Kovács Laura: Alulról Jövő Városfejlesztési Kezdeményezések Budapesten (Bsc Szakdolgozat 2019)

Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Településépítészeti Tanszék

Alulról Jövő Városfejlesztési Kezdeményezések Budapesten

Konzulens: Polyák Beáta Belső bíráló: Külső bíráló: Tanszékvezető: Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka

Kovács Laura Településüzemeltető szakirány

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék

4

1. Bevezetés

6

1.1 Miért választottam ezt a témát? Milyen kötődésem van hozzá?

6

1.2. Miért van szükség alulról jövő városfejlesztésre?

6

2. Magyarországi helyzet 2.1. Gyűjtés bemutatása

9 9

2.2. Budapest, mint poszt-szocialista város, közös terekhez való viszonya 12 2.3. Esettanulmányok Budapestről

16

2.3.1. Kifolyó Projekt

19

2.3.2. Szabihíd

22

2.3.3. Rákóczi Reggeli

24

2.3.4. Nyitva! Fesztivál

27

2.3.5. Közösségi Kertek

28

2.3.6. Boldog István park fejlesztése, Tér_Köz projekt

29

2.4. Hogyan lehet ma Magyarországon alulról elindítani egy városfejlesztési projektet?

31

2.5. Az alulról jövő kezdeményezések létrejöttét nehezítő tényezők és az erre adható lehetséges megoldások

32

2.5.1. Bürökrácia, hierarchikus felépítés, köztulajdon

36

2.5.2. Kötelező versenyeztetés

37

2.5.3. Forráshiány

38

3. Külföldi megoldások a civilek és az önkormányzat közötti kooperációt támogató rendszerekre

40

3.1. Lisszabon: BIP/ZIP – HATÉKONYSÁG

41

3.1.1. Alapadatok a városról

41

3.1.2. Hogyan működik?

41

3.2. Bologna, Bologna Regulation – JOGI KERET

43

3.2.1. Alapadatok a városról

43

3.2.2. Hogyan működik?

43

3.3. Madrid: Decide Madrid – DÖNTÉS ÁTRUHÁZÁSA

45

3.3.1. Alapadatok a városról

45

3.3.2. Hogyan működik?

45

3.4. Párizs: Budget Participatif – FINANSZÍROZÁS

46

3.4.1. Alapadatok a városról

46

3.4.2. Hogyan működik?

47

4. Javaslat

2

4.1. Budapest lehetséges átfogó szabályozási és finanszírozási modellje az alulról jövő fejlesztések tekintetében

49

4.1.1. I. Fázis – Zónák kijelölése

49

4.1.2. II. Fázis – Új szabályozás létrehozása

55

4.1.3. III. Fázis – További lehetőségek

56

4.2. Potenciális alulról jövő fejlesztési lehetőségek civil csoportok számára egy priorizált besorolást kapott kerület példáján (VII. kerület)

59

4.3. Néhány pozitív külföldi példa különböző típusú projektekre

61

5. Összefoglalás

63

6. Köszönetnyilvánítás

65

7. Irodalomjegyzék

66

3

Ábrajegyzék 1. ábra (saját): Magyar projektek gyűjtésének listája és besorolása kategóriákba 2. ábra (saját): Magyar projektek gyűjtésének elhelyezése térképen jelentőségüket is ábrázolva 3. ábra (saját): Európai városok civil-önkormányzati együttműködést támogató mechanizmusai 4. kép: A Kifolyó Projekt helyszíne (https://www.facebook.com/betonworkshop/) 5. ábra (saját): Kifolyó Projekt elhelyezkedésének elemzése 6. kép: Életkép a Szabihídról (https://www.facebook.com/szabihid/) 7. ábra: A Szabihíd elhelyezkedésének elemzése 8. kép: Életkép a Rákóczi Reggeliről (https://www.szeretlekamagyarorszag.hu/) 9. kép: Életkép a Nyitva! Fesztiválról (http://lakatlan.kek.org.hu/) 10. ábra (saját): A Nyitva! Fesztivál helyszíneinek elemzése 11. kép: Életkép a KÉK egyik közösségi kertjéből (http://kozossegikertek.hu/) 12. ábra (saját): Közösségi kertek elhelyezkedésének elemzése 13. ábra: Az egy főre jutó zöldterületek aránya Budapest kerületeiben (m2) (Budapest Környezeti Állapotértékelése, 2017 (letöltve: 2019.11.21.))

14. Életkép a felújított Boldog István parkról (https://www.budapestdialog.hu/dialogs/deru-utcai-park-rehabilitacioja) 15. ábra: A Boldog István park felújított állapotának alaprajza (saját szerkesztés, melynek alapja az következő forrásból származik: https://www.budapestdialog.hu/dialogs/deru-utcai-park-rehabilitacioja) 16. ábra (saját): Összefoglaló táblázat az esettanulmányokról 17. ábra (saját): Finanszírozási problémák és megoldások 18. ábra (saját): Rendszeres szociális juttatásban részesülők aránya kerületenként (%)1 19. ábra (saját): Munkanélküli segélyben részesülők aránya kerületenként (%)2 20. ábra (saját): Öregségi nyugdíjban részesülők aránya kerületenként (%)3

1

KSH, Budapest Kerületeinek Adatai alapján (2015) KSH, Budapest Kerületeinek Adatai alapján (2017) 3 KSH, Budapest Kerületeinek Adatai alapján (2017) 2

4

21. ábra (saját): Szociális index kerületenként (%)4 22. ábra (saját): Üres ingatlanok aránya kerületenként(%)5 23. ábra (saját): Rossz állapotú ingatlanok aránya kerületenként(%)6 24. ábra (saját): Épületek átlagos kora kerületenként, 2011-ig megépült ingatlanokkal számolva (év)7 25. ábra (saját): Óvodai férőhelyek száma / 1000 lakás (db)8 26. ábra (saját): Budapest kötöttpályás tömegközlekedési megállóinak hőtérképe9 27. ábra (saját): Budapest legrosszabb helyzetben lévő kerületei a szociális-gazdasági dimenzió szempontjából 28. ábra (saját): Budapest legrosszabb helyzetben lévő kerületei a városi dimenzió szempontjából 29. ábra (saját): Alulról jövő kezdeményezés megvalósulásának folyamata a javaslat létrejötte esetén 30. ábra (saját): Potenciális helyszínek alulról jövő kezdeményezések számára a VII. kerületben10 31. kép: Schouwburgplein, Rotterdam (https://straatbeeld.nl/) 32. kép: A De Wasserij épülete (https://dewasserij.cc/en/) 33. kép: Lakóház homlokzatának tövében létesített kert és útmutató hozzá (https://www.denhaag.nl/) 34. kép: Életkép a valenciai Placemaking Week Europe-ról 2019 nyaráról (http://www.lamarinadevalencia.com/) 35. kép: A The City at Eye Level for Kids borítójának képe (https://thecityateyelevel.com/)

4

Számítás: 8 általánost végzettek + munkanélküliek aránya; KSH, Budapest Kerületeinek Mikrocenzus Adatai (2016) 5 KSH, Budapest Kerületeinek Adatai alapján (2017) 6 Számítás: szükséglakások+komfort nélküli+félkomfortos lakások aránya, KSH, Budapest Kerületeinek Mikrocenzus Adatai (2016) 7 KSH, Budapest Népszámlálási Adatai, 2011, Megjegyzés: mivel az épületek korának meghatározása nem egyenlő időintervallumokban volt megadva, ezért az átalgos kort illető eredmények pontos adatnak nem, csak becslésnek tekinthetőek 8 Lakott ingatlanok számítása: Ingatlanok – Üres ingatlanok – Rövidtávra kiadott ingatlanok, KSH, Budapest Kerületeinek Mikrocenzus Adatai (2016), https://mfor.hu/cikkek/makro/igy-robbantotta-fel-a-budapestialberletarakat-az-airbnb.html (2019) 9 Open Street Map 10 Térkép alap: http://download.geofabrik.de/europe/hungary.html

5

1. Bevezetés 1.1. Miért választottam ezt a témát, milyen kötődésem van hozzá?

A városi és társadalmi problémákra sosem szerettem úgy tekinteni, mint valami olyan dologra, amit meg lehet oldani egy irodában ülve. Az ilyen kérdésekben véleményem szerint elengedhetetlen, hogy az emberek viselkedését, hozzáállását is megpróbáljuk formálni a folyamat során. Ez csak akkor lehetséges, ha az emberek maguk kezdik érezni az igényt arra, hogy részt vegyenek, beleszóljanak a saját környezetük alakítására. Mindebben az önkormányzatoknak, sőt, várostervezőknek, építészeknek, tájépítészeknek az a szerepük, hogy megmutassák az embereknek, miért hasznos mindez számukra (is), illetve lehetőségeket teremtsenek a részvételre, vagy akár egyes közösségek autonómiájára is.

Amiért belevágtam ebbe a témába, az az, hogy volt szerencsém több, civil csoportok által létrehozott kezdeményezésben is résztvennem, melyek egy része konkrétan városfejlesztéssel

foglalkozott,

más

részük

pedig

szociális

helyzetet

javító

programokból állt. Ezek során magam is megtapasztaltam a dolgozatban elemzett problémákat, betekintést nyerhettem a valós helyzetekbe. Ugyanakkor tudtam, hogy amit csinálunk, annak van értelme, és nem lehetetlen megteremteni azt a szellemi és jogi környezetet, amiben ezek az erőforrások még jobban kiaknázhatóvá válnának.

Ezért a szakdolgozat elkészítése mellett, saját, személyes indíttatásom is volt abban, hogy elkezdjem kutatni, milyen lehetőségek léteznek a budapesti civil projektek munkájának segítésére, eredményesebbé tételére.

1. 2. Miért van szükség alulról jövő városfejlesztésre?

Napjaink egyik legközpontibb témája, hogy a felgyorsult urbanizációs folyamatok egyre több problémát jelentenek. A bonyolult városi rendszerek azonban nem csak a problémákat,

hanem

a

megoldásokat

is

önmagukban

hordozzák.

A

civil

városfejlesztési projektekre azért van szükség, mert amikor valaki felülről tekint a város rendszerére, ezeket az apró feloldásokat nem feltétlen tudja észrevenni, vagy nem találja

elég

lényegesnek

ahhoz,

hogy

jobban

megfigyelje.

Az

alulról

jövő

kezdeményezések épp ezeket emelik ki, és hidat is jelenthetnek a városi lakók igényei és az önkormányzat között. 11 Amikor az alulról jövő kezdeményezésekről a városfejlesztés kontextusában beszélünk, akkor a projektek szinte mindegyike (az általam vizsgált projektek közül az összes) beleesik egy angol kifejezés, a „placemaking” gyüjtőfogalmába. „A „placemaking” (szó

11

Bach Péter (2015): Hacking the #City, DLA értekezés, BME, Témavezető: Alföldi György DLA

6

szerint: „helykészítés”) egy folyamat, amely során a térből, tervezés és megvalósítás útján, „helyet” hoznak létre. Egy adott térből - egy utcából, egy parkolóból, egy régi parkból, egy elfeledett sikátorból, egy üres telekből - egy olyan helyet, ahol az emberek össze akarnak gyűlni és találkozni másokkal. A „placemaking” célja olyan helyek létrehozása, ahol az emberek szeretnek időt eltölteni és megosztani az életterüket egymással.”12 A „placemaking” nem csak azt foglalja magában, hogy mindenkinek építenek, hanem azt is, hogy mindenkivel együtt építenek. Egy ilyen folyamat során biztosíthatjuk, hogy magánérdekek helyett a közösség érdekei fognak előtérbe kerülni.13 A „placemaking” számos előnnyel rendelkezik a hagyományos fejlesztési módszerekkel szemben, mind a lakosság, mind az önkormányzatok nézőpontjából. azáltal, hogy bevonjuk a helyi szereplőket, biztosak lehetünk abban, hogy a hely, amelyet létrehozunk képviseli a helyi közösség identitását, kultúráját és végső soron hozzájárul a város önazonosságának és diverzitásának növeléséhez. Ha véleményalkotási, cselekvési lehetőségeket biztosítunk egy fejlesztés kapcsán érintett közösség különböző tagjainak, az hitelességet és elfogadást fog biztosítani szinte bármilyen projekt számára. Ezen kívül a „placemaking” alkalmas arra, hogy nagyobb költségek nélkül növeljük egy terület értékét, ezáltal újra piacképessé válhat egy-egy leromlottabb állapotú városrész. Például, ha egy területen sok a lakatlan ingatlan, a foghíjtelek, emiatt pedig egyre többen költöznek el és így a közterületek állapota is folyamatosan tovább romlik, akkor nem biztos, hogy az épületek fizikai felújításával vagy akár újraépítésével érdemes elkezdeni a fejlesztést. Hiszen, ha egy területre visszahozzuk az életet, az üres ingatlanokat elkezdjük hasznosítani, úgy a terület értéke automatikusan nőni fog, ami pedig befektetőket fog az adott helyre vonzani.

Mindehhez pedig nem feltétlen van szükség nagy értékű beruházásokra. És itt jön szóba az alternatív városfejlesztés három alappillére, ami ahelyett, hogy csak a fizikai környezettel foglalkozna, a „hardware” (fizikai környezet) – „software” (szociális környezet) – „orgware” (stratégia, szervezés) hármasát együttesen kezeli. Ez alapján a fejlesztés nem egy terv elkészítéséből és kivitelezéséből indul ki, hanem az ott élő emberekből, a szociális életükből, a tevékenységeikből, és ahogy felhasználják jelenleg a területet. Erre kiváló lehetőséget nyújt a „placemaking”, mely révén könnyebben, gyorsabban és olcsóbban lehet az új lehetőségeket felfedni. A „placemaking” ilyen irányú felhasználását „tactical urbanism”-nek is hívjuk. Miután megértjük a jelenlegi és

12

Szerk:. H. Karssenberg, J. Laven, M. Glaser, M. van ‘t Hoff (2016): The City at Eye Level, Second and Extended Version, 280. o., Francisco Paillié Pérez: To Imagine a Space can Be Different, Eburon Academic Publishers, Delft 13 Szerk.: H. Karssenberg, J. Laven, M. Glaser, M. van ‘t Hoff (2016): The City at Eye Level, Second and Extended Version, Eburon Academic Publishers, Delft

7

potenciális felhasználási formákat, azután érdemes elkezdeni a fizikai környezet tervezését is. A harmadik, szintúgy elengedhetetlen eleme ennek a felfogásnak, az az, hogy a szükség van az „orgware”-re, tehát stratégia, módszer, megközelítés, szabálykészlet, finanszírozási terv kidolgozására, hogy a fejlesztés eredményeit a lehető leghosszabb ideig fenntartsuk. Mivel a környező demográfiai és gazdasági helyzet folyamatosan változik, így a közterek felhasználása, programozása, menedzsmentje és karbantartása is ehhez kell, hogy igazodjon mindeközben. A közterek fejlesztései valójában sosem tekinthetőek befejezettnek, ezért kell az „orgware”-re már a tervezés elején megfelelő hangsúlyt fektetni.14 A „placemaking” lehet az első lépése egy városrész fejlesztésének, vagy akár az utolsó is,

amikor

életet

szeretnének

vinni

egy

új

szomszédságba.

Ha

viszont

a

leghatékonyabban szeretnénk alkalmazni, akkor érdemes egyfajta katalizátorként tekintenünk rá, ami egyrészt felkészíti a városrészt a fejlesztésekre, felméri a valós helyzetet, másrészt pedig a nagyobb beavatkozások során végig alkalmazzuk. Így a végére egy olyan helyet kapunk eredményül, ahol a helyiek azáltal, hogy maguk is hozzátettek környezetük megújulásához, kifejezetten kötődni fognak hozzá, a kialakult erős közösségnek köszönhetően pedig a továbbiakban is tenni fognak azért, hogy legalább ilyen jó maradjon, vagy akár még jobb legyen a hely, ahol élnek.

14

Hans Karssenberg, Siënna Veelders, Charlot Schans, Nady Nassar (2019): The City at Eye Level in Asia – Mini Booklet, Stipo Publisher, Placemaker Week ASEAN konferencia keretében publikálva

8

2. Magyarországi helyzet 2.1. Gyűjtés bemutatása A kutatást azzal kezdtem, hogy a lehetőségekhez képest összegyűjtöttem a Budapesten idáig létrejött civil kezdeményezésű, urbanisztikához köthető projekteket.

Fontosnak tartom, hogy ezeket a projekteket rendszerbe szedjem. Valójában sokféle kategorizálási lehetőség is adott, én most talán a legalapvetőbbel kezdeném: az alapján szedtem őket csoportokban, hogy mi az adott folyamat célja. Persze nem egy projekt létezik, melyek céljai közé sorolnak ezek közül többet is, így ezek a határvonalak közel sem élesek. Mindezek alapján az alábbi 7 típust tudtam elkülöníteni:



Zöldfelületi fejlesztés, „zöldítés” 



Közösségépítés (pl.: szomszédság) 



Kutatás 



Edukáció, figyelem felhívás 



Városi „hack” 



Köztérfejlesztés 



Lakatlan ingatlanok, foghíjtelkek hasznosítása 

9

A következő, Budapesten fajsúlyosnak mondható

Színes Város

Falfestések

projekteket sikerült felkutatnom: Pixelvarázsló

Valyo

Beton Workshop

Kikötő

Kulturaktív

Szabihíd

Közösségi tervezés gyerekekkel

Stég

Urbanisztikai játékok

Maradjanak a Fák a Rómain!

Építészet és pedagógia konferenciasorozat

Kifolyó projekt

A Város Mindenkié

Mi utcánk

Rákóczi Kartell

Újlipótvárosi Szuperblokk

Szedlmajer László: Szakértői vélemény

Rákóczi Reggeli

Zöldítsük ki Budapestet

Magyarósi Csaba – vlogger kezdeményezése

Rákócziterezés

Dunapest Fesztivál

Dunahack

Smart City Budapest

Új Irány

Köztéri művészeti alkotások a Palotanegyedben

Danube Flow – Hív a Duna

KÉK

Közösségi Kertek

Miutcánk.hu Piknikek, rendezvények

Gang Csapat

12 pontos program javaslat a lakhatási jogokért Közvécéket Budapestre!

Városi hackek

Mindspace

GYERMEK-VÁROSÉPÍTÉSZET

Kert építések

Lakatlan

Járókelő

Jarokelo.hu

Makerspace

Szakkörök: Jövő városa, Zöld mérnökök, Szuperhősök

10

Azokat a projekteket, amelyek konkrét helyhez kötődnek (valójában az elméleti

2.

projekteken kívül szinte az összes többi) egy térképen jelöltem. Az adott projekt jelentőségét, azt, hogy hány embert ér el, mennyire befolyásolja a város életét, a pöttyök

méretével

szemléltettem.

Valójában szubjektív módon, de az egyes kezdeményezések apró,

kis,

projekteket

közepes

megismerése és

határoztam

nagy meg

után, méretű

(pl:

egy

falfestés nem számít akkora beavatkozásnak, mint mondjuk a Valyo kikötő). Az is jól látható, melyek azok a részek, ahova a legtöbb projekt tömörül és hol van hiány ezekből: a legtöbb egyértelműen a belvárost vette célba (ami érthető is, hiszen talán Budapesten jelenleg ide köthető a legtöbb probléma), ám fontos megemlítenem, hogy feltehetően még sok olyan apró méretű külvárosi kezdeményezés van, melyeknek felkutatása igen nehézkes, mivel nem rendelkeznek olyan platformokkal, amikhez én is hozzájuthatnék, így az én gyűjtésem sem lehet teljes.

Saját tapasztalatok, illetve több szervezet saját projektjeiről való beszámolóját végigolvasva, a folyamatokban egyértelműen fellelhetők párhuzamok. Az ilyen jellegű civil kezdeményezések kivétel nélkül azért jönnek létre, hogy valamiféle hiányt pótoljanak, vagy amennyiben a pótlás nem lehetséges, felhívják a figyelmet az adott hiányra, problémára.

A szervezetek hosszútávú célja a legtöbb esetben az önfenntartás elérése is. Ez azért fontos, mert bár legtöbb esetben nonprofit szervezetekről beszélünk, egy folyamatos, nagyobb összegű támogatás káros is lehet, hiszen ezáltal a szervezet az adott forrástól nagyban függővé válik (akár tevékenységét is befolyásolhatja), a forrás megszűnése esetén pedig össze is omolhat. Ennek kiküszöbölésére a szervezetek sokszor próbálnak valamiféle állandó bevételforráshoz jutni (pl.: helység bérbeadás, vendéglátóegységek működtetése, valamiféle eladható termék előállítása), pályázatokon indulnak, illetve önkénteseket alkalmaznak.

A harmadik „közös vonás” valójában egy különbség is egyben. Mindegyik projekt áll valamilyen kapcsolatban az önkormányzattal, akkor is ha ez a „kapcsolat” valójában az, hogy nincs kapcsolat, hiszen ez is nagyban meghatározza működését. Többféle esettel találkoztam az eddigi kutatásomban: volt, ahol a projekt az önkormányzattal szorosan együtt dolgozva jött létre (Pl.: üres ingatlanok ideiglenes hasznosításánál), volt ahol kvázi „illegálisan” jött létre, mivel az engedélyezés esélytelennek látszott, vagy mert túl

11

bonyolult lett volna és túl sok időt vett volna el a megvalósításból (pl.: Beton workshop). Így ebben az estben csak abban lehetett bízni, hogy ha az önkormányzat azt látja, hogy valami jó dolog valósult meg, akkor annak ő sem fogja útját állni. A harmadik eset pedig, ami talán egy civil kezdeményezésnek a legideálisabb forgatókönyve, az, hogy a kezdeményezés maga valóban alulról jön, sokáig onnan építkezik, mígnem odáig sikerül nőnie, hogy az önkormányzat is észreveszi, felismeri a benne rejlő lehetőségeket, és mögé áll, akár átveszi a fenntartási feladatokat is. Persze ennek is megvannak a maga hátulütői, hiszen jobb esetben az önkormányzat az eredeti szervezet elképzeléseit, terveit támogatja, de vajon mi van akkor, ha a túl nagy befolyás odáig vezet, hogy az önkormányzat elkezd belenyúlni olyan dolgokba, amik a projekt eredeti

céljainak

elvesztéséhez

vezetnek?

Nem

biztos,

hogy

egyértelműen

megválaszolható kérdések ezek, de úgy gondolom, hogy sokszor az adott projekt helyzete határozza meg azt, hogy hogyan lenne a leideálisabb viszonyt kialakítani a városvezetéssel.

2.2 Budapest, mint poszt-szocialista város, közös terekhez való viszonya15 Amikor Budapest városfejlesztéséről, azon belül is a lakosság ezirányú aktivitásáról beszélünk, az ok-okozati összefüggéséinek feltárásában elengedhetetlen, hogy beszéljünk annak múltjáról és ennek hatásairól is. A budapesti lakosság közös és privát térről való gondolkodásmódját nagyon nagyban befolyásolta Magyarország 40 évig tartó kommunista rendszere. Érdekes belegondolni abba, hogy amikor ma élhető, fenntartható városokról beszélünk, akkor akár azt is észrevehetjük, hogy a felmerülő témák, mint a co-housing vagy a közösségi városfenntartás, gyakran összecsengenek a szocializmus eredeti alapelveivel.

Kiemelve,

hogy

az

eredeti

alapelveivel:

a

közösségi

otthonok

tömeggyártású panelekként jöttek létre, de az egykor hangosan hirdetett közösségi városfejlesztő önkéntesmunka is csak egy kifakult álomkép maradt. Utóbbit ’subbotnik’-nak nevezték – azaz, fizetetlen, önkéntes munkanapok, melyek során olyan közfeladatokat

láttak

el,

mint

szemétszedés

vagy

faültetés,

mintegy

demonstrációjaként az állampolgárok környezetbe vetett befektetésének. Ez a „tradíció” is az 1940-es években érkezett meg a Keleti Blokk országaiba, ám a ’80-as évekre már csak egy szocialista reflex, sőt cliché maradt: évente 1-2 alkalommal, leginkább május 1-jére, illetve Lenin születésnapja környékére (áprilisban) szerveztek önkéntes napokat, melyeket persze rendkívül sokat reklámozott a szovjet sajtó. A lakosok értelemszerűen csak egy kiosztott feladatként tekintettek erre is, hiszen, mint 15

Szerk.: H. Dudova (2019): Shared Cities Atlas, Eelco van Welie, nai010 publishers, Rotterdam

12

bármely más esetben a kommunizmus alatt, nem volt választásuk a kérdésben. Így ahhoz a gondolathoz sem juthattak el soha, hogy valamit valóban önakaratból végezzenek el. A szocialista idea által vizionált közösségi terek elég egyértelmű ellentétben álltak a valósággal szemben: kivilágítatlan lakórészek, megrongálódott játszótéri eszközök, lehangoló busz- és vonatállomások; mindezt pedig a lakosok is pontosan érezték. Az ideával szemben, ezek nem voltak „közös” tereknek nevezhetők.

Valójában az ilyen, kicsinek gondolt beavatkozások az emberek privát életébe sokkal többet számítanak, mint azt elsőre gondolnánk; ha ezek folyamatosan jelenlévő, enyhe nyomást jelentenek a mindennapi életben, akkor a lakosok egyszerűen úgy érzik, hogy elfogy a levegő az életterükből. Ebből a szempontból a kommunizmus alatt nem csak az emberek privát tere sérült önmagában, hanem nyitott hozzáállásra és a polgári gondolkodásmódra való képesség is.

A kommunista vezetés a privát zónákat egyfajta piedesztára emelte az emberek szemében, nagy részét az elit privilégiumává alakította, miközben a közös lét felsőbbrendűségét hirdette: kifejezetten párttagoknak fenntartott boltok, elkülönített lakóövezetek, luxus hotelek és éttermek. Ezzel szemben a hétköznapi emberek privát tere a saját öröklakásukban és zártkertjükben merült ki, amit nem meglepő módon, a mai napig sokan féltve őriznek. Ebbe belegondolva nem is olyan meglepő, hogy a poszt szocialista társadalmakban, így Magyarországon is, miért alakult ki igen erős vágyakozás a privát tér és a magántulajdon iránt, amely a mai napig érzékelhető.

Mivel közterületen nem lehetett (de sokszor akár otthon sem) az állam engedélye nélkül szabadon eszmecserét vagy bármilyen aktivitást folytatni, az emberek mindezeket a ’hivatalos zónán’ kívül végezték. Alternatívaként egyfajta ’második publikus szférát’ alakítottak ki, amely párhuzamosan a kulturális és szociális aktivizmus színtereként működött. Egyfajta hiteles közösségi helyet jelentett a dogmatikus és gyakran irracionális hatalom által körülhatárolt világban.

Látható tehát, hogyan alakult ki az a beidegződés, hogy ami „közös” és az állam hatásköre alá tartozik, az szinte a szabadság ellenpólusát jelenti. Minél publikusabb volt egy hely, annál korlátozottabbak voltak a tevékenységek, amiket folytatni lehetett ott.

A rendszerváltás után az emberek a demokratikus politikától a források méltányos és átlátható elosztását remélték, ám az egyik pillanatról a másikra bekövetkező privatizáció és a kialakuló fogyasztói táradalom valójában épp az ellenkezőket eredményezte. A területek és épületek jelentős részét, melyek korábban már (legalábbis névlegesen) a köz tulajdonában álltak, ingatlan fejlesztőknek adták el; egyrészt a befektetések stimulálása végett, másrészt, hogy a Keleti Blokk gazdaságát bekapcsolják a Nyugatéba. Csakhogy a befektetők a pénzen keresztül erős hatást

13

tudtak gyakorolni a politikai közegre, így pedig jóval nagyobb befolyással és hatalommal rendelkeztek, mint a köztervezési mechanizmusok alapelvei, melyek épp a meglévő vállalkozások, történelmi épületek és a környezet védelmét kellett volna, hogy szolgálják.

Részben ezzel magyarázható, hogy ma Budapesten az európai fővárosokhoz viszonyítva az egyik legalacsonyabb az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok aránya, mindössze 4,5%. Ez az arány az utóbbi években folyamatosan csak csökkenő tendenciát

mutatott,

2004-ben

még

7,6%

volt,

onnan

jutottunk

el

ide.

https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_7_7.html Milyen kézzelfogható hatásait észlelhetjük ma mindennek?

A szocializmus gondolkodásmódra kifejtett hatásai nem csak a civil lakosságon, hanem az ország és a városok politikusain, köztisztviselőin is tetten érhetők. Nem csak a lakosság mutat kevesebb igényt arra, hogy proaktívan részt vegyen a városok fejlesztésében, hanem az önkormányzatok sem biztosítanak erre lehetőséget.

Annak, hogy az önkormányzat mennyire vonja bele a lakosságot a döntéshozatalba, több szintjét lehet elkülöníteni. Meg lehet vizsgálni, hogy egy adott városban létezneke általános támogatási irányelvek alulról jövő kezdeményezések támogatására vagy legalább azok engedélyezésére; a projekt kezdeményezői élhetnek-e bármilyen finanszírozási lehetőséggel az önkormányzat felől; vannak-e olyan helyzetek az adott város életében, ahol a lakosoknak van lehetősége közvetlen döntéshozatali helyzetbe kerülni; vagy akár léteznek-e olyan folyamatok, amely során az önkormányzat egyenlő partnerként kezeli a lakosságot valamely közös cél elérése érdekében.

Magyarországon nem léteznek ilyen jellegű rendszerek. Ahhoz, hogy lássuk, hogy ez mit is jelent az európai kontextus tekintetében, készítettem egy rövid kutatást, melynek eredménye a …. Ábrán látható. Azt olvashatjuk le róla, hogy Európa számos országában törekednek arra, hogy a polgároknak megadják a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb esetben dönthessenek a városaikat érintő kérdéseben. A történelmi háttér tudatában nem meglepő, hogy a poszt-szocialista városokban jóval kevesebb példát láthatunk erre, vagy akár egyet sem. Lengyelország kivétel ez alól, feltételezhető, hogy ez annak köszönhető, hogy ott a német mentalitás hatása sokkal erősebben érzékelhető.

(Fontos megemlítenem, hogy ez inkább egy tájékoztató jellegű ábra. Feltételezhetően az itt megjelenítetteknél még több város rendelkezik hasonló szabályozással, de a kelet-európai régió helyzete ugyanakkor jól kirajzolódik belőle. Ezek az országok esetében nem találtam több önkormányzati-civil együttműködésre utaló forrást.)

14

3. Európai városok civil-önkormányzati együttműködést támogató mechanizmusai16

16

Az ábra a Stipo (Rotterdam, Hollandia) tulajdonát képezi, Készítette: Kovács Laura

15

2.3 Esettanulmányok Budapestről Rengeteg budapesti projektet ismertem meg a kutatás során, de mivel lehetetlen lett volna az összeset fellelni és mindegyiket a megfelelő mélységben vizsgálni, ezért úgy döntöttem, hogy esettanulmányok készítésével próbálok meg egy átfogó képet adni a budapesti helyzetről. Szándékosan választottam elég különböző, ám Budapestre jellemző

kezdeményezéseket,

mert

így

lehet

a

legjobban

megismerni

a

körülményeket. Azt viszont, hogy milyen céljai voltak a projektnek, miből finanszírozták, mik voltak a szükséges feltételei annak, hogy létrejöhessen, és hogy milyen feltételek adhattak volna többet a folyamathoz, minden esetben meg tudtam határozni.

A választott esettanulmányok mindegyike megállja a helyét, van értelme, eredménye önmagában vizsgálva, de mindnek vannak önmagukon túlmutató céljai, eredményei is. Ha a nagyobb képet próbáljuk nézni, ezek a projektek, azon túl, hogy egy-egy kiváló egyszeri vagy hosszabbtávú helyi programot hoztak létre, mind magasabb szintű városi problémákra is igyekeztek hatni, felhívni rájuk a figyelmet. Ezen kívül alkalmasak arra is, hogy „jól bevált gyakorlatokként” tekintsünk rájuk. Például, ha valaki tenni szeretne valamit a Duna-part aktivizálása érdekében, nem kell újra a saját bőrén kitapasztalnia mindent, megvizsgálnia mi működhet egy ilyen probléma esetében, hiszen sokkal egyszerűbben át tudja venni a Beton Workshop már sikeresnek bizonyult ötleteit.

2.3.1. Kifolyó projekt – KÖZTÉRFEJLESZTÉS, FIGYELEM FELHÍVÁS Ki? – Beton Workshop (S39 Hybrid Design Manufacture, Valyo) Mikor? – 2016 – Hol? – Vlademár és Nina Langlet rakpart (Szent Gellért tér előtti rakpart) Kihez tartozik a terület fennhatósága? – Fővárosi Önkormányzat A projekt bemutatása Maga

a

Betonworkshop

az

S39

Hybrid

Design

Manufacture iroda tudásmegosztó programja, mellyel elsősorban

egyetemistákat,

4.

esetleg

mentorprogramjukon keresztül frissen végzetteket próbálják megszólítani. A workshop 2011 óta fut, tanévenként

kb.

egy

féléven

át.

A

betonozás

élményének megtapasztalásán túl már a kezdetektől az volt a cél, hogy köztéri konstrukciókat hozzanak létre,

16

ezáltal pedig a civil társadalom különböző problémáira is rávilágítsanak.

Eleinte inkább csak 1-1 tárgyról volt szó, melyeket inkább a „city hacking” kategóriájába sorolnék, míg 2016-ban kezdetét nem vette a Kifolyó Projekt: az azóta létrejött workshopok mind eköré szerveződtek. A Kifolyó Projekt azon túl, hogy önkéntes alapon dolgoznak rajta a résztvevők, azért is érdekes a dolgozat szempontjából, mert már maga az ötlet is egy meglévő, ám szokatlan területhasználaton alapult: a Gellért fürdő kifolyójának termál vizét korábban spontán kőrakással kialakított "jacuzziba" gyűjtötték az emberek, köztük hajléktalanok, akiknek ez egyébként egy remek melegvizes tisztálkodási lehetőségként is bizonyult, a víz pedig értelemszerűen folyamatosan cserélődik, így különösebb higiéniai problémákat sem vetett fel a tevékenység. Ez a meglévő használat kitűnő lehetőséget nyújtott arra, hogy felhívják a figyelmet, vagy akár tegyenek is egy lépést a megoldás felé Budapest egyik legnagyobb urbanisztikai problémájára: a Duna-part, mint a város egyik legértékesebb része, nem áll megfelelő kapcsolatban a lakókkal, ezért ezt az elszigeteltséget (mind kialakítás, mind közlekedés szempontjából) meg kell próbálni megszűntetni. A téma adta magát, hogy a munkafolyamatokba a Valyo nevű egyesületet is bevonják (róluk még lesz szó a későbbiekben).

Mik voltak a projekt fő céljai?

A Kifolyó projekt direkt célja egy inkluzív közösségi tér létrehozása volt, mely önmagában működőképes, használható, vonzó tulajdonságokkal rendelkező, de ami a legfontosabb, hogy a (lehetőségekhez képest – pl.: akadálymentesítésre nem volt lehetőség), bárki számára elérhető. A projekt indirekt célja pedig az, hogy a Duna partot köztérként, használandó helyszínként integrálja a lakosság tudatába.

Elhelyezkedés A kifolyó közönségét alapvetően az egyetemista korosztály, esetleg napközben fiatal családok alkotják.

Ilyen szempontból az elhelyezkedése nagyon kedvezőnek mondható, hiszen 2 egyetem közvetlen közelében található, illetve az egyre inkább fejlődő Bartók Béla út fiatal felnőtt közege is előszeretettel látogatja azt, főleg nyári esték befejező helyszíneként.

5. Kifolyó Projekt elhelyezkedésének elemzése

17

Önkormányzattal való kapcsolat kifejtése: A Kifolyó projekt úgy jött létre, hogy a kivitelezésre nem lett engedély kérvényezve. Ez részben azért történt így, mert egyrészt ez egy nagyon hosszadalmas procedúra lenne, ami egy egyetemi szemeszterbe nem fér bele, másrészt pedig, mivel a budapesti Duna-part világörökségi, valamint árvízvédelmi helyszín, túl nagy esély sem mutatkozott arra, hogy ezt hivatalosan is engedélyezzék. Így a szervezők abban bíztak, hogy amennyiben a társadalom számára hasznos funkcióval látják el a területet, abban az esetben az önkormányzat sem fogja mindezt rossz szemmel nézni. Ezen kívül a tervezés során is igyekeztek figyelembe venni az áradással kapcsolatos problémákat (pl.: az uszadékfák ne akadjanak fent, torlódjanak fel a beépített elemekben).

Finanszírozás A Beton Workshop emberi erőforrása az S39 Hybrid Design Manufacture és a Valyo munkatársainak, valamint a jelentkezett diákok önkéntes munkájából tevődik össze (utóbbiak cserébe tudást is kapnak vissza a workshoptól kurzusok formájában).

Az anyagi források a Viságrádi Alapból, a diákok minimális hozzájárulásából, illetve szponzorok építőanyagbeli felajánlásaiból érkeztek.

Szükséges feltételek A projekt léptékének köszönhetően az önkormányzattal való együttműködés nem volt elengedhetetlen. Létre tudott jönni engedélyeztetés nélkül (viszont hivatalosan illegálisan), mivel nem olyan beavatkozásról volt szó, aminek az alap feltételeihez önkormányzati segítségre lett volna szükség, illetve különösebben nagy kockázatokkal sem járt.

Amire szükség volt, az az emberi erőforrás és az építéshez szükséges anyagok.

Milyen feltételek adhattak volna többet a projekthez?

Ez esetben a szervezők azért döntöttek úgy, hogy nem kérnek az önkormányzattól engedélyt vagy segítséget, mert arra a helyszín miatt nem láttak esélyt (a Duna-part árvízvédelmi, illetve világörökségi helyszín egyben). Ha viszont ez mégis létrejöhetett volna, abban az esetben megszűntek volna az „illegalitásból” fakadó problémák, illetve esetlegesen több lehetőség lett volna a későbbi fenntartási kérdések megoldására (pl.: szemétszállítás, bútorok javítása, stb…).

18

2.3.2. Szabihíd, VÁROSI HACK, FIGYELEMFELHÍVÁS17 Ki? – Valyo Mikor? – 2017-2018 Hol? – Szabadság híd Kihez tartozik a terület fennhatósága? – Fővárosi Önkormányzat A projekt bemutatása A Valyo 2011 óta létezik, alapvetően a Duna-partok felértékelődésén dolgozó egyesületről van szó. A

6.

csapat „ezekre a helyszínekre a művészet és közösségfejlesztés eszközeivel hívja fel a figyelmet, és javaslatokat készít a hasznosításukra”.

A Szabihíd projekt, a Kifolyó projekthez hasonlóan, egy meglévő területhasználatot karolt fel. A történet ott kezdődött, hogy 2016 nyarán egy villamosfelújítás miatt lezárták a Szabadság hidat a tömegközlekedési- és gépjárműforgalom elől. Ennek az lett a következmények, hogy a gyalogosok nem csak áthaladásra kezdték el használni a hidat, hanem időt is töltöttek el rajta, köztérként kezelték azt, idővel eseményeket is szerveztek.

Ennek hatására a Valyonak 2017-ben és 2018-ban sikerült megegyeznie a Fővárosi Önkormányzattal, hogy nyáron 4 hétvégére újra lezárják a hidat, hogy azt a helyiek az előzőekhez hasonlóan birtokba vehessék. Ekkor már keretet is adtak a programok szervezésének, önkénteseket gyűjtöttek a koordináláshoz, illetve az infrastruktúra (WC, áram, víz) biztosításához. A programok továbbra is önszerveződőek maradtak, ám most már rendszerezettebb formában tudtak létrejönni, ami persze színvonalasabb eseményeket is eredményezett, ezáltal több embert is tudtak megszólítani, illetve megakadályozták, hogy az időpontok üssék egymást.

A Szabihíd az elmúlt 3 évben elkezdett a budapesti identitás részévé válni. Nem véletlen, hogy a 2018-as Velencei Építészeti Biennnalé (melynek ekkori témája a „Free space” volt) nyertes magyar pályázatának a Studio Nomad és a Kultúrgorilla erről szóló kiállítástervét választották meg.

17

https://www.szabihid.hu/

19

Mik voltak a projekt fő céljai?

A projekt direkt célja a Szabadság híd köztérként való használata volt.

Ebben az esetben az indirekt célok szinte fontosabbnak mondhatók, mint önmagában a direkt cél, mely inkább csak az eszköz ehhez: az egyik (a Kifolyó Projekthez hasonlóan), hogy Dunát mint közteret integrálja a lakosság tudatába; a másik pedig, hogy támogassa a gyalogos közterek bővítését a fővárosban. Önkormányzattal való kapcsolat kifejtése: Ahogy a Szabihíd honlapján fogalmaztak: „A Szabadsághíd megnyitását a Budapest Főváros Önkormányzata támogatja.” Tehát, a Valyo engedélyt kapott arra, hogy használatba vegyék a területet (ez esetben ez máshogy talán nem is lett volna lehetséges), ezen túl azonban semmilyen szellemi vagy anyagi támogatásról nem beszélhetünk, illetve a Valyo egy szerződést is aláírt, mely alapján a felelősség alapvetően őket terheli.

Finanszírozás Az emberi erőforrást önkéntesek biztosították, az anyagi források pedig a Valyo által gyűjtött adományokból, illetve a számukra felajánlott adó 1%-okból tevődtek össze.

Szükséges feltételek Ahhoz, hogy létrejöhessen, egy nagyon fontos és elengedhetetlen feltételre volt szükség: hogy a Szabadság hidat a megfelelő időintervallumra lezárják az gépjárműés villamosforgalom elől, és területhasználati engedélyt adjanak hozzá a Valyo számára.

Ezt a feltételt a Valyo meg is kapta a Fővárosi Önkormányzattól, ám minden egyebet magának kellett biztosítania.

Milyen feltételek adtak/adhattak volna többet a projekthez?

Mivel a rendezvényeket érintő felelősség a Valyot terhelte, a biztonság és a tisztaság fenntartását önerőből kellett megoldaniuk, melyet a fentebb említett forrásokból finanszíroztak. Amennyiben a Főváros valamivel több támogatást nyújtott volna (pl.: polgárőrség, mentőszolgálat biztosítása), a fennmaradó forrásokat többek közt a programok színesítésére, színvonalának emelésére, fenntarthatóságra fordíthatták volna.

20

Elhelyezkedés A Szabihíd napjainkra egy fővárosi szintű eseménnyé nőtte ki magát, de az, hogy egyes esti programok alatt szinte lépni nem lehet a hídon, az elhelyezkedésének is köszönhető. A híd közelében több gócpont is elhelyezkedik, ahonnan az emberek egy-egy esemény során ide özönlöttek. Az egyik legnagyobb volumenű közönségforrás az maga a „bulinegyed” (azaz a 7. és 6. kerület egy része), mely csupán 3 villamosmegállónyira kezdődik. De a Kifolyóhoz hasonlóan, itt is nagy szerepet játszik az egyetemek közelsége, melyekből a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közvetlenül mellette, a Szent István Egyetem Budai Campusa pedig 1,5 km-rel arrébb található. Ezen kívül a Bartók Béla út egyébként is nappal és éjjel is pezsgő élete is kiterjed a Szabihídra. A Bartókon valójában egyébként is megtalálható minden, amit a Szabihíd kínál (persze az egyedi helyszínt leszámítva): napközben lélekmelengető reggelizők, kávézók és jógastúdiók, este pedig hangulatos bárok, zenei programok. A Szabihíd talán pont a bulinegyed és a Bartók előnyeit ötvözte, mivel esti programjaik inkább nevezhetők a klasszikus értelemben vett buliknak, mint zenei esteknek, de a repertoár színvonalát egy szinttel feljebb emelték a 7. kerületben ismert romkocsmákénál.

7. A Szabihíd elhelyezkedésének elemzése

21

2.3.3. Rákóczi Reggeli, KÖZÖSSÉGÉPITÉS18 Ki? - Mindspace Mikor? – 2018-2019 Hol? – VIII. kerület, Rákóczi tér, Vásárcsarnok Kihez tartozik a terület fennhatósága? – Fővárosi Önkormányzat, CSAPI (Csarnok- és Piacigazgatóság) A projekt bemutatása A Mindspace 2017-ben indította el a Rákóczi tér környéki

tevékenységeit,

valójában

egy

EU-s

pályázat keretében. A Rákóczi Reggeli egy volt ezek közül,

melynek

helyszínének

díjmentes

használatára a fővárosi tulajdonú Csarnok- és Piacigazgatóságtól kaptak engedélyt. A Rákóczi Reggeli egy, eleinte havi, később heti rendszeresen megrendezésre kerülő közösségi reggeli volt, mellyel a

8.

Mindspace egyrészt újra életre szerette volna kelteni a Csarnokot, másrészt pedig egyéb, stratégiai célok is lebegtek a szemük előtt (bővebben lásd lejjebb).

A Csarnok látogatói, akiket alapvetően főleg az idősebb, környékbeli lakosok alkotnak, eleinte nem teljesen tudták hova tenni az eseményt, sokszor ételosztásnak vagy ételgyűjtésnek hitték azt. Így az első időszakban főként a Mindspace tagjaihoz közel állók vettek részt a reggeliken. A Csarnok közönsége volt, hogy ellenségesen reagált a jelenlétükre, de ha már sikerült egy-egy arra járóval szóba elegyedni és a szervezők el tudták magyarázni, hogy miről szól az egész esemény, és hogy mindezzel a csarnokot szeretnék támogatni, akkor a helyi lakosok az esetek szinte mindegyikében nagyon nyitottan reagáltak. Ilyenkor általában rögtön elkezdtek mesélni a régi csarnokról, a környékről, de akár saját életükről is. Ezek a beszélgetések remek lehetőséget adtak a környék szociális-kulturális helyzetének feltérképezésére. Egy idő után kialakult a Rákóczi Reggeli törzsközönsége is, bár az is igaz, hogy ez főleg nem az idős generációból, hanem „a környéki vászontáskás fiatalokból” és családokból állt. Ahogy egyre népszerűbb lett a program, túl sok eszközt kellett volna minden alkalommal

18

https://mindspace.hu/hu/projekt/rakoczi-reggeli-kozossegi-reggeli-csarnokban - A honalpon található információk, és a Mindspace egy munkatársa, Madácsi Flóra beszámolója alapján

22

átcipelni a Mindspace irodájából a helyszínre, ezért a csarnokban kibéreltek egy kis tároló helyiséget, talán ez számított az egyedüli nagyobb kiadásnak a projekt életében.

A projekt 2019 áprilisáig folytatódhatott, amikor is a Mindspace kapott egy határozatot a CSAPI-tól, hogy a közösségi programokat nem folytathatják a továbbiakban a csarnokban.

Véleményem

szerint

a

Rákóczi

Reggeli

egyik

legnagyobb

erőssége

a

rendszerességben rejlett: egy közösségre, annak gondolkodásmódjára úgy lehet hatni, ha folyamatosan jelen vannak az erre irányuló impulzusok a mindennapi életükben. A Mindspace ezügyben elindított valamit, a Rákóczi tér imidzse és hangulata elkezdett átalakulni. Persze ezt a folyamatot nem hagyták veszni a Rákóczi Reggeli befejezése után sem, hasonló célú tevékenységeiket igyekeztek folytatni a környék más pontjain.

Az önkormányzattal való kapcsolat kifejtése: A Mindspace a Csarnok tulajdonosával, és ezáltal a Fővárossal kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a Rákóczi Reggeli beszüntetéséig, ki tudott alakulni köztük egy igazi együttműködés, legalábbis elviekben támogatásra leltek az önkormányzat felől, ami az anyagi támogatásnál is sokkal fontosabb.

A tevékenység beszüntetéséről szóló határozathoz nem tartozott indoklás, viszont a CSAPI a későbbiekben az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az európai parlamenti, illetve

az

önkormányzati

választásokra

hivatkozva

kellett

beszüntetniük

a

tevékenységet, mert az ilyen jellegű tevékenységek politikai diskurzusra adhatnak teret.

Mik voltak a projekt fő céljai?

A projekt direkt célja a Csarnok eredményesebb hasznosítása és a helyi közösség összekovácsolása volt.

Indirekt célok voltak viszont, hogy a Mindspace (akik ezen kívül több másik projekttel is foglalkoznak a VIII. kerületben) átfogóbb képet kapjon a környékbeliek meglátásairól, mindennapi életükről, valamint edukációs lehetőségként is kezelték mely során rávilágíthattak, hogy miért lehet szükség egy régi helyszínen új tevékenységek elindítására.

Finanszírozás A területhasználatért eleinte nem kellett fizetni, illetve az emberi erőforrás is nagyrészt önkéntes munkából állt. Az egyéb felmerülő költségeket (pl.: egy idő után kénytelenek voltak bérelni egy kis helyiséget az eszközök tárolására) EU-s forrásból finanszírozták.

23

Szükséges feltételek A Rákóczi Reggeli létrejöttéhez területhasználati engedélyre volt szükség a Csarnok egy részén, illetve néhány eszközre, mint asztalok, székek, vízforraló, stb…

Milyen feltételek adhattak volna többet a projekthez?

A Rákóczi Reggeli működése alatt sikeres programmá nőtte ki magát, kialakult a saját törzsközönsége és új színt vitt a Rákóczi tér, ezáltal a VIII. kerület életébe. Amennyiben sikerült volna a CSAPI-val hosszabb távú szerződést kötniük, mindez folytatódhatott, fejlődhetett volna zavartalanul.

2.3.4. Lakatlan, Nyitva! Fesztivál, ÜRES INGATLANOK HASZNOSÍTÁSA19 Ki? – Kortárs Építészeti Központ Mikor? – 2014 október Hol? – Budapest több pontján 9 üzlethelyiség, V., VII., IX., XI. kerület Kihez tartozik a terület fennhatósága? – Nem egységes az üzlethelyiségek esetében, részben magántulajdonban, részben pedig a kerületi önkormányzatok tulajdonában állnak.

A projekt bemutatása Budapest egyik legnagyobb városi problémája abból

fakad,

hogy

rengeteg

hasznosítatlan

erőforrást tart vissza, konkrétabban fogalmazva, rendkívül nagy az üres ingatlanállománya. Szám szerint 2016-ban ez 107 416 lakás volt, ami Budapest lakásállományának közel 12%-át jelenti.

Ebből,

A

Város

Mindenkié

Csoport

2018-as 9.

felmérése alapján minimum 2547 üres lakás áll önkormányzati

tulajdonban.

Ezek

fenntartására

az

önkormányzatok évente legalább 189 806 705 Ft-ot költenek úgy, hogy abból végső soron semmilyen hasznuk sincsen, tehát ez tiszta veszteségként fogható fel.20

19

http://lakatlan.kek.org.hu/index.html%3Fp=4002.html; http://hungarytogo.hu/ertekesitesipontok/nyitva/ 20 https://avarosmindenkie.blog.hu/2018/09/29/budapesti_lakashelyzet_az_adatok_tukreben; https://drive.google.com/file/d/1fxG5ZJZYfRERrk_eLWH-gsEXSDQG7VQm/view

24

Erre a problémára próbált rávilágítani és megoldást kínálni a Nyitva! Fesztivál két megrendezésre került alkalma. Ugyanis, amíg nincs lehetőség az adott ingatlan kiadására (pl.: túl nagy érték, túl rossz az állapota), abban az esetben érdemes lehet elgondolkozni egy-egy civil csoport programjának a befogadására (nem csak önkormányzati, hanem magán tulajdonú ingatlanok esetében is). A Nyitva! Fesztivál konkrétabban az üzlethelyiségek esetével foglalkozott. Azt a modellt állította fel, hogy amennyiben egy üzlethelyiséget eleinte ingyen vagy kedvezményes áron (a fesztivál ideje alatt ingyen) bocsátanak kiadásra kis kezdő vállalkozásoknak, úgy lesz arra idejük, hogy beindítsák az üzletet, így pedig a későbbiekben lesz tőkéjük, amivel majd a normál bérleti díjat is állni tudják.

A program úgy indult, hogy felhívást intéztek az ingatlantulajdonosok és a helykeresők felé is. Olyan ingatlantulajdonosokat kerestek, akik nyitottak voltak egy új hasznosítási módszer kipróbálására, a helykeresők pedig ötleteikkel jelentkezhettek a fesztiválra, a továbbjutott projektek pedig ingyenes tréningen vettek rész és találkoztak üres üzletek tulajdonosaival.

Ezután

pedig

egy

hónapig

ingyen

használhatták

az

adott

üzlethelyiségeket, a cél pedig az volt, hogy a hónapot nyereségesen zárják.

A fesztivál során 2014-ben 11 kezdeményezésnek 8 helyszínen, 2016-ban pedig 9 kezdeményezésnek 5 helyszínen sikerült üzlethelyiséget biztosítani.

Az önkormányzattal való kapcsolat kifejtése: A

Lakatlan

csapata

egyértelműen

nyitott

volt

az

önkormányzatokkal

való

együttműködésre, de hozzá kell tenni, hogy ez nem mindenestben egyszerű a jogi keretek miatt. Így végül inkább a magántulajdonú üzlethelyiségből hasznosítottak többet, amiből szintén rengeteg áll üresen Budapesten. Ugyanakkor van néhány pozitív példa is 2014-ből, ahol a helyiségek közül 2 önkormányzati tulajdonban volt (VIII. ker. Teleki tér 7. és VI. ker. Révay köz 2.). Arról, hogy 2016-ban a hasznosított ingatlanok közül hány volt önkormányzati tulajdonú, nincs adat.

Mik voltak a projekt fő céljai?

A program direkt célja a budapesti lakatlan ingatlanok időszakos hasznosítása, ezáltal pedig a hosszabb távú kiadásuk esélyének növelése volt.

Indirekt célja a tudásmegosztás, szakmai kapcsolatok kiépítése, illetve, ami a legfontosabb, egy működő modell felvázolása, amit az önkormányzatok vagy magán ingatlantulajdonosok a későbbiekben akár önmaguk is felhasználhatnának.

25

Elhelyezkedés Ha megvizsgáljuk, pontosan hol nyíltak meg ideiglenesen üzletek a fesztivál ideje alatt, azt láthatjuk, hogy a helyszínválasztások viszonylag tudatosak voltak, mivel a legtöbb olyan kerületekben jött létre, ahol az üres ingatlanok aránya igen magas.

10. A Nyitva! Fesztivál helyszíneinek elemzése

Finanszírozás Az üzlethelyiségeket a jelentkezők ingyen kapták bérbe, az egyéb felmerülő költségeket (mint a honlap és kiadvány elkészítése, vagy más szervezéshez kapcsolódó költségeket) a Visegrádi Alapból, illetve szponzorok támogatásából finanszírozták.

Szükséges feltételek Üres üzletek használati engedélye 1 hónapra.

Milyen feltételek adhattak volna többet a projekthez?

A Nyitva! Fesztivál alapvetően egy remek példát vázolt fel arra, hogyan lehet újra feléleszteni Budapest üres ingatlanjait, ezáltal pedig megóvni őket a további állagromlástól. Az önkormányzatok ezt látva továbbvihették volna ezt a fajta gyakorlatot, kidolgozva a saját kerületi stratégiáikat ezáltal. Ezzel a lehetőséggel sajnos a mai napig nem éltek.

26

2.3.5. Közösségi Kertek, ZÖLDÍTÉS, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS21 Ki? – Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Mikor? – 2015 Hol? – Kihez tartozik a terület fennhatósága? – KÉK, IBIS Budapest Citysouth Hotel, Magyar Telekom Zrt. A projekt bemutatása A KÉK 2010-ben kezdett bele a programba mellyel igyekeztek

a

közösségi

kerteket

11.

elterjeszteni

Budapesten és Magyarországon is. A program első fázisa 2012-ig tartott, mely során a tagok toborzására és az ismeretek terjesztésére helyezték a hangsúlyt, melynek

eredményeként

2011

szeptemberében

létrehozták a Millenárison a Lecsós kertet, 2012 márciusában pedig a parcellákat is kiosztották. Ezt egy figyelemfelkeltő akciónak szánták, a közösségi kertek egy zászlóshajójának.

Ezután több közösség is követte a példájukat, de a KÉK-nek még számos kert létrejötte köszönhető:

a Leonardo kert, mely a KÉK tulajdonában és fenntartásában, de a

Futureal támogatásával jött létre; a Kerthatár Közösségi Kert és a Csárdás Kert, melyek a Magyar Telekom Zrt. tulajdonában és KÉK fenntartásával jöttek létre; a Kisdiófa Kert, melyhez a VII. kerület Erzsébetváros önkormányzata biztosította a területet és a KÉK üzemelteti azt; valamint 2016-ban a IBIS Közösségi Kert, mely az IBIS Aero Budapest Hotel parkjában jött létre szintén a KÉK közreműködésével.

A KÉK által létrehozott kertek közel 800 embernek biztosítanak kertészkedési lehetőséget. A kertek közül a Leonardó kert 2018-ban szűnt meg, mivel beépítették a telket, a Lecsós kertet pedig 2014-ben zárták be, feltehetően elhanyagoltsága miatt.

A projekt következő lépése az ország közösségi kertjeinek hálózatba szervezése volt.

Ennek érdekében megújították a honlapjuk funkcióját, így már alkalmassá vált arra, hogy az emberek tájékozódjanak más közösségi kertekkel kapcsolatban, regisztrálják saját kertjeiket, vagy akár kapcsolatba lépjenek más szervezőikkel és tapasztalatokat cseréljenek.

21

http://kozossegikertek.hu/

27

Az önkormányzattal való kapcsolat kifejtése: A KÉK saját kertjei egy kivétellel (Kisdiófa Kert, Erzsébetváros) mind magántelkeken, magánfinanszírozásból jöttek létre (egyfajta szponzorációként is felfoghatjuk ezeket).

Viszont úgy tűnik, hogy hatásukra több önkormányzat felfedezte az ilyen jellegű kertek létrehozásának előnyeit, ugyanis több további civil projekt is önkormányzati területeken jöhetett létre.

Mik voltak a projekt fő céljai?

A program direkt célja a közösségi kertek kultúrájának meghonosítása volt, ami hozzájárul a környezettudatos és fenntartható életmód kialakításához, ezen kívül már önmagában is új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére, mely minél inkább elterjedtté válik, annál inkább segíti az egészséges mikroklíma kialakulását és a városi hősziget csökkentését.

Az indirekt célok egyértelműen a szemléletformálás és a közösségépítés köré szerveződnek.

A

közösségi

kertek

egyértelműen

felhívják

a

figyelmet

a

környezetvédelem fontosságára és pozitív példát mutatnak. A közös kertészkedés lehetőséget biztosít a kapcsolat- és közösségépítésre, ezáltal csökkenek a generációs és kulturális különbségek, a tevékenység növeli az emberekben a proaktivitást, és a helyszínek legtöbbször rendezvények létrehozására is lehetőséget adnak.

Finanszírozás A kertek létrejöttéhez nagyrészt magáncégek (Futureal, Magyar Telekom Zrt, IBIS Budapest Citysouth) biztosították a telkeket és a szükséges forrásokat. Egy kivétel volt, a Kisdiófa Kert, ahol a KÉK-nek és a VII. kerületi önkormányzatnak egy példaértékű együttműködést sikerült kialakítania.

Szükséges feltételek A legalapvetőbb feltétele egy közösségi kert létrehozásának a jogosultság egy terület használatára. Ezen felül kellenek lelkes emberek, kertészeti eszközök, palánták, de ezek már közel sem jelentenek túl nagy akadályt vagy költséget.

Milyen feltételek adhattak volna többet a projekthez?

Budapesten, főleg Pesten, a zöldfelületek aránya kifejezetten alacsony. Még bőven vannak foghíjtelkek, melyek könnyedén hasznosíthatóak lennének a fentebb említett módokon. Ha erre egy fővárosi kampány indult volna, talán még több, az erzsébetvárosihoz hasonló önkormányzati-lakossági együttműködést láthattunk volna/láthatnánk.

28

Elhelyezkedés Azt láthatjuk, hogy Budapest közösségi kertjeinek nagy része olyan kerületekben helyezkedik el, ahol az 1 főre jutó zöldterület kevés. Ez pozitív, hiszen ezek azok a területek, ahol leginkább szükség van az ilyen jellegű kezdeményezésekre. Kivételnek számít a 11. kerület, ahol zöldterületekből ugyan nem szűkölködnek, mégis jónéhány kert nyithatta meg itt is a kapuit.

Ez feltételezhetően az újbudai lakosság és önkormányzat nyitott gondolkodásmódjának köszönhető, aminek bizonyítéka, hogy a kerület egyre több civil csoportot, galériát, kulturális vagy közösségépítő programsorozatot fogadott be az elmúlt időszakban.

13.

12. Közösségi kertek elhelyezkedésének elemzése

29

2.3.6. Déri utcai sportpálya/Boldog Sándor István park fejlesztése22 14.

Az eddigiekben felvázolt esettanulmányok között a Tér_Köz pályázat egy kakukktojás, mivel a projektet nem egy civil csoport,

hanem

az

önkormányzat

kezdeményezte. (A Boldog István park csak egy példa a többi közösségi tervezési alapon futott Tér_Köz projekt közül.) Azért vettem bele mégis a listába, mert ez volt az egyetlen olyan eset Budapesten, amikor azt lehetett látni, hogy az önkormányzat és a lakosság valóban közösen dolgozik egy cél elérésén. Ami miatt viszont mégsem emelném egy szintre a Tér_Köz projekteket a fentebb említett példákkal, az az, hogy amiatt, hogy a Fővárosi Önkormányzat indította a fejlesztést (a III. kerületi önkormányzaton keresztül), a munka során kötött pályázati szempontoknak kellett megfelelni, illetve nem csak a helyi igényeket kellett kielégíteni, hanem a Fővárosi Önkormányzat tetszését is el kellett nyerni, hiszen tőlük származó pályázati finanszírozást kellett elnyerni a terv megvalósulása érdekében.

Ki? – Tér_Köz (Fővárosi Önkormányzat), III. kerületi Önkormányzat Mikor? – 2015 Hol? – III. kerület, Boldog István park Kihez tartozik a terület fennhatósága? – III. kerületi Önkormányzat A projekt bemutatása Mielőtt a konkrét tervezés megkezdődött volna, már egy előzetes internetes felmérés alapján határozták meg ennek a területnek a jövőbeni sport funkcióját. A fejlesztés előtt is használatban volt a terület, de számos probléma kapcsolódott hozzá: kutyás konfliktusok, zajos „dühöngő”, leromlott játszótér. A konkrét tervezés 2015. augusztus 27-én kezdődött meg, mely során első körben az derült ki, hogy a helyiek nem kizárólag sport funkciót látnának itt szívesen, hanem még egyéb rekreációhoz köthető lehetőséget is. Így végül egy igazán hasznos multifunkcionális tér jöhetett létre. Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat által leírtak alapján világossá válik, miért is tud rendkívül hasznos lenni a közösségi tervezés: nem csak az önkormányzat-lakók kapcsolat miatt, hanem az ellentétes véleményt képviselő lakók közötti párbeszéd miatt is. Jelen esetben például a kutyafuttató létesítése körül alakult ki konfliktus: „A

22

https://www.budapestdialog.hu/dialogs/deru-utcai-park-rehabilitacioja; http://terkoz.budapest.hu/

30

kezdetben éles ellentétben álló „kutyás” és „nem-kutyás” használók csoportjai a közös gondolkodás és a kulturált vita eredményeként megállapodtak abban, hogy jöjjön létre egy jól felszerelt kutyafuttató a park oldalában.” Egy ilyen jellegű párbeszéd megakadályozza a későbbi elégedetlenséget az önkormányzat irányába, hiszen közös megegyezés alapján jöttek végül létre a döntések, figyelembe véve mindenkinek az igényeit.

Mik voltak a projekt fő céljai?

A projekt direkt célja a Boldog István park felújítása és a lakosság igényeihez igazított alakítása volt.

Indirekt cél a lakosság környezetükhöz való kötödésének és annak alakítási vágyának erősítése volt.

15. A Boldog István park felújított állapotának alaprajza

Finanszírozás

A projekt költségei, összesen 90 millió Ft (eredetileg 220 328 000 Ft-ra pályáztak), a Tér_Köz pályázaton keresztül került finanszírozásra.

Szükséges feltételek Mivel az önkormányzat volt a kezdeményező, ezért ebben az esetben engedélyezésre külön nem volt szükség. Ellenben a projekt volumenének köszönhetően a megfelelő költségvetés

biztosítása

elengedhetetlen

volt

ebben

az

esetben.

A

projekt

sikerességéhez ezen kívül még szükség volt a lakosság mozgósítására, hiszen az igényeik szerinti tervezés az egyik elsődleges célkitűzés volt.

Milyen feltételek adhattak volna többet a projekthez?

A

függetlenebb

tervezési

folyamat,

az

emberek

bevonása

néhány

konkrét

munkafolyamatba akár a kerület egyik, identitását meghatározó helyszínévé tehette volna a Boldog István parkot.

2.3.7. Következtetések Az itt felvázolt esetekből az rajzolódik ki, hogy a szükséges feltételek mellett minden esetben az biztosított volna nagyobb sikert, ha sikerül egyfajta együttműködést kialakítani a kerületi vagy a fővárosi önkormányzattal. Elmondható tehát, hogy

31

Budapesten van egy olyan erős ambíciókkal rendelkező, tenni akaró réteg, akiknek az elsődleges problémája nem az emberek mozgósításából vagy a finanszírozás biztosításából fakadnak, hanem abból, hogy az önkormányzatok még nem ismerték fel az ilyen jellegű fejlesztésben rejlő lehetőségeket, ezáltal pedig nem érzik az igényt arra, hogy együttműködjenek a helyi civil szervezetekkel. Mivel célom felkutatni azokat a

lehetőségeket,

melyek

leginkább

segíthetik

Budapest

alulról

jövő

kezdeményezéseinek létrejöttét, ezáltal pedig egy élőbb, jobban működő városi közeg kialakulását, a dolgozatomban is az önkormányzatok és civilek közötti megfelelő együttműködés kialakításának lehetőségeire helyeztem a hangsúlyt.

16.Összefoglaló táblázat az esettanulmányokról

2.4.

Hogyan

lehet

ma

Magyarországon

alulról

elindítani

egy

városfejlesztési projektet? 23 Ma Budapesten, ha legális keretek között szeretnénk elindítani egy projektet, a legkézenfekvőbb megoldás, ha első körben a Budapest Dialoghoz fordulunk. Ez egy, a fővárosi önkormányzat által indított platform arra, hogy a budapesti lakosság fejlesztéseket javasolhasson gyakorlatilag a város bármely pontjára. A Budapest Dialog pedig vállalja, hogy „minden javaslatot és hozzászólást eljuttat a megfelelő szereplő és szervezet számára”. A feltöltött javaslatokat pedig bárki értékelheti, kommentelheti, illetve támogathatja anyagi vagy egyéb formában.

A Budapest Dialog a lakosságon kívül az önkormányzatoknak is biztosít platformot, de az ő esetükben a „projektek fejlesztésében, közösségi tervezés folyamatának

23

https://www.budapestdialog.hu/ és Szerdahelyi-Németh Klárával készített szeméyes interjú alapján

32

támogatásában nyújt segítséget”. Számukra „az oldal közösségi tervezés teljes folyamatát támogató és kiegészítő online eszközként használható, melyen keresztül minőségi fejlesztési párbeszéd lefolytatására nyílik lehetőség”. A Budapest Dialogon fellelhető projektek közül ez utóbbiak értelemszerűen nem sorolhatók az alulról jövő kezdeményezések közé (még ha hasznos eszköz is lehet a civil lakosság aktivitásának növelésére), így a mi esetünkben elsősorban a lakossági javaslatokat van értelme vizsgálni.

A honlap 2014-ben indult útnak, úgy döntöttem megvizsgálom, mostanáig milyen eredményeket tudhat maga mögött. Amikor megnyitjuk a Budapest Dialog főoldalát, egy térképet láthatunk rengeteg jelzéssel, melyek projekteket jelölnek. Ez azonban minden valaha felvetett és megvalósult projektet mutat meg, mind lakossági, mind önkormányzati oldalról. Miután leszűkítem a találatokat a lakossági tervezett projektekre, még mindig számos, de már közel sem annyi jelzést látunk a térképen (207 db), mint előtte. Amikor pedig a szűkítést a megvalósult lakossági javaslatokra állítom, már csak néhány, szám szerint 26 jelzés marad a térképen. Ezek közül is sok egy-egy projekthez köthető (pl.: az Ivócsap projekt 10 helyen jött létre), így a valóságban összesen 17 megvalósult fejlesztéshez köthető.

Láthatjuk, hogy bár a Budapest Dialog egy nagyon ígéretes platformként indult, az elmúlt 5 évben valami miatt mégsem sikerült az elvárható mértékben elérni a célokat.

Ennek több oka lehet: a lakosság nem tájékozódott a programról, esetleg a platform létrehozása mellett a véleményformálásra is nagyobb hangsúlyt lehetett volna fordítani, azt illetően, hogy a lakosokban megjelenjen az igény a saját környezetük formálására. Probléma lehet még, hogy bár fővárosi kezdeményezésű platformról beszélünk, nem biztos, hogy az ezen megjelenő javaslatokra is kellő figyelmet fordítottak. Úgy gondolom, hogy a Budapest Dialog esetén keresztül keresztül kiválóan lehet lekövetni, hogy általánosságban milyen folyamaton kell végigmennie egy alulról jövő kezdeményezésnek és milyen körülmények állnak fent mindeközben pontosan.

Ahhoz, hogy jobban megismerjem a fentebb említett okokat, megkerestem Szerdahelyi-Németh Klárát, hogy a Budapest Dialog egyik alapítójaként, illetve korábban a XVIII. Kerületi önkormányzat volt közalkalmazottjaként, ő miként látja a helyzetet.

Azzal kezdte, hogy a Budapest Dialog valójában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket. Az okokkal is pontosan tisztában van, ezeket pedig ki is fejtette számomra:

33

A Budapest Dialog alapvetően úgy működik, hogy amikor beérkezik hozzájuk egy javaslat, akkor nekik van egy előkészített kontakt listájuk kerületenként, így meg tudják nézni, hogy kihez érdemes továbbítani az adott kérést. Ez általában egy főépítész iroda, vagy a polgármesteri kommunikációs kabinetiroda, akik elviekben ez esetben továbbosztják a feladatot a megfelelő szerveknek.

Ezek után a Budapest Dialog befolyása valójában megszűnik. Budapesten a fővárosi vagy a kerületi önkormányzatoknak nincs semmilyen kötelezettsége az ilyen jellegű beérkezett javaslatokat illetően; sem megfontolási, sem végrehajtási. Egy kivétel van, amikor a javaslat valamely olyan fejlesztést érint, ami egyébként is kötelessége lenne az önkormányzatnak (pl.: egy veszélyessé vált játszótéri eszköz karbantartása). Ilyenkor a kezdeményező javaslatában általában az adott jogszabályra is hivatkozik, így ez esetben az önkormányzatnak valójában nincs választási lehetősége.

Az önkormányzatoknak pedig a letöbb esetben bőven megvan az okuk, hogy miért nem akarnak a lakossági kezdeményezésű projekttel foglalkozni. Amennyiben valamilyen lakossági kérésről van szó, abban az esetben azt általában az önkormányzati tulajdonú kivitelező cégnek kell végrehajtania, akik ezt vagy azonnal megteszik, vagy beilleszthetik az éves munkatervbe. Már ez is önmagában egy akadály, hiszen az éves tervezeteket és költségvetést minden év elején rögzítik, ebbe változást belevinni igen nehézkes. Másrészről pedig az önkormányzatok és az ott dolgozó köztisztviselők szinte 100%-ban le vannak terhelve. Nincs szabad kapacitásuk, hogy ilyen jellegű ügyekkel foglalkozzanak, így érthető, ha nem örülnek a lakossági kéréseknek, hiszen csak plusz egy feladatot jelent számukra. Azt gondolhatnánk, hogy más a helyzet, ha egy civil csoport önmaga szeretne tenni valamit, de valójában ez is plusz feladatot jelent az önkormányzat

számára:

meg

kell

vizsgálni

az

esetet,

végig

kell

vinni

az

engedélyeztetésen és ellenőrizni is kell, hogy megfelel-e a végeredmény bizonyos biztonsági előírásoknak.

Klára említett egy pozitív példát is a Dialog-os projektek közül, mely egy, a helyi szülők által szervezett és kivitelezett játszótér felújításhoz kapcsolódott a XVIII. kerületben.

Ennek létrejöttéhez azonban kellett az önkormányzat felől a bizalom, melyet Klára alapozott meg, hiszen korábban maga is ott dolgozott köztisztviselőként, jelenleg pedig a szülői szempontok is előtérbe kerültek számára. Rengeteg olyan dologra kell odafigyelni egy ilyen, látszólag egyszerűnek tűnő felújításnál is, amire nem feltétlenül számítunk; ez esetben például, hogy még véletlenül se allergizáló festéket használjanak.

A XVIII. Kerületben alapvetően Klára személyének köszönhetően tudtak a budapesti átlaghoz képest több sikeres Dialog projektet véghez vinni:

javaslatára az

34

önkormányzat elkezdett foglalkoztatni egy alkalmazottat heti néhány órában, aki csak a Budapest Dialogon beérkező javaslatokat kezelte. Ez a döntés lényegesen megnövelte az önkormányzat civil projektekre fordítható humán erőforrását. Másfelől pedig mindegy milyen alulróljövő kezdeményezésről van szó, fontos, hogy álljon mögötte egy „projektmenedzser”, aki a XVIII. kerület esetében nagyon sokszor maga Klára volt.

A Budapest Dialog nem megfelelő eredményessége azonban nem csak az önkormányzatok belső problémáiból fakad, hanem a nem megfelelő mértékű civil aktivitásból is. Ez részben annak is betudható, hogy a Budapest Dialog reklámozására valójában semennyit sem fordítottak, így pedig nem feltétlenül jutott el mindenkihez, aki erre nyitott lett volna.

A másik ok a lakosság inaktivitására viszont még mindig az, hogy nem feltétlenül tudják, pontosan hogyan aknázzanak ki egy ilyen jellegű lehetőséget. Ha használták is, nem feltétlenül olyan módon, amiben a Budapest Dialog valódi értékei rejlettek volna: a honlap valamely szinten egyfajta „hiba-bejelentő” felületté változott, ami pedig messze áll az eredeti céltól, ami a helyi lakosság aktivitásának növelésére és az ehhez szükséges kapcsolatok kialakítására irányult. Véleményem szerint ez a honlap felületétből is fakad, hiszen bármilyen jellegű javaslatot fogadtak rajta, nem csak az olyan típusúakat, ahol egy lakos vagy lakossági csoport egy önálló javaslattal állt volna elő, melyet maguk szerettek volna véghez vinni. Utóbbiak gyakoriságát talán az is növelhette volna, ha a Budapest Dialog-gal párhuzamosan egy figyelemfelkeltő kampányt is indítanak, mely az embereket arra ösztönözte volna, hogy tegyenek saját környezetük fejlődéséért.

Utóbbi probléma miatt, Klára elmondása szerint, a Budapest Dialog 2019 novemberdecember környékétől átalakuláson fog keresztülmenni: a továbbiakban inkább csak az önkormányzatok által kezdeményezett közösségi tervezési projektekre fognak koncentrálni. A platform azt fogja szolgálni, hogy amennyiben az önkormányzat nyitott arra, hogy egy-egy fejlesztésbe bevonja a lakóközösséget is, akkor arra ezen keresztül lehetősége nyílik majd. Összegezve a tapasztaltakat, Klára szerint egy alulról jövő kezdeményezés sorsa a legtöbb esetben emberi tényezőkön múlik, de sikertelenség esetén a általában nem okolhatók az egyes személyek, mivel a köztisztviselők rettentően le vannak terhelve, sokszor felesleges feladatokkal, egy ilyen jellegű kérdéssel pedig csak minden egyéb kötelezettség után foglalkozhatnának.

Kérdésemre, miszerint el tudna-e képzelni Budapesten egy átfogó, a civilek és az önkormányzat közötti együttműködést segítő szabályozást (mint például a Bolognai

35

Szabályozás; lásd 43. oldal), azt válaszolta, hogy igen, de ahhoz minden egyes kerület önkormányzatát külön meg kell győzni a szabályozás bevezetéséről. Ennek oka, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami lehetővé tenné azt, hogy a kerületek belső működését szabályozzák. A Fővárosi Önkormányzat egy ilyen jellegű szabályozást önmagában maximum az fővárosi tulajdonú területeken vezethetne be. És persze mindez felvetne olyan kérdéseket is, hogy mindez mennyi plusz munka-, illetve finanszírozási igénnyel járna.

2.5. Az alulról jövő kezdeményezések létrejöttét nehezítő tényezők és az erre adható lehetséges megoldások Ma

Magyarországon

egy

civil

projekt

sikerességét

nagyban

befolyásolja

az

önkormányzattal való viszonya, ugyanis a helyszínhez köthető tevékenységek nagy része önkormányzati ingatlanokat, vagy közterületeket érint. Ezért összegyűjtöttem most, melyek azok a dolgok, amik nehezítik, hogy egy ilyen kezdeményezés beinduljon és működjön, valamint, hogy milyen megoldásokat lehet erre találni.

2.5.1. Bürökrácia, hierarchikus felépítés, köztulajdon 24 A problémák első csoportjába tartozik a bürokrácia, mivel az engedélyeztetés rendkívül bonyolult és hosszas folyamata sokszor nem is a kezdeményezőket, hanem magát az önkormányzatot ijeszti meg, így rengetegszer bele sem vágnak egy-egy terv megvalósításába.

A másik hátráltató tényező az önkormányzatok hierarchikus és rendkívül rugalmatlan felépítése, illetve az a tény, hogy az önkormányzat vállalkozói vagyona valójában közvagyonnak, közpénznek számít. Emiatt pedig felhasználását illetően felelőséggel tartozik a választók felé, így minden eshetőséget számba kell vennie, hogy garanciát tudjon vállalni a projekt sikerességével kapcsolatban. A köztisztviselők ilyenkor sokszor olyan helyzetekkel találkoznak, amelyekre még nincs bevált recept. Hiába van sok olyan polgármester, aki szívügyeként kezeli a civil kezdeményezéseket, nem mindig tudják, mit tehetnek egy ilyen helyzetben.

Azt, hogy ezekre milyen megoldásokat találhatunk, egy idézettel kezdeném: “jogi megoldást kell találni, nem magyarázatot arra, hogy miért nem lehet megvalósítani.”

Ezt Dr. Tas Krisztián mondta, aki a KÉK Lakatlan projektjének jogi szakértői csoportjának volt tagja. Tehát azért, mert valami új dologgal állunk szemben, amihez rengeteg átugorhatatlan akadály vezet, az nem azt jelenti, hogy ezeket az akadályokat nem lehetne kikerülni.

24

Szerk.: Oravecz Júlia, Polyák Levente, Schanz Judit (2016): Civil Város: Lakatlan ingatlanok a közösségek szolgálatában, 152-155. o., KÉK – Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, Budapest

36

A legnagyobb előrelépést az jelentené, ha a kulturális, urbanisztikai, gazdasági, szociális és turisztikai ágazatok elkezdenének együtt dolgozni, ami az önkormányzatok jelenlegi hieararchikus

felépítésétől

elég

idegen.

Ez

egyébként

általánosan

igaz

a

városfejlesztésre, nem csak a civil kezdeményezésűekre.

A másik, amit tenni lehet, hogy ha egy kerületben létrejön egy jó kooperáció, azt utána nem kell az összes többi kerületben újra kitalálni. Fontos, hogy az önkormányzatok keressék, és meg is osszák egymással a jól működő megoldásokat. De valójában már az is segítséget jelent, ha az önkormányzat nem hátráltat egy magától is működő kezdeményezést. Erre példának a Szabihíd projektet említeném: a Valyo engedélyt kért a fővárosi önkormányzattól a Szabadság híd lezárására és használatára, amit meg is kaptak, de a támogatás mértéke ennyiben meg is állt. A Valyo vállalta a felelőséget az összes résztvevőért, illetve maguk szervezték, önkéntesek segítségével a programokat is, amik végül rendkívül sikeresen végződtek.

A legjobb és legnagyobb eredmények azonban akkor jönnek létre, amikor civileknek, a vállalkozói szférának és a helyi közösségeknek sikerül együttműködniük. Tehát ez részben azt jelenti, hogy egy alulról jövő kezdeményezésnek nem feltétlenül kell nonprofitnak lennie, lehetséges olyan helyzetek felállítása, amikor a köz számára hasznos tevékenység akár a gazdaság növekedését szolgáló profitot is termel.

2.5.2. Kötelező versenyeztetés 25 Jogszabály szerint a nemzeti vagyongazdálkodás feladata “A nemzeti vagyon […] működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása […]. Viszont a hasznosítás csak versenyeztetés útján lehetséges. Felmerül azonban a kérdés, vajon tekinthetjük-e egyáltalán felelős vagyongazdálkodásnak az állagromlást is eredményező hasznosítatlanságot.

A pályáztatással a vizsgált esetekben az a probléma, hogy ezek alapján egy szervezet vagy magánszemély nem tud csak szimplán egy olyan ötlettel az önkormányzathoz fordulni, amihez a területükre is szükség lenne, hiába szolgálná az akár a város fejlődését. Van azonban néhány lehetőség, amik ezt mégis megvalósíthatóvá teszik. Az egyik, hogy az önkormányzat valójában adhat bérbe ingyenesen területet/ingatlant, amennyiben a felhasználás közfeladatot lát el, a lakosságot közszolgáltatásokkal látja el, vagy az ezekhez szükséges infrastruktúrát biztosítja.

Az Önkormányzati törvény szerint a következők számítanak közfeladatnak: 

Egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások

25

Szerk.: Oravecz Júlia, Polyák Levente, Schanz Judit (2016): Civil Város: Lakatlan ingatlanok a közösségek szolgálatában, 162-169. o., KÉK – Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, Budapest

37



Kulturális szolgáltatás



Gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások



Szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg



A területen hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása



Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás



Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás



Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok



Kistermelők, őstermelők számára -jogszabályban meghatározott termékeikértékesítési lehetőségeinek biztosítása



Sport, ifjúsági ügyek



Nemzetiségi ügyek



Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában

De amennyiben egyik ilyen tevékenységbe sem passzol a tervezett projekt, még abban az esetben is van lehetősége az önkormányzatnak adott feladat megvalósítására, kedvezményes díj meghatározásával kiírnia a pályázatot. Ilyenkor értelemszerűen a legjobb ajánlatot adó pályázó nyeri a versenyt. Összegezve tehát, nem egyszerű véghezvinni egy alulróljövő kezdeményezést, de jogilag lehetséges.

Jogi szempontból azonban van még egy hátráltató (de nem szükségszerűen akadályozó) tényező: Magyarországon önkormányzati területet vagy ingatlant bérbeadni jelenleg csak 15 évre lehet, amit, amennyiben a szerződés betartásra került, 5 évvel lehet meghosszabbítani. Ez azért probléma, mert az eddigiekben megismert projektek elindítói mind arról számoltak be, hogy egy fejlesztés akkor lehet sikeres és működőképes, ha hosszú távra tudnak tervezni. Külföldön (pl.: USA, Németország, Nagy-Britannia) számos olyan példát látunk, ahol akár 75 vagy 99 évre is bérbeadták (akár

ingyen)

az

önkormányzati

területeket.

Így

ez

hivatalosan

korlátozott

időintervallumnak minősül, a gyakorlatban azonban ez olyan, mintha korlátlan időre használhatnák a területet. Ha mondjuk egy közösségi kertet veszünk példának, egészen furcsa is lenne, ha 15-20 év után az egészet el kéne bontani és visszaadni az önkormányzatnak a területet, hiszen addigra egy ilyen hely már a város szerves részévé válik, annak javát szolgálja.

2.5.3. Forráshiány 26

26

Szerk.: Oravecz Júlia, Polyák Levente, Schanz Judit (2016): Civil Város: Lakatlan ingatlanok a közösségek szolgálatában, 171-176. o., KÉK – Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, Budapest

38

Ma Magyarországon a legtöbb szervezet forráshiánnyal küzd. Nincs elegendő tőkéjük, nincs miből működtetni, fenntartani a kezdeményezéseiket. Erre megoldást jelenthet a közösségi finanszírozás. A közösségi finanszírozásának 2 típusa lehet: filantróp felajánlás vagy valamiféle kölcsön, befektetés. Itthon főleg az előbbi működik, adományok, adó 1% felajánlások formájában. Utóbbira is voltak próbálkozások, Petrovics Péter és Szabó Károly 2009-ben létrehozott egy NoBa (No Bank) nevű platformot, melynek az volt a lényege, hogy max. 4000 EUR értékben, saját maguk által megszabott maximális kamattal folyamodhattak itt emberek, szervezetek kölcsönért, és az ezeket a feltételeket elfogadó megtakarítással rendelkező egyének adhattak számukra hitelt. Ez azonban nem vált túl sikeressé, mivel a magyar törvények alapján magánszemély évente csak egyszer adhat kamatra hitelt. Így sokszor inkább csak 0%os kamattal jöttek létre kölcsönök, ami viszont inkább nevezhető jótékonykodásnak, mint valódi kölcsönnek.

Másik megoldást jelenthetne ezen kívül még a befektetés alapú közösségi finanszírozás, ami azonban Magyarországon szintén jogi korlátokba ütközik: jelenleg nem létezik olyan vállalkozási forma, melyhez nyilvánosan lehetne tagokat toborozni.

A legreálisabb megoldást talán az jelentené, ha létrejöhetne egy területi alapú innovációs ingatlanalap.

Az önkormányzatok jelenleg hatalmas ingatlan vagyonnal rendelkeznek,

melyek

kihasználatlanul állnak, ám így is

vannak

költségeik.

Ezen

költségek átcsoportosításával, valamint

az

adott

lakóinak

és

vállalkozásainak

adományai,

környék kölcsönei,

befektetései által komoly érték növelő

városrehabilitációs

folyamatok indulhatnának be.

Mindez

a

vállalkozásokat hozhatná, ezek

is

társadalmi is

helyzetbe

jelenleg

ugyanis

az

alapvető

finanszírozási problémák miatt nem túl számottevőek.

17. Finanszírozási problémák és megoldások

39

2.5.4. Szemlélet Bár létezik egy elég erős mag, akik mindig azon igyekeznek, hogy aktivizálják a várost, de alapvetően Magyarországon még nem vált természetessé az, hogy a lakosság közvetlenül beleszóljon a városfejlesztésbe, sem az önkormányzatok, sem a választók részéről. Ennek okai már kifejtésre kerültek a dolgozat 1. fejezetében.

A lakosság tudatosságának növelését segítheti az, hogy bevonják őket saját környezetük alakításába. Ennek egyik legegyszerűbb kezdőlépése közösségi tervezés alkalmazása, olyan események létrehozása, ahol a helyi lakosoknak lehetősége nyílik kifejteni véleményüket a várost érintő témákkal kapcsolatban. A másik, ami felhívhatja a figyelmüket arra, hogy ez a város a sajátjuk, a saját igényeik szerint is alakíthatják, azok a városi “hack”-ek. Ezek az apró beavatkozások rávilágítanak arra, hogy egy-egy területet (pl.: egy parkolóhely) máshogy, akár jobban is fel lehet használni. Harmadrészt pedig ezt a szemléletváltást legeffektívebben a gyermekeknél lehet elkezdeni, méghozzá úgy, hogy ha hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre. Ilyen jellegű törekvései már a KÉK-nek is voltak, illetve a Kultúraktív egyesület erre fűzte fel munkásságának jelentős részét: nem csak a környezettudatosságra hívják fel a figyelmet, de különböző játékok formájában már a kicsiknek elkezdik megtanítani, hogyan szólhatnak bele a lakóhelyük alakításába, fejlesztésébe, és megmutatják nekik, hogy ez miért is hasznos és jó. A témában a játékokon és foglalkozásokon kívül több kiadványuk is létrejött már (GYERMEK-VÁROS -ÉPÍTÉSZET).

40

3. Külföldi megoldások a civilek és az önkormányzat közötti kooperációt támogató rendszerekre A következőkben olyan pozitív európai példákat mutatok be, ahol az adott városok jól működő

rendszerekkel

rendelkeznek

a

lakosság

és

az

önkormányzat

együttműködésének segítésére. Próbáltam olyan megoldásokat találni, melyek tartalmaznak olyan elemeket, amik kifejezetten adaptálhatóak lennének akár Budapestre is, mivel olyan problémákra adnak választ, melyekkel a fővárosunk kutatása során is találkoztam. Mindegyik projektnek más-más aspektusában rejlik az erőssége, ez az oka annak, hogy nem csak egy rendszert hoztam, hanem megpróbáltam mindegyikből a leghasznosabb részeket kiemelni.

3.1. Lisszabon, BIP/ZIP – HATÉKONYSÁG27 3.1.1 Alapadatok a városról Lakosság: 500.000 fő GDP: 22 800 EUR/fő 2018-as önkormányzati költségvetés: 800 millió EUR Az együttműködés éves költségvetése a projektek finanszírozására: 1.6 millió EUR Arányok: Az együttműködés költségei az önkormányzat éves költségvetésének kb. 0,2 %-át teszik ki, valamint ezen belül a Lakhatásért és Helyi Fejlesztésekért Felelős Osztály költségvetésének kb. 6%-át.

3.1.2. Hogyan működik?

A BIP/ZIP egy olyan eszközkészlet, amelyet a hátrányos helyzetű környékeken megvalósuló kis léptékű, közösségorientált projektek támogatása érdekében alkottak meg és ami lehetőséget biztosít az alulról jövő kísérleteknek számos területen. Ilyen területek például a közös döntéshozatali szituációk, tervezési megoldások vagy a kulturális kezdeményezések.

Az első lépés 2010-ben történt meg, ekkor hozták létre a BIP/ZIP térképet: a BIP/ZIP egy mozaikszó, amely szó szerint „priorizált beavatkozási környékeket és övezeteket” jelent, az ezeket a területeket megjelölő térképet pedig az önkormányzat politikai 27

Carta dos BIP/ZIP: Bairros e Zonas de Intervenção Prioritária de Lisboa (2017) (letöltve: 2019.11.22.); Laura Sobral (2018): Doing It Together, Creative Common Attributions, Berlin és Lisszabon alpolgármesterével, Paula Marques-zel való személyes interjú alapján 41

eszközként tudta használni annak érdekében, hogy a forrásokat jogosan ezekre a területekre irányítsa. A zónák feltérképezésének fő célja azon területek és környékek azonosítása volt, amelyekben a városi, társadalmi-gazdasági és környezeti feltételek alacsony színvonalúak, valamint a helyi lakosság és az önkormányzat között a kommunikáció és együttműködés teljes hiánya fedezhető fel.

Társadalmi-gazdasági, városi és környezeti tényezőkről gyűjtött statisztikák alapján készítették el a térképet, hogy meghatározzák a város társadalmi és városszerkezeti fragmentációit. Az eredményeket nyílt konzultációra is bocsátották, ahol az érdekelt felek is megjelentek és hozzátettek a további munkához. Végül 67 környék kapta meg a BIP/ZIP besorolást, melyek közel sem csak a város perifériáján helyezkedtek el, hanem a történelmi városközponti területeken is.

A térképezési projekt végül két program elindítását eredményezte. Az egyik a Helyi Együttműködési Program (Local Partnership Program), a másik pedig a GABIP (Gabinetes de Apoio ao Bairro de Intervenção Prioritária – Helyi Hivatalok a Priorizált Beavatkozási Környékek Támogatására).

Helyi Együttműködési Program A program keretében egy a Lisszaboni Városi Tanácstól származó finanszírozási rendszert hoztak létre, kifejezetten az olyan kis, közhasznú projekteknek a támogatására, melyeket a BIP/ZIP területeken a helyi civilek és nonprofit szervezetek hálózata kezdeményez. A maximális költségvetés évente egy-egy projekt esetében 50 000 Euró. A BIP/ZIP csapat mindig szorosan végig követi a kezdeményezések fejlődését, ahol kell, támogatást nyújt, besegít. A felelősségek viszont mindig az adott projekt főszervezőjét terhelik.

Amiben a BIP/ZIP finanszírozási rendszere különbözik más városok részvételi költségvetési alapjaitól, hogy rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a helyi szervezetek összekovácsolására is, mivel ahhoz, hogy egy projektjavaslatot beadhassanak, legalább 2 csoportnak/szervezetnek kell együttesen részt vennie a kezdeményezésben. Érdekesség, hogy a kettő közül az egyik résztvevő, akár maga a helyi hivatali tanács is lehet.

A Program több lehetséges projekt-kategóriát is meghatározott, ilyenek például a lakossági aktivitás előmozdítása, a köztéri beavatkozás vagy egy környék minőségének javítása. A zsűrit releváns önkormányzati tagok, független szakértők és civil reprezentatívok alkotják. A finanszírozás minden esetben egy évre szól, ennek lejárta után a projektvezetőknek be kell mutatni az eredményekről szóló jelentést, illetve egy kétéves fenntarthatósági tervvel is elő kell állniuk.

42

GABIP Ez az új szervezeti egység a szolgáltatásoknak egy olyan hálózatát nyújtja, mely a megszokott hierarchikus kapcsolatok helyett segíti az önkormányzatok és a civil csoportok partnerségi viszonyának kialakítását. Helyi struktúrákat alakítanak ki a közös munkára, egyfajta „gyors sávként” funkcionálnak a lakosság és az önkormányzat között. Ezen kívül szerepük a részvételiség promótálása és igyekeznek a döntéshozatali helyzeteket helyi léptékbe illeszteni és megosztani azokat a helyi szereplőkkel.

3.2. Bologna, Bologna Regulation – JOGI KERET28 3.2.1. Alapadatok a városról Lakosság: 390 000 fő GDP: 34 200 EUR/fő 2018-as önkormányzati költségvetés: 540 millió EUR Az együttműködés éves költségvetése a projektek finanszírozására: 150 000 EUR Arányok: Az együttműködés költségei az önkormányzat éves költségvetésének kb 0,03 %-át teszik ki, valamint ezen belül a Társadalmi Inkluzivitás és Szomszédságok Osztálya költségvetésének kb. 5%-át.

3.2.2. Hogyan működik?

Jogi keret, melyet a polgárok önkormányzattal való együttműködési igényének kielégítésére hoztak létre. A korábban létező szervezeti berendezkedés nem tette lehetővé a polgárok és az önkormányzatok közötti együttműködést a közterek menedzsmentjét, fenntartását illetően.

A Városi Tulajdon Gondozásának és Regenerációjának Szabályozásának, vagy ismertebb nevén, a Bologna Regulation-nek az ötlete 2011-ben merült fel először, amikor is a helyi nők egy csoportja az önkormányzathoz fordult azzal a szándékkal, hogy padokat szeretnének adományozni a környéküknek, ám az önkormányzat azzal a problémával kellett, hogy szembesüljön, hogy semmilyen jogi eszköz nincs a kezében, hogy ezt az ajánlást elfogadja. Ekkor döntöttek úgy, hogy kezdeniük kell valamit ezzel a helyzettel, és a Fondazione del Monte di Bologna e Ravenna, a római 28

The City of Bologna: REGULATION ON THE COLLABORATION AMONG CITIZENS AND THE CITY FOR THE CARE AND REGENERATION OF URBAN COMMONS (2014), Laura Sobral (2018): Doing It Together, Creative Common Attributions, Berlin

43

LUISS Egyetem, valamint a város néhány innovatív gondolkodású személyének segítségével 2014 májusára publikálták is

az eredményeket, melyből aztán

megszületett a Bologna Regulation.

A szabályozás egy felhívást is megfogalmaz a lakosság felé, hogy az önkormányzat közreműködésével védjék és akár fejlesszék a városi köztulajdonokat. Ezáltal a civileket az önkormányzat önálló, találékony, ötletekkel teli „társtulajdonosként” kezeli, akiknek megvannak a saját jogaik is ezügyben. Egyének, informális csoportok, közösségek vagy nonprofit szervezetek is tehetnek javaslatok a városi köztulajdonokkal kapcsolatban.

Ebben leginkább a zöld közterületek, terek, elhagyott épületek érintettek. Ezzel a hozzáállással el lehet azt érni, hogy a lakosság ahelyett, hogy csak a panaszokkal fordul az önkormányzatokhoz, élből a probléma megoldásába is könnyedén be tud vonódni.

Ahhoz, hogy egy projekt vagy az ehhez szükséges együttműködés létrejöhessen, az önkormányzat és a kezdeményező kötelesek aláírni a „kollaboráció paktumát”, melyben megegyeznek arról, hogy milyen jellegű beavatkozást fog a kezdeményező végrehajtani a köztulajdont illetően, illetve, hogy ehhez csupán engedélyezésre van szüksége vagy akár együttműködésre is az önkormányzat részéről. Az együttműködés lehet akár technikai problémákat érintő tanácsadás, tréningen való részvétel, a stratégiának a fejlesztése és, bár ez az esetek csak kis részében merül fel, akár finanszírozási támogatás is.

Konkrét folyamat 1.

A

város

egy

polgára/csoportja/szervezete

javaslatot

tesz,

melyben

megfogalmazza, milyen közhasznú fejlesztést szeretne az önkormányzattal partnerségben megvalósítani, valamint alá is támasztja, hogy ez milyen általa/uk észlelt helyi igényre adna választ.

2.

Az önkormányzat felelőssége, hogy a javaslatot nyilvánossá tegye, ezt a weboldalon keresztül szokták megoldani.

3.

Az önkormányzat megvizsgálja a javaslat megvalósíthatóságát technikai és hasznossági szempontból; ez alapján döntik el, hogy a javaslat további megfontolásra kerülhet-e vagy sem. Mindez a kezdeményezőkkel való megbeszélés keretében zajlik. (Évente a javaslatok kb. 50%-a kerül elfogadásra)

4. Ezt a kezdeményezőkkel történő találkozók követik, melyek során megbeszélik a kollaboráció mikéntjét, rögzítik a kollaborációs paktum részeit és definiálják a közös akciótervet. Mindez az egyes kerületek vezetőségével zajlik.

44

5.

A kollaborációs megállapodást közzéteszik, majd elkezdődnek a munkálatok.

3.3 Madrid, Decide Madrid – DÖNTÉS ÁTRUHÁZÁSA29 3.3.1. Alapadatok a városról Lakosság: 3,3 millió fő GDP: 33 800 EUR/fő 2018-as önkormányzati költségvetés: 4,77milliárd EUR Az együttműködés éves költségvetése a projektek finanszírozására: 100 millió EUR Arányok: Az együttműködés költségei az önkormányzat éves költségvetésének kb. 2 %-át teszik ki.

3.3.2. Hogyan működik?

A Decide Madrid egy, a Budapest Dialoghoz hasonló online platform, ami Madrid részvételiséget támogató átfogó szabályozásának, a Társadalmi Együttműködési Rendeletnek egy elemét alkotja. Ezt a rendeletet a Bolognai Szabályozás mintájára hozták létre, egyfajta eszközként arra, hogy növeljék a kooperációt, a kommunikációt és az átláthatóságot a már amúgy is jelen lévő civil kezdeményezésű projektek esetében, valamint, hogy új lehetőségeket nyisson meg a jövőbeli közbeszerzések előtt.

A rendeletet úgy dolgozták ki, hogy összegyűjtötték a már létező jogi eszközöket melyek segíthetik a lakosság önkormányzattal való együttműködését és ezeket rendezték egybe annak érdekében, hogy mindenki átlátható képet kapjon a rendszerről és a fennálló lehetőségekről. Azok az eszközök, amelyeket újonnan hoztak létre a rendelet hatására, a civilek és az önkormányzat közötti hivatalos megállapodás, és a földbirtokok köztérként való ideiglenes hasznosításának lehetőségei voltak.

Ami nagyon jó hivatkozási alapot adott még a rendelet megalkotásához, az a Spanyol Alkotmány 9.2-es cikkelye volt, mely azt fogalmazza meg, hogy a hatóságoknak kötelességük proaktív viselkedést tanúsítani a polgárok kezdeményező szerepének

29

Laura Sobral (2018): Doing It Together, Creative Common Attributions, Berlin, valamint a Laboratorio Inteligencia colectiva para la Democracia igazgatójával, Yago Bermejoval történt interjú alapján

45

erősítése érdekében, amely alatt a szabadságuk kifejezését és a személyiségük önmaguk általi fejlesztését kell érteni.

Madridban két opciója van egy alulról jövő kezdeményezés elindításának: az egyik, hogy az önkormányzat ír ki egy pályázatot, melyben a lakosok javaslatait várják, a másik pedig, hogy a lakosok, vagy a lakosok egy csoportja egy saját ötlettel fordul valamely önkormányzati kapcsolattartó csatorna felé, melyek közül a legkézenfekvőbb a Decide Madrid.

A Decide Madridot az önkormányzat Polgári Részvételért, Átláthatóságért és Nyílt Kormányzásért Felelős Kormányzási Terület nevű szervezeti egysége alatt hozták létre 2015-ben. Ha valaki regisztrál ezen a platformon, rögtön lehetősége nyílik vitát indítani, értékelni,

kommentelni,

támogatását

kifejezni

az

ott

található

javaslatokkal

kapcsolatban, egyes projektekhez akár bekapcsolódni, vagy szavazni arra, hogy mely kezdeményezéseket támogassa az önkormányzat a Közösségi Célú Finanszírozási Alapból. Ezáltal az önkormányzat gyakorlatilag átruházza a döntéshozatal egy részét a lakosságra.

A platform automatikusan törli azokat a javaslatokat, melyet nem támogatott a város 16 éven felüli lakosságának legalább 1%-a vagy amelyek esetében a szavazók a javaslat elvetése mellett döntöttek. Abban az esetben, ha az emberek a javaslat támogatását szavazták meg, az önkormányzat átveszi az adott ügyet és elkezd további munkát fektetni bele. Több lehetőség is felmerülhet ilyenkor a továbbiakat illetően: a kezdeményező és az önkormányzat megegyezhetnek abban, hogy az önkormányzat mely módokon vegyen részt a fejlesztésben (pl.: a köztér használatának átruházása, pénz- vagy eszközbeli hozzájárulás), de akár amellett is dönthetnek, hogy újabb felhívást indítanak civil egyének és csoportok részére a projekt egyes részeihez való becsatlakozásra, annak további támogatására. A megállapodás a kezdeményező és az önkormányzat teljesen egyenlő részvételéről is szólhat, amennyiben a két fél céljai teljes mértékben megegyeznek. Ebben az esetben az együttműködésben akár 4 évre is megállapodhatnak.

46

3.4. Párizs, Budget Participatif30 3.4.1. Alapadatok a városról31 Lakosság: 2,14 millió fő GDP: 56 000 EUR/fő (agglomerációs térséggel együtt!)

2016-os önkormányzati költségvetés: 8 milliárd EUR Az együttműködés éves költségvetése a projektek finanszírozására: 90 millió EUR Arányok: Az együttműködés költségei az önkormányzat éves költségvetésének kb 1,1 %-át teszik ki.

3.4.2. Hogyan működik?

A Budget Participatif egy közösségi célú finanszírozási alap, melyet a fővárosi önkormányzat hozott létre 2014-ben, az azévi önkormányzati választások után. Az éves kb. 90 millió eurós költségvetés úgy oszlik meg, hogy 30 millió euró az egész várost érintő, tehát fővárosi jelentőségű projektekre szánnak, a maradék 60 euró pedig Párizs 20 kerülete között oszlik meg, de nem feltétlen egyenlő arányban. Ami miatt izgalmas Párizs közösségi célú finanszírozási rendszere, az az, hogy a kerületek a fővárosi önkormányzattól függetlenül működnek, így nem kötelezhetik őket egy ilyen jellegű együttműködés támogatására. Ez sok területen probléma, például a kerületi önkormányzattól függ, hogy engedélyezik-e önkormányzati tulajdonban lévő terület/ingatlan

használatát,

nyújtanak-e

bármiféle

segítséget

egy

projekt

megvalósítása során, stb… Erre Párizs önkormányzata azt a megoldást találta ki, hogy a kerületi önkormányzatoknak felajánlja azt a lehetőséget, hogy amennyiben úgy döntenek, hogy támogatni fogják egy civil kezdeményezés létrejöttét, és hajlandóak állni a költségek 1/3-át, akkor a főváros kipótolja a maradék 2/3-ot. Nem is szükséges feltétlenül a teljes projekt finanszírozásában gondolkodni, az is lehetséges például, hogy ha a kerületi önkormányzat azt mondja, hogy 1 euróval szeretne hozzájárulni a projekt költségeihez, akkor a főváros további 2 eurót fog ehhez hozzátenni.

Ezután a felelős csoport (ami 7 főből áll, de valójában több másik osztályról is be szoktak kapcsolódni a folyamat egyes részeibe) végignézi a projekteket technikai és anyagi megvalósítás szempontjából. Amennyiben a projektet valami miatt úgy ítélik meg, 30

31

A Budget Participatif vezetőjével, Ari Bordach-hal való személyes interjú alapján

https://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Paris

47

hogy azt nem lehet szavazára bocsátani, azt abban az esetben meg is indokolják a kezdeményezőnek. Az elfogadott javaslatokat a lakosok szavazására bocsátják, amelyikek a legtöbb szavazatot kapják, azok lesznek megvalósítva. Szavazni lehet online, vagy a városban kihelyezett 200 szavazópont egyikénél személyesen. A statisztikák azt mutatják, hogy a személyes szavazatok aránya évről évre nő az onlinenal szemben, jelenleg a szavazatok 70% történik meg ezen a módon.

A párizsi közösségi célú finanszírozási alap egyik sajátossága, hogy sok eleme a kölcsönös bizalmon alapszik. Ez egyrészt megmutatkozik abban, hogy bárki szavazhat arra, hogy mely projekt valósuljon meg, aki helyinek vallja magát, nem kell ezt semmilyen módon igazolnia. Arról, hogy személyesen kik milyen projektekre szavaznak, nincsenek adatok, mivel ezeknek a begyűjtését az ország személyiségjogi előírásai tiltják. Ennek is köszönhető, hogy a szavazáson mindenki részt vehet, a 18 év alattiak és a bevándorlók is, akik még nem rendelkeznek állampolgársággal. Ennek a rendszernek kicsit átláthatóbbá tételére felmerült, hogy létrehoznak egy párizsi polgárságot igazoló okmányt, melyet ingyen lehet majd igényelni.

A másik bizalmi alapon működő elem, az, hogy a projektek vezetői nem kötelesek visszajelzést adni az eredményekről. A szervezők úgy gondolják, hogy amennyiben valamilyen probléma merül fel, úgy arról ők egyébként is mindenképp tudomást fognak szerezni.

48

4. Javaslat Alapadatok a városról Lakosság: 1,8 millió fő GDP: 37 632 EUR/fő 2018-as önkormányzati költségvetés: 1,6 milliárd EUR Az előző fejezetben bemutatott példák remek megoldásokat nyújthatnak sok Budapesten fennálló problémára is, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi rendszer egy az egyben alkalmazhatná is őket. Valóságtól elrugaszkodott is lenne azt mondani, hogy holnaptól Budapest úgy fog működni, mint Bologna vagy Párizs.

Vannak olyan sarkalatos különbségek az itt bemutatott városok (pl.: kerületek rendszere, költségvetés nagysága), ami miatt elengedhetetlen végiggondolni, hogy mindezekből mit, milyen formában és mikor lehetne Budapesten is bevezetni. A következőkben erre teszek javaslatot, melyet 3 fázisra osztva alkalmaznék Budapest esetében.

4.1. Budapest lehetséges átfogó szabályozási és finanszírozási modellje az alulról jövő fejlesztések tekintetében 4.1.1. I. Fázis: Zónák kijelölése Első körben, a BIP/ZIP program példáját követve, kijelölném azokat a zónákat Budapesten, ahol a legnagyobb szükség lenne átfogó fejlesztésekre (hogy miért érdemes mindezt alulról kezdeni, azt a dolgozat elején már kifejtettem). Ha a térképezés az első lépés, akkor sokkal célirányosabban lehet dolgozni, így nőni fog a hatékonyság, és végső soron biztosak lehetünk abban, hogy a későbbiekben megfelelő helyre folynak majd a pénzbeli támogatások is.

Budapesttel kapcsolatban kerületi szinten volt hozzáférésem statisztikákhoz, de a későbbiekben lehetne ezeket a területeket részletekbe menően is vizsgálni. A BIP/ZIP a vizsgálatok során szociális-gazdasági, városi és környezeti dimenziókat különített el, de mivel a környezeti adatokra nem álltak rendelkezésre megfelelő információk, ezért magát a kutatást és annak eredményét a gazdasági-szociális és a városi dimenziókra alapozta.

49

A BIP/ZIP által eredetileg vizsgált szociális-gazdasági tényezők32: 

Öregségi nyugdíjban részesülők aránya



Munkanélküli segélyben részesülők aránya



Rendszeres szociális juttatásban részesülők aránya



Szociális index: nem foglalkoztatottak + alacsony képzettségűek aránya



Társadalmi beilleszkedést segítő jövedelemmel rendelkezők aránya

A BIP/ZIP által eredetileg vizsgált városi tényezők: 

Javításra szoruló épületek aránya



Üres ingatlanok aránya



Tömegközlekedési hálózat lefedettsége



Bölcsődék lefedettsége



Óvodák lefedettsége

Budapest esetében kicsit más adatok álltak a rendelkezésemre, így a saját vizsgálatom valamelyest eltér az eredeti szempontoktól: 

Budapesten nem létezik „társadalmi beilleszkedést segítő jövedelem”, így ezt a szempontot kihagytam



A javításra szoruló épületeket a szükséglakások, komfort nélküli lakások és félkomfortos lakások fogalmával definiáltam, így ezeknek a száma adja a tényező alapadatát



Mivel a bölcsődei férőhelyekről nem rendelkeztem adatokkal kerületi szinten, ezért csak az óvodai férőhelyeket hagytam benne a szempontrendszerben.



A tömegközlekedés esetében a kötöttpályás tömegközlekedés lefedettségét vizsgáltam, mivel Budapest esetében ez árulkodik leginkább egy városrész infrastrukturális fejlettségéről.

32

Carta dos BIP/ZIP: Bairros e Zonas de Intervenção Prioritária de Lisboa (2017) (letöltve: 2019.11.22.)

50

SZOCIÁLIS – GAZDASÁGI DIMENZIÓ Rendszeres szociális

Munkanélküli segélyben

segélyben részesülők

részesülők aránya

aránya (%)

részesülők aránya (%)

19.

18.

Öregségi nyugdíjban

Szociális index (%)

részesülők aránya (%)

20.

21.

18-21. Budapest kerületeinek szociális-gazdasági helyzetének vizsgálata

51

VÁROSI DIMENZIÓ Épületek átlagos kor 2011-ig

Üres épületek aránya (%)

megépült ingatlanokat vizsgálva (év)

23.

22.

Felújításra szoruló

Óvodai férőhelyek

épületek aránya (%)

/1000lakás (db)

24.

25.

20-23. Budapest kerületeinek urbanisztikai helyzetének vizsgálat

52

Felvetődik a kérdés, hogy az óvodák és bölcsődék száma miért a városi dimenzióhoz kapcsolódik. Arra a következtetésre jutottam, hogy ha egy területen az épületállomány már hosszú idő óta nem esett át nagyobb fejlesztésen, akkor ott az intézményhálózatot sem tudták fejleszteni. Ez a vizsgálati térképeken is jól kirajzolódik, ahol a legöregebb az ingatlanállomány és a legnagyobb az üres ingatlanok aránya (ami sokszor azt is jelentik, hogy az épület állapota sem kielégítő), ott a legalacsonyabb az 1000 lakásra jutó óvodai férőhelyek száma (csak a használatban lévő ingatlanokkal számoltam). Egy városban az intézménytípusok közül talán azért a legfontosabb az óvodák/bölcsődék lefedettségét vizsgálni, mert ez nem csak 1-1 személyt, hanem egész családok mindennapjait érinti. Így, bár a tényező a szociális helyzetre hat, a probléma maga urbanisztikai.

Budapest esetében az óvodai férőhelyek hiánya leginkább nem is a kifejezetten rossz szociális helyzetben lévőket érinti, viszont a kötöttpályás közlekedés pont az alacsonyabb szociális helyzetű kerületekbe jellemző kevésbé. Így azt a következtetést is levonhatjuk, hogy más-más társadalmi helyzetben lévők más-más városi problémákkal találkoznak.

A szociális-gazdasági és a városi dimenziók vizsgálatakor azt láthatjuk kirajzolódni, hogy mindkét csoport tényezői az adott csoporton belül nagyjából átfedést mutatnak, viszont a két csoport egymással már nem. Ez alól kivételt jelent a kötött pályás tömegközlekedés lefedettsége, ami alapvetően a városi dimenzióba tartozik, de a hőtérképről (mely a megállók gyakoriságát mutatja) az olvasható le, hogy pont a szociálisan hátrányosabb kerületekben kevésbé kielégítő.

26. Budapest kötöttpályás tömegközlekedési megállóinak hőtérképe

53

SZOCIÁLIS – GAZDASÁGI DIMENZIÓ VÁROSI DIMENZIÓ

27.

28..

27-28. Budapest priorizált beavatkozási területeinek meghatározása

54

Eredmények Minden megvizsgált szempontnál kiemeltem a legrosszabb helyzetben lévő kerületeket, így kaptam meg Budapest BIP/ZIP térképét. Azt lehet látni, hogy általánosságban Budapesten más kerületekben nagyok a szociális-gazdasági problémák (XV., XX. kerület), mint a városi problémák (I., V., VI., VII. kerület) (kivételt jelent a kötöttpályás tömegközlekedés, melynek hiánya a rossz szociális helyzetben lévő kerületekben észlelhető leginkább).

Mivel azt láthatjuk, hogy a kerületek más-más típusú problémákkal kell, hogy szembenézzenek, ezért elképzelhetőnek tartom azt is, hogy az egyes kerületekben más-más típusú kezdeményezések részesülhetnek majd előnyben.

Továbbá, amennyiben a Fővárosi Önkormányzat úgy döntene, hogy alkalmazni szeretné a javaslatban felvázolt rendszert, fontos lépés lehet még, hogy a kerületeket kisebb területegységekre bontva is megvizsgálja, így egy ennél jóval részletesebb képet kaphatnánk a fennálló helyzetről. Erre jelenleg nincs lehetőség, mivel nem állnak rendelkezésre adatok a kerületeknél kisebb területegységekre, de ezt egy átfogó felmérés (esetleg a KSH nem nyilvános adatainak újra csoportosítása) megoldást jelenthet a problémára.

4.1.2 II. Fázis: Új Szabályozás Létrehozása Vannak városok, ahol az önkormányzat és a civilek különösebb fennakadások nélkül, valamilyen szinten informálisan képesek együtt dolgozni bizonyos esetekben, mert a saját közegükben ehhez szoktak hozzá, ez a természetes (pl.: Hollandia sok városában).

Budapesten viszont azt láthatjuk, hogy ez nem így van. Itt a társadalomnak még szüksége van arra, hogy legyen egy kapaszkodója, amihez tudja tartani magát és ami megmutatja számára a megfelelő lépéseket.

Erre megoldást nyújthat egy, a Bolognai Regulation-höz hasonló, akár azt mintának vevő szabályozás megalkotása Budapest esetére. Ezáltal biztosítani lehet, hogy az adott projekt megfelel bizonyos kritériumoknak, így megfelelő színvonallal rendelkezik és a köz javát fogja szolgálni. Mindezek egy szerződésben is megfogalmazásra kerülnének, így tisztázódnak a kezdeményező és az önkormányzat projektben vállalt szerepei, kötelességei.

Lényeges azonban kiemelni, hogy Budapesten a Fővárosi Önkormányzat nem kötelezheti semmilyen tevékenységre a kerületi önkormányzatokat a saját ügyeit és területeit illetően. Így ez első körben csak egy javaslat lehet a kerületek számára,

55

promótálni lehet és kell is az önkormányzati testületek körében. Ezen kívül a fővárosi fennhatóságú területeken és fővárosi szintű projektekben már el lehetne kezdeni a szabályozás alkalmazását.

4.1.3. III. Fázis: További Lehetőségek 

Felhívó, edukáló kampány



Platform biztosítása a részvételre a döntéshozatalban



Finanszírozási lehetőségek biztosítása

Ha az első két fázis már sikeresen megvalósul, Budapest esetében ekkor érdemes elkezdeni foglalkozni a fentebb felsoroltakkal. A szemléletformálás érdekében mindenképp érdemes lenne olyan kampányt indítani, mely által a budapesti lakosok tájékozódhatnak az egész programról, annak előnyeiről, illetve, hogy ők maguk, hogyan vehetnek mindebben részt. Ehhez kapcsolódóan lenne szükség egy olyan online platformra, amin keresztül a lakosság javaslatokat tehet (elsősorban olyan projektekre, melyeket önmaga vagy egy közösség által szeretne megvalósítani) és véleménynyilvánítás, illetve szavazás által kifejezheti, hogy mely kezdeményezéseket szeretné megvalósulni látni a saját környezetében. Erre a Budapest Dialog valójában tökéletes eszköz lenne, csak a platform minimális átalakítására lenne szükség.

A 3. fázis elemi közül a legérdekesebb a finanszírozás kérdése. Azt lehet látni a korábbi alulról jövő kezdeményezések példáiból, hogy ugyan jól jön, ha az önkormányzat segít a finanszírozásban, de közel sem ez a legkritikusabb pont. Ha egy civil csoport szeretne létrehozni egy projektet, akkor azt megoldják önkéntesekkel, adományokból, esetleg találnak rá pályázatot.

Viszont, ha eljutunk oda, hogy a Főváros a finanszírozással is szívesen foglalkozna, akkor ez akár egy ösztönző eszköz is lehet a kezében arra, hogy rávegye a kerületi önkormányzatokat a 2. fázisban felvázolt szabályozás bevezetésére. Erre Budapest esetében Párizs lehet a legjobb példa, mivel a kerületeknek, a budapesti kerületekhez hasonlóan, rendkívül nagy autonómiájuk van, tehát a fővárosi önkormányzat semmilyen szabályozás bevezetésére sem tudja kötelezni őket, mely a saját ügyeiket, illetve területeiket érintené. Ösztönzésre viszont van lehetőség, mint azt a Párizsi Budget Participatif bemutatásánál leírtam: ha az önkormányzat állja a költségek 1/3-át, akkor a Főváros kipótolja a maradék 2/3-ot. Ezáltal, bár az önkormányzat is többet költ ugyan, de végső soron nagyobb költségvetéssel is dolgozhat majd. Ha megnézzük azt, hogy az egyes megvizsgált külföldi városok mennyit költöttek az éves költségvetésből alulról jövő kezdeményezések támogatására, azt láthatjuk, hogy valójában nem olyan sokat, hogy az Budapest esetében elképzelhetetlennek tűnjön: Lisszabon 0,2 %-ot,

56

Bologna 0,03 %-ot, Madrid 2 %-ot, Párizs pedig 1,1 %-ot. Ha Budapest az éves költségvetésének 1 %-át alulról jövő városfejlesztésre szánná, akkor az azt jelentené, hogy 16 millió euró, vagyis kb. 5.3 milliárd forint állna rendelkezésre ilyen típusú célok megvalósítására. De ha jelenleg Budapest olyan helyzetben is van, hogy nem tud ilyen jellegű feladatokra nagyobb összeget elkülöníteni, akkor lehetőség van pályázati ciklusokban is gondolkozni. Az Európai Unió számos olyan finanszírozási alappal rendelkezik, melyre a részvételiséget támogató tevékenységet folytató szervezetek, akár önkormányzatok pályázhatnak. Ilyen céllal jött létre például a Europe for Citizens program33.

33

https://eacea.ec.europa.eu/europe-for-citizens_en

57

29. Alulról jövő kezdeményezés megvalósulásának folyamata a javaslat létrejötte esetén

58

4.2. Potenciális alulról jövő fejlesztési lehetőségek civil csoportok számára egy priorizált besorolást kapott kerület példáján (VII. kerület) Ha megnézzük a dolgozat elején meghatározott alulról jövő városfejlesztési kezdeményezések kategorizálását, azt láthatjuk, hogy az ilyen jellegű fejlesztések nem feltétlen egy konkrét helyhez köthetők, sokszor nem is a város fizikai problémáira próbálnak reflektálni, vagy ha mégis, nem feltétlenül fizikai formában teszik azt (edukációs célú és figyelemfelhívó projektek, kutatás és közösségépítő projektek).

Azonban vannak olyan típusúak, melyek nagyon is helyhez kötöttek, mint a zöldítések, köztérfejlesztések, vagy az üres ingatlanok és telkek hasznosítása.

Az ilyen típusú projektek két féle képpen indulhatnak el: Az egyik, hogy egy adott helyen fedeznek fel egy problémát és arra próbálják meg a megfelelő megoldási módszert megtalálni. Ez nagyon egyedi lehet minden egyes esetben, akár az általam meghatározott kategóriák kombinációi is szóba jöhetnek, a probléma tulajdonságaitól függően. Még az elsőre hasonlónak tűnő problémák is annyira különböznek, hogy nem lehet mindre egy bevált receptet meghatározni, minden helyzet külön vizsgálatot igényel, hogy a megfelelő választ adhassuk rá. Valójában ebben rejlik az alulról jövő kezdeményezések nagyszerűsége is, hiszen ilyen léptékben lehetőség van az egészen apró részletek megismerésére és kidolgozására is, ellentétben a sokszor akár felületesnek bizonyuló felülről indított városfejlesztési tervekkel.

A másik kiindulási pont az lehet, ha a kezdeményezőnek már van egy ötlete, amit meg szeretne valósítani, és ehhez szeretne helyszínt találni. Ez feltehetően nem egy akupunktúrás beavatkozás, nem csak egy adott hely kis közösségét érinti, hanem egy szélesebb réteget vagy egy nagyobb városrészt. Ilyen esetekben érdemes lehet megvizsgálni, melyek azok a potenciális helyszínek, melyek alkalmasak lehetnek a projekt létrehozására. Ilyenek például a lakatlan ingatlanok, üres telkek, foghíjtelkek.

Ezen kívül egyes meglévő közterületekhez köthető fejlesztések is szóba jöhetnek, ilyen esetben fontos megnézni, hogy az adott terület fővárosi vagy kerületi tulajdonban álle. Egy ilyen vizsgálatot végeztem el példaként a VII. kerületen, melyet korábban városi szempontból priorizált beavatkozási kerületként jelöltem meg.

59

30. Potenciális helyszínek alulról jövő kezdeményezések számára a VII. kerületben

Az itt látható területen olyan épületeket és telkeket jelöltem meg, melyekről biztosan tudható, hogy jelenleg üresen állnak.34 A lakatlan ingatlanok hasznosításának előnyei a Nyitva! Fesztivál leírásánál világosan kirajzolódnak. Mivel a VII. kerületben az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó zöldfelületek nagysága, ezért fontos szempont lehet ennek növelése, hiszen ez egy olyan feladat, melyet, kellő támogatás mellett, a kerület közösségei is el tudnának látni. Új zöldterületek, akár közösségi kertek létrehozására remek helyszínt nyújthatnak a térképen megjelölt üresen álló telkek. Persze ha nem ekkora egybefüggő területekben gondolkozunk, akkor „várost zöldíteni” szinte bárhol lehet dézsákat használva, esetleg néhol a burkolatot felszedve.

34

https://lakatlan.crowdmap.com/ 60

4.3. Néhány pozitív külföldi példa különböző típusú projektekre35 Hollandia egy olyan ország, ahol a régóta benne van a kultúrában az, hogy az embereknek alapvetően lehetőséget biztosítanak az autonómiára, amennyiben mindez a köz érdekeit szolgálja. Emiatt számos nagyon pozitív civil kezdeményezésű projekttel találkozhatunk itt, melyek során az emberek a legtöbb esetben teljesen önszervező módon hoztak létre hasznos és akár látványos dolgokat, melyekhez ugyanakkor az önkormányzatok is mankót nyújtottak, legyen szó pusztán csak arró, hogy engedélyezték a projekt létrejöttét. Mindezek miatt, most a holland portfólióból csipegettem ki néhányat.

KÖZTÉRFEJLESZTÉS

31.

De Wasserij, Rotterdam A De Wasserij egy 2019 novemberében nyitott divat inkubátorház, melynek egy megszűnt kórház régóta üresen álló mosodája adott otthont. Az épület finanszírozási modelljét a beköltöző műhelyek egy közösségi városfejlesztéssel foglalkozó irodával, és közösségi alapú finanszírozási rendszerekkel foglalkozó pénzügyi tanácsadó csapattal együtt dolgozták ki 2 év alatt és hozták létre ezáltal a most látható, rendkívül inspiráló helyszínt.

Schouwburgplein, Rotterdam A teret eredetileg Hollandia egyik leghíresebb tájépítész irodája tervezte, 1996-ban adták át.

Csakhogy a megvalósult terv olyannyira nem találkozott a valódi igényekkel és emberi léptékkel, hogy a Project for Public Spaces nevű nonprofit szervezet 2015-ben a világ egyik legrosszabb terének nevezte.

Erre próbált meg megoldást nyújtani a „Repülő Szőnyeg” nevű kezdeményezés, mely végre élettel töltötte meg Rotterdam egyik legközpontibb elhelyezkedésű terét, és sikeresen felhívta a figyelmet a tér esetleges hosszabb távú újratervezésére.

ÜRES INGATLAN HASZNOSÍTÁSA

32.

35

https://www.flyinggrasscarpet.org/, https://dewasserij.cc/en/, https://www.denhaag.nl/, http://www.lamarinadevalencia.com/, http://www.thecityateyelevel.com/

61

ZÖLDÍTÉS

Homlokzati kertek irányelve, Hága Hollandia sok városában létezik olyan önkormányzat által létrehozott irányelv, mely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy a házaik előtti részen akár felbontsák a burkolatot és kialakítsák a saját, önmaguk által fenntartott kertjeiket, zöldfalaikat. Vannak városok, ahol az eszközöket is biztosítják számukra, vagy ha úgy adódik, a költségeket is átvállalják. Ez egy remek megoldás lehet intenzív beépítésű városrészek számára. Hága az egyik ilyen irányelvekkel rendelkező város.

33.

Placemaking Week Europe A Placemaking Week Europe egy évente egyszer megrendezésre kerülő konferencia, ahol összegyűlhetnek Európának azon civil aktivistái, szervezetei, akik a városok jobbá tételén dolgoznak mindennapjaikban és itt megosztják egymással tapasztalataikat, tudásukat, ezen kívül, a befogadó város is részesévé válik a programnak, mivel nagy hangsúlyt fektetnek a konferencia alatt megrendezésre kerülő, a helyi lakosság számára is nyílt workshopokra, eseményekre is, mellyel legtöbbször épp a helyi városi szituációkra igyekeznek reagálni. A konferenciát a Placemaking Europe nevű, holland bázisú nonprofit szervezet hozza létre évről-évre.

EDUKÁCIÓ, KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS 34.

KUTATÁS, EDUKÁCIÓ The City at Eye Level for Kids

35.

A kutatás és az eredményeként létrejött könyv a gyermekek és a gondozóik városban betöltött szerepére koncentrálnak, arra, hogy milyen is az ő szemszögükből a jó város és milyen aktív szerepet tudnak ebben vállalni már a legkisebbek is. A könyv 30 ország 65 városi programját, esettanulmányát veszi végig. A Stipo közösségi alapú városfejlesztési irodája hozta létre a könyvet pályázati finanszírozásból, mely bárki számára ingyenesen le is tölthető a weboldalukról.

62

5. Összefoglalás A világban számos pozitív példát lehet látni arra, hogy alulról jövő kezdeményezésekkel milyen látványos változásokat lehet elérni egy város életében. Városfejlesztési szempontból lehet szó köztérfejlesztésről, zöld infrastruktúra fejlesztésről, lakatlan ingatlanok és foghíjtelkek hasznosításáról, edukációs és felhívó célú projektről, közösségépítésről vagy kutatásról. Budapest persze más helyzetből indul (a többi poszt-szocialista várossal együtt) a nyugat-európai városokkal szemben. Egyrészt történelmi háttere miatt, másrészt igen erős hierarchikus és bürokratikus rendszerről beszélünk, a jogi keretek sem igazodtak még az új igényekhez és külön finanszírozási forrása sem lenne erre a fővárosnak jelenleg.

Amikor megvizsgáltam a budapesti civil csoportok munkáit, arra a következtetésre jutottam, hogy a legtöbb esetben a szükséges emberi erőforrások, a létrehozáshoz szükséges tervek, koncepciók, anyagok rendelkezésre álltak, és még ha sokszor hátráltató tényezőnek is számított a megfelelő finanszírozási alap hiánya, a pénzügyi akadályokon is túl tudtak jutni majdnem minden esetben.

Ami a projektek

hatékonyságát növelni tudta volna, az az, ha az önkormányzat képes lett volna a civil csoportokkal való kooperációra. Arra, hogy ez miért nem történt meg, alapvetően a rendszerszintű problémák jelenléte a válasz, de ezen belül az egyéni döntéseken is múlik, amit persze maga a rendszer is befolyásol.

Arra, hogy mindezt hogyan lehetne megoldani, már számos európai város adott választ. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindez egy az egyben áthelyezhető lenne a mi esetünkre, hiszen Budapestnek is megvan a maga jogi berendezkedése, pénzügyi és egyéb korlátai. Így a dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a már meglévő, jól működő szabályozási és finanszírozási rendszerek mely részei, hogyan, és milyen fázisokban lennének adaptálhatóak Budapesten. Mindezek fényében hoztam meg a javaslatom, mely 3 részből áll és nagy vonalakban a következőket tartalmazza: Az első lépés egy kutatás, melynek eredménye olyan zónák kijelölése a városon belül, melyek szociális vagy városépítészeti szempontból hátrányos helyzetűnek mondhatók.

A forrásokat ezekre a területekre kell irányítani és elsősorban az itt létrejövő civil projekteket segíteni. Így a források hatékonyabban használhatók fel, és megelőzhető az egyes területek közötti még nagyobb minőségbeli különbségek kialakulása.

Második lépésként elengedhetetlen egy olyan szabályrendszer kidolgozása, mely lehetőséget teremt a polgárok számára saját közérdekeket szolgáló projektek létrehozását. Mindez magába foglal egy szerződéskötési lehetőséget is a lakosok és az önkormányzat között, mellyel biztosítani lehet a projekt színvonalának megfelelő szintjét, illetve megbizonyosodni arról, hogy a kezdeményezés valóban közös

63

értékeken alapszik és a köz érdekeit szolgálja. A jelenlegi rendszer azonban nem teszi lehetővé, hogy egy szabályozás bevezetésére kötelezzék a kerületeket, így ezt egyfajta lehetőségként kell felkínálni számukra, illetve a fővárosi szintű projektek esetében alkalmazni. A szabályozásnak megfelelő alapjául szolgálhat a Bologna Regulation.

A harmadik lépés valójában nem is egy lépés, hanem minden olyan lehetséges további intézkedés, ami hozzájárulna a lehető legjobb önkormányzati-civil kooperáció kialakításához, de alapvetően nem elengedhetetlen a kezdeti időszakban. Ide tartozik a lakosság irányába intézett edukáló és figyelemfelhívó kampány indítása, mely a részvételiséget promótálná, egy platform létrehozása és működtetése, ahol az emberek

online

tudnak

javaslatokat

tenni,

illetve

szavazni

javaslatokra.

A

legérdekesebb rész ennél a lépésnél azonban a finanszírozás, melyet egy ösztönző eszközként is lehet kezelni annak érdekében, hogy az önkormányzatok bevezessék az előző pontban ismertetett szabályozást. Párizs helyzete olyan szempontból hasonló Budapesthez képest, hogy a kerületek szintén kifejezetten nagy autonómiával rendelkeznek a fővároson belül. Párizsban sikerrel alkalmazták azt a rendszert, hogy a kerületi önkormányzat minden alulról jövő kezdeményezésekre fordított 1 eurója után a fővárosi önkormányzat további 2 euróval járult hozzá a projektek létrejöttéhez.

Mindez Budapesten is működőképes lenne, és ha megnézzük, hogy a nyugat-európai városok mennyit áldoznak erre az éves költségvetésükből, akkor mindez nem is olyan elképzelhetetlen: Lisszabon: 0,2 %-a az önkormányzat éves költségvetésének Bologna: 0,03 %-a az önkormányzat éves költségvetésének Madrid: 2 %-a az önkormányzat éves költségvetésének Párizs: 1,1 %-a az önkormányzat éves költségvetésének De

ha

jelenleg

ennyi

forrása

sem

lenne

az

önkormányzatnak

alulróljövő

kezdeményezéseket támogatni, akkor is lehet pályázati ciklusokban gondolkozni, mivel az EU évről évre biztosít olyan finanszírozási alapokat akár önkormányzatok számára, melyet a részvételiséget erősítő tevékenységekre lehet felhasználni. Összegezve az látszik, hogy valójában nem is állunk túl messze attól, hogy Budapestből egy aktív lakossággal rendelkező, diverz és élhetőbb város legyen, csak más szemszögből kell elkezdeni tekinteni saját lehetőségeinkre.

64

6. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni a Stipo irodájának, azon belül pedig Charlot Schansnak és Hans Karssenbergnek, hogy a náluk töltött gyakorlatom során hozzájuttattak a szakdolgozatom elkészítéséhez szükséges tudáshoz és forrásokhoz, valamint olyan feladatokat kaphattam tőlük, melyek még inkább segítették a témában való elmélyülést. Szeretném megköszönni Polyák Leventének, Kádár Bálintnak, Szőke Tímeának és így a KÉK csapatának, hogy hasznos tanácsokkal, ötletekkel láttak el, melyek sokszor segítettek a továbblépésben a dolgozat egy-egy pontján. Végül, de nem

utolsó

sorban,

szeretném

megköszönni

Polyák

Beátának

és

a

Településépítészeti Tanszéknek, hogy lehetővé tették számomra, hogy egy ilyen nem mindennapi és hozzám közel álló témával tölthettem az elmúlt másfél évem egy jelentős részét.

65

7. Irodalomjegyzék Szerk.: Oravecz Júlia, Polyák Levente, Schanz Judit (2016): Civil Város: Lakatlan ingatlanok a közösségek szolgálatában, KÉK – Kortárs Építészeti Központ Alapítvány, Budapest Bach Péter (2015): Hacking the #City, DLA értekezés, BME, Témavezető: Alföldi György DLA Laura Sobral (2018): Doing It Together, Creative Common Attributions, Berlin Szerk.: H. Karssenberg, J. Laven, M. Glaser, M. van ‘t Hoff (2016): The City at Eye Level, Second and Extended Version, Eburon Academic Publishers, Delft Szerk.: H. Dudova (2019): Shared Cities Atlas, Eelco van Welie, nai010 publishers, Rotterdam Szerk.: Stipo, Urban Discovery, Think City (2019): The City at Eye Level Asia – Mini Booklet, a Placemaker Week ASEAN konferencia keretében kiadva Interjúk a következő személyekkel: Szerdahelyi-Németh Klára, Paula Marques, Ari Bordach, Yago Bermejo 1

The City of Bologna: REGULATION ON THE COLLABORATION AMONG CITIZENS AND

THE CITY FOR THE CARE AND REGENERATION OF URBAN COMMONS (2014) (letöltve: 2019.11.22.)

Carta dos BIP/ZIP: Bairros e Zonas de Intervenção Prioritária de Lisboa (2017) (letöltve: 2019.11.22.)

KSH, Budapest Kerületeinek Adatai, 2015, 2017 (letöltve: 2019.11.22) KSH, Budapest Kerületeinek Mikrocenzus Adatai, 2016 (letöltve: 2019.11.22.)

KSH, Budapest Népszámlálási Adatai, 2011 (letöltve 2019.11.22.) https://lakatlan.crowdmap.com/ (letöltve 2019.11.22.) https://avarosmindenkie.blog.hu/2018/09/29/budapesti_lakashelyzet_az_adatok_tukre ben, 2018.09.29. (letöltve 2019.11.22.)

66

Budapest Környezeti Állapotértékelése, 2017 (letöltve: 2019.11.21.) https://placemaking-europe.eu/ https://lakatlan.kek.org.hu/ (letöltve 2019.11.22.) https://kozossegikertek.hu/ (letöltve 2019.11.22.) https://mindspace.hu/hu (letöltve 2019.11.22.) http://valyo.hu/(letöltve 2019.11.22.) http://betonworkshop.hu/ (letöltve 2019.11.22.) https://miutcank.hu/hu.html (letöltve 2019.11.22.) http://epiteszforum.hu/fogalmak/gang-csapat (letöltve 2019.11.22.) https://kulturaktiv.hu/ (letöltve 2019.11.22.) https://avarosmindenkie.blog.hu/ (letöltve 2019.11.22.) https://www.facebook.com/UjlipotvarosSzuperblokk/ (letöltve 2019.11.22.) https://varosban.blog.hu/2017/07/04/zolditsuk_ki_egyutt_budapestet 2017.07.04. http://www.ujirany.com/ (letöltve 2019.11.22.) https://jarokelo.hu/ (letöltve 2019.11.22.) http://www.dunapest.hu/hu (letöltve 2019.11.22.) https://www.makerspace.hu/?lang=en (letöltve 2019.11.22.) https://www.flyinggrasscarpet.org/ (letöltve 2019.11.22.) https://dewasserij.cc/en/ (letöltve 2019.11.22.) https://www.denhaag.nl/ (letöltve 2019.11.22.) http://www.lamarinadevalencia.com/ (letöltve 2019.11.22.) http://www.thecityateyelevel.com/ (letöltve 2019.11.22.)

67