Issuu

Suomalaisia kansansatuja Finn nĂŠpmesĂŠk

Sisällys Tartalom 5 9 13 19 23 27 31 35 39 43 47 50

Miksi Suomen vaakunassa on jalopeura (Jaala, 1895) Miért van a finn címeren oroszlán Lehmien kuolema (Ylöjärvi, 1852) A tehenek halála Rosvo sängyn alla (Jyväskylä, 1893) Tolvaj az ágy alatt Jänis ja pakkanen (Rantasalmi, 1889) A nyúl és a fagy Tyytyväisen miehen paita (Turku, 1935) Boldog ember ingje Kello kissan kaulaan (Längelmäki, 1888) Csengő a macska nyakán Rapuja kirjeessä (Kiukainen, 1891) Rákok a levélben Jänikset aikoivat lähteä ulkomaille (Joutsa, 1888) A nyulak világgá indultak Kuinka repo korpin petti (Ilmee, 1850) Hogyan szedte rá a róka a hollót Pitkä yö (Nilsiä, 1935) Hosszú éjszaka Peilissä huoran kuva (Tohmajärvi, 1938) Egy szajha tükörképe Kirjallisuusviitteet Irodalomjegyzék

Miksi Suomen vaakunassa on jalopeura Miért van a finn címeren oroszlán

Ennen vanhaan oli Ruotsin perintöprinssi ja toinen muu herra Pohjamaalla metsästämässä. Ne menivät aina syvemmälle metsään ja kuulivat surkean voihkinan. Menivät likemmä ja näkivät hirveän suuren käärmeen kietoutuneen jalopeuran ympärille. He keskustelivät, ketä heidän pitäisi auttaa, mutta päättivät tappaa käärmeen, tulkoon sitten mitä hyvänsä jalopeuran kanssa. Kun käärme käänsi päänsä toisaalle, sivalsi prinssi miekalla käärmeen poikki, ja kun käärme putosi maahan, repi jalopeura sen kappaleiksi. Sitten Réges régen Pohjanmaaban egy svéd trónörökös és egy másik se meni prinssin tykö, nuoli hänen uraság vadászni indultak. Ahogy egyre mélyebbre mentek az käsiään ja heilutti iloisesti hänerdőben, fájdalmas nyöszörgésekre lettek figyelmesek. Közetäänsä. lebb érve látták, hogy egy rettentően nagy kígyó tekergőzik Jalopeura lähti heidän mukaansa egy oroszlán körül. eikä koskaan luopunut prinssistä. Tanakodtak, hogy melyiken kellene segíteniük, majd úgy Kun prinssi kuoli, ei jalopeura lähdöntöttek megölik a kígyót, történjék is bármi az oroszlánnal tenyt haudalta, vaan kuoli suruun. azután. Ja siitä muistoksi on jalopeura Amint a kígyó másfelé fordította a fejét, a herceg a kardjával Suomen vaakunassa. kettévágta a hüllőt, s mihelyst a földre hullott, az oroszlán darabjaira szagatta a kígyót. Végül a herceghez lépett, megnyalta a kezét, és boldogan integetett a farkával. Ettől kezdve velük tartott soha többé el nem hagyva a herceget. Mikor az meghalt, az oroszlán nem tágított a sírja mellől, s hamarosan belehalt a bánatába. Ennek emlékére lett az oroszlán a finnek címerállata. 6

Lehmien kuolema A tehenek halรกla

Volt egyszer egy gazda, akinek volt egy nagy birtoka és egy tisztességtelen birtokfelügyelője, aki hűtlenül kezelte a csűrt, s mindig csak kevés gabonát szolgáltatott be. A gazda gondolkodni kezdett: › Mi folyik itt, hogy ilyen kevés a gabona, mikor termény van bőven? Ősszel aztán kidobta a földművest, amikor a gabona kipusztult. Új munkaerő jött felügyelni a ház körüli teendőket. Az istállóban volt két tehén, egy fiatal Eräs herra oli ison kartanon haltija, ja hänellä oli petollinen meg egy öreg. Egyszer éppen úgy esett, pehtori, joka tapatti huonosti riihet, ja sai aina vähän viljaa. hogy a béres meghallotta, amint a fiataHerra epäili: labbik a következőt mondta az öregnek: › Mikä siinä on, kun tulee niin vähän eloa, kun viljaa kyllä on? › Hogyan éljük túl a telet, ha már az Pani pehtori syksyllä pois, kun vilja tapetuksi tuli. Uusi pehelején is ilyen rosszul állnak a dolgok? tori katseli nyt talon paikkoja. Oli navetassa kaksi lehmää, Az öreg így felet: nuori ja vanha lehmä. Pehtori joutui kuulemaan, kun nuori › Tíz hordónyi gabona van ennek a házlehmä sanoi vanhalle: nak az óljában, abből bizony elélünk! › Millä nyt tää talvi eletään, kun alku näin huonoo on? Erre aztán a munkás az összes gabonát Vanha lehmä sanoi: a szárítóba vitte, s megsemmisítette › Kymmenen tynnyriä on tämän talon oljissa jyviä, kyllä me a magokat, így a tehenek éhen haltak. niillä elämme! Pehtori vei sitten oljet riiheen ja tappoi jyvät pois, ja lehmät kuolivat sitten nälkään.

Rosvo sĂ¤ngyn alla Tolvaj az ĂĄgy alatt

Oli yksi rikas vanha ryökkinä, ja sillä oli uskollinen palvelustyttö. Ryökkinä oli kerran suuressa baalissa, ja tyttö yksin kotona. Rupesi sitten petaamaan sijaa ja kun hän siina katsoi peiliin, joka oli vastaisella seinällä, näki hän peilistä, että mies makasi sen sängyn alla, johon hän sijaa laittoi. Se oli sinne illalla kömpinyt. Tyttö pani kiiruusti ovet kiini ja meni toiseen huoneeseen eikä puhunut mitään. Ajatteli: › Ryökkinä varmaan säikähtyy niin että tulee hulluksi. Millailla minä nyt sille sanoisin, kun se tulee kotiin? Volt egyszer egy gazdag idős hölgy, neki pedig egy hűséges szobaKun ryökkinä tuli, sanoi tyttö: lánya. Történt egyszer, hogy a hölgy elment egy nagy bálba, a lány › Mitäs ryökkinä tekisi, jos pedig otthon maradt egymagában. tänne tulisi joskus varas? Nekilátott, hogy megágyazzon az egyik szobában, ám amikor › Ole hulluttelematta! Ei tänne a szemközti falon függő tükörbe pillantott, észrevette, hogy egy férfi varas tule. fekszik az ágy alatt, amit épp megvetett. Este mászott be oda a férfi. A lány gyorsan bezárta az ajtót és átment a másik szobába anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Gondolkozott magában: › Az asszonyom bizonyára ijedtében megbolondulna. Mit mondhatnék neki, amikor hazaér? Amint az megjött, a lány így szólt: › Mit tenne asszonyom, ha valamikor betörő jönne a házba? › Bolondozol, te lány? Ide ugyan nem jön betörő. 14

› De ha mégis jönne egyszer, akkor mit tenne? Nézze csak, hogy én mit csinálnék! És a lány kinyitotta az ablakot és kiabálni kezdett, olyan hangosan, ahogy csak bírt: › Gyertek jó emberek, segítsetek! Kiáltozott folyamatosan és közben egyre csak mondta: › Mutta jos tulisi joskus, niin mitäs ryökkinä › Én ezt tenném! tekisi? Nähkääs, minä tekisin näin! A ház úrnője azt gondolta, hogy a lány megtébolyodott Ja tyttö avasi akkunan ja huusi kaikin voimin: és próbálta elhallgattatni, de az csak nem hagyta › Tulkaa, hyvät ihmiset, auttamaan! abba a kiabálást, amíg a férfiak oda nem érkeztek és Huusi sillailla vain yhtä mittaa ja sanoi aina: kérdezősködni nem kezdtek: › Näin minä tekisin! › Mi ez a nagy ijedtség itt? Ryökkinä luuli, että tyttö oli tullut hulluksi ja › Tegyék ki a szűrét a férfinak, aki annak a szobának koetti saada sitä vaikenemaan, mutta ei tyttö az ágya alatt rejtőzik. − mondta a lány. lakannut huutamasta, ennen kuin tuli miehiä Ekkor eszmélt csak rá az asszony, hogy mi folyik ott sinne ja kysyi: és, hogy a lány milyen trükköt eszelt ki az ő kedvéért, › Mikä hätä täällä on? hogy rávezesse a dologra. › Ottakaa pois mies tuolta kamarin sängyn Ekkor aztán köszönetet mondott a leánynak, és a jósáalta. - sanoi tyttö. gáért nagy járandósággal jutalmazta. Ja sitten vasta ryökinä huomasi asian ja minkä keinon tyttö oli keksinyt hänen tähtensä. Ryökkinä kiitteli tyttöä ja antoi vielä suuren eläkkeenkin hänellä siitä hyvästä.

Jänis ja A nyúl és a fagy pakkanen

Kerran löi jänis vedon pakkasen kanssa. Sanoi pakkasella: › Sina et jaksa kylmätä niin paljon, että minä kuolen. Pakkanen väitti, että hän jaksaa. Käytiin sitten koettamaan. Pakkanen alkoi kylmätä. Ensimmäisen yön kylmi jotenkin kovasti. Toisena oli jo pakkanen korkeimmillaan kuin voi tulla. Jänis juoksi minkä jaksoi. Viimeisellä kun ei enää jaksanut juosta viluansa poistakseen, Történt egyszer, hogy a nyúl fogadást kötött a faggyal. heittäytyi hangelle selälleen ja sanoi: Eképpen szólt hozzá: › Hyhhyh, kun on vari! › Nem bírsz te akkora hideget hozni, hogy elpusztuljak benne. Pakkanen ajatteli, ettei sitä jaksa kylA fagy azt állította, ő bizony képes rá. Úgy döntöttek tesznek mätä ja herkesi kylmämästa, ja jänis jäi egy próbát. A fagy hűteni kezdte a levegőt. Az első éjszaeloon. Janis voitti vetonsa. kán nagyon hideg lett. A másodikon a fagy már majdnem túlszárnyalta saját képességeit. A nyúl úgy iszkolt előle, ahogyan a mancsa bírta. Végül, amikor már képtelen volt tovább menekülni a zimankó elől, hátával a hótakaróba vetette magát és így szólt: › Elér még a változás szele! A fagy gondolta, hogy ennél nagyobb hideget már nem fog tudni kicsiholni magából és feladta a harcot, így a nyúl életben maradt és megnyerte a fogadást.

Tyytyv채isen miehen paita Boldog ember ingje

Volt egyszer egy bizonyos úr, aki minduntalan elégedetlen volt. Valaki ezért aztán azt tanácsolta neki, hogy szerezzen be magának egy inget, amely egy derűlátó embertől származik, s ilyen módon ő maga is boldog lesz. A férfi hát elküldte egyik szolgálóját, hogy keressen számára egy ilyesfajta inget. A szolga már jó néhány napja kérdezősködött elégedett emberek után, de Oli kerran eräs herra, joka oli aina tyytymätön. Joku nem talált senkit sem. oli neuvonut häntä, että jos hän hankkii itselleen Végül aztán, csupán a tréfa kedvéért egy tyytyväiseltä ihmiseltä paidan, niin silloin hänkin tukoldustól kérdezte meg, hogy elégedett-e lee tyytyväiseksi. Herra lähetti yhden palvelijoistaan ő a maga életével. hankkimaan semmoista paitaa. Palvelija tiedusteli jo › Igen, az vagyok − válaszolta a csavargó. monta päivää sellaista, joka olisi tyytyväinen, mutta › No, akkor adja el nekem az ingjét, kérem! ei löytänyt. › Nekem ugyan nincsen ingem − jött a váVihdoin hän kysyi kerjäläiseltä leikillään, oliko hän lasz, így végül az úr boldogságot adó ing tyytyväinen. nélkül maradt. › Kyllä olen - vastasi kerjäläinen. › No myykää minulle paitanne! › Ei minulla ole paitaa - oli vastaus, ja niin jäi herra ilman tyytyväisen paitaa.

CsengĹ‘ a macska Kello kissan nyakĂĄn kaulaan

Oli yhdessä kylässä iso kissa, joka oli hiirille hirmuisen vihainen. Kaikki kylän hiiret kokoontuivat keksimään, mitä kissan kanssa piti tehtämän. Sanoi sitten paras hiiri, niin kuin puheenjohtaja: › Kootaan paljo rahaa ja ostetaan kello ja pannaan se kissan kaulaan. Koska me sen kellon kuulemme, niin me kaikki paknemme. Toiset hiiret hyväksyivät sen, ja ostettiin kello. Tuli uusi keksintö, millä se saadaan kissan kaulaan. Puheenjohtajan neuvot eivät ulottuneet sen Volt egyszer egy bizonyos falu, s annak egy méretes macskája, pitemmälle: aki az egerekre rettenetesen fújt. › Jos meistä menee yksi sen panemaan, A falu rágcsálói így aztán egybegyűltek, hogy kieszeljék, mit niin se syö sen. Jos me menemme lehetne tenni ellene. yhdessä sitä panemaan, niin se syö A legfőbb egér mint elnök, a következőt javasolta: meidät kaikki. › Gyűjtsünk pénzt és vásároljunk belőle egy csengőt, amit Hiirten raha meni turhaan, ja hiirrten a macska nyakába tehetünk. puheenjohtaja tuli tyhjäntoimittajaksi. A többi egér rábólintott, beszerezték a csengőt. Jött egy újabb Niin käy usein meidänkin kokouksismegoldandó probléma, hogy tehetnék a kolompot az ellenség samme. nyakába. Az elnök ötletei nem terjedtek ki a továbbiakra: › Ha közülünk próbálná meg ráaggatni valaki, akkor azt nyomban megenné az a nyávogó szörnyeteg. Ha együtt mennénk, akkor pedig mindannyiunkat felfalna. Az egerek pénze így kárba veszett, a szószólójuk semmirekellő naplopóként folytatta életét. Ahogy ez velünk is történni szokott a gyűléseink befejeztével. 28

Rapuja kirjeessä Rákok a levélben

Yksinkertainen talonpoika lähetettiin herralle rapuja viemään. Mies istui tien viereen lepäämään, mutta nukkui siihen. Herättyään säikähti mies suuresti, sillä ravut olivat kömpineet korista pois. Hämmästyneenä hän katsoi, oliko kirjekin, joka oli annettu herralle vietäväksi, karannut, mutta koska se vielä oli hänen povessaan, rohkaisi hän itsensä, meni herran puheille ja antoi kirjeen. Történt egyszer, hogy egy egyszerű parasztemberrel rákokat Herra sanoi luettuaan: küldettek egy uraságnak. › Kuules, hyvä mies, tässä on rapujaA férfi útközben leült megpihenni az út mentén, de közben álomkin kirjeessä. ba szenderült. Amikor felébredt borzasztóan megijedt, mert No hyvä, että ne ovat siellä; ne kara rákok mind elmásztak a kosárból. kasivat näet kaikki korista, vastasi Még mindig döbbenten ellenőrizte, hogy vajon az a levél, amit mies iloissaan ja lähti pois. szintén neki adtak, hogy elvigye az úrnak, nem tűnt-e el. Mivel az még mindig a mellkasán hevert, bátorította saját magát, hogy menjen, beszéljen az úrral és adja át a levelet. Az uraság pedig, miután elolvasta a levelet így szólt: › Figyelj csak, jó ember, a rákok is itt vannak a levélben. No jól van, ha látod, hogy ott vannak; mert mind kiszöktek a kosárból, válaszolta a paraszt örömében és elment.

Jänikset aikoivat lähteä A nyulak világgá ulkomaille indultak

Kun jänis pelkäsi kaikkia eläviä eikä voinut puolustaa itseänsä, niin se sanoi: › Minä mene ulkomaille! Ja se kokosi kaikki jänikset yhteen. Sitten ne menivät mere rantaan, ja siine oli vesilintuja suuri parvi meren rannassa. Linnut säikähtivät niitä jäniksiä, kun ne hypätä pyörähtivät siihen rantaan, ja läksivät lentoon. Amikor a nyúl már minden élőlénytől félt, és nem volt képes Silloin jänis sanoi: megvédeni magát, a következőképp határozott: › En mina määkkään pois › Útra kelek a tengeren túlra! omasta maasta, koska vielä És maga köré gyűjtötte az összes többi nyulat. Nekiindultak on jotka minua pölkäävät. hát a tengerpart mentén, és ott egy hatalmas csapat víziSitten se jäi tänne, ja se on madárral találták szemben magukat. A madarak megrévielä tänäkin päivänä täällä. mültek a nyulaktól, ahogy azok a parton ugrabugráltak, és mind elrepültek. Akkor a nyúl így szólt: › Én addig nem megyek világgá, míg vannak akik tőlem is megrémülnek. Így történt, hogy maradt, és itt van még a mai napig is.

Kuinka repo korpin petti Hogyan szedte r谩 a r贸ka a holl贸t

Történt egyszer, hogy a róka meglátta a hollót egy húsdarabbal a szájában repülni. Gondolt egyet, s dicséretképpen így szólt hozzá: › Ó, te gyönyörűszép madár, ha hallhatnám a hangodat, boldogsággal telne meg a szívem! A holló erre: Kerran näki repo korpin lihapala nokassa lentelemässä. › Ne dicsérjen hát hiába! És rikácsoló hangján rázendített. Ekkor azRepo silloin kiittämään korppia ja sanoi: tán a húscafat kiesett a csőréből. A rókának › Ah, sinä ihana ja kaunis lintu, kun minä kuulisin sinun több sem kellett, szájába vette a zsákmányt, äänesi, niin minun rintani riemahtaisi! és grimasszal a képén eképp szólt: Korppi sanoi: › Menj már, te őrült madár, a hangod bor› Ei hän turhaa minnuu kiittä! Ja alkoi laulaa lonkuttaa. Silloinpa lihapala putosi nokas- zalmasabb, mint a medve üvöltése! ta. No, repo kun sai lihapalan suuhunsa, irvisti korpille ja sanoi: › Mäne pois, sie hurja lintu, siun äänesi on pahempi karhun kiljuntaa!

Pitkä yö Hosszú éjszaka

Kerran tulivat mustalaiset pyrkimään yöksi Hujaselle. Tämä sanoi, että emäntä tykkä pahaa, mutta kyllä he saisivat olla saunassa yötä. Isäntä läksi viemään heitä saunaan sanoen, että he saisivat nukkua rauhassa, kunnes hän tulisi laskemaan heidät pois. Sitten isäntä pönkitti mustalaiset saunaan ja naulasi ikkunaluukut kiinni, ja mustalaiset olivat saunassa kaksi yötä ja yhdän päivän. Välillä kävi isäntä kuuntelemassa Történt egyszer, hogy cigányok érkeztek Hujanenhez, hogy makuumiehiään. Hän kuuli miten egy éjszakára szállást kérjenek. Amaz azt mondta nekik, mustalaiset rukoilivat: hogy az asszonynak ugyan nem tetszik az ötlet, de a szauná› Anna pyhä Kriste päivän valjeta, ban mégis eltölthetik az éjjelt. A gazda bevitte hát őket és azt että ihmisen lapsi syödä saa. mondta, hogy nyugodtan elalhatnak ott, amíg értük nem jön. Kun isäntä aukaisi oven, sanoivat Így aztán betámogatta a cigányokat a szaunába majd leszemustalaiset: gezte a zsalugátereket. A cigányok két éjen és egy napon át › Olipa se mahottoman pitkä yö! oda voltak bezárva. Közben jött a házigazda, hogy halgatózzon egy keveset. Meghallotta amint azok így imádkoztak: › Drága Krisztusunk, adj nappali világosságot, hogy a gyermekeink enni tudjanak! Amire a gazda kinyitotta az ajtót, s a következőképpen szólt: › Ez bizony hosszú éjszaka volt, nemde?!

Peilissä huoran kuva Egy szajha tükörképe

Talon isäntä oli käynyt Pietarissa ja ostanut sieltä peilin. Hän ei sitä antanutkaan emännälleen heti, vaan pisti sen piirongin laatikkoon sitten, että kuva siitä näkyi heti laatikkoon katsahtaessa. Isäntä kävi sitten itse usein kuvaansa katsomassa laatikosta. Emäntä ihmetteli, että mitä se ukko siellä aina vahtii. Kun sitten isäntä meni ulos, meni emäntäkin katsomaan laatikkoon. Siellä hän näki oman kuvansa, mutta ei sitä tuntenutkaan, kun ei ollut ennen peiliä nähnytkään. Nyt Történt egyszer, hogy a ház ura Szentpétervárra vetődött, és ott hän suuttui kovasti, kun isäntä vásárolt egy tükröt. sellaisia kuvia kotiin kuljettaa: › Niin, ihan selevä huoran kuva! Az asszonynak azonban nem adta oda azonnal, hanem a komód fiókjába tette, hogy a tükörkép a fiókba pillantva legyen csak látható. Isännän sisään tultua hän vaati Azután a gazda gyakran ment a sublót közelébe, hogy nézegesse selitystä, ja isännän selitettyä magát a tükörben. A felesége csodálkozott is, hogy mit figyel ott az asia selvisi kokonaan. öreg állandóan. Amikor végre az ura kiment, rögvest a szekrénynél termett, hogy belelessen a fiókba. Abban aztán meglátta saját tükörképét, de nem ismert magára, mivel azelőtt sohasem nézett tükörbe. Abban a pillanatban dühbe gurult, hogy a férje ilyen képeket hoz haza: › Miféle szajha képe ez meg itt! A gazda mihelyst belépett a szobába, az asszony magyarázatot követelt tőle, és amaz tisztázott is mindent.

Kirjallisuusviitteet Irodalomjegyzék Rausmaa, Pirkko-Liisa: Suomalaiset kansansadut 2., Legenda- ja novellisadut. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1982 Rausmaa, Pirkko-Liisa: Suomalaiset kansansadut 4., Hölmöläissadut. Valhesadut. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1993 Rausmaa, Pirkko-Liisa: Suomalaiset kansansadut 5., Eläinsadut. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1996 Rausmaa, Pirkko-Liisa: Suomalaiset kansansadut 6., Pilasadut ja kaskut. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 2000

Toimittaja ▪ Kääntäjä ▪ Kuvittaja Krisztina Kövi Lehtori Péter Maczó Kirjasintyyppi Calibri, Walbaum Paperi Munken Pure Rough Smooth 120 g/m2 Kirjapaino ja sidonta Kék Elefánt Nyomda Kft. Unkari, 2014