Pénz és üzlet1 20

Pénz és üzlet a Biblia tükrében

PenzEsUzlet.indd 1

2016.03.30. 16:32:54

PenzEsUzlet.indd 2

2016.03.30. 16:32:55

Pénz és üzlet a Biblia tükrében Ahogy a nagykönyvben meg van írva

Larry Burkett

PenzEsUzlet.indd 3

2016.03.30. 16:32:55

Copyright © 1990 by Larry Burkett Originally published in English under the title Business by the Book

by Thomas Nelson Inc., Nashville, Tennessee.

Hungarian translation © Rácz Roland, Szörényi Ágnes Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust1135 Budapest, Béke utca 35/A. Tel.: 350-7201 Minden jog fenntartva Felelős vezető: Monty TaylorA borítót Janneke de Leeuw van Weenen tervezete ISBN 978 963 861 4803 Budapest, 2001.

Második kiadás 2007 A kiadói jog megszerzésében és a nyomdai előkészítésben közreműködött az AMANA 7 KIADÓ

PenzEsUzlet.indd 4

2016.03.30. 16:32:56

Tartalom 1. fejezet Radikális üzletvezetés 2. fejezet Alapvető bibliai követelmények 3. fejezet Az üzlet rabjai 4. fejezet Egyéni pénzügyi célok 5. fejezet Üzleti célok 6. fejezet Az adott szó ereje 7. fejezet Tanácsok a jövőre nézve 8. fejezet A vállalkozás és a házastárs 9. fejezet A felvétellel járó döntések 10. fejezet Ha valakitől meg kell válnunk 11. fejezet A vezetők kiválasztása 12. fejezet Fizetések 13. fejezet Kölcsönkérés 14. fejezet A hitelezéssel kapcsolatos döntések …

15. fejezet Az árleszállítással kapcsolatos döntések 16. fejezet Társaságok és üzlettársak 17. fejezet Tizedfizetés 18. fejezet Nyugdíjba vonulás 19. fejezet Isten tervének megvalósítása

PenzEsUzlet.indd 5

2016.03.30. 16:32:56

PenzEsUzlet.indd 6

2016.03.30. 16:32:56

Első fejezet Radikális üzletvezetés 1984-ben az általam vezetett Christian Financial Concepts (Keresztyén Pénzügyi Koncepciók) elnevezésű szervezet székhelyét áthelyeztük egy észak-georgiai kisvárosba, ahol oktatási központunk építése folyt. Addig is irodaépületet béreltem egy keresztyén üzletembertől, akivel ott ismerkedtem meg. Az irodaház az idők folyamán mindkettőnk rémálmává vált.

Az alvállalkozó elmulasztotta megfelelően előkészíteni az alapzatot, emiatt a ház elkezdett a képlékeny talajba süppedni. Irodáinkban ülve hallottuk, hogy a falak megreccsennek, és éreztük, ahogy az épület újabb négy–öt centimétert ereszkedik. Úgy döntöttünk, hogy csomagküldő osztályunkat az emeletre költöztetjük, ám ez csak gyorsította a süllyedést. Az irodáinkba látogatók pánikba estek a falakból szűrődő hangok hallatán attól félve, hogy földrengés fenyeget. A bejárat előtti járda végül már 15–20 centivel magasabban volt az előtér szintjénél.

Felhívtam az épület tulajdonosát (akit nevezzünk Bennek), és feltártam előtte a helyzetet.

– Ben, ismét Larry vagyok. Azt hiszem, újabb probléma adódott.

A földszinti oldalfalban akkora hasadék keletkezett, hogy a gyerekek bújócskázhatnak benne.

– Gondolod, hogy az egész építmény bedől a hátsó patakba? – sóhajtott fel.

– Nincs akkora szerencsénk – feleltem. – Úgy látszik, talpon marad. Azért minden emberemet az „emelkedő” tetején tartom, arra az esetre, ha mégis bedőlne!

7

PenzEsUzlet.indd 7

2016.03.30. 16:32:57

Pénz és üzlet

– Na, és én mit tehetek? – kérdezte Ben. – Úgy vélem, fel kellene szedetned a járdalapokat, a helyét pedig újratölteni földdel, mielőtt valaki elesik, és eltöri a lábát.

– Jó, pár napon belül küldök valakit – sóhajtott fel, majd hozzátette: – Nincs szükséged egy olcsó épületre?

– Nagyon kösz, Ben, de azt hiszem, továbbállunk.

– Féltem, hogy ezt fogod mondani.

Csalódottságában az ingatlant végül egy családtagjának ajándékozta, aki nem érzett erkölcsi felelősséget a hibák helyreállításáért, sőt ismétlődő hívásainkat sem viszonozta.

Miután rájöttünk, hogy két lehetőségünk van: vagy pereskedünk, vagy magunk végeztetjük el a javításokat, úgy határoztunk, megcsináltatjuk az épületet. Mivel helyigényünk nőttön-nőtt, még néhány kiépítetlen részt is felújíttattunk.

Joggal gondolhatod, hogy fel kellett volna bontanunk a szerződést és el kellett volna költöznünk. Ám a dolog nem volt ilyen egyszerű: egy újabb költözés címváltozást és ismételt kalamajkát jelentett volna szervezetünk ugrásszerű növekedése közben, ezért elhatároztuk, maradunk. Persze levontuk a felújítás költségeit a bérleti díjból, ám az korántsem kárpótolt bennünket a szétvágott kábelekből adódó áramkimaradásokért, a víz és illemhelyiségek nélküli két hétért, amikor a vezetékeket szerelték, és egyéb bosszúságainkért.

A harmadik év végén, amikor a bérleti szerződés lejárt, annak meghosszabbítása mellett döntöttünk, így havonta fizettünk elköltözésünkig, amelyre végre-valahára sor került. Két hónappal ezután felhívott a második tulajdonos, és követelte, hogy bízzunk meg valakit az egész épület helyreállításával, átfestésével és felújításával, mert abban az állapotban nemigen tudta eladni.

Azt feleltem, hogy ha vár még egy keveset, az irodaház már állni sem fog, és az egészet elkönyvelheti veszteségként. Valahogy nem értette a tréfát. Folytatta a telefonálgatást, és egyre ellenszenvesebbé vált. Ügyvédünket is beavattam a részletekbe, aki egyetértett azzal, hogy nincs egyéb jogi kötelezettségünk, mint más bérlőkhöz hasonlóan a

8

PenzEsUzlet.indd 8

2016.03.30. 16:32:58

Első fejezet - Radikális üzletvezetés

lehetőségekhez képest jó állapotban hagyni az épületet. Már ott tartottam, hogy megmondom a tulajdonosnak: ha a (lejárt) szerződésben kikötöttnél többet vár el tőlünk, kérjen jogásztól tanácsot. Pontosan tudtam, mit mondana neki az ügyvéd: az eset reménytelen.

Az Úr azonban legidősebb fiamat használta tanácsos gyanánt.

Emlékeztetett, hogy az új tulajdonos és felesége néhány évvel azelőtt vesztették el egyetlen gyermeküket, és még mindig gyötrődnek a tragédia miatt. Gyakran felajánlottuk nekik segítségünket, ám valahogy soha nem adódott rá lehetőség. Fiam emlékezetembe idézte, hogy most talán lehetőségem volna megtenni azt a „mérföld utat”, amelyről az Úr szólt.

Mérlegeltem javaslatát, és úgy éreztem, hogy egyet kell értenem vele. Eldöntöttük, hogy dollárezreket fogunk egy gyakorlatilag használhatatlan épület felújítására szánni. Most joggal gondolhatod, hogy miféle üzleti tanodában tanultam ezeket. Bátran elmondhatom, hogy az általam látogatott üzleti iskolákban nem tanították, hogy dollárezreket költsünk feleslegesen. Arra viszont igen, hogy egy alkuból mindig a legjobbat hozzam ki, ha pedig valami nem hoz hasznot, azt felejtsem el. Ám az üzleti kurzust követően másfajta tankönyvet is elkezdtem forgatni. Bibliának hívják, és merőben más szemszögből közelíti meg az üzleti ügyeket, mint manapság a legtöbb iskola: inkább az örökkévalósággal törődik, semmint a profittal.

Üzlet akkor és most Nem én vagyok az első üzletember, aki az Isten Igéjében tanított gazdasági alapelveket felfedezte, mivel Amerikában a Bibliát már évszázadokkal óta üzleti könyvként forgatják. Meglepődnél, ha egy pillantást vetnél az effajta XIX. századi tankönyvekbe. Először is felfedeznéd, hogy a legtöbb vállalat személyes tulajdonban lévő egyéni vállalkozás volt. A cégek részvénykibocsátás révén terjeszkedtek az

9

PenzEsUzlet.indd 9

2016.03.30. 16:32:58

Pénz és üzlet

üzlet bizonyos hányadának értékesítése révén, az adók pedig annyira jelentéktelenek voltak, mint a mostani éves jelentéseken egy irka-firka. Az alapelvek is eltértek a jelenlegiektől. Minden befolyásos iskola tantermeiben gazdasági becsületet, üzleti etikát és erkölcsi értékeket tanítottak. A professzorok nagy hangsúlyt helyeztek a vállalati alkalmazottak, ügyfelek és hitelezők iránti felelősségre.

Vajon miért? Mert a huszadik század előtt az üzleti tanfolyamok és maguk az iskolák is a bibliai elveket vették alapul. Valójában helytelen a „kereskedelmi iskola” nevet rájuk aggatni, mert ezek valójában a jövő menedzsereit képző bibliaiskolák voltak.

A polgárháború után nem sokkal változás vette kezdetét. Az amerikai szövetségi kormány erősebb pozíciót szerzett a privát szektorban. A háborúban meggazdagodott nagyiparosok nyomására a politikusok a versenytársak kiszorítására irányuló törvényeket hoztak.

Monopóliumok jöttek létre a vasút-, acél-, olaj- és a különböző energiahordozó iparágakban.

Ezen iparágak még több haszonra sóvárgó vezetői gazdasági befolyásukat olyan törvények indítványozására kezdték azután felhasználni, amelyek büntették a minimálbért, rövidebb munkaidőt, biztonságosabb munkakörülményeket és a gyermekmunka betiltását követelő dolgozókat. Az amerikai kongresszus és törvényhozás egyaránt színlelte, hogy a munka védelmében hoz törvényeket, miközben éppen a vállalatok védelmezésére és az egyre növekvő szervezett munkásmozgalom módszeres elfojtására használták a törvényt.

Az első világháború előtt az USA elszigetelődött nemzet volt, noha néhány vállalatnak sikerült óriási profitot felhalmozni a fejlődő országokban. A háború végére, 1918-ra, az Egyesült Államok gazdasági nagyhatalommá fejlődött, talán a világ legnagyobb hatalmává. A világ minden más nemzetének produktivitását az Egyesült Államokhoz kezdték hasonlítani, az amerikai dollár egyúttal a világ váltópénze lett. Ám felhők gyülekeztek a horizonton. A Biblia szerint ki mint vet, úgy arat. Az amerikai vállalatok vezetői pedig gyanakvást és ellensé-

10

PenzEsUzlet.indd 10

2016.03.30. 16:32:58

Első fejezet - Radikális üzletvezetés

geskedést vetettek a vállalati vezetés és az alkalmazottak közé. Amikor a körülmények megváltoztak és a szakszervezetek politikai hatalomra tettek szert, a vállalati vezetés learathatta a szakszervezeti mozgalom destruktív termését. Dolgozók és munkaadók között ellenséges kapcsolat alakult ki, a kormány pedig kénytelen volt magára vállalni a közvetítő szerepét, és ezért a vállalatoknak kellett fizetniük. Az adók első ízben kezdték kitenni a profit jelentős hányadát.

1930 és 1950 között az amerikai kormány a cégek bruttó profitjának több mint 20 százalékára tartott igényt. A szakszervezetek még tovább erősödtek, a kongresszus pedig elkezdte a korábbi évtizedek során hozott munkaügyi törvényeket megváltoztatni. Az USA ennek ellenére megtartotta versenyképességét a világpiacon, mivel a föld legnagyobb iparával rendelkező és leginkább vállalkozó szellemű nemzete maradt. Még a hatvanas évek elején is jelentett valamit a made in USA védjegy.

Azonban a második világháború után még sötétebb felhők gyülekeztek a horizonton: az adósság fellegei. A gazdasági világválság előtt a vállalatok elsődlegesen a tulajdoni hányad értékesítése révén növekedtek. Azonban a válság általános bizalmatlanságot eredményezett a tőzsdén, így a második világháborút követően az adósságállomány kezdte meghaladni az üzletek tényleges értékét. A legtöbb vállalatnál egyszerűen olcsóbbnak és egyszerűbbnek gondolták kölcsönfelvételt, mint azt, hogy maguk teremtsék elő a pénzt.

Az 1950-től 1970-ig terjedő két évtizedben az amerikai adósságállomány minden addigit meghaladó mértékben növekedett. A kölcsön útján való vállalati terjeszkedés bevett szokássá vált. A hetvenes évek közepéig nem is észleltük az adósság felhalmozásának következményeit. A könnyen szerzett (kölcsön)pénz végül infláció formájában ad hírt magáról, mert az nem más, mint fölösleges pénztöbblet a költeni akaró vásárló kezében. Az efféle költekezés pedig elkerülhetetlenül felveri a termékek és szolgáltatások árát. A hitel hasonlatos az ópiumhoz, mert elkábítja használói elméjét.

11

PenzEsUzlet.indd 11

2016.03.30. 16:32:59

Pénz és üzlet

Az adásvétel bibliai perspektívája 1970-ben lettem keresztyén, majd rövidesen személyes bibliatanulmányozásba fogtam, mert tudni akartam, hogy miként lehet egy céget bibliai alapelvek szerint működtetni. Leginkább egy alapelv ragadta meg a figyelmemet, mégpedig az amely szerint Isten népének szabadnak kell lennie az adósságtól. Sajnos a legtöbb keresztyén nem is volt és nem is akart szabad lenni ettől. Egy keresztyén barátom, akinek autókereskedése van, így szólt hozzám: „Nincs értelme megszabadulni az adósságtól. Ide figyelj: én az autóimért évi hat százalék kamatot fizetek, amikor pedig eladom őket, tizenkét százalék a hasznom.”

A barátom olyan szarvashibát vétett, amelyet sok keresztyén elkövet. Amikor tetteink nincsenek összhangban Isten Igéjével, azt feltételezzük, hogy mások biztosan félreértelmezik a Bibliát. Néhány évvel később, amikor a kamatlábak közel 22 százalékra ugrottak, barátom kezdte belátni: Isten akarata, hogy szó szerint vegyük a Szentírást.

1950 és 1970 között a munkabér átlagosan ötven, a kormánykiadások ugyanakkor negyven százalékkal nőttek. Az árak felszöktek, ráadásul megnyílt az út a befolyásos külföldi versenytársak előtt. Egyre nehezebb volt új vállalkozásba kezdeni és azt eredményessé tenni, mert egy vállalkozás beindításának legfontosabb tényezője, azaz a tőke lett a legdrágább áru. A munkaerő árának, a kormánykiadásoknak és a hiteleknek emelkedése megkongatta a vészharangot jó néhány addig kizárólagosan amerikai iparág számára. Állami támogatás nélkül a fennmaradt vállalatok közül sokan nem tudtak volna versenybe szállni és profitot termelni.

A következő évtized során az állami kiadások, valamint a munkaerő ára további tíz százalékkal nőtt. A kormányból szó szerint üzletfél lett. Számtalan rendelet révén a vállalatok helyett hozott döntéseket, és osztozott megtermelt hasznukon anélkül, hogy bármilyen munkát végzett volna. Megmondta a gazdáknak, hogy mit termeljenek, a hirdetőknek, hogy mit áruljanak, és az iskoláknak, hogy mit tanítsanak.

12

PenzEsUzlet.indd 12

2016.03.30. 16:32:59

Első fejezet - Radikális üzletvezetés

A szabályozás kézben tartására kiépült egy hatalmas állami hierarchia, így az amerikai nép mintegy húsz százaléka a kormányzat alkalmazásába került. Akarva-akaratlan engedtük egy fasisztoid államforma kialakulását, ha úgy értelmezzük, hogy a fasizmus a magántulajdon központi kontrollját jelenti.

A nyolcvanas évek elején, amikor a kamatlábak az égbe szöktek, az adósság terhe számos nagyvállalatot profitképtelenné tett. Egy statisztika szerint ez a trend mára elérte azt a pontot, hogy az amerikai vállalatok hatvan százaléka abban a pillanatban nonprofit szervezetté válik, ahogy a kamatlábak elérik a tizenöt százalékot. Pénzügyi fegyelmezetlenségünk és mohóságunk végül visszaütött. Ugyanakkor nem vettük tudomásul, hogy miközben az amerikai kormány és munkaerő egyaránt ellenséges viszonyban van a vállalatokkal, olyan országok, mint Japán és Németország féktelen iramban fejlődnek.

Tíz év múlva mi küldünk majd tanácsosokat Japánba, hogy az egykor általunk tanított üzleti technikákat tanulmányozzák! Na és, vajon miből tanítottuk őket? A Bibliából!

A II. világháború végén Truman elnök Japán kormányzójának Douglas McArthur tábornokot jelölte ki. A tábornok képes volt számos bibliai doktrínát a japán üzleti etika részévé tenni, mivel tőkét kovácsolt az ottaniak hatalom iránti tiszteletéből. Ők pedig túltettek tanítójukon, mivel a főnök–beosztott kapcsolat rendkívül hatékony rendszere tüzes nemzeti lojalitással párosult.

A tábornok ugyan gondoskodott a megfelelő alapelvek ismertetéséről, ám sajnos elmulasztotta megismertetni azok forrását: az Urat.

A jövő kérdése, hogy a féktelen kapitalizmus a keresztyénség ellensúlyozó hatása nélkül képes-e hosszú távon sikeres maradni. Attól félek, hogy végül az emberi természet fog győzedelmeskedni.

Vajon működnek-e az üzletre vonatkozó bibliai alapelvek? Nem kérdéses, hogy igen – hosszú távon. Amennyiben az ember gyorsan akar haszonra szert tenni, az nem Isten útja, viszont ha hosszú távú növekedésre és stabilitásra vágyik, akkor csak Isten útja járható.

Ahogy Jézus is megmondta a Máté 7,24–25-ben:

13

PenzEsUzlet.indd 13

2016.03.30. 16:32:59

Pénz és üzlet

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki a kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva.

Láttam, hogy a bibliai alapelvek éppúgy működnek ötvenezer dollár éves forgalmú egyszemélyes vállalkozásoknál, mint a 12 ezer alkalmazottat foglalkoztató, évi 800 millió dollárt termelő nagyvállalatoknál.

Szervezetünk 1976-os, negyvenezer dolláros éves költségvetése több mint évi hárommillió dollárra növekedett, és mindez kölcsönfelvétel nélkül történt. Sőt, ez az adat is félrevezető, mert naponta közel 800 rádióállomásról sugárzunk, ami további 10–12 millió dollárt igényelne évente, azonban nekünk semmibe nem kerül. Országszerte mintegy hétezer képzett tanácsadónk tevékenykedik, a pénzkezelés isteni alapelveiről pedig ötszáznál is több témában tartunk előadásokat.

Mindez arról árulkodik, hogy az Úr istenfélő férfiakat és asszonyokat keres, akiket erejével támogathat. Nagy hátrányunk manapság, hogy nincs túl sok olyan tehetség, akiket Isten felhasználhatna.

Az elmúlt években a fenti alapelveket tanítottam cégtulajdonosoknak és vezetőknek országszerte a „Business by the Book” (Üzlet, ahogy a nagykönyvben meg van írva) című előadásaimon. Több száz üzlet megújult, sok ezernyi élet pedig átalakult. A változásokról többet olvashatsz a későbbiekben, miközben a különböző bibliai alapelveket tárgyaljuk. Noha a neveket megváltoztattuk, valós személyekről lesz szó.

Mire számíthatunk?

Milyen gazdasági környezettel szembesül ma egy keresztyén cégtulajdonos, illetve vezető? Nyilvánvalóan nem kedvezővel. Ha a korábbi generációkból bárki a jelenlegi gazdasági helyzetünket mérlegelné,

14

PenzEsUzlet.indd 14

2016.03.30. 16:32:59

Első fejezet - Radikális üzletvezetés

gyorsan felismerné, hogy néhány katasztrofális pénzügyi problémával kell szembesülnie. Amikor egy gazdaság sikere a kamatlábak három százalékos változásától függ, akkor az a gazdaság nagy bajban van.

Nyilvánvaló, hogy az adósság körforgásának egyszer véget kell érnie.

Amint azt a statisztikák bemutatják, jelen adósságunk többségének katalizátora maga a szövetségi kormány. Az Egyesült Államok kormányának jelenleg körülbelül 6 billió dolláros tartozása van mind azonnali, mind késleltetett kötelezettségek formájában. A legtöbb amerikai az év első öt hónapjában az adójának megfizetéséért dolgozik, és még ez sem elég. Annak dacára, hogy a kormány több mint évi egy billió dollárra tesz szert, minden esztendőben további 150–200 milliárd dollárt kell kölcsönöznie, amely körülbelül az adósság kamatának felel meg. Tulajdonképpen azért kölcsönzünk, hogy kifizessük a kamatot arra, amit már kölcsönkértünk. Úgy hiszem, ez annak a két ígéretnek a beteljesedése, amelyeket az Úr háromezer évvel ezelőtt adott népének. Először azt ígérte, hogy ha a nép, aki a nevéről neveztetik, engedelmeskedik rendeleteinek és parancsolatainak, akkor a föld minden nemzeténél bővölködőbbé teszi őket (5Mózes 28,8–13); viszont arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben figyelmen kívül hagyják rendeleteit és parancsolatait, engedni fogja, hogy az idegenek föléjük kerekedjenek. Az idegen válik kölcsönadóvá, ők pedig a kölcsönkérővé (5Mózes 28,43–45).

Nemzetünk ma pontosan itt tart.

Van reménység? Visszafordítható ez a folyamat? Hiszem, hogy igen. De csak akkor, ha Isten népe az Ő útjára tér, és hajlandó lesz megalkuvás nélkül az Úr táborához tartozni. A könyv hátralévő részében megpróbálom felvázolni az Úr tervét az Isten népéhez tartozó üzletemberekre vonatkozóan. Vannak közöttük tulajdonosok, vezetők, illetve alkalmazottak. Azonban, minden szinten mindnyájunknak hajlandóaknak kell lennünk Urunk rendeletei és parancsolatai szerint élni, hogy létrejöjjön a változás. A döntő kérdés tehát nem az, hogy képesek vagyunk-e a változásra, hanem hogy akarjuk-e azt.

15

PenzEsUzlet.indd 15

2016.03.30. 16:32:59

PenzEsUzlet.indd 16

2016.03.30. 16:32:59

Második fejezet Alapvető bibliai követelmények A legtöbb embernek a tízparancsolat jut eszébe, amikor a keresztyénség alapkövetelményeiről kérdezik. Isten valóban azt mondta, hogy ez elválasztja népét mindenki mástól. Világos, hogy a tízparancsolat az üzleti szférára is vonatkozik, de tartalmaz egyéb szempontokat is, amelyek határt szabnak Isten követői és a többiek közé. A vállalkozással szembeni követelmények nem holmi fennkölt célok, hanem a külvilág felé intézett jelzések, amelyek elárulják, hogy vállalkozásunkat komolyan elköteleztük-e az Úrnak. Nekem a bibliai elvek alkalmazása folyamatos kihívást jelent. Különösen akkor nehéz betartani őket, amikor azok, akikkel az üzleti világban érintkezünk (legyenek akár munkatársaink), ritkán kísérlik meg ugyanezt. Ennek ellenére Isten akarata, hogy azt cselekedjük másokkal, amit elvárunk tőlük, és ne úgy cselekedjünk velük, ahogy ők tesznek velünk.

Hat alapvető üzleti követelmény 1. Légy krisztusi az üzleti életben!

Leszögezném mindenek előtt, hogy amennyiben ezt az alapelvet alkalmazod az üzleti életben, annak szerintem ára lesz. Olyan társadalomban élünk, ahol a csalárdságra és az álnok módon kötött szerződésekre bőven akad példa. Aki Krisztust dicsőítve akar élni, számos lehetősége lesz a szenvedésre. Vegyük például az abszolút becsületes-

17

PenzEsUzlet.indd 17

2016.03.30. 16:33:00

Pénz és üzlet

séget. A Példabeszédek 3,32 szerint: Mert a rossz úton járókat utálja az Úr, de a becsületesekkel közösségben van.

A Példabeszédek 4,24-ben pedig ez áll: Tartsd távol szádtól a csalárdságot, és távolitsd el ajkadról a hamisságot!

Mindkét vers ugyanazt sugallja: a becsület jutalommal, a tisztességtelenség pedig büntetéssel jár. Ha csak az volna a kérdés, hogy lopjunk vagy ne lopjunk, a legtöbb keresztyénnek nem volna baja az engedelmességgel. Ám valós élethelyzetben ezt az elvet kissé nehezebb megvalósítani.

Paul, a nyugdíjba vonult igazgató Mexikóba költözött, hogy beindítson egy nagy marhafarmot. A vállalkozás virágzott, mert jól megfizette mexikói alkalmazottait, a farmot pedig Istennek tetszően igazgatta. Egyedüli az jelentett neki problémát, hogy az Egyesült Államokban vásárolt gépeket Mexikóba kellett szállíttatnia. Hamar rájött: ha nem ad kenőpénzt a vámtiszteknek és más hivatalnokoknak, a gépek talán soha nem jutnak el a farmra.

Paul tudta, hogy a vesztegetés illegális Mexikóban. Ám azt is tudta, hogy egyúttal mintegy az élet része és mindennapos szokás, persze a hivatalos csatornákon kívül. Egy Amerikában tett látogatása alkalmával Paul elment Texasba egy „Business by the Book” előadásra.

Bűntudatot érzett a vesztegetés miatt, ezért elhatározta: senkit nem fog megvesztegetni, hogy elszállíthassa az éppen akkor vásárolt gépet.

A berendezést annak rendje és módja szerint az első határátkelőnél feltartóztatták „szabálytalanságok” miatt. Miután Paul számos kísérletet tett, megkérdezte a tiszttől: „Mit kell tenni ahhoz, hogy a papírok rendben legyenek?”

Elmondták neki, hogy a probléma kétszáz dolláros juttatással kiküszöbölhető, amely elenyésző összegnek számított a berendezés értékéhez képest. Paul előre elhatározta: kerüljön bármibe, de nem fog kenőpénzt adni, ezért elutasította az ajánlatot. Így hát gép nélkül kellett folytatnia útját.

Napok teltek el, de a berendezés még mindig nem érkezett meg, így Paul kérvényt nyújtott be. Fáradságos utánajárással megtudta,

18

PenzEsUzlet.indd 18

2016.03.30. 16:33:00

Második fejezet - Alapvető bibliai követelmények

hogy a gépet szétszedték, az alkatrészek egy részét pedig a bolhapiacon értékesítették. Amit végül visszakapott, az csupán töredékét képviselte az eredeti értéknek. Az eset miatt Paul úgy határozott, eladja a farmot, visszaköltözik az Egyesült Államokba, és újrakezdi tevékenységét. A hazaköltözés közben több ezer dollárt és gépeket veszített, de úgy érezte, nincs más választása, ha tartja magát ahhoz, hogy nem fizethet kenőpénzt.

Mellesleg a történetnek jó vége van. Néhány hónappal a visszaköltözés után Paul megtudta, hogy a körzetben, ahol korábban ő is tevékenykedett, a mexikói kormány felvásárolt számos külföldi tulajdonban lévő farmot. Ha tovább maradt volna, a farm értékének csak ki hányadát kaphatta volna meg.

2. Felelősségre vonás Társadalmunkban talán mindennél fontosabb, hogy a hatalmi pozíciókat betöltők felelősségre vonhatóak legyenek. A hatalommal rendelkezők túl gyakran képesek és hajlamosak arra, hogy olyanokkal vegyék magukat körül, akik kételkedés nélkül támogatják döntéseiket. Kezdetben ez pozitív dolognak tűnhet, ám hosszú távon negatívummá válik. Vajon miért? Mert ellenőrzés és ellensúly híján végül mindenki tévútra sodródik. Próbálj csak egyetlen olyan embert mutatni, akit képtelenség volt felelősségre vonni, mégis megmaradt elhívásában.

Még Dávid király is, akit Isten maga választott, tévútra sodródott, amikor tábornokaira hallgatott, akik azt mondták neki, hogy túl értékes ahhoz, hogy életét a csatában kockáztassa. Dávid hitt a hízelgésnek, és teljesen megfeledkezett arról, hogy Isten már számos csatán győzedelmesen átsegítette őt. (A méltatást könnyű elhinni, amikor az ember hallani akarja!) Dávid a városban maradt, amíg a sereg harcolt. Az eredmény? A hírhedt incidens Betsabéval, amely végül viszálysorozathoz vezetett dinasztiájában.

Számos cégvezető felelősségre vonhatónak véli magát, mert együttműködik az igazgatótanáccsal, illetve rendszeres vezetőségi értekezle-

19

PenzEsUzlet.indd 19

2016.03.30. 16:33:00

Pénz és üzlet

teket tart. Elég igazgatósági értekezleten vettem részt ahhoz, hogy tudjam: a legtöbb igazgató nyuszi egy erős vezető irányítása alatt és csak egy-egy vezetőségi tag mer konfrontálni a főnök már megszabott direktíváival, még akkor is, ha az utasítások végképp ellenkeznek a vállalat eredeti céljaival és elképzeléseivel.

Akkor mi a megoldás? Hiszem, hogy Isten Igéje számos megoldást kínál. Például: kérj tanácsot házastársadtól. Ez bármely vezetői pozícióban lévő házas ember számára fontos. Mivel több a vállalatigazgató, mint az igazgatónő, ezért a megjegyzéseimet a férfiakhoz intézem, ám az elv üzletasszonyokra is vonatkozik. A legtöbb férj gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja a felesége tanácsát, amikor üzleti döntésre kerül a sor. Isten Igéje ennek ellenére világosan kijelenti, hogy a férj és feleség egy testté teremtetett: Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté (1Móz 2,24).

Hogy ez a ragaszkodás csupán az üzleten kívüli kapcsolatokra korlátozódna? Ha ez így van, akkor légy szíves keresd meg az erre vonatkozó utalást Isten Igéjében!

Ez ellen felhozható az a nyomós érv, hogy a feleség gyakran semmit nem tud az üzleti életről. A megoldás? Avassuk be a straté­giai döntésekbe, hogy azért mégis tudjon valamit, ha a szükség úgy hozza. Gyakran előfordul, hogy a feleség semmit nem akar tudni az üzletről. Erre a válaszom: „Isten Igéje alapján ezt nem teheted meg, mert ha egy feleség felvállalja a segítőtárs kötelezettségeit, akkor a segítségnyújtáshoz szükséges feladatokat is illik elsajátítania.” Újból és újból ámulatba ejtenek a meglátások, amelyekkel a feleségek olyan témák megtárgyalásakor hozakodnak elő, amelyekről feltételezhetően keveset vagy semmit nem tudnak. Például néhány évvel ezelőtt egy keresztyén textilgyárosnak adtam tanácsot, aki komolyan fontolgatta cégének értékesítését. Az egész iparág komoly versenyben állt a kínaiakkal, és bizonyosnak látszott, hogy számos nagyobb gyártó a kiadások csökkentése végett Tajvanba helyezi a gyártási műveleteket.

A gyáros felesége, aki kérésemre vett részt a találkozókon, egy alkalommal kijelentette, hogy szerinte férjének nem kellene eladnia a gyárat.

20

PenzEsUzlet.indd 20

2016.03.30. 16:33:00