KODÁLY TÉL
IMPRESSZUM Kiadó: Kodály Filharmónia Debrecen // Kiadó székhelye: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/C. // E-mail: info@kodalyfilharmonia.hu // Felelős kiadó: Somogyi-Tóth Dániel igazgató Szerkesztő: Kiss Judit Erzsébet // Szövegírók: Balogh József, Kiss Judit Erzsébet // Lapterv és grafikai szerkesztés: Start-Hang PR Ügynökség Kft. // www.starthangpr.hu Nyomda: Center-Print Nyomda Kft., 4027 Debrecen, Füredi út 76. // Megjelenik: 1500 példányban Debrecen területén
KÖSZÖNTŐ „A művészet sokkalta fontosabb, mint a tudomány, fontosabb, mint az államhatalom, fontosabb, mint a morál, vagy mint a vallás. A művészet az a kulcs, amellyel az eszme arra, akit eltakar, visszanyitható. A művészet az, ami az ideálokról elmondja azt, ami bennük igazán érdekes. A kapcsolatot a transzcendens erőkkel egyedül a művész tartotta fenn.” / Hamvas Béla /
Kedves Hangversenylátogatók, Zenebarátok! Most, amikor az élet nagy körforgásában a csodálatos őszből télbe fordulunk, amint a természetnek, úgy nekünk, embereknek is szükségünk van arra, hogy lecsendesedjünk, a régi dolgokat elengedjük és felkészüljünk a megújulásra. Különösen fontos ez abban a felgyorsult világban, amelyben jelen életünk zajlik. Sok előadásban a zenei tempók is gyorsabbak lettek, a normál zenei A frekvenciáját is magasabban határozzuk meg, mint néhány évszázada. Ám úgy hiszem, hogy a körülöttünk lévő változások ellenére az emberi érzések változatlanok. Szeretünk, gyűlölünk, fájunk, örvendezünk… és igényünk van a nemes, szép, tiszta dolgokra, a feszültségek feloldására, a katarzisra. Előadóművészként tudom, milyen felemelő érzés ezeket az alkotó által zenébe transzponált érzéseket közvetíteni, hidat képezve a zeneszerző által megfogalmazott teremtő energia és befogadó között. Kívánom, hogy koncertjeinken olyan ihletett élményekben legyen részünk – úgy Önöknek befogadóknak, mint nekünk előadóknak – melyben megszületik ez a kivételes kapcsolódás!
Fekete Katalin igazgatóhelyettes
BÉRLETES KONCERTEK
A TELJESSÉG FELÉ
2018. december 4. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
BÉRLET
RUBÁNYI BÉRLET
MŰSOR: u Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante, K. 297/b uCésar Franck: d-moll szimfónia KÖZREMŰKÖDIK: uBicskey Gábor – oboa uCsonka László – klarinét uHéra András – kürt uVitányi József – fagott uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kovács László uJEGYÁR: 2900 Ft, 2100 Ft Hangversenyünk műsorszámait a teljességre és érvényességre irányuló alkotói törekvések mellett keletkezésük színhelye, Párizs is összeköti, noha első ránézésre Mozart és Franck világa elég távolinak tűnik egymástól. Az ifjú Mozart édesapjával tett utazásai során megismerkedett az európai műzene legfontosabb műfajaival és irányzataival. Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy rövid élete során szinte minden műfajban alkotott. Ezek közül a sinfonia concertante olyan klasszikus versenymű, melyben szólóhangszerek csoportja versenyez, felelget a zenekarral. Kialakulása a mannheimi iskola nevéhez fűzhető. A három nagy bécsi mester (Haydn, Mozart, Beethoven) mindegyike komponált ebben a műfajban, mely a kamarazene, a versenymű és a szimfónia jellegzetességeit egyaránt magán viseli. Mozart 297/b Köchel-számú Esz-dúr sinfonia concertante-ja párizsi útja során, 1778-ban keletkezett. Szólóhangszerként oboát, klarinétot, kürtöt és fagottot alkalmaz, melyek kíséretét vonósokból és két-két oboából és kürtből álló zenekar adja – hangversenyünkön zenekarunk kitűnő fúvós művészeinek szólóiban gyönyörködhetünk. A terjedelmes, közel félóra időtartamú mű nyitótétele a hagyományoknak megfelelően, szonátaformában íródott. A középső Adagio tétel szokatlan módon a darab alaphangnemében, Esz-dúrban szólal meg, ezáltal biztosítva a teljes hangnemi egységet. A harmadik, befejező tétel egy variációsorozat, melynek végén, a 6/8-os Allegro lezárás előtt – váratlan módon – egy néhány ütemes Adagio szakítja meg a folyamatot. A méltán népszerű darab hangvétele,
-4-
hangszerelése gyakran idézi a Mozart operák és szerenádok hangulatvilágát is. A belga-német családból származó César Franck a francia későromantika legjelentősebb mestereinek egyike. Élete nagy részét Párizsban töltötte, ahol a komponálás mellett elsősorban templomi orgonistaként tevékenykedett. Legjelentősebb művei közé számító d-moll szimfóniáját – közel kétéves alkotó folyamat után – 1889-ben mutatták be. Franck stílusát a francia és német hagyományok sajátos szintézise jellemzi. A klasszika korában kialakult szimfónia struktúrától eltérően három tételes szerkezetet alkalmaz, melyek mindegyike visszautal a nyitótétel négyütemes témájára. Ez a fajta tematikus gondolkodás Liszt és Wagner hatását mutatja. A szonátaformában íródott első tétel Lento bevezetővel indul, majd kezdetét veszi az Allegro ma non troppo fő rész. A második, Allegretto tétel gyönyörű, angolkürtön megszólaló témával indul. Érdekessége, hogy két közbülső trio részt is tartalmaz, melyek kárpótolnak a Francknál hiányzó scherzo tételért. A vidám, örömteli finálé variált szonátaformát alkalmaz, majd a záró kóda foglalja össze a szimfónia tematikus anyagát. A d-moll szimfónia népszerűségét az áttekinthető szerkezet és a tematikai egység mellett az őszintén szenvedélyes hangvétel is indokolja. Franck érdemeit nem kisebbíti, hogy inkább összefoglaló mesternek, semmint újítónak számít, különösen, ha arra gondolunk, hogy a d-moll szimfónia bemutatásának évében – 1889-ben – már közönség elé került Mahler I. szimfóniája, vagy Richard Strauss Don Juan-ja, melyek a későromantika merészebb irányait képviselik. – baljos –
u BICSKEY GÁBOR
A Kodály Filharmonikusok oboa szólamvezetője tősgyökeres zenész családból származik, mely ezer szállal kötődik Debrecen zenei életéhez, múltjához. Nagyapja a Zeneművészeti Szakiskola / Főiskola zeneszerzés tanára volt, édesanyja a zenei szakközépiskolában zeneelmélet tanár, édesapja zenekarunk trombitaművésze volt huszonöt éven keresztül. Debrecenben érettségizett, majd a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karán diplomázott. Két évet Párizsban tanult Hadady László osztályában. A francia fővárosból visszatérve, 2003 óta zenekari tag. Művészeti munkáját 2009-ben Kritikusi díjjal, 2010-ben Nívódíjjal ismerték el. 2011-ben az „Évad Zenekari Művésze”. 2017-ben Rubányi-díjat kapott.
u CSONKA LÁSZLÓ
BICSKEY GÁBOR
CSONKA LÁSZLÓ
Debrecen szülötte. 10 éves korában kezdett klarinétozni. A zeneiskolai beiratkozáskor Zádor Ferenc klarinéttanár dzsessz-szólója indította e hangszer irányába. 1997-ben szerzett klarinéttanár, 2000-ben klarinétművész diplomát, mindkettőt a Debreceni Egyetemen Dr. Szabó János tanítványaként. Két ízben ért el első helyezést az Országos Klarinétversenyen. 1997 óta tanít, először Derecskén, majd a mai napig a városi Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban. A Kodály Filharmonikusokkal 1997 óta játszik rendszeresen, 2012 óta zenekari tagként. 2016-ban Nívódíjban részesült.
u HÉRA ANDRÁS
Zenekarunk kürt szólamvezetője Szombathely szülötte. Alapfokú zenei képzését szülővárosában kezdte el és ott is érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1998-ban a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán fejezte be kürttanár és kürtművész diplomával. Ezzel párhuzamosan végzett a müncheni Richard Strauss Konsevatoriumban mint kürtművész. 1992 és 1996 között az Országos Főiskolai Rézfúvós Verseny többszörös első helyezettje, 1998-ban a Markneukircheni Nemzetközi Kürtverseny 4. helyezettje. Debrecenbe visszatérve, 2016 óta ismételten a Kodály Filharmonikusok zenekari művésze. 2017-ben az „Évad Zenekari Művésze” kitüntetésben részesült.
u VITÁNYI JÓZSEF
A Kodály Filharmonikusok fagott szólamvezetője Sárospatakon született. A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében folytatta tanulmányait, ahol fagott tanár és fagott kamaraművész diplomát szerzett. Fagottművész diplomáját 2004-ben, a Debreceni Egyetemen szerezte meg. Tanári diplomáját Nyíregyháza és városunk zenei szakgimnáziumaiban kamatoztatta. 1997 óta a Kodály Filharmonikusok tagja. Szintén ebben az évben részt vett Mészáros János mesterkurzusán Svájcban. 1999-ben, 2009-ben és 2016-ban is az „Évad Zenekari Művésze”. 2013-ban Rubányi-díjas, 2015-ben elnyerte a Kritikusi díjat. HÉRA ANDRÁS
VITÁNYI JÓZSEF
BÉRLETES KONCERTEK
KARÁCSONYI KONCERT
2018. december 18. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
BÉRLET GULYÁS BÉRLET
MŰSOR: u Michael Haydn: Te Deum MH 28 u Michael Haydn: d-moll szimfónia MH 393 u Joseph Haydn: Nelson-mise, Hob. XXII/11 KÖZREMŰKÖDIK: u Ducza Nóra – szoprán u Bakos Kornélia – alt u Szerekován János – tenor u Jekl László – basszus u Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) u Savaria Barokk Zenekar – korhű hangszereken // VEZÉNYEL: Németh Pál // uJEGYÁR: 2900 Ft, 2100 Ft A Haydn fivéreket, Josephet és Michaelt szoros kapcsolat fűzte a 18. századi Magyarország zenei életéhez. A „nagy” Haydnről köztudott, hogy több mint harminc évet töltött az Esterházy herceg kismartoni, illetve fertődi rezidenciáján, életműve legjavát itt megalkotva. Öccséről, a hasonlóan tehetséges Michaelről azonban kevésbé ismert, hogy 1760-tól két éven keresztül Patachich Ádám nagyváradi püspök szolgálatában állt. Ezen időszak terméséhez tartozik C-dúr hangnemű, 28-as jegyzékszámú Te Deuma is. Bizonyítja ezt a partitúra végén található bejegyzés: “Magnovaradini 1ma Aprili, 760 Michael Hayden”. A Te Deum (Téged Isten, dicsérünk) a katolikus egyház legrégibb magasztaló, hálaadó himnusza, melyet a zenetörténet során számos komponista megzenésített. Michael Haydn a négyszólamú kórus mellé kíséretként brácsák nélküli vonóskart, két trombitát és üstdobot, illetve a szokásos continuót alkalmazza. A mű fényes Allegro szakasszal veszi kezdetét, melyet később egy rövid Adagio (Te ergo quaesumus) szakít meg. Ezt egy ¾-es Allegro követi (Aeterna fac…), majd egy remekbe szabott fúga (Inte Domine speravi…) zárja a Te Deumot. Michael Haydn d-moll hangnemű, 393 MH jegyzékszámú szimfóniája jóval később, 1784-ben keletkezett, amikor szerzője már hosszabb ideje a salzburgi dóm zenei vezetője volt. A darab a klasszikus szerkesztési elveket követi azzal a különbséggel, hogy elhagyja a harmadik tételként szokásos
-6-
menüettet. A lendületes Allegro brillante nyitótétel után ⅜-os, triolás mozgású Andantino következik, majd egy virtuóz Presto scherzante zárja le a szimfóniát. Michael Haydn ezúttal a vonóskar mellé párosan alkalmazott oboa, fagott, kürt és trombita szólamot, illetve üstdobot ír elő. A hangverseny második részében a bécsi klasszikus korszak egyházzenei irodalmának egyik legjelentősebb darabja hangzik fel: Joseph Haydn 1798ban komponált ún. Nelson-miséje, eredeti alcíme szerint Missa in Angustiis (mise a szorongattatás idején). A jelző a napóleoni háborúk időszakára utal, amikor Horatio Nelson brit admirális a nílusi, vagy abukiri csatában legyőzte Bonaparte hadait. A darab eredeti hangszerelése figyelemre méltó, karakterének megfelelően a vonósok mellett három trombitát és üstdobot alkalmaz a zeneszerző. (A későbbi előadások során az apparátus fuvolával, oboákkal és kürtökkel bővült.) A hat fő részből álló mise (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) előadásában közreműködő énekes szólisták nem önálló tételekben kapnak feladatot, hanem a kórushoz kapcsolódó szólamaik átszövik a mű egészét. Két évvel a bemutatót követően kismartoni látogatása alkalmával Nelson admirális személyesen is hallhatta Haydn remekét. A Nelson mise a legérettebb, késői alkotói periódus gyümölcse, melyben Haydn mesterségbeli tudása, kompozíciós fantáziája a legteljesebb gazdagságában bontakozik ki. – baljos –
u SAVARIA BAROKK
ZENEKAR
CHARLES LE BRUN: ADORATION OF THE SHEPHERDS
A Savaria Barokk Zenekar az alapító fuvolaművész-karmester, Németh Pál vezetésével működik. A zenekar célja 17-18. századi zenei ritkaságok újrafelfedezése, bemutatása korhű hangszereken, korabeli dokumentumok alapján, hangversenyek, operaelőadások, CD-, rádió-, TV- és filmfelvételek segítségével. Az együttes vonós hangszerei a 18. századból valók, a fúvósok régi hangszerek pontos másolatai. A kor fő zenei irányzatai (olasz, francia, német, angol) mellett fontos feladatuknak tekintik a magyar zenei múlt értékeinek bemutatását. Repertoárjukon a legkülönbözőbb műfajú és összeállítású zeneművek szerepelnek, szóló-, kamara-, zenekari művek, operák, oratóriumok egyaránt, a kora barokktól a klasszikusokig, Monteverditől Mozartig. A Hungaroton mellett felvételt készítettek már a magyar, svájci, francia, spanyol rádióval, a Magyar Televízióval. Felléptek Ausztria, Németország, Olaszország, Svájc, Spanyolország, Franciaország, Anglia, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia hangversenytermeiben, templomaiban. A Budapesti Kamaraopera állandó zenekaraként is működnek.
BÉRLETES KONCERTEK
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA
2019. január 22. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
BÉRLET
MŰSOR: u Bartók Béla: 2. hegedűverseny uKodály Zoltán: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra KÖZREMŰKÖDIK: uKelemen Barnabás – hegedű uKodály Filharmonikusok Debrecen // uVEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel // uJEGYÁR: 2900 Ft, 2100 Ft A 19. századi reformkor kulturális pezsgésében jöttek létre a magyar zenei élet intézményei és születtek meg – elsősorban Liszt és Erkel tevékenysége nyomán – nemzeti zenénk első jelentős alkotásai. Ennek a folyamatnak a továbbélését és betetőzését jelentette a következő évszázadban Bartók és Kodály művészete és életműve. Mindketten az európai zene gyökereire támaszkodtak (elsősorban német és francia hatásokra), de a népzene megismerése és integrálása nyomán létrejövő egyéni stílusukkal váltak az egyetemes zenekultúra legjelesebb alkotóivá. A magyar kultúra napját ünneplő hangversenyünk műsorán e két zeneszerző egy-egy műve áll, melyeknek külön érdekessége, hogy mindkettőt a világhírű amszterdami Királyi Concertgebouw Zenekar mutatta be, Willem Mengelberg vezényletével. Bartók 2. hegedűversenye csak jóval megszületését követően kapta sorszámát. A zeneszerző fiatalkori kéttételes hegedűversenye – melyet szerelmének, Geyer Stefinek ajánlott – ugyanis csak az 1950-es évek végén került először közönség elé. A „nagy” Bartók-hegedűverseny 1937-38-ban keletkezett Székely Zoltán hegedűművész felkérésére, bemutatója 1939 tavaszán volt Amszterdamban. Bartók művében a klasszikus háromtételes szerkezet alkalmazza. A teljes darabot átszövik azok variált és transzformált megjelenésű témák, melyek a magyar népzene hatását tükrözik. A szonátaformában megalkotott első tételt egy Andante tranquillo variációsorozat követi, majd a harmadik, tematikailag és szerkezetileg szabad, és féktelen módon idézi fel a nyitó tétel zenei anyagát. Bartók alkotása egy csapásra a 20. századi versenymű-irodalom egyik legértékesebb, virtuóz darabjává vált, melyet a legjelentősebb hegedűművészek állandóan repertoárjukon tartanak. Koncertünkön Kelemen Barnabás hegedűművész szólójával hallgathatjuk meg ezt a kivételes művet.
-8-
Kodály Páva-variációja minden bizonnyal a komponista egyik legnagyszerűbb zenekari műve, mely sokrétűen tükrözi alkotójának eredeti tehetségét és felkészültségét. A zeneszerző már 1937-ben férfikari műben zenésítette meg Ady Fölszállott a páva című versét, feldolgozva az ötfokú, ún. páva-dallamot. Zenei múltunk ezen jellegzetes alapmotívuma azonban tovább foglalkoztatta Kodályt, és amikor felkérést kapott, hogy az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra alapításának ötvenedik évfordulójára új zenekari darabot komponáljon, egy nagyszabású variációsorozat megírása mellett döntött. A zeneszerző szerint „megértéséhez semmiféle zenei szaktudás nem kell. De kell ismerni a népdalt, amelyből, mint a virág a magból, kinőtt.” A mű elején, a mélyvonósok bevezetője után a témát az oboa mutatja be eredeti alakjában. Ezt követően tizenhat karaktervariáció hangzik el, melynek során néhol lírai, másutt játékosan táncos, vagy éppen szenvedélyesen fenyegető epizódok sorát halljuk, élvezhetjük Kodály bámulatos technikai tudását, hangszerelő művészetét. A közel huszonöt perc időtartamú mű végén mintegy hangulati és zenei ellenpontként megjelenik „Az ürögi utca sikeres” kezdetű népdal (mely egyébként tematikus rokonságot mutat a főtémával), majd a páva-dallam diadalmas apoteózisát követően fergeteges kóda zárja le a darabot. A megrendelő holland együttes valószínűleg maradéktalanul elégedett volt Kodály darabjával, mert annak megszólaltatása a zenekar valamennyi hangszercsoportja számára máig igényes feladatot és erőpróbát jelent. – baljos – uKelemen Barnabás hegedűművésszel személyesen is találkozhatnak a Café Kodály közönségtalálkozón 2019. január 21-én, 17 órától a Libri Könyvesboltban (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet)!
KELEMEN BARNABÁS
KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN
SOMOGYI-TÓTH DÁNIEL
BÉRLETES KONCERTEK
A FESZTIVÁLZENEKAR KAMARAESTJE
2019. január 29. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
BÉRLET
MŰSOR: u Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr divertimento, K. 136 u Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr oboaverseny K. 314 u Johann Georg Albrechtsberger: Concerto altharsonára u Edward Grieg: Holberg-szvit // KÖZREMŰKÖDIK: u Philippe Tondre – oboa u Szakszon Balázs – harsona u Budapesti Fesztiválzenekar kamarazenekara KONCERTMESTER: Pilz János // uJEGYÁR: 2900 Ft, 2100 Ft
Mozart 136-os Köchel-számú D-dúr divertimentóját 1772-ben, tizenhat éves korában komponálta. Az eredetileg Salzburgi szimfónia címet viselő háromtételes darab (K 125a) erőteljes olasz hatást mutat. Ennek magyarázata, hogy a zeneszerző és édesapja az előző években 15 hónapot töltött Itáliában. Az ifjú Mozart ekkor próbálkozott először a vonósnégyes műfajával. Bár utóbb inkább vonószenekari előadásban vált népszerűvé a darab, a szólamok kidolgozottsága és hierarchiája kamarazenei fogantatásra utal. További mintaként szolgálhatott az ifjú komponista számára a Haydn testvérek művészete is. Általában az I. hegedűszólam játssza a vezető szerepet és a nyitótétel kidolgozási szakaszának zenei jelentősége is megnövekszik. A darab megfelel a divertimento műfaji követelményeinek is, mert kidolgozottsága ellenére, könnyen befogadható, nemesen szórakoztató alkotás. Három tétele közül a két szélső – az első Allegro és a harmadik Presto – inkább a Haydn hatást tükrözi, míg a középen álló ¾-es Andante egyértelműen olasz mintát követ. Az áthallások ellenére, ez már eltéveszthetetlenül mozarti mű, megmutatkozik benne a szerző ellenállhatatlan zsenialitása.
- 10 -
Mozart C-dúr oboaversenyének története is különös. A darabot hosszú ideig elveszettnek hitték, mígnem a 20. század elején a salzburgi Mozarteum könyvtárában megtalálták szólamanyagát. Kiderült, hogy apróbb eltérésektől eltekintve a mű zenei anyaga megegyezik a K. 314-es D-dúr fuvolaversenyével. Ma már azt is tudjuk, hogy feltehetőleg az 1777-ben keletkezett oboa változat az eredeti, és a mannheimi Friedrich Ramm volt az a kiváló muzsikus, akit Mozart megajándékozott a versenyművel. (A fuvolaverzió létrejöttének magyarázata rendkívül hétköznapi: a komponista időzavarba került, ezért egyszerűen D-dúrba transzponálta korábbi C-dúr oboaversenyét, hogy eleget tegyen egy párizsi vállalásnak és hozzájuthasson a honoráriumhoz.) A C-dúr oboa concerto a hangszer irodalmának egyik legbecsesebb darabja. Formailag a szokásos háromtételes mintát követi: Allegro aperto – Andante ma non troppo – Allegro. Míg a szélső tételei virtuózan játékosak, a középen álló Andante érzelmesen éneklő karakterű. A rondó formájú zárótétel témájával a Szöktetés a szerájból c. vígoperában, Blonde áriájában is találkozunk.
PHILIPPE TONDRE
Johann Georg Arbrechtsberger osztrák zeneszerző és teoretikus a XVIII. század második felének nagyhatású alakja. Bár termékeny, több műfajban alkotó komponista volt, igazi ismertséget mint zeneelmélet- és zeneszerzés tanár szerzett. Tanítványainak listája igen előkelő, többek között Hummel és Beethoven is közéjük tartozott. 1792-től haláláig a bécsi Stephansdom orgonistája volt, de korábban, 1755-57 között Győrben is szolgált. További magyar vonatkozás, hogy mintegy 300 művének kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi. Abrechtsberger harsonaversenye a barokkot és a klasszikát összekötő gáláns stílus jegyeit hordozza. A szerző általában egyszerűen, homofónikusan gondolkodik, a szólóhangszer kíséretét ezúttal brácsa szólam nélküli vonóskarra bízza, de továbbra is használja a barokkra jellemző continuo kíséretet. A három tétel során (Allegro moderato – Andante – Allegro moderato) nem a rézfúvóktól megszokott bombasztikus fordulatokat halljuk, helyette Albrechtsberger gazdagon díszített, éneklő magánszólamot komponált, melyhez ideális hátteret biztosít a vonósok hangzása. A harsonaszólista virtuozitásának bemutatására az első és második tétel kadenciái kínálnak lehetőséget. A koncert záró darabjaként elhangzó mű, Edward Grieg, nagy norvég komponista öt tételből álló Holberg szvitjének alcíme: szvit régi stílusban. A szerző 1884-ben írott darabjával honfitársa, a 200 évvel korábban született humanista író és filozófus, Ludvig Holberg emléke előtt tisztelgett. A témának megfelelően neoklasszikus jellegű tételeket alkotott, sorrendben: Preludium – Sarabande – Gavotte – Air – Rigaudon. A tánctételek nyilvánvalóan Holberg korára utalnak. A művet Grieg először zongora változatban írta meg, később dolgozta át vonószenekarra, mely aztán rövidesen népszerűvé is vált.
Pályájának egyik csúcspontja, hogy megnyerte az ARD Zenei Versenyt. A lipcsei Gewandhausorchester oboa-szólamvezetője, a Mito Kamarazenekar és a Kammer Ensemble de Paris tagja. Számos neves zenekarban lépett fel szólistaként a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarától a londoni Új Mozart Zenekarig. A Berlini Filharmonikusoknál 2013-ban debütált. 2015-ben oboaprofesszori kinevezést kapott a Saari Zenei Főiskolán. Kínában, Tajvanon, Japánban, Spanyolországban és Németországban tart mesterkurzusokat. Egy Marigaux M2 oboán játszik.
SZAKSZON BALÁZS
PHILIPPE TONDRE
Kezdetben hegedűn, trombitán és zongorán játszott, 1987 óta harsonázik. 1997-től volt a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója, Steiner Ferenc tanítványaként. Rézfúvós együttesek tagjaként több nemzetközi verseny díjazottja (1993 Prága, 1995 Passau). 2000-től a MÁV Szimfonikus Zenekar első harsonása, 2002 őszétől a Budapesti Fesztiválzenekar harsona szólamvezetője. 2003-ban egyik nyertese volt a Végh Sándor Versenynek.
BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR
– baljos –
SZAKSZON BALÁZS
Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor 35 évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magja az átélt, igényes muzsikálás, az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól. A zenéhez való innovatív hozzáállás, az elhivatottság és a megalkuvás nélküliség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Egyedi hangjukat két Gramophone-díjjal és egy Grammy-díj jelöléssel jutalmazták. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szolgálja. A koncerttermeken kívül egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.
BÉRLETES KONCERTEK
VILÁGOK ARCA
2019. február 19. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
BÉRLET
MŰSOR: u Kovács Zoltán: Adagietto uMaurice Ravel: Couperin sírja uRichard Wagner: A walkür – I. felvonás KÖZREMŰKÖDIK: uSzabóki Tünde – szoprán uKovácsházi István – tenor uGábor Géza – basszus uKodály Filharmonikusok Debrecen VEZÉNYEL: Kovács László // uJEGYÁR: 2900 Ft, 2100 Ft Kovács Zoltán, Petrovics Emil egykori zeneszerzés-növendéke egyike a legsokoldalúbb magyar muzsikusoknak. Alkotói tevékenysége mellett aktív hangszeres művész, a Magyar Állami Operaház zenekarának első fagottosa, de karmesteri diplomával is rendelkezik. Műveit szívesen tűzik műsorra a különböző együttesek, mert bennük az invenció, a harmóniai lelemény és az áttekinthető formálás egyaránt jelen van, befogadásuk élményt jelent a hallgató számára. Hangversenyünk programjának kezdő darabjaként szereplő – közel tíz perc időtartamú – Adagiettoja egy érzelmekben és gesztusokban gazdag vonószenekari darab, mely címével Mahler 5. szimfóniájának hasonló tételére utal, de hangulati rokonságot mutat Bartók és Schönberg éjszaka-zenéivel is. Maurice Ravel 1914-17 között komponálta a Couperin sírja címet viselő, hat tételből álló zongoraciklusát, mellyel a kiváló francia barokk mesternek – Francois Couperin-nek – és a szvit műfajának állít emléket. Valójában azonban az I. világháború küzdelmei során meghalt barátainak ajánlotta a mű egyes tételeit, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Ravel édesanyja is ekkor, 1917-ben hunyt el. A tematika ellenére mégsem sötét, borús hangulatúak a darabok, inkább derűs, visszaemlékező jelleggel születtek. A komponista indoklása szerint „elég, ha a holtak szomorúak az örök nyugalomban.” A zongoraverzió bemutatójára 1919-ben került sor, majd egy évvel később közönség elé került a zenekari változat is, mely a szvit négy tételének (Prélude, Forlane, Menuet, Rigaudon) szerző általi hangszerelését tartalmazza. Ravel művészetének egyik jellemzője rendkívüli hangszerelési képessége, ezért a szvit tételei még színesebbé és gazdagabbá váltak a zenekari verzióban, lehetőséget nyújtva virtuóz szólista teljesítményekre is. Richard Wagner egyike a zenetörténet legeredetibb és legnagyobb hatású alkotóinak, akinek munkássága máig képes vitákat kiváltani. Az 19. századi opera műfajának - 12 -
megújítására, az összművészet létrehozására irányuló törekvései leginkább A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) című, négy zenedrámából álló ciklusában teljesedtek ki. Az operák szövegének megírásakor a germán és skandináv mítoszok világából merített. (Edda-énekek, Nibelung-ének stb.) A walkür a Ring-tetralógia második darabja, amely önállóan is gyakran műsorra kerül. Ez azzal magyarázható, hogy viszonylag laza szállal kötődik a másik három darabhoz (A Rajna kincse, Siegfried, Istenek alkonya), és önmagában is egységesnek tekinthető. Wagner időnként bonyolultan filozofikus vonásokkal átszőtt zenedrámái az istenek és emberek küzdelméről szólnak. Hatalmas méretű zenekarán végtelennek tűnő dallamok, valamint ún. vezérmotívumok szólalnak meg, harmóniavilága már túlmutat a dúrmoll tonalitáson, helyette a kromatika jut meghatározó szerephez. A zenei idővel való bánásmód is teljesen egyedi Wagner esetében, hősei nem zárt számokat (áriákat, duetteket) énekelnek, hanem beszédszerű, sajátosan deklamáló szólamokat, rendszerint több órányi időtartamban. A walkür első felvonásának központi motívuma a szerelem, amelyben a remény és beteljesülés ígérete jelenik meg. Szereplői a fáradt vándor, Siegmund (tenor), Sieglinde az ifjú asszony (szoprán) és férje Hunding (basszus). Itt hangzik el az opera több ismert részlete, például Siegmund kard-monológja, Sieglinde elbeszélése, a Tavaszi dal, valamint Siegmund és Sieglinde kettőse. A walkür ősbemutatója 1870. június 26-án zajlott le Münchenben, tizenhárom évvel később pedig már a Pesti Német Színházban is előadták. – baljos – uKovács Zoltán zeneszerzővel, Kovács László karmesterrel valamint Kovácsházi István énekművésszel személyesen is találkozhatnak a Café Kodály közönségtalálkozón 2019. február 18-án, 17 órától a Libri Könyvesboltban (Fórum Bevásárlóközpont, I. emelet)emelet).
KOVÁCS LÁSZLÓ
KODÁLY FILHARMONIKUSOK DEBRECEN
INTERJÚ
ÖRÖMMEL VEZETEM ÚJ ZENEI VILÁGOKBA A DEBRECENI KÖZÖNSÉGET Interjú Kovács Lászlóval, a Kodály Filharmonikusok vezető karmesterével.
A szüleim hagyták is ezt egészen a középiskoláig. Aztán beírattak a debreceni konzervatóriumba. Ide harsona szakra vettek fel. (Otthon, az iskolában volt egy fúvószenekar, amiben a barátaim játszottak, ott próbáltam ki a tenorkürtöt, amelyen való játék idáig vezetett.) Második évben ehhez mégiscsak hozzájött a zongora, majd a zeneszerzés tanszak. A harmadik évben volt egy szakfelügyelet a Zeneakadémia egy professzorával, aki át is irányított a főiskolára, ahová zongora, karmester és harsona szakra is felvettek. Végül az utóbbi kettőből diplomáztam. A külföldi művészeti tevékenység mindig nagy szerepet játszott életedben.
Bár szűkebb pátriád ehhez a vidékhez köt, 17 éves korod óta Budapesten élsz, hisz ekkor vettek fel a Zeneakadémiára. Hogyan kezdődött zenei pályafutásod? Nyíregyházán születtem, a szüleim általános iskolai énektanárok voltak. A nagyobb családunkban mindenki muzsikált. Egyik nagypapám hegedült, két nagybátyám dzsesszzongorista volt (azaz rendes állásuk mellett esténként kocsmákban játszottak), szinte mindenki kötődött a zenéhez. Én háromévesen kezdtem zongorázni, hétévesen már zeneiskolai koncerteken léptem fel. Ennek ellenére teljesen normális gyerekkorom volt – nem voltam olyan módon elvarázsolva a zenétől, hogy csak az érdekeljen. Fociztam, kóboroltam a barátaimmal. Ez jó, mert úgy érzem, nem mulasztottam el semmit a gyerekkoromból. A zenét tekintve 13 évesen azonban már annyi mindenen túl voltam (komoly darabokat játszottam, a színpadon otthon voltam), hogy már nem akartam többé zongorázni, hanem inkább csak gitározni, focizni és a beatzenekarommal foglalkozni.
- 14 -
22 évesen, már mint az Operaház korrepetitora és vezénylő karmestere ismerkedtem meg Jurij Szimonovval, aki akkoriban Moszkva első számú karmestere volt, a Bolsoj főzeneigazgatója és tanított a Csajkovszkij Konzervatóriumban. Ő az Operaházban figyelte, hogy mit tudok, s mivel a vezénylés-technikában jócskán voltak hiányosságaim, felajánlotta, hogy foglalkozik velem. Akkoriban viszonylag egyszerű volt Moszkvába utazni, így sok időt töltöttem ott, ahol alaposan rendbe tette a fejemben, hogy mi a feladata a karmesternek, és milyen eszközökkel tudja szakmai céljait elérni. A mai napig, ha valamilyen kérdéses helyzetbe kerülök, az ő tanácsaira visszaemlékezve nagy biztonsággal tudom, hogyan tudom megoldani. De felvértezett az életre is. A mesteremnek, mentoromnak tartom, aki nemcsak szakmai, hanem fontos emberi dolgokra is megtanított. Másik nagyon fontos külföldi helyszín és ember az életemben London és Doráti Antal. A Ferencsik János-emlékdíjat nyertem el tőle, ami két hónapos tartózkodást jelentett a brit fővárosban, betekintést nyerve a Royal Philharmonic Orchestra munkájába. Doráti inkább a mesélésre és beszélgetésre alapozta a munkáját a zenekarokkal. Amit Jurij Szimonov a kézmozdulataival, ő a szavaival tudta elérni. Szinte nagypapai szeretettel vezetett be az ottani zenei életbe, nagyon sok jó kapcsolatot és élményt köszönhetek neki. Néhány éve ismételten többet vállalhatok külföldi munkákat. Kialakult egy inspiráló szakmai kapcsolatom India egyik legnagyobb zeneszerzőjével, a Kodály Filharmonikusokkal pedig megint Kínába utazunk turnézni ez évad december-januárjában.
Karmesteri tevékenységed mellett hangszeres zenészként is színpadra lépsz.
Az ősz végi, téli időszakban három koncertet is vezényelsz Debrecenben.
A kívülállók sokszor azt gondolják, hogy a karmesterkedés a zenei pálya csúcsa – ez valamennyire igaz is – de a „hangszeres oldalról való muzsikálás” nekem legalább olyan fontos és talán nagyobb örömet ad. Leülni egy hangszer mellé és együttműködni másokkal – például egy kamaraegyüttesben – komoly passzió nekem. A zongorázás sok egyéb lehetőséget is biztosított. Például az első zeneakadémiai harsonaórámon nem volt a tanszakhoz beosztott zongorakísérő. Akkor fölajánlottam, hogy zongorázom szívesen. Ezután, főiskolai éveim alatt, 6-8 éven keresztül zongorakísérőként dolgoztam a rézfúvós tanszakon. Diplomázás után pedig 35 éven keresztül tanítottam zenekari gyakorlatot a fúvós tanszakon.
November 27-én, a Fagott légyott koncert központjában Csajkovszkij V. szimfóniája áll. Debrecenben (más zenekarokkal ellentétben) ez nem egy agyonjátszott mű. Bár az utóbbin sem lehet csodálkozni, hiszen a romantikus zeneirodalom egyik legreprezentatívabb alkotása. Én már sokszor dirigáltam – először húszévesen – és nagyon örülök most is a lehetőségnek, hiszen kifogyhatatlan energiabombaként él a szakmai tudatomban. A hangverseny szólistája Lakatos György fagottos lesz, aki zenekari művészként, kamarazenészként és szólistaként is gondozza pályáját. A személyisége is magával ragadó, nagyon látványosak szereplései, mondhatni igazi „showman”. December 4-én, A teljesség felé hangversenyen eljátsszuk Mozart fúvós hangszerekre írt Sinfonia concertantéjét, ahol a Kodály Filharmonikusok négy tagja lesz a szólista. Mindenképpen nagy kaland, és nagyon jó dolog a közönségnek is látni, amikor a jól ismert zenekar tagjai közül felállnak a legtehetségesebb zenészek szólót játszani. A műsor második felében César Franck d-moll szimfóniája szerepel, ami nekem egy nagyon fontos mű, többek közt azért, mert ebből vizsgáztam először a Zeneakadémián. Azóta tart nálam a szerelem ezzel a furcsa darabbal, amely Franck egyetlen szimfóniája. Elvarázsolt, különleges tónusa van, még a romantikán belül is. Bátran ajánlom mindenkinek a meghallgatását, s örömmel vezetem be kézen fogva a közönséget a világába – nagyon hiszek különleges szépségében. Február 19-én, a Világok arca koncerten két nagyon finom darabot játsszunk el. Maurice Ravel és a kortárs Kovács Zoltán alkotása is egy-egy gyönyörűség. Egyikük sem a bevált zenei utakon közlekedik, hanem sajátos zenei világukba engednek betekintést. Ravelt nem kell különösképpen bemutatni, világhírű francia szerző, a Bolerót mindenki ismeri. Kovács Zoltán művészete a világ zenei életében hozzám az egyik legközelebb álló zeneszerző. Minden darabja óriási élmény számomra, és biztos vagyok abban, hogy a közönség is nagyon fogja szeretni a koncerten felhangzó Adagietto-t. A hangverseny második felében Wagner Walkürjének első felvonását játsszuk, amely egy koncerten is kerek egészként adható elő. Bízom benne, hogy a debreceni közönség nyitott füllel és szívvel ül be erre az alkalomra. Mert Wagnert nem könnyű hallgatni. Nála van, hogy megállni látszanak az események, majd a következő pillanatban a hallgatót a székével együtt repíti a zene hihetetlen magasságaiba.
Nagyon fiatalon megkaptad egy profi zenekar vezetésének lehetőségét. Operaházi működésem első évének végén már vezényelhettem: Mozart Szöktetés a szerájból művét. 5 évig dolgoztam az Operában, majd még mindig csak 27 évesen kaptam lehetőséget, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetője legyek. A zenekar már ismert, mert elődöm, Mura Péter mellett már segédkarmesterként működtem. Nem gondoltam, hogy évtizedekig maradok velük. Eleinte nagyon idegen volt a főnöki feladat. Számomra addig új helyzetek kellett megtanulnom, döntéseket hozni, megoldást találni. De nagyon sok segítséget kaptam a zenekartól, akik tolerálták azt a furcsa konfigurációt, hogy én voltam az egyik legfiatalabb tag a zenekarban. Csodálatos éveket töltöttem ott. Úttörők voltunk például a „könnyebb” zenei világok irányába való nyitásban is. 2014-től vagy a Kodály Filharmonikusok vezető karmestere. Harminc év együttműködés után köszöntem el a Miskolci Szimfonikus Zenekartól. Ezután hívott Somogyi-Tóth Dániel, a Kodály Filharmónia igazgatója vezető karmesternek Debrecenbe, aminek nagy örömmel tettem, teszek eleget. Évadonként hozzávetőleg tíz hangversenyen vezényelem a Kodály Filharmonikusokat, így a munkakapcsolatunk nem válik rutinszerűvé, de mindig otthonos légkör fogad, és ünnepként élhetem meg ezeket az alkalmakat.
– KJE –
- 15 -
Kellemes karácsonyi ünnepet és boldog új évet kíván a Kodály Filharmónia Debrecen minden művésze és munkatársa!
ÚJÉVI KONCERT
2019. január 1. 16:00 Református Nagytemplom A Kodály Kórus hagyományos, ünnepi hangversenye Debrecen szívében, a Református Nagytemplomban az új esztendő első napján. uKÖZREMŰKÖDIK: Kodály Kórus Debrecen uVEZÉNYEL: Kabdebó Sándor A belépés Debrecen város támogatásával ingyenes.
- 17 -
A CAPPELLA SOROZAT
MAGYAR KOMÉDIA OLASZ MÓDRA JÁTÉK BÁBOKRA ÉS MADRIGÁLOKRA
KARÁCSONYI BÉRLET
2019. január 10. 19:30 Kölcsey Központ, Bálterem
MŰSOR: u Balassi Bálint: Szép magyar komédia (részletek) u Claudio Monteverdi: V-VI. madrigálkötet (részletek) KÖZREMŰKÖDIK: uBaditz Dávid – bábszínész u Hajdú Péter – bábszínész u Hell Krisztina – bábszínész u Mercs Máté Péter – bábszínész u Kodály Kórus Debrecen RENDEZŐ: Nagy Viktória Éva DRAMATURG: Kiss Judit Erzsébet VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté JEGYÁR: 1700 Ft „Az ki azért gyönyörkedik benne, innent igazán megtanulhatja, mint köllj’ szeretőjít szeretni.” A magyar szerelmi költészet gyöngyszeme, Balassi Bálint Szép magyar komédiája a 16. század népszerű, olasz pásztorjátékainak mintájára íródott. Az egyik legismertebb közülük Battista Guarini: Il pastor fido (A hűséges pásztor) című komédiája, melynek részleteit számos zeneszerző foglalta énekbe, így a korabarokk nagymester, Claudio Monteverdi is, akinek V-VI. madrigálkötetében találhatóak ezek a remekbeszabott darabok. Balassi és Monteverdi fent említett művei alapján született meg az a bájos játék, melyet bábok és korabeli hangszerek közreműködésével a Kodály Kórus és a Vojtina Bábszínház művészei mutatnak be a nagyérdemű közönségnek, „hogy míg az hallgatók az komédia végét érnék, addig ne szomorkodnának, szánván az egymástokot, hanem nevetnének is, örülnének is, hallván az tréfákot.” – SzSM –
- 18 -
FOTÓ: SURÁNYI GERGŐ
BALASSI BÁLINT BALASSI BÁLINT
CLAUDIO MONTEVERDI
A CAPPELLA SOROZAT
ENNIVALÓ MUZSIKA ÉNEKELT RECEPTEK ÉS EGYÉB NYALÁNKSÁGOK
MŰSOR: u Orlano Gibbons, Clément Jannequin, Georges Bizet, Leonard Bernstein, Jean Françaix, Ralph Vaughan Williams, Gioachino Rossini, Paul Hindemith, Giuseppe Verdi, Jaakko Mäntyjärvi, Selmeczi György művei KÖZREMŰKÖDIK: u Anducska Katalin – zongora u Kodály Kórus Debrecen VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté JEGYÁR: 1700 Ft
Az evés-ivás évszázadok óta szoros kapcsolatban áll az énekléssel, tánccal, muzsikával. A piaci árusok kiáltozását már a reneszánszban dalba foglalták éppúgy, mint a víg lakomákat, a jó borokat, tósztokat, vagy a jeles étkeket. Ínyenc zeneszerzőkről is sokat hallhatunk – elég csak Rossinira gondolni, aki képes volt egy libamájért lekésni a saját előadását –, azonban énekelt receptekből bizonyára nem sokan tudnának idézni. Ezért válogattunk össze egy kosárravalót a kórusirodalom gasztronómiához kapcsolódó nyalánkságaiból az omlett énekelt receptjétől a boszorkánykonyháig. És ha a karneváli hangulatban megszomjaznak, a végén egy „nemcsakhallható” csemegével is kedveskedünk Önöknek. – SzSM –
- 20 -
2019. február 21. 19:30 Kölcsey Központ, Bálterem
KARÁCSONYI BÉRLET
Krampampuli
Magyarországon a 19. század első fele óta fogyasztják. Az ital német közvetítéssel kerülhetett hozzánk, de valójában Észak-Olaszországból, Biorgo Valsuganából ered, ahol parampampoli, vagy carampampoli néven ismernek hasonló módon készített hagyományos italt. A szó eredete feltehetően a crampus (ördög) szóból származtatható és jelzi az ital „pokoli” mivoltát. Hozzávalók: apróra vágott cukrozott narancshéj aszalt szilva datolya füge mazsola darabos dió, mandula 50 dkg kockacukor 3-4 dl rum 1 liter vörösbor 1 l sötétre főzött tea Elkészítés: Tegyük az összes gyümölcsöt egy nagy tálba, tetejére fémrácsot, arra pedig egy fémszűrőt. Erre pakoljuk a kockacukrot. Öntsük le jó erős rummal, majd gyújtsuk meg. Az égő rumtól a cukor megolvad, és a tálban lévő gyümölcsre csepeg. Ha a láng elaludt, öntsünk rá 1 liter száraz vörösbort és az el nem olvadt cukrot. Hogy ne legyen nagyon tömény, öntsünk hozzá 1 liter sötétre főzött teát. Vastagfalú csészékben tálaljuk, mindegyikbe gyümölcsöt is rakva.
KODÁLY KÓRUS DEBRECEN
CAFÉ KODÁLY
CAFÉ KODÁLY KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓK
KELEMEN BARNABÁS HEGEDŰMŰVÉSSZEL 2019. január 21., hétfő, 17 óra Libri Könyvesbolt (Fórum Bevásárlóközpont, 1. emelet) A magyar kultúra napját ünneplő hangversenyünk szólistája, Kelemen Barnabás családja és hivatása által is mélyen kötődik a magyar kultúrához, művészethez – mint egy interjúban mondta, már a születése előtt kapcsolatba került hangszerével. A hegedű ezer arcáról, a koncert műsorán lévő Bartók 2. hegedűversenyről Somogyi-Tóth Dániel, az est karmestere beszélget vele a közönség társaságában.
KOVÁCS ZOLTÁN ZENESZERZŐVEL ÉS KOVÁCSHÁZI ISTVÁN OPERAÉNEKESSEL 2019. február 18., hétfő, 17 óra Libri Könyvesbolt (Fórum Bevásárlóközpont, 1. emelet) Világok arca hangversenyünk programjának zeneszerzői, mint az esten vezénylő karmester, Kovács László mondta „nem a bevált zenei utakon közlekednek, hanem sajátos zenei világukba engednek betekintést műveik által.” Közönségtalálkozónkon körünkben köszönthetjük egyiküket, Kovács Zoltán komponistát, akinek Missa Pannonica c. szerzeményét idén mutattuk be nagy sikerrel a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nyitókoncertjén – most Adagietto című darabja lesz műsoron. Az esten Wagner Walkürjéből is elhangzik részlet. Kovácsházi István énekművész számos alkalommal énekelte már a szerző operáit, az ő sajátos zenei világáról is beszélgetnek vendégeink Kovács László karmester és a közönség részvételével.
- 22 -
KELEMEN BARNABÁS Kossuth- és Liszt Ferenc-, Prima- és Gramophone-díjas magyar hegedűművész. Pertis Pali cigányprímás unokája, Pertis Zsuzsa csembalóművész fia, Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész férje. Édesapja Kelemen Pál gordonkaművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik alapító tagja volt. Tanulmányait 1984-ben Baranyai Valériánál kezdte. Öt év múlva felvételt nyert a Zeneakadémia kiemelt tehetségek tagozatára, Perényi Eszter osztályába. Diplomáját ugyanitt, 2001-ben szerezte meg. 2005-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Az amerikai bloomingtoni egyetem állandó vendégprofesszora. Repertoárja igen sokszínű: szóló és kamaradarabok mellett nagy hegedűversenyek a barokktól napjainkig. Nevéhez fűződik többek között Ligeti György, Alfred Schnittke, Kurtág György és egyéb modern szerzők műveinek magyarországi illetve ősbemutatója is. Jelenleg a magyar államtól kölcsönkapott, 1742-ben készült „Ex-Kovács Dénes” Guarneri del Gesù mesterhegedűn játszik.
KELEMEN BARNABÁS
KOVÁCS ZOLTÁN Zeneszerző, fagottművész. Zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban, majd a Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte zeneszerzés és fagott szakon. Diplomakoncertjeit követően több felkérést kapott különböző hazai együttesektől, szólistáktól és karmesterektől. Így születtek szimfóniái, versenyművei és oratóriumai – többek között a miskolci, pécsi, debreceni szimfonikus zenekaroknak, a MÁV Zenekarnak, a Budapesti Vonósoknak, a BM Duna Szimfonikusoknak és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának. Számos művét rögzítette a Magyar Rádió és a Hungaroton. 1991 óta a Magyar Állami Operaház Zenekarának első fagottosa. Rendszeres karmesteri feladatai miatt időközben elvégezte a Zeneakadémia karmester szakát is. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkáját Istvánffy Benedek-díjjal, Artisjus-díjjal és Erkel-díjjal ismerték el. KOVÁCSHÁZI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas operaénekes. Zenei tanulmányait Kapossy Margit énekmesternő irányításával végezte. 1994-95 között a debreceni Csokonai Színház magánénekese. 1997-től a Magyar Állami Operaház magánénekese, ahol már fiatalon számos opera főszerepét megkapta. Ezek között megtaláljuk Mozart operáit, valamint Verdi és Puccini műveit is. 2006ban énekelt először Wagner-operában, A nürnbergi mesterdalnokokban Walter von Stolzing szerepét. Erre a szerepre szerződtette 2008-ban a Mannheim National Theater, melynek 2014-ig volt tagja. Németországban további számos produkcióban közreműködött, melyek között szerepeltek Wagner Parsifal, Rajna kincse, Lohengrin, Tannhäuser c. művei, valamint R. Strauss, Weber, Bizet, Saint-Saëns, Offenbach operái. Meghívást kapott a Fischer Ádám vezette Budapesti Wagner Napokra is, ahol Wagner Lohengrinjének címszerepét énekelte 2011-ben, majd 2013-ban. Számos díjjal ismerték el művészetét (többek közt Simándy József-, Melis György-, Oláh Gusztáv-, Závodszky Zoltán-díjjal).
KOVÁCS ZOLTÁN
KOVÁCSHÁZI ISTVÁN
KARÁCSONYI AJÁNDÉKÖTLETEK
KARÁCSONYI BÉRLET
Vásároljon élményeket karácsonyra!
Karácsonyi bérletünk három különleges hangverseny kedvezményes árú belépőjét tartalmazza idén: a Kodály Kórus bábokkal gazdagított és ízekkel fűszerezett téli koncertjeit, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar márciusi vendégjátékát, melyen a fiatal tehetség, Balog József zongoraművész lép fel.
MAGYAR KOMÉDIA OLASZ MÓDRA
„S HATÁRTALAN AZ ÉLET”
Műsor: Balassi Bálint pásztorjátéka Monteverdi madrigáljaival és bábokkal előadva. Bővebb információk a 18. oldalon!
Műsor: Brahms: I. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15. Stravinsky: Tavaszi áldozat Közreműködik: Balog József – zongora / Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Vajda Gergely
2019. január 10. 19:30 Kölcsey Központ, Bálterem
ENNIVALÓ MUZSIKA
2019. március 26. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem
2019. február 21. 19:30
u Bérletek kaphatók a Kölcsey Központ jegypénztárában, illetve a
Kölcsey Központ, Bálterem Műsor: Énekelt receptek és egyéb nyalánkságok Bővebb információk a 20. oldalon!
Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban 2018. november 14. és december 24. között! u Bérletár: 3150 Ft
- 24-
„MA ÉJJEL TÁNCOLNÉK” KONCERT BÁLI HANGULATBAN A KODÁLY FILHARMONIKUSOKKAL ÉS A KODÁLY KÓRUSSAL
2019. február 23. 19:30 Kölcsey Központ, Nagyterem MŰSORVEZETŐK: u Szulák Andrea u Kautzky Armand SZTÁRVENDÉG: u Miklósa Erika KÖZREMŰKÖDŐK: u Valcer Táncstúdió táncosai u REDProdukció Zenekar uKodály Filharmonikusok Debrecen u Kodály Kórus Debrecen Először megrendezett báli koncertünk első részében a boldog békeidők estélyeinek hangulatát idézzük meg, amikor szimfonikus zenekari közreműködéssel, klasszikus zenékkel, táncrenddel, finom étkekkel és nem utolsó sorban a lehető legelegánsabb öltözékben volt sikk bált rendezni. A hangulatról az est háziasszonya, Szulák Andrea, és házigazdája, Kautzky Armand gondoskodnak, a csodálatos énekhangok Miklósa Erika és a Kodály Kórus előadásában hangzanak fel, a klasszikus zenei miliőt a Kodály Filharmonikusok teremtik meg, a szigorú táncrendben a Valcer Táncstúdió táncosai kalauzolják a vendégeket. Az est második részében fergeteges mulatság veszi kezdetét a REDProdukció Zenekarral az 1960-as, -70-es évek táncdalfesztivál-slágereinek jegyében! u Jegyár: 14900 Ft (mely tartalmazza a koncert és a svédasztalos vacsora árát) uJegyek kaphatók 2018. december 10-től! Bérleteseinknek 20 % kedvezményt biztosítunk. A kedvezmény a bérlet felmutatásával vehető igénybe kizárólag a Kölcsey Központ jegypénztárában. Egy bérlet egy kedvezményes jegy vásárlására jogosít.
CSALÁDI PROGRAMOK
Ez klassz!
Koncertek kicsiknek, nagyobbaknak és az egész családnak.
- 26 -
“ZAJGÁS, NEVETÉS”
HÁZI GYEREKKONCERTEK Házi gyerekkoncertjeinket az a vágy hívta életre, hogy a legkisebb korosztályt is bevonjuk a zene élvezetébe. Foglalkozásainkon a család együtt mondókázhat, énekelhet, táncolhat, s hallgathatja a kamaraegyüttes (fuvola, hegedű, brácsa, cselló) játékát – mindezt Debrecen szimfonikus zenekarának próbatermében. 6 éves korig ajánljuk!
LISZTES KÖTÉNY, FAHÉJILLAT
ÁLARCOS ZENÉK CSÖRÖGEFÁNKHOZ
2018. december 08., 10:00 és 16:00
2019. február 02., 10:00 és 16:00
Kodály Filharmonikusok próbaterme (Debrecen, Simonffy u. 1/c.)
Kodály Filharmonikusok próbaterme (Debrecen, Simonffy u. 1/c.)
Varázslatos meglepetésekkel vár a téli erdő… Pattanjunk hát fel az ezüst zeneszánkóra, mely elrepít Mikulás országába, ahol a hóember mókás tánca és a karácsonyi manók sürgés-forgása izgalmakkal teli, de meghitt pillanatokat is ígér.
Farsangi mulatságunkon a zene segítségével cica, lepke, katica és egy szakács bőrébe bújnak a gyerekek, a maszkabálban pedig párt is választanak. Majd Paprikajancsi szerenádjával és Bóbita táncával együtt búcsúztatjuk a telet. uKÖZREMŰKÖDŐK: Sokszínvirág Zenekar (a Kodály Filharmonikusok művészei), Nagy Melinda / Fórizs Aida Éva óvodapedagógus uJEGYÁR: felnőtteknek 1000 Ft, gyerekeknek 500 Ft
- 27 -
KÜLFÖLDI FELLÉPÉSEK, TURNÉK
u12 NAP
// 5500 KM // 9 KONCERT AVAGY A KODÁLY FILHARMONIKUSOK OLASZORSZÁGBAN
2018. október 13. és 24. között Debrecen szimfonikus zenekara kilenc állomásból álló turnén vett részt, mely alkalmával Olaszország jelentős részét bejárták. Koncertet adtak Arona, Milano, Sondrio, Avezzano, Pescara, Campobasso, L’Aquilla, Bari és Teramo városában. A Musica d’Europa című hangverseny (mely október 9-én, a Kölcsey Központban a debreceni közönség előtt debütált) műsorán Schubert, Schumann és Mendelssohn művei szerepeltek. A koncerteken a fiatal olasz csellistageneráció egyik legsikeresebb tagja, Erica Piccotti játszott szólót, valamint Somogyi-Tóth Dániel karmester dirigált, az utolsó hangverseny kivételével, mely alkalmából Anton Shaburov karmesterrel, a kabarowski Far East State Orchestra igazgató-művészeti vezetőjével dolgozhatott együtt a zenekar. A körút kiemelt
eseménye volt az együttes koncertje Milánóban, október 14-én a Conservatorio di Musica G. Verdi koncerttermében. Az intézet Olaszország és világ egyik legmeghatározóbb művészeti iskolája, falai között tanult a névadó Giuseppe Verdi, de Giacomo Puccini is. Davide Cicchetti, a turné producere az alkalmon elmondta, hogy a 2016-os Ravenna Fesztiválon a Kodály Filharmonikusok olyan nagy sikerrel működtek közre három klasszikus operettelőadásban, hogy mindenképpen szerették volna folytatását létrehozni a Kodály Filharmonikusok olaszországi jelenlétének. Nagy öröm, hogy erre idén sor kerülhetett. A Debrecen nemzetközi zenei rangjának emelésében jelentős szerepet játszó olaszországi hangversenysorozat a tervek szerint 2020-ban folytatódik, Beethoven, Bartók és Kodály műveivel.
uHARMADSZOR IS KÍNÁBAN
uGENFBEN KÖSZÖNTIK AZ ÚJ ÉVET
Ez évad december-januárjában immár harmadik alkalommal turnéznak a Kodály Filharmonikusok a távol-keleti országban. Az együttes először 2013-ban járt Kínában, 2017/2018 fordulóján pedig 14 állomásos sorozatot adtak, felléptek többek közt Pekingben, Shanghai-ban, Wuhanban és Kunmingban. Idén 2018. december 22-től 2019. január 7-ig 12 koncerten hallhatja játszani a kínai közönség a zenekart, akik Shanghaiból, utolsó koncerthelyszínükről térnek majd haza Debrecenbe. A turné hangversenyeit Kovács László, a Kodály Filharmonikusok vezető karmestere dirigálja.
2018. december 31-én, Svájcban, a genfi Victoria Hallban adnak koncertet a Kodály Filharmonikusok. Az októberi, nagy sikerű olaszországi koncertsorozat ügynöksége által szervezett New Year Gala Concert műsorán Strauss keringőket, Mozart és Rossini operarészleteket, valamint a magyar operettirodalom legszebb műveit játssza zenekarunk. Az est szólistái Sáfár Orsolya (szoprán), Andrea Ulbrich (alt), Changyong Liao (bariton), Byron Weixin Zhou (zongora). Vezényel Henry Hao-An Cheng.
A KODÁLY FILHARMONIKUSOK
- 28 -
A KODÁLY FILHARMONIKUSOK
uISMÉT ENNIO MORRICONE TURNÉJÁN
LÉP FEL A KODÁLY KÓRUS
2014 óta rendszeres közreműködője a Kodály Kórus a kétszeres Oscar-, Grammy-, és Golden Globe-díjas olasz zeneszerző, Ennio Morricone turnéinak. A hatalmas zenei apparátust, közel 200 zenészt és énekest felvonultató, kétórás, impozáns koncerteken énekkarunk olyan filmmelódiák megszólaltatásához járul hozzá a Maestro vezényletével, mint például a Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy vadnyugat közismert dallamai vagy A misszió című film szinte oratorikus nehézségű főcímzenéje. A koncertkörutak során a Kodály Kórus énekelt már többek közt Amszterdamban, Brüsszelben, Londonban, Dublinban, Párizsban, Zürichben, Stuttgartban, Berlinben, Prágában, Bécsben, Krakkóban, Pozsonyban, és Budapesten is több alkalommal. 2019 januárjában négy helyszínen csatlakoznak a 2018-ban 90. életévét betöltő zeneszerző Ennio Morricone – 90. Jubileumi Exkluzív Koncert elnevezésű sorozatához. u2019. január 19., szombat 20:00 Tauron Arena, Krakkó, Lengyelország u2019. január 21., hétfő 20:00 Mercedes-Benz Arena (O2 World Berlin), Berlin, Németország u2019. január 23., szerda 20:00 Papp László Sportaréna, Budapest, Magyarország u2019. január 25., péntek 20:00 O2 Arena, Prága, Csehország
ENNIO MORRICONE
FELKÉRÉSEK
HÄNDEL: JOSHUA
2019. február 26., 19:30 Zeneakadémia, Nagyterem
MŰSOR: u Georg Friedrich Händel: Joshua HWV 64 KÖZREMŰKÖDIK: uSzigetvári Dávid (Joshua, az izraeliták vezére) uJónás Krisztina (Achsah, Caleb leánya) uBakos Kornélia (Othniel, fiatal harcos) uJekl László (Caleb, Joshua társa) uDucza Nóra (Angyal) uKodály Kórus Debrecen uSavaria Barokk Zenekar VEZÉNYEL: Németh Pál A HANGVERSENY RENDEZŐI: A Magyar Händel Társaság és a Savaria Barokk Zenekar BŐVEBB INFORMÁCIÓK ÉS JEGYEK: zeneakademia.hu, jegy.hu A kiváló régizene-szakértő, Németh Pál grandiózus terve, hogy mindegyik kevéssé ismert Händel-oratóriumot bemutatja hazánkban. „A legismertebbek, legnépszerűbbek a Messiás, vagy a Júdás Makkabeus, ezeket sokszor színpadra állították már, de a többit ritkán adják elő. Utánanéztem, hogy a mintegy 40 oratórium közül melyiknek nincs nyoma a magyarországi koncertéletben, és ezeket vesszük elő következetesen sorozatunkban. Szerencsére, ezek is mind remekművek” – nyilatkozta a karmester. Idén a Joshua című művel folytatódik a sorozat, melynek állandó közreműködője a Kodály Kórus. Először, a 2013/14-es szezonban a Deborah, majd a Saul, a Solomon, tavaly pedig a Susanna hangzott el. Händel oratóriumai közül a Józsua (Joshua) volt az egyik legsikeresebb. A Sámson után komponált oratóriumok közül, csak a Júdás Makkabeus-t mutatták be többször a zeneszerző életében, melynek népszerűsége nagyrészt annak volt köszönhető, hogy az első évad előadásai után e műbe került át a „See the conqu’ ring hero comes” kezdetű kórustétel, amelyet Händel eredetileg a Józsuához írt. E kórustételéről Händel azt tartotta, hogy népszerűbb lesz, mint
- 30 -
akárhány csodálatos muzsikája. Igaza is volt, és ezt jól mutatja, hogy Beethoven, aki közismerten nagyra becsülte Händel műveit, 12 variációt írt a dallamára. Händel 1747. július 19-én kezdte el lejegyezni a Józsuát, csak két héttel később, hogy befejezte az Alexander Balus-t, és az első felvonással 11 nap alatt elkészült. A második felvonás még rövidebb idő alatt született meg, ezt augusztus 8-án fejezte be, és augusztus 19-ére az egész művet megalkotta. A premier a Covent Gardenben volt 1748. március 9-én és további három előadás követte. – forrás: Magyar Händel Társaság –
NÉMETH PÁL
A fuvolaművész-karmester a magyarországi régizenei irányzat egyik úttörőjeként több régizene-együttest is alapított, köztük a hangverseny közreműködőjeként fellépő Savaria Barokk Zenekart. Legfontosabb kutatási területe a magyarországi zenetörténet, célja a méltatlanul elfelejtett különlegességek újrafelfedezése, bemutatása az elmúlt évszázadok zeneirodalmából, ehhez kapcsolódnak lemezei, koncertjei is.
BENJAMIN WEST: JOSHUA PASSING THE RIVER JORDAN WITH THE ARK OF THE COVENANT
NÉMETH PÁL
A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN
W. A. MOZART:
FIGARO HÁZASSÁGA VÍGOPERA NÉGY FELVONÁSBAN, KÉT RÉSZBEN, MAGYAR NYELVEN BEMUTATÓ ELŐADÁS: u2018. december 14. 18:00 // u ELŐADÁSOK HELYSZÍNE: uCsokonai Színház JÁTSZÁSI NAPOK: 2018. december 15., 17., 19., 20., 22. 18:00 // 2019. január 07., 09., 10., 14. 18:00 KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen uCsokonai Színház Énekkara // VEZÉNYEL: Somogyi-Tóth Dániel // JEGYEK: csokonaiszinhaz.hu
Marcellina Figarót szereti. Figaro és Susanna egymást szeretik, csakhogy a gróf is Susannát szeretné… A grófné azt szeretné, hogy a gróf őt szeresse. Cherubino minden nőt szeret, de elsősorban a grófnét. Barbarina Cherubinót szereti. Bartolo a bosszút, Basilio a botrányt, Antonio pedig az italt. Mozart és Da Ponte első közös műve a vágyak és a meglepetések vígoperája, amely hol ellenállhatatlan humorral, hol szívbemarkoló őszinteséggel mesél rólunk, emberekről. Szabó Máté lendületes, szellemes rendezése közelebb hozza a történetet a mai nézőhöz: Almaviva gróf, a vagyonos borász házában minden a feje tetejére áll a két alkalmazott, Figaro és Susanna esküvőjének napján. „Erőteljes iróniával mutatnak rá a szerzők arra a tragikomikus igyekezetre, amivel a hatalomnak kiszolgáltatott ember próbálja létrehozni a maga életterét, és szembesítenek minket azzal az abszurdummal, hogy saját életterünk létrehozásához olyanokkal kell megküzdenünk, akiket a társadalom valamilyen okból arra jogosít fel, hogy saját igyekezetünkben – ha úgy tartja kedvük – megakadályozzanak. Félelmetes humorral teli kritikája ez a hierarchikus társadalmi rendszernek, amely megmutatja, hogy a magasabb és mélyebb szinteken is emberek vannak, kiszolgáltatva egymásnak, kiszolgáltatva az embernek, illetve a legnagyobb hatalomnak: a szerelemnek” – nyilatkozta a rendező.
- 32 -
SZÍNLAP Pierre Beaumarchais színműve nyomán a librettót írta: Lorenzo Da Ponte A recitativókat fordította, Vidor Dezső műfordítását gondozta, dramaturg: Kenesey Judit - a Csokonai Színház és a Co-Opera közös produkciója -
Liszt Ferenc-díjas Kovács István Almaviva gróf Haja Zsolt Kendi Lajos Liszt Ferenc-díjas Rálik Szilvia Rosina grófnő Fodor Beatrix Rendes Ágnes Suzanna, a szobalánya Rácz Rita Bordás Barbara Keszei Bori Figaro, a gróf komornyikja Cseh Antal Kiss András Donkó Imre Marcellina, házvezetőnő Bódi Marianna Farkasréti Mária Bartolo, orvos Bátki-Fazekas Zoltán Wagner Lajos Cherubino, a gróf apródja Mester Viktória Kálnay Zsófia
Basilio, zenemester Biri Gergely Balczó Péter Don Curzio, bíró Böjte Sándor Barbarina, a lánya Nagy Kíra Antonio, kertész Udvarhelyi Péter Statiszták: Eperjesi Gergely Juhász Dániel Pusztai Gábor Sárga Szabolcs Díszlettervező: Khell Csörsz Jelmeztervező: Benedek Mari Korrepetitor: Laskai Tünde Karigazgató: Gyülvészi Péter Súgó: Dihen Viktória Ügyelő: Kató Anikó Rendezőasszisztens, ügyelő: Eperjesi Anikó A rendező munkatársa: Tóth Erika Rendező: Szabó Máté
GIOACHINO ROSSINI:
ORY GRÓFJA
OPERA KÉT FELVONÁSBAN, MAGYAR NYELVEN
BEMUTATÓ ELŐADÁS: u2019. február 8. 19:00 ELŐADÁSOK HELYSZÍNE: uCsokonai Színház JÁTSZÁSI NAPOK: 2019. február 09., 11., 13., 14., 16. KÖZREMŰKÖDIK: uKodály Filharmonikusok Debrecen uCsokonai Színház Énekkara // VEZÉNYEL: Szabó Sipos Máté // JEGYEK: csokonaiszinhaz.hu Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról. Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol. Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.
SZÍNLAP Szövegkönyvét írta Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson, fordította: Anger Ferenc Ory gróf Adèle grófnő Isolier A gróf nevelője Ragonde Rimbaud Alice
FOTÓ: FORGÓ BÉLA
Szerekován János Brassói-Jőrös Andrea Ducza Nóra Molnár Zsolt Bódi Marianna Donkó Imre Rendes Ágnes
Egy lovag Böjte Sándor Díszlet- és jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Karigazgató: Gyülvészi Péter Korrepetitorok: Laskai Tünde Súgó: Dihen Viktória Rendező: Somogyi Szilárd
Munkácsy-díjas
- 33 -
KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS: Kölcsey Központ, jegypénztár (Hunyadi u. 1-3; telefon: +36 52/518-400, e-mail: info@fonixinfo.hu); Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó, Turisztikai Információs Pont (Nagytemplom mögötti Emlékkert, telefon: + 36 70/933-99-08, e-mail: visitdebrecen@fonixinfo.hu) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a www.jegy.hu weboldalon is válthatók!
+36 52 500 200 / info@kodalyfilharmonia.hu / www.kodalyfilharmonia.hu
Produkciós partnereink:
Támogatóink:
Partnereink:
A Kodály Filharmónia Debrecen, a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus fenntartója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
A Magyar Állammal közszolgáltatási szerződést kötött, nemzeti besorolású zeneművészeti szervezet
KODÁLY TÉL TARTALOM KÖSZÖNTŐ
3
BÉRLETES KONCERTEK A teljesség felé Karácsonyi koncert A magyar kultúra napja A Fesztiválzenekar kamaraestje Világok arca
4 4 6 8 10 12
INTERJÚ Kovács László vezető karmesterrel
KARÁCSONYI AJÁNDÉKÖTLETEK
24
CSALÁDI PROGRAMOK Lisztes kötény, fahéjillat Álarcos zenék csörögefánkhoz
26 27 27
14
KÜLFÖLDI KONCERTEK Kodály Filharmonikusok Kodály Kórus
28 28 29
KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!
16
FELKÉRÉSEK Händel: Joshua
30 30
18 18 20
A KODÁLY FILHARMONIKUSOK A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN Figaro házassága Ory grófja
32
A CAPPELLA SOROZAT Magyar komédia olasz módra Ennivaló muzsika CAFÉ KODÁLY Közönségtalálkozók
22
KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT ÉS JEGYÉRTÉKESÍTÉS
34
32 33