Mandiner_2022_07_21_29szam

IV. évfolyam | 29. szám | 2022. 07. 21–27.

795 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 4,34 EUR | 15,9 RON | 410 DIN

Feladóvevény ÖSSZEG

Forint

* 2 0 2 2 0 8 0 1 Összeg betűvel kiírva

REZSIHARC: A JAVA CSAK MOST JÖN Postai érvényesítés helye

A megbízás (befizetés) jogcíme

ENERGIA-VESZÉLYHELYZETET HIRDETETT A KORMÁNY, DE AZ ÁTLAGFOGYASZTÁSIG MARAD A KEDVEZMÉNY

Megbízó (Befizető) neve, címe:

Hogyan érinti az intézkedés a lakosságot?

Mik lehetnek a belpolitikai következmények?

9 772676 929008 22029

22029

w w w. ma n d i n er. h u

Miért sodorja magát válságba Európa?

különszám

útravaló

Keresse az újságárusoknál!

„A méltóság és alázat, amellyel a székelyek a történelem pofonjait viselik” FOTÓ & SZÖVEG: MURAY GÁBOR

mandiner.hu/elofizetes

a polgári karakter

ELSŐ KARAKTER

Háború, jólét és zölddivatok SZILVAY GERGELY

Úgy tűnik, akárhogy igyekszik hatalmas az ökolábnyoma, ezért megvédeni a magyar gazdaságot vissza kell fogni a termelést, csöka kormány a nemzetközi háborús­kenteni a fogyasztást, le kell mondani szénről, gázról, olajról, benzinről, posztcovidos recesszió és az idióta EU-s szankciós politika következméatomról. Áram oké, meg – ugye – a nyeitől, nem kerülhetjük el, hogy megújulók. Az ideálkép a természeminket is érintsenek. Remélhetőleg ti népek életmódja, csak hát azok kevésbé fog sújtani minket, mint jellemzően vagy a burjánzó dzsunmásokat, de meg fogjuk érezni. gelben élnek, vagy az éhhalál szélén A katások és az átlagnál több reegyensúlyoznak Afrika kiszáradt vizsit fogyasztók már érzik pluszban dékein. A visszafogottabbak pusztán is, a visszafogott infláció, a forint/ csak vidékromantikáznak, ami még euró árfolyam és más dolgok pedig magyar konzervatív szempontból is mindenkit érintenek. A kormány tud szimpatikus lenni, csak hát jó energia-válsághelyzetet hirdetett. volna idővel mégis eldönteni, hogy Szóval itt van a gazdasági válság vidékromantika, kerti kút, zöldséa szomszédban, és nem vagyunk geskert és állatok; vagy mégsem egy Új-Zéland, hogy vígan figyeljük, mennek le a sötét vidékre. mi folyik a földgolyó másik oldalán.

Szóval miközben az ipari, poszt­ Ellenzékiek tömkelege háborodik fel ipari, szolgáltatás-központú civilizá„Egyszerre nem és mutogat, hogy lám-lám, nem ús�ciónk fenntarthatatlanságát, egyben lehet jólétet is akarni szuk meg, és elhibázott gazdaságpoaz önellátás felé való elmozdulás és megvalósítani litikát emleget. Igen ám, csakhogy fontosságát hirdeti progresszív via zöldálmokat így is sokkal jobb dolgunk van, mint lágunk, ha egy háború, az extrém Nyugat- és Dél-Európának. Az ellenszárazság és a posztcovidállapot a dzsungeléletmód zék évek óta ekézi a rezsicsökkenrákényszerít minket arra, hogy elterjesztéséről” tényleg efelé induljunk el, kevetést és a hatósági áras politikát, no nem azért, mert kevesli – ezt tenné sebbet fogyasszunk, termeljünk egy klasszikus baloldali –, hanem többet otthon, akkor rögtön kitör mert szerinte igenis rá kell engedni a világpiaci árakat a felháborodás, és kiderül, hogy mégis inkább ragasza magyarokra. Ezt képviselte a neoliberális Márki-Zay kodunk a megszokott jóléti életmódhoz, sőt még többet Pétertől az elvileg marxista Tordai Bencéig sok mindenki. szeretnénk belőle. Ám amint a kormány kicsit lazít a hatósági árakon, rögtön Azonnal középkori-őskori állapotokat vizionálnak felháborodnak. Akkor lenne csak igazán nagy felhördülés, egyesek, a civilizáció végét, és kikiáltják, hogy a jobbolha tényleg világpiaci árat kellene hirtelen fizetni! Persze dali kormány az ősembert tekinti példaképnek – holott az álfelháborodás lenne, hiszen az ellenzék arra játszik, valójában az ősember a méregzöld mozgalom példaképe. hogy az Orbán-kormány és támogatottsága összeomlik Az a helyzet, hogy a jólétet senki nem fogja magától a válság miatt, és majd jöhet ő. feladni. A fogyasztás visszafogására vagy rákényszerít Mindeközben az ellenzék, sőt az egész nyugati zöld- minket az élet, vagy nem kérünk belőle. De egyszerre baloldali gondolkodás furcsa ellentmondással küzd. nem lehet jólétet is akarni – amit persze biztosítson a Szeretnék megőrizni a jóléti államot és a mostani élet- kormány –, és megvalósítani a zöldálmokat a dzsungel­ színvonalat, ugyanakkor évtizedek óta arról prédikálnak, életmód elterjesztéséről. Vagy-vagy. Egy biztos: a magyar hogy a nyugati világ életszínvonala fenntarthatatlan, baloldalnak mindig épp az kell, ami nincs. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

3

TARTALOM

|8| 28 | Szebb jövőt!

6 | Fókusz

KNOPF ALEXANDRA

KÖZÉLET

KÜLHON

8 | Lokális rezsiharc, globális kihívások

30 | Életet lehelni ódon falak közé

Miért szükséges az átlag felett fogyasztókra „ráengedni” a piaci energiaárakat?

Hogyan érinti a lakosságot az intézkedés? Mi a helyzet az európai színtéren? Utánajártunk.

Esély nyílhat arra, hogy Torna egykoron pompázatos vármegyeházája régi fényét visszakapva kulturális központtá váljon.

16 | Első fokú viharjelzés a hadseregben

KÜLFÖLD 32 | Születőben Új-Oroszország

Interjú Maróth Gáspár védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárral

Az orosz hatalom lépésről lépésre berendezkedik az Ukrajnától elfoglalt területeken.

20 | Továbbra is hisz a szeretetben Böjte Csaba Támadják, fáradt, de nem adja fel Csaba testvér, aki mellett több közéleti személyiség is kiáll.

26 | Fogy vagy növekszik?

BALOG ZOLTÁN

36 | Gáz van – lesz gáz?

Maróth Gáspár védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár a haderőfejlesztésről, a regionális geopolitikai helyzetről és a sorkatonaságról 16. oldal

4

A napokban kiderül, hogy levágja-e Vlagyimir Putyin az orosz gázról Németországot.

40 | A „brit” álom LEIMEISZTER BARNABÁS

TARTALOM

|20| PRECEDENS

SPORT

ÉLET

42 | Korszakváltás az amerikai legfelsőbb bíróságon

50 | Egy év múlva Budapest atlétikai világbajnokságot rendez

56 | Kitartóan járom a saját utamat

A változás tétje, hogy sikerül-e visszaállítani a demokratikus hatalomgyakorlást az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedek torzulásai után.

45 | A lecke, amiből nem tanul az EU RODRIGO BALLESTER

MAKRONÓM FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD, MTVA / BIZOMÁNYOSI: FALUDI IMRE, FÖLDHÁZI ÁRPÁD, TOLDY MIKLÓS

|56|

46 | Egy adónem tündöklése, bukása és újjászületése A kata tíz évvel ezelőtti indulásakor a gazdaság fehérítését célozta meg, mára viszont több kárt, mint hasznot hozott az államkasszának.

Impresszum

Deutsch Péter, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az egy év múlva Budapesten rendezendő atlétikai világbajnokságról

META KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

54 | Az ifjú filozófusok mellett JEGYZET

55 | Kilátás a toronyból GYŐRFFY ÁKOS

Interjú Balázs Zoltánnal, a Maladype Színház vezetőjével

PATCHWORK

62 | Kulturális ajánló TÁRCA Hegyibeszéd

64 | A kertember 2.

HEGYI ZOLTÁN

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Dünnyögj egy régi mesét NÉVAI GÁBOR

Címlapgrafika: Mandiner

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kacsoh Dániel (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld, Meta és Élet), Joób Kristóf (Precedens), Pintér Lívia (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Muray Gábor, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Vámos Tamás, Szalai Piroska, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely | Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Értékesítési igazgató: Molnár Irina (hirdetes@mediaworks.hu) | Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt., 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Marancsik Roland | ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

5

fókusz

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Tüntetők a katatörvény módosítása ellen szervezett demonstráción az Erzsébet hídon július 15-én. Az új jogszabályt – amelyre Orbán Viktor szerint a nyugdíjrendszer fenntartása miatt volt szükség – heves tiltakozás fogadta, a fővárosban múlt héten szinte mindennap tüntettek az érintettek, illetve a hozzájuk csapódó ellenzéki politikusok és kormányellenes szavazók. Novák Katalin államfő hétfőn közösségi oldalán jelentette be, hogy aláírta a törvényt. „Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam. A törvényhozói szándék, a változtatás célja aligha vitatható” – olvasható a köztársasági elnök Facebook-posztjában, amelyben megjegyezte: helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. A kata adónemről részletesen Makronóm rovatunkban olvashatnak.

KÖZÉLET

LOKÁLIS REZSIHARC, GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK A REZSICSÖKKENTÉS NEM VÉSZ EL, CSAK ÁTALAKUL KACSOH DÁNIEL, KOHÁN MÁTYÁS

Miért szükséges az átlag felett fogyasztókra „ráengedni” a piaci energiaárakat?

Hogyan érinti a lakosságot az intézkedés?

Mi a helyzet az európai színtéren?

Milyen politikai következményei lehetnek az energia-veszélyhelyzet kihirdetésének? Utánajártunk.

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak, és energiaválság alakult ki. Egy év alatt az áram ára több mint az ötszörösére, a gáz ára több mint a hatszorosára nőtt, és az emelkedés tovább folytatódik” – íme a kormány szikár indoklása az úgynevezett energia-veszélyhelyzet meghirdetésére, illetve arra, hogy augusztustól az átlagon felüli fogyasztás után piaci árat kell majd fizetni.

HÉTPONTOS ENERGETIKAI AKCIÓTERV

A bejelentést múlt szerdán tette meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel és a „reaktivált” rezsibiztossal, Németh Szilárd Fidesz-alelnökkel közösen. Gulyás arról beszélt, Európa nagy részén nem lesz gáz télre, a kormány azonban felkészül az új helyzetre. A már említett korlátozás mellett 8

másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növelik a hazai gázkitermelést. A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma a tárolóink 44 százalékig vannak töltve, ez a szint csupán az év negyedében lenne képes az ország gázellátását fedezni. Továbbá a kabinet kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára, itt a bértárolás a kivétel. Fokozzák a lignitkitermelést, a mátrai erőmű blokkjait minél előbb újraindítják, valamint a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását is kezdeményezik.

Valamennyi döntés jelentős és kényszerű változásokat jelent a magyar energiapolitikában, ám a legnagyobb figyelmet érthető módon a rezsiköltségeket érintő váratlan lépés kapta. Annál inkább, mert néhány részlet még lapzártánkkor sem volt tisztázva. Ami biztos: a kormány havi 210, éves szinten 2523 kilowattórányi áramfogyasztásig, illetve havi

KÖZÉLET „A kataszabályozás szigorítása és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések nyomán a forint árfolyama érzékelhető javulásba kezdett”

FOTÓ: MTI / KOVÁCS TAMÁS

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a kormányinfón július 13-án

144, éves szinten 1729 köbméternyi gázfogyasztásig tartja fenn a 2013 óta érvényes csökkentett rezsiárakat.

A kancelláriaminiszter szerint a piaci ár, vagyis az áremelkedés a háztartások háromnegyedét nem érinti, ám a „számolgatás” napok óta tart. Németh Szilárd a tájékoztatón arról beszélt, hogy ha nem lenne rezsicsökkentés, a villanyszámla az átlagfogyasztónál 7750 forint helyett 53 ezer forint lenne.

A gáznál 15 800 forint az átlagos fogyasztó rezsicsökkentett árú havi számlája, rezsicsökkentés nélkül 131 ezer forint lenne. Hozzátette, a rezsicsökkentés fogyasztási helyhez kötött, összesen 5,6 millió villamosenergia-fogyasztóról és 3 millió gázfogyasztóról van szó. További adalék, hogy a nagycsaládosoknak a kedvezmény megmarad, a háromgyerekes családoknál így például magasabb a limit: 2329 köbméter, és minden újabb gyereknél 300 köbméternyi pluszfogyasztás jár. A villany esetében ez az engedmény nincs megadva. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

VAN MÉG TISZTÁZNIVALÓ

Az energia-veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. A már ismert tudnivalók mellett ebből kiderült az is, hogy a kormány létrehozza az energia-veszélyhelyzeti operatív törzset a „meghozandó intézkedések megtételének előkészítésére, továbbá a meghozott döntések végrehajtásának nyomon követésére”, azaz a fenti feladatok koordinálására. Az operatív törzs vezetője Gulyás Gergely, tagjai a miniszterek delegáltjai, az MVM Energetika Zrt. képviselője, illetve Németh Szilárd.

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában arról beszélt, a háború nemcsak a frontokon, hanem az európai gazdaságban is zajlik. Mint mondta, két nagy csata lesz: a munkahelyekért és az elviselhető energiaárakért. „Már látszik, hogy az európai gazdaság tüdőn lőtte magát, most pedig kapkod a levegőért – jegyezte meg, belátást kérve a családoktól, mondván, a háborús árak mellett nem fér bele, hogy mindenki rezsicsökkentett árat fizessen.

– Ha az uniós szankciós politika így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot. Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A kormány szerint az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában további finomhangolásokat és tisztázásokat lengetett be, ám az erről szóló újabb rendelet keddi lapzártánkig nem látott napvilágot.

KÜLÖN FOGLALKOZNAK A CSAK ÁRAMOT FOGYASZTÓKKAL

Mindenesetre Dömötör Csaba azt mondta, hogy az új rezsivédelmi szabályok kidolgozása során minden élethelyzetet, speciális életkörülményt igyekszik megvizsgálni az újonnan felálló operatív törzs. A részleteken még dolgoznak a szakemberek, akik külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, gázt pedig egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset, továbbá kitérnek a kistelepüléseken élők helyzetére és a nagycsaládosok védelmére is.

Bár Gulyás Gergely érvelése szerint az intézkedés célja nem az állami bevételek növelése, hanem a rezsicsökkentés és az energiabiztonság fenntartása, az OTP Bank makrogazdasági elemzői arra jutottak: a döntéssel az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megér9

KÖZÉLET

Az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs ülése

HORTAY OLIVÉR,

a Századvég energetikai üzletágának vezetője:

A béke az energiaválság megszűnésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Három alapvető feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy legalább enyhülés következzen be. Az első, hogy a nyugat-európai politikusok változtassanak a retorikájukon. A magas árkörnyezet nagyrészt a fenyegető politikai nyilatkozatok következménye. Ez azt jelenti, hogy az árak változásait nem kizárólag a valós események, hanem már az azoktól való félelmek is generálják. A második feltétel az eddig elfogadott, a békén túlmutató szankciók enyhítése, Bővebben: a harmadik pedig az európai energiapolitika strukturális reformja. Az energiaválság jóval a háború előtt kezdődött, és már akkor látszott, hogy ennek a rendszerszintű problémának a megoldásához az uniós energiapolitika teljes átalakítása kell.

10

De még az Európai Bizottság is alapvetően optimista a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, éppen a napokban javította 3,6 százalékról 5,2 százalékra az idei növekedésünkre vonatkozó prognózisát. Varga Mihály pénzügyminiszter ennek kapcsán egyértelműsítette: a magyar gazdaságnak a romló, recesszióval fenyegető európai környezetben is helyt kell állnia, a stabilitást meg kell őrizni, a munkahelyeket meg kell védeni, az ország energiaellátását biztosítani kell.

AZ UNIÓS ÁTLAG FELE ALÁ KERÜLT A HAZAI ÁR

Érdemes kitérni az elmúlt évek eredményeire is. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzésében rámutat: míg 2009–2010ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még a 90 százaléka volt, 2021-re az uniós átlag 50 százaléka alá került.

Ez egyértelműen a rezsicsökkentésnek volt köszönhető. Ez alatt az időszak alatt az átlagkereset reálértéke a háromnegyedével emelkedett, tehát össze sem lehet hasonlítani, hogy mennyivel kevésbé terheli meg a családokat ma a rezsi, mint 2010-ben. Míg 2012-ben a lakosság negyedének (26,7 százalékának), köztük a gyermeket nevelők 35,1 százalékának volt rezsihátraléka, addig 2020-ra ez az arány 11,2 százalékra csökkent, s még a járvány első évében sem romlott.

Ami a felmerülő kérdéseket illeti, nem egyértelmű, mit jelent a piaci ár. Szalai szerint ha a tőzsdei ár lenne a piaci ár is, akkor az a gáz esetében köbméterenként 600 forintos megtakarítást jelentene, ami a fenti átlagfogyasztással számolva éves szinten több mint 1 millió forint. Áram esetében a legfrissebb tőzsdeadattal számolva a megtakarítás 158,75 forint kilowattóránként, ami éves szinten 400 ezer forintot meghaladó érték; a tőzsdei drágulás júniustól igazán drasztikus.

Mindenesetre kilenc éven át nem kellett figyelnünk a rezsire, hiszen akár fújt, akár esett, akár jó, akár rossz volt a nemzetközi energiapiaci hangulat, a magyarok a 2012. decemberinél jóval alacsonyabb rezsit fizették. Nem arányaiban, inflációval, az energiabeszerzéshez használt euró árfolyamával vagy átlagfizetéssel korrigálva, hanem forintra

FOTÓ: MTI / KOVÁCS ATTILA, FICSOR MÁRTON

keznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és a gazdasági kilátások sem romlanak tovább. Ezt alighanem a befektetői piac is így látja, ugyanis a kataszabályozás szigorítása és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentések nyomán a forint árfolyama érzékelhető javulásba kezdett.

A Portfolio elemzése szerint minden más tényező változatlansága mellett a rezsicsökkentés többletfinanszírozási költsége a GDP arányában idén 1,6, míg jövőre 3,4 százalék lenne, az OTP elemzői által készített összegzés szerint a rezsicsökkentés szűkítése idén 500 milliárd, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak. A korábban bejelentett extraprofitadó mellett ez így már komoly, több ezer milliárdos összeget jelent.

A büdzsé stabilitása pedig pozitív üzenet a befektetőknek.

KÖZÉLET HAVI REZSIDÍJAK VÁLTOZÁSA AUGUSZTUS 1. UTÁN Áram

Gáz

210 kWh határig

144 m3 határig

60 000 50 000 40 000 30 000

50 833 Ft

140 000

131 444 Ft

„Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel”

120 000 100 000 80 000 60 000

EURÓPAI ÖSSZEVETÉS: SVÉDORSZÁG A LEGDRÁGÁBB

Az Eurostat legfrissebb adatai 2021 második fél évéből származnak, így a 7 750 Ft 10 000 15 833 Ft háború, illetve a szankciós fenyegetőzés 20 000 hatását még nem tartalmazzák – ugyan0 akkor nem rossz indikátorok, mivel rezsicsökkentéssel rezsicsökkentés rezsicsökkentéssel rezsicsökkentés tavaly szeptembertől már dübörgött az nélkül nélkül európai gázválság, októbertől jócskán 100 euró fölé kúszott a legfontosabb Megtakarítás összesen: 158 694 Ft/hó európai irányadó gázár, a holland TTF megawattóránként. (Ez a mérvadó „rezsi­indikátor”, ugyanis Európában az áramárat is elsősorban a gázár mozÉVES REZSIDÍJAK VÁLTOZÁSA AUGUSZTUS 1. UTÁN gatja: a tőzsdei áramárat a legdrágább épp üzemelő erőművek diktálják, ezek Áram Gáz pedig jelenleg a fogyasztási csúcsidő2523 kWh határig 1729 m3 határig szakokban belépő gázerőművek.)

700 000 1 800 000 Európai összevetésben a magyar 618 000 Ft 1 577 300 Ft 1 600 000 rezsiárak 2017-ben is rendkívül ala600 000 csonyak voltak (a gáz 46, az áram 45,7 1 400 000 500 000 százalékkal volt olcsóbb az EU-s átlag1 200 000 nál), de fogyasztói gázárban így is alat400 000 1 000 000 tunk volt Románia, villanyárban pedig 800 000 300 000 Litvánia, s velünk, a köbméterenként 600 000 200 000 (10 kilowattóra/köbméter közelítéssel 400 000 93 000 Ft számolva) 40 cent alatti kategóriában 190 000 Ft 100 000 200 000 focizott Horvátország, Bulgária, Lett­ 0 0 ország, Litvánia és Luxemburg is. rezsicsökkentéssel rezsicsökkentés rezsicsökkentéssel rezsicsökkentés A villanyáramot tekintve Horvátországnélkül nélkül gal, Romániával, Máltával, Észtországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Megtakarítás összesen: 1 904 300 Ft/év Csehországgal tartoztunk a kilowatt­ óránként 10–15 centes árkategóriába. Ám 2021 második felére minden pontosan ugyanannyit, így reálértéken valójában évről évre tekintetben rekordolcsó lett a magyar rezsi: a 106 forintos egyre kevesebbet. köbméterenkénti gázár 61 százalékkal volt az uniós átlag Ez mindenképp egyedülálló kedvezményt jelent az EU- alatt, a szerbekével és a bosnyákokéval volt egy súlycsoban, még akkor is, ahogy arra Orbán Viktor rámutatott, portban, és másfélszer ennyit fizettek a moldávok, valamint ha a nyugati államokban a magasabb átlagfizetés kisebb az északmacedónok. Mindössze egyetlen másik ország, részét teszi ki a rezsiköltség – még akkor is, ha az általában Horvátország fért be rajtunk kívül 40 eurócent alá. Áramár sokkal nagyobb, mint a magyar szint. Érdemes tehát kör- tekintetében is rekorderek lettünk, 57,7 százalékkal múltuk betekintenünk Európában, s megnézni, hogyan működnek alul az uniós átlagot, de a 10–15 centes árkategóriában maa magyarnál kisebb vagy nagyobb mértékben piaci árazású radt Bulgária, Horvátország, Málta, Hollandia és Litvánia uniós rezsirendszerek. is. Ráadásul míg az unióban négy év alatt 15,7 százalékkal 20 000

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

40 000

11

KÖZÉLET „Míg 2009–2010-ben a magyar lakossági energiaár az uniós átlagárnak még a 90 százaléka volt, 2021-re az uniós átlag 50 százaléka alá került”

Kadri Simson energiaügyért felelős uniós biztos, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Tarek el-Mola egyiptomi olajipari miniszter és Karín Elharrar izraeli energiaügyi miniszter megállapodást ír alá az Európai Unióba szállítandó izraeli és egyiptomi földgáz mennyiségének növeléséről Kairóban június 15-én. Az izraeli gáz Egyiptomon keresztül, cseppfolyósított földgáz (lng) formájában, hajón érkezik majd Európába

nőtt a gáz, 13,5 százalékkal az áram fogyasztói ára, Magyarországon – a forint gyengülése miatt – euróban számolva 16,5, illetve 11,8 százalékkal még csökkent is.

Az eltérő energiamixek, adóztatási és árszabási gyakorlatok hatására ugyanakkor igencsak eltérően változtak az utóbbi öt évben az uniós rezsiárak: a gázár Szlovákiában, Ausztriában, Csehországban és Portugáliában csökkent egy

kicsit, Németországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában 10 százalék körüli mértékben nőtt, Svédországban, Hollandiában, Spanyolországban és Olaszországban harmadával.

Szépen felzárkózott viszont a nemzetközi trendekhez az 54,2 százalékkal dráguló román lakossági gáz; a 2017-esnél 64,8 százalékkal többet fizettek tavaly a gázért a svédek,

87,8

90 80 70 60

Elszálló energiaárak az Európai Unióban Az energia árának éves inflációs rátája 2022 júniusában (%)

50 Forrás: OECD

40 28,6

30

36,4 36,7 36,8 38,3 34,2 34,7 31,7 32,1 32,7

40,8 41,1 42,4

67,4 67,5

56,0 57,4 46,3 46,7

20,3

20 10

63,8

6,7

FOTÓ: MTI / EPA

0

12

KÖZÉLET

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Az ellenzék próbálja meglovagolni az elégedetlenséget A korrekciós döntés nyomán a hazai baloldal, politikusok és elemzők egyaránt a rezsicsökkentés teljes felszámolásáról kezdtek értekezni, szószegéssel és hazugsággal vádolva a kormányt. Bár ezek a politikai kommunikáció túlzásainak világába tartozó mondások, felmerül, hogy a gazdasági nehézségek, illetve a kényszerből meghozott intézkedések okozta társadalmi elégedetlenségből az április 3-án tönkrevert ellenzék profitálhat. Gyurcsány Ferenc be is jelentette, hogy „készülünk”, a saját pártjából egyre jobban kiszorított jobbikos Jakab Péter feltűnt az inkább a katatörvény miatt meghirdetett tüntetéseken, de visszatért Márki-Zay Péter egykori listavezető is. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint néhány ezer ember mozgósításánál nem lehet sikertörténetről beszélni, a fővárosban ráadásul az április 3-ai választás után elmaradt a korábbi voksolások után jellemző nagy tüntetéssorozat. „Nem történt meg a feszültséglevezetés, április 3-a után akkora volt a bánat, ezt most pótolják be” – vélekedett. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy véli, mivel nem az ellenzéki pártok indították és irányítják a megmozdulásokat, ezért csak ráúszni tudnak az elégedetlenségi hullámra, de ettől erősödni nem tudnak.

Elmondta, van a mostani eseményeknek egy társadalmi-politikai és egy gazdasági vetülete is, azonban nem az ellenzék szintjén jön a téma; neki alternatívát kéne kínálnia, nem pedig a hullámot meglovagolnia. „Egyelőre csak kommunikációs csatározás zajlik, az ellenzéknél egyértelműen a politikai haszonszerzés a lényeg” – fogalmazott a Závecz Re­search igazgatója. Závecz Tibor úgy véli, a fő kérdés pillanatnyilag az, hogy a baloldali pártok fenn tudják-e tartani a dühös hangulatot addig, ameddig az első törvények életbe lépnek, és megérkezik az első számla az emberekhez, vagy az első katás vállalkozó átkerül másik adózási formába.

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

A háború következményei alól nem tudjuk kivonni magunkat Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos A kampányban azt mondta a Fidesz, hogy a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést. Ezek szerint a kormány is? Mit szól az ellenzéki kritikákhoz?

A helyzet változatlan: a baloldal egy tollvonással eltörölné a rezsicsökkentést, 2013 óta támadja, és most naponta üzenget az embereknek olyanokat, hogy a rezsicsökkentés „hülyeség”, és szokjanak le a főzésről. A kormány mindent megtesz, hogy a rezsicsökkentés fennmaradjon, a most bejelentett új szabály célja is pont az, hogy fenn tudjuk tartani az intézkedést. Ezzel a magyar kormány továbbra is egyedülálló módon védi a magyar embereket a háborús energiaár-emelkedéstől. A rezsicsökkentés minden családnak megmarad, és az átlagfogyasztásig az eddigi alacsony áron fizetheti mindenki a gázt és az áramot. Így továbbra is mindenki havi 159 ezer, évi 1,9 millió forintot spórol meg a rezsicsökkentéssel. Összességében milyen körülmények indokolják a lépést?

A háború megváltoztatott mindent, a brüsszeli szankciók pedig csak tetézik a bajt. Európában háborús energiaválság alakult ki, az árak az egekben vannak, az energiaellátás akadozik. Valós a kockázat, hogy nem lesz elég energia ősszel és télen. Rendkívüli állapot van. Elég hallgatni a híreket: a németek, a spanyolok, a franciák, az angolok, az olaszok is energiakorlátozásokra készülnek. Nagy kérdés, hogy július 21-én újraindítják-e az Északi Áramlat 1-et.

A kormány által kihirdetett energia-veszélyhelyzet célja, hogy biztosítsuk az energiaellátás biztonságát és a rezsicsökkentés fenntartását. Az áram ára az ötszörösére, a gáz ára a hatszorosára nőtt csak az elmúlt egy év alatt.

A kormány 2013 óta ugyanazon a rendkívül nyomott áron tartja a lakosságnak a rezsidíjakat, de ebben a háborús, rendkívüli helyzetben egyszerűen nem fér bele az, hogy az eddigi alacsony áron korlátlan mennyiségben lehet fogyasztani az energiát. Az átlagfogyasztásig belefér a kormányzati támogatással csökkentett rezsidíj, azon felül kell csak piaci árat fizetni. Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti, gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Akik túl vannak a sávhatáron, azok nagy része is közel van az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel sávhatár alatt tud maradni. »

13

KÖZÉLET Gőzfejlesztő berendezés kollektora a paksi atomerőmű gyakorlóreaktorában 2021 második fél évére minden tekintetben rekordolcsó lett a magyar rezsi

TÓTH MÁTÉ energiajogász:

Nemcsak időszerű, de a felelős energiapolitika szempontjából elengedhetetlen is a mostani intézkedéscsomag.

Eszméletlen áremelkedést látunk mindenhol, miközben az ellátásbiztonsági aggályok szó szerint hazánk határaihoz értek. Hiába zavartalan a Török Áramlaton a mi gázellátásunk, eközben a német–orosz villongások miatt az Északi Áramlat 1 negyven százalékra csökkentett forgalma, majd mostani leállása miatt Ausztriából már mi sem kapunk gázt. Mintha ez nem lenne elég, az utóbbi hetekben ráadásul az EU belengette, hogy szívesen elszipkázná a feltöltött tárolókkal bíró tagállamoktól a földgázt, és bár egyelőre Bővebben: ez csak fenyegetés, mint tudjuk, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Végül pedig az, ha a német gazdaságot és ipart térdre kényszeríti az energiahordozók hiánya, márpedig eléggé úgy néz ki, az bizony mindenkire hatni fog, az árakat tovább hajtva felfelé.

14

Mindezt konkrétumokra lefordítva: a magyar háztartások 144 köbméteres havi átlagfogyasztása, amely rezsicsökkentve 15 833 forintba kerül, Horvátországban áll a magyarhoz a legközelebb (22 978 forint). 24 ezer forint körüli összeget fizetnek ennyi gázért a szlovákok, 27 ezret a románok és a lengyelek, 32 ezret a csehek, 40 ezret a németek és az osztrákok. Svédországban a legdrágább a mulatság: 107 096 forintba kerül ennyi gázt elfogyasztani, az uniós átlagáron pedig 45 147 forintba.

A 210 kilowattórás átlagos áramfogyasztás 7750 forintos magyarországi árához a bolgár (9185 forint) áll a legközelebb, 11 ezret fizetnek ennyi áramért a horvátok, 13 ezret a lengyelek és a szlovákok, 16 ezret a csehek, 19 ezret az osztrákok és 27 ezret a németek. Dániában a legmagasabb, 29 028 forint ennyi áram ára, az uniós átlagáron pedig 19 945 forintra jönne ki. Érdemes megjegyezni, hogy bár Németország hozzánk hasonló energetikai helyzetben van, iparági elemzők a lakossági gázárak duplázódását várják (magyar átlagfogyasztáson 80 ezerhez közelítő gázszámlával), áram szempontjából pedig

FOTÓ: MTI / SÓKI TAMÁS, SHUTTERSTOCK

81,1 százalékkal a görögök, 81,6 százalékos (!) drágulással pedig Észtországé a gázpálma. A villanynál is jelentősek voltak az eltérések: a magyarral egy kategóriába csökkent a holland áramár, illetve valamelyest a portugálok is kevesebbet fizetnek, mint öt éve. Húsz százalék körül alakult viszont az áremelkedés Lettországban és Görögországban, 25 százalék körül Romániában, Írországban és Csehországban, a spanyol és a litván fogyasztók árama 30 százalékkal lett drágább, a pálma pedig 47 százalékos áremelkedéssel ismét Észtországé.

KÖZÉLET » Milyen számítások és vizsgálatok előzték meg a bejelentést?

Ahogy már mondtam, az energia-veszélyhelyzet és a hétpontos intézkedési terv oka az, hogy energiaválság van egész Európában. A kormány fokozottan figyeli a háború és a brüsszeli szankciók energetikai, gazdasági következményeit, és felmérte a veszélyeket. Magyarországnak is lépnie kell ahhoz, hogy megerősítsük az áram- és gázellátás biztonságát, és meg tudjuk védeni a rezsicsökkentést.

Lesz-e lehetőség az eddig megnevezett eseteken túl kompenzációra?

Dolgozunk a részletszabályokon. Minden felmerülő problémával – nagycsaládos áramkedvezmény, csak árammal működő háztartások, hőszivattyú, központi fűtés, kistelepülések, számlázás stb. – napok óta foglalkozunk az időközben megalakuló energetikai veszélyhelyzeti operatív törzs ülésein.

A lényeg azonban az, hogy továbbra is minden magyar családot, minden magyar nyugdíjast véd a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig. A nagycsaládosok gázfogyasztási kedvezménye megmarad.

Számos egyedi élethelyzet van, ott vannak a társasházak és egyéb jogi formák. Lesz rájuk külön intézkedési terv?

Igen, dolgozunk rajta, de a háború következményei alól nem tudjuk kivonni magunkat. Pedig mi, magyarok tehetünk erről a legkevésbé.

10 százalék körüli emelkedést – ez kevésnek tűnhet, ugyanakkor a német áramár így is majdnem a négyszerese a magyarnak. Ez elsősorban azért van így, mert a német áramárban a beszerzés költsége csupán 35 százalékot képvisel, 21 százalékos a hálózati díj, a többit a zömében fix és nem arányos adótételek teszik ki.

A piaci turbulencia kétségtelenül jelentős: a 2022-es gázárak a legtöbb országban a jövőre, illetve 2024-ben fizetendő rezsit fogják befolyásolni.

Ez tehát a nyugat-európai rezsivalóság, amelyhez képest Magyarországon még mindig lényegesen kevesebbet kell fizetni – még ha egy ideig ehhez tudatosabban kell is fogyasztanunk.

Tematikus cikk Fejvesztve másolja a magyar rezsicsökkentést Európa: már gyárak állnak le az energiaválság miatt Oláh Dániel írása a Makronómon

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

Hogyan számolták ki az átlagfogyasztást? Mi lesz az átalányt fizetőkkel, akikre így év végén szakadhat rá egy nagyobb összeg akár?

Az átlagfogyasztást alapos szakmai háttérmunka alapján számoltuk ki, a magyar háztartások energiafelhasználását elemezve képeztünk egy súlyozott átlagot, úgy, hogy a 0, illetve a 400 köbméternyi gáz- és az 500 kilowattórányi áramfogyasztású helyeket kivettük. Így ma Magyarországon az átlagos fogyasztás villamos energiában 2523 kilowattóra/év (210 kilowattóra/hó), földgázban 1729 köbméter/év (144 köbméter/hó). Egy átlagfogyasztó ma havonta 7750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne. Az átlagos gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint, ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne. A rezsicsökkentés tehát augusztus után is jelentős, havi 159 ezer forintos megtakarítást jelent minden családnak. A háborús helyzetben a rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötése a biztosítéka annak, hogy megvédhetővé tegyük magát az egész intézményt, a rezsicsökkentés politikáját. Most is azt mondjuk úton-útfélen, hogy csak a béke lehet az alapja, a kezdete egy biztató megoldásnak.

Lesz-e kormányzati tájékoztató kampány, plakátok például?

Ezt majd külön el kell dönteni. A tájékoztatás megkezdődött, és a továbbiak­ ról is minden információt meg fogunk adni a lakosságnak. Önmagában a rezsiszámlák lesznek a legfontosabb tájékoztató kiadványok, ahol mindenki láthatja majd, mennyit spórol továbbra is, és mennyi a valós piaci ár.

Lehet-e szükség további szigorításra? Meddig kell kitartanunk?

Mindannyiunknak az lenne a legfontosabb, hogy véget érjen a háború, béke legyen, Brüsszel fejezze be a káros szankciókat, rendben érkezzen a gáz, az olaj, és zavartalan legyen az áramellátás. Amíg háború van, addig háborús infláció, háborús energiaválság, háborús gazdasági válság lesz, és mindaddig rendkívüli intézkedések lehetnek szükségesek. Minél tovább tart a háború, annál nehezebb lesz a helyzet egész Európában. A magyar kormány most határozottat lépett, elindul a hétpontos intézkedési terv végrehajtása, hogy legyen elég gáz, áram az országban, és fenn tudjuk tartani a rezsicsökkentést.

Fokozzuk a gázkitermelést, új gázkészleteket szerzünk be, kiviteli tilalmat rendeltünk el a kőszénre és a tűzifára, fokozzuk a lignitbányászatot, a biztonságos áramellátás fenntartására meghosszabbítjuk a paksi atomerőmű üzem­ idejét. Kibővítjük és új elemekkel látjuk el az országos tűzifaprogramot, illetve vegyestüzelésűkazán-programot indítunk el. Az energiaellátás megerősítése mellett a kormány rendkívüli intézkedésekkel segíti a magyar gazdaság talpon maradását, a munkahelyek, a családtámogatások, a nyugdíjak értékének megőrzését. Emellett fogadjuk és ellátjuk az ukrán menekülteket, és naponta több ezer migránssal küzdünk a déli határon, akik egyre erőszakosabban támadják a rendőreinket. Fejlesztjük a Magyar Honvédséget, intenzíven képezzük a katonákat, a rendőröket, a leendő határvadászokat. Nehéz időszakot élünk, és nem látjuk, hol a vége. Amíg háború van, és Brüsszel nem tér észhez, addig a háború gazdasági következményei és a migráció is fokozódni fog. Egy biztos ebben a bizonytalan helyzetben: a nemzeti kormány mindent meg fog tenni, hogy megvédje a magyar családokat, a gazdaságot mindettől.

15

KÖZÉLET

Első fokú viharjelzés a hadseregben NAGY GÁBOR, VECZÁN ZOLTÁN

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Hol tart a haderőfejlesztés? Valóban közeledik az orosz–ukrán háború Magyarország határaihoz? Miért nem lesz újra sorkatonaság? Ezekről is beszéltünk Maróth Gáspár védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárral, aki szerint a regionális geopolitikai helyzet az eszkaláció irányába halad.

Fontos bejelentést tett július 1-jén Orbán Viktor kormányfő, amikor a haderőfejlesztés felpörgetését sürgette.

Itt az ideje, hogy a magyar emberek felébredjenek. 2016 óta egy olyan jövőről beszélünk a miniszterelnökkel, amit előre láttunk. Közben azt éreztük, az emberek nincsenek lelkileg felkészülve arra, hogy szembenézzenek a világ drasztikus változásával, pedig a történelem működik, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem több cirkuszi mutatványosnál.

államét is jelenti, vagyis az állami szolgáltatások, funkciók működtetését. Visszatérve a konkrét kérdésre: jól látható, hogy érkeznek a helikopterek, a repülőgépek, a harckocsik, a páncéltörő rakéták.

Olyan fázisban vagyunk, amikor a haderőt új típusú doktrínára kell átállítani – 1990 után valójában először. Ennek szükséges eleme a honvédelmi és haderőfejlesztési program, amellyel elkezdődött a nyugati technikák alkalmazása. Fontos tudni, a hagyományos szovjet fegyverzet logikája jelentősen eltér a nyugatitól.

Kire gondol?

Például a meglehetősen túlrajongott Francis Fukuyamára, aki Magyarország kapcsán is elhamarkodott kijelentéseket tett. Már az alapkoncepciójáról is kiderült – miszerint itt a történelem vége, és mindenhol szükségszerűen liberális demokráciák lesznek –, hogy ezer sebből vérzik. A történelem működik, a kihívások pedig itt vannak előttünk.

A haderőfejlesztés sem csupán a haditechnika, a hadsereg fejlesztésére vonatkozik, hanem társadalmi program is. Ahogy a NATO-szakértők mondják: a nemzeti ellenálló képesség, a rezilien­ cia felébresztése is egyúttal.

A média beszámolói azt sugallják, éppen ez a két haditechnikai „irányzat” csap össze Ukrajnában.

Ez koránt sincs így. Az orosz hadsereget a nyugati technika ellen készítették fel. Csakhogy ez csődöt mondott a háború elején, hiszen az ukrán haderő eszközökben és doktrínában ugyanaz volt, mint az orosz. A villámháború éppen emiatt dőlt be, ezért álltak át az oroszok a teljes gőzhengerre, a bedarálásra, amivel őrületes veszteségek keletkeznek.

Fel kell rázni magunkat a Csipkerózsika-álomból?

A rendkívül elkényelmesedett nyugati jóléti társadalmak a legkisebb kényelmetlenségre is hisztérikusan reagálnak. Ha éppen nincs wifi, azt érzik, összeomlott a mindennapi életük. Eközben keleten a teljes állami szolgáltatószektor összeomlik.

Az ellenálló képesség nemcsak az egyénét, de az 16

Ez a gőzhenger közeledik most felénk?

Ma még senki nem tudja megmondani, hogy mikor, hogyan és milyen status quóval fog véget érni a háború, hogy hol állnak meg a frontvonalak, s mi lesz utána. Éppen ezért minden forgatókönyvvel számolni kell. A regionális geopolitikai helyzet az eszkalálódás irányába halad, nem látszódnak azok a keretek, amelyek a békét és a megnyugvást el tudják hozni.

KÖZÉLET

„A régióban háború zajlik, és ez katonai értelmezésben közvetett veszélyt jelent” Azért az kevéssé valószínű, hogy a NATO-val közvetlenül konfrontálódjon Oroszország.

Már 2016-ban is úgy voltunk vele, csak felelőtlen ember mondhatja, hogy a következő tíz évben Magyarország nem lesz érintve háborúban.

Ha a NATO konfrontálódik, az a tagállamok és vezetőik felelőssége. A NATO egy védelmi szövetség, nem dolga beavatkozni vagy igazságtevőt játszani más országok konfliktusában, ezért sincs okunk www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

feltételezni, hogy belesodródna a háborúba.

Ráadásul a keleti szárny brutálisan megerősödött a finn és a svéd belépéssel, ami tovább növelte az elrettentő erőt.

Vagy éppen olaj volt a tűzre, ha orosz szemmel nézzük, hiszen a határukig kúszott a NATO. Ez dühítő lehet Moszkvának.

Ellenkezőleg: kijózanító hatása van a bővítésnek, illetve a madridi NATO-csúcson jóváhagyott fejlesztési és hadműveleti terveknek bárkire, aki konfliktust generálna a régióban. Ilyen szempontból a csúcs a magyar stratégia sikere is: mutassunk elrettentő erőt, amely visszahűti az érzelmi túlfűtöttséget.

17

KÖZÉLET

Maróth Gáspár a német Rheinmetall és a magyar állam közös beruházásában épülő Lynx-harcjárműgyár bokrétaünnepségén Zalaegerszegen 2021. szeptemberben

Feltételezhetően nem csak a lakosság tanult az ukrajnai háborúból. Miben módosította a korábban lefektetett haderőfejlesztési irányokat a konfliktus?

Az elsődleges leckét nem is az ukrajnai konfliktusból tanultuk meg, hanem a környező országok reakcióit vizsgálva. Többük a médiahisztéria és a közvélemény nyomására felajánlotta haditechnikai 18

eszközeit Ukrajna számára. Főleg olyan országok, amelyek még nem álltak át a nyugati haditechnológiára, egykori szovjet eszközöket küldtek, ma pedig többen közülük ott állnak üres lőszerraktárakkal. Védtelenné váltak. A haderőfejlesztés nem holmi bolti bevásárlás: bepakolok a kosárba két kiló rakétaelhárító rendszert, aztán kifizetem a kasszánál. Minimum tízéves folyamatról van szó, vagyis nemzetközi összehasonlításban a hazai program extrém gyorsnak számít. Ráadásul,

„Kötelező sorkatonai szolgálaton jelenleg nem gondolkozunk” ahogy említettem, nálunk technológiaváltás is zajlik, most az az első, hogy a honvédség minden lehetséges erejével védje az országot, s ne olyan küldetésben vegyen részt, ami elsősorban nem az ő rendeltetése. Isteni szerencse, hogy nem most kapkodunk a szerződések után. Ha most akarnánk telepakolni a bevásárlókocsinkat rakétaelhárító rendszerekkel, tankokkal, fegyverekkel, nemhogy a kasszánál néznénk csodálkozva a megemelt árakon, pakolni se nagyon lenne mit.

Okoz a szállításokban csúszást az előző két év koronavírus-járványa?

Folyamatosan monitorozzuk a nemzetközi hadiipart, szerencsére extrém csúszás egyelőre nincsen.

FOTÓ: MTI / VARGA GYÖRGY, FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Mindenesetre a magyarok többségét is sokkolta a látvány, ahogyan ukrán civilek készülnek a konfliktusra: barikádot építenek, fegyverkeznek.

Van egyfajta romantikus feledés, ami messzire sodorja időben azokat a képeket, amelyek mondjuk 1956 után beleégtek az emberek retinájába.

Kifutott az a generáció, ezzel csökkent a már említett nemzeti ellenálló képesség is. A szomszédban dúló háború azonban a maga tragikus módján felfrissíti az emlékeket. A magyar társadalom ma már sokkal jobban érti, miért van szükség haderőfejlesztésre. Bátorítanék is mindenkit, nyugodtan kérdezgesse idősebb rokonait, ismerőseit, frissítsük fel a családi emlékezetet!

Ne csupán a tankönyvekből ismerjék meg unokáink a második világháborús vagy az ’56-os eseményeket, ne óvjuk őket a múlt borzalmaitól!

Inkább készítsük fel lelkiekben mindazokat, akik nem láttak még hasonlót. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármi jele lenne annak, hogy Magyarország közvetlen veszélyben van. Ám tény és való: a régióban háború zajlik, és ez katonai értelmezésben közvetett veszélyt jelent.

KÖZÉLET „Itt az ideje, hogy a magyar emberek felébredjenek”

van. A sorkatonaság egyébként nemcsak a haza védelme szempontjából fontos, számos társadalmi és szociológiai folyamatban is szerepet játszott.

Kötelező sorkatonai szolgálaton nem gondolkozunk. Valaki vagy elkötelezett a haza védelmében, vagy nem, ezt erőszakkal kikényszeríteni nem szerencsés. A honvédséget válogatott, magasan képzett, hazájuk védelme iránt elkötelezett fiatalok közösségeként szeretnénk felépíteni. Létszám­ növelést ettől függetlenül tervezünk.

A honvédelmi miniszter lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a tüzérséget és a páncéltörő képességet kell leginkább fejleszteni; milyen újdonságra lehet számítani ezen a téren?

Az újdonságok zöméről már korábban beszéltünk, amiről viszont nem, arról nem is lehet.

Annyit elárulok, olyan képesség megteremtéséről tárgyalunk, amellyel Európában egyedülálló lehet Magyarország, többet azonban még sem nemzetbiztonsági, sem üzleti szempontból nem lenne szerencsés mondani. A páncéltörő képesség fejlesztésének programjában épp most születik döntés az eszközök magyarországi gyártásáról.

Ugyanígy nyilvános adat, hogy megvettük az izraeli Spike rakétacsalád bizonyos elemeit, és ezt a képességet tovább szeretnénk fokozni.

Hasonlóan magas prioritású elem a komplex légtérvédelem megteremtése, ám most minden programot megelőz a katonák egyéni felszerelésének véglegesítése.

MARÓTH GÁSPÁR

1972-ben született, a SOTE orvosi karán végzett. A privát szektorban dolgozott, majd 2016-tól a HM EI Zrt. igazgatósági elnöke, igazgató a Honvédelmi Minisztériumban, 2018 és 2022 között védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A tavasszal megalakuló kormányban a védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkári posztot kapta. Nős, négy gyermek édesapja.

Az interjú teljes változata a mandiner.hu weboldalon olvasható.

Milyen a honvédség imázsa a lakosság körében?

Komolyan küzdöttünk az elmúlt évtizedek után azért, hogy a haza védelme mindenki által közmegbecsülésnek, köztiszteletnek örvendjen. Hogy az emberek ráébredjenek: a Magyar Honvédségben szolgálni valójában kiváltság. Ez toborzási szempontból is fontos, illetve a fiatalok bevonzásánál kikerülhetetlen a családok szerepe: a szülők támogatására is szükségünk van ahhoz, hogy megnyerjük a fiatalokat.

Időnként fel-felvetődik a sorkatonaság visszavezetésének ötlete.

Amióta Magyarországon megszüntették a sorkatonaságot, ez a kérdés folyamatosan napirenden

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

Itt miért volt csúszás?

Az utóbbi években a haditechnikában végbement digitalizációs folyamatok rettenetesen felgyorsultak. Ezt érzékelve nem akartunk beleugrani olyan fejlesztésbe, amely évtizedekre meghatározza a kommunikáció és a vezetés digitális rendszerét, miközben küszöbön állt a nagy változás. Megérte kivárni: büszkén mondhatjuk, nemcsak sikerült az élvonalban maradni, de az egyik legnagyobb európai fejlesztés ide kerül Magyarországra. Ma úgy tudjuk felszerelni a katonáinkat, hogy bármilyen új irány jön a világban, az nagy biztonsággal alkalmazható lesz a magyar honvédek felszerelésére is.

A honvédelmi miniszter elrendelte a készenlét fokozását. Mit jelent ez?

A nemzetközi és hazai katonai, illetve védelempolitikai elemzések szükségessé teszik a védelmi biztonsági szint emelését. A miniszter utasítása ennek a protokollnak a beindítása. Ez magában foglal minden olyan folyamatot, ami elősegíti a katonák mentális felkészülését, ráhangolódását egy lehetséges veszélyhelyzetre. Olyan, mint egy első fokú viharjelzés a Balatonon.

19

TÁMADJÁK, FÁRADT, DE NEM ADJA FEL

TOVÁBBRA IS HISZ A SZERETETBEN BÖJTE CSABA VÁGVÖLGYI GERGELY

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

KÖZÉLET

A liberális sajtó és baloldali politikusok azonnal a népszerű szerzetesnek ugrottak, amint kiderült: Böjte Csaba egyik alkalmazottja szexuálisan molesztált tizenöt fiút a rá bízottak közül. Évekkel ezelőtt azonban maga a ferences szerzetes tett feljelentést a hatóságoknál, amikor tudomására jutottak a történtek.

Ha bárki más – akár ő is – sáros lett volna az ügyben, a vizsgálat során biztosan kiderült volna, mondja lapunknak Csaba testvér.

Június utolsó napjaiban robbant a hír: a csíkszeredai bíróság harminc év börtönre ítélte a Dévai Szent Ferenc Alapítvány egy korábbi munkatársát. K. Sz. a vádirat szerint 2007 és 2017 között dolgozott a szervezetnél, s ez alatt az idő alatt több alkalommal bántalmazta az intézmény két bentlakásos otthonában a gondjaira bízott gyerekeket. Az ügyészség harminchat pontos listát állított össze, melynek legsúlyosabb eleme egyértelműen a többrendbeli nemi erőszak volt.

Az eljárásban tizenöt fiú vallott a korábbi nevelő ellen, és huszonnégy vádpontban megalapozottnak találták a vádakat. Az erdélyi sajtó már az ítélet napján arról cikkezett, hogy a román igazságszolgáltatás szokatlanul erőteljesen statuált példát: a börtönbüntetés mellett az elkövető 790 ezer lejes (több mint 64,5 millió forintos) kártérítést és 3700 lejes (300 ezer forintos) perköltséget köte-

les megfizetni. A vagyonából mintegy 49 millió forintnak megfelelő értékben foglaltak le javakat, és – természetesen – eltiltották az alapítvány által szervezett eseményeken való részvételtől, illetve attól is, hogy áldozataival felvegye a kapcsolatot.

Az eset román részről egyáltalán nem kapott visszhangot – a Mandiner erdélyi munkatársa napokkal az ítélet után egyetlen román nyelvű cikket sem talált a témában –, Magyarországon viszont annál nagyobb ügy kerekedett belőle, politikai felhangoktól sem mentesen. A honi sajtó minden szegmense foglalkozott a témával, s nem csak a hír műfajában. Publicisták egy köre azonnal triumfált, s kijelentette: lelepleződött a Nobel-békedíjra is felterjesztett ferences, aki számukra az első pillanattól fogva gyanús volt.

(Hasonló dolgokat egyébként Agnes Gonxha Bojaxhiuról is írtak médiamunkások – őt ma

„Úgy érzem, valahol én magam is áldozat vagyok, mégis több hete csak magyarázkodom”

Csókay András idegsebész:

FOTÓ: FÖLDHÁZI ÁRPÁD

Ki kell tartani, ki kell bírni a megpróbáltatásokat Véget kell vetni a keresztény szemérmeskedésnek, ami azt jelenti, hogy szívesen beszélünk Istenről vagy keresztény kultúráról, de Jézus nevét nem merjük kimondani a civilek között, legyen az egy munkahely vagy éppen egy tudományos előadás, politikai, közéleti vita. Aki Jézust a keresztény „gettókon” (templomok) kívül a civil világban megvallja, az eszement üldöztetésre számíthat, nemcsak lelki, de akár fizikai megsemmisítéssel is. És ez így van kétezer éve.

Jézus nem árult zsákbamacskát a sátáni árulás valóságairól. De a feltámadás örömét, az igazi lendületét az életnek is megmutatta, ami a kereszten diadalmaskodott, és vár a követőire. Böjte atyának nagyon erős a papi léte mellett a civil kurázsija is. Civil szereplőként is kimondja, hogy Jézus az úr, ezért fókuszált rá a sátán, és árultatta el korunk szerencsétlen Júdása szörnyű tetteivel, akiért szintén imádkoznunk kell a sérült gyerekek mellett, ahogy azt Csaba testvér javasolta. Böjte atya hasonlóan jóhiszemű volt, ahogy Jézus Júdást is elfogadta követőjének. Amikor látta az árulást, egyből megnevezte az árulót, ahogy Csaba testvér is. Ki kell tartani, ki kell bírni a megpróbáltatásokat, ahogy Jézus is kibírta. Nagy példakép ő, ezért ne lepődjünk meg, ha akár még az oldalunkról is érkeznek támadások azoktól, akik felületesen hiszik Jézust. Ki kell szabadítanunk Krisztust a vallási ketrecből, amibe bezárták pár évszázaddal a feltámadás után. Böjte atya szavaival élve: legyünk Jézus puli kutyái minél többen!

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

21

KÖZÉLET Ifjúsági zarándoklat résztvevői a nyírábrányi határátkelőhely közelében 2017-ben

Böjte Csaba Debrecenben 2015-ben

A torockói Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központban 2019-ben

Előadás közben az 52. Nemzetközi eucharisztikus kongresszuson a Hungexpón 2021. szeptember 6-án

22

KÖZÉLET „Egymás után álltak ki Böjte Csaba mellett az őt jól ismerő közszereplők”

FOTÓ: MTI / CZEGLÉDI ZSOLT, MTI / BRUZÁK NOÉMI, MTI / BIRÓ ISTVÁN, FÖLDHÁZI ÁPRÁD, MTI / CZEGLÉDI ZSOLT, MTVA / ZIH ZSOLT, FÖLDHÁZI ÁPRÁD

Kalkuttai Szent Terézként vagy Teréz anyaként tiszteli a világ.) Olyan címkék repkedtek, mint a „képmutató”, az „istenkáromló” és a „gyermekeken élősködő”. Közben egymás után álltak ki Böjte Csaba mellett az őt jól ismerő, jellemzően a konzervatív értékvilághoz tartozó közszereplők Skrabski Fruzsinától Máthé Zsuzsán, Rúzsa Magdin és Bencsik Gáboron át Csender Leventéig. A kérdés még az Országgyűlésben is előkerült, az egyházellenes húrokat előszeretettel pengető Demokratikus Koalíció képviselője, Varju László napirend előtti felszólalásában intézett kirohanást Böjte Csaba, az alapítvány és úgy általában a keresztény egyházak ellen.

A politikus szerint a szerzetes kvázi társtettes, mert falazott alkalmazottjának, és a törvény előtt kellene felelnie mindezért. Az ellenzéki képviselő az ügybe a magyarországi kormánypártokat is belelátta, szerinte ugyanis a Fidesz és a KDNP mentegeti „saját emberét” (ő lenne Böjte), és egészen döbbenetes párhuzamokat vont, például a Kaleta-üggyel.

A vita ezután napokig eszkalálódott, és egyes elágazásai már nem az eredeti témáról szóltak, de itt-ott azért megjelentek tárgyilagos és higgadt írások is, amelyek elsősorban a szakmai konzekvenciák levonását sürgették.

A közelmúltban államtitkárrá kinevezett Révész Máriusz a Szent Ferenc-alapítvány kuratóriumi tagjaként arról beszélt, szerinte azért támadják liberális oldalról Böjte Csabát, mert a szerzetes nyilvánosan jó viszonyt ápol a kormánnyal.

Rúzsa Magdi énekes:

Akkora szívünk legyen, mint az övé Szeretem minden gondolatát és tettét.

Majd ha sokan igyekszünk minden egyes nap dolgozni azon, hogy akkora szívünk legyen, mint az övé, akkor jobb hely lesz ez a világ.

Kovács Ákos előadóművész:

Szeretném, ha tudná: nincs egyedül, sokan állunk mellette Csaba testvér gyermekmentő munkáját nagyon tisztelem: példa nélküli, hogy valaki képes legyen közvetlenül befolyásolni, jobbra fordítani több mint hatezer kallódó, nehéz sorsú, elhanyagolt gyerek életét. Évek-évtizedek óta szerényen, panasz nélkül, derűvel végzi ezt a sokszor embert próbáló munkát, tűri a rengeteg utazást, a hivatal packázásait, meg sok mindent, amiről fogalmunk se lehet. A Szent Ferenc szellemében végzett szolgálatot és annak nehézségeit testközelből tapasztalhattam meg, amikor saját gyerekeimmel együtt ellátogattam a szovátai otthonba, ott lehettem a parajdi Szent Borbála-napközi megnyitóján, énekelhettem sok-sok árvának a sóbánya mélyén. Megindító élményekben volt részem, szomorú és fényes tekintetekkel, meghatottsággal, bizalommal, óvatos reménykedéssel, szeretettel és szeretetéhséggel találkoztam. Megtiszteltetés, hogy több alkalommal támogathattam a gyermekotthonok lakóit és az alapítvány működését.

Csaba testvér hat évvel ezelőtt tett feljelentést, amikor szörnyű gyanú merült fel egy nevelővel kapcsolatban. A nemrégiben megszületett ítélet nyomán sokan most Böjte atyát támadják Magyarországról. A politika által motivált vádaskodók csak az ellentétek szításában érdekeltek, és élvezettel tépik fel a már-már beforrott sebeket. A Független Objektív Sajtó hozzáállása a témához egyáltalán nem meglepő.

Az ő tevékenységük régóta maga a negatív evangélium: a jó hírt sohasem közlik, a rosszat többször is, az se baj, ha esetleg nem igaz. Jellemző, hogy igazából most sem a gyerekekért aggódnak, vagy a pedofil elkövetőt állítják pellengérre, hanem Csaba testvért akarják eltörölni. A hírek szerint az alapos nyomozást követően a román igazságszolgáltatás minden moralizálás nélkül példás büntetést mért az elkövetőre, nagyon helyesen. Csak remélni lehet, hogy az ilyen gonosztevők hasonló következményekre számíthatnak Magyarországon vagy Nyugat-Európában is. Sok erőt kívánok Csaba testvérnek a méltánytalanság elviseléséhez, áldást kérek a működésére, szeretném, ha tudná: nincs egyedül, sokan állunk mellette. Szeretettel gondolok a bántást, megaláztatást elszenvedő gyerekekre, és Istentől azt kérem, tegye lehetővé számukra a teljes gyógyulást, a lelki felépülést.

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

23

KÖZÉLET Skrabski Fruzsina újságíró, filmrendező:

Szomorú, hogy még egy ilyen szent helyre is beférkőzik a sátán Nagyon sajnálom Böjte Csabát, sokszor találkoztam vele, forgattunk három otthonában, és tudom, hogy fáradhatatlanul dolgozik, gyakorlatilag feláldozza magát a gyerekekért és mindenkiért. Láttam és hallottam, hogy mi van ott. Áldás van és volt azokban a házakban. Voltam én már sok nevelőotthonban, legtöbbször nyomasztó érzéssel jöttem el. Éreztem az agressziót, a szomorú tekinteteket, a szeretetéhséget. Csaba testvérnél nem ezt láttam: vidám, felszabadult gyerekeket, akik érdeklődve vettek minket körül, őszintén beszélgettek velünk. Testvéri összetartást láttam, anyai szeretetet, azt, hogy Csaba testvér a hatezredik gyereknek is tudta a nevét, ismerte a képességeiket, dicsérte őket. Legszívesebben ott maradtam volna.

Borzalmas, ami történt, és szomorú, hogy még egy ilyen szent helyre is beférkőzik a sátán. Csaba testvér azonnal lépett, ahogy megkapta a gyerek levelét. Ő maga tett feljelentést a rendőrségen. Nem titkolta, most se titkolja, vállalja a következményeket, nyíltan kommunikál. Remélem, hogy ez a borzalom megelőzi a többi bajt, sokkal jobban figyelnek ezután. Ugyanakkor ott van sok ezer gyerek, aki már kirepült, boldog életet él, gyerekeket szült, dolgozik. Melyik árvaház tud mutatni ennyi sikeres életet? A szenvedő gyerekek fájdalmának már a gondolata is elviselhetetlen. Remélem, hogy a pszichológusok, a szerető környezet, a sok ima meggyógyít mindenkit, és soha többé nem fordul elő semmilyen bántás. Mindenben támogatlak, Csaba testvér. Kérlek, maradjon meg az erőd és a hited!

Zsigmond Barna Pál, aki júniusban miniszteri biztosi kinevezést kapott, úgy látja, az ellenzéki sajtó és politikum egy része azért üti a szerzetest, mert rajta keresztül a határon túli magyarokat is kedvezőtlen színben tüntetheti fel.

Azok, akik nagy hévvel támadták a szervezet alapítóját, és a felelősségét pedzegették, alapvető tájékozatlanságukról adtak tanúbizonyságot.

Az egykori nevelő szörnyű tettei ugyanis eleve azért juthattak el a csíkszeredai tárgyalóteremig, mert amikor Böjte és munkatársai az első gyanús jeleket észlelték, maguk tettek feljelentést a ható-

24

ságoknál – és azonnal elbocsátották az elkövetőt a mintegy hatvan intézményt működtető szervezet kötelékéből.

Böjte Csaba a Mandinernek is megerősíti: az első pillanatban, ahogy látták, hogy valami nem stimmel, feljelentést tettek, és az elmúlt évek vizsgálatai során mindvégig mindent megtettek, hogy segítsék az ügy feltárását. Mint mondja, a hatóságok alapos munkát végeztek, és igyekeztek minden körülményt kétséget kizáróan feltárni, „nagyon utánanéztek mindennek”. Az eltelt években sokan átvilágították a munkájukat, számos

KÖZÉLET

FOTÓK: FÖLDHÁZI ÁPRÁD

„Ahogy látták, hogy valami nem stimmel, feljelentést tettek” ellenőrzés és nyomozati munka zajlott, kikérdezték a jelenleg nevelt és a már kirepült gyerekeket, a munkatársakat és a vezetőket egyaránt.

A szerzetes hangsúlyozza: K. Sz.en kívül senkit nem marasztaltak el, ma már egyértelmű, hogy az elkövető magányos tettes volt. „Ha csak kicsit is sárosak lettünk volna, mi is kapunk néhány évet a román hatóságoktól” – jegyzi meg.

Nem tétlenkedett az egyház sem: az Erdélyi Ferences Rendtartomány vizsgálatot indított, hogy maga is megbizonyosodjon arról: nem fenyegeti semmi a gyerekek lelki és testi jóllétét és fejlődését.

A szerzetes és munkatársai számára egyébként kezdettől fogva fontos volt, hogy folyamatosan ellenőrizzék a nevelők munkáját.

A szervezet számos esetben nevelőknél helyezi el a gyerekeket, a nevelők vállalják, hogy akár hat-nyolc fiatalt is befogadnak, és törődnek velük. Ezeket a – saját elnevezésük szerint – családmodelleket aztán gyakran meglátogatják az alapítványtól, hogy személyesen győződjenek meg a nevelőmunkáról.

A gyanú is egy ilyen látogatáson merült fel Böjtében és egy munkatársában, és még aznap megszületett a feljelentés.

A szerzetes július elején írt nyílt levelében leszögezte: „A megrázó esetet követően azonnal belső strukturális változtatásokat eszközöltünk a nevelők kiválasztásában és rendszeres ellenőrzésében, továbbá folyamatos képzéseket biztosítunk számukra annak érdekében, hogy a gyermekek védelme maradéktalan legyen. Ezzel összhangban a gyermekeknek is lehetővé tesszük a folyamatos internet-hozzáférést és telefonhasználatot, mindannyiuknak megadtuk a kiskorúak védelmére szakosodott hivatal elérhetőségét is.”

Az említett képzések egyébként már korábban is léteztek az alapítvány struktúrájában, de úgy tudjuk, mostantól még nagyobb hangsúlyt helyeznek az alkalmakra. Az elmúlt hétvégén például Böjte Csaba meghívására dr. Pászthy Bea gyermekpszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem professzora tartott kétnapos továbbképzést Déván a munkatársaknak a gyermekbántalmazás felismeréséről, a megelőzés lehetőségeiről, a gyermekek védelméről.

Csaba testvér és munkatársi köre megsokszorozott erővel folytatja munkáját. Közleményében a szerzetes is arra buzdíwww.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

totta a gyermekeket és társait, hogy – bár ebben a helyzetben először elbizonytalanodás, szomorúság és düh lesz úrrá rajtuk – bármi történik is körülöttük, az ne bátortalanítsa el őket a szeretet gyakorlásától. „Mi a munkánkat eddig is Isten nevében, szeretetből végeztük, kérlek, hogy fegyelmezetten, még nagyobb odafigyeléssel, bizalommal, kitartással végezzük a munkánkat a továbbiakban is!” – bátorított. „Én most is, ugyanúgy, mint eddig, hiszek a szeretet végső győzelmében!” – mondja a Mandinernek Böjte Csaba.

Nem rejti véka alá, hogy elfáradt ezekben a hetekben, és megviselték a történtek – maga az ügy és az azt követő támadások egyaránt. „Úgy érzem, valahol én magam is áldozat vagyok, mégis több hete csak magyarázkodom” – fogalmazott. De tényleg nem adja fel: lapunk megjelenésekor már nagy lelkesedéssel táboroztat Déván rászoruló gyerekeket, akiknek közben a szerető Istent mutatja be. Így kezdte 1993-ban is, és azóta több mint hatezer gyereknek változtatta meg az életét.

Interjú Tartsuk saját kezünkben a sorsunkat!

– Böjte Csaba a Mandinernek Vágvölgyi Gergely írása a mandiner.hu-n

25

KÖZÉLET

REAKCIÓ

Fogy vagy növekszik? | BALOG ZOLTÁN |

REFORMÁTUS PÜSPÖK

Németországból az egyházat fontosnak tartók szálést hiányolja. Így az egyház egyfajta szorítóba kerül, mára idén nyáron újabb riasztó hírek érkeztek. mert mind a reformpártiak, mind a reformokat ellenzők elégedetlenek vele. A bizalomvesztés oka mégis A két nagy történelmi egyházból, a római katolileginkább az utóbbi időben feltárt visszaélésekre és kusból és a protestánsból még soha nem léptek ki azok mediális tálalására adott válasz. A kérdőívekből annyian az utóbbi harminc évben, mint 2021-ben. az is kiderül, hogy most olyan hívek is távoznak, akik Összesen 640 ezren (360 ezer katolikus, 280 ezer korábban a gyülekezet oszlopos tagjai közé tartoztak protestáns) jelentkeztek ki hivatalosan az egyházi (Welt online, Exodus aus den Kirchen, 2022. 07. 12.). nyilvántartásból. Ez 200 ezerrel több, mint az előző Magyarországon ősszel népszámlálás lesz, ami évben. Mielőtt a kárörvendés bűnébe esnénk, meg arra is lehetőséget ad, hogy a szabad döntéssel válakell jegyezni, hogy Európában (Magyarországon szoljunk a vallási hovatartozásunk iránt érdeklődő is) az elmúlt évtizedekben mindenütt csökkent fakultatív kérdésre. A hit megvallása ilyen módon nemcsak az egyházhoz tartozók, hanem az egyház egy fontos próbatétel és lehetőség lesz az egyházi kökazuá­lis szolgálatát (keresztelő, esküvő, gyászszerzösségek számára. A 2011-ben tartás) igénybe vevők száma tartott utolsó népszámlálás is, még ha nem is olyan drámai mértékben, mint Német„Abban támogatni egymást, jelentős csökkenést állapított országban. Figyelemre méltó hogy minél többen vállalják meg a vallásos emberek számában a 2001-es adatokhoz kivétel, hogy Magyarországon a vallásos hitet, erősítheti képest. De majdnem minden 2013 és 2017 között a kereszaz összetartozás érzését” harmadik megkérdezett telők és az esküvők száma nem kívánt válaszolni arra a – 1990 óta először – emelkekérdésre, hogy „mely vallási dett, ám azóta újra csökken. közösséghez, felekezethez Fontos az is, hogy ma körülbetartozónak érzi magát?” (2001-ben csupán 10 százalül kétszer annyian ajánlják fel adójuk egy százalélék nem válaszolt). Vajon miért? kát az egyházaknak, mint tizenhárom évvel ezelőtt, Még a hitüket komolyan vevők között is vannak s a hittanra beíratott gyermekek száma is magasabb, olyanok, akik vonzónak találják a szlogent, miszerint mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Különböző elemzések és magyarázatok igyekeznek „a vallás magánügy”. Az a természetes jogunk és megvilágítani, hogyan és miért változik az egyházak igényünk, hogy a hitünkről akkor és úgy beszélhestársadalmi szerepe és súlya szerte a világon. Az Euró­ sünk vagy hallgathassunk, ahogyan mi magunk azt pán kívüli jelentős növekedést többen a demográfiai jónak tartjuk. De ez nem jelenti azt, hogy a hitünket robbanásnak tulajdonítják, mások azt hangsúlyozzák, ne vállalhatnánk nyilvánosan is. Ennek „belső” oka, hogy a kereszténység súlypontja már régen áttevődött hogy a keresztény hit lényegéhez tartozik annak Európából az úgynevezett harmadik világba, Afrikába, megvallása, ami a tanúságtevőre magára is erősítőDél-Amerikába és Ázsiába, ahol a Krisztus-hit megéléleg hat vissza. „Külső” értelme pedig, hogy együtt, se olyan hitelesen történik, hogy vonzerőt jelent egyre közösségben jobban, lényegibben élhetjük meg. több más valláshoz tartozónak is. Végül is ez számít: Arra biztatni bárkit, hogy úgy vallja magát valaa hitelesség, mely szoros kapcsolatban van az egymely keresztény felekezethez tartozónak, hogy nem ház lényege, Jézus Krisztus iránti hűséggel. az, értelmetlen lenne. De abban támogatni egymást, A németországi felmérések az egyházból kilépőket hogy minél többen vállalják a vallásos hitet, melyet kérdezik, s igen eltérő válaszokat kapnak távozásuk sajátjuknak tartanak, erősítheti az összetartozás okáról. Több mint egyharmaduk szerint az egyház érzését, s kifejezheti, hogy az elmúlt évtized külső, túlságosan megfelel a korszellemnek, míg a többség intézményes és belső, lelki építkezése valóban öntuéppen a progresszivitást, a modern időknek megfeledatosabbá tette a magyar keresztényeket.

26

MICSODA MALACUNK VAN!

KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ, MINDEN ÍZÉBEN KÜLÖNLEGES SERTÉSHÚS!

sertes.amc.hu

KÖZÉLET SZINKRON

Szebb jövőt! | KNOPF ALEXANDRA |

AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT KUTATÁSI IGAZGATÓJA

Hullanak a „politikai nagyvadak” az ellenzék háza táján.

„A Jobbik ma leváltott a parlamenti frakció éléről, teljesítve a amikor frakcióvezetővé válását követően azonnal megkezdte Fidesz vágyát. Ti azonban ne aggódjatok. Az igazság kimon- a tisztogatást a Jobbikon belül, ami először súlyos feszültsédásához, a kormányellenes küzdelemhez nincs szükségem geket eredményezett, majd hamar pártszakadás lett a vége. titulusokra. Csak rátok! Hogy a Jobbik merre tart, nem tudom. Az sem zavarta meg, hogy teljes alapszervezetek szűntek Egy biztos: én maradok a nép pártján!” – ezekkel a megható meg országszerte, és a Jobbik első vonalához tartozó poliszavakkal búcsúzott a frakcióvezetői széktől Jakab Péter, tikusok hagyták ott a ma már egyértelműen a „kisgazdásoakinek legnagyobb politikai teljesítménye az volt az elmúlt dás” tüneteit mutató szervezetet. Jakab vezetési stílusáról években, hogy rekordidő alatt tudta szétverni saját pártját, számtalan nyilatkozatot olvashattunk és hallhattunk az folytatva a Vona Gábor által meghirdetett néppártosodást. elmúlt években, kezdve onnan, hogy diktátorként irányítja Ez olyannyira jól sikerült, hogy a 2022-ben újfent megsemmi- a pártot, egészen odáig, hogy besúgóhálózatot működtet sítő vereséget szenvedő Jobbik 2018-hoz mérten elveszítette azért, hogy lejárató információkat szerezzen képviselőkről, a szavazóinak jelentős részét, becslések szerint 700-800 ezer kellő időben az érdekeinek megfelelően felhasználva azokat. szimpatizánst. Az egykor húszszázaléknyi támogatót maga És hogy mindezt miért? Pénzért és hatalomért, amelyből mögött tudó párt így mostanra odáig Jakabnak rövid politikai pályafutása jutott, hogy a parlamenti bejutási küsorán jutott bőven, hiszen élettársászöböt sem tudná egyedül megugrani. val és kabinet­főnökével, a mamuszos „Jakab Péter nem Nem semmi bravúr ez Jakab PéterMolnár Enikővel ideig-óráig élet-halál tanult elődje hibájából: urai lehettek a Jobbikban. A parizer­ től, akinek ha a pályafutását végigkövetjük, megismerhetjük a sikertelenség evés, a napirend előtti felszólalások Vona Gábor »elvette«, receptjét. Munkásságát ugyanis jól jelalkalmával krumplival hadonászás és a ő eladta a párt lelkét” lemzik politikai „sikerei”, hiszen ahol panellakásban villogás mögött azonban Jakab Péter demokratikus választáson egészen más bújt meg. Hiába próbálta elindul, ott nem tud nyerni. Nézzük, erőltetetten építeni Jakab a nép egymi a nép egyszerű gyermekének titszerű gyermeke imázsát, sorra bukott ka! 2010-ben bár önkormányzati képviselő lett Miskolcon, le havi több millió forintos fizetésével, kampányautóival, listán jutott be a testületbe, mivel a miskolci 18-as számú testőrökkel vagy legutóbb éppen ingatlannal való ügyesegyéni választókerületben csak a harmadik helyen végzett, kedéssel, amikor is kiderült, hogy manipulál a parlament mindössze húsz százalékot szerezve. Négy évvel később által neki bérelt lakással.

Miskolc polgármesteri székéért indult, de az érvényesen A sorozatos botrányairól elhíresült Jakab ráadásul soha leadott hatvanezer szavazatból csak tizenkétezret kapott. semmiért nem vállalta a felelősséget. Ékes példája ennek az Emellett egyéniben sem sikerült győznie, az önkormányzati a nemierőszak-ügy, amely hiába került napvilágra, a szerveválasztáson előtte végzett a Fidesz és az MSZP jelöltje, így zet vezetői megpróbáltak úgy tenni, mintha mi sem történt 2014-ben is csupán kompenzációs listáról kerülhetett be a volna, és az esetet nem vizsgálták ki érdemben. Mi több, közgyűlésbe. 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú Jakab Péter hónapokkal később, még a párt elnökválasztási országos egyéni választókerületében állt rajthoz, de kikapott kampányában is ugyanazt a Földi Istvánt támogatta, aki egy fideszes kihívójától. Jakab ezután a tavaly októberi ellenzéki disznóvágáson megpróbálta megerőszakolni az akkori alelelőválasztáson is alulmaradt: a Jobbik elnökét Dobrev Klára, nök élettársát. Külön felháborító, hogy az ilyen botrányokra Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is megelőzte, így nem korábban nagy érzékenységet mutató baloldali politikusok jutott be a mindent eldöntő második fordulóba. Talán ez is (nők!) és a sajtó is asszisztált az ügy eltussolásához.

A kínos esetek mellett természetesen nem feledkezhetünk közrejátszhatott abban, hogy 2022-ben végül úgy döntött, meg az expártelnök múltjáról sem, amely csak Gyurcsány választókerületében nem indul el egyéniben.

Jakab Péter ezért „sikerei” okán – vagy épp ellenére – Ferenc kérésére lett elrejtve a szekrényben a csontvázak mindig mindenkinél magabiztosabb. Ez már akkor is látszott, közé. De ahogyan évekkel ezelőtt Vona Gábornak sem jött 28

KÖZÉLET

SZINKRON

be a cukiságkampány, úgy bármennyire szeretné, Jakab Péter sem tudja meg nem történtté tenni a cigányozásokat, a zsidózást vagy a holokausztrelativizálást. Ahogy a Jobbik radikális irányváltása is annyit jelentett a gyakorlatban, hogy megtagadták a jobboldalt, cserben hagyták a nemzeti érzelmű szavazókat, és lepaktáltak legnagyobb ellenfelükkel, mondhatni, ősellenségükkel. Azzal, akivel szemben meghatározták magukat, és akiről néhány éve még azt mondták, soha nem fognának össze vele: a baloldal vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel.

A volt miniszterelnök ráadásul jól láthatóan a bolondját járatta Jakab Péterrel, aki az előválasztásnak nevezett ellenzéki osztozkodáson a nehezebben nyerhető egyéni választókerületekben tudott szerezni a jobbikos jelölteknek indulási jogot, amelyek jelentős részét éppen emiatt elbukták. Az ismertebb politikusok nagy része így kiesett a parlamentből, miközben a párt jelentősen megsínylette, hogy – a rossz nyelvek szerint – a Demokratikus Koalíció egyik tagozatává vált. Ahogy annak idején a kommunisták a keretlegényeket, úgy Gyurcsány is jól felfogott érdekből rehabilitálta a bőrkabátos Jakabot. Úgy tűnik, hogy ennyi volt, nincs tovább.

Jakab hiába hibáztatja még azért is a Fideszt vagy egy személyben Orbán Viktort, hogy a saját párttársai kiszavazták az elnökségből, továbbá leváltották a frakció éléről. Tizenkét év alatt nem sikerült felismerni, hogy nem lehet csupán a

miniszterelnök gyalázására politikát építeni Magyarországon.

Ez önmagában, valós alternatíva, vízió nélkül kevés. Pontosan így jár viszont, aki nem hisz semmiben, és aki feladja önazonosságát a rövid távú haszonszerzésért. Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. A bukott pártelnök csakis saját magának köszönheti, hogy ilyen rövid idő alatt mindent elveszített: pozíciót, pénzt, családot, politikai közösséget – már ha lehet közösségnek nevezni azt a társaságot, ahol a vezetők saját bajtársuk élettársára támadnak egy pártrendezvényen.

Jobbikkal vagy Jobbik nélkül, de Jakab a magyar politikában már nem tényező. Ami pedig a jövőt illeti: a párt elnökévé most egy olyan embert választottak, aki nem is olyan rég zsidó származású képviselőtársait nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte, és listát készíttetett volna róluk, frakcióvezetőnek pedig egy olyat, aki miközben orvoshiányról papol, családi vállalkozáson keresztül, vélhetőleg busás jutalékért cserébe közvetített ki magyar orvosokat külföldi munkára. Jakab Péter tehát hiába ment, az elvtelenség maradt. Így nincs más hátra, mint hogy szebb jövőt kívánjunk egy egykor jobb napokat látott formációnak.

Együttműködésben:

HIRDETÉS

KÜLHON

Életet lehelni ódon falak közé VECZÁN ZOLTÁN

Esély nyílhat arra, hogy a történelmi Magyarország legkisebb megyéjének, Tornának egykoron pompázatos vármegyeházája régi fényét visszakapva kulturális központtá váljon, éppen túl a magyar határon, Kassa közelében.

Viharvert, kastélysárga vakolat pereg csendesen az emeletes, neoklasszicista épület még mindig méltóságteljes homlokzatáról, a jókora, tetejevesztett palota ablakain bekacsint a kéklő ég, oromzatán büszke felirat hirdeti letűnt idők dicsőségét: ez bizony Torna vármegyeházája.

Torna vármegye, a történelmi Magyarország legkisebb megyéje – területe nagyjából akkora volt, mint Budapesté – mintegy hat évszázadig létezett. 1263-as alapítását a legenda IV. Béla király tatároktól való megmeneküléséhez köti, megszűnését kétszer a bécsi udvar rendelte el: 1785-ben II. József, 1850-ben pedig Alexander Bach belügyminiszter sorolta be a rebellis vármegyerendszer helyett kerületekre osztott ország Kassai katonai kerületébe. Az első kísérlet öt, a második tíz évig tartott: Torna mindkétszer feltámadt, mígnem végül Budapestről számolták fel, és jött létre 1881ben Abaúj-Torna.

Trianon aztán kettévágta, szinte a járásoknak megfelelően: az északi, tornai járás Csehszlovákiához került, a déli, szinai Magyarországon maradt. Az elmúlt száz év igencsak viharos viszonyai közepette a magyar lakosság 98 százalékos arányról kisebbségbe apadt a szlovákiai oldalon. Igaz ez az egykori vármegye központi településére, Torna községre is, ahol a rendszerváltozás idején a lakosság kétharmada magyar volt, mára pedig megfordult az arány. Legalábbis papíron – tudjuk 30

meg a Torna Vármegye Polgári Társulás elnökétől. Weiszer Gábor felvilágosít minket arról, hogy noha „a beolvadás és az elvándorlás átka” ezt a régiót is sújtja, továbbá sokan szlováknak vallják magukat, valójában magyarul beszélnek, és érzelmileg is kötődnek a magyarsághoz. A falu negyedét adja a cigányság, amelyet be sem jegyeznek, szóval igen nagy a kavarodás. Mindenesetre a polgármestert Oravecz Attilának hívják, szlovák párt pedig labdába sem rúgott itt soha. Az önkormányzat és a Weiszerhez hasonlóan lokálpatrióta lakosság támogatja a szervezetet.

Mert a polgári társulás mer nagyot álmodni: már alapítása évében, 2014-ben táblán állított emléket a holokauszt tornai áldozatainak, 2018-ban pedig sikerült megvásárolnia a vármegyeháza ötven százalékát. Eleve ezzel a céllal is jöttek létre: „a település épített örökségét megóvni, felújítani, értelmesen kihasználni, vagyis életet lehelni a puszta falak közé”.

A törpe vármegyének 1881-ben még 22 ezer lakosa volt, most alig 17 ezren laknak itt. Meg kell jegyezni: a magyarországi oldalt sokkal erősebben sújtják a bajok, mert bár az asszimiláció ott nem jelent veszélyt, az elvándorlás még nagyobb. A szlovákiai oldalinál rosszabb helyzethez hozzájárul az is, hogy ez a rész elvesztette Kassát, amelynek természetes vonzáskörzetébe tartozott.

KÜLHON

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

„A történelmi Magyarország legkisebb megyéje mintegy hat évszázadig létezett” A kilencvenes évek vadkapitalizmusában példátlan módon kerültek magánkézbe a műemlékek. A tornai vármegyeházát is spekulánsok vették meg, de nem ám az eszmei értékéért vagy akár későbbi értékesítés céljából: felvették rá a busás banki kölcsönt, és eltűntek. Weiszer szerint a kassai vasművek privatizálásához képest ez „amatőr próbálkozás” volt.

Az új tulajdonosok mindenesetre nem törődtek az épülettel, hagyták lepusztulni, a tetőszerkezet szétesett, a falakról hullik a vakolat. Közben a bank lefoglalta, jelenleg végrehajtás alatt áll az egykori pompás palota, s a polgári társulás most azon dolgozik, hogy megszerezze ezt a felét is. A célja az lenne, hogy restaurálás után, helytörténeti múzeum létrehozása mellett itt működhessenek a helyi civil szervezetek, illetve a rendezvénytermet kiadhassák konferenciákra, esküvőkre.

A nem messzi Csécsen lakó Weiszer Gábor gyermekkorából még jól emlékszik arra, milyen volt az ekkor már nem teljes pompájában lévő épület. A kommunista impériumváltás után élelmiszer-nagyraktár és annak irodahelyiségei működtek itt. „A vármegyeházák eléggé hasonlók, ez is emeletes épület, fent voltak az irodák, ott dolgoztak régen az írnokok, lent volt a tanácsterem. Ez még az én gyerekkoromban is gyönyörű volt, noha már nem a megyei tanácsurak ültek ott, hanem a vállalat vezetői. Hatalmas terem volt szép bútorokkal – mondja.

– Nagy szégyene az egész falunak, hogy jön egy turista, és www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

ezt látja. Egy romos épület tele szeméttel senkinek se jó!”

Egyébként még három kiemelt műemléki épület van a faluban: a vár, az iparoskaszinó és a Keglevich-kúria, ahol nem mellesleg a kassai tankerület tanfelügyelőjeként is szolgáló Kazinczy Ferenc is megfordult egykoron.

A polgári társulás tagjai bíznak abban, hogy nem lesz más pályázó a romos épületre. Feladat lenne vele rendesen, a felújítás költségeit Weiszer legalább egymillió euróra taksálja.

Hozzáteszi: ennyi pénze sosem volt az épületre se a szlovák, se a magyar államnak, noha, fűzi hozzá, az utóbbi jelentős mértékben segít a műemlékek megőrzésében, „szóval kalap le”. Jelenleg legfeljebb arra tudnak pályázni a műemlékvédelmi hatóságoknál, hogy valami ideiglenes tetővel vagy falborítással megóvják az épületet a további pusztulástól, érdemi lépést az elképzelésükért nem tudnak tenni.

Most lehetőség nyílik arra, hogy a történelmi Magyar­ ország legkisebb megyéjének vármegyeházája ne omladozzon tovább. Ha Weiszerék sikerrel járnak, mindent megtesznek azért, hogy a megfelelő forrásokból újra élet költözzön az épületbe. A polgári társulás vezetője pozitív példaként említi Kukorelly Endre író Élj Magyarországon! kezdeményezését is. A programban csoportok látogatnak majd a fogyatkozó tornai régióba, ezzel is segítve az élhető magyar falvak megmaradását.

31

KÜLFÖLD

SZÜLETŐBEN ÚJ-OROSZORSZÁG GRECZULA LEVENTE LÁSZLÓ

Mariupol kapujában egy hatalmas, orosz nemzeti színekre festett Mariupol felirat köszönti azt, akit az élet mostanában az ostromban súlyos károkat szenvedő kikötővárosba sodor. Az ilyen installációk egyáltalán nem ritkák arrafelé, minden nagyobb város határában ott virítanak a grandiózus feliratok. A mariupoli már az orosz helyesírás szerint hirdeti a város nevét, miközben a hónap elején a TASZSZ szerint a helyi szimfonikus zenekar is megkezdte a működését.

Mariupolban minden szép és minden jó szeretne lenni – és július végére talán ivóvíz is lesz.

A kelet-ukrajnai területek egy részének Oroszországhoz való „visszatérése”, ahogy orosz nacionalistáéknál a történésekre hivatkozni szokás, a gyakorlatban iszonyatos mértékű pusztítással járó folyamat. Akár a kioltott, derékba tört és tönkretett emberi életeket, akár a megsemmisített épületeket és infrastruktúrát vesszük, a támadó orosz erők egyáltalán nem kímélik Kelet-Ukrajnát és a Donyec-medence vidékét, amelyre egykor még Putyin is úgy hivatkozott, hogy Novorosszija, vagyis Új-Oroszország.

Az „egykort” itt szó szerint kell érteni. Vlagyimir Putyin nyilvánosan csak egyetlenegy alkalommal használta ezt a kifejezést az Ukrajna keleti részén található, orosz ajkú többség lakta vidékre, méghozzá a Közvetlen vonal 32

Vlagyimir Putyinhoz című tévéműsorban 2014-ben. Az adás koncepciója az, hogy a nézők Oroszország minden tájáról betelefonálhatnak vagy kérdéseket küldhetnek Putyinnak, aki a stúdióban a csinos műsorvezető hölgyek őszinte csodálatára részletes, átgondolt és néha még humoros válaszokat is ad. Mivel Oroszország abban az évben foglalta el a Krím félszigetet, és támadta meg a helyi szakadárokat támogatva a Donyec-medence környékét, természetesen volt a terület jövőjét firtató kérdés. Putyin akkor azt mondta, Oroszország elveszítette Novorossziját, és bár az emberek ott maradtak, most már annak az országnak a polgáraivá kell válniuk, amelyikben élnek.

Azóta nyolc év telt el, a világ pedig fordult egy nagyot.

Novorosszija akkor szélsebesen kikopott Putyin szókincséből, ami hatalomtechnikai szempontból érthető döntés, mert a kifejezés nyilvános használata után – Alekszandr Dugin vezetésével – felbátorodtak a szélsőségesen nacionalista hangok Moszkvában. Megerősítve érezték magukat, az elnök pedig éppen ezt szerette volna elkerülni. A Donyec-medence elleni támadás során a Kremlnek elsősorban arra a higgadtságra volt szüksége, amely a Krím félsziget gyors és zökkenőmentes elcsatolását lehetővé tette, a szélsőségesek térnyerése a kommunikációs térben pedig épp az ellenkezőjét idézte volna elő.

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / YURI KADOBNOV

A lassan változó frontvonalak mögött az orosz hatalom lépésről lépésre berendezkedik az Ukrajnától elfoglalt területeken.

Orosz katonák az elfoglalt Mariupol új, orosz feliratánál

Nota bene: ma már vastag szemellenző szükséges ahhoz, A gabonakivitel jelentőségét az orosz nemzetgazdaság és hogy valaki azt higgye, Oroszország továbbra is úgy viszo- a világgazdaság helyzetét tekintve nehezen lehetne eltúlozni. nyul a kelet-ukrajnai területekhez, ahogy Putyin a nyolc A vállalkozás sikeréhez persze Törökország együttműköévvel ezelőtti tévéműsorban sugallta. Az elmúlt hónapokban désére is szükség van. E sorok írásakor még bizonytalan, rengetegen tanulták meg az orosz kézre kerülő Herszon, hogy Ankara hajlandó lesz-e kiengedni a gabonaszállító Berdjanszk és Mariupol nevét, s sokan talán a végül el nem teherhajókat a Fekete-tengerről – Moszkva mindenáron foglalt Mikolajivra is emlékezhetnek. igyekszik ezt elérni, de a törökök érthető A mostanáig ismertté váló, egymásnak okokból ragaszkodnak a lapunk hasábjain „Nem lehet nem szinte mindig ellentmondó információk többször is megénekelt brókerszerepükhöz. alapján Moszkvának nincsenek különöA gabonaexport teljes fordulatszámon észrevenni sebben romantikus elképzelései az elfogvaló pörgetéséhez viszont a szétbombázott az egyértelmű lalt területekkel kapcsolatban. Elsősorban mariupoli kikötő helyreállítására is szükség oroszosítás erőforrást jelentenek Oroszországnak, amit volna, de szinte kizárt, hogy őszig befejemotivációját” lehetőség szerint minél gyorsabban és miződjön, ahhoz túl nagy pusztítást végeztek nél hatékonyabban ki kell aknázni. a tengerparti város ostroma során. UgyanAz orosz állami hírügynökség a múlt ebből az okból a város új urai – Mariupol héten jelentette, hogy Zaporizzsja – Zapoa Donyecki Népköztársaság része lett – az rozsje – környékéről rövidesen megindulhat a gabona kivi- Azovsztal újjáépítésével sem számolnak. A gigászi vasmű tele Oroszország, Törökország, Szíria és Afrika felé. Ehhez a város ukrán védőinek utolsó menedéke volt, s jórészt mindenekelőtt a berdjanszki kikötő lerombolt részeinek elpusztult az ostromban. helyreállítására volt szükség, s mivel a kikötőváros mélyen A posztszovjet térségben kirobbanó korábbi konfliktusokaz oroszok által ellenőrzött területen fekszik, egyelőre az hoz hasonlóan Moszkva Kelet-Ukrajnában is folytatta az első ránézésre rendkívül nagyvonalúnak tűnő állampolgársági sem fenyeget, hogy az ukránok megzavarják az exportot. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

33

KÜLFÖLD

politikáját. Az Ukrajnától 2014-ben elszakadó két de facto állam, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság területén élők néhány éve már egyszerűsített eljárásban, kedvező feltételek mellett juthatnak orosz állampolgársághoz, ami nem mellékesen belépőt jelent az oroszországi szociális ellátó­ rendszerbe is. Az oroszok Herszon és Zaporizzsja, illetve a környező területek elfoglalása után hamar lehetővé tették, hogy az ottaniak különösebb nehézségek nélkül vegyék fel az orosz állampolgárságot, sőt július közepe óta minden ukrán állampolgár kérhet orosz útlevelet – függetlenül attól, hogy tud-e oroszul, vagy élt-e egyáltalán Oroszországban.

Ez hármas célt szolgál. Nem lehet nem észrevenni az egyértelmű oroszosítás motivációját az intézkedés mögött – igaz, a Donyec-medencében és környékén lakók többnyire egyébként is orosz ajkúak –, amit Kijev jogosan sérelmez. Van azonban egy másik, önbeteljesítő dimenziója is a lépésnek.

34

Mariupol a harcok után

Oroszország hosszú ideje azzal a – sokszor nem is alaptalan – hivatalos indoklással avatkozik bele a posztszovjet országok életébe, hogy az ott élő orosz kisebbséget hátrányos megkülönböztetés éri, így Oroszországnak anyaországként kötelessége a védelmére kelni. Könnyű belátni, hogy Moszkva „új oroszokat gyárt” az elfoglalt kelet-ukrajnai területeken, valójában csak újabb ürügyet kreál magának a különleges hadművelet folytatására: minél több az orosz külföldön, annál többet kell megvédeni.

Azonban nem szabad elfeledkeznünk a harmadik vetületről sem. Oroszország az elfoglalt területeken egy talán minden másnál fontosabb erőforrásra talált: emberekre, akiket felhasználhat a háborúban. Az ukrán propaganda már most azzal vádolja az oroszokat, hogy hamarosan hozzálátnak a mozgósításhoz a mariupoliak között, bár a „hamarosan” október elején következhet be, ugyanis hagyományosan ekkor kezdődik az őszi sorozás Oroszországban – a nyárinak éppen e sorok írásakor lett vége, így erről a mariupoliak lecsúsztak. Úgy néz ki tehát, hogy az oroszok Kelet-Ukrajna megszállásának első hónapjaiban – mondhatni, hagyományőrző jelleggel – elsősorban az ország kifosztásával vannak elfoglalva. A legfontosabb A Donyecki kérdésre, vagyis hogy vajon magába Népköztársaság olvasztja-e Oroszország az elfoglalt tezászlója egy Mariupolban rületeket, egyelőre nehéz választ adni, álló teherhajó bár a kritikus fontosságú infrastruktúközelében ra – kikötők, vasutak – helyreállítása és az orosz állampolgárság ilyen nagy mértékű kiterjesztése arra enged következtetni, hogy Moszkva hosszú távon is számol Novorosszijával, amit nem akar Új-Oroszországnak nevezni.

FOTÓ: AFP / ANADOLU AGENCY / LEON KLEIN, AFP / STRINGER

„Július végére talán ivóvíz is lesz Mariupolban”

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

KÜLFÖLD

Gáz van

– lesz gáz?

KOHÁN MÁTYÁS

A napokban kiderül, hogy levágja-e Vlagyimir Putyin az orosz gázról Németországot. Ám még ha elindul is újra a gáz, a német és európai energiaválságra továbbra sem látszik tartós megoldás.

Nem túlzás: Európa sorsát eldöntő napokat élünk. Lejár az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezeték éves rendes karbantartása, s megtudjuk, „politikai karbantartás” lesz-e a minden évben elvégzendő és eddig semmilyen figyelemre számot nem tartó rutinműveletből. Azaz hogy levágja-e Vlagyimir Putyin az orosz gázról Németországot.

JÖN A TURBINA?

Az Európának egykor tartósan olcsó gázt ígérő vezeték június közepén vált az összeurópai gázrettegés szimbólumává, amikor – mit ad isten, épp Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök közös kijevi látogatásának napján – a Gazprom 40 százalékra csökkentette az Északi Áramlat kihasználtságát.

Az orosz gázóriást állítása szerint erre nem politikai zsarolás, hanem üzemi szükségszerűség vitte rá: a portovajai kompresszorállomás négy Siemens gázturbinájából ugyanis a szankciók miatt egy a kanadai Montréalban ragadt felújításon, egy másiknak pedig szintén esedékes lenne a remontja, de nem tudják oda kiküldeni. A Gazprom akkor arra figyelmeztetett: a gázvezeték további üzemeltetése veszélybe kerül, ha július 11-éig, a tíznapos éves rendes karbantartás kezdetéig nem érkezik vissza a turbina.

A német fél heteken át következetesen azt állította, hogy a turbina Kanadában ragadása nem indokolja a 40 százalékra csökkentést. Ehelyett a lépés vegytiszta zsarolás a nehézfegyverzet szállításával nehezen megbarátkozó Németországnak, illetve anyagi hasznot is realizálnak belőle az oroszok, hiszen az ilyen hírekre pánikba esik a gázpiac, s a német gázárak az egekbe is szöktek. Július 11-én aztán a kanadai kormány jelentős német nyomásra végül mégiscsak úgy döntött, hogy a szankciók alól kivételt téve visszaadja a turbinát. (Robert 36

Habeck zöld alkancellár, gazdasági miniszter száját épp ezzel kapcsolatban hagyta el a német köztévé egy esti műsorában egy magyar szemmel igencsak ismerősen csengő mondat, amely eddig idegen volt Nyugat-Európa háborús kommunikációjától: „Én leszek az első, aki küzd egy további, erős EU-s szankciós csomagért, de az erős szankciók azt jelentik, hogy Oroszországnak és Putyinnak kell jobban fájniuk” – mondta a politikus.)

Az viszont korántsem biztos, hogy ez önmagában elég lenne az Északi Áramlat jövőjének biztosításához, hiszen az orosz ultimátum a Siemens turbina visszaérkezésére vonatkozott, nem a sorsáról való döntésre. Így hiába küldik a megszokott teherhajós szállítás helyett chartergéppel, és hiába kommunikálja a Siemens, hogy mindent megtesz a mihamarabbi beszerelésért, még az is kétséges, hogy az eszköz egyáltalán a karbantartás végéig visszaér-e. Ráadásul

KÜLFÖLD

Információs pont az északnémet Mecklenburgban az Északi Áramlat 2-ről

FOTÓ: AFP / DPA-ZENTRALBILD / STEFAN SAUER

„Kiderül, levágja-e Vlagyimir Putyin az orosz gázról Németországot”

a Gazprom láthatóan nem veszi készpénznek a kanadaiak szavát, és nem biztos abban, hogy tényleg visszajön a turbinája: közleményben tudatta, „a Gazpromnak egyetlen olyan dokumentuma sincs, amely a Siemens Energynek engedélyezné, hogy Kanadából egy gázturbinát visszahozzon a portovajai állomásra”, és „ilyen körülmények között lehetetlennek látszik objektív következtetésekre jutni az Északi Áramlat számára döntő fontosságú létesítmény, a portovajai kompresszorállomás biztonságos működtetésével kapcsolatban”. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

Azaz hiába állítja Habeck, hogy sikerült kivenni az oroszok kezéből az alibiként használt turbinakártyát, a Gazprom továbbra sem akarja megnyugtatni a gázpiacokat, és fenntartja magának a gázelzárás jogát. Oroszországból a politikai szintről is ugyanez az üzenet érkezett: Marija Zaharova külügyi szóvivő múlt csütörtökön jelezte, „ami a gázvezeték jövőbeli üzemeltetését illeti, sok fog múlni a partnereinken – mind a gáz iránti kereslet tekintetében, mind a jogtalan korlátozó intézkedések negatív hatásainak elkerülésében”. Tehát nemcsak embargó esetén nem lesz gáz a németeknek, de erős szankciók esetén sem.

SZOCIÁLIS KLÍMABÓNUSZ

Az Északi Áramlat kapacitáscsökkenése óta Németország a télre való felkészülés, a betárolás időszakában nem betárol, hanem kitárol a gáztárolóiból – még nyáron is többet használ 37

KÜLFÖLD el, mint amennyit venni tud. Nem véletlen, hogy vezető német politikusok óvatosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, lesz-e ősszel gázuk. Olaf Scholz kancellár múlt héten ejtette el azt a mondatot, hogy „a napokban az energiaellátásunk biztonsága foglalkoztat minket. Ez így lesz a következő hetekben, hónapokban és években is”, előrevetítve, hogy az energiaválság nem lesz rövid. Habeck is egyre többet gondol a gázhiány lehetőségére, felvetve, hogy az a társadalmi szolidaritást „annak határáig és valószínűleg azon túl is” megviselné, azt pedig biztonsággal állította, hogy a most következő energiaár-emelések „kemények lesznek, bizonyos embereknek túl kemények is”. Klaus Müller, a német energiahálózatot kezelő Szövetségi Hálózati Ügynökség (BNA) vezetője ennél konkrétabban fogalmazott: „Ez egy családnak gyorsan jelenthet 2000–3000 euróig terjedő töbletterhet. Azaz a következő nyaralás vagy az új mosógép sok esetben már nem fér bele”, Németországot „gázszegénység” fenyegeti.

A hosszú éveken át gyengélkedő német baloldalt a válság aktiválta: Martin Schirdewan, a Balpárt vezére azonnal havi 125 eurós, egy háztartásban élő személyenként további 50 euróval megfejelt „szociális klímabónuszt” szorgalmaz, amit ráadásul magyar mintára extraprofitadóból finanszírozna.

A fősodor inkább a lemondásban hisz: német közreműködéssel kidolgozás alatt áll egy európai gázvészhelyzeti program, amely a középületek, irodák, üzletházak számára télen 19 fokos maximális hőmérsékletet ír elő, korlátozza a gázt kiváltani képes cégek gázfogyasztását, és a termelési láncok épen tartását, valamint a kórházak és a háztartások előnyben részesítését irányozza elő gázhiány esetén.

A Bundestag és számos német tartományi parlament meg is hozta a maga szimbolikus döntéseit erre rímelve: télen a parlament épületeit 22 helyett 20 fokra fűtik majd fel, nyáron pedig 24–26 fok helyett 26–28 fok közé hűtik.

MI LESZ AZ UNIPERREL?

Németország előtt azonban az elkövetkezendő hetekben ott áll majd egy egyáltalán nem szimbolikus döntés is: kezdeni kell valamit az ország legnagyobb gázimportőrével, a csőd szélén tántorgó Uniperrel. Az Uniper vállalati szinten hasonló problémával küzd, mint nagyban a rezsicsökkentést nyögő magyar költségvetés: úgy zuhant a nyakába a háborús gázáremelkedés, hogy senkire nem tudja továbbhárítani.

A német lakossági gázár kiszámítása ugyanis nagyon hasonlít a magyar átalányhoz, csak éves elszámolású: a lakosság az

Kompresszorállomás a Szibériából Európába földgázt szállító Jamal vezeték németországi szakaszán, a lengyel határ mentén fekvő Mallnowban 38

FOTÓ: MTI / EPA / FILIP SINGER

„A Gazprom továbbra sem akarja megnyugtatni a gázpiacokat”

KÜLFÖLD Vissza a múltba: nagyban üzemel Datteln szénerőműve

FOTÓ: AFP / DPA / MICHAEL KAPPELER, AFP / SVEN SIMON / MALTE OSSOWSKI

Scholz és Habeck: hogyan tovább, német vezetők?

„Kidolgozás alatt áll egy európai gázvészhelyzeti program”

előző év fogyasztása és árai alapján fizet havonta átalánydíjat, majd az év végi elszámoláskor befizeti vagy kézhez kapja a különbözetet. Most azonban éven belül akkorát ugrott a gázár, hogy az Uniper egyszerűen nem bírja ki likviditással év végéig, amikor az elszámolásokon keresztül iszonyatos pénzt csengetne ki neki a lakosság – a gázár­ emelkedés azonnali átterhelésének jogát ugyanis, amely a német gázvészhelyzet második fázisához kapcsolódik, még nem élesítette a kormány, cserébe viszont a megszokott orosz gázszállítmányok bizonytalanná válása miatt az Unipernek a gáztőzsde mértéktelen árain kell valahogy molekulát szereznie. Klaus-Dieter Maubach vezérigazgató nem is kertelt: „A helyzet számunkra nem sokáig tartható már, így hivatalosan is bejelentettük az igényünket az állami segítségre” – nyilatkozta.

Az Uniper szanálása nem lesz olcsó a német adófizetőknek. Robert Habeck mindössze annyit mondott az ügyben, „nem fogjuk hagyni, hogy egy rendszerszinten fontos cég csődbe menjen”, de nyitva hagyta a kérdést, hogy az iparági források által tízmilliárd eurós veszteséggel „kecsegtető” év túléléséhez szükséges, kilencmilliárd eurósra taksált segélycsomagból vajon mennyit ad az államkassza. A cég közleményében azt jelezte, olyan megoldáson dolgozik, amely révén a német állam jelentős, az 5-10 százalékos nagyságrendet érdemben meghaladó tulajdonrészt szerez a cégben – de nem mondta meg, mekkorát. A cég piaci értéke egyébként sem éri el a kilencmilliárd eurót, ráadásul a következő hónapok túléléséhez sürgősen fel kell tölteni a KfW fejlesztési banknál vezetett, szinte teljesen kimerült, kétmilliárd eurós hitelkeretet is.

A helyzetet bonyolítja, hogy az Uniper tulajdonosi köre kifejezetten illusztris: a cég 78 százaléka a Fortum nevű www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

finn atomenergia-gigász, amely ráadásul részben állami tulajdonú. Az Unipernek tehát van egy kimondottan gazdag tulajdonosa, így Habeckék joggal érvelnek amellett, hogy a likvid tulajdonos legyen kedves szanálni a céget – a Fortum viszont hárít, állítva, hogy így is nyolcmilliárd eurós hitelkeretet adott már az Unipernek, amelyet azóta szinte teljesen felélt.

Hiába ugyanis a finn tulajdon, az Uniper sorsát az előző években egyértelműen a német kormányzati energia­ politika határozta meg: a cég „bűnben fogant”, hiszen ide szervezte ki az E.On 2016-ban a szénerőműveit, a kvóta- és energiakereskedelmét, hogy az anyacég imázsát megtisztítsa a nem megújuló energiaforrásoktól. A gázcég több lng-terminál építését is elkezdte, de balszerencséjére épp az olcsó gáz idején, így ezek a projektek kereslet hiányában 2020-ban leálltak, s egymilliárd eurót bukott az Uniper a geopolitika áldozatául esett Északi Áramlat 2-n is, ennyi volt ugyanis a cég befektetése. Ebből a szempontból talán nem is méltánytalan a finn politikai vezetés érvelése, amely mögött példátlanul széles politikai konszenzus áll: a szélsőjobboldaliként megbélyegzett Igazi Finnek párt vezérétől, Riikka Purrától Tytti Tuppurainen szociáldemokrata Európa-ügyi miniszterig mindenki azt mondja, hogy Németország legyen kedves megfizetni saját elrontott energiapolitikájának az árát.

A magukat a görög euróválság óta „Európa fizetőmestereinek” tartó német adófizetők ezt minden bizonnyal meg is fogják tenni – Habeckék ugyanis most bízták meg 2020-ban elhalt lng-projektjeik újjáélesztésével az Unipert, így bármibe fog is kerülni a cég kimentése, Németország a zsebébe nyúl. Így bár az nem biztos, hogy lesz is gáz, de hogy mindenkinek egyszerre lesz nagyon drága – az egészen bizonyos.

39

KÜLFÖLD

REAKCIÓ

A „brit” álom | LEIMEISZTER BARNABÁS |

A MANDINER ÚJSÁGÍRÓJA

Az ünnepi alkalmakra felöltött cilinderek, a politikai ző nekihevülések a woke-izmus ellen. A brit „konzerélet több évszázados rituáléi, a monarchikus államvatív” politika állapotát jellemző adalék, hogy Penny színház ma már talán azokat sem téveszti meg, akiket Mordaunt néhány éve megjelent könyvében azon az az anglofília keresztjével vert meg a sors: Britannia alapon bírálta David Croft és Jimmy Perry történelnem a modernitásba átmentett tradíció iskolapéldája, mi szitkomjait (nálunk ezek közül a Halló, halló! és a hanem morbid esete a nemzeti önfeladásnak. Hogy a Csengetett, Mylord? ismert, ő az It Ain’t Half Hot Mum konzervatívnak nevezett párt az elmúlt tizenkét évben című, Indiában játszódó sorozatot emelte ki), hogy nem szegült ellene a szélsőliberális nyomulásnak, de csak úgy süt belőlük „a rasszizmus, a homofóbia, a még fel is gyorsította a hagyományos értékeket aláásó fehér privilegizáltság, a kolonializmus, a transzfóbia, társadalmi folyamatokat, tiszta sor. A miniszterelnöa bullying, a nőgyűlölet és a szexuális erőszak”.

De térjünk vissza a sokszínűséghez és ahhoz a ki posztra bejelentkező politikusok listája soha nem szemponthoz, ami a brit közbeszédben ma már jószevolt ilyen sokszínű, mondják. Persze csak a tengerével felvethetetlen. A pártelnökségre eredetileg pályárentúli identitásbingó értelmében van így, a politikai zó tizenegy politikus közül hat bevándorlószármazású. kulcskérdéseket tekintve a legteljesebb az egyetértés.

2005-ben még csupán két nem fehér Egyetlen jelölt sem testesít meg tagja volt az alsóházi tory frakcióérdemi alternatívát a totális jelen, a „Britannia nem nak. Amikor aztán David Cameron current thing politikai paradigmáátvette a párt elnökségét, tudatosan jához képest. a modernitásba törekedett arra, hogy kineveljen A legkevésbé érdekes az, hogy átmentett tradíció vezető pozíciókba helyezzen Boris Johnson és közvetlen elődei iskolapéldája, hanem és kisebbségi politikusokat, hogy ezzel szociálisan érzékenyebbnek szánt morbid esete a nemzeti is modernizálja a konzervatívok „egynemzet-konzervativizmusa” imázsát. Kevesen vitatják, hogy ha – már a terminus is irritáló – a önfeladásnak” például az indiai szülőktől született szőke Churchill-imitátor bukásával Rishi Sunakot választják Britannia egyszerre passé lett, s a helyére következő miniszterelnökévé, annak pályázók merészebbnél merészebb önmagán túlmutató jelentése lesz – csak éppen ab adócsökkentési tervekkel és Thatcher szellemének start rasszistának titulálnak mindenkit, akit ebben a megidézésével licitálnak egymásra. Figyelemre mélpillanatban a kötelező lelkesedés helyett inkább a régi tóbb, hogy a Johnson által követett agresszív külpolitiBritannia letűnése felett érzett melankólia tölt majd el. kát illetően mennyire nincs ellenvetés: hogy is lenne, Számít egyáltalán, hogy a Downing Street 10. ha olyan figurákat találunk a jelöltek között, mint Liz lakosának milyen a bőrszíne? Azt mindenesetre Truss, akinek páratlan külügyéri felkészültsége (a tudjuk, hol nem számít az, honnan jöttél, csak az, háború kitörését megelőzően Szergej Lavrovval tárhova tartasz. A jelöltek közül többen – így az Irakban gyalván Voronyezst elidegeníthetetlen ukrán területszületett, tizenegy évesen nyelvtudás nélkül Angliánek minősítette) szégyentelen héjasággal párosul, és ba érkező Nadhim Zahawi vagy a Nigériában nevelOroszországgal csak annak legyőzése után tárgyalna, kedő Kemi Badenoch, aki egyébként a jelöltsorból a vagy Tom Tugendhat, aki azt szorgalmazta, hogy minlegtöbb elszántságot mutatja a kultúrharcos küzdeden orosz állampolgárt utasítsanak ki az országból. lemre – emlegették a „brit álmot” saját sztorijukkal A bevándorlás, a manapság égető társadalmi-kulkapcsolatban. A szóhasználat árulkodó: mi mutatja turális témák alig jelennek meg az esélyesebb jelöltek jobban a Molnár Tamás filozófus által pengepontoprogramjaiban: az érdektelenséget és impotenciát san leírt amerikai „planetáris modell” győzelmét? nem leplezhetik az opportunista, semmire nem kötele40

PRECEDENS

Korszakváltás az amerikai legfelsőbb bíróságon SÁNDOR LÉNÁRD

A MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM NEMZETKÖZI JOGI MŰHELYÉNEK VEZETŐJE

A változás tétje nem csupán a konzervatív értékek érvényesülése a bíróság döntéseiben, hanem hogy sikerül-e visszaállítani a demokratikus hatalomgyakorlást az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedek torzulásai után.

42

PRECEDENS Június utolsó napján ért véget az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ítélkezési éve. A történelemkönyvek lapjain is helyet érdemlő, kiemelkedő jelentőségű döntéseket azonban beárnyékolta az amerikai bírósági életben eddig példátlan szivárogtatási botrány, az annak nyomán sok helyütt erőszakba torkolló tüntetések, valamint a testület egyik tagja, Brett Kavanaugh ellen elkövetett merényletkísérlet. Ironikus látvány az is, amint a szabad világ egyik szimbolikus épülete köré két és fél méter magas vaskerítést emelnek. De mi is vezetett a demokratikus működés ilyen torzulásához, illetve ehhez képest mi volt a tétje az idei ítélkezési esztendőnek?

William Hogarth: Ügyet hallgató bírák (1758)

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

FOTÓ: WIKIPÉDIA

„A legfelsőbb bíróság a hatvanas évekre a liberális szellemi irányzat előtt nyitott utat a tengerentúlon”

Jó fél évszázaddal ezelőtt Richard Nixon elnök (1969–1974) volt az, aki kampányának fontos részét építette arra, hogy megfékezze az egyre inkább progresszív társadalmi változások motorjává váló legfelsőbb bíróságot. Ígérete szerint olyan bírókat nevezett ki, akik az alkotmány szövegéhez hű jogértelmezés módszerét vallották, ellentétben az „élő alkotmány” iskolájával. Ez utóbbi értelmezés az 1950–60-as években az Earl Warren vezette legfelsőbb bírói fórum alatt vált uralkodóvá. Arra kínált lehetőséget, hogy a bírósági döntések megkerülhessék a demokratikus konszenzus­ keresés alkotmányban előírt útjait. Ez a megközelítés egyfelől centralizációt és egységesítést eredményezett az alkotmány értelmezése terén, másfelől újabbnál újabb jogok elismerését hozta magával, vagy pedig a jogok között lévő egyensúlyt alakította át. Ennek eredményeként a legfelsőbb bíróság a hatvanas évekre a liberális szellemi irányzat előtt nyitott utat a tengerentúlon. Voltak, akik egyetértettek és örültek, mások viszont megkérdőjelezték és kritizálták egy-egy döntésének a végeredményét. A testület ebben az időben egyre jelentősebb, társadalmi értelemben pedig egyre megosztóbb ügyek végére akart saját maga pontot tenni. „Az elnökök jönnek-mennek, de a legfelsőbb bíróság a döntésein keresztül állandó” – idézte a mondást Richard Nixon, és ennek szellemében igyekezett az elnöksége idején megüresedő négy helyre új bírókat kinevezni. Igyekezete azonban teljes kudarcba fulladt. Az általa kinevezett Warren Burger készítette elő a Lemon kontra Kurtzman ügyben meghozott döntést, amelyben a bíróság az állam vallási semlegességének örve alatt a közélet szekularizálását és a vallásszabadság erodálását tekintette fő feladatának. Később Antonin Scalia egy késő esti horrorfilmben szereplő olyan vámpírhoz hasonlította a döntést, aki „annak ellenére, hogy már többször megölték és eltemették, újra és újra kiássa magát a sírjából, és tovább kísért”.

43

PRECEDENS röviden megjegyzem Trump bírósági politikája Donald Trump 2016os győzelméhez jelentősen hozzájárult, hogy a választás tétjei között szerepelt az originalista felfogást valló legendás bíró, Antonin Scalia halála miatt megüresedett hely betöltése. Végül a Trump-elnökség egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású öröksége a bírósági politika lett. Elnökként összesen 240 szövetségi bírót nevezett ki, köztük hármat a legfelsőbb bíróság soraiba, ami tekintélyes szám a csaknem 900 fős szövetségi bírói kart tekintve.

Vallásszabadság és közélet Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az 1947-es Everson-döntésében a tagállamokkal szemben is alkalmazhatónak ítélte az állam és az egyház elválasztását kimondó elvet.

Ennek következtében elsorvadt az a sokszínűség, amely a tagállamok szabályozására e téren korábban jellemző volt. A centralizá­ ciót aztán a testület arra használta, hogy szekularizálja az amerikai közéletet, és a társadalmat elfordítsa a vallástól, annak kultúrájától és értékrendjétől. E felfogás azonban szöges ellentétben áll az alkotmány eredeti értelmével, amely az erős vallási közösségekben a közrend és a polgárok erényes önkormányzásának garanciáját látja.

44

„A bíróság az állam vallási semlegességének örve alatt a vallásszabadság erodálását tekintette fő feladatának” Szintén Nixon elnök nevezte ki azt a Harry Blackmunt, akire friss bíróként rábízták a Roe kontra Wade ügy előkészítését. A testület itt is úgy gondolta, hogy egy társadalmat élesen megosztó kérdés végére úgy tehet pontot, hogy annak megítélését és későbbi formálását teljesen elszigeteli a demokratikus konszenzuskeresés alkotmányban előírt folyamatától. A vitát azonban nem lezárta, hanem helyette Amerika második polgárháborújává dagadó mozgalmat galvanizált.

A demokratikus kompromisszumkeresés ösztönzése helyett polarizálta az amerikai közéletet, az abortusz kérdését pedig némileg indokolatlan módon az amerikai politikai viták egyik fő kérdésévé emelte.

Ronald Reagan elnöksége (1981–1989) idején olyan új alkotmányértelmezési módszer vert gyökeret, amely alternatívát kínált a bíróságokon uralkodó progresszív jogértelmezéssel szemben. A Robert Bork és Antonin Scalia nevével fémjelzett, illetve az ekkortájt megalapított Federalist Society által felkarolt originalizmus az alkotmány eredeti jelentését tartja szem előtt, és a közhatalom gyakorlásának alkotmányban megállapított rendjét kívánja követni. Mivel azonban a testület egyre súlyosabb kérdések eldöntését vonta magához, kemény viták zajlottak a bírókinevezések megerősítése körül. Bár Reagan elnöknek is megadatott, hogy négy új bírói hely betöltéséről gondoskodjon, ez nem volt elegendő a korszakot uraló progresszív alkotmányértelmezés megtöréséhez.

Többek között a Federalist Society évtizedekig kitartó szellemi építkezésének és a jogászság összefogására tett erőfeszítéseinek, majd pedig a Trump-elnökség kiemelkedően

aktív bírósági politikájának köszönhető, hogy a bíróságokon jelenleg az originalista alkotmányértelmezést vallók élveznek többséget.

Mindennek eredményeként az idei volt az első olyan ítélkezési év, amely az originalizmus éles próbátételének tekinthető.

Nagy horderejű ügyekből pedig nem volt hiány. A legjelentősebb figyelem kétségkívül a Dobbs-ügyet övezte, amely a korábban kiszivárgott tervezetnek megfelelően felülbírálta a Roe kontra Wade döntést, megszüntetve ezzel az abortusz lehetőségének szövetségi alkotmányon alapuló védelmét. Bár országszerte tüntetéseket szervezett mind az abortusz védelméért síkra szálló pro choice, mind pedig a magzati élet védelmének elsőbbségét valló pro life mozgalom, a bírók valójában nem az önrendelkezési szabadság vagy az élet védelmének alapjogi összefüggéseiről mondtak ítéletet. Egyszerűen arról foglaltak állást, hogy a szövetségi alkotmány eredeti értelmében az adott kérdés felől a tagállamok demokratikus kompromisszumkeresése hivatott ítéletet mondani.

A fenti esetek jól mutatják, hogy az idei ítélkezési évben érkezett el a korszakváltás pillanata a tengerentúlon uralkodó alkotmány­értelmezés terén. A mintegy száz éven keresztül meghatározó befolyást gyakorló „élő alkotmány” iskolája lassan a múlté, miközben révbe ér az azt felváltó originalizmus. Ennek tétje pedig nem egyszerűen az, hogy a bíróság a konzervatívok vagy a liberálisok számára kedvező döntéseket hoz éppen, hanem sokkal inkább az, hogy érvényt tud-e szerezni a közpolitikai döntéshozatal alkotmányos rendjének.

KULCSSZEREPBEN A FEDERALIST SOCIETY

Mára az Egyesült Államok legtekintélyesebb jogászszervezetévé vált a Federalist Society, amely az 1980-as évek elején hallgatói kezdeményezés alapján szerveződött meg. A Chicagói, a Harvard és a Yale Egyetem joghallgatói sokszínűbb tudást szerettek volna szerezni az egyetemek által kizárólagosan felkarolt és oktatott progresszív jogértelmezés mellett. Vagyis a hallgatói szervezet az eltorzult akadémiai szabadság helyreállítását tűzte a zászlajára, és szép lassan több tízezres taglétszámú, országos kiterjedésű szerveződéssé gyarapodott. A Federalist Societynél talált magának utat az „élő alkotmány” iskolával szemben alternatívát kínáló originalista alkotmányértelmezés. A szervezet mentorációs és hálózatépítő munkájának köszönhetően egyre szélesebb kört ért el, és bő három évtized alatt gyenge kisebbségi felfogásból a fősodorba tartozó jogértelmezési módszerré erősödött. A Federalist Society pedig ezalatt a republikánus elnökök bírókinevezésének legfontosabb bázisává lépett elő, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy a legfelsőbb bíróság kilenc bírája közül hat korábban a szervezet tagja volt.

A lecke, amiből nem tanul az EU

PRECEDENS

REAKCIÓ

| RODRIGO BALLESTER | AZ MCC EURÓPAI TANULMÁNYOK KÖZPONTJÁNAK VEZETŐJE, KORÁBBI UNIÓS KÖZTISZTVISELŐ

„Az alkotmány nem tiltja meg egyik szövetségi állam Éppen ezért ismételgeti ítéletében a legfelsőbb polgárainak sem, hogy engedélyezzék vagy tiltsák bíróság folyamatosan, hogy az sem az abortusz ellen, a terhességmegszakítást. Roe és Casey megsértették sem pedig mellette nem szól. Egyszerűen csak semezt a hatáskört. A legfelsőbb bíróság hatályon kívül leges, és az embereknek adja át a döntés jogát ebben helyezi ezt a döntést, és visszaadja a döntés jogát a kényes kérdésben. Mivel pedig az Egyesült Államok a nép és választott képviselői kezébe.” alkotmánya egyetlen szót sem szól a terhességmegEgyszerű és tiszta, mentes a jogászi szak­ szakításról, ebből következően a szövetségi államoké zsargontól az amerikai legfelsőbb bíróság döntése. a döntés joga – és semmiképp nem a legfelsőbb bíráBe kell vallanom, ez a mondat visszhangzott ké, akik ennek ellenére 1973 óta kényszerítik az egyes a fejemben, amikor a Roe kontra államokra saját nézeteiket az üggyel Wade ítélet hatályon kívül helyezését kapcsolatban. A döntés alapvetően nem „Sokat kell eredményező Dobbs kontra Jackson más, mint egy oltás a bírói egocentrizvárnunk arra, Women’s Health Organization ügyben mus ellen, egy jogi újraindítás, amely hozott ítéletről olvastam. Igen, tuhogy az Európai garantálja, hogy az alkotmány maradjon dom, ennek az esetnek az abortuszról e politikai és kulturális értelemben is Unió Bírósága kellene szólnia, és arról is szól. A pro sokszínű nemzet társadalmi alapköve, fordulatot life mozgalom hetedhét országra szóló ahelyett hogy a jogi köntösbe bújtatott hajtson végre sikere ez minden kétséget kizárólag. morális felsőbbrendűség eszközévé Ennek ellenére nem tudtam megálla pragmatizmus válna. Mellesleg érdemes elolvasni a ni, hogy ne olvassam át az ügyet az progresszív bírák különvéleményét is. irányába” „EU-s szemüvegemet” feltéve is. Arra A konzervatív kollégák két lábbal a a szomorú következtetésre jutottam, földön álló, logikus érvelésével éles konthogy bárcsak az Európai Unió Bírósága rasztot képezve többnyire az abortusz (és akár az Emberi Jogok Európai Bírósága is) olyan melletti kiállásról szól. Végül is miért ne, de a kérdés tisztán látó és következetes gondolkodású lenne, akkor is megmarad: ez az ő dolguk lenne? mint az amerikai legfelsőbb bíróság.

Mindeközben Európában annak lehetünk szemGyakran mondogatom a diákjaimnak, hogy ne tanúi, ahogy az EU önként és dalolva belecsúszik a vonjanak párhuzamot az USA (egy valódi ország) és morális fölényeskedés gödrébe. Éppen a múlt héten az EU (egy huszonhét államból álló jogi és politikai citálta bíróság elé az Európai Bizottság Magyarországot a szülők döntési jogkörét erősítő jogszabálya miatt, ufó) között. Így elnézést kell kérnem tőlük és az miközben az Európai Parlament már kezd túllépni olvasóktól is, mert ma éppen ezt fogom tenni. Meglátásom szerint az ítélet legfőbb hozzáadott értéke minden józan határt a woke ideológia követésében. jogi értelemben az, hogy három alapelvre mutat rá, Van okunk a borúlátásra: a bírói aktivizmus olyan amely legalább olyan fontos, mint amilyen gyakran bíróság sajátja, amely látszólag jogi és technikai hallgatni szoktak róla. Először is: a bírák, azok bíszigorral lép fel, valójában a „mind szorosabb unió” elrák, nem pedig jogalkotók, a munkájuk a jogszabákötelezett híve, amelyért igen fantáziadúsan értelmezi lyok értelmezése, nem a törvényhozás. Másodszor: a jogot, vagy adott esetben figyelmen kívül is hagyja.

Attól tartok, még sokat kell várnunk arra, hogy az kifejezett felhatalmazás nélkül nem lehet és nem is Európai Unió Bírósága teljes fordulatot hajtson végre szabad hatásköröket központosítani. Harmadszor a pragmatizmus irányába, és a tengerentúli kollégák pedig: a bírói aktivizmus helyett a semlegesség kellene hogy egy legfelsőbb bíróság alapállása legyen. értelmes, világos jogi döntéseiből merítsen ihletet. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

45

MAKRONÓM

EGY ADÓNEM TÜNDÖKLÉSE, BUKÁSA ÉS ÚJJÁSZÜLETÉSE RÉVÉSZ BÉLA

A kisadózó vállalkozások tételes adóját 2013-ban vezette be a kormány azzal a céllal, hogy a legkisebb gazdasági szereplőknek nyújtson olyan adózási formát, amely egyrészt rendkívül kedvező, másrészt minimális adminisztrációval jár. A siker nem maradt el: a bevezetés évében majdnem százezren választották az új lehetőséget, zömében egyébként valóban azok a lakosságnak értékesítő személyek, akik korábban eléggé átláthatatlan módon vagy sok esetben egyáltalán nem fizettek adót a bevételük után. Ahogyan Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza fogalmaz: „Ötvenezer forintért megérte nyugodtan aludni.” Ez kezdetben valóban win-win szituációt teremtett: a katások törvényes, átlátható és biztonságos keretek között vezethették a vállalkozásukat, bekerültek a szociális ellátások rendszerébe, az államkasszába pedig végre elkezdtek olyan adók 46

is érkezni, amelyek forrása a bevezetést megelőző időszakban alig volt látható. A lehetőség egyszerűen túl vonzó volt ahhoz, hogy ne éljenek vele: a gazdaságfehérítő ötlet elérte a célját.

A Pénzügyminisztérium is érzékelte, hogy az évek folyamán olyan kiskapukat fedeztek fel a kata rendszerében, amelyek az eredeti szándékkal éppen ellentétes mozgást indítottak el – sokan nem élni, hanem visszaélni akartak a lehetőséggel. Ahogy az Országgyűlés által minap elfogadott törvény hivatalos indoklásában áll: „a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították”.

Az érvelés akkor is jogos, ha a több százezer katás vállalkozás egy része továbbra is becsülettel, a régi

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

A kata tíz évvel ezelőtti indulásakor a gazdaság fehérítését célozta meg, mára viszont több kárt, mint hasznot hozott az államkasszának. Adószakértő segítségével elemeztük a nagy hullámokat verő törvénymódosítást.

MAKRONÓM „A kata a színlelt szerződések játszóterévé vált”

törvényt maximálisan betartva végezte tevékenységét, és annak megfelelően adózott. A kata azonban a színlelt szerződések játszóterévé vált, aminek hamar súlyos következményei lettek. A vállalkozások munkavállalóikat gyakorlatilag belekényszerítették a katás rendszerbe, így megúszták a járulékok, valamint a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettségét. Ezzel tulajdonképpen több száz embert is lehetett alkalmazni úgy, hogy közben az adott cég a minimálisra csökkentette a járulékfizetését.

HA KIDOBJÁK AZ AJTÓN…

Az évek folyamán születtek megoldási kísérletek a visszaélések megakadályozására, de a katával játszadozó cégek újra és újra megtalálták a lehetőségét annak, hogy visszamásszanak az ablakon.

Az egyik legutóbbi próbálkozás a hárommilliós limit bevezetése volt, amely szerint ha a katás vállalkozó egy adóévben ugyanannak a vállalkozásnak hárommillió forintnál nagyobb összegű számlát állít ki, a különbözetet már 40 százalékos büntetőadó sújtja.

A vállalkozások ekkor a megrendelések szétaprózásával kezdtek trükközni, figyelve az összeghatárra.

A színlelt szerződések és a visszaélések egyre nagyobb területet foglaltak el, és egyre homályosabbá tették a kezdetben ragyogó látványt. Ahogyan Bajusz Dániel rámutat, a Pénzügyminisztérium a NAV adatai alapján már 2019-ben adott ki olyan közleményt, amelyben konkrétan megfogalmazta:

az új katások 40 százaléka korábban céges munkavállaló volt. „Egyre nőtt azoknak a száma, akiket a munkáltató kényszerített bele a katás rendszerbe, ez pedig a munkaerőpiac valós képének drasztikus torzulásához vezetett” – fogalmaz a szakértő.

A munkaerőpiac mellett az államkassza is megszenvedte a torzulást, az említett időszaktól a tervezett adóbevételek rendre elmaradtak a várttól, vélhetőleg a visszaélések ugrásszerű növekedése miatt – nem beszélve arról, hogy a kárt okozó vállalkozások jelentős versenyelőnyre tettek szert azon riválisaikkal szemben, amelyek egyébként tisztességesen adóztak, és fizették a járulékokat munkavállalóik után.

Orbán Viktor – június 15-ei reggeli rádióinterjújában a katások kisebb nyugdíjfizetési kötelezettségére utalva – ennél is konkrétabban fogalmazott, amikor azt mondta: a jelenlegi helyzetben egyszerűen nem működik, hogy 450 ezer ember nem fizet be teljes összegű nyugdíjjárulékot, mert a rendszer előbb-utóbb beleroppan.

Már az ukrajnai háború előtt is érezhető volt, hogy a struktúra addigi formájában nem tartható fenn.

A mostani törvény megszületése csak idő kérdése volt. A kata éppen azt a tulajdonságát veszítette el időközben, amelyben a legjobb volt 2013-as életbe­ lépésekor. Az új szabályozás heves fogadtatását vélhetőleg a törvény beterjesztésének és megszavazásának gyorsasága okozta, ezt azonban a miniszterelnök méltán írja a háborús idők számlájára.

A KATAVÁLTOZÁSOK VALÓDI JELENTŐSÉGE György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkára

Magyarországon csaknem 4,8 millióan dolgoznak. A kataszabályozás mostani átalakítása 4,5 millió magyart előnyösen érint, 300 ezret pedig, mondhatnánk jelen felindulásból, hátrányosan. A katát, vagyis a kisadózók tételes adóját kifejezetten azokra a foglalkozásokra hozta létre az Orbán-kormány 2012-ben, amelyeknek űzői egyszemélyes vállalkozásként sok embernek szolgáltatnak naponta. Ilyen a fodrász, a műköröm- és műszempilla-építő, és még sorolhatnám. Az intézkedés be is vált, a katának köszönhetően a korábbi feketézés helyett sokan elkezdtek adót fizetni, és ezáltal biztosítottá is váltak, akik pedig addig is becsülettel fizették az adóikat, azok adói és bürokratikus terhei is jelentősen csökkentek. Amíg a kata fehérítette a gazdaságot, minden magyar állampolgárnak előnyös volt, de amikor már vállalkozói vagy munkavállalói tevékenységet kezdett burkoltan helyettesíteni, valójában újabb és újabb potyautasokat termelt, és ennek a költségét bizony a csendes többség fizette meg.

Márpedig a csendes többség adóterhelése fokozatosan csökkent 2010 óta, többek között a munkahelyteremtés politikájának köszönhetően. 2010-ben azt a célt tűztük ki, hogy tíz év alatt egymillió fővel bővítjük a foglalkoztatást Magyarországon, és ezt a célt teljesítettük is. Ma többen fizetnek adót, és így arányosan kevesebbet kell fizetniük. Belátható, hogy a feketézőből katássá vált munkavállaló hozzájárult az adók csökkentéséhez. De mi a helyzet azokkal, akik a munkavégzést a kata mögé bújtatták? Ők jellemzően a 41 százalékos adóterhet cserélték átlagosan 3,3–10 százalék közötti adóteherre, megkárosítva ezzel azt a 4,5 millió dolgozót, aki után a munkáltató tisztességesen fizeti az adót. Számukra most egy köztes megoldást kínál a szabályozás. Választhatják az átalányadózást, ami 20–24 százalékos effektív adónak felel meg. Sőt, ha munkavállalóként, mondjuk tanárként még van idejük és erejük idegenvezetőként dolgozni, akkor 2 millió forintig adómentességet is élveznek, vagyis még jobban is járnak, mint a katával.

Csak a 2 millió forint fölötti bevétel után kell megfizetniük a 20 százaléknyi effektív adót. Ezzel egyébként még a nyugdíjvárományuk is növekszik. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

47

MAKRONÓM „Az új katások 40 százaléka korábban céges munkavállaló volt”

A RÉGI AZ ÚJ ÚJ

18 millió forintra emelkedik, csak efölött lép életbe a különbözetre érvényes 40 százalékos adó. A havi egységes, 50 ezer forintos adó pedig tartalmazza az szja-t, a tb-járulékot és a szociális hozzájárulást is. A katás vállalkozók számára az ellátási alap változatlanul 108 ezer forint lesz, a nyugdíjukat is ez alapján számítják ki. Bajusz Dániel szerint az egyik legnagyobb problémája a katának éppen az, hogy az 50 ezer forintos járulékfizetés állandó, miközben a minimálbér az évek folyamán a kétszeresére emelkedett, ezért a 108 ezer forintos ellátási alap egyfajta társadalmi csapdahelyzetet teremtett. Jelen pillanatban ugyanis a katások nyugdíja a minimális 28 ezer forint környékén számítható ki. Megszűnik azonban az a lehetőség, hogy az 50 helyett 75 ezer forintot fizethet, aki akar, ezzel növelve saját járulék­ alapját. Utóbbit Bajusz Dániel azzal magyarázza, hogy ezt eddig a katásoknak csupán a töredéke, nagyjából 15 ezer vállalkozó választotta.

Mit tartalmaz végül is az új katatörvény? A legfontosabb, hogy megtiltja, hogy a katás vállalkozók cégeknek számlázzanak, egyben kizárja, hogy bármilyen cég katás körülmények között működjön. Egyedül a taxisok képeznek kivételt a szabály alól, náluk – a Pénzügyminisztérium közleménye szerint – „a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne”.

A kata nem sok mindenben változik egyébként azoknak, akiknek eredetileg létrejött. A mikrovállalkozások, amelyek alapvetően eddig is a lakosságnak szolgáltattak, ugyanúgy nem számláznak cégeknek, ahogyan eddig sem. Esetükben az újdonság abban mutatkozik meg, hogy a jövőben főállású katás vállalkozóként fognak tevékenykedni. A számuk Bajusz Dániel szerint legfeljebb 100 ezer főre tehető, azaz – ahogyan az adójogász fogalmaz – „vissza fog térni az eredeti létszám”. A bevételi értékhatár

A KÜLÖNBÖZŐ FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK ADÓTERHEINEK VÁLTOZÁSA 2006. JANUÁR ÉS 2022. SZEPTEMBER KÖZÖTT (%) 90 80 76,3 70 60 50 41,,4

40 30

17% 24,0 20,0

20 10,8

10 0

Munkavállaló*

Kata**

* Marginális adóék egyedülálló, gyermektelen, átlagbéren kereső esetén ** Az alsó határ a legkedvezőbb adóhányadot mutatja

48

Átalányadó Forrás: Makronóm Intézet

2022. 09.

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

5,4

MAKRONÓM

A taxisok a módosítás után is adózhatnak a kata szabályai szerint

FOTÓ: MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN

QUO VADIS?

Azoknak, akik eddig katásként egyformán számláztak cégeknek és magánszemélyeknek, dönteniük kell. Katásként csak az utóbbiból kerülhet ki a megrendelői körük, amennyiben mégis folytatni szeretnék a cégek kiszolgálását, új lehetőség után kell nézniük. „A mostani szabályváltoztatás éppen erre a két új elemre épül: a katásnak kifizetőtől nem lehet bevételt szereznie, illetve csak főfoglalkozású egyéni vállalkozóként lehet folytatni a tevékenységet.

Nem lehet másik, 36 órát meghaladó munkaviszonya, nem lehet másik egyéni vállalkozása, másik vállalkozásban társas vállalkozó vagy közreműködő tag más cégben. Nem látok nagy mozgásteret arra, hogy valaki ugyanazt a tevékenységét két vállalkozási formában, két adóforma alatt végezhesse” – magyarázza Bajusz Dániel.

A katáról lemondó vállalkozók legegyszerűbb megoldásként az egyszerűsített átalányadózást választhatják. Előnye, hogy nem kell átmenni költségszámla-gyűjtögető életmódba, hiszen a jövedelmet – az alapesetben 40 százalékos költséghányad mellett – a bevétel alapján számolják ki, az éves minimálbér feléig adómentes jövedelmet garantál, a bevételi korlát pedig az éves minibálbér tízszerese, vagyis 24 millió forint. Ez az adónem nincs tevékenységi területhez kötve, és kiváló lehetőség azoknak is, akik eddig mellékállásban katáztak. Tény, hogy az átlagos vállalkozások esetében számolt közteher vélwww.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

hetőleg magasabb lesz, mint a kata havi összege, és bonyolultabb könyvelési folyamattal jár, de a legtöbb vállalkozó esetében ez tűnik a legjárhatóbb útnak.

A katás előnyöket kihasználó cégeknek azonban mindenképpen váltaniuk kell. Számukra elsősorban a kisvállalati vagy a társasági adózás jöhet szóba.

Az új törvény szeptember 1-jén lép hatályba. Aki katásként akarja folytatni a tevékenységét, annak szeptember 25-éig kell nyilatkoznia az adóhatóságnak, hogy megfelel a feltételeknek. Amennyiben így tesz, szeptember 1-jétől automatikusan a régi rendszer szerint fog adózni. A mostani egyéni vállalkozó katások másik részének október 31-e az utolsó határidő, hogy nyilatkozzanak, milyen formában kívánják folytatni a tevékenységüket, szeretnének-e átalányadózni.

A kérdés nem az, hogy mi a pozitív az új törvényben, inkább az, miért kellett ennyire belenyúlni a régibe. Valóban nem elhanyagolható szempont, hogy az a több százezer katás vállalkozó, aki – szándékosan vagy belekényszerítve – visszaélt a lehetőséggel, a munkavállalóként bejelentett 4,5 millió dolgozót és az őket foglalkoztató vállalkozásokat hozta hátrányosabb helyzetbe. A cégeknél szabályosan dolgozók adóterhei csak akkor csökkenthetők, ha a katával való visszaéléseket a kormány megszünteti.

A törvényhozás nem tett mást, mint ami a dolga: változtatott valamin, ami több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.

49

SPORT

Egy év múlva Budapest atlétikai világbajnokságot rendez CSISZTU ZSUZSA

Miközben a világ az amerikai Eugene-ben zajló szabadtéri atlétikai világbajnokság csillagaira figyel, mi már javában az egy év múlva Budapesten rendezendő vébére koncentrálunk. Elkészül-e határidőre az új atlétikai centrum? Lehet-e telt ház, és lesz-e történelmi magyar vébéarany itthon? Deutsch Pétert, az esemény előkészítéséért és lebonyolításáért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Hogy egy esztendő hosszú vagy rövid idő, perspektíva kérdése, egy épülőben lévő atlétikai stadion szempontjából akár rövid is lehet. Hogy állunk a jövőre esedékes atlétikai világbajnokság előkészületeivel? Sikerül tartani a határidőket?

Kezdjük talán onnan, hogy mire is készülünk. Létezik a multisportesemény-logika – ebbe tartozik a téli és a nyári olimpia vagy a napokban véget érő világjátékok –, ezt tekintve az atlétikai vébé a világ harmadik legnagyobb volumenű eseménye, ám sportági logika alapján a labdarúgó-világbajnokság után a második – nagyjából tízezer akkreditált résztvevővel.

Ennek a gigaeseménynek a megrendezésére készülünk. Az ütemtervhez kapcsolódó legutóbbi fontos visszajelzést épp 50

Sebastian Coe-tól, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics, WA) első emberétől kaptuk a budapesti FINA-világbajnokság idején, amelynek díszvendége volt. Terepszemlét tartott nálunk, és első emberként futhatott fiatal magyar atlétákkal az épülő Nemzeti Atlétikai Központban. Csupa pozitív benyomása volt, nagyon tetszett neki mindaz, amit látott. A másik fontos igazodási pontunk idén január végén volt, amikor a WA vezérigazgatója, Jon Ridgeon által vezetett nemzetközi delegáció tagjai megnézték a készülő helyszínt, és találkoztak a szervezőbizottság tagjaival. Fantasztikusnak találták a létesítményt mind a világbajnokságra tervezett, mind pedig az eseményt követő atlétikai helyszínként, és elismerően szóltak a szervezőcsapat felkészültségéről is.

SPORT

A londoni példa legyen ragadós!

A nagy sikerek, az új világcsúcsok és a csillogó érmek után a versenyek végeztével joggal merül fel a kérdés, milyen egyéb gazdasági és társadalmi hatásai vannak egy-egy nagy sporteseménynek. Így történt ez a 2017-es londoni atlétikai világbajnokság után is, és a számok önmagukért beszélnek. Az eseményt követően készített hatásvizsgálat kimutatta, milyen hatalmas előnyökkel járt Londonnak a világbajnokság.

A hazai 2023-as vb-n is ez a cél. A feladat nem kivitelezhetetlen, a szervezőknek a magyar viszonyokra kell formálniuk a kinti jó tapasztalatokat, egyébként minden feltétel adott, hogy Budapest és az ország egésze számára gyümölcsöző legyen a világ harmadik legnagyobb sporteseménye.

FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN

Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, Baji Balázs világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó, Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke az épülő Nemzeti Atlétikai Központban június 18-án

Nyilván fontos, hogy Seb Coe is „futtában” tesztelhette az építés aktuális fázisát, de mikor vehetik az atléták birtokba a létesítményt? Mikor lesznek az első tesztversenyek?

Picit fordítsuk meg a kérdést: sokat elmond az előkészítő csapat hitelességéről, hogy még kész stadion nélkül is el tudtuk hozni a 2023-as atlétikai vébét Budapestre. A létesítmény jövő márciusra készül el, és három teszteseményt is rendezünk benne a vébé előtt. 2023. augusztus 19-én kezdődik majd a világbajnokság, előtte július 18-án lesz a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj, az igazi főpróba, a tesztversenyek gyémántköve. Ez lesz az a pillanat, amikor az edző- és bemelegítőpályát, valamint a Nemzeti Atlétikai Központ centerpályáját is szeretnénk kipróbálni.

A szerkezeti munkák készen vannak, nyár végére, ősz elejére elkészül a stadion fedése, majd hozzáillesztik a 25 ezer fő befogadására alkalmas ideiglenes lelátót, és heteken belül látható lesz a sportfelület kialakítása is. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

1 010 000 eladott jegy

15 000

gyermek vett részt egyéb sportprogramokon

5378

önkéntes

Több mint 200 országból több mint 3300 sportoló vett részt a 20 napos eseményen

Több mint 942 millió tévénéző kapcsolt legalább egyszer a sportközvetítésekre.

A hazai csapat 4×100 m-es aranyánál 10 millióan követték a BBC adását

83% 107

a valószínűsége, hogy a nézők visszatérnek később a stadionokba egy nagyobb eseményre

közvetlen gazdasági eredményt termelt millió font a világbajnokság

97%

értékelte a rendező várost pozitív, pezsgő helynek

Forrás: IAAF

51

SPORT Deutsch Péter

Hogy alakulnak a férőhelyek?

A világbajnokság alatt harmincötezren lehetnek a stadionban, ebből bizonyos területeket a média és a közvetítéshez szükséges technika foglal el. Nagyjából harmincezer jegyet fogunk tudni értékesíteni. Összehasonlításképpen: az oregoni atlétikai vébén nem érte el a tízezret az adott versenyprogramra eladható jegyek száma; mi ennek a háromszorosát tudjuk majd árulni.

„Az első perctől kezdve teljes társadalmi konszenzus volt a világbajnokság megrendezését illetően”

Milyen jegyárakra számíthatnak az atlétikarajongók?

Mi vezeti önöket, hogy a költségvetés minél nagyobb százaléka jöjjön vissza, vagy hogy minél több néző meg tudja tekinteni a vébét?

Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az atlétikai világbajnokság egy hosszú, stratégiai fejlesztőmunka fontos eleme, egy eszköz az atlétika népszerűsítésére. Az elsődleges cél tehát nem a jegyárbevétel maximalizálása, hanem hogy minél több néző ott legyen a stadionban, és minél nagyobb számú közönséget szólítsunk meg ezzel a gyönyörű sporttal.

Ne felejtsük el azonban, hogy 2020 tavasza megváltoztatta a világot, 2022 februárja óta pedig a háború még egyet csavart a nem várt események során. A korábbi prognózisokat újra kell tehát gondolni, de reménykedünk, hogy békés időszak köszönt ránk, és a vébé turisztikai hozadékaival is számolhatunk.

És mennyi jegy fog valóban elmenni ebből? Mik a remények?

Számunkra a 2017-es esemény a szakmai referencia, akkor London rendezte az atlétikai vébét, és 97 százalékos volt a stadion telítettsége. A budapesti vébé kilenc versenynapja alatt öt délelőtti és kilenc délutáni programunk lesz, s úgy számolunk, hogy az utóbbiakat 95 százalék feletti, a délelőttieket pedig 30-40 százalékos telítettséggel tudjuk megrendezni, ami abszolút topnézőszám lenne.

Mit tud majd a létesítmény, és milyen igényeket kell kiszolgálnia a sportrendezvény után?

A Nemzeti Atlétikai Központ egy több évtizedes adósságot igyekszik törleszteni, egy olyan központi edzés- és versenyhelyszín lesz, amellyel jó ideje tartoztunk a sportágnak és az atlétika szerelmeseinek. Az atlétikai profilú stadionhoz kapcsolódik egy bemelegítőpálya, amelyet a vébén vagy más nemzetközi versenyeken használhatnak az indulók. Ezen a dobócentrummal kiegészített pályán majd utánpótlásversenyeket és nemzeti bajnokságokat is tudunk rendezni

52

FOTÓ: FICSOR MÁRTON, MTI / MÁTHÉ ZOLTÁN

„Harmincezer jegyet fogunk tudni értékesíteni”

SPORT Felkerülünk a világtérképre BALÁZS BOLDIZSÁR

Hogy mekkora szám egy atlétikai világbajnokság?

Túl azon, hogy a modern kori olimpiák programjának, valamint az ókoriak létének alapjáról, azaz a sportnak mint kultúrmozzanatnak az ősanyjáról van szó, álljon itt egy megdöbbentő adat. A héten az Oregon állambeli Eugene-ben, az amerikaiak atlétikai Mekkájában véget érő esemény volt a tizen­ nyolcadik az atlétikai vé­ bék sorában – és az első, amit az USA-ban rendeztek. Holott az amerikaiak a sportág vitathatatlan uralkodói, és ez alapozza meg mindennél jobban a helyüket a világ sportjának tetején. Náluk értőbb és odaadóbb közönsége nem lehet atlétikai versenynek.

A sportdiplomáciájukra sem panaszkodhatnak, és mégis harminc év kellett ahhoz, hogy eljusson hozzájuk a világ harmadik legrangosabb sporteseménye. Egész egyszerűen ennyi időt kellett várni, hogy minden legendás olimpiai stadion – Helsinki és Róma, Tokió és Athén, Párizs és Berlin, Peking és London – vendégül láthassa az olimpiák kedvenc, általában ragyogóan gyönyörű, néha kicsit gőgös húgát is.

Voltak közben Budapest kaliberű városok, mint Sevilla vagy Ószaka, amelyek mindent bevetettek, hogy beelőzzék az amerikaiakat; majd fel is kerültek a világtérképre.

Budapest is hasonlóban reménykedhet. És abban, hogy a jövő nyári egy hét lökést ad majd minden virágzó nemzeti sport­élet alapjának: az atlétikai utánpótlásnak.

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

diszkosz- és kalapácsvetésre, valamint gerelyhajításra alkalmas területtel.

Milyen hosszú távú stratégia mentén tudják egy ekkora létesítmény kihasználtságát garantálni?

Az úszók és szövetségük elnöke, Wladár Sándor kicsit beelőzött minket azzal, hogy 2017 után idén is világbajnokságnak adott otthont a Duna Aréna. Hasonló elképzeléseink vannak, nekünk is az a határozott célunk, hogy folyamatosan meg tudjuk tölteni az új létesítményt felnőtt- és utánpótlás-világversenyekkel: a pályázók között vagyunk a 2026-os szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságra, amelynek 1966 és 1998 után harmadik alkalommal adhatnánk otthont. Szeretnénk újra bekapcsolódni a nemzetközi atlétikaversenyek körforgásába egy még magasabb szinten. De azt is tudni kell, hogy már a kormányzati elhatározáskor döntés született arról, hogy a központ szabadidőcentrum is lesz, vagyis az ideiglenes

Mi a helyzet a politika frontján? A budapesti városvezetés felismerte végre a komplexum értékeit, vagy számítani kell még nehéz percekre az átadásig? Csillapodott az atlétikai stadion ügye körüli polémia?

Erre rendszerint azt szoktam válaszolni, hogy amikor cirka háromszázezer vendégéjszakáról és harminc-harminchárom milliárdos árbevételről beszélünk, nem bölcs azt mondani, hogy „ezt még vizsgáljuk meg”. Az első perctől kezdve teljes társadalmi konszenzus volt az atlétikai világbajnokság megrendezését illetően, egyes közpolitikai szereplők mégis csak lassan értették ezt meg.

Például Karácsony Gergely vagy Baranyi Krisztina?

Az aktuálpolitikai kekeckedések általában négy- vagy ötévente generálódnak vagy csillapodnak, nyilván nem véletlenül, de úgy érzem, a lelkük mélyén ma már mindketten az atlétikai vébé pártján állnak.

„Az atlétika nemcsak a szuperhősök sportja, hanem valóban mindenkié” lelátók visszabontása után a stadionkert és a belső kerengőrész futásra és más szabadtéri aktivitásra alkalmas terület lesz. Mi nem csupán beszélünk róla, de komolyan is gondoljuk, hogy sportoló nemzetté kell váljunk, most pedig hatalmas lépést teszünk ezzel Budapesten.

Szeretnénk, ha az atlétika közel kerülne a civilekhez, hogy a szabadidősportban részt vevők és bárki, aki kedvtelésből egy ilyen csodálatos környezetben mozogna, élvezhesse a létesítmény nyújtotta lehetőségeket. A Puskás Aréna Park nagyszerű közösségi teréhez hasonlóan ez a hely is mindenki által elérhető lesz.

A Te is atléta vagy szlogen itt köszön majd vissza?

Itt nyer értelmet majd igazán. Végül is minden kisgyerek az atlétika alapmozgásaival kezdi felépíteni az izomzatát. A város több pontján megjelenő futófelületekkel, a Margit-szigeten, a Városligetben, a Városmajorban és persze majd itt is az élethosszig sportoló nemzet logikát és a kapcsolódó életformát szeretnénk előmozdítani. Meg akarjuk értetni, hogy az atlétika nemcsak a szuperhősök sportja, hanem valóban mindenkié. Bárki hőssé válhat, ha elkezd mozogni, mondjuk futni.

Ha már Wladár Sándor szóba került, őt idézzük: hazai világversenyeken könnyebb megszólítani a szurkolókat, ha van érem­ esélyes magyar versenyzőnk. Ez ügyben hogy állunk? Évek óta tart a szisztematikus építkezés az utánpótlás területén, nemrég zárult az U18-as Európa-bajnokság minden idők legtöbb érmesével és pontszerzőjével. Persze tudom, hogy a vébén elsősorban a felnőtt magyar klasszisokra lesz kíváncsi a közönség. Azt vállaltuk, hogy a valaha volt legnépesebb csapattal tudunk elindulni majd, tizennyolc-tizenkilenc fő volt eddig a legtöbb, most huszonöt atlétával szeretnénk rajthoz állni. A legtöbb versenyszámban a tizenhatba kerülést tűztük ki reális célként, úgy látjuk, fél tucat atlétánknak van esélye erre, a nyolcfős döntőkben pedig kettő-négy versenyző lehet. Bízunk abban, hogy lesz érmesünk is. Halász Bence mostani oregoni 80 méter 15 centis dobását és ötödik helyét figyelve nagyon bizakodók vagyunk. Hazai közönség előtt nem is remélhetünk mást, mint hogy meglehet a magyar atlétika első és eddig hiányzó szabadtéri világbajnoki aranyérme.

53

META

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

Az ifjú filozófusok mellett BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

A 21. század a műszaki tudományok felsőbbrendűségébe vetett hit jegyében telik. A technológiafétis azonban kiirtja kultúránkból az emberi természetről felhalmozott ősi bölcsességet. Nyelvészekre, filozófusokra és antropológusokra ma nagyobb szükség van, mint valaha – állítja George Anders közgazdász.

54

„Ifjú nyelvészként a tudásod kincset érhet az értékesítés területén, antropológusként rengeteget tehetsz hozzá a felhasználókutatáshoz, az antik filozófia ismerői a menedzsment-tanácsadás világában tölthetik be az intellektuális vákuumot.” Ezeken a területeken képesnek kell lenni a hatékony kommunikációra, a meggyőző érvelésre, a finom érzelmi jelzések olvasására, az információk új formáinak értelmezésére, miközben saját narratívává alakítjuk őket. Az olyan szakok, mint a magyar vagy a történelem, jobban felkészítenek a kapcsolatokon alapuló gazdaságra, mint a mérnöki képzés.

A szerző ráadásul úgy látja, hogy csakis a bölcsészet teremtheti meg a globális kihívások értő és érzékeny kezelésének alapját. A kizárólag a műszaki (angolul a science, technology, engineering, mathematics kezdőbetűire építő STEM) tudományokra épülő szemlélet az emberi természetről felhalmozott közös bölcsesség figyelmen kívül hagyásához, ezáltal katasztrofális eredményekhez vezet. Azok a vezetők, akik képesek az ismeretek és ötletek szélesebb és változatosabb körét alkalmazni a döntéseikben, jobban fogják vezetni a vállalkozásokat és a kormányokat.

Nem utolsósorban, ha nem csak a biztonságra és a fizetésre összpontosítunk, nonkonform bölcsészként olyan feladatokat és állásokat is kitalálhatunk magunknak, amelyek addig nem is léteztek. Anders könyvét a középiskolások és az egyetemválasztás előtt álló fiatalok szülei is haszonnal forgathatják.

Kiváló inspiráció lesz számukra, hogy a technofétis korában is ragaszkodjanak az önazonosság lehetőségéhez.

George Anders: You Can Do Anything. The Surprising Power of a ”Useless” Liberal Arts Education. Little, Brown and Company, 2017

FOTÓ: BRAIN BAR

„A technológia által dominált világban a leghasznosabb végzettség a bölcsészettudományi diploma.” Ki és hogyan fogalmazhat meg egyáltalán ekkora böszmeséget? Nem arról volt szó, hogy minden épeszű anyuka programozó­ suliba kell hogy adja a gyermekét?

George Anders közgazdász, az amerikai Forbes újságírója szemrebbenés nélkül bontja le a képzésipar évtizedes közhelyeit You Can Do Anything (bármit megtehetsz) című könyvében.

Mit is jelent pontosan a bölcsészettudomány, hol kezdődik, és hol húzódnak a határai? Profán megközelítésben a humán tudományok olyan teljesítményeket tanulmányoznak és elemeznek, amelyeket emberi lények hoztak létre – például az irodalomban, a zenében és más művészetekben. Tágabb értelmezésben a humán tudományok segítenek megküzdeni az összetett erkölcsi kérdésekkel, megérteni és megmutatni, hogy mit jelent embernek lenni. A bölcsészet révén az egyénnek lehetősége nyílik, hogy jobban megismerje önmagát és másokat, hogy megkísérelje feldolgozni az emberiség összetettségét. A bölcsészettudományok jelentősége a nyugati civilizációban a tao néven ismert ősi filozófiai rendszer szerepéhez hasonlítható a kínai gondolkodásban – megmagyarázza, miért történnek a dolgok úgy, ahogyan történnek. „Minél inkább automatizáljuk a rutinszerű tevékenységeket, a digitális összeköttetés szüntelen zümmögése mellett egyre könnyebben belegabalyodva az adatokba, annál fontosabb, hogy az emberi ítélőképességet visszacsempésszük az életünk csomópontjaiba.” Anders szerint ráadásul a humán területeken szerzett ismeretek a megfelelő kíváncsisággal, kreativitással és empátiával átitatva a közvetlenül számokra és adatokra épülő rendszerek fejlesztéséhez is hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek.

Kilátás a toronyból

META

JEGYZET

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

GYŐRFFY ÁKOS

„Majd hozzanak egy sört a fenti étteremből” – mondja a parkolóőr Kékestetőn, miután kiderül, hogy nincs nálunk egy fillér sem, és nem tudjuk kifizetni a parkolási díjat.

Mindig megörülök az efféle gesztusoknak, és mivel egyre ritkábban tapasztalok ilyesmit, az örömöm is egyre mélyebb. Inkább ahhoz vagyok szokva jó ideje, hogy ilyen helyzetekben megkapom a szokásos, alpári kioktatást az illetékestől, aki úgy érzi, végre eljött az ő ideje, és rajtam vezeti le az összegyűlt frusztrációját. Viszünk is neki egy sört, nem is akárhonnan, egyenesen a kékesi tévétorony büféjéből. Magyarországon ennél magasabban nem lehet sört kapni, legfeljebb egy épp a magyar légtérben tartózkodó utasszállító repülő fedélzetén.

A tévétoronyban nem működik a lift. Amikor tavaly itt jártam, akkor sem működött. Százvalahány lépcsőfok vezet fel, kiváló edzés combizomra. A pénztárnál előttünk álló házaspár inkább nem veszi meg a jegyet, miután megtudja, hogy gyalog kellene felmenni. Nincs az az isten – mondja a kövérkés nő a férjének olyan arckifejezéssel, amelynek láttán, ha én volnék a férje, minden bizonnyal azonnal elállnék a jegyvásárlástól. A férj is veszi az adást, gyorsan kifordulnak az ajtón.

Van abban valami elgondolkodtató, hogy egy magunkfajta családnak háromezer-hatszáz forintjába kerül az, hogy felmásszon egy torony tetejébe. Voltam már néhány hasonló toronyban, hasonló magasságban, ahová ingyen is fel lehet mászni. Például épp egy nappal ezelőtt a Börzsöny legmagasabb hegyén, a Csóványoson. Reggel nyolc körül értünk fel a kilátóhoz, ahol azt láttuk, hogy a torony tövében mindenfelé gyerekek alszanak hálózsákban. Első pillantásra elég rémisztők voltak, mintha halottakat látnék egy csatatéren.

Kellett néhány másodperc, mire felfogtam, mit látok.

Csendben elosontunk mellettük és felbaktattunk – ingyen – a néhány évvel ezelőtt példásan felújított torony tetejére.

Ahonnan a kékesihez hasonlóan pazar látvány tárul a túrázó www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

szeme elé. Ha nem pazarabb, mert innen aztán tényleg csak erdőket látni, hullámzó gerinceket. Északi irányban mélyen betekinthetünk a Felvidékbe, ott a Selmeci-hegység a Szitnyával, a Zólyom környéki hegyek, és ha szerencsénk van, az Alacsony-Tátrát is megpillanthatjuk. Nekünk most nem volt szerencsénk, pára takarta el a jelentősebb csúcsokat.

De nem baj, mert az is éppen elég volt, amit ezen a nyári reggelen láthattunk.

Mert már ez a látvány is felfoghatatlan. Ilyen a Föld háta – jut eszembe a már-már közhelyes gondolat. Ilyen gyűrött, összevissza szabdalt, kitüremkedésekkel és bemélyedésekkel teli. És hát tényleg nem látszanak az országhatárok, ami úgyszintén infantilis, már-már idióta gondolat, mégis elmélázom rajta. A gyerekeim többször rácsodálkoztak erre, amikor kisebbek voltak. Mi az, hogy térképeken be vannak húzogatva a vonalak az országok között, a valóságban meg nincsenek is ott? Vagy hogy az Egyenlítőnél tényleg ott van-e egy vonal az óceánban. Talán Ernst Jünger valamelyik útinaplójában olvastam, hogy régi tengerészszokás szerint pezsgőt vagy bort bontanak a hajósok, amikor átkelnek az Egyenlítőn.

Visszatérve az országhatárokra, tényleg van ebben valami abszurd. Az Egyenlítőt még értem, az egy geográfiai szükségszerűség eredménye, a navigáció elengedhetetlen kelléke, de az országhatárok tényleg feszegetik a józan ész kereteit. Vagy írhatnám azt is, hogy a határait. Virtuális vonalak, amelyek mégis a lehető legmélyebben avatkoznak be a társadalmak életébe. Szemmel nem látható konstrukciók, amelyeknek az emberi lélekben mégis súlyos valóságuk van.

De innen, a csóványosi – vagy a kékesi, háromezer-hatszáz forintos – kilátóból nézve az egybefüggő, a Teremtés titokzatos szándékai szerint elrendezett tájat látjuk. Egy organikus egészet, amit nem lehet vonalakkal felszabdalni.

A parkolóőr megörül a sörnek. Talán nem is hitte, hogy álljuk a szavunkat. Boldogan bújik el vele a bódéjában.

55

FOTÓ: MERÉSZ MÁRTON

INTERJÚ

ÉLET

56

ÉLET

INTERJÚ

Kitartóan járom a saját utamat FARKAS ANITA

Nem ez volt az első találkozásunk, és remélem, nem is az utolsó: Balázs Zoltánnal beszélgetni olyan, mint leckét kapni arról, milyen a valódi szabadság és függetlenség. A Maladype Színházat több mint húsz éve vezető színész-rendező a magyar színházi élet talán legkülönlegesebb alkotója.

Legújabb bemutatójuk, a Merlin a társulattól megszokott merész formanyelven mesél az ember egyszerre nagyszerű és borzalmas voltáról.

Tankred Dorst Merlin avagy a puszta ország című drámája ritkán játszott darab, mi érdekelte benne annyira?

A mindenkori ember kettős természete, amely Dorst látomásos művében a 20. század történelmi és metafizikai tapasztalatainak monumentális összegzéséből rajzolódik ki. A negyven éve íródott eposzi drámát Magyarországon eddig csak négyszer mutatták be: 1984-ben a Vígszínház, 1995-ben az Új Színház, 2012-ben az Örkény Színház és 2021-ben a Maladype Színház. Nem véletlen, hiszen a sajátos dramaturgiára épülő szerkezet kilencvenhat, műfaji tekintetben rendkívül változatos jelenetből áll. Az ezer szálon futó,

ki-be hajtogatható házikó áll. A bonyolult művészi és technikai megoldásokra épülő, sodró lendületű előadás szereplőinek a figyelme egy percre sem lankadhat…

Ahogyan a nézőé sem. Tapasztalatból mondom, hogy a Maladype-előadások alaposan megdolgoztatják a közönséget is.

A felismerés katartikus pillanataihoz odaadó és elmélyült figyelem szükséges, a folyamatot nem lehet siettetni. Különben a színházi élmény egy kitűnően megírt beszéd affektált változata marad csupán. A közönség akkor tölti be a szerepét, ha organikusan olvad át a színpadi eseményekbe,

„Irtózom mindenféle empátiát nélkülöző színpadi üzenettől” sokszereplős darab színpadra állítása kivételes alkotói víziót, tartalmi-formai vonatkozásaiban határozott és összetett rendezői koncepciót igényel.

Nekem nincs akkora társulatom, mint az említett színházaknak, de van egy remek formában lévő kilencfős együttesem, amelynek a tagjai olyan színészegyéniségek, akik képesek a virtuóz átváltozásokra és a kaleidoszkópszerű, koncentrált csapatmunkára. Ennek a folyamatosan változó játéknak meghatározó eleme a minimalista díszlet is, amelynek a középpontjában egy sokféleképpen használható – akár kerek asztallá is alakítható –, www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

és észrevétlenül válik aktív részévé az adott történetnek. A Maladype társulata kimódolt üzenetek helyett a beavatottság élményével szeretné megajándékozni a különleges kalandokra nyitott nézőket. Ezt leginkább a színházi közhelyek és direkt kiszólások tudatos nélkülözésével próbáljuk megteremteni a nézőtéren helyet foglaló játszótársainknak. Egyetlen alkotónak sem feladata megmondani, hogy ki mit gondoljon és hogyan érezzen. Irtózom mindenféle empátiát nélkülöző színpadi üzenettől. Érdemes odafigyelnünk arra, hogy esténként eltérő vallási, nyelvi-kulturális és 57

ÉLET

INTERJÚ

társadalmi-szociális hátterű személyek ülnek a nézőtéren, akik életkoruk, neveltetésük és személyes tapasztalataik miatt bizonyos témák iránt fokozott érzékenységgel viseltethetnek.

Találkozásunk akkor lesz igazán maradandó, ha a történet vagy a karakterek által megfogalmazott személyes impulzusok mindenkiben más-más asszociációkat hívnak elő.

Azért mindig van egy mindenki által dekódolható, fő mondanivaló, ahogy mindig van oka annak is, amikor egy igazgató vagy rendező elővesz egy darabot. A Merlinnél mi volt ez az ok?

Néhány alaptéma a kezdetek óta meghatározza a darabválasztásaimat, új aspektusokba helyezett színpadi megjelenítésük végigkíséri rendezői pályafutásomat. Az egyén és a közösség, az individuum és a hatalom viszonya szinte monomániásan foglalkoztat. Mostanában főleg a civilizáció csapdájában vergődő ember érdekel, a procedúra, ahogyan bekebeleznek minket 58

a modern körülmények. Elláttuk a bolygónkat tudással és információval, összeköttetésben vagyunk, ezért újfajta tudatosságra van szükségünk – és nem csak a klímaváltozás terén.

Minden azon múlik, hogy miként viszonyulunk magához a változáshoz. A világ, amit ismertünk, eltűnőben, bizonyosságaink villámgyorsan alakjukat vesztik. Ebben a veszett kergetőzésben a fejét szüntelenül kapkodó ember arra vágyik, hogy megkapaszkodhasson valamiben. Az Istenben, a hétköznapi boldogságban vagy egy olyan eszmében, amely rávezeti őt a helyes útra, és fokozatosan tárja fel önmaga kettős természetét. A Merlinben, akárcsak Mickiewicz verses drámájában, az Ősökben, amit épp Lengyelországban rendezek, a pogány-keresztény kapcsolatrendszer paradigmáját próbálom színpadi eszközökkel értelmezni. Rendkívül izgalmas kérdés, hogy a 21. században lehet-e még közös kulturális referenciákra és értéktudatra épülő identitásról beszélni a föld különböző pontjain élő emberek között…

FOTÓ: TOLDY MIKLÓS, JÓKÚTI GYÖRGY

„Mostanában főleg a civilizáció csapdájában vergődő ember érdekel, a procedúra, ahogyan bekebeleznek minket a modern körülmények”

ÉLET

INTERJÚ

És lehet?

Külföldön szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy a művészek többsége mestersége nagymértékű „elvilágiasodása” miatt van kétségbeesve, és a „művészi szklerózis” jeleit mutatja.

Különösen azok éreznek így, akiket a fogyasztói társadalomhoz való asszimilálódás kötelező folyamata megfosztott ellenálló erejüktől, és tehetségüket középszerűvé változtatta.

Miért?

Mert korábban helyzetüket és magatartásukat azok a zsigereikből spontánul fakadó jegyek határozták meg, amelyek elválasztották őket a materiálisan gondolkodó társadalomtól, és amelyekből a színpadi cselekvés autonóm formái születtek.

Sokan úgy érzik, hogy a hivatásuk mára elvesztette dinamizmusát és avantgárd jellegét, a színház intézménnyé, a színész pedig hivatalnokká vált.

A művészek egyre kevésbé tekintik eseménynek az előadásokat és megismételhetetlen energiaáramlásnak a közönséggel való szellemi-lelki összekapcsolódást. Van, aki szavak által okozott nyilvános szeméremsértésnek éli meg a színpadi szövegek tolmácsolását. Hiányoznak a valódi visszatükrözések, az alkotók és befogadók közötti igényes, közvetlen diskurzusok. Romániában és Lengyelországban reflexszé vált az előadások utáni állótaps, Magyarországon a vastaps. A teremtés állapota, az alkotás organikus körforgása megbomlott, így a színházcsinálók többsége kénytelen a szélsőséges pragmatizmusra, az eredményességre és az automatizmusra épülő művészi attitűd mesterséges modelljét képviselni.

Miért veszett el ez a közönséggel való szoros viszony?

Ez erősen összefügg azzal, hogy az alkotók, tisztelet a kivételnek, a színházzal kötött hosszú távú kapcsolatukat alkalmi viszonyra cserélték: könnyű és felszínes kalandot keresnek. Már nem olyan szenvedéllyel tisztelik és szeretik, mint kapcsolatuk kezdetén, önös érdekeik szerint használják. Karriert, pénzt, ismertséget látnak benne. Elfelejtették, hogy a színházművészet nem fogalom vagy tárgy, hanem személy. Egy bonyolult idegrendszerű, titokzatos és szeszélyes lény, akit lépésről lépésre hódítottak meg, és akit csak óvatosan lehet újra megközelíteni. Kiszámíthatatlan, kegyetlen és bosszúálló, máskor nagylelkű és nemes. Bizonyos alkotók ugyanúgy elszakadtak a nézőktől és a hétköznapok igazságától, mint a színházcsinálás összetettebb formáitól, emberi-művészi megnyilvánulásaikból legfőképp a kíváncsiság, a méltóság és a nagylelkűség hiányzik. www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

59

ÉLET

INTERJÚ

Egyszerűen fogalmazva: az alázat?

Igen. Időnként nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy egy több évszázados színházi evolúció részesei vagyunk, és előttünk már nagyon sokan feltalálták a spanyolviaszt. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a színházi forradalmak törvényszerűen megdermednek, és idővel önmaguk paródiái lesznek. Félelmünket, hogy művészi fejlődésünk során az alkotói aktus konvencionális gyakorlattá süllyed, csak a szándékosan vállalt kockázat, kaland és lázadás képes legyőzni. Ebben segít a folyamatosan frissülő tudás, az analitikus gondolkodás és az ismeretlen felé forduló nyitottság.

Akkor sem szabad meghátrálni, ha néha úgy érezzük, hogy az új tudással semlegesítjük a régit.

A sokszorosan elhasznált tudás a konformizmus, a közömbösség és az apátia fundamentuma lesz.

Elég, ha csak azokra a színészekre gondolunk, akik pályájuk elején játékukban valamit nagyon eredetien, izgalmasan képviselnek, aztán kevésbé, majd rettenetesen, végül olyan irritálóan, hogy a közönség kínosan feszeng. Ha a művészeket a saját közegük nem ösztönzi fejlődésre és szélsőséges igazságok megtalálására, saját maguknak kell gondoskodniuk erről, máskülönben a személyiségük kifakul, tehetségük és tudásuk elkopik… Ön kitől tanulta meg ezt?

Elsősorban a családomtól. Később a tanáraimtól és a szakmai példaképeimtől. Nagyszüleim mindig azt mondták: ha emlékezni akarunk arra, hogy kik vagyunk, akkor emlékeztessük magunkat arra, hogy kik a példaképeink. Igazuk volt. Béres Ilona és Sinkó László éppúgy formálta a látásmódomat, mint Robert Wilson, Tim Carroll vagy Anatolij Vasziljev. Megtanultam tőlük, hogy csak akkor maradhatok hiteles, ha következetesen és kitartóan járom a saját utamat, követem a belső hangomat, és nem igazodom semmilyen divathoz vagy trendhez. A tanításuk, úgy tűnik, egy életre szól, a kíváncsiságom ma is töretlen, és még mindig szenvedélyesen érdekel az ember. A „monstre sacré”, aki lenyűgöz a humorával, a tehetségével, az életszeretetével, és aki elborzaszt a rombolási vágyával, a tartós békére és összhangra való képtelen természetével.

Négy éve magával hozott szinte egy teljes osztályt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről, azóta, új korszakot kezdve, ők alkotják a Maladype társulatát. Hogy látja, sikerült átadni nekik ezt a fajta, a szó legjobb értelmében nyitott gondolkodást?

Szerintem igen. Rengeteg energiát fektettünk a közös munkába, az Öt kapu elnevezésű metodikai program elméleti feltérképezésébe és gyakorlati 60

BALÁZS ZOLTÁN

Kolozsváron született 1977-ben. Jászai Mari-díjas színész-rendező, látványtervező. 2002-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színészként, 2003-ban rendezőként. 2001-ben megalapította a Maladype Színházat, amelynek előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Az eredetileg cigány– magyar színházként induló Maladype neve lovári eredetű, jelentése találkozások, ami esszenciálisan kifejezi a társulat működési módját: találkozások új színházi formákkal, a közönséggel, a más színházi rendszerekből és kultúrákból érkező, kalandra vágyó művészekkel, alkotótársakkal. Balázs Zoltán rendszeresen vállal vendégrendezéseket itthon és szerte a világon.

ÉLET

INTERJÚ

„Pozitív ember vagyok, és erős a belső hovatartozásom”

FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV, TOLDY MIKLÓS

megvalósításába. Repertoáron lévő előadásaink nemcsak komplex színészi jelenlétet, de improvizációra és interakcióra fogékony személyiséget is megkövetelnek a társulat tagjaitól. A mindennapi alkotómunka a gyermekkor emlékeinek folyamatos rekonstrukciójára épül, és ezek verbális és nonverbális színpadi feldolgozására. A Maladype színészei nem csak magyar nyelvű közönségnek játszanak, ezért fontos, hogy gondolkodásuk integratív, kifejezésmódjuk sokszínű, alkalmazkodóképességük és reakcióidejük pedig gyors legyen.

Világjáró truppként mindig a legjobb formájukat kell hozniuk, legyen szó montenegrói, tunéziai vagy vietnámi fellépésről. A helyi közönség nem ismeri őket, nem megbocsátó velük, így az adott előadás csak egy dobással ér fel, annak maximális pontszámúnak kell lennie. A Maladype együttesének a felszabadult játék és a változásra kész laza figyelem az egyik védjegye, amit a fegyelmezett és pontos színészi összmunka biztosít.

Nemcsak a Maladype van otthon a világban, hanem ön is rendezőként: Lengyelországtól Chicagóig hívják az igazgatók, ha valami meghökkentő, a helyi színészeket, közönséget felrázó előadást akarnak. A rengeteg külföldi tapasztalat fényében milyennek látja a hazai színjátszást?

Nálunk, néhány előremutató jelentős kivételtől eltekintve, még mindig az alakoskodás művészete a mérvadó. Ez érthető, hiszen színházi kultúránk a vándorszínészetben és a vásári színjátszásban gyökerezik. A figurázás artisztikuma, a naturalista és realista színházi stílus terpeszkedése nem sok teret enged a minimalistább, az elvontabb vagy a költőibb színházi gondolkodásnak. Azt a fajta megújulási kedvet és rugalmasságot kéne eltanulnunk legnagyobb iskolateremtő mestereinktől, amellyel saját metódusaikon tudtak felülemelkedni. Paradox módon épp Sztanyiszlavszkij hajtotta végre a legtöbb reformot a saját módszerén, de erről a „pszichológiai realizmus” atyjával kapcsolatban nem szoktak említést tenni. Pedig ez lehetne munkásságuk egyik legfontosabb tanulsága és öröksége. A szellemi képlékenység ezen formáját valahogy nem akarjuk elsajátítani tőlük. Egy törődőbb színházi társadalom erre is odafigyelne…

www.mandiner.hu | 2022. 07. 21–27.

Azt mondta, hogy főleg a külföldi meghívások tartják még életben a Maladypét, de nyilván oda is el kellett jutni, hogy kézről kézre adják önöket.

Mi tartotta önben a hitet, hogy ne adja fel? Még akkor sem, amikor 2019-ben beázott a Mikszáth téri állandó próba- és játszóhelyük, amit azóta sem sikerült stabilan pótolni.

Pozitív ember vagyok, és erős a belső hovatartozásom. A humorérzék is sokat segít, meg a színházi útkeresésünket a kezdetek óta támogató civil és szakmai baráti kör. Ezenkívül mindig ott van Fran Lebowitz életvezetési tanácsa: Előbb gondolkodj, aztán beszélj! Előbb olvass, aztán gondolkodj! Így azon is agyalhatsz, ami nem a te fejedből pattant ki… Megtanultam az életet értékelni, élvezni és tisztelni. Ugyanerre törekszem a színházzal kapcsolatban is. Sosem fogom megtudni, hogy mi a színházcsinálás receptje, de szükségét érzem, hogy előadásról előadásra egyre tökéletesebb tartalom és forma felé haladjak.

Létezhet egyáltalán tökéletes színház?

Talán a mise áll hozzá a legközelebb. Vagy a cirkuszi produkció. Gyerekként a templomban éltem át a legmaradandóbb színházi élményemet.

A liturgia ugyanúgy elvarázsolt, mint a cirkusz univerzuma. A két világ nem áll olyan távol egymástól, mint elsőre gondolnánk: mindkettőnek sajátos ikonográfiája van, ahol a kéz- és fejtartások, a színek és formák jelentéssel bírnak. A tanítás eszközei.

Ha hosszan szemléljük őket, megkerülhetetlen lesz számunkra a komplex üzenetek hatása.

61

ÉLET

PATCHWORK

GYŐRFFY ÁKOS Lassan negyedszázada, huszonnégy éve olvashatjuk minden évben Az év versei című antológiát. Nyilván azzal a szándékkal született meg, hogy a Szép versek – amely 1964 óta jelenik meg évente – egyfajta alternatívája legyen. A költő egyrészt hiú és narcisztikus fajta, nem szereti, ha kihagyják egy antológiából, másrészt a Szép versek olyan líraeszményt preferál az utóbbi évtizedekben, amelybe bizonyos költői orgánumok nem férnek bele. Jogosan merült fel tehát annak idején a Magyar Napló Kiadó szerkesztőiben, hogy legyen egy olyan antológia, amelyben azok a költők is szót kaphatnak, akiket a Szép versek mindenkori szerkesztői ezért vagy azért nem válogattak be az aktuális kötetbe. Zakatol az irodalompolitika, mondhatnánk, ami a kezdeteket tekintve akár igaz is lehet, de ma már Az év versei saját jogán is tekintéllyel bír. Hagyomány képződött köré és mögé, szépen belesimult a kortárs magyar költészet élő szövetébe. Olyannyira, hogy sokszor előfordult, hogy egy-egy szerző ugyanabban az évben mindkét antológiában megjelent. Így volt ez idén is (többek között e sorok írójának esetében), de nagymértékű átfedésről korántsem lehet beszélni. Ami nem is baj. Mert mi értelme lenne két olyan antológiának, amelynek nagyjából hasonló a tartalma? A fentieket olvasva talán úgy tűnik, mintha párhuzamos kánonok léteznének a mai magyar költészetben, s ezért lenne szükség évente két reprezentatív antológiára. Van ebben igazság, de szerintem nincs ezzel semmi probléma.

Az ízlések, a világképek, a szellemi irányultságok különböznek, így volt ez mindig, de legalábbis jó ideje így van. Az év versei 2022 – a korelnök Czigány Györgytől a szemtelenül fiatal Lázár Kingáig – komoly és átfogó képet ad a magyar költészet pillanatnyi állapotáról. S ez az állapot több mint biztató.

(Az év versei 2022. Válogatta és szerkesztette Zsille Gábor. Magyar Napló Kiadó, 2022)

FOTÓ: MAGYAR NAPLÓ

Az év versei 2022

Molière nyomán szabadon

62

KÉRI GÁSPÁR Nem először számolunk be ezeken az oldalakon olyan történetről, amikor egy alkotó életművét poros padlásokon és fiókok mélyén talált, régen elfeledett vagy talán sosem ismert munkák nyomán értelmezzük újra, látjuk más fénytörésben. Ez történt Nicolás Muller (1913–2000) háromezer elfeledett negatívjával, melyeket lánya, az ugyancsak fotográfus Ana Muller talált meg néhány éve madridi fotóstúdiójuk bezárásakor.

A számos kiemelkedő minőségű felvétel nagy része sosem volt publikálva, kisebb részüket jelentős módosításokkal vágták meg a képszerkesztők – utóbbiak most eredeti méretükben láthatók. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, valamint a Cervantes

FOTÓ: MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ

FARKAS ANITA „Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltűrjük, hogy rossz hírünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk” – írta Molière a Tartuffe-höz fűzött előszavában. A világ színházaiban – éppen e soha érvényét nem vesztő gondolat miatt – ma is igen népszerű művet decemberben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, és most a Városmajori Szabadtéri Színpadon a fővárosi közönség is láthatta. Aki a „Molière nyomán szabadon” címkét esetleg figyelmen kívül hagyta a színlapon, az persze alaposan meglepődhetett Rusznyák Gábor rendezésén. A mindössze egy, igaz, majd kétórás felvonásból ugyanis az összes klisé hiányzik, Tartuffe szinte az első perctől jelen van, nincs nagy asztal, ami alá Orgon bebújhatna, és a szövegen is csavartak egy jó nagyot: nyomokban felfedezhető a Parti Nagy Lajos- és a Petri György-féle verzió, mégis teljesen friss, rímek és poénok tekintetében néha azért megbicsakló átirattal van dolgunk. Ízlés kérdése, ez kinek mennyire fekszik, aki szerint a színpad nem az aktuálpolitikai kiszólások terepe, az biztosan felszisszen néhány helyen. Annál inkább is, mert a Tartuffe – klasszikus vagy modern kivitelezésben – önmagáért beszél, nem biztos, hogy a néző szájába kell rágni, mit gondoljon az urizáló és álszent új elitről. A nagyszerű színészi munka azonban kárpótol mindenért: Orgon szerepében Görög László például egészen elképesztő, és nem sokkal marad el mögötte Harsányi Attila egyszerre vonzó-taszító Tartuffe-je sem.

(Molière: Tartuffe. Vígjáték egy felvonásban, Miskolci Nemzeti Színház)

Müller Miklós tekintete

ÉLET

PATCHWORK

ELEGÁNS DEKORATIVITÁS

Az urbanisztikában és az építészetben termékeny versengés jellemezte az előző századforduló bécsi és budapesti légkörét. A dualista állam két fővárosában már az 1890-es évektől arra lettek figyelmesek a polgárok, hogy a neostílusok mellett egy addig nem látott irányzat, a szecesszió tört utat magának. A gödöllői művésztelep alkotói vagy Lechner Ödön építészete nyomán a hazai szecesszió sajátosan magyar irányt vett, a bécsi Jugendstil viszont lokális jellegzetességein túl univerzális stílusra törekedett. Magyarországon kevés példát találunk a bécsi mintákra, ám a budai Trombitás úton 1909-re felépült Pikler-villa még mai, romos állapotában is őrzi tervezője, Josef Hoffmann (1870–1956) kézjegyét.

Hoffmann a szecesszió világhírű építészeként és tárgyalkotójaként vonult be a művészet történetébe olyan épületekkel, mint a Bécs melletti

Intézet és a spanyol kulturális minisztérium együttműködésében létrejött tárlat száz­ huszonhat felvételt mutat be, melyek 1934 és 1967 között készültek zömmel Magyarországon, Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban és Marokkóban.

A Müller Miklósként Orosházán született fotográfus egy gyermekkorában kapott fényképezőgéppel kötelezte el magát egy életre a fotográfiával. A falukutató mozgalmakhoz szorosan kapcsolódó Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában alakult ki a szociofotó iránti érzékenysége, ami a teljes életművet meghatározza. Zsidó származása miatt 1938-ban az emigráció mellett döntött, majd beutazta Olaszországot, Franciaországot, Portugáliát és Marokkót. 1947-ben Spanyolországban telepedett le, ahol a háború utáni fotográfia egyik meghatározó képviselőjeként tartják számon a mai napig. Nicolás Muller fotográfiái a szociális érzékenységen túl olyan magas igényű esztétikai minőséget képviselnek, amivel alkotójuk méltó helyet vívott ki magának a 20. századi humanista fotográfusok előkelő társaságában.

(Nicolás Muller: Elkötelezett tekintet. A kiállítás szeptember 4-éig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban)

FOTÓ: IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM / RÁTH GYÖRGY-VILLA

FOTÓ: ROBERT CAPA KORTÁRS FOTOGRÁFIAI KÖZPONT

KÉRI GÁSPÁR

Purkersdorf szanatóriuma vagy a brüsszeli Stoclet-ház, és ő volt az egyik alapítója a Wiener Werkstättének is, amely a hétköznapi tárgykultúrának adott új lendületet. A Ráth György-villában látogatható kiállítás, amelynek kurátora Horányi Éva, a Pikler-villa egykori hangulatát idézi meg a bécsi iparművészeti múzeumból, valamint hazai magángyűjteményekből kölcsönzött berendezési tárgyak és fotók segítségével. Hoffmann összművészeti alkotásként tekintett nemcsak az épület egészére, de kertjére, valamint belsőépítészeti megoldásaira és berendezési tárgyaira is.

A tapéták mintázatától a bútorokon és a csillárokon át az utolsó ajtókilincsig mindent egységes tervezői szemlélet jellemez. A villa külső kialakítása a maga korában meghökkentően modern és letisztult volt, a belső tereket pedig decensen elegáns dekorativitás jellemezte – Budára hozva kora hamisítatlan bécsi atmoszféráját.

(Egy kis Bécs Budán – Josef Hoffmann alkotása: a Pikler-villa. Szeptember 25-éig a Ráth György-villában) 63

ÉLET

TÁRCA

Hegyibeszéd

A kertember 2. | HEGYI ZOLTÁN |

A kertember számtalan apró praktikával küzd az esetlegesen felmerülő egyhangúság ellen. Ami persze nem nagyon merül fel, de néha azért elkél némi mesterségesen előidézett változatosság is. Most például az van, hogy megy le egészen a kert aljáig, hogy nem néz sem jobbra, sem balra, csak az előtte elterülő vadvirágos rétre, az azt követő gabonatáblára, majd tekintetével a hegyet pásztázza röviden, ami párás, felhős időben úgy fest, mint ami (aki?) éppen visszasírja vulkánkorszakát, amikor kitöréseivel a frászt hozta a közelben bóklászó dinoszauruszokra. De már nem tör ki soha többé, nem lesz több tűz- és kőköpködés, lávafolyás és egyéb attrakciók, csak álldogál ott szelíden (a kertember szerint egyáltalán nem azért, hogy bárki is megmászsza), lankáin szőlősorokkal és egy kis kápolnával az oldalában. Formáját tekintve pont úgy néz ki, mint az a valami Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjében, amivel kapcsolatban a kiválasztottak erős kényszert éreznek, hogy megformázzák.

A kertember itt két dologra gondol szinte egyszerre.

Az egyik az a mágikus közhely, hogy soha ne mondd, hogy soha, különösen ezekben a vérzivataros és egyben aggasztóan bizonytalan időkben, hiszen lassan már csak az ufók eljövetele van hátra a színes, szélesvásznú (cinemascope) apokalipszisben, ami ott kint dúl, a kerten túl, és esetleg a magukat alvóügynöknek álcázó vulkánok kitörése egy váratlanul megnyíló párhuzamos világban, miközben a falu végén kanyargó földúton kétcsatos aktatáskáját vidáman lóbálva megjelenik Albert Einstein. A másik meg az, hogy most már lassan semmi mást nem kellene tennie (a kerti teendőkön kívül persze), mint megformáznia neki is ezt a hegyet mindenféle anyagokból, gyurmából, agyagból, instant betonból, legalábbis instant karmájának (itt néhány másodpercre John Lennon alakja villan fel benne viszonylag élesen, amint kilép a Dakota-ház kapuján) ezen periódusában ez szinte már meg- és kiérdemelt lenne (ezen a ponton elhessenti az egóverő álszerénységet és egy darazsat), és lefestenie és lefényképeznie ezt a hegyet különféle nap- és évszakokban. Amíg még lenne rá egy kis idő, egyébként. Egyébként meg úgy fest, hogy momentán nincs. Más a dolog, számtalan.

64

A kertember nem halogat, nem önfelment itten, Isten látja lelkét. Sőt, gyakorta tart a haláltól, ezért aztán feleslegesen gyorsítaná az életet, mint egy részecske­ gyorsító a részeket. Fiatalabb korában úgy gondolta, hogy kertben meghalni méltó (jobb, mint ágyban, párnák közt, de a csatatér sem valami vonzó perspektíva), valahogy úgy, mint Vito Corleone, keveset szenvedve, mert bár a misztikus írók szerint a szenvedés katartikus, ő viszont tapasztalataiból kiindulva, empirice mintegy, inkább nem élne a lehetőséggel, viszont egy unoka nem ártana majd a közelben, na jó, inkább nem túl távol, a megijedés határsávjától kissé odébb.

De most, hogy már kettő is van, tehát ivadékai kezdik benépesíteni a kertet, inkább eltolná kissé (nagyon) az időpontot. Minek kapkodni. Ezért aztán most lassan fordul meg és vissza, hátát mutatván a hegynek, és arcát a kertnek. Így aztán máris látja, hogy újabb, tányérnyi virágot bontott a mocsári hibiszkusz. A kertember szándékai szerint nem tesz különbséget a növényei között, hiszen így tisztességes, ugyanakkor ösztönből születő ez a gyerekeivel és további leszármazottaival is, de titkon a mocsári hibiszkusz az egyik kedvence. Ám, hogy mégiscsak meglegyen az egyensúly, a háta mögött hisztisnek hívja. Erre van is némi oka, mert amennyiben a mocsári hibiszkusz úgy érzi, hogy nem kapott elegendő mennyiségű vizet (egész nap vedelne, mint valami tanyamacska), azonnal lekókasztja gyönyörűséges leveleit, és olyan állapotba kergeti magát, hogy aki nem ismeri, rögvest papot hívna hozzá.

Aztán persze újra él és virul egészen a fagyok beálltáig. Ekkor be kell cipelni valami melegebb helyre, de dézsástul irgalmatlanul nehéz, ezért aztán a kertember harcálláspontot foglal el a kapunál, lesben áll, és könyörtelenül lecsap az első arra járó gyanútlan, viszont jól karbantartottnak tűnő férfiemberre, hogy ugyan segítsen már egy kicsit, egy növényről lenne szó, arrébb kéne tenni, és mosolyog az a segítőkész ember, hiszen tudja, hogy falun minden munka kétemberes, egészen addig, míg meg nem pillantja a mocsári hibiszkuszt, akkor az arcára fagy kissé az a mosoly, a hibiszkusz viszont röhög a markába, illetve bele a dézsájába.

De ne szaladjunk ennyire előre, még tart a nyár.

Regisztrálj Játékoskártyát

közel 3000 értékesítőhelyünk egyikén, és élvezd a Neked járó extra előnyöket!

Nagyobb biztonság a kisnyeremények felvételénél: kizárólag Játékoskártya bemutatásával együtt

E-mailben történő értesítés az elért nyereményről és egyedi ajánlatokról, promóciókról

• Online is elérhető kényelmi szolgáltatások

• Automatikus nyereményátutalás bankszámlára a 80. napot követően (200.000 Ft-ig)

Promóciókban való részvétel

•

Játéklimitek • beállítása

•

Kedvenc játékok tárolása és kezelése

•

•

Használd Játékoskártyádat Játékoskártyádat vásárlásaid során, mert 2 hetente értékes nyeremények várnak: 1 x 1 millió Ft

1 x 500 ezer Ft

10 x 100 ezer Ft Media Markt ajándékkártya

A promóció időtartama: 2022. május 30. – szeptember 4.

A Játékoskártya és a promóció részleteiről érdeklődj a lottózókban és a www.szerencsejatek.hu oldalon.

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

NÉVAI GÁBOR

A kommunizmus ma nyugatról támad.

„Kíséreljen meg valaki elvtársazni egy régi kommunistát.

Az meg fog sértődni. (…) Kérem szépen, attól, hogy ők egy zöld mázzal vonták be magukat, még nagyon jól tudják, hogy olyanok, mint a görögdinnye. Annak is van egy kis zöld vékony héja, de mögötte ott a piros bél” – a kilencvenes években sokat röhögtünk a legendás Torgyán doktoron. Ekkor a zöldeknek errefelé még híre-hamva se volt, a szórakoztató kisgazda­ vezér a vagyonátmentő, MSZP-közeli agrárbárókat ostorozta keresetlen szavakkal. Torgyán Józsefnek anakronisztikus volt mindene: ahogyan és amit beszélt. Két lábon járó paródia – gondoltuk róla, már csak azért is, mert nem sokat értettünk a történelemből. A bárgyúságtól a jogtörténeti sziporkázásig hajló, túljátszott stílusa ma is röhejes lenne, de a kommunisták iránti jogos bizalmatlanságot már értenénk a szavai mögül.

Mi még mást sem hallottunk az 1990-es rendszerváltozás után, mint hogy vége a szocializmusnak, nem kell itt már kommunistázni, nem is volt kommunizmus, nincsenek már kommunisták, vége, slussz, felejtsük el, hisz ez pótcselekvés, meg ne bolygassuk már ezeket a dolgokat, hagyjuk a sérelmi politikát, ahogyan az elszakított milliónyi magyar ügyében is, nem vezet sehova, és így tovább a többi, évtizedeken át elcsépelt szelektív mantra. Holott attól, hogy a politikai hatalmat szűk négy esztendőre elvesztette a nyolcvanas évekbeli elit másodvonala, még nem szűnt meg a befolyása.

Sőt, a kilencvenes évek első felében még nőtt is: a gazdaságban, a médiában és a kultúrában éppen akkor teljesedett ki a szocializmusban felnövekedett generáció hálózata.

1994-ben (és még 2002-ben is) ráncfelvarrt kiadásban visszatért a régi világ. Emlékszem a húsz évvel ezelőtti választás másnapján a szomszédasszony riadt panaszkodására: 66

„Ezek itt újra elvtársnak hívják egymást” – mondta halkan, igen, az elvtárs ma már csak egy mém, de tizenöt-húsz éve még nagyon nem volt az.

Persze nem Biszku Béla jött vissza már 1994-ben sem. A világmegváltó, örökké marxista és örökké egyenlőséget hirdető, de valójában emberellenes és szó szerint életveszélyes ideológia minden korban másképpen támad. Volt ideje a szovjet típusú, nyers kommunizmusnak, amely ma már csak észak-koreai kuriózumként lelhető fel. Megismerhettük lazább, de azért szintén pusztítóbb változatait, ám az utóbbi harminc évben igazán jelentős átalakuláson ment keresztül. Ma egészen biztosan több kommunista van egy belvárosi egyetem dékáni hivatalában, mint a budapesti kínai követségen. Nem, nem a vörös csillagot akarják kitenni és a munkásőrséget visszaállítani – bár a klímaőrség pár év múlva nyilván nem lesz vicc.

Jól hangzó, világmegváltó életmód-diktatúráik ma – a Torgyán József által megénekelt – görögdinnye-hasonlat mintájára léteznek: az agresszív zöldideológia, amely nyugaton manistream, sőt, egyre inkább uralkodó szerepet vívott ki magának, a cukormáz alatt maga a kommunista ámokfutás folytatása. Sokat kritizálják azokat a volt liberálisokat, akikből jobboldaliak lettek – miközben kevés kritikát olvasok arról, hogy például a német zöldek története maga a leginkább kommunista sztori: egy félig hippi, félig anarchista, terrorista elemeket sem nélkülöző szubkultúrából pár évtized alatt méregdrága Teslával járó, luxusban élő elit-társadalommérnökökké váltak, akiknél nagyobb háborús héjákat nemigen hord hátán Európa.

Igen, a kommunizmus ma nyugatról támad: a BLM, a múlt kiradírozása, az elfajzott politikai korrektség orwelli, nettó elmebetegsége, a másként gondolkodás militáns elutasítása, tiltása, emberek, gondolatok kitörlése a közösségi felületekről jellemzően korántsem jobboldali gyakorlat.

Az antikommunizmusnak nemcsak 1919-ben, 1956-ban és 1990-ben volt létjogosultsága, hanem mindaddig van és lesz, amíg a szabad gondolkodást, a nemzeti identitást, a hagyományos közösségek jogait és a középosztályt balról veszély fenyegeti – és hosszú évtizedek óta nem fenyegette ennyire, mint napjainkban.

A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Dünnyögj egy régi mesét

„Az életveszélyes ideológia minden korban másképpen támad”

Nyár a Mandinernél!

Az akció érvényessége: 2022. június 27. – július 24.

Kedvezményes előfizetési csomagok garantált ajándékokkal!

mandiner.hu/elofizetes

a polgári karakter

* Az akció érvényessége (Családi, Bodri bor és Senior csomag): 2022. június 27. (hétfő) 00:00 – 2022. július 24. (vasárnap) 23:59. * A Nyár a Mandinernél ajánlatunk (Családi, Bodri bor és Senior csomag) kizárólag azon új előfizetőkre vonatkozik, akik a megadott kuponkód felhasználásával, valamint az akcióban meghatározott időre a www.mandiner.hu/elofizetes oldalon kombinált (nyomtatott és digitális) előfizetést kötnek. * A garantált ajándékokat csak belföldi címre kézbesítjük, az előfizetéstől számított 15 munkanapon belül. * Az ajándékok fogyasztói ára: Sobri Jóska Élménypark családi belépője: 30 000 Ft, Bodri bor: 2000 Ft, vászontáska: 1000 Ft * A kedvezményes előfizetői árak nyomtatott lap előfizetése esetén: 3 hónapos, 15% kedvezményes ár 7920 helyett 6730 Ft, 6 hónapos, 20% kedvezményes ár 15 240 helyett: 12 180 Ft, 12 hónapos, 30% kedvezményes ár 28 920 helyett: 20 220 Ft.

m_juli.indd 1

2022. 07. 15. 12:49:14