Oroszlánok nyomában

Luxusszafari a Szerengeti Nemzeti Parkban.

Oroszlánok nyomában

A vízesésnél egy kitátott szájú krokodil várakozik, hogy a macskahalak beleússzanak a szájába. Kényelmes krokodil… Átszűri a vizet, olyan torka van, hogy csak a halat engedi be a gyomrába, mást nem.

Rubin reggel 6 óra 15 perckor hozza a kávét a sátrunkba. Ezüst kiöntőben. Porcelán csészékben. Afrikában, a Szerengeti Nemzeti Parkban, a semmi közepén ez különleges ellátásnak számít. Fél hétkor már randevúnk van a vezető vadőrrel, mert akkor érdemes szafarira menni, amikor még nincs fent a nap, utána az állatok elbújnak. Gyors szabályismertetést kapunk, mit nem szabad csinálni. Tilos felállni a dzsipben, nem szabad a könyöklőre rátenni a felkarunkat, tilos a heves mozdulat, a kiabálás, az ujjongás. Ha közel kerül egy oroszlán a kocsihoz, akkor sem szabad pánikba esni. A vadállatok már megszokták a zöld dzsipek jelenlétét, nem fognak beugrani a kocsiba. Tisztelik a dzsipet, úgy gondolják, nagyobb állat náluk. Rögtön az elején hiénákkal találkozunk. Ezek pucolják ki a szavannát. Leszopogatják a halott, szétroncsolt vadak csontjairól is a húst, amit az oroszlánok és gepárdok otthagynak. Meg a keselyűk. Ha van élelem, akkor egy dombtetőről az üvöltésükkel akár 20 kilométeres távolságban is értesítik a családtagjaikat, hogy igyekezzenek lakomára, falatozni. Szag alapján állapítják meg, hogy ki tartozik a falkájukhoz, idegeneket természetesen nem engednek a préda közelébe. A gyerek hiénáknak több a foltjuk, mint a felnőtteknek és feketébbek is, így könnyű megállapítanunk, hogy esetünkben két fiatal egyedről van szó. Közben óriási zebrahorda tűnik fel, meg közel húsz zsiráf. A zsiráfok legelik a fa tetejét, egyikük, másikuk terpeszállásban állva lehajol és iszik, de közben gyakran felkapja a fejét, mert ilyenkor a legvédtelenebb. Ilyen pozícióban szeretik az oroszlánok megtámadni őket, s

leteperni. Persze általában egy-egy zsiráfot 3-4 oroszlán támad egyszerre, hogy biztosra menjenek, mert a zsiráf is tud ám rúgni veszettül nagyokat. Két hím a nyakával nyüstöli egymást, ez még nem verekedés, csak az előkészület. A zsiráfok a nyakukkal harcolnak, az is lehet, hogy éppen csak edzik egymást a férfiak ebben a csoportban. Kicsit távolabb egy papa, egy mama és a kicsi zsiráf hármas bolyban. A gyereket szoptatja a mama, fotózzuk a pillanatot, mert ritkán lehet ilyesmit ellesni. Méltóságteljes, ahogy a zsiráfok lépdelnek, s feltűnő, hogy nagyon ritkán hajolnak le. Ennek genetikai okai is vannak. Ha a zsiráf lehajol, nagyon sok vér megy a nyakába, s rendkívül gyorsan teszi, hogy az agya ne kapjon túl sok vért, még egy blokkoló gát is be van építve a szervezetébe. Mivel a zsiráf növényevő, ezért szeret együtt lenni a zebrákkal, ami szintén füvet és leveleket eszik. A húsevők soha nincsenek együtt, az oroszlán nem barátkozik a gepárddal, s fordítva. A zebra viszont szereti a zsiráfot. Együtt szaladgálnak. A zebra háremben él, a hím büszkén szemléli a nőstényeket, s boldog, ha párosodhat velük. Elefántokat keresünk, mert az utunkban sok elefánt ürülék található. Érdekes az elefánt ürüléke. Az elefánt csak az ételek 40 százalékát tudja megemészteni, ezért az ürülékében hatvanszázaléknyi további fogyasztásra alkalmas Eszünkbe jut: az oroszlán 60 km/ órás sebességgel fut, majdnem olyan gyorsan, mint a strucc, ami 70 km/órával, de jóval lassabban, mint a gepárd, amely 110 km/órás teljesítményt tud nyújtani. Ha nekiindul, a dzsipnek hamar hármas fokozatba kell jutni, hogy elhúzzunk előle. De nem indul. Nyugodt. Feláll, kicsit odébb telepszik le. Látjuk, hogy teleette magát. De az is lehet, hogy terhes. Nehéz megállapítani. Fotózzuk, s ő tűri. Majd újra feláll, s produkálja magát nekünk. Felmászik egy fára. Vuuuuu! Ez igen. Ez már valami! Lefekszik a fa megdőlt törzsére, nyújtózkodik. Előbb arccal felfelé, majd lefelé nyújtja ki magát a törzsön, utána pedig újra lemegy a fűbe. Minden képkocka aranyat ér erről a jelenetről. Ha már van a közelben egy oroszlán, akkor kell, legyen több is. Nem nagyon szoktak elcsatangolni egymástól. Így kutatni kezdünk. Lehetetlen helyeken megyünk át a négykerék meghajtású dzsipünkkel, hogy lássuk a hímeket is, meg a csoport többi tagját. S megéri a keresgélés. Egy fa tövében újabb három oroszlánt pillantunk meg. Ők is nyugodtak. Nyilván belakmároztak. Kicsit távolabb tőlük a folyó parton még egy oroszlán csatlakozik a közösséghez, de hagyjuk őket, hadd pihenjenek. Meg nekünk is azért biztonságosabb tisztes távolságban lenni a fenevadaktól. Mi is úgy gondolkodunk, mint a Thompson gazellák, amelyeket a McDonald’s büfét adják a szavannában az oroszlánoknak: jobb a távolságtartás.

élelmiszer található a vadon más élőlényei számára. Négyféle bogár is abból él, hogy az elefánt ürülékébe beköltözik lakmározni, van olyan bogár, amely az ürülék alatt járatokat fúr, oda leviszi az élelmet, ott rakja le a petéit, s a születendő kicsik rögtön egy éléskamrában találják magukat. Amíg meg nem erősödnek, ki sem kell jönniük a lyukakból. Izgalmas pillanatok következnek. Egy nőstény oroszlánt pillantunk meg váratlanul egy kis pocsolya mentén a fűben elheverve. Alig lehet észrevenni, annyira beleolvad a környezetébe. Farkasszemet nézünk az oroszlánnal. Tényleg állja a tekintetet. De egy kicsit nagyobb a biztonság a dzsipben ülve, mintha gyalog lennénk a földön. Sőt nem is kicsit.

Ha a horizontot nézzük, a nagy sík területen egyszer csak hatalmas fekete foltra leszünk figyelmesek. Távcsővel jól kivehető, sok száz gnú vonul a folyó felé, Masai Mara irányába. A nagy vándorlás részeként egy komoly csoport sorba rendeződve szalad egy irányba. Génjeikbe van kódolva, hogy ezt kell csinálniuk: évente 5100 kilométert haladnak a Masai Marába, majd jönnek vissza onnan a Szerengetibe. Közel megyünk hozzájuk, hogy jól fotózhassuk. Kicsit idegesek, kikerülik a dzsipünket, majd meg is állnak, s néznek, nem tudják, mitévők legyenek. Megsajnáljuk a csoportot, hátrébb állunk, s így folytatni tudják egy sorban az útjukat. Két sakál tűnik fel nem messze tőlük. Ritkán látni sakálokat a szavannában, mert nagyon szégyellősek. Főleg éjszaka mozognak. Nyulakat és elejtett vadak maradványait eszik. Úgy néznek ki, mint egy kutya, de százszor veszélyesebbek. Fogazatuk igen erős, széttépnek mindent. Majmok hada jelenik meg ezután. Óriási Baboo majomcsoport. Négykézláb rohannak. Van, amelyik felugrik egy fára, de aztán vissza a földre. Mintha menekülnének, pedig nem üldözi őket senki. A Baboo nem tud két lábra emelkedni, csak a gorilla és a csimpánz az, amelyik két lábra állva is szalad. De ezek nem honosak a Szerengeti Nemzeti Parkban. Egy keselyűt pillantunk meg egy fa tetején, ami elejtett állattetemre utal. Meg is találjuk a gnút, kibelezve, már csak a koponyája van meg, a bőre, s a szőre. Ezt nem eszik meg. Csak a fiatal egyedek bőrét és szőrét fogyasztják el, egyébként kicsemegézik belőle a húst. Kisüt a nap és egyre kevesebb az állat, így befejezzük a reggeli szafarit és visszatérünk a táborba reggelizni. Elképesztő a felhozatal. Olasz szalámi, holland Gauda sajt, többféle dzsem, friss ananász, és dinnye, joghurtok, tej, müzlik, szárított gyümölcsök, kávé, tea, forró csoki. S Rubin, az inas még meleg ételeket is akar hozni, gofrit, sült tojást, s egyebeket, alig tudjuk róla lebeszélni. Reggelizés közben a folyót vizslatjuk, s nem hiába. Egyszer csak megint kimászik egy hatalmas víziló, s elbaktat az uszoda irányába. Most már biztosak vagyunk benne, hogy itt nem fogunk pancsolni, meg napozni.

Étkezés közben felvilágosítást kapunk az AndBeyond természetvédelmi munkájáról és arról, miként próbál gondoskodni róla a szafari szervező cég, hogy a kihalófélben lévő állatokat újratelepítsék. Nemrégiben gepárdokat telepítettek a Szerengetiből Dél-Afrikába, s most arra készülnek, hogy Indiába is visszatelepítik ezeket a ragadozókat. Nem könnyű munka, maga a szállítás sem, hiszen be kell fogni az állatot, el kell altatni, fekete ketrecben el kell szállítani, majd ki kell engedni a szabadba az új élőhelyén. Természetesen az egyedeket chippel látják el, hogy nyomon tudják követni a későbbi életüket. A medenceparton ebédelünk, ott ahol a vízilóvak szoktak legelészni, elsétálni. Mi nem lehetünk az ő ebédje, mert csak füvet eszik, de reméljük, nem is jelenik meg. Mert az embert megöli könnyűszerrel, akkor is, ha nem táplálék. A délutáni szafarink a majmok jegyében indul. Tumaini vadőr jelzi, hogy a fő attrakció a fekete fehér Colobus majom megkeresése lesz. Nagyon ritka, s nagyon szégyenlős, nehéz megtalálni. De mindent elkövetünk. A piros Colobus Zanzibáron él, a fekete-fehér fejű pedig csak itt a Szerengeti Nemzeti Parkban. A Grumeti-folyóhoz igyekszünk, ennek a partján a fák tetején szoktak tanyázni ezek a ritka majmok. Át kell kelnünk a folyón, a híd azonban vízben áll. Ahogy átfolyik a hídon a víz, a túloldalon kis vízesést alkot a terepszint különbség miatt. A vízesésnél egy kitátott szájú krokodil várakozik, hogy a macskahalak beleússzanak a szájába.

Kényelmes krokodil, azt mondhatom. Átszűri a vizet, olyan torka van, hogy csak a halat engedi be a gyomrába, mást nem. Ha belemegy a hal, akkor örül, ha nem megy bele, úgy is jó, hiszen két évig is eléldegél étlen-szomjan. A híd szélét két elejtett vadállat koponyája jelzi az egyik oldalon, a másikon a vízesés széle. Ezt kell „belőjük” a dzsippel. Mielőtt átkelnénk, Tumaini sztorizni kezd, hogy két évvel ezelőtt egy kollégájával ugyanezen a hídon hogyan borult be a krokodiloktól hemzsegő vízbe, s miként élték át azt a 6 órás mentési akciók, amelynek keretében végül kijutottak a halálos folyóból. A dzsip annyira beborult, hogy a tetején lévő vásznon álltak a kollégájával, a rádiójuk a vízben volt elmerülve. Pár óra múlva jött arra ember, aki egy darus kocsit szerzett. Este 6 órától hajnali 4-ig tartott, mire kihúzták őket, a krokodilok nagy bánatára. Szóval így vágunk neki a vízzuhataggal ellátott hídnak. Az adrenalinszintünk emelkedik. Csak be ne boruljunk! Még 10 méter. Még 5. Még egy. Hurrá, átérünk! Tovább állunk a folyótól, várjuk, hogy a majmok megjelenjenek, de sehol sem látjuk őket. Viszont látunk sok elefántot. Három órán át pásztázzuk a szavannát, most gepárdra megyünk, meg oroszlánokra, de ezúttal nincs szerencsénk. S amikor már kezd lemenni a nap, akkor egy dombtetőre hajtunk, hogy szép naplementét lássunk. S itt ér a meglepetés. Az AndBeyond pikniket szervezett, dél-afrikai pezsgővel várnak, meg sörökkel, rövid italokkal, kis sznekkel. Ilyen körülmények között nézni a naplementét a Szerengetiben egyedi lehetőség.

L. Kelemen Gábor

PASARÉT DENTÁL KLINIKA

Ha Ön foghiányban és régóta halogatott fogászati problémában szenved, keressen minket bizalommal! Klinikánk világszerte elismert implantológiai rendszerekkel, minőségi garanciával 5 nap alatt, igény szerint akár fémmentes, esztétikus megoldást nyújt az Ön számára! Come to us with confidence if you have teeth missing or treatment for long-standing dental problems has been delayed. Using internationally recognised implant systems, our clinic offers quality assured, aesthetic (including metal-free) solutions completed in five days.

Pasarét Dentál Klinika H-1026 Budapest, Pasaréti út 8. Telefon: 00-36-1/488-7919. E-mail: clinic@pasaretdental.hu www.pasaretdental.hu

AC TIVE LIFE & BALANCE

Sopron, Ojtózi fasor 3. | Tel.: +36 99 515 000 | www.fagushotelsopron.hu

SzálláS a lővérek zöld szívében!

A Hűség városában, a soproni Lővérek árnyas fái között, páratlan természeti környezetben áll a Hotel Fagus, amelyet egyaránt ajánlunk a pihenni vágyóknak, az aktív, tartalmas kikapcsolódást keresőknek, nagycsaládosoknak vagy akár csoportok, cégek rendezvényeihez. • Modern belső összhangban a természettel • A régió legnagyobb befogadóképességű konferenciaterme • Korszerűsített wellness és fitness-terem • Gyermekbarát szálloda– Mini Club és játszótér a kicsik örömére • Botanikus kert halas tóval és vízi színpaddal • Számos programlehetőség a városban és a közeli Ausztriában • Sportolási lehetőség: erdei tornapálya, nordic walking, kerékpár kölcsönzés Állandó akciók, kellemes környezet és barÁtsÁgos személyzet vÁrja önt is!

Természetesen & örömmel

Jövő a jelenben – Innovative Medical Methods

Kulcsár Edina, Miss World Hungary 2014 ajánlásával