A keresztút mellékszereplői

V. állomás: Cirenei Simon segíti Jézust a kereszt hordozásában

Cirenei Simon Krisztus után a keresztet hordozza

Az 5. állomás megértéséhez röviden ismertetni kell a Szentföld korabeli politikai helyzetét. Az Úr Jézus idején a Szentföld Júdea része római tartomány volt, élén a római császár által kinevezett helytartóval (az ő idejében Pontius Pilatus prokurátor Kr. u. 26-36, l. az 1. állomásnál). A helytartó a Földközi-tengerparti Caesarea Maritima-ban székelt. Csak a három zsidó zarándokünnepre ment fel Jeruzsálembe ellenőrizni a tömeg mozgását. Római állampolgársággal csak a rómaiak rendelkeztek és azoknak a városoknak a lakói, amelyeknek a császár érdemeik jutalmául megadta a római állampolgárságot. Ilyen volt Tarzosz városa is Kilikiában (ma Törökország), ahol Szent Pál szórvány-zsidóként már római állampolgárként született. Élt is ezzel a jogával, valahányszor törvénytelenül büntetni akarták. Mivel római állampolgárt nem volt szabad keresztre feszíteni, ezért őt Rómán kívül karddal végezték ki. Szent

Péter, galileai zsidó, nem volt római állampolgár, ezért keresztre feszíthették, akárcsak az Úr

Jézust. Ő is ugyanis mint galileai, názáreti, Heródes Antipász galileai negyedes fejedelem alattvalója volt, de nem volt római állampolgár.

A megszálló római hatóság a római állampolgársággal nem rendelkezőket állami kényszermunkára vihette. Így került sor Cirenei Simonra is, akit kényszerítettek, hogy segítsen a halálosan elgyengült Úr Jézusnak. Mivel a római helytartó ítélte hallálra az Úr Jézust, az ő kivégzésénél segíteni állami kényszermunka volt!

Cirenei Simon egyszer szerepel mindhárom szinoptikus evangéliumban: Mt 27,32, Mk 15,21: „Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét.” és Lk 23,26. Részletezzük a neveket:

A Simon vagy Simeon név héberül azt jelenti, hogy (Isten) meghallgatott, vagyis fiút adott a szülőknek, akit Istentől kértek. A Szentírásban 18 Sim/e/on szerepel. Az első Jákob és Lea második fia, tehát a 12 törzsfő (pátriárka, ősatya) egyike. Érthető, hogy a 12 pátriárka nevét gyakran adták fiúknak személynévként, főleg a saját törzsükben.

Simon vagy valamelyik őse Cirenéből bevándorolt zsidó volt Jeruzsálemben, akinek földje/mezeje volt a városon kívül. Péntek dél volt, ő pedig igyekezett haza, hogy a péntek este beálló szombati nyugalom otthon találja. Útközben kényszerítette a katonaság a segítségnyújtásra.

Cirene (görögül: Küréné, latinul: Cyrene) görög kolónia volt a Földközi-tenger Észak-afrikai partvidékén (ma: Líbia, Barha, illetve Kirenaika), jelentős zsidó lakossággal. ApCsel 6,9 szerint a cirenei bevándorló zsidóknak Jeruzsálemben saját zsinagógájuk volt.