerikai republikánusokkal.Nemvéletlenülfogadta
HIRDETÉS
tapsvihar a hallgatóság körében az olyan kijelentéseket, hogy „mi valóban megépítettük azt a bizonyos falat”, vagy hogy „a globalisták mind mehetnek a pokolba, én Texasba jöttem”. A közönség állva tapsolt akkor is, amikor a gyermekvédelem kérdésére terelődött a szó. Az Egyesült Államokban gyermekeiket nevelő szülőknek ez ugyanis fájó pont, azt a harcot, amelyet mi itt, Magyar országon sikeresen vívtunk meg áprilisban, ott egyelőre elvesztették, és ez felháborítja az amerikai édesanyákat és édesapákat. A téma fontosságát jól mutatja, hogy Dallasban Donald Trump volt elnök is Orbán Viktoréhoz hasonló gon dolatokat fogalmazott meg az amerikai iskolákon végigsöprő morális válságról. Trump egyenesen feltette a kérdést: ho gyan lehetséges az, hogy istentiszteletet nem lehet tartani az iskolákban, de drag show-t igen? A globális baloldal receptje nem szól másról, mint lerom bolni a család intézményét, elvenni a szülőktől a gyermekek nevelésének jogát, elfoglalni a médiát, az egyetemeket, a kuta tási központokat, hogy ezeken keresztül furakodhasson be az emberek mindennapi életébe. A CPAC mégis reményt adhat a jobboldalnak, hiszen látható: a holnap tetterős vezetői már ott állnak a színpadon. Köztük a magyar kormányfő, aki minden tekintetben ellenáll a liberális kánon által megkövetelt irány vonalnak: az emberek terheit a lehető legnagyobb mértékben csökkentő gazdaságpolitikát, a hagyományos családmodellt és a bevándorlásellenességet képviseli. És – a progresszívok pechjére – egyre több szövetségese akad. Ennek a politikának a megvalósításához feltétlenül szükséges a nemzeti erők nem zetközi összefogása, valamint az a konzervatív ellenforradalom, melynek célja, hogy a józan ész erői 2024-ben Washingtonban és Brüsszelben is visszavegyék az intézményeket. A feladat tehát adva van: fel kell vennünk a harcot, hogy megnyerhessük a jövőt, hiszen a nyugati civilizáció túlélése a KÖZÉLETtét.SZINKRON
Elnök úr, polgármester úr, professzor úr, szenátor úr, kedves barátom, Visy Zsolt, kedves barátaim!
KÜLHON 30
Martonyi János korábbi külügyminiszter beszéde Marosvásárhelyen a Hunyadi Jánosszobor avatása alkalmából 2022. július 30-án.
Azok akikmaradni,akarunkvagyunk
Mindenekelőtt köszönet mindazoknak, akik ennek a szo bornak a létrehozásában, elhelyezésében szerepet játszottak. Akik lehetővé tették a mai különleges, mind a két nemzet, sőt egész Európa szempontjából lényeges eseménynek a meg rendezését. És köszönet azért legfőképpen, hogy itt lehetek, és ha már itt vagyok – voltaképpen ezt a kora hajnali utazást nem azért határoztam el, hogy megismételjem mindazt, ami már előttem elhangzott, hiszen a legfontosabb gondolatok Hunyadi Jánosról már jelentős részben elhangzottak –, néhány általános következtetést kísérlek meg levonni. Hunyadi János valóban a nemzeti történelmünk és Európa történelmének óriása. Nélküle nagy valószínűséggel sem a magyarok, sem a románok, sem más európai nemzetek nem lennének ugyanazok, mint amik, mert nélküle máshogy alakult volna az európai történelem. Ez az, amit mindenek előtt köszönünk Hunyadi Jánosnak. A származásáról a tör ténészek vitái biztosan tovább fognak folyni, de ami engem illet, a származásnak, különösen Európának ezen a táján, olyan különlegesen nagy jelentőséget nem tulajdonítok. Mi magyar szempontból Ady Endre soraival értünk egyet, aki azt mondta: „Kitárul afelé karom, / Kit magyarrá tett értelem, / Parancs, sors, szándék, alkalom.” Sok más nagy magyar költőt, József Attilát is lehetne még idézni. De térjünk rá inkább röviden arra a néhány pontra, amely Hunyadi János életének, hőstetteinek a főbb üzenete. Először is nagyon fontos az ellenállás, a bátorság és az önfeláldozás példája. Ha jön egy gigászi hatalom, amely létében fenyeget egy nemzetet, el kell dönteni: megalkuszunk, behódolunk, átvesszük a hódító nyelvét, szokásait, életmódját, vallását, vagy pedig ellenállunk. Nos, ő az ellenállást, a harcot válasz totta, és vezette is. Az ellenállás és a harc pedig a független séget, a belső egyéni és a közösségi szabadságot, a nyelvünk,
KÜLHON a gondolkodásunk, a kultúránk és legfőképpen a vallásunk szabadságát üzeni nekünk. Nem véletlenül ismétlem a val lást, hiszen Hunyadi János életművének középpontjában a kereszténység védelmezése állott, a keresztény hité, a keresztény tanításé, amely szerint Isten az embert saját képmására teremtette, s mely szerint az emberek egyenlők, egyenlő a méltóságuk, a szabadságuk és a felelősségük. És persze megkerülhetetlen a kereszténységgel összefüg gésben az európai kultúra, iden titás, az európai életmód, a zsidókeresztény hagyományokra épülő európai történelmi örökség. Ettől vagyunk európaiak, és ezt Hu nyadi Jánosnak is köszönhetjük. Föltehetjük a kérdést: vajon mi lett volna, ha ő nincs, vagy nem választja a harcot, és nem lesz belőle hős, nem kerül a történelem legpozitívabb oldalára, a hősök és mártírok oldalára? Nos, nem tudjuk, egyébként sem teszik föl bölcs történészek soha így ezt a kérdést. De talán nem látnánk azokat a dómkupolákat, amelyek, mint Márai Sándor írja, „összekötik az európai keresztény kultúra őrhelyeit”. Lehet, hogy nem látnánk a kereszteket sem. Sem az utainkon, sem a temetőinkben, sem a templomainkon. Az is lehet, hogy nem hallanánk a harangszót. És most nemcsak a déli harangszóra gondolok, hanem általában véve nem adna keretet az életünknek a mindennapos harangszó az ünnepeinken, a gyászainkban, a temetéseinken. Röviden: nem lennénk azok, akik vagyunk. Márpedig mi azok akarunk maradni, akik vagyunk. Látni akarjuk a kereszteket, hallani akarjuk a harangszót; azt a harangszót is, ami bennünk szól, ahogy Csoóri Sándor írja a Harangok zúgnak bennem című, csodálatos versében. Igen, barátaim, ezek a harangok bennünk zúgnak, és nekünk az a dolgunk és feladatunk, hogy ezek a harangok ne csak most, hanem a jövőben is zúgjanak bennünk, magyarokban, romá nokban, szerbekben, horvátok ban, németekben; mindazon né pekben, amelyek Hunyadi János vezérletével együtt harcoltak. És minden más keresztény és európai emberben is, mert összetartozunk. Összetart minket a történelmünk, összetartanak a hagyományaink, a gondolataink, érzéseink, és összetart a közös vallásunk. A mai esemény ezért nagy jelentőségű nemcsak a mi két nemzetünknek, hanem egész Európának, sőt a világnak is, hiszen a keresztény vallás is univerzális, ezt soha nem szabadBarátaim,elfelejtenünk.mégegyszer köszönöm azt a különleges lehe tőséget, hogy itt lehetek ezen a nagy, közös ünnepen.MASZOL.ROHIVATALA,POLGÁRMESTERIMAROSVÁSÁRHELYAFOTÓK:
„Látni akarjuk a kereszteket, hallani akarjuk a harangszót”
31www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
KÜLFÖLD
Nagy a versenyfutás a világverő ukrajnai termőföldért – elég bonyolultan alakultak a földügyek a Szovjetunió szétesése óta. Körképünk.
KOHÁN MÁTYÁS AZ UKRÁN ANYAFÖLD?
Keleti határunktól pár száz kilométerre cseppet sem filo zófiai síkon folyik a harc azon, hogy kié is Ukrajna – de ez a harc ezernyi puhább eszközzel már évtizedek óta tart. Az ukrán föld birtoklásának kérdése most nagy nyilvánossá got kapott itthon és a nemzetközi sajtóban is: sok izgalmas dolog történik ezekben az években.
A CSERNOZJOM KINCSE Kezdjük az alapoktól: Ukrajna a közismert szólás szerint Európa éléskamrája, óriási földterülettel rendelkezik, a 42 millió hektárból becslések szerint 30 millió hektárnyi a világ legjobbjának számító feketeföld, azaz csernozjom – ez annyi, mint az EU összes termőföldjének az egyharma da. Ezen 64 millió tonna gabona terem évente békeidőben: Ukrajnában az export 40, a bruttó hazai össztermék 8, a foglalkoztatás 17 százalékát az agrárium adja. Ezt a mérhetetlen földvagyont a szovjet időben az ál lami termelőszövetkezetek kezelték. Az identitásában és politikai meggyőződésében rendkívül töredezett Ukrajna a Szovjetunió felbomlása után a gazdasági fejlődés egy egészen különleges válfaján ment keresztül. Az ország javait gyakorlatilag maradéktalanul politikailag bekötött oligarchák osztották fel maguk között, s innentől kezdve ezen oligarchák és pártjaik kegyeiért küzdöttek mind az oroszok, mind az Ukrajna iránt újdonsült érdeklődést mutató Nyugat. Ez volt a rendszerváltozás utáni ukrán politika alapvető hajtóereje, amely megelőzött mindenféle geopolitikai vagy elvi megfontolást. A földektől azonban eleddig – jogilag legalábbis mindenképpen – sikerült távol tartani az oligarchákat: 2001-ben teljes körű földeladási moratórium lépett életbe a földek 96 százalékára, mintegy 41 millió hektárra. Ennek 68 százalékát, szűk 28 millió hektárt mintegy hétmillió magánszemély birtokolt. Az ő földvagyonuk, hacsak nem tudtak vagy akartak maguk gazdálkodni, pénzzé nem tehető vagyon volt, ami jelentős mértékben leverte a földbérleti díjakat is. És azt is sikerült elérni, hogy se a tőkeerős oligarchák, se a külföld ne csapjon le azonnal fityingekért az ukrán földre. Mivel azonban Ukrajnáról van szó, a földeladási morató riumot természetesen ott kerülték meg, ahol csak lehet – így mára átláthatatlan viszonyok alakultak ki, sok esetben nem lehet tudni, valójában ki használja a hivatalosan el nem adott földeket. A kiskapuk legnagyobbika természetesen a bérlés volt: egy 49 évre szóló lízingszerződéssel egy külföldi cég is gyakorlatilag messze a piaci ár alatt úgy használhatja a földet, mintha megvette volna. Aztán ott vannak az oligar chák – hogy, hogy nem – óriási területek felett diszponáló mezőgazdasági cégei, az úgynevezett agroholdingok, amelyek
32
KIÉ
SHUTTERSTOCKFOTÓ:
JÖTT A LIBERALIZÁCIÓS NYOMÁS Ukrajnában politikai szinten 2014-ben – eltekintve a Krím től és a Donbasz azon területeitől, amelyeket Oroszország háborús úton fizikailag is kivont Kijev fennhatósága alól –egyértelmű győzelmet aratott a Nyugat, s az ország gazda sági értelemben is elkezdett csatlakozni ehhez a világhoz. Áramlott a nyugati fegyver, hadisegély, és megjelent az atlanti civilizáció gyenge láncszemeinek klasszikus fejlődési útvonala: IMF-es és világbanki hitelek a minél jelentősebb piacliberalizáló reformokért cserébe. Ukrajna esetében a földeladási moratórium eltörlésének igénye elsődleges elvárás volt a hitelekért cserébe az amerikai külügy, a Világ bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részéről – sőt 2018-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága is elítélte Ukrajnát a moratórium miatt. A nagy nyugati pénzintézetek érvei szerint a föld liberalizációra az agrárium termelékenységének növelé se érdekében van szükség, hiszen ha a kisbirtokosokat nagybirtokosok váltják, 30 százalékos termelékenység növekedés következhet be az agrárszektorban, ami öt éven belül 4,4, tíz éven belül 12,5 százalékkal dobhat ja meg a bruttó hazai összterméket. Legalábbis ezek kel a számokkal érvelt a 2013-ban „vidéki földtulajdoni és kataszterfejlesztési projektre” 89 millió dollárt, majd 2019-ben „a mezőgazdasági piac újrastrukturálására és állami földaukciókra” 200 millió dollárt adó Világbank. E hitel odaítélése után Volodimir Zelenszkij elnök személye sen ígérte meg: gyorsak lesznek a moratórium feloldásával. Nem hazudott: 2020 márciusában, amikor gazdasági értelemben a legkeményebben beütött a világon a pandémia, és Ukrajna felszínen maradásához 5 milliárd dolláros IMFhitelcsomagra volt szükség, Zelenszkijék a valutaalap nyo mására átverték a parlamenten a földvásárlási morató rium eltörlését, pedig a Rating Group 2019. októberi felmérése „A földeladási moratórium eltörlésének igénye elsődleges elvárás volt a hitelekért cserébe”
némelyike tőzsdén jegyzett vállalat, így bármikor szerezhet benne tulajdont olyasvalaki is, aki amúgy földet nem vehetne. Feloldották a termőföld újrabesorolásának tilalmát, így a területek átminősíttetésével mindenféle mennyiségi korlát kijátszható. Kiváló kiskaput jelent az is, hogy Ukrajnában termőföldet hivatalosan ugyan nem, de település belterületén fekvő telket nyugodtan vásárolhatott külföldi, és időnként különös birtokok tudtak belterületi telekké minősülni. Vala mint a törvény kijátszásának legősibb módja, hogy egysze rűen nem tartják be, és Ukrajnában ez is előfordult – Denisz Smihal miniszterelnök maga vallotta be 2020 novemberében, hogy 5 millió hektár állami földet, az ország területének 8 százalékát sikerült „illegálisan privatizálni”.
KÜLFÖLD 33www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
A tizenegyedik, ugyanekkora Ukrprominvest-Agro magáé Petro Poro senko exelnöké. A 110 ezer hektáros, tizenkettedik Agroton vezetője, Jurij Zsuravlov pedig szintén Régiók Pártja-tag volt. Ukrán katona egy szántóföld szélén Kilőtt tank egy ukrán falu utcáján „Külföldi természetes vagy jogi személyek, illetve külföldi vagy azonosíthatatlan tulajdonú cégek továbbra sem vehetnek semmit”
34
KÜLFÖLD A LEGNAGYOBB AGRÁRCÉGEK UKRAJNÁBAN Világszerte idézte a média a nemzetközi földpiaci helyzettel foglalkozó Oakland Institute 2014-es elemzését, mely szerint ekkorra 2,8 millió hektár ukrajnai termőföld kerülhetett tíz multinacionális agrárcég kezébe. Az Oakland Institute ezt a számot a Land Matrix nevű, szintén nemzetközi, a földeladásokat és -bérbeadásokat követő szakportál adataiból dolgozva közölte. Ezek a „multinacionális agrárcégek” túlnyomó többsége csak annyiban multinacionális, hogy ukrán tu lajdonosaik adóparadicsomok segítségével kerülik meg a közterhek befizetését – az pedig, hogy az ukrán oligarchák aktuálisan kihez vannak bekötve, gyakorlatilag kideríthetetlen újságírói eszközökkel. Ukrajna első számú agrárszakportálja, a Latifundist minden évben összeállítja a legnagyobb „földbankkal” rendelkező, azaz de facto, akármilyen jogi konstrukcióban a legnagyobb területen gazdálkodó vállalatok százas listáját. Az adatokból kiderül, hogy a 100 ezer hektárnál nagyobb területtel bíró legnagyobb tizenhárom cég közül – melyek összesen szűk 3 millió hektár felett diszponálnak – mind össze három mondható valóban külföldinek: a negyedik helyen álló, 300 ezer hektáros, az amerikai NCH Capital tőkealap által birtokolt Agroproszperisz, a hatodik, 195 ezer hektáros, szaú di királyi tulajdonban álló Continental Farmers Group, illetve a tizenharmadik, 110 ezer hektáros, a francia SAS Investcompagnie tőkealap tulajdonolta A-Grain. Az összes többi cég ukrán „üzletembereké”, akiket többségében oli garchaként is besorolhatunk. A legtöbb föld, 506 ezer hektár felett a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, a Kernel diszponál; bár a cég névleg luxemburgi, tulajdonosa, Andrij Verevszkij oroszpárti ukrán oligarcha, korábban a Viktor Janukovics-féle Régiók Pártjá nak parlamenti képviselője volt. A második Eurázsia legnagyobb tojástermelője, a 460 ezer hektáros Ukrlandfarming, melynek tulaj donosa, Oleh Bahmatjuk szintén politikaközeli oligarcha, az ivanofrankivszki önkormányzat képviselője – a cég pedig Ciprusra van bejegyezve. Akárcsak a bronzérmes, 370 ezer hektáros Mironivszkij Hliboprodukt, melynek tulajdonosa, Jurij Koszjuk szintén oligarcha, korábban Petro Porosenko elnök hivatalának helyettes vezetője, majd tanácsadója volt; ettől valószínűleg nem független az, hogy a kormány 2018-as, 6 milliárd hrivnyás agrártámogatási keretéből ők egyedül 30 százalékot kaptak. Az ötödik, a 220 ezer hektáros Astarta, Ukrajna legnagyobb cukor termelője névleg szintén multinacionális, hiszen Hollandiában van bejegyezve, de alapító-tulajdonosa, Viktor Ivancsik ukrán. A hetedik, a 160 ezer hektáros Epicentr Agro szintén ukrán agro holding a Hereha házaspárral az élen; Hereháék üzleti tevékeny ségük mellett parlamenti, illetve kijevi önkormányzati képviselők. Szintén ukrán házaspáré a 150 ezer hektáros nyolcadik ASZT. Vik tor Janukovics két régi párttársa, Rinat Ahmetov és Vadim No vinszkij birtokolja a kilencedik, 127 ezer hektáros HarvEastet. A tizedik IMC 120 ezer hektárával Olekszandr Petrov üzletemberé.
Mindezszövetségeseié.perszemessze
Ha egyszerű választ keresünk arra a kérdésre, hogy kié Ukrajna földje, akkor azt mondhatjuk, hogy leginkább az ukrán oligarcháké, azon belül is Viktor Janukovics egykori elnök
BONYOLULT ÖSSZKÉP A jogi helyzet tehát az, hogy ukrán termőföld egyáltalán nem lehet külföldiek tulajdonában, egyetlen négyzetcentiméter sem. A valós helyzet azonban ennél jóval komplikáltabb – lásd keretes írásunkat Ukrajna legnagyobb agrárcégeiről.
„Denisz Smihal miniszterelnök maga vallotta be, hogy az ország területének 8 százalékát sikerült »illegálisan privatizálni«” átláthatatlan viszonyok alakultak ki”
nem jelenti azt, hogy az amerikai cégek semmit ne tennének az ukrán agrobizniszben – a nagy agroholdingokban például minden további nélkül vásárolhatnak részesedést, mint azt a Cargill 2014-ben az Ukrlandfarming egy 5 százalékos részvénypakkjával meg is tette. A Cargill egyébként röviddel a Szovjetunió felbomlása után megjelent Ukrajnában, és ellátja az országot gyomirtóval, maggal, mű trágyával, táppal, gabonaraktárt és két kikötőterminált is üze meltet. Így az ő esetükben – hasonlóan a mikolajivi kikötőbe 30 millió dollárt fektető Bungehoz – például joggal vetődik fel a kérdés, hogy amikor az Egyesült Államok fegyvereket küld az ukrán tengerpart védelmére, nem a befektetéseit védi-e. A Bayer által 2018-ban felvásárolt Monsanto 1992 óta működött Ukrajnában, vegyipari termékekkel és magokkal kereskedett, szintén 2014-ben bővítette vetőmaggyárát 140 millió dollárért, és valamelyest abban is lehetett szerepe, hogy az Ukrajnából a génmódosítást tiltó Európába irányuló szójaexportnak az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint 65 százaléka illegálisan génmódosított. És ott van a DuPont, amely véletlenül szintén 2014-re készült el a vetőmaggyár-bővítéssel. Így ha földtulajdonban még jó ideig illegális is, az ukrán agrárbiznisz egészében jelentős és elterjedt amerikai tulajdon
szerint a lakosság 73 százaléka ellenezte, 81 százaléka pedig egyáltalán nem adna el földet külföldieknek. Bár a kormány – talán nem véletlenül – a szervezett tiltakozást ellehetet lenítő lezárások közepén nyújtotta be a törvényjavaslatot, gazdák, mezőgazdasági munkások, tudósok, pártok közösen kezdtek tiltakozni ellene, az ellenzék pedig a parlament ben obstruált: módosítók ezreinek benyújtásával blokkolta a törvényt, és népszavazásra akarta bocsátani. Amit végül el tudtak érni, az a törvényjavaslat jelentős mértékű felvizezése volt. A 2021 júliusában életbe lépő első fázisban a földek eladhatók lettek, és minden ukrán állam polgár vásárolhat maximum 100 hektárt – bár ez szigorú szabálynak tűnik, a strómanokon keresztüli földvásárlás így is lehetségessé válik. 2024 januárjától, a második fázis ban aztán megnyílik a földvásárlás lehetősége az ukrajnai tulajdonossal bíró jogi személyek előtt is, a limit pedig 10 ezer hektár – az eredeti törvényjavaslat 20 ezerről szólt. Külföldi természetes vagy jogi személyek, illetve külföldi vagy azonosíthatatlan tulajdonú cégek továbbra sem vehetnek semmit, ezt a tiltást csak országos népszavazás oldhatja fel a törvény szerint, melynek időpontja nincs kitűzve.
KÜLFÖLDvan.
35www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
SHUTTERSTOCKFOTÓ: „Mára
Thomas Chambers: A Constitution és a Guerriere (1845)
A nemzeti alkotmányok a modern államok védjegyei
Az alkotmányjogászok az alkotmányokra elsődlegesen jogi szövegként tekintenek, ön azonban a történelmi jelentőségüket emeli ki. Sokféleképpen lehet és kell vizsgálni ezeket a szövegeket. Általában meghatározott országok vagy területek össze függésében tekintünk rájuk, és az adott helyen érvényes szokások és módszerek szerint értelmezzük őket. Ehhez képest a könyvemben arra kerestem választ, hogyan terjedt el az alkotmányozás a világ különböző részein, és hogyan hatottak egymásra ezek a dokumentumok. 1814-ben például a norvég alkotmány elkészítésére mindösszesen hat hét állt rendelkezésre a közvetlenül fenyegető svéd katonai támadás miatt, így egész paragrafusokat kölcsönöztek más országok alkotmányaiból. Ez sok esetben nemcsak az alkotmány szöveget, hanem az alkotmányos elképzeléseket is érintette. Az Egyesült Államok alkotmányát tekintik az első emb lematikus alkotmányozási kísérletnek. A könyvében emellett más érdekes történelmi fejezetekre is rávilágít. 1982-ben kezdtem érdeklődni az alkotmányok iránt, amikor az Egyesült Államokba költöztem tanítani. Ahogy mondani szokták, a tengerentúlon az alkotmány erős patrióta kul tuszt teremtett. Ennek alapján indultam el a kutatásom ban. Már a 17. században is voltak ugyan előjelei az újfajta írott alkotmányosságnak, a kartális alkotmányok csak a 18. század közepétől kezdtek igazán elterjedni, nagyrészt a háborúk, a felvilágosodás eszméi és a nyomtatás elterje dése révén. Korzika lázadó vezetői már 1755-ben figyelemre méltó és demokratikus alkotmányt írtak. Nagy Katalin orosz cárnő a másik példa. Célja az volt, hogy megerősítse és megszilárdítsa az 1756-tól 1763-ig tartó hétéves háború miatt nagy pénzügyi veszteségeket szenvedő országa bi rodalmi státuszát. Ennek érdekében az 1760-as években Nakaz néven érdekes alkotmányjogi elveket tartalmazó dokumentumot terjesztett elő. Bár ez nem egy klasszikus értelemben vett alkotmány volt, a cárnő olyan stratégiákat alkalmazott, amilyeneket a későbbi alkotmányok esetében használtak. Így például alkotmányozó konventet hívott életre, és több nyelvre is lefordíttatta a dokumentumot. Vagyis az 1787-es philadelphiai konvent nem egy új innováció volt, hanem csak annak a korszellemnek a része, amely az egész nyugati világot jellemezte.
SÁNDOR LÉNÁRD
METMUSEUMFOTÓ: KÜLFÖLD 36
Nemcsak a felvilágosodás és a liberalizmus eszméi, de a szuverenitás megőrzése és a hegemón törekvésekkel szembeni dac is inspirálta az alkotmányozást – fejti ki Linda J. Colley brit történész.
LINDA J. COLLEY 1949-ben született az angliai Chesterben. A Princetoni Egyetem történészprofesszora, az 1700-as évek utáni brit és világtörténelem elismert szakértője. Hét könyv szerzője, köztük a nemzeti alkotmá nyok történelmi aspektusát feldolgozó The Gun, the Ship, and the Pen: Warfare, Constitutions, and the Making of the Modern World (a fegyver, a hajó és a toll – harcmodor, alkotmányok és a modern világ megteremtése) című köteté.
Könyvének egyik fő üzenete, hogy nemcsak a felvilá gosodás eszméi és a liberalizmus, hanem a háború és a szuverenitás is jelentős szerepet játszott az alkotmányok elterjedésében világszerte. Ebben a tekintetben nagy jelentőséget tulajdonítottam a hadviselés természetében bekövetkezett változásoknak. A 18. század közepére a háborúk egyre kiterjedtebbé váltak, gyakran több kontinensen is zajlottak, tengeri és szárazföldi erőket egyaránt magukban foglaltak. Ez rendkívül költséges nek bizonyult, különösen a háborús nagyhatalmak számára, amelyeknek egyre jelentősebb haditengerészetet és száraz földi csapatokat kellett mozgósítaniuk. Sok uralkodónak kihívást jelentett, hogyan tudja előteremteni és finanszírozni a katonai kiadásokat és biztosítani az adóbevételeket. Ezt próbálták rendezni az új alkotmányos dokumentumokkal, amelyek szerződést kínáltak az uralkodó és az alávetettek között. Több jogot és nagyobb lehetőségeket nyújtottak a lakosságnak, cserébe a polgári és katonai kötelezettségeik teljesítéséért. A könyv szerint történelmi tapasztalat támasztja alá: az alkotmányok elfogadásának indoka, hogy ellenálljanak és visszaszorítsák a hegemón hatalmak terjeszkedési törekvéseit. Szerintem ez egy igazán érdekes aspektusa az új típu sú alkotmányok 1750 utáni elterjedésének. Az uralkodók és az aktivisták egyre jobban felismerték, hogy az alkot mányos dokumentumoknak nem pusztán befelé tekintő funkciójuk van, nem csak belföldi igényeket elégítenek ki. Ha ugyanis kinyomtatják és idegen nyelvekre is lefordítják, akkor az alkotmányok népszerűsítik egy-egy ország jogi és politikai berendezkedését, és elhelyezik az adott politikai közösséget a világtérképen. Következésképpen, ahogy az alkotmányokat egyre inkább a modern állam védjegyei nek tekintették, egyre több állam kezdett alkotmányozni. Az amerikai függetlenségért harcoló forradalmárok éppen ezt tették 1776 után. És ugyanezt tették azok az államok, területek is, amelyek, sok esetben alappal, tartottak attól, hogy megtámadják, elfoglalják vagy gyarmatosítják őket. A védtelenebb államok, miután elfogadták saját alkotmá nyukat, lefordították több nyelvre, kiadták és eljuttatták a világ különböző részeire, ezzel hirdetve autonóm politikai identitásukat és létjogosultságukat.
A védtelenebb államok is ugyanazzal a sansszal vágtak neki alkotmányos identitásuk hirdetésének?
Természetesen ez nem minden esetben járt sikerrel. Hawaii például joggal tartott attól, hogy akár európai, akár amerikai gyarmatosítók veszik át a hatalmat felette. Ennek megfele lően 1840-től az uralkodók több alkotmányt is készítettek, aztán szétküldték őket a világban. Ennek ellenére az ame rikaiak végül az 1890-es években elfoglalták Hawaiit. Egy másik példa Tunézia volt, ahol 1861-ban alkották meg az első modern iszlám alkotmányt annak reményében, hogy majd távol tartja a gyarmatosító franciákat. Japán is hasonló stratégiát követett az 1889-es alaptörvény megalkotásával, amely az első alkotmány volt Kelet-Ázsiában. Az ő elképze lésük viszont sikerrel járt, a szigetország ügyesen használta új alkotmányát arra, hogy modern és magabiztos államként mutassa magát a világban. Az Egyesült Királyságnak viszont a mai napig nem kartális, hanem történeti alkotmánya van. A brit tapasztalat meglehetősen ironikus. 1653-ban az Oliver Cromwell nevével fémjelzett, rövid életű Angol Köztársaság egy úttörő jellegű kodifikált alkotmányt fogadott el. Ám 1660-ban visszaállították a monarchiát, Nagy-Britanniának azóta nincsen kodifikált alkotmánya. Vitathatatlan, hogy az országnak kevésbé van szüksége egy ilyen dokumentum elfogadására, ugyanis soha nem rontottak rá, nem fenyegette külföldi invázió, nem élt át polgárháborút. A létét veszélyeztető kihívásoktól való vi szonylagos mentesség teszi lehetővé, hogy Nagy-Britannia kodifikált alkotmány nélkül működhessen. Hogy ez meddig fog tartani, az a jövő zenéje.
MANDINER-ARCHÍVFOTÓ: „Az alkotmányok népszerűsítik egy-egy ország jogi és politikai berendezkedését” 37www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
38
Folytatódik a harc az amerikai Republikánus Pártban.
KÜLFÖLD | SZILVAY GERGELY | FŐMUNKATÁRS REAKCIÓ
kérdésekben,megnyilvánultrumpistavonala»megosztó«ésúgytűnik,éppezértsikeres”
Gőzerővel készül az Egyesült Államok a novemberi félidős választásra. Eddig Joe Biden elnök szeren csétlenkedései és a gazdaság rossz állapota miatt úgy tűnt, hogy a republikánusok tarolnak majd. Ez a lendület most kicsit visszaesett, de még hóna pok vannak hátra. Elsősorban még nem a pártok versenyeznek egymással, hanem a pártokon belül folyik a harc a szenátori és képviselői jelöltségekért. A republikánusoknál ez két irányzat harcát jelenti: a neokonokét és a trumpista populistákét. A lapok ezt – talán némileg leegyszerűsítve – úgy jellemzik, mint proxiháborút Donald Trump és egy kori alelnöke, Mike Pence között, aki inkább a fősodratú neokon vonal követője volt. Mások George W. Bush volt elnököt tartják a neokonok vezetőjének, bár ez inkább csak amolyan erkölcsi támoga tást jelenthet. A valódi operatív vezető valószínűleg inkább Mitch McConnell kentuckyi szenátor, aki elnöksége alatt együttműködött Donald Trumppal, de aztánNos,összevesztek.azelőzőhetekben a vártnál na gyobb mértékben taroltak a Trump ál tal támogatott aspiránsok a tagállamok jelöltségi versenyein. Wyomingban, ahol a legnagyobb mértékben szavaztak a jobboldalra 2016-ban, a két republikánus versenyző a trumpista Harriet Hageman ügyvéd, illetve Liz Che ney képviselő, Dick Cheney, a Bush-éra prominens politikusának lánya, aki a neokonok egyik vezető sze mélyisége. Cheney alelnöki tisztséget tölt be abban a január 6.-bizottság néven emlegetett testületben, amely Trump állítólagos szerepét vizsgálja a Capito lium melletti, káoszba fulladt tüntetés megszervezé sében. Egyike azon tíz republikánusnak is, aki Trump elnöki tisztségből való elmozdítására szavazott. Férje annak az ügyvédi irodának dolgozik, amely a demok rata párti elnök fiát, a számos botrányba keveredett Hunter Bident védi. Cheney hajthatatlan „never Trumper”, és mostanában már többet foglalkozik az egykori elnök és követői ütlegelésével, mint Wyo ming ügyeivel. A felmérések szerint jócskán le is van maradva ellenfelei mögött.
Neokonok populistákkontra
A neokonok és a Trump-vonal között ideológiai és stratégiai háború is zajlik. Előbbiek ugyanis régóta kizárólag gazdasági kérdésekkel hajlandók foglal kozni – már ami a belpolitikát illeti, külügyekben ugyanis a beavatkozó politika hívei. Nekik nem nagyon vannak válaszaik a kultúrharcos kérdések re, mindenre a „kevesebb adó, több szabad piac” a receptjük. Attól félnek ugyanis, hogy ha belemennek kultúrharcos kérdésekbe – abortuszszabályozás, kritikai fajelmélet és genderideológia az iskolákban stb. –, azzal szavazókat veszít a pártjuk. A trumpista populista vonal azonban határozottan megnyilvánul e „megosztó” kérdésekben, tisztességes középjobbos – józan észen alapuló – vá laszt megfogalmazva, és úgy tűnik, épp ezért sikeres. A demokraták azért állíthatják be teljesen abortuszellenesnek a republi kánusokat, mert neokon politikusaik nem mondanak semmit, ahelyett hogy a bevett álláspontjukat képviselnék, misze rint az első tizenöt hétre csökkentenék a magzatelhajtás lehetőségét (amivel a többség egyet is ért), és rámutatnának, hogy a demokraták lénye gében a születés pillanatáig támogatják az abortuszt (amivel a többség nem ért egyet). Emellett Virginia állam tavalyi esete is megmutatta, hogy a gender ügyek Biden-féle iskolai túltolása elleni s a szülők jogai melletti kiállás még demokrata szavazókat is át tud csábítani a republikánus térfélre. A jobboldalnak pont az segítene novemberben, ha nem a neokonok visszavonulós-meghunyászkodós stratégiáját képviselné kultúrharcos ügyekben, hanem okosan beleállna a harcba a demokraták hatalmon lévő balszárnyával szemben.
„A
Újragondolt klasszikusokÚjragondolt klasszikusok BALÁZS János DEBRECEN Dósa nádor tér MISKOLC Erzsébet tér PÉCS Széchenyi tér SZEGED Aradi vértanúk tere SZOMBATHELY Belső Uránia udvar RÚZSA Magdi CONCERTO Budapest KELLER András VEZÉNYEL: MŰSORVEZETŐ: Bősze Ádám 2022. AUGUSZTUS 27. 19:30 BUDAPEST, ERKEL SZÍNHÁZ Jegyek: mvmzenergia.hu Gyere, és nézd óriáskivetítőn élőben, ingyenesen!
SZALAI LAURA
Feltámadtamagyarturizmus
40
GYÖRGYVARGA/MTIFOTÓ:
MAKRONÓM
KOVÁCS DÁNIEL,
A koronavírus-járvány utáni első szabad évben a közelgő gazdasági világválság réme sem ijesztette el az utazni vágyókat. Idén nyáron megtelt a Balaton, a koráb binál jóval többen érkeztek külföldről is. Ám a felhők gyülekeznek az ágazat felett.
MAKRONÓM
TAVASZ VÉGÉN BEGYÚJTOTTÁK A RAKÉTÁKAT
Ha egyetlen képpel akarnánk ábrázolni az idei főszezont, bizonyára egy napsütötte strand lenne, vakítóan kék, sima víztükörrel. Két koronavírusos esztendővel a hátunk mögött a mostani volt az első nyár, amikor a lidércnyomásos jár ványügyi korlátozások feloldásával végre szabadon lehetett utazni, s ahogyan a számok mutatják, ezt tömegesen ki is használták az emberek. A nyár a tömegturizmus látványos újraéledését hozta Európa-szerte, mi sem mutatja ezt jobban, mint a kontinens repülőterein eluralkodó káosz, a zsúfolt üdülőhelyek, a forgalmi dugók. Ezek a tendenciák hazánk ban is érvényesültek, idén is megtelt a Balaton. Szomorú, de a magyar tenger nagy látogatottságát mutatja az is, hogy a környező kutakon benzinhiány lépett fel. Pedig rengeteg honfitársunk választotta az Adria népszerű partjait. A napfényes nyár végéhez közeledve azonban messze a horizonton már sötét az ég alja. Az infláció, az európai energiakrízis egyaránt veszélyezteti az utazási kedvet és az ágazatból élők jövőjét. Körbenéztünk, mit hozott eddig ez a felemás nyár.
Az adatok fényében nagyon jól indult az év. Az első hat hónapban 15,5 millió volt a vendégéjszakák száma Magyar országon, amit 64:36 százalékarányban adtak a belföldi és a külföldi látogatók. Ezeket az eredményeket nem is érdemes a járványhelyzet sújtotta két évhez viszonyítani, hanem egyből az utolsó békeévként emlegetett 2019-es, egyébként rekordot jelentő esztendő adataival kell össze vetni. Láthatjuk, hogy a 2022-es év első hat hónapja, amely a turisztikai főszezon első hónapját is magában foglalja, mindössze 9 százalékkal maradt el a három évvel korábbi eredményektől, s ha csak a júniust vizsgáljuk, a lemaradás mindössze 4 százalék. „Az idei második negyedévben az áprilisi négynapos húsvéti hétvége és a június elejére eső háromnapos pünkösdi hétvége a belföldi turizmus megha tározó mozgatórugói voltak” – mondja a Makronómnak Kelemen Lili, a Szállás.hu sajtószóvivője. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) korábban közzé tett adatai szerint a nyári főszezon első hónapjában 4 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami nagyon erős növekedés a tavalyi 2,6 millióhoz képest – ezt az eredményt egyébként 1,5 millió látogató hozta össze. Figyelemre méltó, hogy 2019-ben a júniusi 4,1 millió vendégéjszaka mindössze 1,6 millió látogatót jelentett, ami kevesebb egy vendégre jutó értéknek számít. A számban egyébként nincsenek benne azok az Ukrajnából érkezők, akik megengedhették maguknak, hogy szállást foglaljanak és turisztikai szolgál tatásokat vegyenek igénybe. „2021-ben a nyári időszak foglalása csak áprilisban kezdődött el a veszélyhelyzeti korlátozások lehetséges feloldásának hírére, a szállodák is zárva tartottak az év első négy hónapjában. A 2022-es nyár kezdetén a szál lodáink már stabil töltöttségűek voltak, mivel az időszak népszerűsítését januárban elkezdtük, a vendégek pedig 15 százalékos kedvezménnyel foglalhatták le nyaralásukat az év elején. Most, hogy közeledünk a főszezon végéhez,
41www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
számában is 35 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2021-ben a június–júliusi idő szak az év első hét hónapjából 70 százalékot hasított ki a vendégéjszakák számából, idén látható, hogy az év eleje is erősebb volt – teszi hozzá az MTÜ. MAKRONÓM BUDAPEST EGER HÉVÍZ SIÓFOKPÉCS BALATONFÜRED SZEGEDGYULANYÍREGYHÁZAHAJDÚSZOBOSZLÓ A foglalások szállástípusonkénteloszlása Hotel 31,64% Apartman 25,48% Vendégház 20,31% Panzió 16,92% Egyéb 5,65% éjszakákvendég-Belföldiszáma 3825 ezer A foglalások számának eloszlása, hazai toprégiók Balaton: 19,8% Észak-Magyarország: 17,2% Budapest és vonzáskörzete: 12,6% A többi országrész: 50,4% Nyugat-Dunántúl: 12,3% Dél-Alföld: 11,4% Dél-Dunántúl: 8,6% Észak-Alföld: 9,5% Közép-Dunántúl: 7,2% Tisza-tó: 1,4% ShutterstockSzállás.hu,Facebook,Fotók: Forrás: Szállás.hu 50,4% 19,8%17,2%12,6% A hazai turizmus alakulása 2022 második negyedévében Belföldi turizmuskörkép Top 10 belföldi úticél 42
tisztán látszik, hogy a vendégek tartózkodási ideje rövidebb lett, tehát a nyaralás iránti vágy továbbra is erős, ám keve sebb éjszakára foglalnak” – fogalmaz lapunknak Labossa Lajos, a Hunguest Hotels marketing- és kommunikációs igazgatója, hozzátéve: értelemszerűen az újból lehetővé váló külföldi utazás is hatással van a belföldi szállodák forgalmára. Megjegyzi, közel annyian foglaltak a Hunguest szállodáiba, mint 2021-ben. „Az államalapítás ünnepe 2022-ben szombatra esik, ezért nincs hosszú hétvége, viszont sztárfellépőket szervezünk minden szállodánkba a jeles alkalomból, így téve vonzóbbá az augusztus 20-ai kikapcsolódást” – mondja Labossa Lajos. JÚLIUSRA ÖSSZEJÖTT A 21 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA 2022 első hét hónapjában közel 8 millió vendég 21 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon. A vendégek 37 százaléka külföldi, 63 százaléka belföldi volt. A vidéki Magyarország regisztrálta a turisztikai forgalom három negyedét. A fővárosban elsősorban külföldi vendégek száll tak meg, arányuk 80 százalékos volt. Említést érdemel, hogy Budapesten 2021 első hét hónapjához képest a vendégéjsza kák száma három és félszeresére emelkedett, ami elsősorban a külföldi vendégek nagyarányú visszatérésének köszönhető – ismerteti a Magyar Turisztikai Ügynökség. Júniust és júliust együtt vizsgálva hasonló arányt látha tunk a külföldiek és belföldiek között: a vendégek 66 százaléka volt belföldi. A nyár első két hónapjában 3,5 millió vendég több mint 10 millió vendégéjszakát töltött el Magyar ország szálláshelyein. Ez a vendégek és a vendégéjszakák
A Balaton turisztikai térséget Debrecen és tér sége 662 ezer, a Mátra–Bükk 638 ezer, Budapest környéke 516 ezer vendégéjszakával követi a bel földiek körében. A külföldiek által legkedveltebb desztináció a Balaton 765 ezer éjszakával, majd Debrecen és térsége 215 ezer, Bük–Sárvár 169 ezer és a Budapest környéke turisztikai térség 122 ezer vendégéjszakával következik – tájékoztat az MTÜ.
43www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
MAKRONÓMátlagár.
A BALATON A SLÁGER IDÉN IS Június–júliusban a turisztikai forgalom 80 száza lékát a vidéki Magyarország regisztrálta. A legnép szerűbb desztináció a Balaton turisztikai térség volt 1 millió vendéggel és 3,3 millió vendégéjszakával. A belföldi vendégéjszakák aránya 77 százalék volt, a külföldi vendégforgalom háromszorosára emel kedett a tavaly nyárihoz képest.
A VENDÉGEK MIATT MEGÉRI A Balaton idei legjobb strandjának választott vonyarcvashegyi Lidón működő Sparhelt bisztró két tulajdonosa, Ada és Zoli arról számol be lapunknak: soha ennyi külföldi vendéget nem tapasztaltak, pedig náluk kizárólag magyar étlap van. „Külföldi törzsvendégeink korábban is voltak, de most sokkal többen jönnek. Idén Mexikóból is érkezett egy csapat néhány hétre, s közülük jó páran mindennap megfordultak nálunk” – mondja Ada. Zoli hozzáteszi, ők is azt tapasztalják, hogy a magyar vendégek jellemzően nem egy- vagy többhetes nyaralásra jönnek, inkább hosszú hétvégéket töltenek el. Elmondásuk szerint a 2019-es nyár volt a csúcs a forgalom szempontjából, pedig volt olyan nap, amikor a lángosos táblát ki sem tették. „A legforgalmasabb napokon akár 100 kilogramm sült krumplit is eladtunk” – idézik fel. Idén másokhoz hasonlóan ők is kénytelenek voltak árat emelni, de tapasztalataik szerint a törzsvendégeiknek nem ez számít, mivel hozzájuk a minőségért jönnek. Tény, a Sparhelt bisztró nem átlagos büfé, itt nem egy olyan fogást találni az étlapon, amely egy klasszikus étteremben is megállná a helyét. Ilyen többek között az egyik, közönségkedvencnek számító Moszkvics-slusszkulcs fantázianevű ételük, és a strandon kuriózumként bevezették a napi extra kínálatot is, ami ugyancsak eltér a szokásos büféfelhozataltól. „Ahhoz, hogy tarthassuk a minőséget, muszáj volt szezon közben árat emelni. A minap volt néhány vendégünk Sopronból, és ők nagy igazságot mondtak ki: vagy emelünk az árakon, vagy hagyjuk az egészet, és inkább kiülünk strandolni” – meséli Ada. Amikor a munkaerőhelyzetről kérdezzük, csak legyint: már hozzászokott, hogy saját maga áll be mosogatni, hiszen idén sincs elég emberük. Az egyre nehezebb körülmények ellenére azonban mindketten állítják, hogy még mindig megéri csinálni a vendégek miatt, „a sok jó szóért, amit a kapunk nap mint nap. Vannak, akik úgy állnak fel az asztaltól, hogy mindenkit szeretnének meghívni egy italra a konyháról, annyira elégedettek voltak”.
„A külföldi vendégforgalom is a háromszorosára emelkedett a tavaly nyárihoz képest”
Hasonló eredményt mutatnak a legnagyobb ma gyar szállásközvetítő portál adatai is. A Szállás.hu-n minden ötödik foglalás a Balaton térségébe szólt, utána az észak-magyarországi régió következett a foglalások 17 százalékával, a harmadik helyen pedig a főváros és környéke végzett 12 százalékkal. Budapest, Siófok és Eger volt a legkeresettebb tele pülés április és június között, Szeged, Pécs, Gyula és Hajdúszoboszló követte őket. A top tízes listára még Balatonfüred, Hévíz és Nyíregyháza került fel. A legnépszerűbb települések között Hajdúszo boszlón volt a legalacsonyabb az egy főre eső éjsza kánkénti átlagár emelkedése: a múlt évhez képest csupán néhány forint volt a különbség, 2019-hez viszonyítva pedig 19 százalékos a növekedés. Budapest esetében viszont a tavalyinál 38, a 2019es szintnél pedig 40 százalékkal nőtt az
CSABAJÁSZAIBIZOMÁNYOSI:/MTVAFOTÓ: Turistacsoport érkezik a Várkert Bazárba
kánként, ami a múlt évihez képest 16, 2019-hez viszonyítva 40 százalékos növekedést jelent. „Az utazási kedv megőrzé séhez hozzájárulhatott a választást megelőző és követő támo gatások kiosztása. Az OTP Szép kártyával együttműködve mi is árkedvezményt kínáltunk a nyári időszakra, ami élénkítő hatással volt a foglalásokra” – fűzi hozzá Kelemen Lili. „A kiadási oldal az energiaárak robbanása és a növekvő munkaerőköltségek miatt emelkedett. Mi közel kétszáz szo bás házakat üzemeltetünk kiterjedt wellnessrészlegekkel, így ezen ingatlanok energiafelhasználása jelentős” – mutat rá Labossa Lajos, hozzátéve, hogy a kitettség csökkentésére a múlt év végén elindították a megújulóenergia-beruházási programjukat. A felújításoknál kiemelt hangsúlyt helyeztek az energiatakarékos megoldásokra. Az épületfelügyeleti rendszerek és a korszerű szigetelőanyagok használata nagy mértékben elősegíti az energiaköltségek optimalizálását. „A költségnövekedést nem háríthatjuk át teljes mértékben a vendégekre, mert az keresletcsökkenést okozna. A Hunguest szállodái közismerten jó ár-érték arányúak, a szobaárban „2022 első hét hónapjában közel 8 millió vendég 21 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon”
forint volt egy fő részére éjsza
AzMAKRONÓMországosátlagár11ezer
44
foglalt fürdőbelépő miatt népszerűek vagyunk mind a belföldi, mint a külföldi utazók körében. A munka erőhiány és a munkaerőköltségek növekedése már tavaly is jellemző volt az iparágban, de egyértel műen az energiaár-robbanás a legnagyobb kihívás a turizmus-vendéglátásban 2022-ben” – mondja a kommunikációs igazgató. Kérdésünkre az MTÜ elárulja, a 2022-es szállás helyi költések 45 százaléka a két nyári hónapban realizálódott a szálláshelyeken, ami összesen 148,7 milliárd forintot jelent. A költések közel azonosan oszlanak meg a belföldi és külföldi vendégek között. A külföldi vendégek valamivel több időt töltenek a szálláshelyeken – 3 éjszakát a 2,8-del szemben –, illetve a napi átlagos szállás helyi költésük is magasabb, közel 20 ezer forint, a belföldiek esetében ez az összeg csak 15 ezer forint. A vendéglátás bevételei is jelentősen emel kedtek a tavaly nyárihoz képest: 2022 júniusában 138,7 milliárd, júliusban pedig 156 milliárd forint árbevételt generáltak a vendéglátóhelyek, ez 32, illetve 24 százalékos növekedés. MÁR LÁTSZIK, HOGY JÖN A VIHAR Az impozáns számadatok után jött a feketeleves, ugyanis az augusztus elején közzétett turizmus konjunktúra-index, amely a turizmus minden ága zatára kiterjed, júliusban mínusz 3 pontot mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. Ez májushoz képest 15, júniushoz viszonyítva 9 pontos vissza esést jelent – adta hírül a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató. Ez egyelőre nem minden területen jelez bajt: a nagy esést a vendéglátás területén jelezte az index, de a szálláshely-szolgál tatásban például kisebb emelkedést mért. Utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy a következő három hónapban a szállásadók 27 százaléka számít a tavalyinál több vendégre, és a vendéglátásban működő cégek 30 százaléka gondolja azt, hogy nőni fog a forgalma. A borúlátásra viszont bőven indokot szolgáltat az, hogy mind az árak, mind a működési költségek növekedése jellemző a turisztikai cégek túlnyomó többségére, az árak 81 százalékuknál, a kiadások 71 százalékuknál nőttek. Az árak átlagosan 17, a költségek pedig 25 százalékkal emelkedtek. A működési költségek indexe, ami a felmérés idő pontjához képest mutatja e kiadások alakulását a következő három hónapban, mínusz 48 ponton áll. Ez 19 pontos romlás júniushoz és 23 pontos májushoz képest. Vagyis a cégek további tetemes költségnövekedéstől tartanak. Eddig azt láthatjuk, hogy robbanásszerű növe kedést hozott a kiszabadulási vágy, de a megugró infláció miatt az olaszok már elkeresztelték az ideit kétsebességes nyárnak. Már itthon is van nak jelei annak, hogy a megélhetéssel kapcsolatos kérdések előkelő helyet kaptak a közbeszédben, a rezsi emelkedésétől való félelem, az élelmiszerek drágulása óvatosságra inti az embereket – mutat rá Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munka adók Országos Szövetségének főtitkára. Úgy látja, már jelentkezik a félelemérzet. A mindig takarékos németek mondták először, hogy lehetséges a re cesszió, és be is húzták a féket, a tervezett külföldi célállomások helyett inkább belföldön utaznak. Az is érezteti hatását, hogy a repülőjegyek nagyjából 15 százalékkal drágultak. A magyarok sem adják ki olyan gondtalanul a pénzt, mint korábban; az állami osztogatásokból felhalmozott összegek vagy elfogytak mostan ra, vagy úgy látják, bölcsebb tartalékolni a télre. Ez nem jelenti azt, hogy durván visszaesik az utazási kedv, azt viszont igen, hogy rövidebb utazásokat szerveznek az emberek, és a helyszínen is vissza fogják a költekezést – húzza alá a VIMOSZ főtitkára.
MAKRONÓM
A NYÁR VÉGE MÉG HÁTRAVAN, JÓL SIKERÜLHET AZ ŐSZ IS A következő hetekben még erős vendégforgalomra számíthatunk. Augusztus első hetében 3 millió ven dégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshe lyek, és további 3,1 millió vendégéjszaka-előfoglalást láthatunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerében – húzza alá az MTÜ. A Szállás.hu-nál úgy látják, a foglalási szint ma gas a nyárra, a kereslet tetőzni és lassulni látszik, hasonlóan a pandémia előtti évek szezonalitásához. Idén ősszel csak egyetlen hosszú hétvége lesz, bár az négynapos, hiszen november 1-je keddre esik. „A hosszú hétvégék iránt mindig kimagasló a ke reslet, így érdemes előre tervezni és lefoglalni az áhított szállást” – mondta Kelemen Lili. Hozzáte szi, hogy a jelenlegi adatok alapján a szeptemberi és októberi foglalási szint is jóval magasabb, mint tavaly, és már a 2019-es utolsó negyedéves szintet is túllépték. Azaz háború ide, válság oda, rendkívül erős évet zárhat idén a hazai turizmus, elsősorban az izmos nyári hónapoknak köszönhetően. Interjú Több és jobb Balatont! Oláh Dániel és Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban „Ahhoz, hogy tarthassuk a minőséget, muszáj volt szezon közben árat emelni”
SHUTTERSTOCKJÓZSEF,BALATONBIZOMÁNYOSI:/MTVAFOTÓ: 45www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
46
Az Insurwiz Technology Kft. szolgáltatása nemcsak hiány pótló, hanem rendkívül jó az időzítése is, hiszen az utóbbi hónapokban óriási káosz tapasztalható a reptereken, hatalmas késések vannak, rengeteg járatot törölnek vagy indítanak ké séssel. Egyes előrejelzések szerint ez ebben a hónapban még tovább fog nőni, globálisan akár huszonötezer járat nem indul majd el. Naponta egyébként közel százezer repülő közlekedik világszerte kilencezer reptérről, és van olyan, amikor a levegő ben egy időben tizenháromezer gép is van. „Ilyen számoknál könnyen megeshet, hogy valamelyik járat késik, vagy törlik, főleg most, a pandémia utáni sztrájkok és az orosz–ukrán háború okozta energiaválság idején” – emeli ki Ferenczi.
SZPONZORÁLT TARTALOM Mi sem bosszantóbb, mint amikor az ember hosszú-hosszú hónapokat vár a megérdemelt nyaralására, meg is dolgozik érte keményen, majd mikor eljön a várva várt nap, törlik a járatot. Így ahelyett, hogy szalmakalapban ülne a repülőn, és várná, mikor tűnik fel az ablakban a tenger, majd a hasát süttet né a parton, meg kell oldania, hogyan jut el az úti céljáig vagy marad szépen otthon. Már önmagában ez is bőven elég, ám ilyenkor szokta kezdetét venni a tömérdek dokumentáció, igazolás beszerzése és a soha véget nem érő bürokrácia a járattörlés vagy -késés kapcsán. És persze egyáltalán nem biztos, hogy a hosszú és lassú folyamat végén az ember pénzhez is jut. Ebben a rémálomban próbál segít séget nyújtani az Insurwiz Technology Kft. és az Allianz Hungária Biztosító együttműködése, melynek keretében a járatkésésre és -törlésre vonatkozó utasbiztosítási szolgáltatást kínálnak. „Az általunk kidolgo zott rendszer lényege, hogy az ügyfél, anélkül, hogy jelezné a biztosítónak, hogy a járata késett vagy törölték, az azonnal és automatikusan elinduló kártérítési folyamatban 24 órán belül megkapja a biztosítási fedezetben szereplő összeget” – mondja a Mandinernek Ferenczi Ádám, az Insurwiz Tech nology Kft. ügyvezető igazgatója. A kárrendezési folyamat teljesen automatikus, nem kell bebizonyítani, hogy a járattal valóban gond volt, egyetlen dokumentumot sem kell benyúj tani, sőt még a kapcsolatot sem kell felvenni a biztosítóval – emeli ki a 2018-ban alapított, hét fővel működő startup első embere. Az általuk kifejlesztett alkalmazás lényege, hogy érzékeli a késést vagy a járattörlést, a biztosító pedig azonnal kártalanítja az ügyfelet.
Nincs többé bürokratikus útvesztő, lassú, hosszadalmas ügyintézés és rengeteg fejfájás: hiánypótló szolgáltatást dobott piacra egy magyar cég. A megoldásuk egyre népszerűbb, az általuk fejlesztett technológiának köszönhetően, az Allianz Hungária Biztosító május óta több száz esetben nyújtott kártérítést azoknak az utasoknak, akik a Biztosító honlapján az utasbiztosítás megkötésekor megadták járatuk számát és bankszámlaszámukat.
Ehhez az utasnak csak annyit kell tennie, hogy indulása előtt olyan utas biztosítást köt az Allianz Hungáriánál, amelynek része a startup megoldását alkalmazó fedezet, majd miután kivá lasztotta a neki megfelelő csomagot, és bejelölte, hogy repülővel fog utazni, meg kell adnia a pontos járatszámot, innentől kezdve a szolgáltatás él. A rendszer a számuk alapján monito rozza a járatokat. „Ügyfeleink nemcsak azért elégedettek, mert megspórolják a végtelennek tűnő utánajárást és az ezzel járó fejfájást, hanem azért is, mert akkor kapják meg a járattörlés vagy -késés miatti kártérítést, amikor arra a legnagyobb szükségük van: akár már az érkezési reptéren, a csomag ra várva” – hangsúlyozza Ferenczi. Ez az összeg pedig nagyon jól jöhet akár a taxirendeléshez vagy ahhoz, hogy a járattörlés miatt plusz egy éjszakára szállást fizessen ki az ügyfél.
Járattörlés és -késés után automatikus és akár néhány órán belüli kártérítés
Ferenczi Ádám, az Insurwiz Technology Kft. ügyvezető igazgatója
Ferencziék tervei között szerepel egy időjárással és katasztrófahelyzettel kapcsolatos rendszer kiépítése is.
SZPONZORÁLT TARTALOM 47www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Az üzletember a Reddit egyik társalapítója, eddigi egyet len gyermekük, Alexis Olympia Ohanian 2017. szep tember 1-jén született. Serena nem is titkoltan azért vonult vissza, hogy bővüljön a család, és a kislánynak legyen testvére.
Serena Williams 1981-ben született a Michigan állambeli Saginaw-ban a Williams család ötödik leánygyermekeként. Négy nővére Yetunde, Lyndrea, Isha és Venus, közülük az ugyancsak teniszezőként világhírnévre szert tevő leg fiatalabb nővére, Venus az édestestvére.
· Férje, Alexis Ohanian két évvel fiatalabb Serenánál.
· Bár eleinte a papa edzette a lányokat, hamar rájött arra: ahhoz, hogy profivá váljanak, professzionális körülmé nyekre van szükségük. Így lettek mindketten magán tanulók, majd Rick Macci edző akadémiáján pallérozódtak.
· Serena Williams 27 éven át tartó pályafutása alatt számos rekordot felállított: ő az egyetlen teniszező, aki három Grand Slam-tornát is úgy nyert meg, hogy meccslabdát kellett hárítania: a 2003-as Australian Opent Kim Clijsters, a 2005-ös Australian Opent Marija Sarapova és a 2009-es Wimbledont Jelena Gyementyjeva ellen.
SPORT 48
·
· Virginia Ruzici neve még a legelvakultabb teniszrajongóknak sem mond sokat, ám a román hölgy döntő hatással volt Venus és természetesen Serena pályafutására. Richard Williams ugyanis televízión követett egy teniszversenyt, amelyet Ruzici nyert meg, és ezzel 30 ezer dollárt kasszírozott. Ez olyannyira hatással volt a papára, hogy a Williams nővéreknek azonnal abba kellett hagyniuk ígéretesen induló atlétikai pályafutá sukat, és a szülők a tenisz felé terelték őket.
aVisszavonullegek királynője
· Venus és Serena az egyedüli a sportág történetében, akik négy olimpiai elsőséget szereztek: egy-egy aranyat egyesben és hármat párosban.
·
A tehetségükhöz nem férhetett kétség, ezt igazolja, hogy Serena alig múlt tizennégy éves, amikor 1995 októberében már első mérkőzését játszotta profiként.
SHUTTERSTOCKFOTÓ:
· Édesapja, Richard egy biztonsági cég vezetőjeként, édes anyja, Oracene Price pedig kórházi nővérként dolgozott. Később úgy alakult, hogy a Williams lányoknak az – alap vető tudnivalókat szakkönyvekből, autodidakta módon elsajátító – édesapjuk lett az első edzőjük, édesanyjuk pedig a menedzserük.
VÁMOS TAMÁS 23 ÉRDEKESSÉG A 23-SZOROS GRAND SERENASLAM-GYŐZTESWILLIAMSÉLETÉRŐL
PÁRATLAN KARRIER
Serena életének egyik nagy tragédiája, hogy legidősebb féltestvére, Yetunde 2003-ban, mindössze harmincegy évesen egy utcai lövöldözésben ártatlanul elhunyt.
A CSALÁD
A világklasszis teniszező a minap jelentette be a Vogue magazinban, hogy az augusztus végi US Open után min den valószínűség szerint visszavonul, és teljes erővel a családjára koncentrál. Páratlan pályafutása előtt tisztelegve összegyűjtöttünk néhány fantasztikus rekordot és számos egyéb érdekességet.
· Serena Williams pályafutása alatt megkeresett pénzdíja 94,5 millió dollár; ennek az amerikai adótörvények értel mében a felét egyből levonják. A PÁLYÁN KÍVÜL
2010-ben elvégzett egy 240 órás műkörömépítő-tanfolya mot, majd nem sokkal utána szerződést kötött az USA legnagyobb műköröm-alapanyagokat gyártó cégével, és megjelentek saját körömlakkjai, melyek OPI Serena Glam Slam néven futnak.
·
· Serenát számos mozifilmben, tévésorozatban, videóklipben láthattuk, hangját is sokszor kölcsönzi rajzfilmekhez, ezen kívül több, életét, pályafutását bemutató dokumentumfilm készült.
· A női és a férfimezőnyt is figyelembe véve ő az egyetlen teniszező a világon, aki tizenhárom keménypályás Grand Slam-tornát nyert (7 Australian Open, 6 US Open).
1999 és 2016 között tizennégy Grand Slam-döntőt játszott női párosban – mindegyiket Venusszal –, és egyetlenegy alkalommal sem kapott ki.
· Egyik fő küldetésének a gyerekek támogatását tartja. 2008-ban pénzadománnyal segítette a kenyai Matooni ban felépülő középiskolát, mely azóta a Serena Williams Secondary School nevet viseli.
SPORT
·
· Első (1999, US Open) és utolsó (2017, Australian Open) Grand Slam-győzelme között 17 év, 4 hónap és 17 nap telt el, ezzel a nők között csúcstartó. Nem mellékesen: utóbbi győzelmét már két hónapos terhesen aratta.
HIRDETÉS
· 2004-ben megjelent első önálló ruhakollekciója Aneres néven, majd 2009-ben a nevével fémjelzett táskákat és ékszereket dobott a piacra.
· 186 héten keresztül vezette a női egyes világranglistáját, ez megosztott rekord a 22-szeres Grand Slam-győztes német legendával, Steffi Graffal.
·
· Sem a női, sem a férfimezőnyben nincs olyan teniszező, aki harminc év felett is még tíz Grand Slam-tornán tudott győzni.
·
· Serena a legidősebb női világelső: 2017 májusában 35 év 7 hónap 18 naposan diadalmaskodott Ausztráliában.
· A női és a férfimezőnyt is számításba véve ő az egyetlen teniszező, aki a négy Grand Slamből hármat (Australian Open, US Open, Wimbledon) legalább hatszor megnyert.
2011-ben részt vett a Keep a Child Alive kampányban, amellyel pénzadományt gyűjtöttek az AIDS-ben szenvedő afrikai és indiai gyermekeknek. Serena Williams az UNICEF jószolgálati nagyköveteként is fontos tevékenységet végez.
2009 augusztusától a Miami Dolphins amerikaifutballcsapat kisebbségi tulajdonosa Venusszal együtt. Ők az első afroamerikai nők, akik egy NFL-együttes tulajdonosai lettek. Érdekesség: ugyanennek a csapatnak a tulajdonosai olyan világsztárok is, mint Marc Anthony, Gloria Estefan és Jennifer Lopez.
·
Serena az egyetlen teniszező, aki mind egyesben, mind páros ban megcsinálta a Career Golden Slamet, azaz megnyerte a négy Grand Slam-tornát (Australian Open, US Open, Roland Garros, Wimbledon), plusz olimpiai bajnoki címet is szerzett.
Talán a legfontosabb, hogy a nemzet közi kapcsolatokat uraló kormányzati és civil szervezetek kizárólag az angolt használják, nem is törekednek az általuk „segített” közösségek nyelvének, ezáltal kultúrájának megértésére. A globalizáció elmélyítésén ügyködő ágensek tudása tehát örökké felületes marad. S a ten dencia erősödik, hiszen a diplomakövetelmények folyamatos csökkentésével az angolszász országokban egyre kevesebb diák kényszerül rá valamilyen második nyelv elsajátítására – a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nemrég idegennyelvoktatási csúcstalálkozó megszervezésére kényszerült, hogy tudatosítsa az amerikai kormányzatban a nyelveket beszélő hivatalnokok hiányát. Közben a fejlődő országokban a helyi nyelvek által őrzött egyedi kultúrkincs eróziójától tartanak. Izgalmas, hogy ennek tudatosodásában az afrikai és ázsiai országok jóval előrébb járnak, mint Európa államai, s egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek nyelvük megőrzésére. Szerzőnk üzenete, hogy továbbra is segítenünk kell te hetségeinket a nemzetközi tudáshoz való hozzáférésben, az angol nyelv elsajátításában – ez azonban tudatos nyelvpoliti kával, saját nyelvünk kultúraalkotó szerepének megőrzése mellett is lehetséges. Rosemary Salomone: The Rise of English – Global Politics and the Power of Language. Oxford University Press, 2022 Az angol nyelv befolyása a világra nagyobb, mint a latiné valaha volt. Mivel az angolszászok nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátítására, kormányzati és civil szervezeteik tudása a helyi kultúráról örökké felületes marad – figyelmeztet egy nyelvészprofesszor.
AmikorMETAavilág
BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA
BARBRAINFOTÓ:
A „globális angol” korlátoltsága
legnagyobb alapkezelője úgy döntött, hogy Budapesten hozza lét re új innovációs központját, megkérdez tem a vezérigazgatót, miért mellettünk döntöttek. A nyelv miatt – hangzott a felelet. Elmondása szerint arra már ré gen rájöttek, hogy angol anyanyelvűként az amerikaiak és a britek nincsenek rákényszerülve más nyelvek elsajátí tására, így a cég New York-i és londoni főhadiszállásain dolgozók sosem esnek át a nyelvtanulással járó „agyi trénin gen”, így az innovációban is szerényebb a teljesítményük. Másrészt a vállalat vezetőinek visszatérő élményük, hogy az újító szellemet igénylő feladatokban mindig a magyarok a legképességeseb bek. Szerintük ennek oka a nyelv. A nyelv szerepéről már többször írtam ezeken a hasábokon – legutóbb Sverker Johansson könyve kapcsán, aki bebizonyította, hogy a kizárólag a Homo sapiensre jellemző klasszikus, többgenerációs családmodell tette lehetővé az emberi nyelv kialakulását és vele a civili zációt megalapozó kognitív ugrást. Most essen szó az angol mint nemzetközi nyelv felemelkedéséről és a helyi nyelvek megőrzésének jelentőségéről. A 19. század, azaz a nemzeti gondolkodás hajnalán a kor ideológusai úgy vélték, hogy egyszer s mindenkorra le kell törni a latin monopóliumát. Az olyan gondolkodók, mint a francia Marquis de Condorcet szerint a latin dominanciája két részre osztotta a társadalmat, mivel csak az elitnek tette elérhetővé a legfrissebb tudás elsajátítását. A helyi nyelvek erősítése melletti érvekhez később az identitásképzés is hozzáadódott. A nyelv a nemzetállamok felépítésének, megkülönböztethetőségének eszköze lett. Ám a 21. század változást hozott. A globalizáció, a burjánzó nemzetközi bürokrácia, a tömegessé váló utazás és az internet miatt az angol mára olyan dominánssá vált, amilyen a latin sohasem lehetett. Az angolul tudásból piaci termék lett, amelynek ígérete világszerte ugyan az: bekapcsolódási lehetőség a sikeres emberek nemzetközi vérkeringésébe. Az angol tehát ugyanúgy győzteseket és veszteseket termel, mint kritikusai szerint egykor a latin, csak sokkalta nagyobb léptékben.
A globális nyelvvel számos más prob léma is akad, amiket a St. John’s Uni versity nyelvészprofesszora imponáló részletességgel mutat be könyvében.
KÖNYVEK A JÖVŐRŐL 50
A füstben ugyanis számos vegyi anyag található - az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 -, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
SZPONZORÁLT TARTALOM
Ha a füstről és annak káros hatásairól hallunk, akkor valószínűleg leginkább a dohányzás jut eszünkbe. A cigarettázás az egészségre és a környezetre is káros hatással van, de kevesebb szó esik arról, hogy a lakástüzekben is jelentős szerepet tölt be. A lakásban vagy például az ágyban dohányzás felel ugyanis az otthonokban keletkező tűzesetek jelentős részéért.
Azt már egy jó ideje tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és számos betegség kialakulásáért felel. Kevésbé ismert azonban, hogy bár a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, a legújabb kutatások szerint nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
otthonFüstmentesen,is
Füstmentes élet A dohányzás negatív hatásaitól természetesen úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb próbáljuk letenni a cigarettát. Sokan vannak azonban, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, számukra fontos az ártalomcsökkentésről történő tájékozódás. - Ma már számos, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthető a káros anyagoknak való kitettség mértéke. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő dohányt- és/ vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák kevesebb - akár 70-95 százalékkal alacsonyabb - káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta, azonban a károsanyagkibocsátáscsökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk teljesen eltérő, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egyéb káros hatásai mellett függőséget okoz. A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek teljesen a dohányzás ártalmai.
*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Ezért az a legjobb, ha rá sem szokunk, vagy ha rászoktunk, akkor mielőbb leszokunk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor fontos tudni, hogy az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján. További információ: www.dobjle100at.hu A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
Füst nélkül, biztonságban otthon Az égés és a füst azonban az élet számos területén hatalmas károkat okoz, az egészségügyi kockázatok mellett a biztonságot is veszélyezteti a lakásban történő cigarettázás, például, ha valaki az ágyban dohányzik és elalszik, könnyen alakulhat ki lakástűz. Az égve hagyott cigarettacsikkek ugyanis az otthonokban keletkező tűzesetek jelentős részéért felelnek.
Dobson Tibor vezérőrnagy, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi tűzoltási statisztikák alapján a lakástüzeknél a legnagyobb veszélyt a szén-monoxid és a füst okozza. Az áldozatok 90 százaléka ugyanis nem a lángok, hanem a füst miatt veszíti életét. A tragédia pedig egy egyszerű füstérzékelő készülék felszerelésével elkerülhető lenne. A füstérzékelő a füst megjelenése után nagyjából egy percen belül jelez, és hangriasztást is ad, így lehetőséget biztosít a bent tartózkodók számára a lakás időben történő elhagyására, ami különösen éjszaka rendkívül fontos. Az alapvető tűzbiztonsági ismeretek tehát rendkívül fontosak, és ugyanennyire lényeges az is, hogy a megfelelő technológiai háttér biztosítva legyen, hiszen a megfontolt döntések és egy okos berendezés megfelelő használata akár életeket is menthet. Éppen ezért indította útjára három együttműködő partner, a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a füstmentes.hu a „Technológiával a Füstmentes Otthonokért” edukációs kampányt, amelynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az égés és a füst problémájára, azok káros következményeire, miközben információkkal, érzékenyítéssel és technológiai eszközökkel segít a tűz- és baleset megelőzésben.
drágakirálya„Magyarországkülönbözőékszerekkelismegajándékoztaacsehekkirályát”
A manapság is sűrű erdőkkel borított dunakanyari hegyek láttán nem is olyan nehéz elképzelni, milyen lehetett a környék 1335-ben, amikor – nyilván kellően fényes udvartartásukkal – megérkeztek Közép-Európa királyai Visegrádra. Három uralkodó három irányból, három nemzeti érdeket képviselve. A házigazda Károly Róbert király volt az Anjouk dinasztiájából, abból a francia eredetű házból, amely fennállása talán legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy hosszas hadakozás után Károly Róbert megszerezte magának Európa egyik legnagyobb hatalmának, a Magyar Királyságnak a trónját. Ismeretes, Károly Róbert az Árpád-ház kihalása után, bizonytalan és vészterhes időkben vált királlyá, hogy aztán szervezőmunkájával, a királyi hatalom megerősítésével és az államiság továbbépítésével megalapozza hazánk késő középkori újabb fénykorát, amit fia, Nagy Lajos, majd később Zsigmond és Mátyás is fenn tudott tartani. De ez akkor még a távoli jövő ígérete volt – Visegrádra súlyos nemzetközi konfliktuscsomagot jöttek megoldani a királyok. Az 1335-ben Károly Róberthez hasonlóan veterán uralkodónak számító Luxemburgi János cseh király régóta meg akarta szerezni a lengyel trónt is, amelyen akkor egy újonc, III. Kázmér ült két éve. Kázmér meg örökölte atyjától a csehekkel és a német lovagrenddel folytatott, kétfrontos konfliktust, amire legalább részben megoldást akart találni, és ezért nyitott a cseh királlyal való találkozó felé. A magyar király szívesen vállalta a közvetítő és házigazda szerepét, már csak azért is, mert addigra a csehekkel már elég szoros szövetségre lépett. Hazánk és Csehország között gyakorlatilag valutaunió létezett akkoriban, és a két ország közös érdeke volt a nyugati germán szomszédokkal, különösen a Béccsel szembeni fellépés is. Visegrád politikai sikertörténet lett: a cseh király lemondott lengyelországi trónigényéről, a lengyel király elismerte a német lovagrend pomerániai bir tokait, a három király pedig kölcsönös katonai segítségnyújtásról egyezett meg a német-római császár és az osztrák herceg ellen. Új, Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalban is megállapodtak. Az elrendezett viszonyok nyomán új virágkorát kezdte élni a három közép-európai királyság, s közben együttes erővel tudtak fellépni nyugati szomszédaikkal szemben. A szoros szövetség megágyazott Magyarország és Lengyelország későbbi, Nagy Lajos idején létrejövő perszonáluniójának is. A fáradalmas tárgyalások mellett jutott idő azért az élvezetekre is Viseg rádon. Thuróczi János így mesél krónikájában a történtekről: „Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyar országra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap kétezer-ötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüstmárkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval. Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyának, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül vette a lengyel király nővérét: Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt a cseh királynak fizetendő adózástól. Elhatározták itt azt is, hogy ha e királyok közül bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni. És ezt egymás között nagy eskükötéssel is megerősítették.”
Ma is látványosan tornyosulnak a visegrádi fellegvár falai a Dunakanyar fölé – és így volt ez közel hétszáz éve is, amikor három európai hatalom, a Magyar, a Cseh és a Lengyel Királyság uralkodói gyűltek össze a falai között, hogy a kor nagy kérdéseiről egyeztessenek. Markó Károly: Visegrád (1826)
RAJCSÁNYI GELLÉRT Amikor Visegrád Európa közepe volt META WIKIPÉDIAFOTÓ: TÖRTÉNELEM Idősebb
52
54
TÖRTÉNELEMMETA
A néhai Kristó Gyula véleménye szerint államalapító I. (Szent) István királyunk volt „a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú”. A jeles középkorász értékelése nem túlzás, hiszen István rakta le hazánk egyházszervezetének politikai-jogi kereteinek tartóoszlopait. MÁTÉ AZ MCC TÁRSADALOM ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI ISKOLÁJÁNAK KUTATÓTANÁRA államalapítóöröksége
és
GALI
Az
META Az Árpádok vérségi-nemzetségi viszonyok men tén létrejött törzsi állama helyett Szent István új típusú, frank és német mintákon alapuló, de nem azokat másoló államot hozott létre. Első királyun kat minden bizonnyal a feleségével, Gizella bajor hercegnővel az udvarába érkező német előkelők győzték meg arról, hogy helyezze országa irányítá sát területi alapokra, szakítson az addigi gyakorlat tal, miszerint a fejedelmi család tagjai osztoztak a fennhatóságuk alatt lévő területeken – mint például a somogyi és más dél-dunántúli vidékek felett a hatalmat gyakorló Koppány vezér, aki Istvánnal Géza nagyfejedelem révén állt rokonságban –, és a neki engedelmeskedő területeken egységes elvek mentén alakítson vármegyéket. A vármegye mint intézmény tehát egyidős a ma gyar államisággal. A frank grófságokra emlékeztető első vármegyék az István közvetlen uralma alatt álló dunántúli és nyugat-felvidéki régiókban létesültek, és úgy jöttek létre újak, ahogyan az országépítés során a király fokozatosan maga alá gyűrte az olyan nagy hatalmú, tőle nem függő törzsfők törzsi államait, mint a fentebb említett Koppány, a Maros vidéki Ajtony vezér vagy éppen az erdélyi Prokuj gyula, aki ráadásul István anyjának volt a testvére. A vármegyeszervezés István idejében kezdődött, és jóformán az egész Árpád-kort átfogta, hiszen voltak olyan vármegyéink is, amelyek a 13–14. század ban születtek. A források alapján a történészeink több-kevesebb fenntartással tíz vármegye István kori létét tudják kimutatni: Csanád, Doboka, Fejér, Győr, Hont, Kolon (a későbbi Somogy és Zala), Nyitra, Veszprém és Visegrád. A vármegyék pontos száma jelenlegi ismereteink alapján megállapíthatatlan, annyi bizonyos, hogy az említett tíznél több, illetve a 12. századi krónikákban előforduló hetvennél kevesebb lehetett.
A világi igazgatás kiépülésével szoros kölcsön hatásban folyt a latin rítusú katolikus egyházi szervezet megteremtése is. Számos vidéken a vár megyék megalapítása biztosan megelőzte az egyház megyékét, és utóbbiak is olyan ütemben jöttek létre, ahogyan István kiterjesztette uralmát az újabb és újabb országrészek felett. Az első magyarországi egyházmegye minden kétséget kizáróan a veszp rémi püspökség volt. Az államalapítóhoz köthető
SHUTTERSTOCKFOTÓ: TÖRTÉNELEM „A Árpád-kortésIstvánvármegyeszervezésidejébenkezdődött,jóformánazegészátfogta” 55www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Az államszervezet e fontos középszintű egységei élére több helyütt is István megbízható német hívei kerültek, akik semmiféle vérségi kapcsolatban nem álltak a magyar nemzetségek és nagycsaládok ve zetőivel és tagjaival, ami a királyhűségüket illetően erős biztosítékot jelentett. Ők lettek a király által kinevezett és leváltható megyés ispánok, akik a vármegye csúcsán az uralkodói hatalmat testesítet ték meg. Fő feladatuk a királyi jövedelmek – adók, vámok, vásári illetékek – behajtása volt, aminek fejében megtarthatták egy részüket. Az igazság szolgáltatás terén is szerephez jutottak, hiszen az egész vármegyére kiterjedő bírói jogkörrel rendel keztek, s az általuk kiszabott ítéletek végrehajtásá hoz igénybe vehették a nekik beosztott katonaságot. Az ispán irányítása alatt álló katonaság nemcsak a belső rend fenntartására volt bevethető, háború esetén a vezetésével hadba is vonult.
második egyházmegye a győri lett, aztán az érseki székhellyé váló esztergomi, majd az erdélyi – első központja Dobokavár lehetett, a székhely a 11. szá zadban került át Gyulafehérvárra –, a hamarosan rangemelés révén szintén érsekséggé váló kalocsai, majd a pécsi, az egri, végül pedig a csanádi. Ezt a nyolc püspökséget tekinti napjaink magyar közép korkutatása Szent István-i alapításúnak. A közvéle kedés két egyházmegyét, a vácit és a biharit is az ő nevével társítja, ám ezt a források nem támasztják alá. Az egyházmegyékkel egyidejűleg haladt az egy házszervezet alsóbb szintjeinek, a falusi plébániák nak a felállítása – ismeretes, hogy István törvényei értelmében minden tíz falu volt köteles egy templomot építeni –, továbbá szerényebb mértékben a középső szint, tehát a káptala nok és az esperességek létesítése. Mindezeken felül Pécsváradon, il letve Bakonybélen bencés kolostor szerveződött, Veszprémvölgyben és Oroszlámoson pedig keleti rí tusú monostorok kezdték meg a működésüket.SzentIstván a fiához címzett Intelmeiben fogalmazta meg, hogy a „királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet”. Pon tosan tisztában volt ugyanis azzal, hogy népünk megmaradása szempontjából alapvető fontosságú a betagozódásunk a keresztény Európába. Ami voltaképpen 1000 tájékán született meg, hiszen a skandináv népek, a csehek, a lengyelek, az oro szok, illetve a magyarok csaknem egy időben formálódtak barbár népekből keresztény mintájú országokká. Pogányok csupán a Baltikum egyes szláv és balti törzsei, illetve a besenyők maradtak, ám ezek a népcsoportok, leszámítva az államukat a 13. században megalapító litvánokat, később vagy kipusztultak, vagy idegen uralom alá kerültek, és ezzel eltűntek a történelem színpadjáról. A pogánysággal való szakítás egyértelmű jelének tekinthető, hogy amikor István királlyá koronáztatta magát az uralkodói székvárosában, Esztergomban, attól fogva keresztény legitimáció alapján Isten ke gyelméből, azaz Dei gratia eredeztette a hatalmát. Az általa kibocsátott törvénykönyv előszavában is leszögezte, hogy „Isten akaratából” igazgatja az országát, „a régi és új császárok példáját követve”. Ez utóbbi szellemében rendelkezett a magántulaj don védelméről, a keresztény vallás megtartásáról, rögzítette a keresztény hitélet alapvetéseinek – va sárnapi templomba járás, böjt, gyónás stb. – telje sülését, pénzt veretett, királyi tanácsot alakított, okleveleket bocsáttatott ki. Mindezek nem sokban tértek el a korszak más keresztény uralkodói által követett gyakorlatoktól, habár a törvénykönyve előszava is kiemelte, hogy „minden nép a saját törvényei szerint él”. A szívós országépítő munkára, amely szükség szerűen együtt járt a belső ellenségekkel való le számolással, többek között azért nyílt lehetősége Istvánnak, mert okos külpolitikája révén a római pápával, valamint Európa két másik legmeghatáro zóbb erőközpontjával, a Bizánci Birodalommal és a Német-római Császársággal is jó viszonyt ápolt. Ennek jegyében az 1002 és 1018 között megszakí tásokkal zajló német–lengyel háborúban a németek oldalára állt, 1015-ben pedig a bizánciaknak nyújtott fegyveres segítséget a bolgárokkal vívott háborújukban, ami 1018-ban az első dunai bolgár birodalom bukásával végződött. Nem volt egyetlen más középkori magyar uralkodó sem, akinek a minden kori nagyhatalmakkal három év tizedes békés kapcsolatot sikerült fenntartania. Az 1000 és 1001 for dulóján történt királlyá koronázása után csak 1030-ban viselt hadat a németekkel szemben, amikor II. Konrád német-római császár határincidensekre hivatkozva tá madást indított Magyarország ellen. A felperzselt föld taktikáját alkalmazó magyarok azonban kiéheztették a seregét, aztán pedig egészen Bécsig üldözték.
Szent István 1038. augusztus 15-én hunyt el. Műve, a nyugati típusú keresztény államiság, amely nek keretei között létezve a magyarság napjainkig fennmaradt a Kárpátok koszorújában, a majdani pogánylázadások és trónharcok ellenére is hatéko nyan működött, és életképesnek bizonyult, mivel a vármegyerendszer, valamint az egyházszervezet a későbbiek során is eredményesen fejlődött tovább.
Az uralkodó halálát követő néhány zavaros évti zed viszályaiból a központi hatalom megerősödve került ki, hiszen I. (Szent) László királyunk, majd pedig Könyves Kálmán korában már hódításokra is képes volt. A fentebbiek fényében igaza volt kiváló történészünknek, Engel Pálnak, aki egy írásában ekként fogalmazott: „Szent István államférfiúi mű ködése, ha jobban belegondolunk, arra tanítja mai utódait, amire most is a legnagyobb szükség van: helyzetfelismerésre, pragmatikus gondolkodásra és észszerű döntésekre. Arra, hogy a magyarságnak boldogulása érdekében mindenkor alkalmazkodnia kell szűkebb és tágabb környezetéhez; arra is, hogy ehhez meg kell keresnie a legcélszerűbb lépéseket; és leginkább talán arra, hogy amikor eljön az ideje, tudni kell szakítani, keményen és határozottan, mint ő tette, olyan értékekkel és eszmékkel, amelyek fölött eljárt az idő.”
TÖRTÉNELEMMETA
56
„Szent atörvénykönyveIstvánkiemelte,hogy»mindennépsajáttörvényeiszerintél«”
A kertember felfelé haladva a lejtőn a kavicsos ösvé nyen, merőlegesen a zsákutcára, valahol a mocsári hibiszkusz dézsájának szomszédságában önmaga számára is váratlanul Magyarországra gondolt. Konk rétabban arra, hogy szereti. A hunoktól Marco Rossi csapatáig. Íme hát, megleltem hazámat, dünnyögte maga elé, levette gólya- és gerletollakkal díszített ka lapját (ezeket a kertben találta, a kalap kivételével ter mészetesen), megtörölte izzadt homlokát, és lehajolt egy szál gazért, hogy kihúzza. A járdákon, ösvényeken nem tűrte a gazt. Az is előfordult vele, hogy városon járva önkéntelenül kitépett a repedezett betonból némi gyomot. Egyszer meg majdnem eltolta a vasútállomás elől egy másik ember talicskáját. Bizonyos mozdulatok rögzülnek, rutinná válnak, majdhogynem reflex kere kedik belőlük, mindenesetre önálló életet kezdenek élni, mintha beköltöznének az első saját lakásukba. A gaz kicsippentése után jobbra fordult, és leült egy percre a rózsakertbe, a kerti tó mellé. Csak ő nevezte tónak, hiszen csupán annyi történt, hogy elásott egy kiérdemesült fürdőkádat, amivel nem tudott már mit kezdeni. Aztán rendbe hozta a környékét. Fiatal levendulák szegélyezik. Vett néhány vízinövényt is, azok gyorsan elszaporodtak. A víz tiszta, ami nagy szerű eredmény egy ilyen kicsiny terület és felület esetében, tisztán látszanak a kavicsok az alján. Beletett egy vasdarabot is, hogy amennyiben és ne adj’ Isten, valamilyen állat akaratán kívül kezdene el fürdőzni, ki tudjon kászálódni. Sünlétra. Hamarosan megjelentek a békák, kialakult egy aprócska ökoszisztéma, és a hely itatónak sem utolsó. E funkciójáért hamarosan elég nagy lett az érdeklődés, majd a tülekedés. Borzalmas aszály volt azon a nyáron, a ki tudja hányadik csapás gyors egymásutánban. Az ivóvízért folytatott harcban éppen a darazsak álltak nyerésre, így a kertember némi bámészkodás után elballagott a kút irányába, hogy ellenőrizze a készleteit. Szentkútnak hívta, miként a szicíliaiak a szent morzsát, amit véletlenül sem dobnának ki, hiszen egy kis olívaolajon megpirítva csodás lesz a pastára. Ételt nem dobunk ki, kenyeret meg pláne nem, visszhangoztak a fülében édesanyja intelmei. Pontosabban az egyikben, mert a másikra ugyanolyan tempóban süketült, mint ahogy az egyik szemére ereszkedett a szürke hályog. A belső hangok hoz persze elég egy fül is – állapította meg, miközben a kút fölé hajolt –, sőt valószínűleg fül sem kell hozzá. De ezt azért nem szeretném kipróbálni – tette hozzá magában, midőn megállapította azt is, hogy az éjjel megint került némi víz a kútba, és ezért hálát adott. A napjai amúgy is a reggeli hálaadástól az esti köszöne tig teltek-múltak, de egy ideje közbeiktatott egyet-egyet a szentkútért is. Nem mintha szentimentálisra vagy teológusra itta volna magát, de egyre többet gondolt az öregedésre és a csodákra. Olyanokra, mint a kenyér, a bor, Keith Richards létezése vagy éppen az, hogy egy kicsike ér még a szárazságban is ad annyi vizet a kútba, hogy öntözni tudjon. Különben már lehúzhatta volna a rolót, már ami a kertjét illeti. Így viszont felszedhette a krumplit, amit szintén egy kisebb csodaként köny velt el. Mert mi más lenne, hogy az ember beletesz a földbe egy valamit, amiből aztán sok lesz. Plusz még a kapirgálás örök gyerekes izgalma, hogy végül is pontosan mennyi. Nos, annyi lett ismét, hogy idén sem kell vennie, és ezek aztán vegyszert sem láttak soha. És ha minden jól megy, jöhet a folytatás. A kertember a betakarítás végeztével azt várja, hogy jöjjön már végre egy kis eső, és akkor elteszi az aratókrumplit. Régen ugyanis azt csinálták a gazdák, hogy amikor learatták a gabonát, a helyére burgonyát raktak. Ezeket meg tél elején lehet felhúzkodni, és ugyan nem lesznek akkorák, mint az előző eresztés, ugyanolyan örömöt szereznek. Tervei szerint és a jól bevált vegyes kultúrás termesztés alkalmazásával tarlórépát tesz melléjük. Mert a tarlórépa rendkívül finom, ezt talán Zalában tudják a legjobban. Addig is végeláthatatlan befőzés ve szi kezdetét. Mert a paradicsomokkal meg az van, hogy ültetett néhány palántát, aztán még kapott is, majd az előző évi szélfútta magokból is gyönyörű növények cse peredtek, törtek elő mindenhonnan, lépcsőből és öreg gerendából, ezerféle és fajta, húsos olaszok és filigrán koktélok, s bár a kertember és családja paradicsomot eszik paradicsommal, még nem látszik a vége.
Hegyibeszéd A kertember 3. | HEGYI ZOLTÁN | ÉLETTÁRCA 57www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
FARKAS ANITA FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD 58
A magyar gasztronómia fenegyereke, rocksztárja, egyszemélyes intézmény, aki öt évtizede folyamatosan lendületben van, és bár már elmúlt hetvenéves, esze ágában sincs megállni. A sok egyéb újítása mellett a „tökéletes” rántott húst is feltaláló Bíró Lajos séffel beszélgettünk férfias könnyekről, feleségekről és arról, hogy néha bizony muszáj kicselezni a Jóistent. CSIRKÉJE
Ma már nem hiszi? Hetvenéves elmúltam, talán kicsit bölcsebb lettem. És hát a világ is megváltozott. Manapság a saját alkalmazottaddal sem beszélhetsz őszintén, mert egyszerűen megsértődik, és elmegy; egyre kevesebb a kompromisszumokra képes, alázatosan dolgozó ember. Voltak olyan időszakok, amikor teljesen más volt a trend a vendéglátásban, de most ez van, ehhez kell alkalmazkodni. És hát a koronavírus-járvány és következményei sem segítettek éppen a helyzeten. Azaz? A vendéglátóhelyek bezárása miatt rengetegen szakmát váltottak, átigazoltak a multikhoz, és csak egy részük tért vissza: nincs kiből válogatnunk. A munkavállalók elvárá sai ráadásul egyre irreálisabbak, az egymilliós fizetéstől a négynapos munkahétig tartanak a munkáltatói oldalról nyilvánvalóan nem kielégíthető igények. Nagyon nagy a kontraszt ahhoz képest, mint amikor a pályára kerültem, a hetvenes évek elején. Akkoriban teljesen normálisnak gondoltunk például, hogy tizennégy-tizenhat órát dolgozunk egy nap. Mostanában már csak néhány „őrült”, például Dani fiam hajlandó erre. Amit valahol meg is értek. A vendég látás nem családbarát dolog, arról nem is beszélve, hogy régen egy pincér vagy szakács ugyan széthajtotta magát, cserébe jobban élt, mint az átlag, ma viszont már alig nyújt biztonságot ez a szakma.
INTERJÚÉLET
Bíró Lajos nem kertel, ahogy az ételei sem, állapította meg egy barátom, amikor elmeséltem, hogy találkozunk. Még mindig ön a hazai vendéglátás megmondóembere? Fene se tudja. Az biztos, hogy az évtizedek alatt ez a kép alakult ki rólam. És sokáig őszintén hittem is benne, hogy az a jó, ha mindenkinek rögtön a szemébe mondom a véleményemet.
ANYÁM
Azzal, hogy előbb a Bock Bisztró, majd nemrégiben ennek budai testvére, a fiával közösen vezetett Vendéglő a Kis Bíróhoz is bezárt, önt is súlyosan érintette a covidjárvány. Megviselte a dolog? Érdekes, de nem igazán. Szerencsére elég könnyen el tudom engedni a dolgokat, sosem szerettem keseregni a múlton, az újdonságok általában jobban izgatnak. Nemrégiben volt velem egy riport, körbejártuk az életem egykor meghatáro zó, azóta már bezárt helyeit a Vörös Sárkánytól a Múzeum Kávéház és Éttermen át a KisBíróig, és őszintén mondom, hogy egyszer sem remegett meg a szívem. Ugyanígy min denféle nosztalgia nélkül tudok ma is elautózni a huszonöt éve meghalt szüleim háza előtt. Egyetlen olyan hely van a világban, amelynek láttán, sőt már felé közeledve sem tudok megálljt parancsolni a könnyeimnek. Hol van ez a hely? Békés megyében, egy Geszt melletti kis faluban. Itt éltek a nagyszüleim, nyolc-kilenc éves koromig szinte minden időt náluk töltöttem, később pedig, amikor Paksra költöztünk, minden nyarat a szünidő elejétől az augusztus 25-ei Lajosnapig. Ma is sokszor járok arra, többnyire vonattal,
ÉLETSzolnokINTERJÚ
59www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
„Apám tanácsát követtem mindig: vendéglős és iparos nem politizál, hanem mindenkit szépen kiszolgál”
„A háztáji, kiskertes megoldásokhoz kell visszatérnünk, és az élet, úgy tűnik, rá is fog kényszeríteni minket erre”
után mindig kiállok az ablakba, és a ligetek meg a maradék kis tanyák látványától rögtön bepárásodik a szemem. Amúgy nem szégyellem a sírást, ha a családomról van szó, érzelmes sé válok, és legutóbb, amikor a Bocuse d’Oron megkaptam az életműdíjat, akkor is férfiasan elbőgtem magam. A család mindkét ága erről a vidékről származik. Hogyan kerültek Paksra? Ez egy kicsit politika. Úgynevezett reakciós család volt a miénk, akkoriban így mondták. Apám ült is majd egy évet az ötvenes évek végén. Mi volt a bűne? Felpofozta a párttitkárt, aki a gyerekkori barátja volt; ak koriban sok ilyen furcsaságot produkált az élet. Ültek a kocsmában, Bandi beszólt valamit, az öreg meg elcsépelte. Tizennyolc hónap börtönre ítélték, végül tizenegy hónapot kellett letöltenie. Amikor kijött, a haverok tanácsolták neki, hogy menjen, amerre tud, mert itt ki fogják csinálni. Végül Pakson kapott egy ajánlatot, a kereskedelemben dolgozott. A felső tagozatot már ott végeztem, nyaranta rohantam visz sza a nagypapáékhoz, majd középiskolába Pestre kerültem. A szüleimmel így egészen addig nem is volt szoros kapcso latom, amíg a harmadik válásom után egy kis időre vissza nem költöztem hozzájuk. Egyke vagyok, akkor már Érden laktak, ott vettek házat, hogy közelebb legyenek hozzám. A nagyapját viszont szinte minden beszélgetésben meg említi. Ő volt a központi figura az életében? Igen, vele érzelmileg nagyon közel álltunk egymáshoz. A világ egyik legműveltebb, politikailag-mezőgazdaságilag-társadalmilag legtájékozottabb parasztembere volt. Rengeteget olvasott, Passuth László volt a kedvence, kilencvenegy évesen halt meg, már alig látott, de akkor is az ő könyveit bújta. Nagyon szerettem volna olyan kiteljesedett és nyugodt ember lenni, mint ő, de sajnos inkább apámra ütöttem: türelmetlen, izgága voltam mindig is. Olyan típusú ember, aki hamar indulatba jön, de hamar le is csillapodik. Nem véletlen, hogy már a negyedik házasságomban élek, ahogyan az sem, hogy az előző feleségeim közül egy sem áll szóba velem, ha találkoznánk, inkább átmennének az utca túloldalára. A mostani nejem, Hédi, aki húsz évvel fiatalabb nálam, viszont már lassan harminc éve viseli a hülyeségeimet. Egyszer borult csak ki, amikor nem engedtem, hogy Prágában megvegyen egy több száz eurós táskát, utána meg majdnem ezret elköltöttünk egy Michelin-csillagos étteremben. Mit tud ő, amit más nem? Először is, amikor találkoztunk, már lenyugodtam valamennyire, és nem akartam mindenáron én lenni az éjsza ka császára; a vendéglátásban könnyen elcsábul az ember, a bulinál meg a nőnél pedig, valljuk be, kevés jobb dolog van a földön. Hédi viszont már az elejétől tudta, hogyan kell kezelni. Hagyta, hadd higgyem magamról, milyen macsó va gyok, miközben igazán sosem voltam az. És közben eszméletlen nyugodt hátteret, otthoni légkört biztosított. Nagyon fontos egy kapcsolatban, hogy amikor az ember hazamegy, ne kelljen még ott is idegeskednie, veszekednie. Héditől végül is megkaptam azt, amit a nagyapám a nagyanyámtól. Ők húsz éves korukban házasodtak össze, de az aranylakodalmukon olyat csőröztek, hogy csak úgy lestem. Soha nem hal lottam őket veszekedni, de még csak emelt hangon beszélni sem. Igaz, a nagyanyámnak általában két szava volt a férjéhez: „Igenis, apjuk!” Jó, mielőtt bárki megkövezne, tudom, hogy ma már ebben is más világ van. De bár mennyire divat az egyenlőség, azt azért nem vitathatja senki, hogy minden kap csolatban van egy domináns fél, akit a másik „kiszolgál”. És ez általában, ha tetszik, ha nem, a férfi. Két dudás nem sokáig fér meg egy csárdában. Ami nagyon fontos még a házasságban, ha már öregkoromra ilyen szakértő lettem: a kommunikáció. Mi minden reggel kiülünk a feleségemmel a teraszra, kávézunk, beszélgetünk egy órát, aztán mindenki megy a dolgára estig. Vendéglő nélküli séfként mostanában mi ez a dolog? Az egyedüli túlélő, a rántott húsáról ismert Buja Disznó(k) – teljesen más jellegű egységként, a fine dining helyett street foodos vo nallal – gondolom, magától is remekül elműködik már. Újult erővel receptezem. Csak nem a szakácskönyveket, folyóiratokat bújom, mint korábban, hanem felmegyek a YouTube-ra, nézem a főzős videókat, közben ott a füzet előttem, és ha látok valamit, amit később talán átdolgoznék a saját stílusomra, lejegyzem. Egyébként meg nem vagyok teljesen nyugdíjas. A Zsidai-csoport nemrég felkért, hogy legyek a 21 Magyar Vendéglő, majd az ősszel újranyitó Pierrot kreatív séfje, én meg örültem neki, hogy valahol még szükség van a tudásomra, tapasztalatomra.
60
INTERJÚÉLET
Persze rögtön kaptam néhány beszólást is, de megmondom őszintén, leszarom. Inkább csak idegesít, hogy Magyar országon még a főzésben is politika van. Pedig ez engem soha nem érdekelt. Apám tanácsát követtem mindig: vendéglős és iparos nem politizál, hanem mindenkit szépen kiszolgál. És ha már a Buja Disznó(k) szóba került, ott is van mindig tennivaló. Hogy ne jöjjek ki teljesen a gyakorlatból, szom batonként általában csinálok valami attrakciót a Fény utcai
fő helyen – a másik egységünk a nyár elején nyílt a Városligetben –, mondjuk birkapörköltet főzök bográcsban. Ez így egy nagyon kényelmes-kellemes élet, nem panaszkodom. Belefér a motorozás is? Hogyne. Nyolcéves korom óta csiná lom, ez ugyanolyan szerelem, mint a kaja meg a nők, nem lehet abbahagyni. Hatvantól hatvankilenc éves koromig tartottam csak egy kis szünetet. Akkor volt egy csúnya baleset a csapatban, életemben először megijedtem, és bár nem vagyok valami nagyon vallásos, megfogadtam a Jóistennek, hogy ha innen hazavisz, soha többet nem ülök motorra. Majd egy évtizedig bírtam, majd azon kaptam magam, hogy egy re többet gondolkodom rajta, hogyan lehetne ezt az ígéretemet valahogy okosan kicselezni.
BÍRÓ LAJOS Gyulán született 1950-ben. Séf, étteremtulajdonos, a Magyar Bocuse d’Or Akadé mia elnöke, a tavaly alapított Bocuse d’Or Életműdíj első nyertese. A vendéglátóipari technikum elvégzése után két évig sza kácsként dolgozott, előbb a Volga, majd az Olimpia szállóban lett pincér. 1975-ben az amerikai nagykövetség séfje lett, ott ismerkedett meg a kínai konyhával. 1982-től 1994-es bezárásáig a Vörös Sárkány Étte rem séfje, 1989 és 2007 között a Múzeum Kávéház és Étterem egyik tulajdonosa és főszakácsa volt. 2004-től 2021-ig, a nagy körúti Bock Bisztrót vezette, s közben en nek társtulajdonosaival közösen 2012-ben megnyitotta Vendéglő a Kisbíróhoz-t amely 2022-ig működött. 2015-ben létrehozta a rántott húsáról híres Buja Disznó(k)at a Hold utcai piacon, az étkezde 2020-ban a Fény utcai piacra költözött, és egy új egysége is nyílt a Városligetben. 2022-től a Zsidai-csoporthoz tartozó 21 Magyar Vendéglő kreatív séfjeként dolgozik.
INTERJÚ 61www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
És mi lett a megoldás? Először is vettem egy háromkerekű motort, amire a fogadalmam – szerintem – nem vonatkozott. Aztán fel hívtam egy pap barátomat, Ágoston atyát Villányban, ő megnyugtatott, hogy ér a dolog, majd elmentem hozzá, és megáldotta a járgányt. Szent Kristóf azóta is ott van a kormány mellett, és amikor kedvem támad, egyszerűen csak elindulok. Van, hogy haverokkal, van, hogyÉLETegyedül.
Mondjuk elszaladok a Balatonra András haveromhoz, aki éppen kakast főz, múltkor meg Baján voltam, a halfőző versenyen. Ilyenkor csak megyek, relaxálok, nekem ez a teljes kikapcsolódás. Ötven, vendéglátásban eltöltött év után nem csoda, hogy mindig van hova, kihez mennie, szinte mindenkit is mer a szakmában, ahogyan önt is mindenki ismeri. Van példaképe? Sok ember teljesítményét elismerem, például nagyon tisz telem a teljesen megszállott Széll Tamás – Szulló Szabina párost, de az életemben egyetlen szakmai példaképem volt, bár ez nem is jó szó, inkább mentornak mondanám. Ő a régóta az USA-ban élő Kiss János, aki közel húsz évig volt a világ összes Hyatt szállodájának corporate chefje, azaz a főszakácsok főnöke. Anyag- és technológiaismeretben is sokat tanultam tőle, de főleg gondolkodásban lökött rajtam nagyot. Egyszer, még a kilencvenes években, például azt mondta: „Na, idefigyelj, kisfiam – tíz évvel idősebb nálam –, te azt hiszed, hogy vagy valaki?” Mondom, hát talán igen. Mire ő: „Na és hány cikk jelenik meg rólad havonta? Mert ha egy sem, akkor nem vagy te senki!” Abban az időben Magyarországon még úgy működött ez a dolog, hogy mi nél többet írtak rólad az újságban, annál nagyobb volt a baj. János viszont elmagyarázta, hogy nyugaton éppen a fordítottja a jellemző: ha valaki sokat szerepel, hamarabb előrejut, és higgyem el, nemsokára itt sem lesz másként. Hallgattam rá, felhívtam az újságíró haverokat, és tényleg villámgyorsan beindult a szekér. Pedig nem lettem hirte len sem okosabb ember, sem jobb szakács, csak, ahogy a konyhában, az életben is igyekeztem mindig a többiek előtt járni egy lépéssel. A Vörös Sárkány volt az első állomás ezen az úton? Ismertség tekintetében igen, de azért már a pályám sem tipikus módon indult el. Először is a szakácsiskola után rövid időn belül beálltam pincérnek. Ennek teljesen prózai okai voltak: a szakácsok rengeteget dolgoztak, és rosszul
ÉLET
mindigazkonyhában,életbenisigyekeztematöbbiekelőttjárniegylépéssel”
INTERJÚ LÁSZLÓBELICZAY/MTIFOTÓ:
A LEGENDÁS VÖRÖS SÁRKÁNY 1982. december 11-én a budapesti Népköztársaság útja (ma Andrássy út) 80. szám alatt nyílt meg a Vörös Sárkány. Az első hazai kínai étterem ugyan a Kacsa volt, de az messze nem vált olyan legendássá, mint a Vörös Sárkány, amely nem kis részben Bíró Lajosnak köszönhetően meghonosította a távol-keleti konyha europaizált változatát. Az étterem a társasági élet egyik központja volt, itt tartották többek közt a Macskák premierjének fogadását, Bárdy György esküvőjét, és számos színész, tévés, sportoló törzshelye is lett. A rendszerváltás után egyre több kínai étterem és büfé nyílt a fővárosban, és az Andrássy út felújítása is csökkentette a forgalmat, így 1994-ben bezárt a Vörös Sárkány. A Lyonban megrendezendő Bocuse d’Or versenyen induló Széll Tamás séffel a budapesti Gerbeaud kávéházban tartott sajtótájékoztatón 2013-ban 62
„Ahogy a
ZSÍR VAGY OLAJ? Ha Magyarországon a rántott hús elkészítésére te relődik a szó, majdnem olyan hitviták tanúi lehetünk, mint hogy kell-e passzírozni a halászlét. Bíró Lajos a „zsírban vagy olajban” sok évtizede tartó vitáját egy huszárvágással megoldotta: a hosszú évek alatt kikísérletezett, négyféle morzsából álló panírban megforgatott húst német módra előbb zsírban kezdik el sütni, és utána átteszik olajba. A Buja Disznó(k) kínálatának állandó része a rántott malacfül és a szalontüdő is, ehhez csatlakoznak a szezonális ételek, mint legutóbb a hideg tökfőzelék fasírttal és a lecsó.
LÁSZLÓBELICZAYJÁNOS,MARJAI/MTIFOTÓ: Bíró Lajos sonkaszeletét mérik az I. Magyar sonkaszeletelő versenyen a 2012-benRendezvényközpontbanLarus
ÉLETINTERJÚ kerestek, a pincérek is sokat melóztak, ellenben kaszáltak, amerre jártak. Szinte szégyellem, olyan eszméletlen pén zeket kerestem öt-hat évig, más kérdés, hogy ugyanannyit el is szórtam; ma sem tudok igazán spórolni. 1976-ban az Olimpia szállóban voltam felszolgáló, amikor három kollé gám elment diplomáciai szolgálatba. Gondoltam, ez elég jól hangzik, miért ne próbáljam még én is. Szerencsém volt, az amerikai nagykövetség akkor már fél éve szakácsot keresett. Pofátlanul magas összeget bemondva, az iskolát leszámítva alig kétéves tapasztalattal a hátam mögött megpályáztam az állást, és csodák csodája, meg is kaptam. De nem csak a pénz miatt volt ez olyan nagy lehetőség. Mivel naponta csak két emberre kellett főznöm, és fogadás sem volt olyan sűrűn, elkezdtem autodidakta módon képezni magam. Volt egy szakmai könyvtár, tele angol nyelvű szakácskönyvekkel, azokat böngésztem órákon át. Angolul nem tudtam, de a receptnyelvre hamar ráállt az agyam, és sokat segítettek a képek is – a mai napig fontosnak tartom, hogy minden recept mellett legyen fotó. Négy évig voltam a követség séfje, az amerikai mellett ott kezdtem megtanulni a kínai konyhát is. Ez az egész vezetett el aztán az 1980-as évek elején a Vörös Sárkányhoz, amelynek séfjeként tizenvalahány évig csak kínait főztem, óriási sikerrel. Akkor találtam ki azt az azóta is mindenhol alkalmazott szisztémámat, amivel nagy mennyiségben lehet ugyanolyan minőséget főzni – nyolc wokkal dolgoztunk egyszerre, ez még ma is szenzációnak számítana. Mi a titok? Nagyon egyszerű. Pontosan ki kell mérni mindent, meg határozni a sorrendet, és sem a mennyiségeken, sem a munkafázisokon nem szabad változtatni. Vagyis főzni elvileg mindenki tud? Persze, csak nem mindenkit érdekel a dolog. A feleségem például teljesen jól elvan azzal, hogy remek melegszend vicseket csinál a fiunknak. Finoman szólva sem a konyhai tudománya miatt szeretjük.
Vezető séfként a napi ajánlatot írja fel táblára a Bock Bisztró bejáratánál 2012-ben. A Bib Gourmand besorolású bisztró a Dining Guide gasztromagazin szavazásán bekerült a tíz legjobb magyar étterem közé
63www.mandiner.hu | 2022. 08. 18–24.
Mi hozta meg az áttörést? Télen unatkoztam, nézegettem a YouTube-ot, és egyszer csak beleszaladtam egy félórás műsorba, amiben ennek a helynek az idős tulajdonos-séfje a kamerák előtt sütötte meg ezt a messze földön híres csülköt. És akkor egyszerre, mint amikor felvillan a lámpa, megláttam a lényeget: a sarokban, hátul a műszeren a kijelzést a hőfokról. Ez volt a hiányzó láncszem, amire negyven évet vártam, és most szombatonként a Buja Disznó(k) vendégeivel együtt élvezzük a megoldást eredetiben.
INTERJÚÉLET 64
Az említett Dani fia viszont követte önt a pályán, az egyik leghíresebb svájci szakácsiskolában tanult hat évig, majd dolgozott a két Michelin-csillagos étteremben Bécsben, és itthon is szépen ível felfelé a karrierje – a saját jogán. Unoka van már? Igen, egy nyolcéves kislány, Adél. De ő nem Dani gyereke, hanem az előző házasságomban született lányomé, aki egyébként bíró volt sokáig, most a Magyar Nemzeti Banknál dolgozik; rá is nagyon büszke vagyok. Azt viszont sajnálom kicsit, hogy az unokámmal egyelőre közel sincs olyan szoros kapcsolatom, mint nekem volt a nagyapámmal. De igyekszem. Minden héten egyszer én hozom el az iskolából, hazafelé meg jöhet egy pizza vagy újabban a KFC. Utána hagyom tévézni, amit otthon nem nagyon szabad neki, ő meg persze roppantul élvezi a helyzetet, és ugráltat közben, ahogy csak tud. KFC-be járni nem bűn? Miért lenne az? Mindenevő vagyok, jöhet akár a McDonald’s is, ha nincs más. Ez az egész biódolog kicsit fel van fújva, az életet élni és élvezni kell. Azért mégiscsak jobb, ha tudjuk, miből és főleg, honnan származó alapanyagokból készül az ételünk, nem? Hogyne. De abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy képesek vagyunk kontrollálni, hogy aki őstermelőnek adja ki magát, az igazat mond-e. Vagy itt van például az új divat, a farm-to-table mozgalom, vagyis hogy az éttermek és a menzák közvetlenül a helyi termelőktől szerezzék be az alapanyagokat. Mi a garancia rá, hogy azok valóban minőségiek és egészségesek, amikor már az állatok génállománya is megváltozott a 21. századra? Valójában a nagyanyámé volt az igazi farm-to-table: tízkor levágta a csirkét, tizenkettőkor, amikor a harang megszólalt, pedig már ott volt az ebéd az asztalon, a levesben a frissen a földből kihúzott, mégsem göcsörtös répával és egyéb zöldségekkel. Anyám dettó. Már Érden laktak, amikor csirké ket kezdett nevelni a kertben, kiválogatta és szaporította a legjobb állományt, a fagyasztóban garmadával álltak a pon tosan egy kiló harminc dekásan levágott madarak – még otthon tanulta, hogy an nak van a legjobb íze. Én akkoriban már régóta leginkább bolti húsokat ettem, egyszer dühösen fel is róttam apámnak, miért hagyja, hogy a dolgozó felesége hétvégente csirkét kopasszon csak azért, mert ő nem hajlandó megenni a boltit. A válasz nagyon egyszerű volt: „A po fádat befogod, ez az én életem, az én házam, az én feleségem, ha nem tetszik a rendszer, arra van az ajtó.” Majd eltelt fél év, és hirtelen megértettem, az öreg miért ragaszkodik annyira anyám főzt jéhez. Bejött a tavaszi menü a Múzeum étteremben, a szakács, Barbara odarakta elém a szokásos rántott csirkét krumplipürével és őszibarack befőttel, én meg csak turkáltam, nem értettem, mi ez a szar, puha hús. Pedig csak fél év telt el úgy, hogy kizárólag anyám csirkéjét ettem a fagyasztóból, és már ennyire kijött a különb ség. Száz szónak is egy a vége: ezekhez a háztáji, kiskertes megoldásokhoz kell visszatérnünk, és az élet, úgy tűnik, rá is fog kényszeríteni minket erre. Mi a kedvenc konyhája, étele? Anyámnak ez a rántott csirkéje tört krumplival, csirkeapró lékos zöldborsólevese galuskával és nagyanyám salátalevese. Sajnos egyiket sem tudtam még tökéletesen rekonstruálni a pontos arányok és mennyiségek leírásának hiányában. Viszont nemrég áttörést értem el egy bizonyos csülökkel kapcsolatban, amit 1976-ban ettem a bécsi Práterben, és szintén nem tudtam kiverni a fejemből. Három-négy évente nekiálltam megcsinálni, és hiába volt meg az étteremtől a részletes készítési mód, a végeredmény nem stimmelt. Eddig.
A salátalevest meg a többit sem adtam még fel. Néha nagyon szeretnék legalább fejben leállni, de nem megy: nekem az állandó agyalás, pörgés az életem.
Azonban ez a történelmi vidék nem csak borokban kiemelkedő, hanem festői szépségű tájakban és élményekben is gazdag. A tarcali Andrássy Kúria & Spa főúri környezetben, a Tokaji-borrégió szívében várja kikapcsolódással és különleges élményekkel vendégeit, akik a térség minden szépségét és legendáját átélhetik a kúria szolgáltatásaival. Pihenés, ahogy a főurak is szerették Ahogy már neve is árulkodik, az Andrássy Kúria & Spa nem csak napjainkban, de a régmúltban is egy kedvelt kikapcsolódási helyszín volt. A sokáig az Andrássyk tulajdonában lévő ház évszázadok óta ékeskedik Tokaj-Hegyalja festői táján, képviselve mindazt, amit ez a vidék jelent. Szállodaként 2008-ban nyitotta meg kapuit, majd a BDPST Group által végzett teljeskörű felújítást követően 2019 óta megújulva, 53 szobával és megannyi élménnyel várja vendégeit. Külső medencéje és belső wellness részlege nem csak nyáron, de a hűvösebb hónapokban is kikapcsolódást nyújt, barlangfürdője pedig egyedülálló élményeket biztosít a vendégek számára. Spa szolgáltatásai között többféle szauna, gőzkabin és egyedi kezelések is találhatók, melyek a teljes ellazulás lehetőségét kínálják. Fedezzük fel a környéket túrázva Az Andrássy Kúria & Spa környékén számtalan aktív kikapcsolódási lehetőség is rejtőzik. A hotelt körülvevő szemet gyönyörködtető lankákon dűlőtúrára indulhatunk, míg az igazán kalandvágyók a közelben található Áldó Krisztus szoborhoz is ellátogathatnak, ami nem csak kellemes kihívás a túrázóknak, de páratlan kilátásával tökéletes piknikhelyszín is lehet. A természetjárás után a vendégek a kúria wellnessrészlegén élvezhetik a kikapcsolódást, vagy falatozhatnak a szálloda éttermében. „Tokaj szőlővesszein…” Tokaj méltán híres borvidék, egyedülálló boraiból pedig az Andrássy Kúria & Spa sem szűkölködik. Szoros együttműködésben a legkiválóbb helyi borászatokkal több mint 100 borfajta közül szemezgethetnek a vendégek a gondosan összeválogatott borlapról. A borok mellett természetesen a gasztronómia is helyet kapott a házban, Bobajka éttermében megannyi különlegesen újragondolt tradicionális fogás kerül az asztalokra, helyi termelőktől beszerzett alapanyagokból, ezzel is gondoskodva arról, hogy a hely szelleme tovább éljen.
SZPONZORÁLT TARTALOM 65
FŐÚRI NYUGALOM ÉS A LEGFINOMABB BOROK TOKAJ-HEGYALJA
SZÍVÉBEN Tokaj-Hegyaljáról számos legenda szól, szőlői pedig hazánk egyik legkiválóbb borához szolgálnak alapanyagul.
Dolgoztam hát, igen fegyelmezetten és sokat, nemigen jártam inni vagy bulizni, így telt el jó pár év, minden ébren töltött másodpercem azzal telt, hogy próbáltam minél mesz szebb úszni a létbizonytalanság örvényétől. Persze, akkor még fiatal voltam, naiv és erős, most meg már öreg vagyok, mint az országút, gyermekeim vannak, és sokkal több félnivalóm. Mégis: a nyár derekán éppen megváltozó világ ban régi ismerősömként fogadom az érzést, a létbizonytalan ság fenyegető és jéghideg fuvallatát, helló, létbizonytalanság (és unalomig ismert, unt öngondoskodás), my old friend, you’ve come to talk to me again… Látom azt is, mennyire megijedtek az emberek, és jogo san, hiszen sokan először találkoznak mindezzel. Nincsenek számukra sem megnyugtató szavaim, sem tippjeim, mind azonáltal: a gondolat rettenetes, és ha hagyjuk magunkon eluralkodni, a pánikroham garantálható. Ezért nem szabad közel engedni magunkhoz az érzést – egyszerűen nem szabad engedni magunknak, hogy belemerüljünk és végiggondoljuk. Szépen össze kell szorítani a vásott fogakat, és csinálni, amit lehet, ameddig lehet. Csüggedjetek bátran, emberek, de mindig gondoskodjatok magatokról és szeretteitekről, mert más senki nem fog, senkinek nem dolga, feladata. Az Úr kegyelme legyen velünk! A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata
NAGY KOPPÁNY ZSOLT
Amikor változni kezd a világ
SHUTTERSTOCKFOTÓ:
Felfoghatatlan, paradicsomi állapotnak tűnt akkor magyar állampolgárnak lenni. (Azóta persze cizellálódott a véleményem, és láttam is sok mindent, azt is, ahogy emberek mégiscsak kihullnak a totális nihilbe, legyenek bármennyire állampolgárok; de az akkori zavaros érzéseim között ugyancsak előkelő helyet foglalt el az irigyke dés, miközben kétségbeesetten próbáltam magam a víz színén tartani… de minden kifutó angolcsoportom vagy egyéb véget érő munkám kisebb tragédiával ért fel, mert belengette a tel jes ellehetetlenülés, az utcára kerülés, az éhkopp veszélyét.)
UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66
És nemcsak hogy nem segítettek, de ott kötöttek belém, aláztak meg, akadályoztak és tettek keresztbe, ahol csak lehetett – most nem is csupán a kettős állampolgárságról szóló, gyászos emlékezetű népszavazásra gondolok, hanem az összes hivatali hercehurcára, visszadobott kérelemre, nemzetbiztonsági meghallgatásra, „beszél-e magyarul?”-ra, „nem kell szégyellni, hogy Târgu Mureșben született!”-re (mikor kértem a nénit, nem lehetne-e magyarul a papírjaimra írni, hogyaszongya Marosvásárhely), a határon átélt vegzálá sokra (magyar részről!), amitől a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, ha meglátok egy egyenruhás pöffeszkedő senkit, a mondvacsinált ürügyek mentén kirajzolt elutasításokra, egy szóval mindenre. Persze, minek jöttem ide, ugye, és tényleg, de ennek a megvitatására majd máshol kerítünk sort, amúgy magam is gyakran gondolkodtam és gondolkodom ezen. És miközben mindez zajlott, albérletet és munkát kellett keresnem, tanultam, dolgoztam, („rossz”, „tört” magyarságom mal) könyveket írtam, és irigykedve néztem a magyarországi születésű felebarátaimat. Hogy őket szociális háló védi, ha elvesztik a munkájukat, kapnak munkanélküli-segélyt, vagy ha már azt sem, még mindig ott a család, amely segít valahogy, legalább annyival, hogy fedél lesz a fejük fölött, és egy darab kenyér az uzsonnástáskájukban.
2001-ben érkeztem Magyarországra, már könyvvel ren delkező szerzőként, egyetemi diplomával és egy vékonyka hátizsákkal – akkor még nem tudtam, hogy nem csak béka emberekkel fogok találkozni, sőt én magam leszek a béka, akit a pannon gólya keresztben nyel le. 2006-ig küzdöttem a letelepedési engedélyért, ami az állampolgárság előszobája, közben meg afféle outlaw-státuszom volt, ami azt jelentette, hogy jártam át a határon pecsételtetni, mindenféle furmányos módon dolgoztam, mert az hamar nyilvánvalóvá lett, hogy senki, de az égvilágon senki nem fog segíteni rajtam, ha mondjuk egy hétig nem keresek pénzt – ott halhatok éhen az aluljáróban, a kutya sem törődik majd velem.
Szépen össze kell szorítani a vásott fogakat, és csinálni, amit lehet, ameddig lehet.
