Fiatalok Amerika ellen

DOBOZI GERGELY

Az 1970-es évig lazábbak voltak a fegyvertartási szabályok Amerikában, mégis csak az utóbbi időben vált a mindennapok részévé, hogy fiatalok véres leszámolásokat rendeznek az iskolák folyosóin. A májusi texasi vérengzés üzenete: saját fiataljai fordulnak szembe az Egyesült Államokkal.

Tragikus napra virradt a Texas állambeli Uvalde kisváros május 24-én, kedden. Huszonegy ember halt meg, és további tizenhét személy sérült meg a tizennyolc éves Salvador Ramos fegyvertüzétől. A helyszín csak tetézi a tragédia mélységét: a tizenkilenc diák és a két felnőtt a Robb általános iskolában lelte halálát. Ez Texas történetében az első iskolai lövöldözés, szövetségi szinten pedig a 2012-es connecticuti mészárlás óta a legvéresebb. Utóbbit a Sandy Hook-i általános iskolában hajtották végre, és huszonhat emberéletet követelt.

Egyelőre sok a homályos részlet Salvador Ramos indítékaival kapcsolatban. Nincs konkrét bizonyíték például arra vonatkozóan, hogy Ramos mentális betegségben szenvedett volna, ráadásul első bűntényesként még bűnlajstroma sincs. Figyelemre méltó, hogy a közösségi médiában tanúsított aktivitása alapján mégis fontos következtetéseket lehet levonni. Ramos kifejezetten olyan platformokon nyílt meg magáról, amelyeken idegenekkel volt módja beszélgetni. Súlyos személyiségzavarra utaló bejegyzéseivel szerette megbotránkoztatni partnereit. Az egyik csetszobában kifejezetten dicsekedett azzal, hogy sikerült fegyverhez jutnia, egy másikban pedig arról értekezett, hogy az emberek megérdemlik, hogy „megerőszakolják” őket.

A fentiek tükrében nem is meglepő, hogy közvetlenül tettét megelőzően egyik ismerősének a Facebook üzenetküldő felületén, a Messengeren keresztül írt. Először azt, hogy „le fogom lőni a nagyanyámat”, másodszor, hogy „lelőttem a nagyanyámat”, végül pedig, hogy „le fogok lőni egy egész általános iskolát”. Salvador Ramos utolsó ígérete beteljesedett – sőt még a nagyanyjára vonatkozó is, jóllehet a hölgy nem halt bele a sérüléseibe.

Az iskolába a határőrség különleges műveleti egysége szállt ki, s végzett az elkövetővel. Egyúttal a tanévnek is vége lett.

„Tízből négy amerikai felnőtt háztartásában található fegyver”

DEMOKRATÁK: CSAK IMÁDKOZUNK, DE TÖRVÉNYT NEM ALKOTUNK

A texasi lövöldözés tűzre öntött olajként hatott egy olyan társadalomban, amelynek egyik legmélyebb törésvonala a fegyvertartási jogok megítélése mentén húzódik. A Pew Research Center felmérése szerint tízből négy amerikai felnőtt háztartásában található fegyver. Az okok között toronymagasan vezetnek az önvédelmi megfontolások. Ezzel együtt az amerikaiak közel fele nagyon nagy problémának tartja a lőfegyverrel elkövetett erőszakot. Nagyjából ugyanekkora arányban támogatnák a szigorúbb fegyverviselési törvényeket – megjegyzendő, hogy ez a hányad csökkent 2019 szeptembere óta, akkor hatvanszázalékos volt.

A társadalom demokrata, liberális oldala ennek jegyében kezdett el politizálni. „Imádkozunk, de törvényt nem alkotunk” – áll James Moore CNNes politikai elemző cikkében, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy az ima nem szab gátat a mészárlásnak. Kritikával illeti Texas kormányzóját, Greg Abbottot, aki 2015-ben még arról twittelt, hogy Kalifornia után Texas csak a második helyezett az új fegyverek eladási ranglistáján.

KEVÉS AZ ESÉLY A REFORMRA

A CNN Joe Biden elnököt idézve a kormányzati álláspontot terjeszti: „Nemzetként fel kell tennünk a kérdést, hogy mikor fogunk Isten nevében szembeszállni a fegyverlobbival, mikor fogjuk

röviden megjegyzem

Dezinformáció és kultúrharc

A lövöldözés után rögtön megkezdődtek a részletekre vonatkozó találgatások. A Facebookon terjedni kezdett, hogy az elkövető egy transznemű spanyol ajkú bevándorló lehet. A szóbeszédet Arizona republikánus képviselője, Paul Gosar is megerősítette a Twitteren, tévedésből azt állítva, hogy a lövöldöző egy „transznemű baloldali illegális bevándorló”. Ezzel párhuzamosan vírusként terjedt a különféle platformokon egy transznemű fiatal felnőtt képmása egészen addig, mígnem Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója végül tisztázta a helyzetet.

Klassz cipők az irányzékban

„Ti, más gyerekek, klassz cipőkben, jobb, ha futtok, fussatok, gyorsabban, mint lövedékem” – hangzik a Foster the People együttes Pumped Up Kicks című altpopslágerének refrénje. Mark Foster, a zenekar frontembere a Billboard magazinnak adott interjújában elmondta, hogy a dal megírásával a fegyveres erőszak ellen kívánt tiltakozni. A szám később a tengerentúlon egybeforrott az iskolai lövöldözésekkel, s a 2010-es években különösen népszerűvé vált. A dal jelentőségét a közvélemény és a tragédiák sora egyszerre formálta, mára pedig egyenesen szimbólum lett. „A konzervatívok szerint jogalkotási reformok helyett annak beismerésére volna szükség, hogy az amerikai kultúra hanyatlófélben van”

megtenni azt, amiről tudjuk, hogy meg kellene tennünk… Végletesen belefáradtam ebbe. Cselekednünk kell, ne mondja senki nekem, hogy tétlenek maradhatunk ez után a mészárlás után.” Elemzők szerint noha Biden célja az alkotmányos alapvetésnek tekintett fegyverviselési jogok felülvizsgálata lenne, sokkal többet, mint a feketepiacról származó fegyverek tilalma, nem tehet a Fehér Ház.

A szakértők pesszimizmusa nem alaptalan: 1994-ben a kongresszus által elfogadott, a támadó fegyverek tilalmára vonatkozó törvény (Federal Assault Weapons Ban) kifejezetten az iskolai lövöldözésekben használt AR-15 típusú és a hasonló fegyverekre és a nagy kapacitású tölténytárakra vonatkozott. A tilalom azonban csak tíz évre, 2004-ig szólt. A Sandy Hook-i általános iskolában elkövetett vérontás után ismét felszínre került a fegyvertilalom kérdése, a demokraták koncepciója egészen a szenátusig eljutott, ahol azonban 60:40 arányban leszavazták.

REPUBLIKÁNUSOK: A PROBLÉMÁT NEM OLDJA MEG A PUSZTA JOGALKOTÁS

Az amerikai közvélemény fegyverpárti része – tehát javarészt a republikánusok – szerint a fegyvertartási szabályok szigorítása önmagában nem megoldás a jelenségre. Tucker Carlson, az USA egyik legnépszerűbb véleményvezére szerint fel kell tenni a kérdést, hogy miért is termel ki a társadalom oly sok agresszív fiatalembert. Carlson szerint Biden fentebb idézett szavai legfeljebb arra voltak elégségesek, hogy tovább mélyítsék a társadalmat kettéosztó szakadékot.

Hasonló kérdéseket vet fel a The Wall Street Journal. Egy a témát feldolgozó publicisztikában a szerkesztőség arról ír, hogy a demokraták a probléma megoldása kapcsán csak a látszatintézkedésekig képesek eljutni. „Bármilyen megoldás egészen addig jónak tűnik, amíg azzal az önámító ígérettel kecsegtet, hogy utóbb elmondhatják: megtettünk mindent – még akkor is, ha utóbb kiderül, hogy hiábavaló volt” – áll a cikkben.

A texasi lövöldözés kapcsán kirobbant közvitában a konzervatív érvek abból indulnak ki, hogy az 1970-es éveket megelőzően alig volt hatályban fegyvertartási törvény, s ezek nagy része is gyengének bizonyult. Mégis, az amerikai társadalom csak az utóbbi néhány évtizedben kénytelen együtt élni olyan fiatalokkal, akik tömeggyilkosság elkövetésének szándékával lépnek be az iskolákba vagy a boltok kapuin.

A fenti cselekményeket rendszerint nem szegénységben élő fiatalemberek követik el, hanem tipikusan jó anyagi körülmények között élő, középosztálybeli kamaszok. Problémáik szociális és spirituális jellegűek. Tetteikhez azon közösségi értékek eróziója vezet, mint a családi összetartás, a vallásosság vagy baráti közösség megtartóereje. A konzervatívok megoldási javaslata éppen ezért elsősorban nem jogalkotási reformokra épül, hanem annak beismerésére, hogy az amerikai kultúra hanyatlófélben van.

AMERIKA EGYÜTT ÉL A TERRORRAL

Még véget sem ért 2022 első féléve, az Egyesült Államok legmegbízhatóbb oktatásügyi hírforrása, az Education Week statisztikája szerint csak ebben az évben huszonhét iskolai lövöldözés zajlott le az országban. Ezekben összesen nyolcvanhárom ember sérült meg vagy vesztette életét. A lövöldözések túlnyomó többsége az ország keleti részében történt; eldördültek fegyverek az északnyugati Washington és a délnyugaton fekvő Arizona államban is. 2018 óta száztizenkilenc iskolai lövöldözést tartanak számon. Tavaly történt a legtöbb eset: harmincnégy oktatási intézményben lőttek. 2020-ban tíz ilyen eset történt, 2019-ben és 2018-ban pedig évente huszonnégy. Ennek tükrében kifejezetten sokkoló, hogy idén már májusban huszonhétnél tart a számláló. A nyilvántartással az Education Week célja, hogy kontextust adjon az amerikai közvéleményt mélyen megosztó vitának.