Elvitték a derelyét

Évszázada tartoznak újra az anyaországhoz

Léhy Gábor egykori községbíró közbenjárása kellett, hogy Trianon után két évvel módosítsanak a határvonalon.

ÓZD-SUSA. Egészen pontosan száz esztendeje annak, hogy Léhy Gábor közbenjárására született meg az a döntés, amely kimondta, hogy a jelenleg is Ózd közigazgatási határain belül lévő Susa Magyarországhoz, és nem az akkori Csehszlovákiához tartozhat. Susa község egykori bírója munkásságának és hazafias helytállásának az általa épített ház falára felhelyezett emléktábla állít emléket.

A jubileumi megemlékezésre Tuza Ottó, az Ózdi Szakképzési Centrum főigazgatója egy bírói botot vitt magával, ami korabeli közjogi jelkép volt. A rendezvényen jelen voltak az Ózdi SZC Surányi Endre Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium honvéd kadét programjának diákjai, tovább emelve a Léhy Gábor iránt kifejezett tiszteletet.

Három éven át

A trianoni békediktátum megkötésének idején három esztendőn keresztül Csehszlovákiához tartozott Susa. 1919-ben a cseh intervenciós csapatok elfoglalták a falut, amelyet egészen 1922 őszéig megszállás alatt tartottak. Később az terjedt el, hogy Sopronhoz hasonlóan itt is népszavazást tartottak arról, hogy Susa mely országhoz szeretne tartozni, ám ez nem igaz. Erre utaló dokumentum ugyanis nincs, ráadásul a témában megjelent írások a voksolás napját arra az időpontra teszik, amikor a falu visszakerült Magyarországhoz.

– Ebben a kérdésben valóban nem volt népszavazás – erősítette meg Nagy Péter történész, aki személyesen is kutatta Susa történelmét. – Az igazsághoz sokkal inkább az állhat közelebb, hogy az akkori bíró, Léhy Gábor, valamint a helyiek sikerrel juttatták érvényre az akaratukat. Az 1920-as évek elején határmegállapító bizottságok dolgoztak, amiknek az volt a feladatuk, hogy kijelöljék a végleges határszakaszokat. A demarkációs vonalat eredetileg Susától délre húzták meg, a trianoni békeszerződés azonban kimondta, hogy a határnak ezen a részén a vízgyűjtő területnek Magyarországhoz kell kerülnie. Mivel az Uraj-patak Susán eredt, így sikerült végül valamivel feljebb tolni a határt. Több évbe telt mindez, de végül ismét Magyarország része lett a falu.

A kerek évforduló kapcsán megemlékezést is tartottak

FOTÓ: ME

Több évbe telt mindez, de végül ismét Magyarország része lett a falu

NAGY PÉTER

Nem adták ingyen

A csehszlovákok azonban nem adták ingyen a most már Ózdhoz tartozó települést, legalábbis a korabeli lapok szerint. Az Új Nemzedék című újság 1922 novemberének elején írt az egyezségről. „A cseh bizottság a Felvidéken már megállapította az egész, körülbelül 800 kilométer hosszú határt. Mondanunk sem kell, hogy az teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel, s bizony nagyon kevés területet kapunk vissza – áll az újságcikkben. – A bizottság a határ több pontján tett néhány változtatást azokon a helyeken, ahol a kiigazítást elrendelték, de ezt a rendelkezést még nem hajtották végre. Többek között Magyarországnak ítélték a Gömör megyének Rimaszécsi járásában levő Susa községet, amelynek területe 837 katasztrális hold, a lakossága pedig 300 fő. Susa annak következtében, hogy visszaítélték Magyarországnak, igen súlyos helyzetbe került: a csehek óriási adókat vetettek ki a községre, amelyeknek behajtásával valósággal sanyargatták őket. Emiatt szorgalmaztuk azután, hogy a községet a többi nekünk ítélt terület visszaadása előtt adják át. A csehek ebbe csak azzal a feltétellel egyeztek bele, hogyha egy másik ponton, az ő javukra történt ilyen lényegtelen határkiigazítással egyidejűleg mi is átadjuk a nekik ítélt részt. Ez a terület a Pozsonytól délre fekvő Antonienhofnál levő körülbelül másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles sáv, amely kisebb 500 holdnál. A magyar határmegállapító központ ebbe a feltételbe belement, így október 20-án birtokba vettük Susát, ezzel egy időben átadtuk a cseheknek az említett földsávot, amelyet a bizottság nekik ítélt oda.”

A hűség faluja

Nagy Péter helytörténész hozzátette: már nem élnek azok, akik ezt a történetet hitelt érdemlően meg tudnák erősíteni, de a visszacsatolás napja a fenti írás igazát támasztja alá. A község 1922. október 20-án került ismét Magyarországhoz, majd évtizedeken keresztül önálló településként működött. Ózdhoz 1979-ben csatolták, azóta is a város peremkerületi részét képezi. A trianoni békediktátum 85. évfordulóján egy emlékművet is állítottak, amelyen Susával kapcsolatban már „a hűség faluja” jelző is szerepel. ME

„Elvitték” a derelyét

CSERNELY. A néhány hónappal ezelőtt átadott Derelye Házat igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a csernelyi egyesület tagjai. Emellett azonban a településtől távol eső részeken is népszerűsítik a hagyományos hegyháti finomságot. Legutóbb a Börzsönyben jártak, ahol az egyik biztosítótársaság által szervezett rendezvényen vettek részt. A dolgozók játékos feladatokat kaptak, majd ők is elkészíthették a hagyományos, krumplitöltelékes derelyét. A helyi fesztivál és a generációk találkozója után tehát az egyesület tagjai több meghívást is elfogadtak. A mögöttünk hagyott hétvégén azonban újra hazai környezetben főztek, ezúttal különféle ízesítésű laskát csináltak Csernelyben. ÉM

Készül a derelye

FOTÓ: ME

Új befektetőket keresnek Ózdra

A Wellis ózdi létszámleépítése után Ózdon abban bíznak, hogy új cégek települnek le a városban.

ÓZD. Mint ismert, a világban tapasztalható gazdasági recesszió a hazai cégek működésére is jelentős negatív hatást gyakorol. A két évvel ezelőtt Ózdra települt Wellist is elérte a válság, ezért a társaság hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy fejlesztések helyett kénytelen elbocsátani a dolgozók egy részét. A munkaerőpiacon tehát a város ismét nehéz helyzetbe került, ami mihamarabbi megoldást sürget. Éppen ezért a térség országgyűlési képviselője, valamint a település vezetése közös egyeztetésen vett részt a fővárosban, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) székhelyén.

– A város képviselői bemutatták azokat a területi lehetőségeket, a város ipari parkját, amely jelen pillanatban is képes cégek befogadására, de szó esett ózdi foglalkoztatást segítő távlati tervekről is – fogalmazott a tárgyalásról Riz Gábor országgyűlési képviselő. – Röviden áttekintettük azokat a konkrét megkereséseket, akik érdeklődőként megjelentek térségünkben és már előkészítési tárgyalásokat folytatnak a HIPA-val, illetve Ózd városvezetésével. Megoldásokat keresünk, ehhez egy fontos lépés volt ez az egyeztetés.

A tárgyaláson megmutatták a városban rejlő lehetőségeket FOTÓ: MA

Kiemelten kezelik

A helyi önkormányzatot Janiczak Dávid polgármester, dr. Almási Csaba jegyző és a gazdaságfejlesztésért felelős Kriston György képviselte. – Minden Ózdon található befektetésre alkalmas területet megmutattunk. A magántulajdonban lévő üres csarnokokat, önkormányzati területeket és az ipari parkunkat, amely jelen pillanatban is képes cégek befogadására – tette hozzá Janiczak Dávid. – Joó István, a HIPA vezérigazgatója biztosított, hogy Ózdot kiemelten kezelik a befektetőknek történő kiajánlás során. Bízom benne, hogy a város sorsa hamarosan kedvező fordulatot vehet, hiszen minden illetékes ezen dolgozik. ME

Rendhagyó irodalomóra

ÓZD. Vegyes korosztályú tanulók töltötték meg az ózdi József Attila Gimnázium és Kollégium egyik tantermét, ugyanis Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser érkezett hozzájuk, aki nevéhez kapcsolódik többek között a kávéházi irodalmi élet fellendítése, a Hadik Irodalmi Szalon megalapítása. A kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, Juhász Ferenc lánya az olvasásról beszélgetett a diákokkal. Játékokkal is készült, de főként költők és szerzők életét mutatta be, akik inspirációt nyújthatnak a fiatalok számára. ÉM

Helyi tévé- és rádióműsor

6.00 Az előző esti adás ismétlése 9.00 Képújság 18.00 Krónika 18.15 Időjárás-jelentés 18.25 Kilátó ism. (közéleti magazin) 19.00 Krónika ism. 19.15 Időjárás-jelentés 19.25 Basszuskulcs ism. 20.00 Krónika ism. 20.15 Időjárás-jelentés 20.25 Film 21.30 Képújság 6.00–10.00 Kontinentális reggeli 10.00 Hírek + Református hírek 10.05 Magazin (ism.) 11.00 Hírek + Református hírek 11.10 Református magazin 12.00 Régió Krónika 12.15 Aréna 13.00 Hírek + Református hírek 13.10 Mindennapi irodalom 14.00 Hírek + Református hírek 14.10 Református magazin 15.00 Hírek + Református hírek 15.10 Magazin (ism.)

2022. október 24., hétfő

16.00 Hírek + Református hírek 16.30 Régió Krónika 17.00 Hírek + Református hírek 17.10 Magazin (ism.) 18.00 Hírek + Református hírek 18.10 Magazin 19.00 Régió Krónika (ism.) 19.30 Esti nyugalom 20.00 Hírek 20.10 Református magazin (ism.) 21.00 Hírek 21.05 Mindennapi irodalom 22.00 Hírek + Református hírek 22.10 Zenesáv 23.00 Hírek + Református hírek 23.10 Református magazin (ism.) 0.00–6.00 Éjszakai műsorok 4.00 Infó óra 5.00 Pulzus infó 6.00 Híróra 7.10 Hajrá Diósgyőr! 7.30 Jó reggelt Borsod! 9.00 Rendelő 11.10 Hajrá Diósgyőr! 12.00 Magazin óra 13.00 Infó óra 14.00, 15.00 Pulzus infó 16.00 Híróra 17.10 Hajrá Diósgyőr! 18.00, 19.00 Rendelő 20.00, 21.00 Pulzus infó 22.00 Infó óra 23.00 Híróra 0.00 Zenei óra

2022. október 22., szombat

E hétre érvényes határszám: 34. A nyerőszámok húzási sorrendben: 14, 8, 52, 45, 5, 12, 51, 49, 30, 6, 13, 32, 28, 60, 1, 26, 66, 61, 10, 7, 70, 22, 74, 11, 46, 63, 34, 39, 2, 73, 40, 17, 55, 35, 16, 72, 47, 48, 53, 71, 64, 24, 33, 27 Az első képet a 16. kisorsolt nyerőszám után érték el. Az első keretet a 30. kisorsolt nyerőszám után érték el. A Luxort a 44. kisorsolt nyerőszám után érték el. A nyeremények: Jackpot nem volt. Luxor telitalálat 1 db 7 165 295 forint. Első keret 1 db 1 246 140 forint. Első kép 4 db 233 650 forint. Keret 122 db 20 430 forint. Kép 5293 db 2945 forint. A következő heti számsorsolás határszáma: 35. Az adatok tájékoztató jellegűek!

2022. október 21., péntek

3 6 12 13 14 15 27 30 36 37 42 43 47 52 57 65 69 71 78 80

2022. október 22., szombat

2 6 11 21 24 26 28 38 44 45 48 49 53 55 58 59 60 63 68 74 Az adatok tájékoztató jellegűek!

Meghallgatjuk