szete

Ki tette tönkre mindezt?

Pilát Gábor szerint ennek bizony hatalmas köze van annak a mai modernizációnak, amit a különféle közösségi oldalak, valamint a televízió sugároznak felénk. – Kinyitjuk a médiát, és mit látunk? Hogy mindenhol a nők vadásszák le a férfiakat. űsorok épülnek arra a koncepcióra, hogy nők versengenek egy konkrét férfi kegyeiért, egy másik csatornán pedig azt látjuk, hogy férfiak és nők küldik be az önéletrajzukat egy adott műsorba, amiből a pszichológusok választják ki és döntik el különféle tesztek alapján, hogy össze kell-e házasodniuk. Sajnos itt tartunk ebben a technokrata világban, hogy elbagatellizáljuk az igazi értékeket, és legfőképpen azt, hogy ezeknek még hangot is adjunk, és ne csak külsőségekre vagy a modern algoritmusokra helyezzük azt a jelenséget, amit régen úgy hívtunk: kémia. Ilyen körülmények között ne lepődjünk meg azon, hogy elfelejtik az emberek, hogy mik az igazi férfi és női értékek és ennek így képtelenek is hangot adni, kifejezni őket, hiszen maga a tudás, a felismerés hiányzik hozzá…

Kellenek azok a visszaigazolások

De miért, milyen érzések miatt alakult ki mindez?

– A bóknak, az igazi bóknak mindig visszaigazolásnak kell lennie, nem egy elcsépelt és hazug mondatnak, ami igazából még csak nem is szívből jön magyarázza Gábor. – Hogy miért fontos ez? a a nő tudja magáról, hogy szép, és ehhez kap egy visszaigazolást bók formájában, ott összeér a tett és a valóság az átmegy, de minden mást hazugságnak értelmez. Legyünk őszinték egy nő pontosan tisztában van azzal, hogy ragyog-e például az adott napon,és jogosan dicsérték-e meg a külsejét, az alakját vagy éppen a mosolyát. Ha a férfi elkap egy ilyen pillanatot, és csak kamu bókokkal lövöldözik, a nő fejében egyből szól a vészcsengő, hogy ez most nem helyénvaló, hiszen tűpontosan tudja magáról, hogy a szép szó a helyzetnek és nem neki szól, kvázi nem érdemelte ki ezért nem is ér célba nála. Persze ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy a legjobb bók sem éri el a célját akkor, ha nem jut tovább a szavak szintjén, hiszen ha nap mint nap nem igazoljuk ezt vissza cselekedetekkel is, úgy bizony borul a mutatvány, és szintén sérül az egész.

Akit egyszer megcsípett a kígyó...

dicsérték-e

Persze az sem mindegy, hogyan fogadja a nő a bókokat… – A nő legtöbbször azért értelmezi hátsó szándéknak a férfitól kapott bókot, mert tízből nyolc esetben már megtapasztalta azt, hogy csupán szép szavakkal próbálják meg manipulálni a cél, a hódítás érdekében. Nem véletlen az a mondás sem, hogy akit egyszer megcsípett a kígyó, már gyíktól is fél. Ezért van például az is, hogy nem mernek őszintén a boltban rámosolyogni egy férfira a hölgyek, mert tudják, hogy ezt a gesztust száz százalék, hogy félreérti majd a másik. És itt is a válasz a feltett kérdésre! Fontos, hogy a nő pont ugyanazzal az őszinteséggel és visszaigazolással kezelje a kapott bókokat, ahogyan kapta, és nem azon gondolkodva, hogy ezt vajon mennyire fogja félreértelmezni a férfi. Ne feledjük: a józan ész mindenek felett áll! Nincs ez másként a bók esetében sem! Használjuk!

Legyen személyre szabott is!

– A bóknak a valódi visszaigazolás mellett a másik fő jellemzője, hogy ennek személyre szabottnak kell lennie. Tehát, ha csak kicsit is ismerem a páromat, akkor nyilván azon a nyelven kéne kommunikálni hozzá, ami őt megérinti. an, akit az ajándékok és van, akit a szép szavak, de a lényeg, hogy azt a realitásszintet találjuk meg, amit ő maga képvisel, mert ott lesz befogadó. Ha erre nem figyelünk, onnantól kezdve konvencionális lesz a dolog, hiszen a kolléganőjének is mondja a férfi, hogy szép, de a párjának ez kevés, hiszen őt (elvileg) ismeri, tudja, mire vágyik legbelül. Ezért fontos az is, hogy ne magyarázzuk túl és ne is csépeljük el az értékes szavainkat, hiszen nem azzal van a gond, ha valaki minden egyes alkalommal úgy köszön el a párjától, hogy szeretlek , hanem azzal, ha ezt olyankor is megteszi, amikor nincsen rá szükség tehát kvázi ő maga teszi avulttá, ő degradálja hétköznapivá ezt a kifejezést. annak szavak, amiket csak akkor mondunk ki, amikor belülről is jön hozzá egy valódi, erős érzés. Higgyék el, ezt érzi meg legjobban a nő. őt, ezt érzi meg csak igazán. Minden más esetben azt gondolja: ez a pasas biztosan akar tőlem valamit, és felteszi magának még azt a kérdést is: kell ez nekem hosszú távon, vagy én csak sérülni fogok ebben a kapcsolatban? Tudom, hogy elsőre soknak tűnhet mindez, de csak így működik! gy régi mondás szerint A ház alapja nem a földben, hanem az asszonyban van. alóban igaz ez a mondás, de ha az ember nem szereti és nem tiszteli önmagát, akkor az embertársait és a nőt sem fogja, legfeljebb csak a társadalmi együttélés külső konvencionális formáinak megfelelően, a kijelölt napokon ünnepli majd

Hirdetés Mély érzések, elfojtott emlékek, veszélyes helyzetek a múltban és a jelenben a ciprusokkal tarkított dombvidék páratlan hangulatával. A történetből kiderül, hogy a hitünk és a szenvedélyünk megmenthet-e minket akár saját magunktól is, vagy olykor ez már kevés a túléléshez.

Az édenben születtem, DE A POKOLBAN ÉLEK

Anne L. Green: Hazatérés Toszkánába, 5499 Ft, Álomgyár Kiadó

A telefon nélkül már ki sem mozdulunk otthonról. Ha nem találjuk, nincs térerő vagy lemerül az akkumulátor, azonnal pánikba esünk. Ugye, ismerős érzés?

Érthető, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, ha nincs velünk a készülék, hiszen az egész életünket azon tároljuk: az emlékeinket, jegyzeteket, a fotóinkat, a tennivalóinkat a naptárban, az üzeneteinket, a bankkártyánkat… Ráadásul még a hozzátartozóink telefon számát sem biztos, hogy fejből tudjuk. legtöbben a fontos információk és a kapcsolatok szempontjából függünk a tele fontól, ezért normális, hogy tartunk attól, hogy elveszik. De nem csak ez okoz szorongást... A nomofóbia egy szélsőséges félelem attól, hogy nincs meg a telefonunk, vagy nem tudjuk használni. Több tanulmány eredményei utalnak arra, hogy ez a fóbia egyre elterjedtebb. éhány évvel ezelőtt egy nagy felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 53 százaléka szorongott, amikor nem volt nála a telefonja, vagy lemerült az akkumulátora, esetleg elment a térerő. zakértők szerint ezek a számok évről évre csak maga sabbak, különösen a tizenévesek körében. A nomofóbia hivatalo san ugyan még nem szerepel a mentális zavarok listáján, de a szakértők egyetértenek abban, hogy egyértelműen a mentális egészséget érintő problémák közé tartozik, hiszen a nomo fóbia egyfajta telefonfüggőséget jelent. fóbia a szorongás egy fajtája, vagyis jelentős félelmi reakciót vált ki, amikor arra gondolunk, amitől félünk. Ez akár érzelmi és fizikai tüneteket is okoz kezdi dr. Makai Gábor klinikai szak pszichológus.

Rossz emlékek is okozhatják

nomofóbia modern fóbiának számít. Valószínűleg a techno lógiától való fokozott függésből