Krizbai “Krizbo” Gerlgey
Kamera által homályosan parafrázis esszé tertvezéselmélet 1.
tervezéselmélet tárgyból egy, az Agave könyvek gondozásában meg jelent Philip K Dick könyv borítójának
„Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször.” Terry Gilliam
www.agavekonyvek.hu
PHILIP K. DICK KAMERA ÁLTAL HOMÁLYOSAN
áttervezését választottam parafrázisom alapjául. Ennek több oka is volt. A legfontosabb természetesen, hogy az egyik kedvenc könyvemről van szó. Azt az egyik legmeghatározóbb irodalmi élményeim egyike. Utat nyitott a sci-fi műfaj és Philip K. Dick felé, akinek azóta majd’ minden munkáját elolvastam. A másik fontos szempont, hogy a könyvből készült, azonos című filmadaptáció legalább ennyire befolyásolta a rajzi világomat. A filmet színészekkel és kamerával forgatták, de a képeket kockáról kockára rajzolták át, az úgynevezett rotoscope eljárással. Ettől a film megkapta ugyan azt az álomszerű, olykor szürreális hangulatot ami egyébként a könyvre is jellemző. Ez a fajta képalkotás nekem egyfajta elemzését, értelmezést, újraés átgondolását jelenti a valóságnak. Érdekes kihívásnak tűnt tehát egy olyan borítót tervezni ami technikájában rímel a filmre, ugyanakkor nem kötődik hozzá úgy, mint a „filmes” könyvkiadások. Nem beszélve arról, hogy az Agave -féle borítás, bár megfelelő, pont az a kaotikus, skizoid hangulat hiányzik róla ami egyébként a könyv sajátja. A könyv főszereplője Fred/Bob Arctor beépített ügynök. Munkája, hogy a drogosok közül elvegyülve jelent róluk az Orange megyei rendőrségnek. Munkája során akarva – akaratlan kábítószer fogyasztóvá válik. Lakását, ahol a drogosokkal él, bekameráztatja, hogy ellenőrizni tudja, nem készítenek e elő csapdákat távollétében. A felvételeket visszanézve Fred/Bob meghasadt elméje „elfelejti”, hogy önmagát is látja a holoszalagokon, ugyanakkor a házban mozogva egyre erősebb lesz benne a megfigyeltség érzése... Eredeti tervemen az író rotoscope-olt alakja látható, kissé átértelmezve, kiegészítve a rá jellemző motívumokkal. Ettől ugyan Dick-i lett a grafika, de egyfelől túlságosan triviális út az az író arcát a borítóra tenni. Másfelől az író visszatérő szimbólumait általánosságban tartalmazza, nem konkretizálható a Kamera Által Homályosan-ra.
g
könyvek
PHILIP K. DICK
KAMERA ÁLTAL HOMÁLYOSAN
Ez után hosszú szünet következett, már ami a megvalósítást illeti. Ugyanis ezzel egy időben egy másik PKD könyv, a VALIS borítóján kezdtem dolgozni, Tipográfia tárgyhoz. Munka közben elhatároztam, hogy mivel mindkét áttervezett könyv az Agave eredetijére alapul, illetve PKD tollából származik, egységes terveket csinálok, annak ellenére hogy két tárgyra dolgozom. Így a Tipográfia illetve a Tervezéselmélet tárgyak tervei párhuzamosan készültek, abban a szemléletben, mintha újra kiadnák a PKD könyveket, sorozatban, az én borítóimmal. A tárgyak oda-vissza hatottak egymásra. Amit korrigált Kiss István tanár úr a Valis borítójának tipográfiáján, automatikusan megváltoztatta a Kamera meg jelenését is, ami a Kamerán jól mutatott, megváltoztatta a VALIS borítóját.
Ami a rajzokat illeti, hosszú út vezetett a jelenlegi arculathoz. Eredetileg több szimbólumot rajzoltam a borítóra, mindegyiknek jelentős szerepe van a könyvben. A virágok közül kandikáltak volna elő, hasonlóan a szemhez. Ezekből végül csak a szem illetve a kék virágok maradtak. A szem, pupillájában kamera optikával, a főszereplő paranoiájára, megfigyeltségére utal és mivel ez az egyik központi elem, benne maradt a végleges borítóban. A másik elem a mindent elborító kék virág mező. Ezek ugyan nem közvetlenül szerepelnek a könyvben, mégis a mozgató rugóját képezik a cselekménynek. Az ezekből készült kábítószer - a H-Anyag - szedése vezeti paranoiába majd tudathasadásba „hősünket”. A többi elemet azért vetettem el, mert úgy éreztem, túlságosan az olvasó szájába rágná, miről szól a könyv. A virágokból raportminta is készült, felhasználva egy, a Szakgrafika tárgyhoz kikísérletezett módszert. A szem a könyv elő- és hátlapján is szerepel. Ezzel maga elé, illehtve maga mögé is figyel az olvasmány amit a kezünkben tartunk. Kihajtva pedig egy arc néz velünk szembe, amit a gerinc hasít ketté, csak úgy mint a H-Anyag „hősünk” elméjét.
Nagy tanulságot jelentett a VALIS - l együtt tervezni. Izgalmas volt a kihívás, hogy két eltérő témájú könyvet hasonló, „egyen arculattal” tervezzek meg, úgy, hogy harmonizáljanak egymással, de közben mégis különbözőek maradjanak. Mindkét esetben igyekeztem harsány színeket használni. Ennek az egyik oka, hogy a könyvek a hatvanas – hetvenes években íródtak, ezekre pedig nem a visszafogott tónusok volt a jellemzőek. Másfelől ez a harsányság nagyon jól elkülöníti egymástól a két könyvet, annak ellenére hogy a stílus hasonló. A választott szín mindkét esetben fontos a könyvben is, a Kamerában a már említett virágok kékek, a VALIS -ban pedig az információt hordozó rózsaszín fény a legfontosabb motívum. A feladatból rengeteget tanultam. Főleg, hogy talán nem az a legszerencsésebb, ha halmozzuk a hivatkozásokat és elemeket a grafikában, sőt, épp ellenkezőleg! Minél kevesebb, akár csak egy – két motívum felhasználásával sokkal „erősebb” összhatás érhető el! Éppen ez a tömörség az ami felkeltheti a jövendőbeli olvasó kíváncsiságát és érdeklődését. A másik értékes tapasztalat, hogy ez ezt, az alapvetően képregényes, vonalas grafikai stílust hogyan adaptálhatom egy könyvborítóra. Hiszen ez a típusú látvány nem egészen „erre való”, ugyanakkor azt gondolom, sikerült kompromisszumok nélkül alkalmaznom a technikát.
20111