Mandiner_2022_03_03_09szam

IV. évfolyam | 09. szám | 2022. 03. 03–09.

690 Ft | Éves előfizetőknek: 438 Ft 3,77 EUR | 14,08 RON | 350 DIN

Orbán Viktor exkluzív interjú

—

a háborúról, az új világrendről és a közelgő választásról —

22009

22009

www.m andiner.hu

9 772676 929008

MAGYARORSZÁG BÉKEPÁRTI

ELSŐ KARAKTER

A Vénuszról nem lehet a Marsot meggyőzni SZILVAY GERGELY

Európa álmokat kerget. Az Egyeszovjetek végre kivonultak Magyarsült Államok is. És az álomkergetés országról, és elszoktunk a katonák közben időnként felébreszti őket a látványától. Egész Európa elszokott valóság. Például az, hogy az oroszok – az amerikaiak talán még nem. seperc alatt lerohanják Ukrajnát.

Az oroszok pedig egész biztosan Évek óta tartanak az előkészületek, nem. Szívinfarktust kapunk, ha de mi elhittük, hogy ez csupán nyoegynél több rendőrt vagy bármilyen másgyakorlás. Ám vannak józanabb egyenruhást látunk. A boldog pahangok, amelyek fel tudják mérni, cifizmus korát éljük errefelé, csakmiről is van szó, azaz tudnak a máhogy a Nyugaton kívül ez nincs sik fél, ez esetben az oroszok fejével így. Délszláv háború, közel-keleti gondolkodni. háborúk, Afganisztán, Grúzia és A City Journal című amerikai így tovább.

A Nyugaton kívüli világ nem úgy jobboldali lap azt írja: a Nyugat tévesen hitte, hogy szankciókkal törekszik a békét megvalósítani, meg tudja állítani Vlagyimir Pu­tyint, ahogy az Európai Unió. Márpedig az oroszokat ugyanis kevéssé érhiába hisz az örök békében és a deklik az általuk vállalt háborús pacifizmusban az EU és a nyugati konfliktusok anyagi-életszínvonalvezetők jó része, ha a világ másik beli következményei. Azaz nem fele szerint a békét katonai erővel olyan puhányak, mint mi. Tegyük lehet csak fenntartani. Az jelenti „A béke záloga a katonai ugyanis a végső elrettentő erőt, hozzá: az elszigetelődés sem érdekli őket. Megvan a maguk érdekszfénem a hippi béketüntetés meg erő és a politika” rája, az orosz világ, azon belül úgya tárgyalásra való felszólítás, nem sem tudnak elszigetelődni. A City a szankciók, sem a diplomáciai Journal hozzáteszi: az a liberális nyomásgyakorlás. felfogás, amely minden problémát a mitikus tiszteletnek Robert Kagan amerikai szerzőnek – noha a neokon örvendő párbeszéd által akar megoldani, illúziókban él. héják nem túl szerethető csoportjába tartozik – igaza van, Nem minden probléma oldható meg tárgyalásokkal, és amikor egy 2003-as könyvében arról ír: Európa leértékelte mindig lesznek olyanok, akik még azt sem akarják úgy a politikát és a katonai hatalmat, és a „történelem utáni” időket éli, csakhogy a világ nem tart vele. megoldani, amit lehetne.

Az Európai Unió második világháború óta dédelgetett Európa civilizálni akarja a világot, a történelemből álma a kanti örök béke megvalósítása. Ehhez ki kell kivezetni, de ezt igazából csak történelmi megoldásokkal, iktatni a nemzetek közti konfliktusokat, akár a nemzeti leginkább katonai erővel tudná megtenni. Ez azonban mivoltot is, és ki kell iktatni nem csupán a katonai erőt, ellentétes az önképével. Úgyhogy a történelemből kilode a politikát is. Marad a kereskedelem és a jog, esetleg pakodni igyekvő EU-t, amely a Vénuszról jött, mindig a diplomácia. A politika nyelvét átveszi a jog nyelve, a visszarántják a Marsról érkező erők, most éppen az jogállamiság mániája, a maximum elképzelhető nyomás- oroszok. gyakorlás, ami nekünk, magyaroknak nagyon ismerős, Ideje felébredni és felfogni, örök béke sosem lesz, a gazdasági és a diplomáciai is. Európa a Vénuszról ér- a béke záloga a katonai erő és a politika, a Vénuszról pedig kezett, és Kantot olvas, Amerika és Oroszország pedig nem lehet a Marsot meggyőzni. Kant helyett Hobbest kell olvasni, akkor nem fog az EU és az egész Nyugat a Marsról jött, és Hobbest olvas.

Nincs harminc éve, hogy a szomszédban véget ért értetlenül állni az orosz katonai megszállások előtt. a délszláv háború, alig több mint harminc éve, hogy a És akár lépni is tud még valami értelmeset. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

3

TARTALOM

|22| KÜLHON

6 | Fókusz

32 | Háborús napok – a nagydobronyi lelkész szemével

KÖZÉLET 8 | Magyarország békepárti

Kárpátaljai napló

Exkluzív interjú Orbán Viktorral

KÜLFÖLD

20 | Megfosztották varázsától Angela Merkelt

34 | A birodalom visszavág Az orosz külpolitika húsz éve

GERHARD PAPKE könyvajánlója

22 | Hol marad az érzelmi intelligencia?

38 | Oroszország megmentője vagy eszét vesztett diktátor?

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató a jó nevelésről és az okoseszközök káros hatásairól

Mérlegen Putyin belpolitikája

40 | Egy hét, amely megváltoztatta a világ menetét

26 | Két erkölcs, kétféle kampány

42 | A történelem végének vége

LÁNCZI ANDRÁS

28 | Gondolatok Trump beszéde kapcsán FARKAS VAJK

UGRÓSDY MÁRTON

Orbán Viktor a háborúról, az új világrendről és a közelgő választásról 8. oldal

4

META KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

43 | Hogyan gondoljunk a pénzre, amikor háború van?

TARTALOM

FOTÓ: MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / FISCHER ZOLTÁN, MÁTRAI DÁVID, AFP / SPUTNIK / EVGENY / YEPANCHINTSEV, FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ / URBÁN ÁDÁM

|34|

|56|

PRECEDENS

SPORT

KÖNYV

44 | A család helyreállítását a családban kell kezdeni

52 | Minden segítséget megadunk az ukrán olimpikonoknak

64 | Tragikus, felemelő idill

Interjú Leonard Sax amerikai gyermekorvos-pszichológussal, több nagy sikerű kötet szerzőjével

47 | A méltóság – az meg mi?

DELI GERGELY

MAKRONÓM 48 | Így duplázták meg a reáljövedelmünket Az utóbbi tizenkét év európai szinten is kiemelkedő foglalkoztatásbővülése és adóteher-csökkenése a bérdina­ mikával párosulva elképzelhetetlen mértékben növelte a magyar családok jövedelmének vásárlóértékét.

Impresszum

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a háború elől menekülő sportolókról és a téli játékokról

Borbély Szilárd Bukolikatájban című kötete egy tragikusan korán lezárult nagy költészet utolsó híradása, az utóbbi évek legerősebb verseskötete.

TÁRCA

ÉLET 56 | Cirkusz és állatszeretet összefér Színházi jellegű produkciók és az állatvédelmi törvények még szigorúbb betartása – a klasszikus cirkusz folyamatosan változik a kor és a közönség igényeire válaszolva.

Hegyibeszéd

65 | Don Matteo HEGYI ZOLTÁN

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS 66 | Életre születtünk!

KORZENSZKY RICHÁRD

PATCHWORK

62 | Kulturális ajánló

Címlapfotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Lapigazgató-főszerkesztő: Szalai Zoltán | Főszerkesztő-helyettes: Kereki Gergő, Szalai Laura | Lapszerkesztő: Őry Krisztina | Főmunkatárs: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely | Rovatvezetők: Kereki Gergő (Közélet), Rajcsányi Gellért (Külhon, Külföld és Meta), Joób Kristóf (Precedens), Oláh Dániel (Makronóm), Csisztu Zsuzsa (Sport), Muray Gábor (Élet) | Művészeti vezető: Keczeli Zoltán | Tördelőszerkesztők: Kónyi Zoltán, Krix Bettina Vezető fotós: Földházi Árpád | Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid | Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Baranya Róbert, Constantinovits Milán, Edvi László, Farkas Anita, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Joó István, Kacsoh Dániel, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Leimeiszter Barnabás, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Pap Lázár, Vámos Tamás, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát | Vezető olvasószerkesztő: Póla Gergely Olvasószerkesztők: Gulyás Orsolya, Weisz Teodóra | Adatelemző: Nagy Kristóf, Szalai Piroska | Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. 1034 Budapest, Bécsi út 122–124. | Felelős kiadó: Kálmán Erika | Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós | ISSN 2676-9298 | MANDINER.HU – főszerkesztő: Kereki Gergő, Rajcsányi Gellért | főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel | Előfizethető: telefonon: a helyi tarifával hívható 06-1/99-99-850-es számon hétköznapokon 7–17 óráig; e-mailben: elofizetes@mandiner.hu; honlapon: elofizetes.mandiner.hu. Lehetséges fizetési módok: bankkártya, csekk, banki átutalás. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

5

KIJEV, 2022. FEBRUÁR 25.

FOTÓ: REUTERS / RADOVAN STOKLASA

EXKLUZÍV

INTERJÚ

Magyarország békepárti

ORBÁN VIKTOR

1963-ban született Székesfehérváron. Jogászként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Oxfordban politikai filozófiát hallgatott. 1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja, 1993-ig a párt választmányának tagja. 1993 és 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990 és 1994 között frakcióvezető. 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke. A Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke. 2018-ban negyedik alkalommal választották meg miniszterelnöknek. Felesége Lévai Anikó, öt gyermekük van.

EXKLUZÍV

INTERJÚ

KEREKI GERGŐ, SZALAI ZOLTÁN

FOTÓ: FISCHER ZOLTÁN / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA

Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt – mondja lapunknak a miniszterelnök az orosz–ukrán válság tetőpontján. Orbán Viktorral a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való viszonyáról, a magyar geopolitikai érdekekről, az április 3-ai választásról és a liberális demokrácia doktrínájáról beszélgettünk a Karmelita kolostor könyvtártermében.

EXKLUZÍV

INTERJÚ

Épp most érkezett vissza Budapestre a magyar–ukrán határ­ ról. Szomszédunk, Ukrajna háborúban áll Orosz­országgal.

A magyar miniszterelnök székéből nézve hogyan jutottunk el idáig?

Miből lett a háború? Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli.

Szijjártó Péter Budapestre hívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és az ukrán vezetést. A cél az, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások. Van realitása a békének?

Van. Az oroszok ugyanazt követelik, mint eddig. Miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba. Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, ezért is ajánlottuk fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. De a lényeg, hogy megkezdődjenek. Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia.

Megválasztása óta rendszeres munkakapcsolatban áll Putyinnal. Milyen embernek, tárgyalópartnernek ismerte meg az orosz elnököt?

A választási győzelemre készülve már 2009-ben felvettem a kapcsolatot Putyin elnökkel és a kínai vezetőkkel. Azt gondoltam, hogy kormányra kerülve szembe kell néznünk azokkal a világpolitikai realitásokkal, amelyek a 2008-as pénzügyi válságot követően bekövetkeztek. Azzal számoltam, hogy a pénzügyi válság a nyugati világot, leginkább az Európai Uniót megrázza, a kínaiakat viszont nem, így felgyorsul az a folyamat, amelyben Kína átveszi a világgazdaság vezető szerepét.

Erre az új világrendre fel kellett készülnie Magyarországnak.

A 2010-es választási győzelmet követően így már partneri viszonyból indíthattuk el a kormányközi tárgyalásokat a 10

kínaiakkal és az oroszokkal. Ami pedig az orosz elnököt illeti, amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig.

Az EU szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szem­ ben, ezeket hazánk is megszavazta. A magyar–orosz két­ oldalú kapcsolatokat hogyan fogja befolyásolni az orosz invázió? Lesz hatása az eseményeknek a Paks II.-beruházás engedélyezési eljárására és az oroszokkal megkötött hosszú távú gázszerződésre?

EXKLUZÍV

INTERJÚ

„Tudom, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen”

A háború elindításával új helyzet állt elő Magyarország számára is. Ebben az új helyzetben kell újra meghatározni Magyarország céljait és a magyar érdekeket. Ami a szankciókat illeti, nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben.

Most az uniós egység a legfontosabb. Ami a háború utáni kétoldalú kapcsolatokat illeti, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog. Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei. Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. Azt az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

érkező energia­szállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot.

A paksi beruházással is ez a helyzet.

Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni.

Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége. Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje már felvetette, ha szükséges, magyar ka­ tonákat és fegyvereket is küldene Uk­ rajnába. Mi erről a véleménye?

A nemzetközi politika nehéz műfaj. Én több mint harminc éve űzöm ezt a szakmát, ez a harmadik háborúm.

A harmadik olyan háború, amely a szomszédságunkban zajlik a kormányzásom alatt. 1999-ben, egy nappal a belépésünk után a NATO beavatkozott a koszovói háborúba. 2014-ben a krími válság, most pedig a második ukrán–orosz háború jön szembe velem.

A kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudom, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen. Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak. Akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Háborús helyzetben a beszéd már fél cselekvés.

Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet.

Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség.

Mivel segítünk Ukrajnának?

Szívesen segítjük az ukránokat az oroszokkal való tárgyalásban. Akár helyszínt is biztosítunk a béketárgyalásoknak.

Ezen túl humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának: benzint, gázolajat, élelmiszert, alapellátási cikkeket szállítunk oda. Harmadrészt pedig mindenkit befogadunk, aki Ukrajnából érkezik.

11

EXKLUZÍV

INTERJÚ

Az 1990-es években úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok maradt az egyetlen valóban globális befolyással bíró világ­ hatalom, és sikerül a maga vezette világrendbe integrálnia Oroszországot és Kínát. Az elmúlt két évtized fejleményeit tekintve hogyan látja, van még értelme egypólusú, ameri­ kaiak által dominált világrendről beszélni? Hogyan értékeli az amerikai–kínai versengés eddigi mérlegét?

Pozíciócsere zajlik a világ élén. A dolgok mai állása szerint nemsokára Kína lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma. Amerika visszaszorulóban van, miközben Kína egyre erősebb lesz. A tízmilliós Magyarországnak ügyesen kell manővereznie egy ilyen időszakban. A Nyugattal szövetségben vagyunk, de a fölemelkedő új nagyhatalommal is előnyös viszonyt szeretnénk kialakítani. Ez bonyolult, a művészet határát súroló feladat a politikacsinálók számára.

Hogyan fogja érinteni ez a változás a szuverenitás kérdését?

Azt már tudjuk, milyen a világ, amikor angolszász dominancia van. De még nem tudjuk, milyen lesz a világ, ha kínai dominancia lesz. Egy biztos: az angolszászok igényt tartanak arra, hogy a világ az ő álláspontjukat erkölcsileg helyesnek ismerje el. Számukra nem elég elfogadni az erő realitását, nekik az is kell, hogy elfogadd azt, amit ők helyesnek tartanak. A kínaiaknak nincs ilyen igényük. Ez mindenképpen nagy változás lesz a következő évtizedekben.

Túl vagyunk a német parlamenti választáson, Angela Merkel elhagyta a német és az európai politika porondját.

Mit gondol a kancellár elmúlt tizenhat évének mérle­ géről?

Először is szögezzük le, német kancellárnak lenni sohasem könnyű munka. Németország természetellenes állapotban van, hiszen a különböző testrészei aránytalanul fejlődnek: óriási bicepsze van a gazdaságban, jól fejlett izomzata van a kultúrában, de vékony vádlija van a biztonságpolitikában, hiszen nincs érdemi katonai ereje, és a második világháború miatt nem is ambicionálhatja, hogy legyen. Tehát nem érdemes elvárni Németországtól olyasmit, amit a második világháború utáni objektív helyzetében nem tud kielégíteni.

Merkel kancellár megítélését pedig nagymértékben befolyásolja majd az, ami ezután következik Németországban.

A kérdés ugyanis az, hogy mihez képest volt jó vagy rossz a Merkel-éra. Ahhoz képest, amit mi szerettünk volna, nem volt túlságosan szívderítő, de ahhoz képest, ami most következhet az új, baloldali német kormánnyal, még egész jó lehet a mérlege. De azért mégiscsak ő volt az, aki beengedte a migránsokat, aki föladta a német családpolitikának azt a sarokkövét, amely a hagyományos családmodellt védte, de ő volt az is, aki olyan energetikai pályára terelte Németországot, amelyről nem tudni, életképes lesz-e. Ez három fontos stratégiai kérdés. Az elmúlt napok történelmi fejleménye, hogy Németország paradigmaváltást jelentett be a katona- és biztonságpolitikában. Döntöttek: elkezdődik Németország újrafelfegyverzése. Ez is új helyzetet teremt Európában.

12

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral Brüsszelben a szövetség rendkívüli csúcstalálkozóján február 25-én

Orbán Viktor fogadja a Páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából érkező Angela Merkel német kancellárt Sopronban 2019. augusztus 19-én

EXKLUZÍV

INTERJÚ

Milyen embernek ismerte meg Merkelt?

Tisztelem, szerettem vele dolgozni. Még akkor is, amikor 2015 őszén szakításra került sor közöttünk. Ez a mai napig megterheli a német–magyar kapcsolatokat, valamint erősen hozzájárul ahhoz, hogy támadás alatt vagyunk Brüsszelben is. A szakítás oka a migrációs politikánk volt. A kancellár egyértelműen fölszólított arra, hogy adjam föl azt a migráns­ politikát, ami elzárkózik a migránsok beengedésétől, és ne blokkoljam a közös európai migránspolitikát, amely szétosztaná a tagállamok között a bevándorlókat. Ezt a követelést elutasítottam, pedig az ember emlékszik, milyen, amikor egy német csizma van a mellkasán. Jobb az ilyesmit elkerülni.

A migráció kapcsán viszont nem lehetett mást tenni, csak nemet mondani. Noha tudtam, hogy emiatt éveken keresztül súlyos támadásoknak leszünk kitéve. Mivel egész Európát bevándorlókontinenssé akarják tenni, Magyarország pedig bot a küllők között, ezért ki akarják iktatni a jelenlegi magyar kormányt. Az idei áprilisi választáson is mindent megtesznek a brüsszeliek a magyar baloldal sikeréért. Április 3-án ezekre a brüsszeli beavatkozási kísérletekre is nemet kell mondanunk.

Ismert a német választás kimenetele: a baloldal, a zöl­ dek és a liberálisok alakítottak kormányt. Hogyan befo­ lyásolhatják a fejlemények a német–magyar kétoldalú kapcsolatokat?

Az új német kormány programját elolvasva sok bennünk a kérdőjel. Bevándorlóországgá nyilvánították Németországot, tagadják a társadalom kizárólag férfiakra és nőkre való tagozódását, legalizálnák a könnyű drogokat, kiüresítik a nemzet fogalmát, föderatív Európát akarnak. Nem tudni, hogy ezt a programot tényleg végrehajtják-e, ahogy azt sem, hogy megpróbálják-e ezt a programot kiterjeszteni egész Európára. Mi szeretnénk egy toleranciamegállapodást kötni velük annak érdekében, hogy a saját utunkat járhassuk ezekben a kérdésekben. Nekik nem kell olyannak lenni, mint amilyenek mi vagyunk, de nekünk se kelljen olyanná válni, mint ők.

FOTÓ: MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSŐDI BALÁZS

„A német gazdaság nem működik Közép-Európa nélkül”

www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

A konzervatív Die Welt lapban már a választás előtt figyel­ meztettek: Angela Merkel távozásával minden akadályt elháríthatnak az EU eladósodása elől a déli tagállamok. Mit hozhat Európára nézve Merkel távozása? Valóban fennáll az EU eladósodásának veszélye?

Néhány európai ország GDP-arányos államadóssága jócskán meghaladja a száz százalékot. Nem látunk olyan gazdaságpolitikát, amellyel ekkora adósságot el lehetne tüntetni, vagy hosszabb távon elviselhetővé lehet tenni tagállami szinten.

Az eladósodott államok egyik ötlete az, hogy az államadósságukat európai szinten közösségiesítsék. Ezt Merkel mindig elutasította, az új német kormány álláspontját egyelőre nem ismerjük. Nem jó előjel, hogy a német jegybank elnöke távozott, hiszen ő is Merkellel értett egyet az adósság kérdésében.

Történelmi tapasztalataink alapján megalapozott a félelem, hogy az európai baloldal adósságcsapdába sodorná az uniót.

Ahogy Margaret Thatcher is megmondta: a szocialistákkal az 13

EXKLUZÍV

INTERJÚ

„Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni”

a baj, hogy előbb-utóbb kifogynak a mások pénzéből. De van egy másik problémánk is: az orosz–ukrán háború kitörésével egyértelművé vált, hogy az európai katonai és biztonságpolitikát új alapokra kell helyezni. Európának szüksége van saját haderőre, komoly hadiiparra. Nem támaszkodhatunk kizárólag az amerikaiakra. Ez a kihívás sokkal nagyobb katonai kiadásokat jelent. Azaz miközben igyekszünk a költségvetési hiányt és az államadósságot csökkenteni, a katonapolitika területén kivételt kell tegyünk. A hadiiparra sok pénzt kell költenünk, az elmúlt évtizedek elmaradt beruházásait kell visszapótolnunk. A magyar álláspont támogatja a szigorú költségvetési politikát, szükség van a maastrichti krité­ riumokra, de a biztonságpolitikai kiadásokat ne számoljuk bele a költségvetési hiány közösen elfogadott mértékébe.

Hogyan viszonyulna az európai uniós hadsereg a NATO-hoz, a nemzetállamok hadseregeihez, ki finanszírozná, és ki irányítaná?

A NATO nagy érték, meg kell tartani, azon kívül nincs értelme hadsereget építeni. Ugyanakkor a szövetség euró­ pai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással.

Az amerikaiak sokkal többet tesznek bele, mint mi. Ezt kell megváltoztatni, el kell érni, hogy Európa biztonságát képesek legyünk az amerikai szövetséget fönntartva, de saját erőből is garantálni. Ma erre a politikai szándék nincs meg az európai vezetőkben, nem akarják gazdasági erejük egy részét katonai kiadásokra fordítani. Lássuk be, kényelmes volt az elmúlt három-négy évtizedben az amerikaiakhoz képest sokkal kevesebbet költeni a biztonságra, hiszen így más célokra több pénz maradt. Ez volt az európai stratégia.

14

Az amerikai stratégia pedig arra épült, ha jól szervezed a katonapolitikád, akkor a katonai beruházások, fejlesztések gazdasági fejlődést eredményeznek, át tudnak kerülni a civil gazdaságba, ha kialakul egy körforgás a hadiipar és a gazdaság más szegmensei között, akkor az végső soron gazdasági és technológiai előrelépést jelent mindenki számára. Amerikában ez jól működik, ott hosszabb távon a katonai kiadások is inkább gazdasági kiadások lesznek, és nem pusztán katonapolitikaiak. Ha belegondolnak, a mobiltelefon, a GPS és az internet is katonai fejlesztés, és komoly hasznot hajtanak a civil gazdaságban is. Európa technológiailag fejlett kontinens, ha lenne közös európai védelemipari koncepció, akkor ezt a körforgásos hatást mi is előidézhetnénk. Magyarország szívesen részt is venne egy ilyen kezdeményezésben. Macron elnökkel és más közép-európai vezetőkkel már tárgyaltam a kérdésről, úgy látom, kialakulhat egy francia–közép-európai katonapolitikai együttműködés. Az orosz–ukrán háború még inkább ebbe az irányba terelheti a feleket.

Az orosz–ukrán háború milyen hatással lehet a V4-es együtt­ működésre? Az oroszkérdés megosztja a visegrádiakat?

A V4-es együttműködést eddig leválasztottuk a katonapolitikai témákról, mert tudtuk, véleménykülönbség van közöttünk. Most, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, már nem tudjuk ezt a témát kívül tartani, mert ez a legfontosabb kérdés. Távol akarjuk tartani az oroszokat magunktól, de jelentős taktikai különbség van közöttünk. A lengyelek a nyugati világ határát föl akarják tolni az orosz világ határáig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, hogyha ez létrejön, és a NATO – beleértve Lengyelországot is – megfelelő erőt

EXKLUZÍV

INTERJÚ

tud felvonultatni ennek a határvonalnak a nyugati oldalára.

Ezért is támogatják vehemensen Ukrajna NATO-tagságát.

A magyar taktikai gondolkodás lényege viszont az, hogy az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület. Ma ezt a területet Ukrajnának hívják. Ez a geopolitikai különbség akkor nem fontos, amikor Brüsszellel kell rezsiügyben kardozni vagy a genderkérdésben harcolni vagy éppen a migrációval szemben védekezni, most viszont megnőtt a jelentősége, hiszen háború van. A lényeg, hogy a lengyelek is tudják, hogy számíthatnak a magyarokra, mi pedig tudjuk, számíthatunk a lengyelekre.

érvelést csak megerősíti. Ráadásul vannak már NATOtagállamok a balkáni térségében. Ideje, hogy az Európai Unió fölzárkózzon a NATO-hoz, ezt az egész térséget integrálnunk kell a nyugati világba, katonapolitikai és gazdasági értelemben is. Nekünk kereskedelmi érdekünk is a Balkán csatlakozása, gazdasági hátország lehet számunkra a térség, kölcsönösen jól járhatunk egymással anyagilag.

Belpolitika: családiadó-visszatérítés, a hitelmorató­rium meghosszabbítása, a 25 év alattiak szja-mentessége, nyugdíjprémium, tizenharmadik havi nyugdíj, 200 ezres minimálbér. Az ellenzék ezeket a lépéseket választási Gyakran beszél a V4 felemelkedéséről. Miben látja a meg­ osztogatásnak tartja. Mennyire fenntarthatók ezek az erősödés jeleit? intézkedések nagyobb időtávlatban?

A tényekben. Amikor a 2010-es évek elején elkezdtük fel- Nem előzmény nélküliek ezek az intézkedések. A tizen­ pörgetni a V4-es együttműködést, akkor a Németországgal harmadik havi nyugdíj első heti részét már tavaly vis�való kereskedelmi forgalmunk átlagos volt. Aztán eljött a szaadtuk, a családosok számára pedig 2010 óta adunk munkához kapcsolódó kedvezpillanat, amikor a V4-ek a kereskedelmi forgalma a németekkel elérte a ményeket. Az adócsökkentés is német–francia szintet, később eléraz elmúlt tizenkét év politikája, a „Remélem, a negyedik tünk oda, hogy már kétszer nagyobb 7 százalékos növekedés miatt most vereséget már nem élik lett a V4–német kereskedelmi volunemcsak csökkentettünk, hanem a túl a kommunisták” men, mint a német–francia, most tavaly befizetett adót vissza is adtuk pedig már efölött vagyunk. Látom, a családoknak, hiszen a járvány épp ahogyan fölépül a V4 gazdasági ereje. őket érintette a legérzékenyebben.

Ma már nem csupán arról van szó, Ezek az intézkedések nem állnak hogy a közép-európai gazdaságok nem tudnak működni a né- összefüggésben azzal, hogy választások lesznek, és nem met gazdaság nélkül, hanem arról is, hogy a német gazdaság jelentenek irányváltást ahhoz képest, amit eddig képviselnem működik Közép-Európa nélkül. Ez teljesen új viszonyt tünk. Politikai stabilitás, pénzügyi stabilitás, transzparens, eredményez: kiegyenlítettebb kapcsolatokat tesz lehetővé. átlátható gazdaságpolitika, amelynek bevallott célja a munka és a család összekapcsolására épülő demográfiai politika.

Magyarország a Balkán euroatlanti integrációjának nagy Ez a mi vonalunk, nem is akarunk erről letérni. támogatója. Mi ennek a politikának a realitása?

Nyugat-Európában erős az a gondolat, amely legszívesebben Mi a terv a következő évekre? meg nem történtté tenné az eddigi bővítéseket. Szeretik úgy A demográfiai fókuszú politikánk kiegészül egy magasabb értelmezni a nyugat-európai középosztály gyengülését, az szintű biztonságpolitikával. Az orosz–ukrán háború miatt nem eladósodást, a gazdasági versenyképtelenség tényét, mint lehet úgy folytatni a katonapolitikát, ahogy eddig csináltuk. amit mi, közép-európaiak hoztunk a fejükre azzal, hogy Ez pénzügyi erősítést is jelent. Sok év mulasztásait kell pókibővítették az uniót. Így sokan minden további bővítéssel tolnunk, ugyanis nálunk a baloldal 2010-re padlóra küldte a szemben ösztönszerűen elhúzódnak, mert úgy gondolják, hadsereget. Viszonyuk azóta sem változott a honvédelemhez, hogy ez a helyzetüket tovább fogja nehezíteni. Ezt persze Gyurcsány egyik fegyverhordozója például azzal támadja a elegánsan csak fatigue-nak, bővítési fáradtságnak nevezik, haderőfejlesztést, hogy a hadsereg az új stadion. Képzeljék így nem kell bevallani, hogy erkölcsileg nehezen tartható a el, hogyan állnánk a mostani helyzetben, ha ők lennének kormányon. Nekünk viszont Magyarország biztonsága az első, pozíciójuk, és a történelem rossz oldalán állnak. és jól tudjuk, hogy a népvándorlások, a járványok és a háborúk Miért fontos annyira hazánknak Szerbia és Macedónia korában csak az erős hadsereg képes garantálni a magyarok EU-s tagsága? biztonságát. A következő évtized a biztonságról fog szólni.

Biztonságpolitikai és kereskedelmi okokból is fontos.

Az orosz–ukrán háború evidenssé teszi, hogy nem maradhat Családtámogatásban merre kívánnak továbblépni? biztonsági fekete lyuk, vákuum a Balkánon. Mi már régóta A családpolitikát mozaikszerűen raktuk össze, ahogy az azzal érvelünk, hogy Görögország és Magyarország között ország gazdasága erősödött, úgy vezettünk be újabb és újabb nem lehet olyan terület, amely geopolitikai értelemben elemeket, de vannak még hiányzó kockák. A következő gazdátlan, kívül van az Európai Unión, és amerikai, európai, években teljessé tesszük a családpolitikánkat. Itt is előre orosz és török érdekek játéktere. A mostani háború ezt az kell mennünk, nem hátra. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

15

EXKLUZÍV

INTERJÚ

Konkrétan milyen lépésekre készülnek?

A végső cél az, ha gyereket nevelsz, az gazdaságilag előnyösebb helyzetbe hozzon, mint ha nem vállaltál volna gyereket.

Ma még minden családtámogatás mellett is ha valaki úgy tervezi az életét, hogy nem vállal gyereket, akkor, mondjuk, 45 éves korában az élete gazdaságilag rövid távon mindenképpen könnyebb, mint ha két vagy három gyereket nevelne.

Ez azt jelenti, hogy a már meglévő elemek támogatási mértékét növelnünk kell. De van néhány olyan intézkedés, amelyet áramvonalasítanunk kell. Például bevezettük a 25 év alattiak szja-mentességét, de ez a 25. életév betöltése után fizetéscsökkenést eredményezhet, hiszen a 25. év betöltésével a fiatal átugrik az addigi adómentességből az adófizetésbe.

A családot alapítók számára kell itt egy átvezető szakasz.

De arra is figyelnünk kell, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége sok embert lökhet abba az irányba, hogy 25 éves koráig inkább dolgozni próbál családalapítás helyett, hiszen így tud sokat megtakarítani. 25 éves korban tehát erős impulzust kell kapnia, hogy az elhalasztott gyerekvállalást pótolhassa.

Komoly szakértői stábok dolgoznak, a választások után pedig beillesztjük a hiányzó mozaikokat a rendszerbe.

„Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség”

A családpolitikával is összefügg, hogy a kormány úgy döntött, népszavazást ír ki öt gyermekvédelmi kérdésről.

Miért van szükség erre a népszavazásra?

Sosem gondoltam volna, hogy ide jutunk. Ha valaki azt mondja nekem pár éve, hogy egyszer azt fogom javasolni, írjuk bele az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő, biztosan megmosolyogtam volna. Az alkotmány nem arra való, hogy biológiai evidenciákat írjunk bele – mondtam volna. Most pedig én vagyok az, aki ezt kezdeményezte. Láthatjuk, milyen gyorsan változhatnak a stabilnak hitt társadalmi nézetek is, ha szervezett akciókat indítanak politikai és gazdasági szereplők. Ha nem foglalkozunk időben ezekkel a témákkal, akkor mire fölébredünk, úgy járunk, mint a liberális demokráciával, ki leszünk cselezve. Ha csendben maradunk, ha legyintünk, kialakul egy olyan társadalmi klíma, amiben már mi leszünk azok, akikre furcsán néznek majd. Kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben minket, akik a család hagyományos intézményét védjük, a szabadság ellenfeleinek állítanak be. Nem szabad idáig eljutni. Időben kell megkezdeni a védekezést.

A nyílt társadalom hívei megtámadják a nemzetet és a családot, majd a tömeges migrációval gyengítik az identitásunkat. Most pedig a gyerekeinket akarják elbizonytalanítani.

Ezt nem hagyhatjuk! Magyarország szabad ország, felnőttként mindenki úgy él, ahogy akar. De a gyerekeinket meg 16

kell védeni a genderpropagandával szemben, erre a legjobb eszköz a népszavazás.

Parlamenti választás is lesz április 3-án. A baloldal miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter lett, ön viszont az évértékelő beszédében leginkább Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon visszatérését vizionálta. Tizenkét év konzervatív kormányzás után ez valós veszély Magyar­ ország számára?

A kommunista szívós fajta. Fájdalmas, hogy harminckét évvel a rendszerváltás után még mindig létkérdésnek tekintünk egy parlamenti választást. Normális esetben egy

EXKLUZÍV

INTERJÚ

FOTÓ: REUTERS / SZABÓ BERNADETT

Ukrajnából érkezett menekültek egy tiszabecsi szálláshelyen

választásnak csupán a jó kormányzásról kellene szólnia, mi mégis nemzeti létkérdésként tekintünk rá, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a kommunisták egy újabb nemzedéke visszajön. Nekem nagyobb reményeim vannak a választással kapcsolatban, mint a puszta győzelem. Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták.

Ha tudunk nyerni negyedszer, akkor azzal több legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt elhárítjuk a Gyurcsány–Bajnaikorszak visszatéréséből fakadó közvetlen szociális és gazdasági veszélyeket, folytathatjuk a munkánkat, előremegyünk, és nem hátra. Másrészt egy újabb győzelemmel ki tudjuk kényszeríteni az ellenzék radikális átalakulását, ezzel pedig www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

új fejezet kezdődhet a magyar belpolitikában. Ha tehát valaki igazi változást akar a magyar belpolitikában, most nem a kormányt kell leváltania, hanem az ellenzéket átalakítania.

Ez hoz valódi változást. Erre csak a választók képesek.

Lehetséges a végső győzelem? A magyar ellenzék mögött rendre nemzetközi hátországot láttat a Fidesz. Ha valóban van ilyen, aligha fogja engedni, hogy tőle merőben eltérően gondolkodó, új ellenzéki politika bukkanjon fel.

Biztosan vannak olyan magyar hazafiak is, akik nem értenek egyet a mi kormányzásunkkal, olyanok, akik nemzeti alapról akarnak bírálni minket, és akik meg tudnak 17

EXKLUZÍV

INTERJÚ

szervezni egy nem Soros György és Brüsszel által finanszírozott ellenzéket. Ők nincsenek rajta jelenleg a baloldal listáján, de én már nagyon várom, hogy végre velük kelljen nemzeti alapon vitáznunk.

Van nemzetközi tétje is ennek a választásnak?

Nem szabad túlbecsülni a saját fontosságunkat. Ahhoz, hogy konzervatív fordulat legyen Európában, kevés a mi győzelmünk. Egészen addig, amíg az alapító országok közül legalább egy nem lép ugyanarra az ösvényre, mint mi, a konzervatív, kereszténydemokrata szemlélet ellenszélben lesz. Addig úgy állítják be a szellemi természetű és stratégiai bal-jobb szembenállást, mintha ez csupán az újonnan csatlakozó, a nyugati fejlődésből kimaradt, még mindig mucsai keleti tagállamok vitája lenne a nyugatiakkal. Ezt a narratívát azzal lehet átvágni, ha az első alapító ország átáll az oldalunkra.

Jó végvári vitézekként sokáig ki tudunk tartani, de ebből igazi győzelem csak akkor lesz, ha találunk társakat.

Ha visszatekint az elmúlt tizenkét évre, mi volt a kormány­ zása legnagyobb kihívása?

A legnehezebb pillanatokat mindig a válságok jelentették.

Ha visszatekintünk a kormányzásunkra, akkor volt itt már minden 2010 óta: pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború. Ez a mi elmúlt tizenkét évünk. Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt.

A veszélyek korát éljük, a békés alkotás időszaka még nem adatott meg nekünk. Időközben ugyan építettünk egy jó családtámogatási rendszert, talpra állítottuk a gazdaságot, de ez csak hab a tortán, mert az energiák nagy részét a válságok elhárítása vitte el.

Elemzői konszenzus van arról, hogy az elmúlt tizenkét év Orbán-korszakként fog bevonulni a történelemkönyvekbe.

Korábban illette a politikáját az illiberális jelzővel, de beszélt már keresztény szabadságról is, újonnan pedig a konzer­ vatív reneszánsz szót használja. Ha ideológiailag le kellene fedni az elmúlt tizenkét évet, milyen kifejezést használna?

Nem véletlen ez a tarka nyelvi készlet. A magunkfajták elvesztették a nyelvi háborúkat az 1990-es évek elején, azóta pedig nemcsak a pozícióinkat nem találjuk, de a nyelvünket sem. A 20. század első harmadában az európai demokraták jól azonosították, hogy a közös ellenség a fasizmus és a kommunizmus. Így a demokraták két, egyébként egymással versengő irányzata, a liberálisok és a konzervatívok összefogtak egymással a közös ellenséggel, a fasisztákkal és a kommunistákkal szemben. Sutba dobtuk a közöttünk fennálló szellemi különbségeket, és egyesített erővel küzdöttünk a totalitárius eszmékkel szemben. 1990-ben viszont győztünk. A liberálisok hamarabb ébredtek, rájöttek, hogy miután a közös ellenfél le van terítve, visszaáll a régi, versengésen alapuló rend: az egyik oldalon a liberálisok, a másikon a konzervatív kereszténydemokraták. Azért, hogy verseny­előnyre 18

„A marxisták föleszik, fölemésztik a liberálisokat”

tegyenek szert, megalkották doktrínájukat, miszerint a demokrácia csak liberális lehet. A konzervatív oldal azóta kényszerpályán mozog, hiszen mivel ütemet tévesztett, a liberális demokrácia doktrínája vált domináns nézetté.

Azóta próbálunk versenyképes ellennarratívát kigondolni: Trump azt mondta, hogy America First, én illiberalizmusról beszélek, de valójában csak keressük azokat a pozíciókat, ahonnan versenyképesen ki lehet hívni a liberális doktrínát.

Mi a baja a liberális demokrácia doktrínájával?

Ez egy trükk. A demokrácia egy önálló fogalom, a nép uralmát jelenti. Nem lehet ezt a fogalmat ideológiailag kisajátítani.

Demokráciából kinőhet liberális kormányzat, konzervatív, kereszténydemokrata kormányzat, sőt szociáldemokrata kormányzat is. A demokráciát magát soha senki nem minősítgette korábban, hiszen a demokrácia az alap, amiből a különböző világnézetű kormányzati politikák kinőnek, s aztán versenyeznek egymással. Az 1990-es évek elején viszont a liberálisok rájöttek arra, hogy magát a demokráciát kell elfoglalni. A liberálisok következtetése az lett, hogy

EXKLUZÍV

INTERJÚ

„A következő években teljessé tesszük a családpolitikánkat”

nem azt a vitát kell megnyerni, hogy ki tud demokratikus alapon jobb politikát csinálni, hanem el kell foglalni magát a demokráciát. Nekünk most azt kell kimondanunk, hogy nem minden demokrácia liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Ennek nehéz érvényt szerezni, noha a liberálisok időközben belesétáltak egy csapdába.

Milyen csapdára gondol?

Azzal, hogy a demokrácia fogalmát kisajátították, és a konzervatív kereszténydemokratáktól elvitatták demokratikus jellegüket, feladták a kölcsönös elismerésen alapuló kapcsolatot. Ez nagy hiba volt a részükről, ugyanis a liberálisok mindig is sérülékenyek voltak a marxizmus oldaláról. Ezt a sérülékenységet ellensúlyozták sokáig azzal, hogy elfogadható szellemi kapcsolatot ápoltak a konzervatívokkal.

De miután a liberálisok eloldották magukat rólunk, egyedül maradtak a marxistákkal. A marxisták pedig föleszik, föl­ emésztik a liberálisokat. Ezt látjuk Amerikában, de ugyanez a folyamat zajlik Európában is. Ennek a folyamatnak alapvetően szellemi okai vannak. Amikor ugyanis a liberálisok kizárólag a szabadságon nyugvó egyenlőséget helyezik a középpontba, és kikapcsolják az érvelésükből a hagyományt, a tradíciót, akkor kiszolgáltatottá válnak azok irányába, akik újabb és újabb egyenlőségi kérdéseket vetnek föl. Már nem lesz semmi számukra, ami ezekkel a kérdésekkel szemben megvédené őket. Először csak az a kérdés jön, hogy akkor www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

legalizálható-e az azonos neműek közötti kapcsolat, vagy sem. Később már az, hogy egyenrangúnak fogadjuk-e el a férfi-nő házassággal. Aztán eljutnak majd oda is, hogy miért kellene ezt a kapcsolatot csupán két személyre leszűkíteni, hiszen másfajta kombinációk is elképzelhetők. Olyan embert mindig fognak találni a társadalomban, aki vélt vagy valós áldozata a társadalmi viszonyoknak, és aki orvosságként a saját problémáira a társadalmi rendszer átalakítását követeli. A legabszurdabb követelések fognak megjelenni a liberálisok bal szélén, ezek pedig szisztematikusan, miután mi jobbról nem tudjuk ellensúlyozni őket a hagyomány és a tradíció nevében való érveléssel, lépésről lépésre behatolnak a liberálisok politikai táborába, és elfoglalják ott a centrumot.

A végén pedig az egész liberális tábort marxizálják. Ma ez a folyamat zajlik a szemünk előtt. Ez a liberálisok csapdája. Ezt hívhatjuk woke-nak is. Előbb-utóbb nekünk azzal kell számolnunk, hogy a kereszténydemokrata táborral szemben már nem liberális eszmeiségű, hanem alapvetően marxista eszmeiségű és liberális maradványokat is magába foglaló csoporttal állunk szemben. Ez van ma Amerikában. A konzervatív oldal egyelőre lépéshátrányban van a marxista, liberális táborral szemben, fel kell vennünk a kesztyűt ebben a küzdelemben.

Csak a Mandinernek olyan konzervatív nagyágyúk adtak interjút a közelmúltban, mint Rod Dreher, Yoram Hazony vagy Niall Ferguson. Korábban ilyen fokú érdeklődésre nem volt példa Magyarországon, ma mégis ide jönnek, kutatnak, intellektualizálnak, nyitottak a magyar konzer­ vativizmus iránt.

A magyar levegő szabaddá tesz. A szabadság pedig nagy vonzerő. A saját bőrükön tapasztalták azt, hogy odahaza nem tudják elmondani, amit gondolnak. A nyugati liberális, lassan marxistává váló hegemónia legfeljebb megtűri, de egyes helyeken még csak meg sem tűri a tőle különböző gondolatokat. A nyugati egyetemi világban ez a jelenség igen erős, erről a Mandinerben is lehet olvasni konkrét példákat. Megjegyzem, tíz évvel ezelőtt már Tamás Gáspár Miklós is írt erről. A lényeg az, hogy ott hegemónia van, Magyarországon viszont pluralizmus. A hegemónia mindig fenyegeti a szabadságot, különösen a szellemit. A pluralizmus viszont mindig teret nyit a szabadságnak, mert abban leli az örömét, hogy megbeszélhetünk egymással súlyos témákat akár nagyon különböző felfogásból kiindulva. Mi a pluralizmusban ezt szépnek látjuk és élvezzük is. A hegemónia ezt veszélynek tartja, üldözi, és egyre sivárabbá teszi, szürkíti az életet. Így a szabadság, az azzal járó sokszínűség nagy vonzerő. Ma pedig nagyon kevés olyan ország van, ahol a konzervatív, kereszténydemokrata emberek olyan szabadon, a fiatal generáció érdeklődésével is övezve mondhatnák el a véleményüket, mint ahogy azt Magyarországon megteszik.

Mondhatnám, szegényeknek mi maradtunk.

(Az interjú a hétfői állapotokra reagál) 19

KÖZÉLET

Megfosztották varázsától Angela Merkelt GERHARD PAPKE

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG NÉMET–MAGYAR TÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE

Németország nem csupán azért tölt be kulcsszerepet Európában, mert gazdasága messze a legerősebb az uniós tagországok között. Történelmüknél és földrajzi elhelyezkedésüknél fogva a németek kiemelt szerepet játszottak az európaiak ös�szetartásában, kapocsként szolgálnak Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között. Helmut Kohl számára ez magától értetődött. Jelmondata szerint Németországnak partnerként, egyenrangú félként kell viszonyulnia a kisebb európai országokhoz is – azonban ennek az értékes örökségnek az elvesztése fenyeget.

Az új, balos, „jelzőlámpa-­koa­lí­ciós” kormány exportálni akarja politikai világképét, és támogatja Brüsszelt abbéli szándékában, hogy a vádlottak padjára ültessen olyan országokat, mint Lengyel- és Magyarország, amikor azok a nemzeti önrendelkezés jogán a saját útjukat akarják járni. A szakítás Helmut Kohl politikájával nem a 2021. szeptemberi parlamenti választás után, hanem jóval korábban, már Angela Merkel kancellársága alatt bekövetkezett, ez egyértelműen kirajzolódik a nemrégiben magyar nyelven is megjelent, Merkel – Tizenhat év kancellárság kritikus mérlege című, izgalmas kötetből.

A könyv szerkesztője Philip Plickert, a Frankfurter Allge­ meine Zeitung napilap neves újságírója, londoni tudósítója.

A Merkel-éra mérlegét huszonnégy újságíró vonta meg egy-egy témakörben, a konzervatív szerzők összességében és egyöntetűen katasztrofálisnak értékelik a kancellár politikáját. „Minél inkább vizsgáljuk közelebbről is Merkel politikai munkásságát, annál jobban összezsugorodik ez az óriássá felnagyított politikus. Merkel egy látszatóriás, egy körmönfont, de túlbecsült politikus” – foglalta össze Plickert.

Merkel egyre csak balra mozgatta az egykoron konzervatív néppártot. Soha nem tett hitet a hagyományos család vagy nemzetének hagyományai mellett, ami Magyar­ országon magától értetődik. Ezzel nemcsak teret adott egy új pártnak a politikai spektrum jobb szélén, hanem több millió konzervatív és szabadsághívő választót is megfosztott 20

politikai hazájától. Az eredmény: a Kereszténydemokrata Unió zuhanó­ repülése a szövetségi parlamenti választásokon és mostanra ellenzéki politizálás.

A kancellár magáévá tette a politikai baloldal követeléseit, és a korszellem éppen felkapott témáihoz igazodott, egyre inkább félrevezetve országát. Jól példázza ezt, hogy a fukusimai erőmű-katasztrófa után Németország egyik pillanatról a másikra határozott arról, hogy felhagy a békés célú nukleáris energia használatával – miközben szerte a világon épülnek korszerű atomerőművek a biztonságos és klímabarát energia­ ellátásért.

Németország második világ­há­bo­ rú utáni felemelkedése elválaszthatatlanul összekapcsolódott a szociá­ lis piacgazdasággal, ahol mindenki elnyerte szorgalma és erőfeszítése jutalmát. Ma már számos család életét megnehezítik a magas adó- és járulékterhek, amit a robbanásszerűen megugró energiaárak csak súlyosbítanak. Emellett az euró stabilitását, amire Helmut Kohl feltétlen ígéretet tett a márka leváltásakor, Angela Merkel kancellársága alatt teljességgel kikezdték. Merkel engedett a dél-európaiak, köztük Olaszés Görögország nyomásának, hogy a közös fizetőeszközzel nyújtson biztosítékot adósságaik visszafizetésére, kockáztatva, hogy végül mindenki előtt a németeknek kelljen majd a zsebükbe nyúlniuk.

Ahogyan Plickert könyvéből is kitűnik, Merkel vélhetően legsúlyosabb öröksége a migrációs politika. Megnyitotta a határokat egy népvándorlás előtt, amely túlterheli Európát, veszélyezteti kulturális önazonosságunkat, és utat nyit az iszlamizmusnak. Orbán Viktor Angela Merkelt búcsúztató, elgondolkodtató szavaival felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel milyen mély árkokat húzott Európában, és milyen hatalmas erőfeszítést igényel majd, hogy betemessük. Utóbbi feladatban kiemelt szerepe lesz a magyar–német barátságnak.

Philip Plickert: Merkel – Tizenhat év kancellárság kritikus mérlege. MCC Press, 2022

FOTÓ: MCC PRESS KFT.

KÖNYV

FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS

KÖZÉLET

Hol marad az érzelmi intelligencia?

KONOPÁS NOÉMI

FOTÓ: MÁTRAI DÁVID

Eljött a felelős szülők és nevelők ideje, nem bízhatjuk rá magunkat egy lelkiismeretlen iparágra – mondja Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató.

A szakértő szerint az okoseszközök kiszívják a gyerekeket a természetes tanulásból és a családból.

A nevelés az élet szolgálata – szól a hitvallása. Pontosan milyen a jó nevelés?

Olyan, ami nem a pillanatnyi sikert vagy a holnaputáni teljesítményt, hanem az életet, a fejlődést és a boldogulást szolgálja, hangsúlyozom: hosszú távon. Négy gyermekem, öt unokám van, tanár vagyok, iskolát vezettem, alapítottam, mindenféle korosztállyal dolgozom együtt. Azt tapasztalom, hogy sok ismeretünk van a dolgokról, rengeteget tudunk akár a neveléstudomány, akár az agykutatás területén, de az információkat valahogy nem tudjuk átültetni az életbe.

Nincs híd a neveléstudomány és a gyakorlat között. Mindig is az volt a célom, hogy híddá váljak a tudomány és az élet, a felfedezések és a hétköznapok között azért, hogy a szakma valóban a hosszú távú fejlődést segítse.

22

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Ha az idegrendszer pályáit képletesen lefordítanánk hossz­ mértékre, akkor a racionális kéreg körülbelül tizenegy milliméternyi lenne, ami eltörpül a döntéseinket nagyban befolyásoló, tizenhat kilométernyi tudatalattinkhoz képest.

Az érzelmeknek nincs központjuk az idegrendszerben, hanem behálózzák az egészet, tehát minden döntésünket, sőt még a memóriánkat is az érzelmeink támogatják. A kéreg intelligenciája az IQ, a hálóé az EQ, az érzelmi intelligencia. Így egyedül az a valamirevaló nevelés, amely hozzáfér az érzelmekhez is. Freund Tamás neves agykutatónk is hangsúlyozza, semmilyen ismeret nem jut el a hosszú távú memóriába, csak az, amelyet az érzelmek, ha úgy tetszik, „lepecsételnek”. Ehhez elengedhetetlen az élmény,

KÖZÉLET Sokan azt gondolják, mindent megadnak a gyerekeknek a családban. Persze, van fűtés, ellátás és tető a fejük felett, de az érzelmi hálóhoz nincs idő hozzáférni, mert nincs beszélgetés, hancúrozás, szemkontaktus, érintés, közös étkezés, és nincs meg az együttlét légköre sem. Márpedig ez is sokat segítene az érzelmi háló fejlesztésén, ahol egyébként a döntéseink hetven százaléka születik.

„Hiába vannak szuperokos tanáraink, ha az érzelmi intelligenciájuk fejletlen”

UZSALYNÉ PÉCSI RITA

1961-ben született Pécsett. Művészetpedagógiából doktorált.

Az oktatás szinte minden szintjén dolgozott: óvodát, iskolát alapított és vezetett, egyetemen általános módszertant oktatott leendő tanároknak. Tankönyvet, taneszközöket írt édesapjával. Egy amatőr egyházi kórus karnagya.

a tapasztalat és az érzelmi azonosulás. Nem mai felfedezés: Arisztotelész szerint azt, amikor csak az elmét tanítod, de a szívet nem, nem volna szabad tanításnak nevezni.

Tud példát mondani?

Nézzük meg, mi történik az iskolában. A hétévesek még nem tudnak elvont fogalmakat megérteni, mégis jövünk nekik a köbdeciméter és a liter összehasonlításával ahelyett, hogy egy kancsó vízzel egyszerűen megmutatnánk. Az alanyt és az állítmányt szintén nem képesek felfogni. Ezek után nem csoda, ha lassan becsukódik a kíváncsiság; ez nem értelmi, hanem érzelmi intelligencia kérdése. Ha nem fejlesztjük az érzelmi intelligenciát, akkor az ismeretek sem maradnak meg hosszú távon, vagyis kis túlzással a felejtésnek tanulunk. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Visszatérve az érzelmi és az értelmi intelligencia kérdé­ sére, a jelenlegi iskolarendszer milyen arányban fejleszti a kettőt?

A mai magyar iskolarendszer még mindig ott tart, hogy kilencven százalékban az IQ-t fejleszti. Alapvetően zenetanár, karvezető vagyok, művészetpedagógiából doktoráltam. Fájdalmas azt látni, hogy még a művészeti nevelés is ott toporog, hogy melyik zeneszerző hány szimfóniát írt, és hogy ki hányban született. Hol marad az érzelmi intelligencia? Merthogy csak akkor van esélyünk az egész személyiséget megmozdítani, ha bejutunk az érzelmi hálóba. Daniel Goleman az Érzelmi intelligencia című könyvében megcáfolja azt a tévhitet, miszerint csak az IQ számít a munkaerőpiacon. Például az egyetemen is kitűnők mindössze negyede tartotta a szintet a szakmájában tíz évvel a középiskola elvégzése után. Azt gondoljuk tehát, hogy minden jó, kapja az okleveleket, érmeket, plecsniket, Porschét érettségire. (Nevet) Aztán tíz év múlva az egész nem ér semmit. És akkor még csak a szakmai részről beszéltünk. Az a kérdés el sem hangzott, hogy „találtál-e társat?”. Vagy: mi van az édesanyáddal? A gyerekeddel?

Az isteneddel? És veled mi van? Nem egy csúcsvezetőt láttunk már három diplomával, aki közben érzelmileg – elnézést a kifejezésért – egy tapló. Lehetséges, hogy mindent tud, de kérdezem: elő tudja-e csalogatni a beosztottjaiból a teljesítményt? Egy érzéketlen ember aligha. Hiába vannak szuperokos tanáraink, ha az érzelmi intelligenciájuk fejletlen, a gyerekek sem tudnak hozzájuk kapcsolódni, így pedig belső motivációt sem tudnak ébreszteni a rájuk bízott emberekben.

Hogyan lehet fejleszteni az érzelmi intelligenciát?

Jó hírem van, mert bár az IQ egy bizonyos szint után nem fejleszthető, az EQ életünk végéig. Mégpedig valóságos és nem virtuális élményekkel, együtt kell lenni, kapcsolódni: kórus, tánc, dráma, szánkózás, párnacsata, beszélgetés.

Ez utóbbi azért jó, mert ha beszélgetünk, a másik ember érzelmeiben is részt vehetünk. A másik fontos elem a kötődés. Ma a házasságok jó része szétmegy, de ha kilencven százalékban az ismereteket bővítjük az iskolában, akkor ne 23

KÖZÉLET

Forrás: Alfa Generáció Labor

„Amíg nem alakul ki a gondolkodási struktúra, addig szinte nullára kell csökkenteni a telefonhasználatot”

Kütyük között felnőni

40%

A 2–3 évesek 40%-a mobilozik

A gyerekek egyre korábban és egyre nagyobb arányban használnak digitális eszközöket. 2013-ban a 2 és 3 év közötti gyerekeknek csak a 10 százaléka mobilozott, ma viszont már a 40 százaléka.

Erős mintakövetés

Azoknak a szülőknek, akik erősebben kötődnek a mobiljukhoz, a gyerekük is többet használja a digitális eszközöket.

A gyerekek nemcsak készségeket és ismereteket tanulnak a szüleiktől, hanem viselkedésmintákat és értékrendet is.

35%

A fiatalok több mint fele inkább csetel Egy 2018-as amerikai felmérésben a 13–17 évesek körében már többen voltak azok, akik szívesebben csetelnek, mint beszélgetnek a társaikkal.

2012-ben a beszélgetések fele személyes volt, hat évvel később már csak 32 százaléka, ezzel szemben 35 százalék a szöveges üzenetben, 16 százalék a közösségi oldalakon beszélget.

kérjük számon, hogy miért nem tud valaki negyvenévesen kapcsolódni. Az érzelmi intelligencia egyáltalán nem fejleszthető magyarázattal, információközléssel, tehát úgynevezett iskolás módszerekkel.

Ha az érzelmi intelligencia fejlesztése elengedhetetlen a tanítás-nevelés sikeréhez, ráadásul nem is ördöglakat, miért nem végzik a pedagógusok az iskolákban?

A tanulásmódszertan évek óta mondja, hogy a hatékony tanulás feltétele a kíváncsiság, a „csinálás” és a tévedés.

Mind elmarad, mert nincs rá idő. Ahogy mondtam, hiányzik a híd. Hiába tudjuk, mit kellene tenni, a rendszer elképesztően lassan mozdul. És ez nem pénzkérdés. Az első, amin változtatni szükséges, az értékelés. Óriási hatalom ez, hiszen az önértékelésünk és az énképünk ebből épül, abból a tükörből, amit a számunkra fontos emberek mutatnak; diákként ők a tanáraink. Gondoljunk bele, hány értékes ember jár terápiára, hogy összerakja az önbecsülését. Miért?

Mert csak a tudásáról tartottak neki tükröt. De ki segített elsajátítani a kitartást, a kudarctűrést, az együttműködést, a kreativitást, az érzelmek kifejezésének képességét, mások segítését vagy éppen a humort? Első osztálytól kezdve értékeljük a gyereket: piros pont, hármas, százalékok – de szépen kérem, terjesszük már ki az értékelési rendszerünket az érzelmi intelligencia készségeire is! Mérjük a gyerek teljesítményét saját magához is! Például mondjuk el neki, hogy bár most hármast kap, becsüljük, hogy óriási munkát tett a felkészülésbe. Szánjunk időt a szöveges értékelésre is, és inkább gondoljuk át, hol lehetne csökkenteni a rengeteg fölösleges tanári adminisztrációt.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

A 2010 után született generációt nevezzük alfának. Ez az első nemzedék, amelyet a születése pillanatától okoseszközök vesznek körül. A jelenség új, a kutatások még korai szakaszban járnak, hogy erős ok-okozati összefüggéseket tudjunk kimutatni a gyermekek fejlődése és a mindennapos digitális lét között.

KÖZÉLET Ha már virtuális élmények, az online szülői értekezlet nagy részében a gyermekek eszközhasználata a téma.

Az órákon pittyegnek az okosórák, megy a telefonozás a pad alatt, otthon pedig egymás zrikálása a kibertérben.

Miért engedi ezt a szülő és az iskola?

Tény, hogy nem tett jót a járvány a folyamatnak. Nem tartom jónak, hogy továbbra is a KRÉTA elektronikus felületen keresztül kapják az összes feladatot, így rajta kell lenni a kütyükön. Az okoseszközök hasznosak, de túlságosan rászoktunk a használatukra. Nemhiába járnak a Szilícium-völgy kutatóinak gyerekei tizenkét éves korig „fertőzetlen” – vagyis okoseszközmentes – iskolákba. A kütyük kifejlesztői tudják, mit művel a gyerekek agyával az eszköz; amíg nem alakul ki a gondolkodási struktúra, addig szinte nullára kell csökkenteni a telefonhasználatot. Franciaországban kitiltották az összeset az iskolákból tizenkét éves korig. Magyarországon is több intézményről tudok, ahol reggel elveszik a diákoktól, és órák után visszaadják. Ha ott van náluk az eszköz, ne csodálkozzunk, hogy elő is veszik. Hogyne vennék elő, hiszen dopamint termel! Több közösségimédia-fejlesztő is elmondta, hogy amikor tudatosult bennük, hogy erős függést okozó dopamint – tehát gyakorlatilag drogot – termelnek, és azt adják el, otthagyták a munkájukat. Profi csapatok, neves idegkutatók dolgoznak azon, hogyan építsék fel ezeket az eszközöket, hogy minél letehetetlenebbek legyenek. A felnőttnek is nehéz megállni, hát még a gyereknek, akinek az idegrendszerében még nem fejlődött ki a fékrendszer sem.

Az iskola személyiségi jogokra hivatkozik, a szülők meg arra, hogy el kell érniük a gyerekeket.

Miért akarja elérni a matek és a fizika között? Akkor érjék el a diákok egymást meg a tanárt. És az nem a gyerek személyiségi joga, hogy a gondolkodása kialakuljon? Márpedig nem alakul ki, ha rátapad a telefonra. A személyes kapcsolódás – szemkontaktus, ölelés, érintés – során igen, a képernyőt bámulva viszont nem keletkezik oxitocin az emberi szervezetben. Csíkszentmihályi Mihály figyelmeztetett arra, hogy ha a személyes és a virtuális kapcsolódás közötti egyensúly a virtuális felé billen, akkor a test egy idő után leáll az oxitocintermeléssel. Vagyis nem érdeklik majd az emberi kapcsolatok, nem keresi a más jellegű örömforrást.

Mégis megkapják a gyerekek ezt a drogot. Még az étter­ mekben, orvosi rendelőkben is ezzel bírják őket csöndre.

Látott már olyan gyermekvigyázót, aki másodpercek alatt megállítja a gyermeket? Nos, a telefon ilyen. Jól tudom, hogy kisgyermek mellett nemhogy elmosogatni nem lehet, de egy telefont lebonyolítani vagy egy gondolatot végiggondolni sem.

A telefonnal azonban megoldódik minden, odatesszük elé, és szabadok vagyunk. Étteremben még halat is tudunk enni!

Igen ám, de közben transzban van a gyerek agya, és leáll a testérzékelés. Nem véletlenül gyártanak felnőttpelenkát a videójáték-függőknek. Ha velük ezt teszi, mit okoz a gyermeki agyban? Aztán majd nézünk az iskolában, hogy nem alakultak ki az alapvető készségek. Egyensúlyérzék nélkül nincs matematikai készség, egyensúlyérzék meg nincs fára mászás, www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

„És az nem a gyerek személyiségi joga, hogy a gondolkodása kialakuljon?”

hinta, csúszás-mászás nélkül. Nincs finommotorikus képesség és olvasás sem ujjtudatosság – gyöngyfűzés, kukoricafosztás – nélkül. Az okoseszközök kiszívják a gyereket a természetes tanulásból és a családból.

Hogyan kellene korlátozni a gyerekek képernyőhasználatát?

Hároméves korig semmi képernyő! Óvodáskorban lehet egy-két mese, maximum fél órában, szűrve, és beszélni kell a látottakról, mert a feldolgozatlan információ agressziót okoz. Kisiskoláskorban is korlátozzuk a használatot, amíg a gondolkodási pályák ki nem alakulnak. Hatalmas harc ezt végigvinni, de a médiakezelés tanulható és tanítható. Eljött a felelős szülők és nevelők ideje, nem bízhatjuk rá magunkat egy lelkiismeretlen iparágra.

25

KÖZÉLET

REAKCIÓ

Két erkölcs, kétféle kampány | LÁNCZI ANDRÁS |

FILOZÓFUS

Kettészakadt a nyilvánosság, ennek következtében önmagának), amely a lelki és olykor testi lemeztelenedést tartja a mindennapok gyakorlatának. A lelki új erkölcsi törésvonal is kialakult a modern társameztelenség a legnagyobb kockázat, mert közel van a dalmakban. Vannak a korábbi „kommunikációs teljes kiszolgáltatottsághoz. Kivéve, ha egy politikus forradalom” – rádió, tévé, nyomtatott sajtó, kiegégyakorolja, mert akkor az új erkölcsben a hazugság szülve valamennyi elektronikus felülettel – követői, ellentétét gondolja szimbolizálni: bármit kimondok, akik időnként még postai kézbesítésű levelet vagy ami a szívemen és a fejemben van, az egyben igaz is. képeslapot is küldenek. És vannak azok, akik már De hiszen ezt csinálják az emberek nap mint nap! Ami csak az internetet és a közösségi médiát használják, ösztönös, az jó. Kitárulkoznak, bárki előtt megnyílha tájékozódni, informálódni akarnak, és másokkal nak, mintha a rossz nem is létezne. kapcsolatba lépni. A közösségi Mintha a gonosz valami obskúrus média egyik következménye, hogy „Az ellenzéki jelölt mese mellékszereplője volna. az emberek szinte teljesen kinyitotAz ellenzéki jelölt imázsát azok ták a magánéletüket mások előtt, az új erkölcsű alakították ki, akik a közösségi ráadásul önként, örömmel. Régen a nyilvánosságnak médiában kialakult erkölcsiség kukkolás – a másik ember magánszónokol, amely jegyében élőkkel akarják a jelöltés intim életének rejtett megfia lelki és olykor jüket elfogadtatni. Ez azt is jelenti, gyelése – szégyenteljes cselekedet hogy a politika többé – legalábbis volt; ma nincs szükség kukkolásra, testi lemeztelenedést tömegek számára – nem szubszmivel az emberek saját szándékból tartja a mindennapok atanciális kérdésekről, hanem az osztanak meg képeket magukról, gyakorlatának” individualista tömeg életérzéséről akár a magánéletük egyébként nem szól. Utóbbi nem a „nagy” kérdélátható részleteiről is. sek körül, hanem az önkifejezés Korábban tehát a tolakodás, az – korábban önmegvalósítás –, az illetlen kíváncsiskodás erkölcsileg öntetszelgés bűvkörében forog. Az új erkölcs szerint elfogadhatatlan volt, mára ez megfordult, és a túlzott potenciálisan mindenki narcisztikus, egoista és hekitárulkozás, a személyes információk mérlegelés donista. Ezzel szemben a miniszterelnök a hagyonélküli közzététele, az intim képanyagok megoszmányos szubsztanciális erkölcs oldalán áll: az ember tása a helyeselhető, sőt kívánatos viselkedés körébe belülről vezérelt, az élet nagy kérdéseit a maga tartozik. A hagyományos morált követők szemében szintjén megválaszolni képes, de mindenképpen a azonban illetlenség másokat a saját dolgainkkal családi közösségben szocializálódó lény. Klasszikus traktálni. Persze ezt a korlátlan kitárulkozási hajlafelfogása szerint ha az embernek van mit féltenie mot és kényszert a mai egyéniségfelfogás önzősége – magántulajdon, gyerek, barát, haza, hit –, akkor irányítja. Mindenki „valaki” akar lenni, elismertképes felelősségteljes közösségérdekű döntéseket ségre vágyik, de legalábbis arra, hogy kézzelfogható hozni. Egyébként ezt szokták még polgárosodásnak külső bizonyítéka legyen saját létezésére és hasznosis nevezni. Az előbbi felfogás a másik emberben az ságára. Hogy észrevegyék mások: itt vagyok, nem egyéniségem elismerőjét látja, azt, akit sok mindenre csak egy hangya a bolyban. Aki többé-kevésbé társas használhatok; az utóbbi a másik embert a felelősségviszonyok között, vagyis családban, hús-vér barátok közösségem részeként észleli. Az előbbi a szabadsáés társak között él, annak kevésbé van igénye ilyen, got az egyén magántulajdonának (jogának) tekinti, valójában személytelen szem elé kerülésre.

A választási kampányban az ellenzéki jelölt ennek utóbbi a másik emberért is felelősségvállalással az új erkölcsű nyilvánosságnak szónokol (már ha nem tartozó, velünk született emberi állapotnak.

26

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

KÖZÉLET

SZINKRON

Gondolatok Trump beszéde kapcsán | FARKAS VAJK |

AZ ALAPJOGOKÉRT KÖZPONT VEZETŐ ELEMZŐJE

Donald Trump volt amerikai elnök szombaton felszólalt a adminisztráció el tudta érni, hogy ez kevésbé látszott: úgy Konzervatív politikai akció konferencián (CPAC), ahol lénye- gondolták, Trumppal nem érdemes ujjat húzni. Az USA gében politikai karrierje is kezdődött, és csaknem kétórás nemzetközi tekintélye egy év alatt drámaian csökkent, amibeszédben mondta el, mit gondol az Egyesült Államokról. nek szimbóluma az afganisztáni kivonulás és az azt kísérő Az interneten jó ideje terjednek különféle mémek, amelyek- káosz, illetve Joe Biden személye is. Az a híres felvétel, ben Trump azt kérdezi: „Na, hiányzom már?” Szombaton amelyen Biden próbál felmenni az elnöki különgépre, de egyértelmű volt, hogy nagyon sokaknak igen. háromszor is megbotlik, ma az USA metaforája a világban.

Merthogy a Joe Biden által vezetett baloldali kormány az S ha ehhez hozzávesszük, hogy a világ legnagyobbjának és elmúlt egy évben kudarcot kudarcra halmozott odahaza és legprofibbjának számító amerikai hadseregről az elmúlt év külföldön egyaránt. Rég nem látott bűnözési hullám, romló legfontosabb hírei a transzgender kérdésköréhez kötődtek, gazdaság, az USA nemzetközi tekintélyének folyamatos meg- nos, akkor látható: ez nem olyan egyveleg, amely elrettentené tépázása. Amiben „sikereket” ér el a demokrata kormányzat, Vlagyimir Putyint vagy Hszi Csin-pinget attól, hogy bárhol az az erőszakos újbalos-újmarxista ideológiai térnyerés, a megkérdőjelezze a status quót, akár fegyveres erővel is.

Trump beszélt az Egyesült Államok közbiztonságáról, kritikai fajelmélet és a genderideológia kiskorúak közötti terjesztése, a nemzeti büszkeség és a család rombolása. amelyről az amerikaiak több mint hatvan százaléka érzi Mindezzel pedig érthető módon az amerikai választópolgárok úgy, hogy jelentősen romlott. Ez egyrészt a baloldal állami – nemcsak a konzervatívok, de a volt és rendőri tekintélyt romboló politikájáBiden-szavazók közül is sokan – elénak következménye, másrészt jelentős gedetlenek. És persze ott van az elnök „A volt amerikai elnök szerepe van benne a kontrollálatlan személye is, akinek mentális állapotát egyik fő üzenete, hogy illegális migrációnak is. Ahogy a hatáilletően az amerikai lakosság jelentős rozott határvédelem hasonlóság Trump meg kell védeni és a magyar kormány politikája között, részének vannak kétségei. Reményre a szülők jogait” ugyanúgy hasonlóság az amerikai és a ad okot a novemberi félidős választás, jó esély mutatkozik ugyanis arra, hogy magyar baloldal között a nyitott kapuk republikánus többségű képviselőház politikája – ne legyen illúziónk, ha az alakul. Ebben a kontextusban hangellenzék hatalomra kerülne, első dolga zott el a volt elnök szombati beszéde, amely három témát lenne a határok megnyitása. A demokratáknak azért jól jött érintett: az Egyesült Államok tekintélyét, a határvédelmet a Trump által elfogadott elnöki rendelet, amelyre hivatkozés a szülők jogainak védelmét. Mindhárom kérdés aktuális va a több mint másfél millió illegális migráns legalább egy Európa és Magyarország számára is. részét vissza tudták toloncolni. Az az ország, amely nem Donald Trump nem kerülhette meg Ukrajna témáját, és tudja megvédeni a határait, szintén komolytalanná válik a természetesen elítélte az orosz inváziót. A tőle megszokott világpolitikában. Nem véletlen, hogy a volt elnöknek a ha„szerénységgel” arra emlékeztetett, hogy a 21. században tárvédelem megerősítésére vonatkozó kijelentéseit ováció ő volt az egyetlen olyan amerikai elnök, aki alatt Vlagyimir övezte.

Putyin nem indított támadást más ország ellen. Trump A határvédelemről szólva szükséges kitérőt tenni a mai szerint nem az a gond, hogy Putyin okos, hanem hogy a ukrajnai háború kontextusára is, és világosan el kell válasznyugati vezetők, beleértve az amerikai elnököt is, nem jó tani az illegális migrációt és a menekültek segítését. A kettő vezetők. Túl az amerikai politikai show-ban jól működő összemosása a 2015-ös migránsválság körüli politikai viták trumpi fordulatokon, van ebben igazság. A politikában, legyen eredője. A magyar álláspont alapja évek óta konzekvensen a az bel- vagy külpolitika, az egyik kulcsfogalom a percepció: nemzetközi jog, miszerint a háború sújtotta területről érkező mit gondol rólad a másik, milyen képet mutatsz a másik menekültet az első biztonságos országban kell befogadni. felé? A nyugati világ súlya, beleértve legnagyobb hatalmáét, Magyarország Ukrajnából az egyik első biztonságos ország, az Egyesült Államokét is, folyamatosan csökken. Az előző ezért emberiességi és nemzetközi jogi kötelességünk az 28

KÖZÉLET

SZINKRON

ukrajnai háború elől menekülőket befogadni. És akkor még nem beszéltünk a kárpátaljai magyarság iránti felelősségünkről. Ezért az egyetlen helyes álláspont, hogy meg kell állítani az Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából több biztonságos országon áthaladó, kontrollálatlan migránstömeget, amely a közös schengeni szabályainkat megszegve, jellemzően erőszakos úton akar bejutni Európába.

A volt elnök harmadik nagy témája a baloldal erőszakos, totalitárius ideológiai nyomulása az USA-ban, ami annál erősebb, minél sikertelenebb a demokrata kormányzat. BLM, kritikai fajelmélet – amely szerint leegyszerűsítve az USA és történelme strukturálisan rasszista –, genderideológia.

Ezek ma a legtöbbet ismételt kifejezések az amerikai politikában. Az állami adminisztrációban, az egyetemeken, de még az iskolákban is a már jól ismert ngó-k révén próbálnak eltüntetni mindent, amire az amerikaiak büszkék lehetnek, a genderideológia erőltetésével pedig kiskorú gyerekeket traktálnak a nemváltoztatással. Hogy ez a magyar olvasónak még abszurdnak tűnik, jól jelzi társadalmunk erős immunrendszerét – azonban az USA-ban mindez már a mindennapok része. Donald Trump egyik fő üzenete, hogy meg kell védeni a szülők jogait, azt az alapjogot, amely szerint a szülők meggyőződésük, világnézetük, vallásuk szerint nevelhetik gyermekeiket. De várjunk csak, hisz ugyanerről lesz népszavazás április 3-án Magyarországon

www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

is, a baloldal pedig azt mondja, hogy álproblémáról van szó.

Nos, ahogy azt az amerikai példából látjuk, ahol ez a kérdés a politikai napirend egyik legfontosabb témája, egyáltalán nem álprobléma. Ahogy az illegális migráció sem volt az.

A történelem eddig még mindig rácáfolt a magyar baloldalra. Az USA-ban tömeges szülői mozgalmak indultak, hogy megvédjék iskolás gyermekeiket a genderideológiától.

Ott már elterjedt, nehezebb is visszafordítani. Itthon talán még időben mondhat véleményt a lakosság.

Trump beszédét azon a CPAC-en mondta el, amely 1973 óta az amerikai konzervatív-jobboldali politikusok, gondolkodók egyik legnagyobb dzsemborija. Márciusban először Európában is megrendezik a CPAC-et, az Alapjogokért Központ szervezésében Budapest ad neki otthont. A helyszínválasztás két oka egyrészt a magyar jobboldal teljesítménye, szellemi energiái, amelyekre az USA-ban is felfigyeltek, sőt merítenek belőle. A másik ok, ahogy Donald Trump beszédéből is érzékelhető, hogy a jobboldalnak a keresztény gyökerek, a nemzet és a család védelmében nagyon hasonló problémákkal kell megküzdenie, illetve választ találnia. Erre is szolgál a CPAC. Csak bízni tudunk abban, hogy legalább az orosz–ukrán háborúról akkor már múlt időben lehet beszélni.

Együttműködésben:

29

SZPONZORÁLT TARTALOM

MAGASABB FOKOZATBA KAPCSOL AZ ÖSSZETARTÓK.HU A vállalkozók ingyenes üzleti közösségi oldala a cégek mindennapjait segítő tanácsokkal bővül. Csatlakozz te is a megújuló közösséghez, és fejleszd vállalkozásodat az itt elérhető lehetőségekkel!

Az Összetartók.hu üzleti közösségi oldal sebes- megoldást keresni. Számtalan olyan ötlet merül fel, séget vált, a pénzügyi kérdések megvitatásán amelynek finanszírozása túl drágának vagy megtúl a vállalkozások mindennapi problémáira is valósíthatatlanul kockázatosnak tűnik a legjobb hatékony segítséget, információkat és javaslatokat kereskedelmi bankok számára is, ám az MFB egyik kínál. Tanácsokkal, ötletadó vagy éppen vitaindító elsődleges célja sikersztorik elindítása, a kreatív cikkekkel konkrét területeken is segít a Magyar vállalkozások jó pályára állítása. Az Összetartók.

Fejlesztési Bank (MFB) által létrehozott portál. hu szemléletes példákat mutat be olyan vállalkoAz ügyfélszerzés és -megtartás nehézségei, a vá- zásokkal, amelyek kiléptek a korábban bevált, ratlan helyzetek megoldására való felkészülés, az elvárt sablonokból, mégis kimondottan sikeresek árazás – a napjainkat jellemző áremelések – prob- lehetnek a cégek vitalitását erősítő finanszírozási lémáinak legkörültekintőbb kezelése vagy éppen konstrukcióknak köszönhetően; megismerhetünk a munka és magánélet egyensúlyának megterem- a vállalkozás elindítását, fejlesztését támogató tése a vállalkozás irányításakor, illetve a dolgozói részleteket is. csapat építésének és fejlesztésének szempontjai Számtalan területről sorakoznak az érdekes mind-mind rendszeresen terítékre kerülnek. példák. Az egyik kiemelkedő projekt a NagykováA portál változatlanul nyitott tagjai visszajelzéseire csiban frissen alapított kis ingatlanfejlesztő cég és kérdéseire is. zöldmezős beruházási hitele, amely a koronavírus­ Gyakorlatias ötletekkel és tanácsokkal szolgál járvány kellős közepén segítette egy sport- és az Összetartók.hu. A portálon a magyar kis- és közösségi célú épületkomplexum megvalósítását. középvállalkozók közössége, illetve a legjobb banki, A covid által kiemelten sújtott turizmusban szinpénzügyi és üzleti szakértők segítik az érdeklődő tén jól működő megoldásokat nyújtott az MFB, vállalkozókat, akik online vehetik fel a kapcsolatot ennek köszönhetően egyebek mellett egy friss egymással. A finanszírozási problémák kedvező turisztikaimenedzsment-cég és a jól ismert, Hajmegoldásához szükséges ismereteket illetően az dúszoboszló egyik legjobbjaként jegyzett hotel is egyik legjobb ingyenes tudásbázist és szakértői megfelelő finanszírozással folytathatta munkáját. elérhetőségeket nyújtja az Összetartók.hu, külön Természetesen a vendéglátás sem maradhatott leírások magyarázzák el a legki a támogatottak köréből, a fontosabb pénzügyi tudnivalókat kínálat, illetve a rendelések és és fogalmakat, a szakértők pedig kiszállítások fejlesztésével több KÖZÖS CÉLOK, KÖZÖS SIKER, részletesen megválaszolják a felneves panzió, borászat, étterem KÖZÖS MEGOLDÁSOK Legyél te is összetartó, támogasd merülő kérdéseket, bemutatják és cukrászda nyithatott újabb szakértelmeddel mások vállalkozáaz aktuális lehetőségeket. értékesítési csatornát, így egysát, hogy ők is támogatni tudjanak Inspirációt meríthetünk a cikrészt megőrizhették az értékes téged. Szerezz hasznos informákekben és videókban bemutatott tapasztalattal és tudással renciókat a www.osszetartok.hu sikeres vállalkozások és berudelkező dolgozóikat, másrészt weboldalon! házások példáiból, hogyan és pedig hosszabb távon is sikemire érdemes jó finanszírozási res tevékenységekbe foghattak.

30

Az MFB ágazatoktól függetlenül támogatja a hazai vállalkozók fejlődését az Összetartók programjával is

SZPONZORÁLT TARTALOM

Az Összetartók.hu portál használata teljes egészében ingyenes, a szakmai kapcsolatok építése is díjtalan

AZ ÚJRAINDULÁSBAN IS SEGÍTETT AZ MFB

FOTÓ: GETTYIMAGES

Az Összetartók.hu tagjai első kézből értesülhetnek a Magyar Fejlesztési Bank kínálatának újdonságairól, és ezen a felületen keresztül is közvetlenül tehetik fel kérdéseiket a bank szakértőinek. Mivel az MFB elsődleges feladata a hazai vállalkozások sikeres működésének támogatása, bankként rendszeresen kínál speciális, a hazai vállalkozások széles körét megcélzó finanszírozási formákat is.

A koronavírus-járvány miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben a kedvező pályázati és finanszírozási lehetőségek jelentették a legnagyobb segítséget a vállalkozásoknak. Az MFB Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsöne volt az egyik sikeres, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyesületek és nonprofit társaságok gyors újraindítást segítő konstrukció.

A cégek saját forrás nélkül tízéves futamidőre legfeljebb 10 millió forintos kamatmentes hitelt igényelhettek 2021 november 30-ig. Az MFB kapcsolódó banki költségektől – kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, előtörlesztési díj és szerződésmódosítási díj – mentes konstrukciót alakított ki, ráadásul az első három évben a hitel törlesztése is halasztható. A programban több mint 11 ezer kölcsönt folyósítottak csaknem 98 milliárd forint értékben, az átlagos hitelösszeg 8,8 millió forint volt.

A folyósított hiteleket 93 százalékban készletbeszerzésre, munkabérre és béren kívüli működési költségek finanszírozására igényelték.

A kevésbé fókuszban lévő ágazatokkal is partneri viszonyt tart fenn az MFB, a támogatottak között szerepel egy olyan vállalkozás, amely elektromos kerékpárokat és egyéb járműveket forgalmaz, továbbá egy rali-versenyautókat üzemeltető cég, és nem szabad kifelejteni a kimondottan csendes balatoni villanyhajókat működtető társaságot sem. Igazán színes és gondolatébresztő példák www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

szerepelnek még az Összetartók.hu közösségéből: nyelviskola, babauszoda, zenestúdió, pékség, orvos- és fogtechnikai vállalat, házi wellness­ eszközök forgalmazója, hulladékból metángázt hasznosító üzem vagy éppen hajbeültető klinika is példázza, hogy jól megtervezett és kiválasztott finanszírozással sikeresen indíthatók és működtethetők az igazán egyedi vállalkozások is.

31

KÜLHON

KÁRPÁTALJAI NAPLÓ

Háborús napok – a nagydobronyi lelkész szemével

Egy anya eteti gyermekét, miután elmenekültek az orosz invázió elől

JOÓ ISTVÁN

A kárpátaljai, még ma is színmagyar Nagydobrony lelkipásztorát az orosz–ukrán háború első napjaiban kérdeztük a falu felbolydult életéről. Naplószerű tűnődéseiből egyaránt feltárul a háborús lét tragikus valósága és a hiten alapuló remény.

FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK

„Csütörtök reggel, a hét órai istentiszteletre készülődés közben, belenézve a hírekbe először nem akartam elhinni, hogy ilyen hamar kitört a háború – mondja Kolozsy András. – Tűnődhettem az utolsó pillanatban, hogy a szószéken majd hogyan hozzam összhangba a híreket Isten üzenetével.”

A lelkipásztor az istentisztelet végén a Sámuel első könyvéből vett textusból azt emeli ki: ott is épp vészesen szembe­ kerülnek a felek, történetesen Izráel kicsiny népe és a túlerőt képviselő filiszteusok. Ám felbukkan egy fiatalember, Jonatán királyfi, és azt mondja fegyverhordozójának: „Talán tenni 32

fog az Úr érettünk valamit, mert az Úr előtt nincs akadály…”

A lelkipásztor arra hívja fel a gyülekezet figyelmét: lám, az Úrnak minden lehetséges, van hatalma a túlerőben lévőktől is megszabadítani a benne bízókat.

Kolozsy Andrásnak a legszomorúbb csütörtöki kép az, hogy a reggeli istentisztelet után a gyerekeket nem iskolába menni látja, hanem az iskolából hazatérni. Hiszen a hadiállapot kihirdetése után beszüntették a jelenléti oktatást egész Ukrajnában, s bevezették a távoktatást.

A dobronyiakat mellbe vágja a háború híre: a boltokban, a piacon megkezdődik az élelmiszerek felvásárlása. Sokan kezdenek csomagolni, főleg mivel hétszáz 18 és 60 év közötti hadköteles férfi listája került a kistérségi jogokkal is felruházott településvezetés elé.

FEBRUÁR 25., PÉNTEK

Nagydobronyban is megkezdődik az Ukrajna háborússá vált övezeteiből érkező menekültek befogadása. A településnek tervezetten száz embert kell elszállásolnia kollégiumaiban.

Részben egyfajta helycseréről beszélhetünk: a fiatal magyar felnőtt férfiak közül akik tehették, elmenekültek a lebegtetett

FOTÓ: REUTERS / SZABÓ BERNADETT

Két évtizede áll a nagydobronyi református gyülekezet élén Kolozsy András, így ő az ungvári járáshoz tartozó, hatezer­ négyszáz fős falu közösségének egyik igazodási pontja.

A helyi lakosság ugyanis magyar és zömében templomba is rendszeresen járó református. Más kérdés, hogy a falubeliek fele évek óta külföldön dolgozik. A kinti munkavállalás jelenségét a 2014-es orosz–ukrán konfliktus indította el, amikor magyarokat is behívtak. De így is maradt élet a településen: az állami és a református líceumban ezer gyermek tanul.

KÜLHON közöttük is szolgál, a hátramaradtak arról számolnak be, hogy az ukrán határőrök már átengedik a cigányokat személyi igazolvánnyal is, a gyermekeiknek pedig elég a születési anyakönyvi kivonat a távozáshoz.

S a magyarok? A gyermekek is jórészt elmennek szüleikkel az anyaországba. Hiszen az állam időközben elrendelte a kéthetes tavaszi szünidő előrehozatalát.

Behívókat itt még nem kézbesítenek, de hetvenhétre emelkedett azoknak az ukránoknak a száma, akik az ország belső vagy keleti részéről menekültek ide a harcok elől. A két éve magyar kormányzati segítséggel épült helyi szakképzési centrum kiürített kollégiuma és a református líceum egyik kollégiumépülete fogadja be őket.

FEBRUÁR 28., HÉTFŐ

Kolozsy András lelkipásztor

behívó elől. Magyar útlevéllel próbáltak átjutni a hivatalos határátkelőhelyen, volt, akinek sikerült, volt, aki – esetleg többedik próbálkozásra – átcsúszott.

A félelem szinte tapintható a lelkipásztor elmondása szerint a falu bankautomatájánál kialakult sorokban. Mindenki ki akarja venni a pénzét. Viszont elmenni, még ha akart volna is, nem mindenki tudott – például akinek van idős, beteg szülője, akit ápolni kell. Van, akinek az anyagiak hiányoznak ahhoz, hogy eljusson a határig. Másnak éppen az a baj, hogy nincs útlevele.

FEBRUÁR 26., SZOMBAT

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

A nagydobronyi református lelkész hírül adja: még minden működik, van áram, van gáz, kenyeret is tudnak venni.

Az igehirdetést ma Jézus megdicsőüléséről tartja, amikor Isten fia kimondja tanítványainak a Biblia egyik sokszor elhangzó kulcsmondatát: „Ne féljetek!” Szükség van arra, hogy ezt forgassák a szívükben a dobronyiak, mert az itt maradók egy részénél bénító pánikot lehet tapasztalni.

Szombat késő délután megint nagy hullámban távoznak lakosok Magyarországra.

FEBRUÁR 27., VASÁRNAP

A hétvégén – legkésőbb – a két és fél százas lélekszámú, magyar ajkú, három telepen élő cigányság soraiból is sokan felkerekednek. Kolozsy Andrásnak, aki vasárnaponként www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

A háború ötödik napján a lelkész párhuzamként felidézi a bibliai időkbeli Gósen földjét, amely a rabszolgasorba jutó Izráel népének a szállásterülete volt Egyiptomban. Amikor az Úr tíz csapással készítette elő, hogy a fáraó engedje kivonulni birodalmából a hébereket, Gósen földje – egyedül a birodalomban – érintetlen maradt, Isten megoltalmazta. „Mi most ukrán menekültek ezreit várjuk a régiónkba, akik a Gósenhez hasonlóan érintetlenül hagyott Kárpátalján keresnek menedéket. Most van annak az ideje, hogy megmutassuk az idemenekülőknek a hitünket, emberségünket!”

De vajon hogy illeszti az összképbe a lelkész azt, hogy dobronyiak százai meg éppen elhagyják az életterüket? „Nem török senki felett pálcát, aki aggodalomból távozott. Üzenem nekik, hogy hazavárjuk őket. Imádkozunk, hogy Isten engedje meg, legyen hova visszatérni a család itt maradt részéhez!” Tudni kell: a második világháború végén a falu szinte teljes férfilakosságát elhurcolták a Szovjetunióba, és nagy részük sosem tért vissza.

„Üzenem a távozottaknak, hogy hazavárjuk őket!”

A nagydobronyiak lelki vezetője megállapítja: „Egy háborút könnyű elkezdeni és nehéz befejezni. Ami Ukrajnában történik, azt igazolja, hogy a világ beteg hely lett.” Szerinte mindenekelőtt a pusztító hitetlenségből kell meggyógyulnunk a Jézus által meggyógyított holdkóros ifjúhoz hasonlóan, aki betegsége miatt tűzbe-vízbe beleesett. „Lássuk meg, hogy a világ hatalmasságai által felírt kezelési módok semmit nem érnek. Az is hamis gyógyszer, hogy most teletömik fegyverekkel az országot, boldog-boldogtalannak osztják a fegyvereket. Az sem volna megoldás, ha mindenkit belerángatnának a háborúba.”

A nagydobronyi tiszteletes végül hitet tesz amellett: az egyetlen megoldás Jézusnál, Jézusban van. „Ha erre rádöbbenünk, a világi hatalmasságok és az egyszerű emberek is megtanulják tisztelni egymás Isten által kiszabott határait, nem gázolnak át többé rajtuk.”

33

KÜLFÖLD AZ OROSZ KÜLPOLITIKA HÚSZ ÉVE

A birodalom visszavág KOHÁN MÁTYÁS

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése idején még egészen baráti volt Oroszország és a Nyugat kapcsolata, de két évtizednyi elhidegülés után eljött az ukrajnai háború szakítópróbája.

Moszkva immár a Keletre veti tekintetét. „Rendet vittünk Szíriába, javítottuk a kapcsolatokat Iránnal, Törökországgal – amely a szomszédunk és NATO-tag is.

A szomszédságpolitikánkat finlandizációnak nevezném, azaz olyan irányzatnak, amely minden szomszéddal jó, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fenntartására törekszik. Összességében Oroszország ismét felszálló ágban van, a versenytársaink pedig stagnálnak” – így értékelte a putyini Oroszország külpolitikáját az egyik legjelentősebb ellenzéki erő, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij.

Jellemző vonása az orosz politikának, hogy az ellenzék nem egyszerűen csak támogatja Putyin külpolitikáját, de még tüzeli is. Ez nem véletlen: orosz belpolitikai szemüvegen át nézve ugyanis a putyini külpolitika, bármit gondoljanak is róla a világban, sikertörténet volt eddig – az egyelőre beláthatatlan következményekkel járó ukrajnai háborúig.

Ebben persze hatalmas szerepe van a Vlagyimir Putyin és Borisz Jelcin közötti óriási kontrasztnak: 1999. december 31-én a távozó államfő, mint oly sok másik szakpolitikai területet, a külpolitikát is rémisztő állapotban adta át utódjának.

Az ország térdig gázolt a kaukázusi háborúban, saját területét sem tudta megvédeni az iszlamista terroristáktól, nemhogy komolyan vehető játékosként lett volna jelen a globális színen.

Az Egyesült Államok ekkor még olyan ártalmatlannak tartotta Oroszországot, hogy 2000-ben Bill Clinton amerikai elnök azt mondta Vlagyimir Putyinnak, nincs ellenvetése Oroszország NATO-csatlakozásával szemben. „A jelcini időszak sokkal engedékenyebb volt, a vörös vonalak, amelyeket Jelcin húzott, illuzórikusnak bizonyultak. Az oroszok gyakorlatilag elfogadták a NATO közép-európai bővítését” – mondja Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezető kutatója lapunknak.

Putyinnal ennek szakadt vége. Pedig első elnöki ciklusának elején látszott némi reménysugár arra nézve, hogy a két hidegháborús szuperhatalom tartósan rendezi viszonyát: a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadás 34

után Vlagyimir Putyin elsőként hívta fel George W. Busht, hogy teljes körű támogatásáról biztosítsa, 2002-ben pedig megalakult a NATO–Oroszország-tanács. Utána azonban jöttek a csalódások: az USA nem támogatta Oroszország saját „terrorellenes háborúját” a csecsenek ellen, amikor viszont a mostani ukrajnai támadáshoz hasonlóan ingatag ürügyekre hivatkozva megtámadta Irakot, nem kapott nemzetközi szankciókat. 2004-ben beléptek a NATO-ba a balti államok, amit Putyin a 2007-es Müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében keserűen kritizált.

2008-ra, a grúz háború idejére pedig világossá vált, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet a világot egyszerűen érdekszférákra újraosztani.

KÜLFÖLD

Az orosz államfő egy 2021-es kremlbeli beszéde alatt

FOTÓ: AFP / SPUTNIK / GRIGORY SYSOYEV

NYUGAT FELÉ: ÚJ HIDEGHÁBORÚ

Életbe lépett tehát a B terv: Magyarics szerint Putyin „lépésről lépésre próbálja visszaépíteni az orosz birodalmat – nem a szovjetet”. Ezért hagyott két szakadár orosz bábköztársaságot Grúzia északi részén, ezért erősítette meg a Moldova keleti részéből kihasított Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságot, ezért húzza magához egyre szorosabban az Oroszország és Belarusz Unióállama nevű szervezet meg­ alapítása óta Belaruszt, és ennek eredményét látjuk most is Ukrajnában. „Az amerikaiaknak erre nincs válaszuk, nem látom azt az amerikai stratégiát, amelyet George Kennan vagy Dean Acheson képviselt annak idején. Az amerikaiak általában csak reagáló erőként működnek, vagy még akként www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

sem – fogalmaz a szakértő. – Az Egyesült Államok stratégiaiatlan gondolkodásának következményeként lekötötte magát Afganisztánban és Irakban, amelyek végül is másod-, harmadrendű dolgok, és nem tudott elég figyelmet fordítani az igazán jelentős stratégiai kihívásokra.”

Oroszország kemény haderőfejlesztésével egyre egyértelműbbé tette, hogy Európában is számolni kell az érdekeivel.

Magyarics úgy látja, ha az Egyesült Államok komolyan gondolja, hogy szembeszáll valódi stratégiai riválisával, Kínával, „azt Európával és Oroszországgal együtt tudja megcsinálni, tehát az egyik lehetőség, hogy valamilyen módon kiegyezik az oroszokkal”. Abban azonban nem biztos a szakértő, hogy a jelenlegi washingtoni kormány erre 35

KÜLFÖLD

Vlagyimir Putyin és Barack Obama 2016-ban: messze túl a barátságon

Vlagyimir Putyin és Angela Merkel – egy bonyolult kapcsolat

képes lenne: „egy Nixon-kormányzat meg tudta tenni, de ott kitűnő szövetségese volt, támogatta az Északi Áramlat 2. azért más koponyák voltak, mint a mostani szürke és eléggé megépítését, ellenezte Grúzia és Ukrajna NATO-tagságát. másodrangú tanácsadók és vezetők”. Ha ez nem sikerül, és „Ez az álláspont meghatározó lényegében a mai napig a ideológiai indíttatásból a demokráciákat a diktatúrák ellen vezető német pártok körében” – mondja Bauer. fordító, Oroszországot Kína felé toló politikát folytatnak Időközben azonban – az orosz–amerikai kapcsolatok rommajd az amerikaiak, abból Magyarics Tamás szerint súlyos lásával – törések keletkeztek a német–orosz kapcsolatok mély problémáik származhatnak. rétegeiben is. 2007-ben Putyin beengedte Konni nevű fekete Ez a dilemma Európa bőrére megy – pedig az öreg kon- labradorját egy sajtótájékoztatóra, amelyet a közismerten tinensen sem indult rosszul a Vlagyimir Putyinnal való kutyafóbiás Merkellel tartott. A 2012-es orosz ügynöktörvény kapcsolatépítés. „Gerhard Schröder kancellár 1998 és 2005 elfogadásától vegzálni kezdték a nagy német pártalapítközötti hivatali idejében kifejezetten ványok oroszországi kirendeltségeit. jó volt Németország és Oroszország 2014-ben pedig a Krím annexiójával végviszonya. Ekkor hagyták jóvá az Északi képp beállt a mosolyszünet. A kancellár „Amerika mint közös Áramlat 1. megépítését” – emlékezkovácsolta egységbe az Oroszország ellenség összehozza tet Bauer Bence, az MCC Magyar– elleni szankciók mögött a franciákat, Német Intézetének igazgatója. „Gerd” Oroszországot és Kínát” akik meg szerették volna tartani jöés „Vologya” egykor még közösen tarvedelmező orosz fegyver­bizniszüket, és a lengyeleket, akik kevesellték az totta születésnapját, rekordokat döntött a német–orosz kereskedelem, Hans intézkedéseket. A 2015-ös minszki tűzEichel pénzügyminiszter lyukacsos költségvetéseit gyakran szüneti egyezmény letárgyalása sem sikerült volna Merkel pótolták ki az időben érkező orosz államadósság-törleszté- nélkül – mostanra pedig, hogy Putyin alig ismeri az új sek, Schröder pedig közvetített a Nyugat és állítása szerint kancellárt, végleg oda a különleges orosz–német viszony. „vegytiszta demokrata” barátja, Putyin között. A schröderi Bauer Bence szerint „ideológiai elemek dominálta külpolitika vezetés segített beléptetni Oroszországot a G8-ba és a Ke- rajzolódik ki a német koalíciós szerződésben”. reskedelmi Világszervezetbe, de segített lenyomni Putyin torkán a kiotói kibocsátáscsökkentési egyezményt és a KELET FELÉ: PRAGMATIKUS 2004-es ukrajnai narancsos forradalmat is, amely Ukrajna KAPCSOLATÉPÍTÉSEK első Nyugat-barát elnöke, Viktor Juscsenko megválasztásá- Van viszont valaki, akinek Oroszország-politikájában semhoz vezetett. Az orosz államfőnek jó ideig szerencséje volt miféle ideológia nem rajzolódik ki, ez pedig Törökország Gerhard Schröder utódjával, Angela Merkellel is. Az oroszul elnöke. Recep Tayyip Erdoğan úgy épített fel katonai együttis beszélő keletnémettel könnyen megértette magát a volt működést Vlagyimir Putyin Oroszországával, hogy országa NDK-s KGB-tiszt, s így Merkel hosszú ideig Oroszország NATO-tag, és néha a Közel-Keleten ellentétes oldalon harcol 36

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / SPUTNIK / ALEXEI DRUZHININ, AFP / SPUTNIK / EVGENY ODINOKOV, AFP / SPUTNIK / ALEXEI DRUZHININ

Keleti kényeztetés: Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök koccint Tádzsikisztánban 2019-ben

az oroszokkal. Míg Európában hónapról hónapra változott a politikai helyzet az Északi Áramlat 2. körül, a Török Áramlat szép csendben megépült, így már hazánk sem Ukrajnán keresztül kapja a gázt. „Oroszország a törökök legfontosabb gázexportőre. Épül Akkuyuban az oroszok atomerőműve, az orosz turistáknak a török tengerpart fontos üdülési célpont, és rengeteg török cég működik az orosz piacon – sorolja az együttműködés területeit Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. – Nem véletlen, hogy Ankara nem csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz.”

Az orosz–török kapcsolat Egeresi szerint „pragmatikus, de messze nem baráti”, s nem tett neki jót az oroszok 2015-ös szíriai beavatkozása az Aszad-kormány pártján. Súlyosbította a helyzetet, hogy a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet. „Az erre adott orosz szankciók súlyos veszteségeket okoztak a török gazdaságnak, de a fagyossá váló viszonyt végül 2016 közepén rendezte Erdoğan bocsánatkérése” – így a szakértő. A katonai együttműködés ma is kétarcú: Törökország az Egyesült Államok határozott kérése ellenére orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszert szerzett be, Oroszország érdekeinek megfelelően megosztva ezzel a NATO-t. Viszont az ukránokkal is üzletelnek a törökök. „A katonai együttműködés 2016 eleje óta látványosan erősödött Kijev és Ankara között, az előbbi török drónokat is vásárolt, és beveti őket a most kibontakozó háborúban” – mondja Egeresi.

A putyini külpolitika legjobb befektetése azonban egyértelműen a kínai kapcsolat újraélesztése. Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense világossá teszi: bár a Szovjetunió idejében nem volt szívélyes az orosz–kínai viszony, a 2010-es években Amerika mint közös ellenség „összehozta a feleket, mára a potenciális www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

konfliktusaikat rendezték vagy a szőnyeg alá söpörték, s hátukat egymásnak vetve igyekeznek ellenállni a nyugati nyomásnak”. Igaz, ez nem feltétlen támogatást vagy katonai szövetséget jelent. A felek 2001-ben kötöttek barátsági szerződést, 2004-re rendezték határvitáikat, 2011-ben pedig stratégiai partnerségre léptek – így amikor a Krím megszállása borított mindent Putyin Nyugat-politikájában, „a nyugati szankciók miatt Oroszország Kínához fordult segítségért, amit meg is kapott, persze nem ingyen”.

EURÁZSIAI EGYMÁSRA TALÁLÁS?

Az orosz–ukrán háború, a minden eddiginél keményebb nyugati szankciók és Putyin nemzetközi elszigetelésének idején a világpolitika fő kérdése az, hogy létrejön-e az orosz– kínai szövetség. „Az amerikai döntéshozók láthatóan elfeledkeztek Henry Kissingerről, aki ügyesen játszotta ki egymás ellen a szovjeteket és a kínaiakat, ehelyett most Pekinget és Moszkvát egyszerre akarják összeroppantani” – elemez Salát Gergely.

Szerinte azonban Kínában egyáltalán nem lelkesek Orosz­ ország ukrajnai háborúja miatt, és „olyan szövetségbe, amely adott esetben megkötné a kezüket, az oroszokkal se akarnak belemenni, hiszen abban érdekeltek, hogy tudjanak lavírozni a szereplők között, egy merev kétpólusú világban pedig ezt nem tehetnék”. A sinológus korábban azt is elmondta, Kína nem tudná átvenni az orosz gázt, ha Európa felé megszűnne az export.

Ez pedig kulcskérdés abban a korban, amikor születőben van a putyini birodalomépítés és a nyugati taktikátlanság szerelemgyermeke: egy világ, ahol Oroszország és európai szomszédai között a gázcsövek jelentik majd az egyetlen kapcsolatot.

37

Vlagyimir Putyin támogatói a 2012-es kampányban egy moszkvai stadionban

PUTYINI BELPOLITIKA

Oroszország megmentője vagy eszét vesztett diktátor?

KOHÁN MÁTYÁS

Több mint két évtizednyi uralmának első felében sikeresen stabilizálta és növekedési pályára állította Oroszországot – hogy a második felében csak egyre szigorodó hatalmi politikával tudja mindenáron kezében tartani az irányítást. Mérlegen Vlagyimir Putyin belpolitikája. „Úgy döntöttem, megnevezem azt az embert, aki szerintem képes a társadalom konszolidációjára, és a legszélesebb politikai hatalom birtokában biztosítani Oroszország reformjának folytatását. Ő lesz majd képes maga köré gyűjteni azokat, akiknek az új, 21. században meg kell majd újítaniuk a nagy Oroszországot. Ő az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Tanács titkára, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója, 38

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.” Egész legendárium kering arról, miként vetett szemet az Oroszországot irányító hatalmi kör, a „család” Vlagyimir Putyinra mint az öregedő, alkoholproblémákkal küzdő Borisz Jelcin utódjára – és a reformok folytatása nem is maradt el. 13 százalékos, egykulcsos jövedelemadó, bankreform, földreform, bérlakásreform, munkaügyi reform, segélyemelés, fizetésemelés, sorkatonaság

FOTÓ: AFP / PHOTO / YURI KADOBNOV

KÜLFÖLD idejének megfelezése: Putyin első két ciklusában, 2000 és 2008 között addig fúrt-faragott a lepusztult, posztszovjet jelcini Oroszországon, amíg át nem vezette a 21. századba.

1999 és 2013 között Oroszországban megtízszereződött az egy főre jutó bruttó hazai össztermék, a hatodára csökkent az infláció, a negyvenszeresére nőtt az aranytartalék, dollárban számolva a tizenötszörösére az átlagfizetés, 92-ről 11 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, nyolc évvel nőtt a születéskor várható élettartam, s a hosszú évekig szufficites költségvetés segített megképezni azt a stabilitási alapot, amelynek birtokában ma nyugodt lélekkel háborúzik Oroszország. „Ha Putyin elnöksége véget ért volna az orosz alkotmány szerinti két ciklus után, 2008-ban, akkor egészen más vezetőként vonult volna be a történelemkönyvekbe, mint most” – elemzi az időszakot Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója.

Elmondása szerint az államfő a nemzetközi kapcsolatokban „racionális, megbízható, erősödő partnerként jelent meg, odahaza pedig rendbe rakta a központi bevételeket, és stabilizálta a gazdaságot, Oroszország az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági és életszínvonalbeli növekedését élte át.

Putyin azonban nem csak gazdasági kormányzást folytat. „Átfogó, következetes célja és az elmúlt két évtizedes tevékenységének fő irányvonala Oroszország státusának helyreállítása a nemzetközi rendszeren belül” – mondja Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Oroszország-­kutatója.

Az elnökség második, a medvegyevi helycserét követő időszakában, 2012 után az ország rendbe rázását a birodalom­ építő külpolitika váltotta a prioritáslistán. Ez viszont már a Krím annexiója, a donbaszi konfliktus kezdete óta gátolja Oroszország gazdasági fejlődését, és közvetlenül csökkenti az oroszok reálbérét. „Putyin kormányzása első felének a nyertese egyértelműen a felemelkedő orosz középosztály és a nagyvárosok lakossága. Négy ciklus után azonban ez a középosztály már inkább a vesztesek közé sorolható, hiszen egyre kevesebb beleszólása van a politikába, s közben a nemzetközi elszigeteltség miatt a korábbi életszínvonalat és megszokott életmódot is elveszíti” – véli Bendarzsevszkij.

Birodalomépítés közben a hatalom is egyre inkább Putyin kezében koncentrálódik: a területi kormányzókat már nem a lakosság választja, hanem ő nevezi ki, négy- helyett hatéves az elnöki ciklus, szigorú jogi keretek között működik a sajtó és az ngo-világ, és kérlelhetetlenül lesújt a rendszer ökle azon potens politikai szereplőkre, akik a berendezkedés www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Achilles-sarkát, a korrupciót támadják. Ezen töprenghet ma a rácsok mögött a 2013-ban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, 2020-ban feltehetőleg novicsokkal megmérgezett, majd a Putyin állítólagos gelendzsiki kastélyáról szóló dokumentumfilmjének nyilvánosságra kerülése után bebörtönzött Alekszej Navalnij is. Ő a putyini Oroszország legnépszerűbb ellenzéki politikusa, de elnökválasztáson sosem indulhatott.

Ilyash György rámutat, „az elemzők többsége szerint Putyin rendkívül sikeresen tudta eddig kiegyensúlyozni Oroszország legbefolyásosabb csoportjait, a gyakran egymással versengő elitköröket, egyfajta döntőbíróként érvényesítve az akaratát. Mindazon szereplők, akik beálltak a fő cél, nevezetesen Oroszország státusának helyreállítása mögé, és hozzájárultak e célhoz, általában jól jártak, tudták növelni a személyes pozíciójukat, hasznukat is”. Közöttük is kiemelt hatalomra, megbecsülésre és jólétre tett szert a szilovikok csoportja, azaz a fegyveres erőknél dolgozó 2,6 millió orosz kormányzati képviselői – jelentős részben ez az oka annak, hogy a lakosság agresszív ukrajnai külpolitika miatt elszenvedett súlyos anyagi veszteségei nem hatnak vissza a politikai döntéshozatalra. A szilovikok számára az orosz birodalom visszaépítése minden érdeket felülír, ráadásul a fegyveres erők és a katonai döntéshozók között szép számmal vannak olyanok, akiknek importhelyettesítő vállalatai egyenesen anyagilag érdekeltek a szankciókban. Bendarzsevszkij Anton szerint Putyin Oroszországa ma „megállíthatatlanul halad a nemzetközi elszigeteltség felé Irán vagy Észak-Korea mintájára”, s az ország pénzügyi és technológiai hozzáférését gátló szankciók miatt menthetetlenül le fog maradni.

„Putyin sikeresen tudta eddig kiegyensúlyozni Oroszország legbefolyásosabb csoportjait” Bendarzsevszkij rámutat, „a belső feszültség csak fokozódik, és a megfelelő pillanatban a felszínre törhet”. Ilyash György világossá teszi, hogy „Putyin népszerűsége az elmúlt évtizedekben szinte egyszer sem ereszkedett hatvan százalék alá, ami szinte megdöbbentő”, valószínűtlen tehát, hogy az elnököt népfelkelés söpörhetné el. Valószínűbb, hogy az határozza majd meg Vlagyimir Putyin elnökségének – már csak biológiailag is – utolsó korszakát, hogy miként alakulnak a szilovikok, illetve az irányítást a 2020-as kormányváltás óta gőzerővel végző, de nemzetbiztonsági kérdésekre kevés hatást gyakorló technokraták erőviszonyai, és kikre hallgat majd inkább az államfő. Bendarzsevszkij szerint Putyin jogilag akár 2036-ig, 84 éves koráig is kormányozhat, de Ukrajna lerohanása is jelentheti politikai karrierje végét. Ilyash azonban óva inti a világot attól, hogy egy Nyugat-barát, pehelysúlyú elnökről álmodozzon. „A valóság az, hogy ennek a fordítottja is könnyedén megvalósulhat, tekintve, hogy az orosz eliten belül igen jelentős a héják befolyása.” Ez pedig nagyon nem a legjobb forgatókönyv a közeljövőnkre nézve.

39

EGY HÉT, AMELY MEGVÁLTOZTATTA A VILÁG MENETÉT MARÁCZI TAMÁS

A második világháború utáni első nagy európai háború első hetének krónikája.

2021 novemberében nagyszabású orosz hadgyakorlat kezdődik az ukrán határ közelében, ukrán források százezres csapatmozgást becsülnek. Az amerikai elnök december 7-én figyelmezteti először Moszkvát, hogy Ukrajna megtámadása esetén kemény büntetőintézkedésekkel számolhat. December 17-én az orosz vezetés elküldi biztonsági követeléseit a NATO-nak és az Egyesült Államoknak. Január közepén orosz katonák érkeznek Belarusz területére közös hadgyakorlatra, később a Krím félsziget közelében is hasonló csapatmozgás történik. Február 17-én kiújulnak a harcok az ukrán és az orosz szeparatista erők között a Donbaszban.

Február 21.: Vlagyimir Putyin televíziós beszédében bejelenti, hogy Oroszország független államként ismeri el a kelet-ukrajnai két orosz szakadár entitást, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, és békefenntartó mandátummal orosz csapatokat vezényel a Donbaszba. Néhány órával 40

később videófelvételek jelennek meg a közösségi médiában arról, hogy orosz egységek lépnek át a kelet-ukrajnai területekre. Az ukrán elnök kéri, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Február 22.: Az orosz parlament megszavazza a felhatalmazást a donbaszi katonai akcióra. Az ukrán államfő kiadja a parancsot a tartalékosok behívására, az amerikai elnök pedig közli: információik szerint Oroszország teljes körű háborúra készül Ukrajna ellen. A német kancellár befagyasztja az Oroszország és Németország között, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 2. gázvezeték üzembe helyezését.

Február 23.: Rendkívüli állapotot vezetnek be Ukrajna teljes területére. Az ukrán elnök az Oroszországban tartózkodó honfitársait az ország elhagyására kéri, Joe Biden pedig bejelenti az amerikai gazdasági szankciók első körét.

Amerikai hírszerzési adatok szerint az ukrán határ északi,

KÜLFÖLD

FOTÓ: AFP / SERGEI SUPINSKY

Kijevi utcakép csata után február 26-án

keleti és déli oldalán már 170 ezer orosz katona áll készenlétben, tankok, légvédelmi ütegek, rakétakilövők, harci gépek várják hadrendben a támadási parancsot.

Február 24.: Hajnalban az orosz televízióban leadják Vlagyimir Putyin előre felvett bejelentését, amelyben közli, különleges katonai művelet megkezdésére adott parancsot az orosz hadseregnek Ukrajna ellen. Néhány perccel később elkezdődik a légitámadás több tucat ukrán város ellen; majd három irányból, a belarusz és az orosz határról dél felé, illetve kelet és dél felől is megindul az orosz szárazföldi támadás.

Az első ukrán város, amelyet elfoglalnak, Konotop, délután pedig meglepetésszerűen beveszik a kijevi Hosztomel katonai repülőteret, majd megszerzik a csernobili atomerőmű feletti ellenőrzést. A NATO arról dönt, hogy megerősíti katonai jelenlétét az Oroszországgal szomszédos szövetségbeli tagállamok területén. Az amerikai elnök bejelenti, hogy az invázió miatt befagyasztják több orosz bank amerikai vagyonát.

Február 25.: Hajnalban megkezdődik a főváros kijelölt célpontjainak bombázása, reggel az orosz szárazföldi egységek www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

észak felől elérik Kijev elővárosait. Hevesebb harcok dúlnak Herszon városánál, Csernyihivnél, valamint Szumi, Ohtirka és Harkiv körül is. Az oroszok elfoglalják az észak-krími összekötő csatornát, újraindítják a vízszolgáltatást a Krím felé. A városok lakói óvóhelyeken, pincékben, a metró föld alatti állomásain keresnek menedéket, egy részük pedig elkezd a nyugati országrészekbe, illetve külföldre menekülni: a lengyel, szlovák, magyar és román határátkelőhelyekre több tízezer ukrán érkezik.

Volodimir Zelenszkij ezen a napon elrendeli az ukrán hadsereg teljes harckészültségét, a 18 és 60 év közötti férfiak a mozgósítás miatt nem hagyhatják el az ország területét.

Később arra szólítja fel az oroszokat, hogy gyakoroljanak nyomást a Kremlre a háború beszüntetésére, Putyin pedig az ukrán hadsereget, hogy forduljon Zelenszkij ellen. Az ukrán kormány újabb fegyverzetszállítmányokat és újabb orosz­­ ellenes szankciókat kér a Nyugattól. Délután az oroszok beveszik a fekete-tengeri Melitopolt, estére pedig bekerítik Csernyihivet. Az ukrán hatóságok Molotov-­koktél készítésére kérik a lakosságot, és elkezdik a kézi lőfegyverek szétosztását a civil önkéntesek között. Az ukrán és az orosz kormány között megindul az üzenetváltás az esetleges béketárgyalásokról.

Február 26.: Kora hajnalban Kijevben folytatódnak a légicsapások, a déli elővárosokban is tűzpárbaj alakul ki a szemben álló hadtestek között, az ukrán légierő leszed két orosz katonai utasszállító repülőgépet. Az ellenállás miatt az orosz egységek nem tudnak behatolni a főváros belső negyedeibe, Vitalij Klicsko, a város polgármestere pedig kijárási tilalmat rendel el a hétvégére az orosz szabotőrök kiszűrésére. Szintén a kora reggeli órákban az oroszok légiés tengeri csapást hajtanak végre a fekete-tengeri partvidék települései ellen, az ukrán alakulatok itt is hatékonyan védekeznek.

Február 27.: Az orosz bombázásokban felrobban a Harkiv közelében fekvő gázvezeték, és rakétatámadás ér egy olajtározót is Vaszilkivnál. Az Európai Unió nyugati szövetségesei támogatásával szigorú pénzügyi szankciókat rendel el orosz érdekeltségekkel szemben, lezárja légterét az orosz repülőgépek előtt, és engedélyezi, sőt támogatja a fegyverek szállítását Ukrajnának. Vlagyimir Putyin válaszul elrendeli, hogy az orosz hadsereg állítsa „különleges harci szolgálatra” az ország nukleáris elrettentő képességeit.

Február 28.: Az ukrán–belarusz határon találkozik az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció, a megbeszéléseken körvonalazódik az álláspontok közeledése, de megegyezés nincs. Zelenszkij felszólítja az EU-t, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé, majd aláírja hazája csatlakozási kérelmét. A Nemzetközi Büntetőbíróság bejelenti, hogy vizsgálatot indít Oroszország ellen, felmerül ugyanis, hogy hadserege háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövetett az invázió során.

Március 1.: Keddi lapzártánkkor az orosz haderő folytatja Kijev és Harkiv ostromát, és katonai műholdfelvételek szerint egy hatvan kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart az ukrán főváros felé.

41

KÜLFÖLD

REAKCIÓ

A történelem végének vége | UGRÓSDY MÁRTON |

A KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI INTÉZET IGAZGATÓJA

Magyarországnak az az érdeke, hogy szomszédai stabil és gazdaságilag is erős országok legyenek.

Nehéz az ukrán háborúról írni vasárnap este egy oroszokkal kiváló üzleti kapcsolatokat ápoló (Hallo, csütörtökön megjelenő lapba, de megpróbálom a leHerr Schröder) német szociáldemokraták is a szankhetetlent, egy kicsit eltávolodva a napi történésektől. ciók mellett szavaztak, sőt a legújabb hírek szerint Először is, február 24-én hajnalban a magyar sajtó Németország a korábbi tabukat ledöntve radikálisan döntő része a koronavírus-járványhoz hasonló felkénövelni fogja katonai kiadásait is.

Harmadszor: az Egyesült Államok az igazán szültséggel tudósított a „hidegháború vége óta kitört fontos, Kínával zajló versenyben most éveket fog első európai háborúról”. Amivel csak az a baj, hogy elveszíteni. Valljuk be, Washingtonnak valójában 1991 óta Európában is számos fegyveres konfliktus másodlagos kérdés, hogy Harkiv felett milyen zajlott le, amelyből természetesen a délszláv hábozászló leng; de azt már most is látjuk, hogy az rúk érintették a leginkább hazánkat. Nem csak a európai egységfront összekovácsolása, az ukránok hozzánk érkező háborús menekültek (akiknek most, „bátorítása” és az egész – számára – proxiháború 2022-ben is példaértékű segítséget nyújt Magyarorfinanszírozása a jelentős politikai szág), hanem az időnként nálunk tőkeigény mellett két hosszú távú leeső bombák és más lövedékek „Putyin most szerzett kockázatot is hordoz. Egyrészt formájában is. Nem csoda, hogy néhány újabb még kiszámíthatatlanabbá teszi a magyar kormány minden eddigi az oroszokat, ahogyan azt a márüzenete arról szólt: a háborúból ellenséget magának” már atomháborús fenyegetések hazánknak ki kell maradnia, és is jelzik, másrészt rányomja az minél előbb le kell zárni a fegyveoroszokat Kínára, amivel pont res konfliktust. Magyarország érazt a (kényszer)szövetséget erősíti meg, amely a glodeke, hogy szomszédai stabil és gazdaságilag is erős bális amerikai hegemóniára a leginkább veszélyes. országok legyenek – végső soron a külhoni magyar Kína pedig köszöni szépen az ajándék éveket: amíg közösségek számára is ez hoz majd boldogulást, az az USA az elfelejteni kívánt Kelet-Európára figyel, anyaország számára pedig új üzleti lehetőségeket. addig Peking tömegével építi és fejleszti katonai Másodszor: eddig az Európai Unió és a NATO eszközeit, erősíti gazdaságát, és kiterjeszti globális tagállamai eltérően gondolkodtak Oroszországról, befolyását, hogy még erősebb kihívást tudjon intézezt Vlagyimir Putyinnak az Ukrajna elleni támadásni Washington felé, már akár az eredetileg kitűzött sal egy csapásra sikerült megváltoztatnia. Az uniós 2049-es év előtt is. tagállamok, köztük azok is, amelyeknek jelentős De tudjuk azt is: nehéz jósolni, főleg, ha a jövőbefektetéseik vannak Oroszországban, példátlan ről van szó. A 2008-as grúziai invázió után másfél fegyelmezettséggel és gyorsasággal hoznak újabb és évvel a katinyi mészárlás emlékművénél elindult újabb szankciókat a moszkvai vezetés és érdekeltséaz orosz–lengyel megbékélés (igaz, Lech Kaczyński gei ellen, vállalva annak politikai és anyagi költségeit tragikus balesetben az életével fizetett érte), folyis. Korábban itt, a Mandinerben is sokat írtam az tatódtak a nyugati beruházások Oroszországban, európai stratégiai autonómia kérdéséről: most úgy tovább bővültek a kereskedelmi kapcsolatok, épültek látszik, ha lesz is stratégiai autonómia, az nem az az új gázvezetékek. A hír- és politikai ciklusok pedig Egyesült Államok, hanem Oroszország ellenében azóta csak rövidebbek lettek, úgyhogy még az is fog megvalósulni. Annak ellenére lehet ez így, lehet, hogy néhány év múlva ugyanúgy elfelejti majd hogy az eredeti elképzelés pont az USA-tól való a világ ezt a háborút is, mint Miheil Szaakasvili megkül­politikai és katonai elszakadást célozta volna aláztatását vagy éppen az immár tizenkét éve zajló meg. Putyin most szerzett néhány újabb ellenséget szíriai polgárháborút. magának, és ugyan recsegve-ropogva, de még az 42

META

Hogyan gondoljunk a pénzre, amikor háború van?

BÖSZÖRMÉNYI NAGY GERGELY

A BRAIN BAR JÖVŐFESZTIVÁL ALAPÍTÓJA

FOTÓ: BRAIN BAR

Túl sok figyelmet és energiát fordítunk egyes eseményekre, miközben elfelejtjük megérteni a hosszú távú trendeket. Ha a személyes befektetéseinkről van szó, ez életveszély – hangsúlyozza egy Szerbiából elszármazott nonkonform tanácsadó.

Szomszédunkban kitört a háború.

Ez az első, Magyarországot közvetlen közelről érintő katonai konfliktus, amely már az online híripar és vele a mindent elöntő dezinformáció korszakában zajlik – a délszláv háborúkat övező médiakörnyezet össze sem hasonlítható a mostanival. Mindannyiunk tudata az okostelefon képernyőjén futó hírfolyamokra gravitál, érthető szorongásunkat csak súlyosbítják az egymásnak ellentmondó jóslatok és értelmezések.

Viselkedésünk a háború napjaiban – amit nem láttunk jönni, s ami tőlünk alig kétezer kilométernyire zajlik – tökéletesen érthető. Mégis lehet, hogy hibás, különösen, ha a pénzügyeinket is átengedjük az érzelmeinknek. Egy új könyv arra tesz kísérletet, hogy segítsen a hideg racionalitás mentén értékelni a világ geopolitikai folyamatait, és azokhoz igazítani a személyes vagyonunkról való gondolkodást.

Szerzőnk, Marko Papic a kaliforniai óceánparton működő „alternatív befektetési tanácsadó”, a Clocktower Group vezetője, korábban a magyar származású elemző, George Friedman mentoráltja volt. Szerbiában látta meg a napvilágot, élt Irakban, Jordániában, Svájcban és Csehországban is.

Meggyőződése, hogy az egyes világpolitikai események fölötti aggodalomnak túl nagy, a hosszú távú trendek megértésének – a geopolitikai kontextusnak – pedig túl kicsi szerepet juttatunk a jövőhöz kapcsolódó várakozásaink kialakításakor.

A második világháború óta nagyon kevés egyszeri esemény gyakorolt valóban hosszú távú hatást a piacokra – ideértve 2001. szeptember 11-ét és vélhetően a covidjárványt is –, s közben képességünk a tartós folyamatok felismerésére az információs viharban jelentősen megkopott. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

KÖNYVEK A JÖVŐRŐL

Papic befektetőknek ajánlott logikája három pillérre épül.

Az első a materialista dialektika, a folyamatokat korlátozó keretek, körülmények számbavétele. A második pillér a diagnoszticitás, a kész elemzői értékelések helyett a jó minőségű adatok felkutatására és értékelésére való összpontosítás.

A harmadik a személy kontra helyzet dichotómia, az a szociálpszichológiai megközelítés, amely szerint a személyiség helyett a kontextus határozza meg az emberi viselkedést.

Ideje tehát visszafogni azon ref­ lexünket, hogy az újságok szalagcímei vagy a politikai kapcsolatokra hivatkozó elemzők és ismerősök útmutatásai alapján alakítsuk ki a befektetéseinkre vonatkozó stratégiánkat. A jövőt nem a politikai döntéshozók szándékai, hanem az előttük álló korlátok határozzák meg – amelyek ismerhetők és legtöbbször mérhetők is. Ezek a korlátok nem változnak olyan dinamikusan, mint azt az események alapján hihetnénk. Nem a politikai döntéshozók véleménye fontos, hanem az alkalmazkodásra való képességük – a trendek forrása ugyanis nem a vezető, hanem a vele szembeni elvárások változásai. „A fejlett világ választói preferenciái például a piacvezérelt, laissez-faire keretből egyre inkább az intervencionista politika felé mozdulnak el.” Még Kínában is ez a helyzet: a medián szavazó ottani megfelelője a növekvő középosztály, amely ma már a lakosság több mint ötven százalékát teszi ki. „A fő prioritás a gazdasági növekedés biztosítása számukra, mert ez Peking korlátja bármiféle cselekvés előtt. Ami akadályozza Kínát abban, hogy a középosztályt ellássa – beleértve az Egyesült Államokkal való versengést is –, csak a második helyen állhat.”

A geopolitikára úgy kell tekintenünk, mint az élelmiszerre. Naponta csak meghatározott bevitel ajánlott, és távolról sem mindegy, milyen tápanyagértékkel.

Marko Papic: Geopolitical Alpha. An Investment Framework for Predicting the Future. Wiley, 2020 43

PRECEDENS „Az államnak tartózkodnia kell attól, hogy az általános iskolákban különféle genderelméleteket oktassanak”

A család helyreállítását a családban kell kezdeni SÁNDOR LÉNÁRD

Felnőni éppen elég nehéz anélkül is, hogy a gyermekek megkérdőjeleznék a nemi identitásukat – véli Leonard Sax amerikai gyermekorvos és pszichológus, több nagy sikerű kötet szerzője.

44

Ennek a fordítottja, vagyis olyan család, ahol a fiú kitűnően teljesít az iskolában, a nővére pedig szórakozottsága miatt lemarad, rendkívül ritka. E tapasztalat fényében tettem fel azt a kérdést, hogyan fordulhat mindez elő.

Már az első, Why Gender Matters (a nemek jelentősé­ ge) című könyvében rámutatott azokra a veleszületett különbségekre, amelyek a nemek között fennállnak.

Mire helyezte a hangsúlyt a vizsgálatában, és milyen főbb következtetéseket fogalmazott meg?

Nem mondanám, hogy egyetlen kérdésre összpontosítottam. Azt próbáltam megérteni, hogy a gyakorlatomban

FOTÓ: WIKIPÉDIA

Pszichológus és gyakorló gyermekorvos, emellett négy olyan könyv szerzője, amely a nemek szerepét, valamint a gyermeknevelés és a családvédelem kérdéseit tárgyalja.

Milyen segítséget jelentett az egészségügyben eltöltött gyakorlata a megalapozott következtetések levonásában?

Háziorvosként közvetlenül megtapasztalom azokat a problémákat, amelyekkel a családok szembesülnek. Számos olyan családot láttam, amelyben a leánygyermek szorong és depressziós, de jól teljesít az iskolában, a bátyja pedig kifejezetten rossz tanulónak számít, és az idejét videójátékokra pazarolja a szobájában. Bár utóbbi elégedett, közel sem használja ki a benne rejlő lehetőségeket. Ez az általános trend.

PRECEDENS miért lehet látni ekkora különbségeket a lányok és fiúk teljesítménye és eredményei között. Az 1980-as években a Pennsylvaniai Egyetemen pszichológiából doktoráltam, ott tanultam azokról a veleszületett tulajdonságokról, amelyek miatt a nők és a férfiak eltérően látnak, hallanak, érzékelnek, valamint agyfejlődésük pályája is eltér.

Azóta persze sok kutatást tettek közzé ezen a területen. A kötet elkészítésének egyik fő célja az volt, hogy ezek a kutatások a szélesebb közönséggel is megoszthatók legyenek.

ÖSSZEOMLOTT SZÜLŐI TEKINTÉLY

Pierre-Auguste Renoir: Az Henriot család (1875)

The Collapse of Parenting című könyvében Leonard Sax egészségügyben és orvoslásban szerzett tapasztalatait és elméleti tudását ötvözve azt figyelte meg, hogy az utóbbi három évtizedben az amerikai és a nyugati kultúrában a szülők autoritásra folyamatosan csökken. Ma már sokszor a gyermekek választják meg, mi lesz vacsorára, ők szabják meg, mikor akarnak aludni, sőt néha azt is, melyik iskolába szeretnének járni. Eközben a szülők egyre bizonytalanabbá válnak a saját szerepüket illetően.

A gyermekeket célzó televízió-műsorokon és a különféle internetes programokon keresztül a szülőkkel szemben tanúsított egyfajta tiszteletlenség és az „élj a mának” kultúrája terjed a fiatalok körében. A szülői autoritás szerepének csökkenéséből fakadó űr helyét ez az attitűd veszi át a gyermekeknél.

Leonard Sax arra világít rá könyvében, hogy e tendenciák eredményeként a tizenéves gyermekek fizikai állóképessége csökken, iskolai eredményük és teljesítményük romlik.

Nagyobb valószínűséggel válnak idegessé és szenvednek majd depresszióban. Mindennek eredményeként a harminc évvel ezelőtti nemzedékhez képest a mai gyermekeknek jóval törékenyebb a személyiségük.

www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Számos szakértő rámutatott arra, hogy az iskolákat és egyetemeket egyre inkább el­ uraló progresszív szemlélet veszélyezteti a fiatalok értelmi fejlődését és személyi integritását, valamint a szülők gyerme­ keik felneveléséhez fűződő jogát. Milyen veszélyeket lát e tekintetben?

A progresszív ideológia térnyerésével kapcsolatban a legégetőbb aggályom a nemi identitás megkérdőjelezése. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia olyan hivatalos irányelveket adott ki, miszerint ha egy ötéves fiú azt állítja magáról, hogy lány, akkor meg kell változtatni a nevét mondjuk Emilyre, és női ruhát kell ráadni. A testület szerint bármi más szemellenzős maga­ tartás lenne. Ez az iránymutatás azonban nem bizonyítékokon alapul, sőt valójában ellentmond a fellelhető bizonyítékoknak, amint azt röviddel az iránymutatások kiadása után megjelent írásomban összegeztem. Az efféle útmutatások rendkívül károsak. Felnőni éppen elég nehéz anélkül is, hogy a gyermekek megkérdőjeleznék a nemi identitásukat, és már az általános iskolától problematizálnák.

A családokat a legfontosabb kisközössé­ geknek is szokták nevezni, kulcsfontos­ ságúak a személyiség formálása terén.

Véleménye szerint milyen szerepet kell betölteniük a világ jelenkori szellemi fe­ nyegetései közepette?

Szerintem nem igazán szellemi vagy intellektuális kihívásokról, hanem inkább a jelenkori világ erkölcsi problémáiról beszélhetünk. Az intellektuális kihívásokra ugyanis észérvek alapján válasz adható.

Amivel viszont a szülők és a családok most szembesülnek, elsősorban erkölcsi válság.

45

PRECEDENS

„Amivel a szülők és a családok jelenleg szembesülnek, elsősorban erkölcsi válság”

osztályzatot kapna a vizsgán, mint hogy a jó jegyért csaljon.

Nem szabad természetesnek vagy magától értetődőnek venni, hogy a gyermekek tisztában vannak ezzel. Az utóbbi húsz esztendőben robbanásszerűen megnőtt a csalás gyakorisága az Egyesült Államokban, amit a The Collapse of Parenting (a szülőség összeomlása) című könyvemben is dokumentálok.

Ennek részben az az oka, hogy sok szülő a becsületesség helyett csak a győzelemre, a jó tanulmányi jegy megszerzésére helyezi a hangsúlyt.

Az amerikai gyerekek olyan kultúrában nevelkednek, amely azt tanítja, hogy a legfőbb követendő cél, hogy híresek és gazdagok legyenek. Az amerikai kultúra előbbre valónak értékeli a győzelmet vagy a hírnevet, mint a helyes cselekedetet. Ezek végső soron nem szellemi, hanem morális és spirituális fenyegetések.

Hogyan lehetne leküzdeni őket?

A szülőknek megfontoltan és tudatosan más nevelési modellt kell választaniuk. Világossá kell tenniük, hogy a helyes cselekedet fontosabb, mint a győzelem. Ez olyan egyszerű dolgokkal kezdődik, mint például az érdemjegy, amelyet a gyermek a dolgozatára kap. A szülőnek azt kell tudatosítania a gyermekben, hogy inkább szeretné, ha rosszabb 46

És mik az első lépések ebbe az irányba?

Néhány olyan javaslatot fogalmaztam meg, amelynek egyáltalán nincs költségvonzata. Javasolom például, hogy a családi étkezés legyen prioritás. Ha egy iskola utáni elfoglaltság rendszeresen az otthoni vacsora idejére esik, akkor azzal az elfoglaltsággal fel kell hagyni. A hálószobában nem szabad televíziót tartani. Csak egyetlen televízió legyen egy háztartásban, mégpedig a nappaliban. Az autóban ne használjunk se fülhallgatót, se headsetet. A kocsiban töltött idő során nem a zenére, hanem egymásra érdemes figyelni.

A hálószobában sem telefonnak, sem más informatikai eszköznek nincsen helye. Az alvásidő alvásra való.

FOTÓ: MANDINER-ARCHÍV

LEONARD SAX

1960-ban született. Gyermekorvosként és pszichológusként dolgozik a pennsylvaniai Chester megyében.

Négy, szülőkről szóló könyv szerzője, amelyek közül a The Collapse of Parenting a The New York Times sikerlistájára került. Rendszeresen szerepel szakértőként az amerikai és a nemzetközi médiában.

Az említett könyvében úgy érvel, hogy a szülők az utóbbi időkben egyre inkább felhagynak neveléssel. Véleménye szerint miért változik meg a család szerepe a nyugati tár­ sadalmakban? Milyen szerepet játszhatnak a közösségek és az állam ennek helyreállításában?

Norbert Elias német szociológus írt arról, hogy a 20. század második felében milyen jelentős változások köveztek be a családban. Ezek között szerepelt a szülői tekintély elvesztése.

Az európai szülők már nincsenek tisztában azzal, milyen autoritás illetheti meg őket. A Statusunsicherheit, vagyis a bizonytalan állapot kifejezést használta a szülők leírásához.

A szülők ma bizonytalanok, kételkednek saját autoritásukban. A közelmúltban Frank Furedi, a Kenti Egyetem szociológiaprofesszora tanulmányozta a tekintély, ideértve a szülői tekintély összeomlását, írása bemutatja, hogyan kezdődött ez a folyamat az 1930-as években, és hogyan burjánzik napjainkban. Ami a kérdésnek az állam szerepéről szóló részét illeti, nem igazán látom az állam szerepét, leszámítva, hogy tartózkodnia kell attól, hogy az általános iskolákban különféle genderelméleteket oktassanak. A család helyreállítását a családban és a közösségben kell elkezdeni.

A The Collapse of Parenting című könyvet azzal a reménnyel írtam meg, hogy a szülők bátorítást nyerhetnek belőle.

PRECEDENS

A méltóság – az meg mi? | DELI GERGELY |

REAKCIÓ

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM REKTORA

António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervea maga relativisztikus agendáját végrehajthassa. Ezt zetének főtitkára a minap A közös értékek alkonya azonban úgy tenné meg, hogy hallani sem akar Istencímmel jelentette meg rövid eszmefuttatását. Arról ről és arról, hogy az ember az ő képére teremtetett. értekezik, hogy a globális kormányzás éppen abban Ez az első oka annak, hogy képmutatásba menekül. a pillanatban vall kudarcot, amikor a világnak össze Az emberi méltóságot a jog is szakrális fogalomként kellene fognia a globális problémák megoldásáért. kezeli, de már az isteni elem nélkül. A sérthetetlenség „Reformokra lesz szükség, ha meg akarjuk valófogalma ennek az eszköze: látszólagos szentséget sítani közös elképzeléseinket, amelyeket a béke, a kölcsönöz az emberi méltóságnak, amelyet azonban fenntartható fejlődés, valamint a mindenkit megilleelőzetesen megfosztott metafizikai többlettartalmától. tő emberi jogok és méltóság közös világszintű céljai A másik ok, amiért a modern jogrendszerek jelentenek.” Azt, hogy mi a béke, a fenntartható belefutnak a méltósággal kapcsolatos képmutatásfejlődés és az emberi jogok, még csak-csak el tudjuk ba, összefügg az elsővel: hasonlóképpen egy hiányt képzelni. De miért van szükség a mélakarnak elkendőzni. Ebben az esettóság emlegetésére? ben a hiány nem az emberen túlitól „Nem globális Az emberi méltóság fogalma az való megfosztottságot jelenti, hanem egyik legsúlyosabb képmutatás a magának az embernek a hiányossákormányzásra, modern jogrendszerekben. Számos gát. A modern emberkép lényegében hanem globális nyugati ország alkotmánya kimondja az ember önmagában, az abszolút önkormányzásra ember, minden érték végső mércéje. az emberi méltóság sérthetetlenségét. van szükség” Első olvasatra ez nemes és emelkedett Nietzsche óta azonban tudjuk, hogy gondolat. Azonban nem kell túl sokat az abszolút ember üres, sem méltógondolkodnunk, hogy két zavarba ejtő sága, sem jogai, sem kötelezettségei kérdéssel szembesüljünk e kijelennincsenek. Ahhoz, hogy az emberi tés kapcsán. Egyrészt: miért hazudunk az emberi jogok egész rendszerét az önmagában álló emberre méltósággal kapcsolatban? Egyértelmű, hogy az fel lehessen állványozni, szükség van a méltóság emberi méltóság sérelmet szenvedhet, ahogy sajnos kilúgozott fogalmára. nap mint nap megtörténik. Másrészt: ha komolyan Képmutatás az is, amikor egy jogi érvelésben az vesszük is a tényellenes állítást az emberi méltóság emberi méltóságot egyszerűen az Isten képére való sérthetetlenségéről, minek kell foglalkoznunk vele? teremtettségéből vezetjük le. Ez ugyanis nem más, Ha valami sérthetetlen, miért törődjön vele a jog? mint a felelősség elhárítása. Mintha mi, emberek Ugye, nem is olyan egyszerű problémák ezek? nem tehetnénk azért, hogy a másik ember velünk Miért járnak el a modern jogrendszerek ilyen fariegyenlő méltósággal bírjon. Ha a másik személy zeus módon? A válasz a túlhajtott individualizmusban méltóságát tőlünk függetlenül is adottnak tekintgyökeredzik. Az emberi méltóság gondolatát, nevezejük, Pilátusként moshatjuk meg a kezünket minden tesen azt az elképzelést, hogy az emberi létezés önmaemberi szenvedés láttán. Az emberi méltóságot gában, bármilyen, az egyénre vonatkozó érdem vagy helyes jogi felfogásában nem alanyi jogként, hanem erény nélkül, sőt minden ember tekintetében egyenlő elsősorban alanyi kötelezettségként kell megköze­ mértékben értékes, a kereszténységnek, illetve a zsidó lítenünk. E kötelezettség címzettjei nemcsak az vallásnak köszönhetjük. Az egyenlő értékesség alapját államok, hanem az egyének is. Rajtunk múlik, hogy az biztosítja, hogy ember Isten képére teremtetett. a másik ember, a felebarátunk egyenlő méltósággal Az emberi jogi individualizmusnak szüksége van az bírjon. Nem globális kormányzásra, hanem globális egyenlő emberi értékesség doktrínájára ahhoz, hogy önkormányzásra van szükség. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

47

MAKRONÓM

Dolgozó a Félegyházi Pékség Kft. kiskunfélegyházi üzemében

Így duplázták meg a reáljövedelmünket SEBESTYÉN GÉZA

KÖZGAZDÁSZ

„Amit az okos ember a fejében tart, nem a szívében” – Jonathan Swift szerint a találós kérdés megoldása a pénz. És bár abban jó eséllyel egyetértünk a Gulliver utazásai írójával, hogy valóban nem szerencsés, ha az anyagi célok az érzelmeinket is maguk alá gyűrik, az életszínvonalunk 48

fenntartásához mégiscsak szükséges, hogy a fizetésünk mértéke megfelelő legyen. Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakultak az inflációtól megtisztított, vásárlóerő-paritáson, dollárban számított bruttó reálbérek az utóbbi húsz évben.

FOTÓ: MTI / ROSTA TIBOR

Az elmúlt tizenkét év európai szinten is kiemelkedő foglalkoztatásbővülése és adóteher-csökkenése a bérdinamikával párosulva elképzelhetetlen mértékben növelte a magyar családok jövedelmének vásárlóértékét.

MAKRONÓM kult hazánkban a foglalkoztatottság rátája az utóbbi húsz évben. évben Magyarországon (2020-as amerikai dollárban). A 2001–2020-as időszak értékei az Ahogyan azt a 2. grafikon megmuOECD adatbázisából származnak, a 2021-es érték meghatározásához a KSH adott évi bértatja, a 21. század első évtizedében inflációs adatát használtuk. hazánk foglalkoztatási mutatója lényegében be volt betonozva az 57 százalék körüli szintre. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú magyar lakosság alig több mint felének volt csak bejelentett 27 500 állása. Ez a szint európai összevetésben nagyon alacsonynak számított, és 75 számos családnak tette nehézzé vagy 25 000 egyenesen lehetetlenné a saját erőből 70 való boldogulást.

22 500 2010 után gyökeres változást lát65 hatunk a dinamikában. A foglalkoz20 000 tatottsági ráta gyors ütemű növeke60 désbe kezdett, mely lendület még 17 500 2021-ben is tartott. Az elmúlt bő egy 55 kormányzati politikája töévtized 15 000 megeket vont be a munka világába.

50 A foglalkoztatási mutató több mint 15 százalékpontos emelkedése európai szinten egyedülálló. A 2010 utáni magyarországi bővülési dinamikát egyeAhogyan azt az 1. ábra mutatja, a 21. század első éveiben dül a balti államok tudták megközelíteni, ma pedig már ott dinamikusan emelkedett a magyar átlagkereset vásárló­ tartunk, hogy a munkahellyel rendelkező munkaképes korú értéke, 2004-ben azonban lelassult a növekedés üteme, majd lakosság arányát tekintve hazánk a kontinens legjobban néhány év stagnálás után 2009-ben jelentősen, 6 százalékkal teljesítő országai között szerepel. Ez egyben azt is jelenti, esett. A globális pénzügyi válság csak minket ütött meg hogy a fentebb bemutatott erőteljes bérnövekedésnek széles ilyen drámai mértékben a szűkebb régióban, a többi V4-es rétegek élvezhették a kedvező hatásait. országban stagnált vagy emelkedett a keresetek vásárlóereje.

A magyarországi átlagbér reálérté2. ábra A munkaképes korú lakosság foglalkoztatási mutatójának alakulása az elmúlt ke egészen 2016-ig stagnált, az utóbbi 20 évben Magyarországon (százalékban). A 2001 és 2020 közötti időszak adatai az OECD öt évben azonban újra dinamikus adatbázisából származnak, a 2021-es év értékének meghatározásához az Eurostat adaemelkedésbe kezdett. 2021-ben az áttait használtuk. lagos magyar munkavállaló jövedelme 25 szá­zalékkal több áru és szolgáltatás megvásárlását tette lehetővé, mint 2016-ban. A magyarországi béreknél egész Európában csak az észtországi 75 és a litvániai fizetések tudtak gyorsabb ütemben emelkedni.

1. ábra A vásárlóerő-paritáson számított éves bruttó reálbér alakulása az utóbbi húsz

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

FORRÁS: OECD, KSH

Növekvő bérek

Növekvő foglalkoztatás

70

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

65

FORRÁS: OECD, EUROSTAT

H. Jackson Brown, Jr. szerint ha olyan munkahelyünk van, ahol szívesen dolgozunk, az olyan, mintha öt nappal hosszabb lenne minden hetünk. Sokan azonban már annak is örülnek, ha egyáltalán van állásuk. A bérek előzőekben bemutatott dinamikája is csak azok számára érdekes, akik az adott időszakban foglalkoztatottak voltak.

A 2. ábra azt mutatja meg, hogyan ala-

52

60 55 50

48

44

40

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

HETI PLUSZ ÖT NAP

56

36

49

MAKRONÓM 3. ábra Az adóék alakulása százalékban az utóbbi húsz évben Magyarországon.

A 2001 és 2020 közötti adatok az OECD adatbázisából származnak, a 2021-es érték becslésénél figyelembe vettük, hogy a közel ötmillió munkavállaló nagyjából 40 százaléka volt jogosult a százalékos szja-visszatérítésre 2022-ben.

56

„2021-re a családok nettó jövedelmének vásárlóértéke már kétszer akkora volt, mint 2010 előtt” 12 000

52

000 A TELJES 11 KÉP

44

FORRÁS: OECD

48

Csökkenő adóterhek

A KÉT BIZTOS DOLOG EGYIKE

2021

2020

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

36

2019

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

40

10 000 Az, hogy egy átlagos magyar család anyagi helyzete 9 000 hogyan változott az utóbbi húsz évben, a fentebb bemuta8 000 tott három tényező eredője. Az átlag7 000kedvező hatással van bér növekedése 6 000 a munkával rendelkezők jövedelmére, a foglalkoztatás 5 000 bővülése szélesebb rétegeknek biztosítja a rendszeres 4 000 anyagi forrást, a munkabérre terhelődő adók csökkenése pedig több pénzt hagy a dolgozók zsebében.

Ahogy láttuk, a bruttó átlagbér a vizsgált időszak elején és végén emelkedett dinamikusan, a középső szakaszban stagnált. Ezzel szemben a foglalkoztatási mutató és az adóék a 21. század első felében volt lényegében konstans, az utóbbi három kormányzati ciklus idején pedig gyakorlatilag folyamatosan javult.

A 4. ábra megmutatja, hogy e folyamatok együttes hatása következtében hogyan alakult egy átlagos munkaképes korú magyar kézhez kapott munkajövedelmének vásárlóértéke.

Benjamin Franklin szerint két dolog biztos ebben a világban: a halál és az adók. Bár ez a tétel Magyarországon sem dőlt meg, a 2010-ben kezdődő adócsökkentési politika jelentősen mérsékelte az állami elvonás mértékét. Ez azt eredményezte, hogy a vállalat által kifizetett forintoknak egyre nagyobb hányada maradt a munkavállalóknál. A 3. ábra a béreket terhelő elvonások mértékének, azaz az adóéknek az alakulását mutatja az utóbbi húsz évben.

4. ábra A munkaképes korú magyarországi lakos átlagos nettó reáljövedelemének Ahogyan a 3. ábrán láthatjuk, a magyar alakulása az utóbbi húsz évben (2020-as amerikai dollárban). Az értékek az OECD, bérek adóterhei 50 százalék feletti szinten az Eurostat és a KSH adatai alapján a szerző számításai. ingadoztak 2010 előtt. Ezek az értékek európai összehasonlításban extrém magasnak számítottak, egyedül a belga munkavállalók munkajövedelmeit terhelte nagyobb állami elvonás. Mindez azt jelentette, hogy 12 000 2010 előtt minden megkeresett forintból 11 000 több gazdagította az államkasszát, mint 10 000 amennyit a dolgozó megkapott.

A 2010-es kormányváltás egyértelmű 9 000 és kedvező irányú változásokat hozott.

8 000 Az elmúlt három kormányzati ciklus7 000 ban lényegében folyamatosan csökkent a munkabérre rakódó állami elvonások 6 000 mértéke. A 2022-es személyijövedelem5 000 adó-visszatérítés pedig azt jelenti, hogy 4 000 a 2021-es évre Magyarország – modern történelme során először – bekerült az alacsony adóékkel működő európai orszá­ gok csoportjába.

50

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

FORRÁS: OECD, EUROSTAT, KSH

Növekvő jólét

MAKRONÓM A grafikon értékeit úgy kapjuk meg, hogy a vásárlóerő-paritáson számított éves bruttó reálbért megszorozzuk a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási mutatójával ezt pedig megszorozzuk azzal az értékkel, ami az adóéket száz százalékra egészíti ki, azaz a nettó és bruttó munkabér arányával.

Az ábra jól mutatja a korábban említett trendek együttes hatását. A 2010 előtti években a foglalkoztatási mutató és az adóék viszonylagos stabilitása okán a bruttó átlagbér irányította az értékek alakulását. A 21. század első évei jelentős emelkedést hoztak a családok kézhez kapott munkajövedelmét tekintve, az évtized második felében ez a növekedés megállt, majd 2006-tól a visszájára fordult. 2009 után a vizsgált mutató szintet ugrott, majd rövid stagnálás után egyre dinamikusabb emelkedésbe kezdett.

2021-re a családok nettó jövedelmének vásárlóértéke már kétszer akkora volt, mint 2010 előtt. A fogyasztási lehetőségek ilyen mértékű bővülése európai szinten kiemelkedőnek számít.

ROSSZ IDŐK, SZÉP NAPOK

5. ábra

A munkaképes korú magyarországi lakos átlagos nettó reáljövedelemének változásai az utóbbi öt kormányzati ciklus alatt (2020-as amerikai dollárban). Az értékek az OECD, az Eurostat és a KSH adatai alapján a szerző számításai.

Hogyan változott a magyar emberek jóléte az egyes ciklusok alatt?

3500 3000 1592

2500 2000 1500

444 377

515 63

1086

1000 500

1242 29

0 – 500

2002–2005 Bérnövekedésből

1459

496 317

–179 –264

–118

2006–2009

2010–2013

Foglalkoztatásnövekedésből

572

2014–2017

-

2018–2021

Adócsökkentésből

A gazdasági ciklusok soha nem függetlenek a kormányzati ciklusoktól. „Az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikája Az elemzés lezárásaként azt vizsgáltuk meg, hogyan alakultak a magyarországi tömegeket vont be a munka világába” nettó reálbérek az egyes kormányzati ciklusok alatt.

Az 5. ábra egy munkaképes korú magyarországi lakos átlagos nettó reáljövedelmének válto- mek értékének alakulását. A kezdeti pozitív trend az időszak zásait mutatja a változás okai szerint megbontva. Az oszlop végére negatívba váltott. leg­világosabb harmada a bruttó átlagbér változásának, a A 2010 és 2013 közötti négy évben a kormányzatnak középső a foglalkoztatási mutató alakulásának, a legsötétebb sikerült ismét növekedő pályára állítania a kézhez kapott pedig az adóék mozgásának 2020-as amerikai dollárban szá- munkajövedelem vásárlóértékét. A teljes időszakra számímított hatását mutatja. Az egyes oszlopok a feliratban jelzett tott bevételbővülés 696 dollárt tett ki. Ez azt jelenti, hogy négy évben mért bérjövedelem-változás összegét mutatják. nem csupán a trendváltás jött össze, hanem 2013 végén már Jól látható az ábra alapján, hogy az utóbbi öt kormányzati magasabb volt a magyarországi munkavállalók egy főre eső ciklus egyikének kivételével mindegyikben emelkedett a nettó jövedelmének vásárlóereje, mint 2005-ben. A növekedés családok által kézhez kapott munkajövedelem vásárlóértéke. nagy részét az adóék csökkenése adta, emellett jelentősen A növekedés mértéke azonban jelentősen eltért a pozitív javította a jövedelmi helyzetet a munkahelyek bővülése is. változásokat hozó kormányzati periódusok tekintetében.

A 2014 és 2017 közötti négy évben 2102 dollárral emelkeA 2002-vel kezdődő és 2005-tel záródó négy évben 1819 dett a munkaképes korú lakosság egy főre eső nettó munamerikai dollárral emelkedett egy átlagos munkaképes kajövedelmének vásárlóértéke. A mutató növekedéséhez korú magyarországi ember vásárlóerő-paritáson számolt mindhárom tényező hozzájárult, a legnagyobb mértékben éves kézhez kapott munkajövedelme. A bővülés elsődleges a foglalkoztatás növekedése támogatta meg a kedvező foforrása a bruttó átlagbér emelkedése volt. 2006 és 2009 lyamatokat. A 2018 és 2021 közötti négy évben pedig még között ugyanez a mutató 415 dollárral csökkent. Ennek fő nagyobb ütemben, 3428 dollárral növekedett az egy munkaoka akkor az adóék megemelkedése volt. Elmondhatjuk képes korú magyarországi lakosra jutó nettó bér értéke. Ezt tehát, hogy a 2002 és 2010 közötti nyolcéves időszakban a bővülést a bruttó átlagbér és az adóék javulása nagyjából alapvetően negatív trendek határozták meg a nettó jövedel- azonos mértékben okozta. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

51

SPORT

Minden segítséget megadunk az ukrán olimpikonoknak CSISZTU ZSUZSA

Elnökké választása óta kizárólag éles helyzetekkel találta szemben magát a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A kétszeres olimpiai, hatszoros világbajnok kajakos Gyulay Zsolttal a háború elől menekülő ukrán és kárpátaljai sportolókról, a Liu Shaolin Sándortól elvett aranyéremről és minden idők legsikeresebb magyar téli olimpiai szerepléséről beszélgettünk.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság erős politikai véleményt nyilvánít azzal, hogy kitiltja a nemzetközi sportese­ ményekről az orosz és a fehérorosz zászlókat és himnuszt. Ez helyes út? Úgy érzem, hogy Thomas Bach elnök a pekingi téli olimpia alatt igyekezett mindent megtenni, hogy eljuttassa a világ vezetőihez a sport egyetemes üzenetét a békéről, a szolidaritásról, az egymás iránti tiszteletről; nem véletlenül volt és lehetett ott Vlagyimir Putyin orosz elnök a megnyitón, ezzel is 52

FOTÓ: AFP / PATRICIA DE MELO MOREIRA

oldva a feszültséget az érintett országok konfliktusában. Nekem úgy tűnt, hogy Thomas Bach úgymond kimaxolta a lehetőségeit, azt mindenesetre meg kell érteni, hogy most arra szólítja fel a nemzetközi sportági szövetségek vezetőit, hogy haladéktalanul keressenek új helyszíneket az ez évben Oroszországba és Ukrajnába tervezett nemzetközi sporteseményeknek, hiszen a világ sportolóinak biztonságát szavatolni kell. Nem is várhat most mást a nemzetközi sportvilág, ilyen rizikót senki nem vállalhat a NOB nevében.

MOB-elnöksége első hónapjában összeakadt Thomas Bachhal; nyilván nem ilyen bemutatkozást tervezett a téli olimpián.

Valóban kissé zajosra sikerült ez az első hónap, de úgy érzem, sporto­lóink és a magyar olimpiai arany védelmében mindenképpen kifogást kellett emelnünk mindaz ellen, ami abban a bizonyos 1000 méteres döntőben történt Liu Shaolin Sándorral és a többi szereplővel.

Milyen gondolatok cikáztak önben, amíg vártuk a videózás utáni ítélet­ hirdetést?

Először is amikor a futam felénél megállították a versenyt, majd újraindították, megszólalt bennem a sportoló: láthatóan az egész mezőny besavasodott.

Wladár Sándorral, a Magyar Úszó Szövetség elnökével egyetértettünk abban,

FOTÓ: MÁTRAI DÁVID

Mit tehet a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként egy ilyen súlyos, háborús helyzetben?

Hátborzongató még a szót is kiejteni.

Mi viszonylagos békeidőben nőttünk föl, noha a délszláv válság közel volt hozzánk. Személyesen írtam most levelet az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság elnökének, a korábbi olimpiai és világbajnok rúdugró Szergej Bubkának, és minden segítséget felajánlottam, amivel az ukrán sportolókat támogathatjuk. Például azzal, hogy edzéslehetőséget, szállást, ellátást adunk nekik a magyarországi edzőtáborainkban.

Csatlakoztunk továbbá a Híd Kárpátaljáért programhoz, mert a Sportegyesületek Országos Szövetségével és a magyar sport meghatározó szervezetei­ vel közösen azt valljuk, nekünk is kötelességünk részt venni az Ukrajnából, különösen Kárpátaljáról a háború elől menekülők megsegítésében.

Roman Jaremcsuk ukrán focista a Benfica cseréjeként érkezett a pályára Lisszabonban a múlt vasárnapi meccsen.

A sportolót óriási ováció fogadta a stadionban, többen Ukrajnát támogató transzparenst emeltek a magasba

SPORT „Edzéslehetőséget, szállást, ellátást adunk az ukrán sportolóknak a magyarországi edzőtáborainkban”

hogy úszásban vagy atlétikában egy ilyen újraindítás elképzelhetetlen volna. Gondolja el, mondjuk egy 400 méteres vegyes szám alatt 150 méternél visszafújják a mezőnyt, vagy egy 400 méteres futót 200-nál leállítanak, hogy pihenés nélkül kezdje újra az egészet. Ez kizárt dolog. Itt a versenyzők mégis fegyelmezetten vették tudomásul, de a középfutamokban, amikor a koreaiakat kiszórták és a kínaiakat továbbjuttatták, már sejthető volt, hogy erősen lejt a pálya.

Ha ez az olimpiai döntő nem Kínában van, a miénk lenne Sanyi olimpiai aranya?

A végeredményre várva egyre erősebb lett bennem az érzés, hogy nem fogják így hagyni az eredményt. Azt mondták a szakemberek, hogy ami a pályán történt, az alapján szélsőséges esetben meg lehetett lépni Sanyi kizárását, de nem volt elegáns. Meggyőződésem, hogy csak Kínában történhetett így, kínai győzelemmel végül.

GYULAY ZSOLT

Vácon született 1964-ben. Kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó, sportvezető, 2022-től a MOB elnöke. Aktív kajakosként végezte el a Testnevelési Főiskola szakedző szakát 1991-ben, később a Külkereskedelmi Főiskolán is diplomát szerzett. 2001-től 2004-ig az Újpest FC ügyvezetője, 2007-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2009-ben a testület egyik alelnökévé választották. 2009-től 2011ig az olimpiai bajnokokat képviselte a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben. 2010 augusztusától a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A MOB elnöki teendőit társadalmi feladatként látja el. Nős, három lánya van: Blanka Olimpia junior világbajnok kajakozó, Rebeka magyar bajnok ritmikusgimnasztikus és Csenge Borbála.

www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Az ember igazságérzete nagy pofont kap ilyenkor…

Nem is nagyon bírtam magammal, azt éreztem, hogy le kellene rohanni és fel kellene borítani a bírói asztalt, mint egykor a ritmikusgimnasztika-versenyen a lányomnál, amikor igazságtalan pontszámot kapott. (Nevet) Bevallom, nem akartam ott ülni, mint hal a szatyorban. „Emberek! Elvettek egy magyar aranyérmet, ezt nem nézhetjük tétlenül!” – ezt duruzsoltam félhangosan, de akkor ott csak az óvásnak volt helye, amiről viszont már a benyújtás pillanatában tudtuk, hogy a Nemzetközi Korcsolyázószövetség szakemberei el­ utasítják. Ekkor úgy éreztük, hogy a MOB vezetése nevében ki kell állnunk a magyar érdekekért. Aznap este forródróton voltunk a Budapesten tartózkodó Kósa Lajossal, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökével és a szervezet szakembereivel, jogászaival. Nem gondoltam volna, hogy életem első hivatalos levele Thomas Bachnak meglehetősen erélyes hangú lesz, ám abban egyetértettünk, hogy nem csupán magyar szempontból, hanem a verseny alapvető tisztasága végett, a fair play és a részrehajlásmentes bíráskodás megsértése miatt, valamint Peter Worth bíró olimpiai esküjével ellentétes magatartása miatt etikai alapon támadnunk kell a döntést. A koreaiak is benyújtották kifogásaikat, a versenyszámnak tehát több vesztese is volt.

Hatalmas eredmény, hogy a NOB befogadta a panaszunkat, és továbbította a Nemzetközi Korcsolyázószövetségnek, hogy érdemben foglalkozzon vele.

Gondolom, abban nem reménykedhetünk, hogy ez utólag bármilyen hatással lesz az éremkiosztásra…

Sanyi kizárása miatt aligha, bármilyen eredménymódosítás egyenes beismerés lenne, de a panaszunk nem is ezt a célt szolgálta. Úgy mondanám, hogy ez egy szükséges és halaszthatatlan erődemonstráció volt, hogy megmutassuk: nem lehet velünk akármit megcsinálni. Később 1500 méteren egyetlen kínai versenyző sem jutott a döntőbe, továbbjuttatással sem. Azért is volt fontos ott és akkor megtennünk ezt a lépést, mert még hátravolt három sorsdöntő versenyszámunk. Nekünk nem azzal kell foglalkoznunk, 53

SPORT „Mindenképpen kifogást kellett emelnünk mindaz ellen, ami abban a bizonyos 1000 méteres döntőben történt” hogy egy ilyen NOB-nak küldött levél kellemetlen-e, hiszen a bíráskodás nem volt elegáns. A magyar olimpiai mozgalom kötelessége, hogy ilyenkor a sportolóink érdekében összezárjon. Ezzel együtt roppant nagy öröm és fantasztikus dolog, ami Kínában történt, hogy a magyar csapat minden idők legeredményesebb téli olimpiai szereplését produkálva húsz pontot szerzett a rövidpályás szak­ágnak köszönhetően.

akkor a májusi rendes közgyűlésen már remélhetőleg el is tudjuk fogadtatni, és szeptemberre megalakulhat a magyar sport igazi parlamentje.

Milyen létszámú volna ez az ideális „sportparlament”?

A korábban már leszűkített, 123 fős létszámot ideálisnak tartanám, ezzel minden szervezet megkapná azt a delegálási létszámot, amivel elégedett lehetne, és mindenkinek, aki tenni szeretne a magyar olimpiai mozgalom ügyéért, volna közgyűlési képviselete. Az elnökségnek is maradna dele­ gálási jogköre egyéni jelöltekre. A téli olimpia után erősen érzékelem, hogy a MOB megítélése mindig az olimpiai érmek számától függ, és az egyes sportágak eredményességéről szóló kérdések minden esetben a bizottság asztalán landolnak.

Látni kell azonban, hogy a MOB jelenleg nem rendelkezik olyan eszközzel, forrással, szakmai szankciókkal, amelyekkel befolyásolni tudná az olimpiai sportágak eredményességét. Remélem, a jövőben ez is megváltozik, sportszakmai értelemben ugyanis lelki szemeim előtt jóval fajsúlyosabb szervezetnek látom ezt a patinás közösséget a jövőben.

A téli olimpia végeztével, gondolom, az itthoni feladatok következnek. A programjában lényeges pont volt MOB-ból kizárt szakemberek, sportszakmai testületek és szerve­ zetek delegálási jogának visszaállítása; ezzel hogy halad?

Lesz egyéb személyi változás a vezetésben?

Utóbbival egyelőre nem foglalkozom, de vannak terveim, mindent majd a maga idejében. A Mészáros János vezette jogi bizottsággal már ezen a héten összeülünk, és nekikezdünk az alapszabály módosításának, hogy mindazon szervezetek delegálási jogosultságát visszaállítsuk, amelyeknek korábban megvolt ez a jogkörük. Ha jó ütemben haladunk,

KERESSE A NYERŐ CIKKET A MEGYEI HÍRPORTÁLOK CÍMLAPJÁN ÉS NYERJEN! Válaszoljon helyesen a cikkben található 3 kérdésre és nyerje meg a megyénkénti heti nettó 100 000 forintot vagy a játék végén nettó 1 000 000 forintot!

JÁTSSZON VELÜNK MINDEN NAP, HOGY BIZTOSAN RÉSZT VEGYEN A FŐNYEREMÉNY SORSOLÁSÁN! A játék ideje: 2022. március 1. – április 3.

Részletek és játékszabályzat a megyei hírportálok Húsvéti Milliók menüpontja alatt.

Az adatvédelmi tájékoztató megtalálható a www.mediaworks.hu/adatvedelem oldalon.

BAMA.HU

BAON.HU

DÉLMAGYAR.HU

BEOL.HU

KISALFÖLD.HU

BOON.HU

SONLINE.HU

DUOL.HU

SZOLJON.HU

FEOL.HU

SZON.HU

HAON.HU

TEOL.HU

HEOL.HU

VAOL.HU

KEMMA.HU

VEOL.HU

NOOL.HU

ZAOL.HU

KÖZÖS CÉLOK, KÖZÖS SIKER, KÖZÖS MEGOLDÁSOK LÉGY RÉSZE A TÖRTÉNETNEK! Legyél te is Összetartó, támogasd szakértelmeddel mások vállalkozását, hogy ők is támogatni tudjanak téged. Szerezz hasznos információkat a www.osszetartok.hu weboldalon!

CIRKUSZ ÉS ÁLLATSZERETET ÖSSZEFÉR FARKAS ANITA

FOTÓ: FICSOR MÁRTON

Színházi jellegű produkciók és az állatvédelmi törvények még szigorúbb betartása – a klasszikus cirkusz folyamatosan változik a kor és a közönség igényeire válaszolva.

Amellett, hogy igyekszik megőrizni az évszázados hagyományokat, a Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkuszaként a folyamatos megújulásban is élen jár.

Magyarország egyik legkelendőbb kulturális exportcikke a cirkuszművészet, és ez nemcsak az újcirkuszi produkciókra, hanem a műfaj klasszikus vonalára is értendő. A január elején immár tizennegyedik alkalommal megrendezett Budapest nemzetközi cirkuszfesztivál utóbbi folyamatos megújulására is igyekezett ráirányítani a figyelmet: a rangos seregszemlén a legsikeresebb magyar és külföldi produk­ ciókat, cirkuszigazgatókat, művészeti vezetőket látta vendégül a Fővárosi Nagycirkusz, emellett cirkuszpedagógiai és -építészettörténeti konferenciát is tartottak. A cirkusz­ pedagógia a múzeumpedagógia mintájára létrejött abszolút magyar „találmány”; a Fővárosi Nagycirkusz kisebb artista­ produkciókkal színesített fizika-, matek- és biológiaóráknak ad helyet, a zsonglőr feldobott labdái illusztrálta szabadesés 56

vagy az állatok testközelből való megfigyelése nagy élmény az ország minden részéből érkező gyerekeknek. A módszer iránt már számos országból érdeklődnek, ami jól jelzi, hogy a hagyományos cirkusz feladata ma már messze több, mint hogy bohóctréfákkal megszakított artistaszámokkal szórakoztassa a nézőket – a közönség igénye folyamatosan gyúrja-formálja ezt a művészeti ágat is.

NINCS ÚJ A NAP ALATT

„Azt szoktam mondani, hogy a cirkuszt nem kell megújítani, megújul az magától is. Az artisták pontosan érzik, hogy a nézői elvárások megváltoztak, és ma már jóval többet kell nyújtaniuk, mint akár tíz-húsz évvel ezelőtt. Ebben természetesen nagy szerepe van az újcirkuszi produkciók

ÉLET

„Cirkuszosnak lenni csodálatos élet, még akkor is, ha folyamatosan gyakorolni és fejlődni kell”

megjelenésének. A két irányzat egymásból táplálkozik, hiszen ugyanúgy az emberi teljesítőképesség határait feszegető artistaprodukciók az alapjai” – mondja Graeser József „Dodi” egykori híres artista, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai vezetője.

A markáns különbség a tálalásában, csomagolásában van.

Egy újcirkuszi előadás erősen színház jellegű, jellemzően egy konkrét történetet mesél el, a sztoriba koherensen beépítve az artistaszámokat. A klasszikus cirkuszban lazább a kapcsolat a műsorelemek közt, bár világszerte erősödő trend, hogy ide is bevonják a társművészeteket – nem véletlen, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak évek óta saját dramaturgja van Pál Dániel Levente személyében, illetve tavaly óta önálló balettkara. Talán a közel százhúsz éves, müncheni Krone az egyetlen, amely a cirkusz legrégebbi fajtáját műveli, azaz mindenféle átkötés nélkül csak úgy önmagukban követik egymást a produkciók. De ők is csak a téli időszakban, az állandó helyükön dolgoznak így, az év többi részében utazócirkuszként komplett, szinte művészi előadásokkal járják a világot. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

KELLENEK-E ÁLLATOK?

A hagyományos cirkuszhoz a kezdetektől hozzátartoznak az állatszámok, a vadállatok szerepeltetéséről azonban évtizedek óta nagy vita folyik. Egységes európai szabályozás még nincs, az országok maguk dönthetnek erről. Romániában például már 2017 óta nem léphetnek fel egyes vadállatok a cirkuszokban, miután a bukaresti Globus külső raktárát elpusztító tűzvészben tizenegy állat, köztük két szibériai tigris is elpusztult. A kontinensen több mint huszonöt államban van valamilyen tilalom. „Magyarország nem tartozik ezek közé, és lehet, hogy nem leszek népszerű a véleményemmel, de szerintem nincs is szükség efféle tiltásra. Minden magára valamit is adó kővagy utazócirkusz nagyon komolyan veszi az állattartást, és betartja az egyre szigorúbb szabályokat. Az igazán jó állatprodukciók az ember és állat között sok évezrede fennálló bámulatos és szoros kapcsolatot mutatják be, és nagyon fontos, hogy semmiféle agresszió, alá- és fölérendeltség nincs bennük. Mi a Fővárosi Nagycirkuszban nagyon figyelünk erre a magyar és a külföldi fellépők esetében egyaránt, már csak 57

ÉLET azért is, mert a klasszikus cirkusznak három pillére van: az akrobaták, a bohócok és az állatszámok. Nem véletlen, hogy az új műsorainkról érdeklődőknek mindig az az első kérdésük, hogy lesznek-e benne állatok, és ha igen, milyenek.

A mostani, a Tavaszváró fesztivál + címűben például kutyák vannak, és a sikerük felülmúlja a legvirtuózabb artistáékét is” – magyarázza az intézmény szakmai vezetője. Graeser József erősen furcsállja, hogy Spanyolországban például még macska sem szerepelhet cirkuszban, a bikaviadal viszont büszkén ápolt nemzeti hagyomány. Vagy – hoz egy másik példát – azt sem ellenőrzi soha senki, hogy a panellakás nyolcadik emeletén tartott farkaskutya megkapja-e a szükséges mennyiségű mozgást. Hangsúlyozza: bizonyított tény, hogy egy cirkuszi vadállat öt-tíz évvel tovább él az állatkertben tartott fajtatársainál, hiszen a fizikai­szellemi igényeit egyaránt kielégítik, megfelelő gondozás és tanítás mellett pedig szívesen szerepel, és e kettő együtt meghosszabbítja az életét.

Hasonlóan vélekedik Richter Kevin is. A húszéves fiatalember a nagycirkusz jelenlegi műsorában csoportjával egy akrobatikus hintaszámmal szerepel, az év nagy részében

ÖNMOZGÁNYOK ÉS MÁS VILÁGSZÁMOK

FOTÓ: KISCELLI MÚZEUM

Show és business Pest-Budán: kötéljárók, önmozgányok és más világszámok Pest-Budán címmel nyílt meg a magyar cirkusztörténet első tudományos értékű kiállítása a Kiscelli Múzeumban. A május 1-jéig látogatható tárlat a reformkor alakuló szórakoztatóiparát, mutatványosait, első cirkuszait mutatja be Budapest 1873-as létrejöttéig. Ez volt az az időszak, amikor bűvészek léptek fel a Nemzeti Színházban, és a Szózatot megzenésítő Egressy Béni „magyar népzenész társasága” mulattatta a szünetben a közönséget. A korabeli pesti hirdetményeket, plakátokat eredeti fölragasztásuk óta nem látta a nagyközönség, a nemzetközi előadók bemutatásához pedig harminc intézmény kölcsönözött kincseket Svédországtól az Egyesült Államokig. A kiállításon emellett olyan érdekes kérdésekre is választ kaphatunk, hogy kik voltak az első magyar és nemzetközi showmanek, miért fizetett és min ámuldozott a pesti közönség, amikor Kölcsey a Himnuszt írta, és kinek a műsorára volt kíváncsi Széchenyi István. A látogatók megismerhetik a műfaj első magyar és nemzetközi sztárjait, valamint műsoraikat is: vízen járók, térhatású képekre szakosodott mutatványosok, szaltózó műlovarnők, az első profi bűvészek, bábosok, légutazók produkciói elevenednek meg. Egyes témákhoz interaktív installációk kapcsolódnak, így például egy súly megemelésével a látogató összemérheti erejét a hajdani erőművészekével.

58

ÉLET

Ha egyedül nem megy, találj társakat!

Európa vezető cirkuszművészeti központja vagyunk – állítja Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, a műfaj megújításáért felelős miniszteri megbízott. Úgy véli, megkerülhetetlen a közeljövőben a szakmának megfelelő infrastrukturális fejlesztés.

FOTÓK: FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ / URBÁN ÁDÁM

FERENCZI-BÓNIS ORSOLYA Hogyan alakul át a hagyományos cirkusz?

Az évszázadok során sorra újultak meg az előadóművészetek ágai, a cirkuszművészetére az ezredforduló idején került a sor. A hetvenes-nyolcvanas években még azt hihettük, hogy a film, a televízió, majd évtizedekkel később az internet megjelenésével okafogyottá válik, sőt akár el is sorvadhat ez a csodálatos művészeti ág, de mára bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nem igaz, az élő, a néző számára kézzelfogható közelségben megvalósuló művészi teljesítmény mindenekfeletti hatással bír, és a társadalomnak igenis szüksége van rá. A megújulási folyamatban a cirkusz továbbra is a tradicionális cirkuszművészeti elemekre épít, de merít a társművészetekből, és az egyszerű szórakoztatásból az érzelmek, a társadalmi üzenetek átadása felé mozdul el. »

59

ÉLET viszont az édesapja alapította Richter Flórián Cirkusszal járja az országot. A család téli bázisa Szadán van, amelyet a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején megnyitottak a nagyközönség előtt is: az „első magyar autós szafariparkban”, amely azóta Kiskőrösre költözött, bárki testközelből láthatta a Richter-cirkusz állatait, köztük tevéket, zsiráfokat, elefántokat. „Születésem óta nagyon szeretem az állatokat. A lovakat és a tevéket különösen, részt veszek a gondozásukban, és ha tehetem, ott vagyok a szüléseknél is. Egyszer amikor a tevém elleni kezdett, én pedig éppen a Fővárosi Nagycirkuszban léptem fel, gyorsan elkéredzkedtem Doditól a finálé előtt, és még pont hazaértem a szülésre. Utána, hogy tudjam figyelni őket, két hétig mindketten itt voltak velem Budapesten, nappal a kifutóban, éjjel bent, a jó melegben. Szerintem ez is állatvédelem” – fogalmaz Richter Kevin.

Richter Kevin

„Az artisták pontosan érzik, hogy a nézői elvárások megváltoztak, és ma már jóval többet kell nyújtaniuk, mint akár tíz-húsz évvel ezelőtt”

60

FOTÓ: MITEM / NEMZETI SZÍNHÁZ

FOTÓK: FICSOR MÁRTON

NAPPAL MUNKA, ESTE CSILLOGÁS

Lelkesedése, kötelességtudata érthető, hiszen a nagy múltú európai – magyar, olasz, német – cirkuszos dinasztiába születve a génjeiben hordozza ezt a világot. „Sosem volt kérdés, hogy cirkuszos leszek, még járni is alig tudtam, már ez volt az álmom. Talán azért is, mert ennél szebb gyerekkort nem tudok elképzelni: a cirkuszban felnőni olyan, mintha egy nagy kertben lennél egész nap, egy óriási család tagjaként.

A cirkuszi gyerekek soha nem unatkoznak, hiszen reggeltől estig történik valami; bármilyen korán kelsz, már tuti gyakorol valaki. Öt-hat éves korunktól vannak kötelességeink is. Edzés, iskola, segíteni az állatok ellátásában, később a sátorépítésben, -bontásban – így telnek a mindennapok.

Nekem például édesapám csoportjából a legtapasztaltabb ember, egy egykori tornász volt az első edzőm, napi két órát dolgoztam vele. Reggelente pedig a családi hagyományokhoz híven lovas akrobatika volt. Amikor még túl kicsi voltam ahhoz, hogy csináljak valamit, akkor is folyton ott lézengtem, kicsit felálltam a lóra, aztán a lovon álló apám vállára, és szép lassan, szinte észrevétlenül megtanultam mindent” – emlékszik vissza a kezdetekre. A fiatal artista egyébként a hungarikum, világszerte ismert Magyar lovas posta szám Guinness-rekordját is tartja: huszonöt szabad idomítású lóval vágtatott egyszerre a tizenhárom méter sugarú manézsban, és érzése szerint további két-három állattal is elbírna.

Ami Kevinben ösztönösen megvan, azt nagyon nehéz egy kívülről jövő embernek megtanítani, veti közbe Graeser József. Egyelőre nincs gond az utánpótlással, a Baross Imre

ÉLET » Az újcirkusz is hatással van erre a folyamatra? Hogyan fér meg egymás mellett a kettő?

Valóban, a kortárs cirkusz, más néven újcirkusz is segíti a megújulást, de az csupán egy vékony szelete a cirkuszművészetnek.

A klasszikus cirkusz a társadalmi üzeneteket széles körben továbbító felületként a legerősebb. A Fővárosi Nagycirkusz heti nyolc előadására alkalmanként ezernégyszáz ember jöhet el.

Nincs még egy olyan előadó-művészeti ág, olyan színtér, ahol heti nyolc-, havi harmincezer fő fordulna meg. Ha leesik, vedd fel, ha elbotolsz, kelj fel, ha egyedül nem megy, találj társakat, és meglásd, megvalósulhat a csoda; a cirkuszművészet nézők tömegeit szólítja meg, ezrekhez közvetíti ezt az üzenetet.

FOTÓ: FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ / URBÁN ÁDÁM

FOTÓK: FICSOR MÁRTON

Graeser József „Dodi”

VIETNÁMI BAMBUSZCIRKUSZ

A Madách nemzetközi színházi találkozóra egy különleges cirkuszmozgásszínházi produkció érkezik hazánkba: a május 5. és 8. között a Fővárosi Nagycirkusz sátorcirkuszában látható À Ố Show a bambuszcirkusz, az akrobatika, a kortárs művészet és a színházi látványművészet egyedi ötvözete. A Lune Production műsorának címét adó „À Ố” a làng és a phố szóból ered, amelyek jelentése: falu és város. A különleges atmoszférát teremtő, élő zenés előadás szembeállítja egymással a vietnámi vidéki élet elragadó szépségeit, kulturális gazdagságát a gyors urbanizáció­ val. Rendezője, az 1977-ben vietnámi művészcsaládba születő Tuan Le ifjúként tehetséges zsonglőrnek számított hazájában, majd tizennégy évesen Németországba költözött, ahonnan nemzetközi turnéra indult különféle kabaré-előadásokkal. Ő az egyetlen vietnámi művész, aki tagja volt a világhírű Cirque du Soleil társulatának. 2010-ben megkapta a Zsonglőrök Nemzetközi Szövetségének kiválósági díját, amely a pályájuk csúcsán lévő zsonglőrök szakmai elismerése.

www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Milyen műsorszámok várhatók a jövő cirkuszában, pláne ha az állatok szerepeltetésének lehetősége megszűnik, vagy legalábbis jelentősen beszűkül?

A puszta trükkmutogatás ideje lejáróban van, érzelmekben gazdagabb, tartalmasabb előadásokat fogunk látni a jövőben.

Elsősorban a társművészetekkel közös lehetőségektől várom az elmozdulást, mivel a színház-, a tánc-, a mozgásművészet művelőivel közösen megalkotott műsorszámok, amelyeknek saját történetük van, szólítják meg igazán a közönséget.

Az állat megfékezését, betörését bemutató cirkuszi számok ideje már évtizedekkel ezelőtt lejárt, rég kikopott a cirkuszból, viszont a manézs lehetőséget nyújt az ember és állat közti harmónia, a felelős állattartás fontosságának megmutatására. Az életünkben jelentős szerepet játszanak az állatok, Európában vezető helyen állunk a felelős állattartásban – e gondolkodásmódot hol máshol lehetne jobban népszerűsíteni, mint egy olyan helyen, ahol az állatokkal való együttélésnek évszázados hagyománya van? Fontosnak tartom, hogy az ember és állat harmonikus együttélésének felmutatásához továbbra is színtér maradhasson a cirkusz. Ez a gondolat jelentősen átértékeli az ezzel kapcsolatos, egyelőre bizonytalan helyzetet.

A XIV. Budapest nemzetközi cirkuszfesztivállal egyidejű­ leg tartott szakmai és tudományos konferencián bemu­ tatták egy új cirkuszépület makettjét. Ez egyelőre csak álom?

Európa vezető cirkuszművészeti központja vagyunk. Nincs máshol a kontinensen olyan cirkuszközpont, ahol múzeum, könyvtár, tudományos adattár, elemzőműhely, cirkusziskola és az év minden napján telt házzal működő cirkuszépület lenne – megkerülhetetlen, hogy mindezen tevékenységeknek megfelelő infrastruktúrát építsünk. Jelenleg egy 1971-ben készült, elavult épületben dolgozunk, szükség van a megújulásra, hiszen magas színvonalú munkát csak megfelelő infra­ struktúrával lehet végezni. Bízom benne, hogy hamarosan előrelépünk e téren is.

Artistaképző Intézetben jelenleg négyszáz diák tanul ötödiktől az érettségiig, de érezhetően egyre több a pályaelhagyó.

Talán mert az új generációk kényelmesebbek, nehezebben bírják a lemondásokkal teli, kötött életformát, a lakókocsis „cigányéletet”, amihez nemcsak az esti csillogás, hanem a kemény fizikai munka is hozzátartozik. „Ezt megszeretni csak gyerekkorban lehet, és akkor nem nyűg lesz, hanem természetes dolog. Cirkuszosnak lenni csodálatos élet, még akkor is, ha folyamatosan gyakorolni és fejlődni kell. Mert a közönséget nem lehet becsapni. A magyart meg pláne nem, amelyik nagyon szereti a jó cirkuszt, és az évszázados hagyományaink miatt nagyon is ért hozzá.”

61

ÉLET

PATCHWORK

Az elegáns jazz doyenje

A vadak királynője

LEIMEISZTER BARNABÁS

FARKAS ANITA

62

Frici és Aranka, Aranka és Frici, amíg a filmet néztem, végig az járt a fejemben, hogy ki volt ebben a kapcsolatban a macska és ki az egér, és egyáltalán: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen szenvedélyes, vad és idegölő szerelmet még soha senkinek nem jutott eszébe mozivászonra vinni? Merthogy Karinthy Frigyes és Böhm Aranka kapcsolata szerelem volt, az nem kétséges, még ha majdnem megölték is egymást. Nem véletlenül híresült el az a parabola, amit Karinthy talált ki arról, hogy mi lesz, ha meghal, és fölkerül az égbe: „Jézus nagy tisztelettel átadja majd nekem a helyét az Úr jobbján, mondván, ez az ember még nálam is többet szenvedett, a Böhm Aranka férje volt.” Az Ady egyik múzsájaként is számontartott budapesti szépasszony persze nem véletlenül csavarta az ujjai köré a „legnagyobb magyar írót”. Különleges, hisztériára hajlamos, a klasszikus feleség szerepétől folyton

FOTÓ: GETTYIMAGES / BARBARA ZANON, WIKIPÉDIA

A világjárványig meglehetős sűrűséggel fordultak meg Budapesten a jazz nagyjai, most, a kényszerű szünet után Kenny Barron meghívása folytatja a sort. Az idén hetvenkilenc éves Barron az újság­ archívum tanúsága szerint 1989-ben Jon Faddis kvartettjével lépett fel Szegeden, bár gyanús, hogy az előre meghirdetett felállásban végül csere történhetett, a Csongrád Megyei Hírlapban megjelent koncertbeszámoló szerzője pedig nem volt elég tájékozott – és nem vett szemüveget. Azt írta ugyanis: „Barron, nő létére (!), zongorajátékában kemény akkordfűzésekkel kísért szólói leheletfinomak voltak.”

Nos, Kenny Barron nagyon is férfi, s az amerikai jazztársadalom egyik legtekintélyesebb tagja. A Hank Jones- és Tommy Flanagan-féle zongoraiskola követője, amelyet az elegancia, a visszafogottság, a lírai közérthetőség jellemez. Egyikük sem merészkedett, merészkedik túl a bebop által lefektetett zenei kereteken, de közös Kenny Barron bennük a nyitottság az új impulzusokra, az igény a – nem zenenyelvi, de a stílusokkal, különféle felállásokkal való – kísérletezésre. Barronék zenéje „mainstream” jazz, de összehasonlíthatatlanul többet rejt magában (mert önmagát organikusan, „belülről” építi tovább), mint az évtizedekkel ezelőtt megmerevedett kliséket játszó kisiparosoké.

Kenny Barron tizenkilenc évesen, Dizzy Gillespie zongoristájaként kezdte pályáját: ekkoriban történt, hogy a trombitás viccjelöltként bejelentkezett az 1964-es elnökválasztásra.

Egyik „kampányeseményéről” készült a később Dizzy for President címmel megjelentett felvétel, amelynek csúcspontja Antônio Carlos Jobim No More Bluesának feldolgozása, benne Barron lehengerlő szólójával, ami az érett zongorista finomságait még nem érzékelteti, viszont Dado akárhány hallgatás után is ellenállhatatlanul táncra ingerel.

Moroni Talán a Gillespie-vel töltött évek hatásaként Barron egész életművében konstans maradt a latin zenéhez, s főleg a bossa novához való vonzódása – de ez csak az egyik aspektusa sokoldalú ízlésének. Pályacsúcsnak bízvást nevezhetők a Stan Getzcel készített albumok, a nagyszerű Voyage-tól egészen a Getz halála előtt három hónappal felvett People Time-ig. Sorsszerű találkozás volt ez, ilyen mágikus zenészi együtt rezgésre azóta se nagyon volt példa. A szaxofonos egyenesen a szíve másik felének nevezte Barront, pedig hírhedten rossz természetű emberként nem osztogatta a dicséreteket. Barron mai repertoárjában a sztenderdek keverednek a kortársi hangzású, post-bop jellegű saját szerzeményekkel. Zeneakadémiai koncertjén, ahol Dado Moroni olasz zongoristával duóban lép fel, várhatóan az előbbiek kerülnek előtérbe.

(Kenny Barron és Dado Moroni koncertje. Zeneakadémia, március 8.)

ÉLET

DERKÓSNAK LENNI FELELŐSSÉG IS

PATCHWORK

elszakadni vágyó személyisége szöges ellentéte volt az első Karinthy-feleség, a spanyolnáthában meghalt Judik Etel csendes szelídségének. Karinthyval való „héjanászukat”, amelyben nyilvános botrányok, megcsalások és nagy összebékülések követték egymást, afféle korabeli valóságshow-ként követte a Hadik és más budapesti kávéházak kaján közönsége, az utókornak is bőven hagyva csámcsognivalót. A Frici és Aranka mozi ennek a szabálytalan kapcsolatnak az esszenciáját igyekszik megragadni a pár 1917-es megismerkedésétől a nő koncentrációs táborba hurcolásáig.

Az eredmény a kis költségvetés – az alkotás a Nemzeti Filmintézet színházaknak kiírt pályázata segítségével készülhetett el a pandémia alatt – ellenére igen tisztességes és egyedi hangulatú tévéfilm lett.

Köszönhetően a Böhm Arankát alakító Szakács Hajnalka és különösen a Karinthy Frigyesben nem elvesző, a személyiségét mégis nagyon plasztikusan megmutató Bölkény Balázs remeklésének, a korhű díszleteknek, jelmezeknek és a többnyire karakteres mellékszereplőknek. Mindez együtt jólesőn varázsolja vissza a nézőt a sokszor visszasírt, csúnyán is szép két háború közti világba.

(Frici és Aranka. Magyar tévéfilm. Uránia Nemzeti Filmszínház, március 4., 12.)

A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj 1955-ös alapítása óta a világ, vele a képzőművészeti élet is jelentősen átalakult. Mindamellett derkósnak lenni – függetlenül az éppen aktuális művészeti áramlatoktól – kitüntetett lehetőség immár hatvanhét éve. A harmincöt éves kor alatt minden képzőművész – festők, szobrászok, grafikusok és médiaművészek – által három évre megpályázható, állami költség­ vetésből finanszírozott alkotói támogatás nem csupán anyagi lehetőséget biztosít az alkotómunkához, de a művészeti élet folyamataihoz

FOTÓK: MŰCSARNOK / GULYÁS ANDREA, GÁSPÁR SZILÁRD, RÓZSA LUCA

FOTÓK: SANZONFILM STÚDIÓ

KÉRI GÁSPÁR

is illeszkedik. Aki Derkót nyer, arra felfigyelnek a művészettörténészek, pályáját jó esetben elkezdik követni a magángalériák és a műgyűjtők, tevékenysége fókuszba kerül. A független szakmai zsűri által megítélt ösztöndíj nemcsak lehetőséggel, de személyes felelősséggel is jár, amivel érdemes jól gazdálkodni. Az érintettek karrierjének beindulását segítheti elő a az ösztöndíj, de elégtelen munka esetén akár vissza is vonható. A Műcsarnok évek óta teret ad ösztöndíjukat az első pályázati évben elnyerő alkotók munkáinak bemutatására. Idén száznyolcvan pályázó közül került ki az a huszonhat fiatal képzőművész, akinek alkotásait a Derkó 2022 kiállításon a széles közönség is megtekintheti.

A személyes bemutatkozással felérő tárlat műfajilag tág spektrumból merít: a hagyományos festészeti, szobrászati és grafikai technikák mellett az experimentális szándékok, valamint a különféle műfajok közötti határátlépések egyaránt felfedezhetők. A közös nevezőt legfőképpen talán abban találjuk meg, ahogy a fiatal alkotók a mai korra, a személyes és a közösségi identitás kérdéseire, a társadalomban zajló aktuális folyamatokra reflektálnak.

(Derkó 2022. A képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása március 27-éig tekinthető meg a Műcsarnokban.)

63

ÉLET

KÖNYV

Tragikus, felemelő idill

A 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd műveinek összkiadása jelentős állomáshoz érkezett. A napokban ugyanis megjelent egy kötet, amelyet a szerző még 2013-ban állított össze, és ebben a formában még soha nem jelent meg. A Bukolikatájban című könyv versei annak idején megjelentek folyóiratokban, de így, egyben olvasni őket – a Borbély Szilárd által összerakott sorrendben – mégiscsak más.

Ez a költészet mindig mélyen érintett, már a kezdetektől.

Harmadik kötetének, a Hosszú nap el című versgyűjteménynek 1993-as megjelenése óta így vagyok ezzel. Ez a régi könyve egyetlen hosszú­ vers, amelyben egy sebzett, depresz­ sziós és fokozhatatlanul érzékeny lélek beszél a szenvedés mély bugyraiból.

Ebben az új könyvben ugyanez a hang beszél, sokszor álarcok mögött, mégis leplezetlenül. Utolsó, még életében megjelent könyve a Nincstelenek című regény volt, amely bizonyos értelemben önéletrajz, egy nyomasztó gyerekkor panorámaképe. A Bukolikatájban verseinek nagy része ugyanebben a környezetben „játszódik”, egy szatmári faluban. Néhol még a regény szereplői is feltűnnek, valamint számos helynév is ismerős lehet a Nincstelenekből.

Az egész mégis más, radikálisan más.

Borbély ezt a költői univerzumot elemelte a regény „rögvalóságából”, és mitikus térbe helyezte át. Alakjai egyszerre emberek és istenek, bár inkább istenek, akik emberként viselkednek.

A görög és római mitológiából ismert alakok (Hermész, Dionüszosz, Mercurius, Ikarosz, Próteusz) bukkannak fel ebben a világban, és történetük mintegy ráíródik egy magyar falu lakóinak élettörténetére. A könyv alcíme Idÿllek, ami egyszerre provokatív és tragikus gesztus. Mert hogyan is lehetne idillekként értelmezni mindazt, amit ebben a könyvben olvasunk? Gyász, szenvedés, kilátástalanság itt az úr, a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán, a diktatúra sötét égboltja alatt. Az idegösszeroppanástól szinte megnémult anya, a munkába és a céltalanságba beleroppant apa, a szorongó gyerek és a durva, cinikus falubeliek összképe minden, csak nem idillikus. Emellett hangsúlyosan jelen van annak 64

a traumának az árnyéka is, amely érzésem szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Borbély 2014-ben önkezével vessen véget az életének. Szülei 2000 karácsonyán rablógyilkosság áldozatai lettek. Édesanyját meggyilkolták, édesapja évekkel később halt bele maradandó sérüléseibe. Ez az élmény (vagy nem is tudom, minek nevezzem) itt is feltűnik a kötet talán legmegrendítőbb, Próteusz a pszichiátrián című versében.

A Bukolikatájban innen nézve egyfajta végrendeletként, összegzésként is olvasható. Persze nekünk, az utókornak könnyű dolgunk van, utólag beleláthatjuk a könyvbe a megírásakor még ismeretlen jövőt. Mégis mintha érzékelhető lenne a búcsúzás gesztusa, a távolodás a világtól. Talán a nyomasztó élmények és emlékek mitologikus térbe helyezése is ebből a – talán nem egészen tudatos – szándékból következik. Illetve abból, hogy így ez a szenvedéstörténet általános érvényűvé válik, időtől és tértől független, közös emberi tapasztalattá.

Borbély Szilárd könyve verseskötet, ezt azért húznám alá, mert a fentiekből esetleg arra is következtethetne az olvasó, hogy itt valamiféle szociografikus szövegről van szó. Költészet, mégpedig a legnemesebb fajtából. Olyan képek egész sorát kapjuk itt, amelyeket valószínűleg soha nem felejtünk el.

Mint például az Árkádiai legelő, alko­ nyi angyal című versben, ahol a család tehene, Manci véletlenül betéved plébániakertbe, ahol épp a templomi szobrokat restaurálják. „Állt a nagy állat megmerevedve / a szárnyas angyal szobra előtt. És nagy, puha rózsaszín / orrával közelített lassan az angyali archoz. Nem / hitt a szemének.

Nagy orrlyukaival fujtatva próbálta / szagolni az angyalt, aki csak nézett festett szomorú / szemével a Manci barna szemébe.” Mint egy Tarkovszkij-filmben. És még sorolhatnám.

A Bukolikatájban egy tragikusan korán lezárult nagy költészet utolsó híradása, az utóbbi évek legerősebb verseskötete.

Témája és világának minden tragikussága ellenére felemelő olvasmányélmény.

(Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Jelenkor Kiadó, 2022)

FOTÓ: JELENKOR

GYŐRFFY ÁKOS

ÉLET

TÁRCA

Hegyibeszéd

Don Matteo | HEGYI ZOLTÁN |

Arra ébredtem, hogy alszom. Kicsit zavaros a kép, de lassan tisztul. Álommá szelídül talán. Egy átmeneti állapot kissé ingatag határán megy a kötéltánc. Bot nélkül egyensúlyozom, ugrik be hirtelen. Nem is kötél ez, inkább drót, valami sodronyféle két ház között kifeszítve, rajta száradó ruhák a szélben. Alattam emberek sétálnak, az utca szűk, alig valamivel szélesebb egy sikátornál. Délután van, odakint harmadik napja süvít a szél, ronda hangja van, mint egy éhes farkasnak, felkap ezt-azt a kertben és az udvaron, odébb viszi, aztán megsajnálja, leteszi. Elaludhattam a tévé előtt, a Don Matteo egyik epizódján. A Don Matteo egy olasz sorozat, alighanem csak a Montalbano felügyelőből készült több évfolyam és epizód a Rainál. A Rai az olasz állami televízió. Úgy mondom itt ezeket, mint egy archívum munkatársa, egy túlélő, ismeretterjesztő jelleggel és szándékkal egy új, eddig még soha nem látott világban, a régiről magyarázva a villanás után született néhány rongyos, ám felettébb érdeklődő gyereknek, valahol Olaszországban, az európai kultúra egyik bölcsőjében és letéteményesében, egy romos templomban, kiégett, füstös freskók és szerteszét heverő márványdarabok között, lustán, lazán és napszemüvegben egy kettévált piétának támaszkodva. Holott a szobámban vagyok, ez kétségtelen, a fejem fölött tető, még egy egér is kaparászik a födémben. Valamivel magasabban vadászgépek raja húz kelet felé. Tompa és nyomasztó lidércnyomás.

Szóval, a Don Matteo az állandóságot és a nyugalmat sugározza a téboly felé araszoló, majd szökdécselő világban, valami olyan különös módon, amivel az alkotók sem számoltak, alighanem akaratukon kívül történt mindez, így alakult történelmileg, a történelem vége felé. Annyira kúl és kedves egyszerre, amennyire csak egy úgy egyébként véráztatta sorozat lehet. Merthogy alapvetően és eredendően krimi, amelyben gyilkosok, gyújtogatók és zsarolók mászkálnak ki-be, félig nyitva hagyott ajtókon és évszázados, tükörsima és ezért csúszásveszélyes köveken. Egy pap nyomoz utánuk, kedvtelésből szinte, a teljes idegösszeomlás szélére sodorva a hivatalos szerveket, akik néha olyanok, mintha egyszerre látna hozzá a munkához az összes Marx testvér. www.mandiner.hu | 2022. 03. 03–09.

Ebben sincs semmi különös. Chesterton megálmod­ ta Brown atyát, Don Matteo pedig követte elődjét a misztikus fikciók birodalmában. Rai Fiction. Később Don Matteóból brand lett, és különféle klónjai támadtak szerte a világon, tisztára mint a halhatatlan Rex felügyelőnek. Megszületett az amerikai, a lengyel és az orosz Don Matteo, utóbbi ortodox változatban, más és más néven, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételével. De azért az olasz az igazi. Ita­ lians do it better, ahogy Madonna pólóján olvashattuk fénykorában. Persze hogy jobban csinálják, naná. Nem véletlen, hogy örökös helyben utazásaim és álmaim terepe Olaszország. Most is itt vagyok, fenn azon a sodronyon, Gubbióban. Ha még feljebb mennék, fel a templom tornyába, lehet hogy ellátnék egészen Spoletóig, Perugiáig, Assisiig. Onnan mennék aztán gyalog Rómáig, egyenest a pápához, törné a lábamat a bakancs, mert öregszem, gyorsabban, mint szeretném.

Ezért, no meg a fáradtság miatt is, lassan mennék.

De most itt vagyok még, fenn ezen a dróton, alattam elsuhan egy biciklista. Don Matteo az, felismerem a svájcisapkája villámhárítójáról, bár még sohasem láttam ebből a nézőpontból. Don Matteo az epizódok végén többnyire (na jó, minden esetben) mond valami közhelyeset, vigasztalván ezzel a bűnösöket és a nézőket egyaránt. Ám ugyanebben a pillanatban a közhely vélt és valós igazságtartalma egyszerre válik világossá és vigasszá. Semmi nincs túlbonyolítva, sem a színészi eszköztár, sem a dramaturgia. Egyszerű lesz minden, mint egy nagy tál spagetti olívaolajjal és fokhagymával néhány üveg bor kíséretében egy hosszú asztalon, amitől lassan távolodik a kamera, fel a magasba. Egy tisztességesen működő digitális világban Don Matteót már minimum boldoggá avatták volna.

Hamvazószerda van. Ezt onnan tudom álmomban, hogy a hamukereszt, amit Don Matteo rajzolt fel a homlokomra, mielőtt valahogy felkerültem volna erre a sodronyra, ő meg elkerekezett volna újabb bűnösök nyomába, némi izzadtsággal keveredve lassan belefolyik a szemembe. Emlékezz, ember, hogy porból vétettél és porrá leszel. És ettől azért be vagyok szarva. Egy kicsit. És még tériszonyom is van. Meg időiszonyom.

65

UTOLSÓ FIGYELMEZTETÉS

Életre születtünk!

KORZENSZKY RICHÁRD

Kijevi templomtornyok a télben

Magam az úgynevezett háborús generáció tagja vagyok.

Első emlékeim között második világháborús bombázók vannak. Apámat, aki hazajött a frontról, nem ismertem meg.

Azt mondtam neki, hogy „báci”… Meg kilőtt, kiégett tankok az országút mellett, négy kilométerre a kisvárostól, ahol gyerek voltam. Nem tudom elfelejteni. Emlékszem a budapesti pontonhídra is, egy-két évvel a háború után. Majd páncélosok sokaságára 1956-ból. Láttam a Nyugatra kivándorlók ezreit ötvenhatban, a karácsonyi szünet idején. Láttam a Dunába rogyott hidakat Újvidéknél a délszláv háború után. Szétlőtt templomokat. Zúgnak a repülők fölöttünk, a Balaton fölött…

Hivatásos és hivatalos politikai elemzőknek megvan a maguk véleménye. Ki így, ki úgy látja a világot. Én leegyszerűsítve csak azt üvöltöm – egyelőre magamban, befelé –: ki hatalmazott föl bárkit is arra, hogy pusztítson? Hogy leromboljon házat, otthont, bármit? Honnan veszik a bátorságot, hogy öljenek, hogy gyilkoljanak, hogy földönfutóvá tegyenek embereket?

Ami most szinte a szemünk előtt történt és történik, a politikai érdekek szerint így is, úgy is magyarázható.

Lelkük rajta. De ott, azon a földön több mint ezer éve sokan Krisztus-hívőnek mondják magukat, és az istentisztelet végén a bizánci liturgia szép szavait imádkozzák: „Uram, Uram, ki megáldod a téged áldókat és megszenteled a benned bízókat, üdvözítsd népedet és áldd meg örökségedet, Ajándékozz békességet a te világodnak, Egyházaidnak, papjaidnak, hazánknak és minden népednek…”

Ahol ez az ima újra és újra fölhangzik, miért nem tud testvérként együtt élni ember és ember, akik mind ugyanerre az életre születtek, és egyformán szeretnének boldogok lenni ebben a „szűk határú” létben?

66

Nem tudom fölfogni, mi az, ami jogossá teheti a testvérgyilkosságot, vagy általában a gyilkosságot. Káin bunkósbotja és a mostani hadi eszközök között csupán technikai fejlettség tekintetében van különbség. És keserves tény, hogy a szív civilizációja nem fejlődött együtt a technikai civilizációval.

Mintha elszabadult volna a pokol. S nem kell ehhez fegyver, elég csak az a gyűlölet, amit napról napra tapasztalhatunk körülöttünk is. Babits verse időszerűbb, mint valaha: „hogy elég!, hogy elég!, elég volt! / […] legyen béke már! / Legyen vége már!”

Nincs más megoldás, mint az, hogy komolyan vegyük az ember méltóságát. Hogy tiszteljük az életet. Mert pusztítani képesek vagyunk, de életet teremteni nem. Felelősek vagyunk mindannyian. S nem lehet elég korán elkezdeni a nevelést, hogy az élet szent! Emberek, álljatok meg! Hagyjátok abba a háborút! Éljetek, éljünk emberségesen!

Ahol azt képzelik be maguknak az emberek, hogy urai az életnek, nem pedig felelős gondozói, bekövetkezik az, aminek most tanúi vagyunk. Ahol úgy gondolják, hogy Istennek nincs helye az életben, s az egyéni érdekek mindenek fölött állnak, elkerülhetetlen a tragédia. Üres az a kereszténység, amely hagyományok ápolása csupán, szokásból megült ünnepek követik egymást, esetleg a nemzeti identitás erősítésére használják. Mindnyájan testvérek vagyunk, kivétel nélkül. Háborúskodásnak, gyilkolásnak nincs helye a teremtés rendjében. Erre az az ember képes, aki kiszakítja magát az Isten teremtette világ rendjéből.

Egyszeri és megismételhetetlen az életünk. Porból lettünk, és visszatérünk a porba. De közben élünk! Felelősek vagyunk mindannyian. Minden háború az ember szívében kezdődik. Meg kell változnunk, amíg nem késő. Különben „ember utáni csend” borul a világra. A halál csendje.

Ne feledjük: mindannyian az életre születtünk!

A szerző bencés szerzetes, a tihanyi apátság korábbi perjele, magyar és orosz szakos tanár

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Emberek, álljatok meg! Hagyjátok abba a háborút! Éljetek, éljünk emberségesen!

Megjelent a Mandiner Választási Különszáma keresse az újságárusoknál. w w w. m a n d in e r. h u

TAVASZ Kedvezményes előfizetések és ajándékok a Mandinernél tavasszal.

Akár 30 százalékos kedvezmény és garantált ajándékok új csomagajánlatainkban.

Látogasson el az egyedi előfizetési lehetőségekért oldalunkra!

Részletek: www.mandiner.hu/elofizetes Az akció időtartama: 2022. március 1. – április 15.