A nagy óragyűjtemény

A rákbetegségben 2004-ben elhunyt tolvaj a halálos ágyán mondta el feleségének, hogy ő hajtotta végre a nagy jeruzsálemi rablást, s az órákat amerikai és francia trezorokba rejtette.a nagy óragyűjtemény

az aranyból és hegyikristályból készített, 30 millió dollárra becsült zsebórát a szakmában az órák Mona Lisájaként emlegetik.

Az izraeli Arsene Lupin, a regénybeli elegáns betörő után így nevezte a francia sajtó Naaman Dillert, a földkerekség eddigi legnagyobb értékű óra rablásának elkövetőjét. A párhuzamra az adott alkalmat, hogy Párizs nemrégiben negyven értékes órát adott át Izraelnek abból a 106-ból, amelyeket 1983-ban Diller tulajdonított el a jeruzsálemi L. A. Mayer Muszlim Művészetek Múzeumából. Így már csak tíz darab hiányzik a több mint 50 millió dollár értékűre taksált – zsebórákból, kisméretű ingaórákból, stopperekből, ékszerórákból álló – kollekcióból. Fény derült viszont a szenzációs betörés 25 éven át ismeretlen részleteire. Annak idején az izraeli hatóságok rögtön az ország 1960-70-es évekbeli legendás bűnözőjére, Dillerre gyanakodtak, de a férfi hamar kikerült a rendőrség látóköréből, és úgy tűnt, a rejtély soha nem oldódik meg. 2006 augusztusában azonban egy tel-avivi órakészítő fülest kapott, hogy névtelen amerikai hölgy, ügyvédjén keresztül, több tucat órát kínál eladásra az ellopott gyűjteményéből. Az órás telefonált a kárt szenvedett jeruzsálemi múzeumnak, amely – titoktartást ígérve – potom 40 ezer dollárt fizetett a műtárgyakért.

A visszavásárolt darabok között volt a világ legbecsesebb és legdrágább időmérő szerkezete is, amelyet Abraham-Louis Breguet (képünkön) 18-19. századi francia mester alkotott Marie Antoinette királynénak. Az aranyból és hegyikristályból készített, 30 millió dollárra becsült zsebórát a szakmában az órák Mona Lisájaként emlegetik. Visszakerült a múzeumba a Sympatiques néven ismert, 1813-ban született Breguet-remekmű és egy szintén ebből a korból származó, pisztoly formájú óra is.

A gyűjteménynek egyébként semmi köze a muszlim kultúrához, Sir David Lionel Salomonsnak, London 1855-ben megválasztott első zsidó polgármesterének hagyatéka volt. Lánya ajándékozta az általa alapított L. A. Mayer Múzeumnak, amelyet iszlámkutató profeszszora után nevezett el.

A diszkréciót ígérő múzeum mégis értesítette az izraeli rendőröket. Ők amerikai segítséggel jutottak el az ismeretlen eladóhoz, akiről kiderült, hogy Diller özvegye, Nili Somrat. A rákbetegségben 2004-ben elhunyt tolvaj a halálos ágyán mondta el feleségének, hogy ő hajtotta végre a nagy jeruzsálemi rablást, s az órákat amerikai és francia banktrezorokba rejtette. A zsákmányt örökül hagyta az asszonynak, aki az értékesítés mellett döntött. Néhány darabot azonban megtartott a kollekcióból a Los Angeles-i lakásán, amelyeket a rendőrök rögtön le is foglaltak.