Kom3 1 20

A BIBLIA ISMERETE KOMMENTÁRSOROZAT III. Ezsdrás – Énekek éneke John F. Walvoord Roy B. Zuck

Originally published in English under the title: The Bible Knowledge Commentary Copyright 1983 SP Publications, Inc. The Bible Knowledge Commentary Translated and published by permission All rights reserved.

Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Hargitai Róbert és Köves Gábor Szaklektor: Czövek Tamás A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban, elemző cikkekben.

ISBN 978 963 04 8931 7-Ö ISBN 978 963 04 8934-1- III. K.

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 1999 Újranyomtatás, 2012

Szerkesztők: John F. Walwoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D., Litt.D. Chancellor and Minister at Large Professor of Systematic Theology, Emeritus Dallas Theological Seminary Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Vice-President for Academic Affairs Academic Dean Professor of Bible Exposition Editor, Biblioteca Sacra Dallas Theological Seminary

Szakértők: Ószövetség: Kenneth L. Barker, A.B., Th.M.,Ph.D. Executiv Director, NIV Translation Center (A Ministry of International Bible Society) (Formerly Chairman and Professor of Old Testament Studies, 1968-1981, Dallas Theological Seminary) Eugene H. Merrill, A.B., Th.M., Ph.D. Professor of Old Testament Studies Dallas Theological Seminary Újszövetség: Stanley D. Toussaint, A.B., Th.M., Th.D. Chairman and Senior Professor of Bible Exposition Dallas Theological Seminary

Szerzők: Walter L. Baker, A.B., Th.M. Associate Professor of World Missions Obédiás Craig A. Blaising, B.S., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Systematic Theology Malakkiás J. Ronald Blue, A.B., Th.M. Chairman and Associate Professor of World Missions Habakukk Sid S. Buzzell, B.S., Th.M., Ph.D. Adjunct Teacher in Christian Education Pastor, Westlake Bible Church, Austin, Texas Példabeszédek

Donald K. Campbell, A.B., Th.M., Th.D. Executive Vice President, Professor of Bible Exposition Józsué Robert B. Chisholm, Jr., A.B., M.Div., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies Hóseás, Jóel Thomas L. Constable, A.B., Th.M., Th.D Director of D.Min. Studies, Associate Professor of Bible Exposition 1 és 2Királyok Jack S. Deere, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Professor of Semitics and Old Testament Studies 5Mózes, Énekek Éneke Charles H. Dyer, A.B., Th.M. Vice President Associate Professor Washington Bible College, Capital Bible Seminary Lanham, Marvland Jeremiás, Jeremiás siralmai, Ezékiel Gene A. Getz, A.B., M.A., Ph.D. Adjunct Teacher in Pastoral Ministries Pastor, Fellowship Bible Church North, Plano, Texas Nehémiás Donald R. Glenn, B.S., M.A., Th.M. Professor of Semitics and Old Testament Studies Prédikátor könyve John D. Hannah, B.S., Th.M., Th.D. Chairman and Professor of Historical Theology 2Mózes, Jónás, Zofóniás Elliott E. Johnson, B.S., Th.M., Th.D. Associate Professor of Bible Exposition Náhum F. Duane Lindsey, A.B., B.D., Th.M., Th.D. Registrar and Assistant Professor of Systematic Theology 3Mózes, Bírák, Haggeus, Zakariás John A. Martin, A.B., Th.M., Th.D. Assistant Academic Dean Director of Summer School, Assistant Professor of Bible Exposition Ezsdrás, Eszter, Ézsaiás, Mikeás Eugene H. Merrill, A.B., M.A., M.Phil., Ph.D. Associate Professor of Semitics and Old Testament Studies 4Mózes, 1 és 2Sámuel, 1 és 2Krónikák

J. Dwight Pentecost, A.B., Th.M., Th.D. Professor of Bible Exposition, Emeritus Dániel John W. Reed, A.B., M.A., M.Div., Ph.D. Chairman and Professor of Pastoral Ministries Rúth Allen P. Ross, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Chairman and Professor of Semitics and Old Testament Studies 1Mózes, Zsoltárok Donald R. Sunukjian, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. Associate Professor of I’astoral Ministries Ámós Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. Academic Dean Professor of Bible Exposition Jób * Mindegyik szerző jelenleg tanít vagy korábban tanított a Dallasi Teológián.

Tartalom Előszó........................................................................................................11 Előszó a magyar kiadáshoz...................................................................... 13

Ezsdrás könyve

Bevezetés.................................................................................................. 17 Vázlat....................................................................................................... 20 Magyarázat............................................................................................... 20 Bibliográfia............................................................................................... 44

Nehémiás könyve

Bevezetés.................................................................................................. 45 Vázlat....................................................................................................... 46 Magyarázat............................................................................................... 47 Bibliográfia............................................................................................... 76

Eszter könyve

Bevezetés.................................................................................................. 79 Vázlat....................................................................................................... 82 Magyarázat............................................................................................... 82 Bibliográfia............................................................................................... 98

Jób könyve

Bevezetés.................................................................................................. 99 Vázlat..................................................................................................... 103 Magyarázat............................................................................................. 104 Bibliográfia............................................................................................. 184

A zsoltárok könyve

Bevezetés................................................................................................ 187 Vázlat..................................................................................................... 203 Magyarázat............................................................................................. 203 Bibliográfia............................................................................................. 357

A példabeszédek könyve

Bevezetés................................................................................................ 359 Vázlat..................................................................................................... 366 Magyarázat............................................................................................. 366 Bibliográfia............................................................................................. 460

A prédikátor könyve

Bevezetés................................................................................................ 461 Vázlat..................................................................................................... 465 Magyarázat............................................................................................. 466 Bibliográfia............................................................................................. 505

Énekek éneke

Bevezetés................................................................................................ 507 Vázlat..................................................................................................... 509 Magyarázat............................................................................................. 510 Bibliográfia............................................................................................. 529

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Héber, görög betűk és mértékegységek................................................................... 14-15 Az ószövetségi történelem áttekintése.......................................................................... 16 Három hazatérés a fogságból........................................................................................ 18 A Perzsa Birodalom...................................................................................................... 19 A fogság utáni időszak.................................................................................................. 21 Samária és Júda a fogság után........................................................................................25 Ezsdrás családfája...........................................................................................................35 Jeruzsálem Nehémiás korában........................................................................................53 Hogyan reagált Nehmiás a nehézségekre?.................................................................... 56 A fogságból hazatérők névsora Ezsdrás 2 és Nehémiás 7 szerint................................. 66 Párhuzamok Jób könyvének szerkezetében................................................................ 100 Jób panaszai................................................................................................................ 102 Ismétlődő témák Jób válaszaiban.................................................................................. 118 Kihez intézte Elíhú a beszédeit?...................................................................................157 Elíhú beszédeinek áttekintése.......................................................................................159 Elíhú Jób beszédeiből származó idézetei......................................................................161 Erények és rossz tulajdonságok, valamint egyéb kérdések a Példabeszédek könyvében..........................................................................365 A szavak és a beszéd a Példabeszédek könyvében.......................................................383 Az Énekek énekének szereplői.....................................................................................510

Előszó A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) olyan Szentírásmagyarázat, amelyet kizárólag a Dallasi Teológia tanárai írtak és lektoráltak. Elsősorban lelkipásztoroknak, lelki munkásoknak, bibliatanítóknak és olyan a Bibliát olvasó laikusoknak készült, akik nem elégednek meg a Szentírás felületes olvasásával, hanem szeretnének kézhez kapni egy rövid és megbízható, az egész Bibliát átfogó kommentárt.

Miért van szükség egy újabb bibliai kommentárra, amikor már eddig is olyan sok van forgalomban? (Magyar nyelven nem túl nagy a választék. – A ford.) Ez a kiadás – néhány jellegzetessége folytán – az eddigiektől eltérő bibliatanulmányozási segédeszközzé válhat.

Először: A Biblia ismerete kommentársorozatot egyetlen iskola, a Dallasi Teológia tanárai írták. Ez a két kötet következetesen értelmezi a Szentírást nyelvtani-történeti megközelítésben, a premillenista szemlélet alapján, amely a Dallasi Teológia jól ismert felfogása. Ugyanakkor a szerzők gyakran ismertetnek különböző álláspontú igemagyarázatokat és szemléleteket, ha ezek a véleménykülönbségek a bibliahű teológia keretein belül maradnak.

Másodszor: Ez az első kétkötetes kommentár, (magyarul nyolc kötetben jelenik meg) mely angol nyelven az új nemzetközi bibliafordításra (NIV – New International Version) épül, amit 1978-ban adtak ki. Az NIV széles körben elfogadott bibliafordítás, mely hűségesen és világos stílusban ülteti át a bibliai szöveget a ma beszélt angol nyelvre. A Biblia ismerete kommentársorozat tehát közvetlenül használható segédeszköz a személyes bibliatanulmányozásnál.

Harmadszor: E kommentár bizonyos jellegzetességei nem találhatók meg más hasonló műveknél. (a) A bibliai szöveg magyarázatában a szerzők kitérnek arra, hogy az adott könyv célja miként valósul meg, hogyan kapcsolódnak az egyes részek az egészhez, és melyek az előzmények, ill. a következmények. Ez a megközelítés segíti az olvasókat annak belátásában, hogy a bibliai szerzők miért éppen azt írták amit írtak, miközben a Szentlélek ihletése alapján szavakba öntötték mondanivalójukat. (b) A nehezen értelmezhető igeszakaszok, a bibliai kor különös szokásai, valamint az állítólagos ellentmondások alaposan átgondolva kerülnek megvitatásra. (c) A legújabb bibliakutatás eredményei is beépülnek ebbe a kötetbe. (d) Sok olyan héber, arám és görög kifejezést megemlít, mely fontos az adott igeszakasz megértéséhez. Ezek a szavak átírásra kerültek a latin ábécé szerint, azon olvasóink számára, akik nem jártasak a bibliai nyelvekben. Azok is értékelik majd ezt a kiegészítést, akik ismerik az eredeti nyelvet. (e) Térképek, táblázatok és ábrák tucatjai gazdagítják a magyarázatokat. Ezeket közvetlenül a kapcsolódó igeszakaszoknál tüntettük fel, nem pedig a kötet végén. (f) Az egyes igeszakaszok magyarázatánál számos utalás található a párhuzamos igehelyekre.

Minden egyes bibliai könyv tárgyalásánál találunk bevezetést (ki a szerző, az írás helye, célja, egysége, stílusa, egyedi jellemzők), vázlatot, magyarázatot és bibliográfiát.

A magyarázat összefoglalja az adott könyv nagyobb egységeit, és ezt követően részletesen magyarázza a bibliai szöveget versről-versre, sőt, gyakran kifejezésről-kifejezésre. Az igehely, mely a bekezdés elején található, ill. minden bibliai idézet félkövér betűvel van szedve. A bibliográfiai utalások további tanulmányokhoz adnak javaslatot. Ezek közül nem mindegyik tanulmány egyezik teljes egészében a szerzők és lektorok véleményével.

11

Az írók és a szerkesztők nem csak azokat a műveket tüntették fel, amelyeket forrásul használtak, hanem azokat is, melyek hasznosak lehetnek az olvasó számára.

Az ÚR szó a héber YHWH kifejezés fordítása, melyre az angolban gyakran a Yahweh (magyarul Jahve) megjelöléssel is hivatkozunk. Az Ădónáy (magyarul Adónáj) kifejezés megfelelője az Úr. Ha ez a két név együtt fordul elő, mint Isten összetett neve, akkor „Mindenható ÚR”-ként szerepel.

Az Ószövetségi kötet lektorai Kenneth L. Barker és dr. Eugene H. Merrill. Az NIV bibliafordítás egyik újszövetségi lektora, dr. Stanley D. Toussaint, az Újszövetségről szóló kötet javításánál segített. Elolvasta a kéziratokat, és hasznos javaslatokat fűzött hozzájuk. Munkájukat nagyra értékeljük. Köszönetet nyilvánítunk továbbá Lloyd Cory-nak a Victor Books kiadó lektorának, valamint Barbara Williams-nek, aki gondos szerkesztői munkájával segített az anyag tökéletesítésében. Köszönet illeti Myrna Jean Hasse-t, aki a munka összehangolásában vállalt oroszlánrészt, valamint azokat a gépírókat, akik a kéziratot szorgos munkával leírták a Scripture Press-nél, és a Dallasi Teológián.

Ez a kommentár a Biblia kifejtése, a Szentírás szövegének magyarázata, mely gondos exegézisen alapszik. Nem rendelkezik egy áhítatos könyv jellemzőivel, de nem törekszik arra sem, hogy a főbb témakörökről teljesen kimerítő szótani, nyelvtani és mondattani elemzést nyújtson a szövegben található, ill. egyéb háttér adatok alapján. Kívánjuk, hogy e kommentár mélyítse el az olvasó igei látását, és világosítsa meg lelki szemeit (Ef 1:18) a Szentlélek tanító munkája révén.

Azért készült ez a könyv, hogy segítsen megérteni és értékelni a Szentírást, Isten ihletett Szavát, arra késztetve, hogy az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk (Jak 1:22), és amit megértettünk, azt adjuk át másoknak is (2Tim 2:2).

John F. Walwoord Roy B. Zuck

12

Előszó a magyar kiadáshoz Nagy öröm számunkra, hogy a magyar evangéliumi irodalom a teljes Bibliát átfogó kommentársorozattal bővülhet. Ezt, az eredetiben két kötetes kommentárt (Ó- és Újszövetség) Magyarországon nyolc kötetben tervezzük kiadni (ebből öt az Ószövetséget és három az Újszövetséget magyarázza). A sort a négy evangélium magyarázatával kezdjük.

A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) legfőbb erényei a következők: (1) A Szentírást tévedhetetlen egységként fogadja el. (2) Nem kerüli meg a nehezen érthető részeket és az állítólagos ellentmondásokat, hanem azokat tudományos igényességgel tárgyalja. (3) Teológiai szempontból egységes nézetet képvisel, mivel szerkesztői és írói mind a Dallasi Teológia tanárai.

Az angol eredetiben a szerzők a népszerű NIV bibliafordítást használják, melyhez a magyar új protestáns bibliafordítás áll legközelebb. Ezért az idézeteket rendre az 1975-ös, ill. az 1990-es fordításokból vettük. Ahol ettől – a szerzők gondolatainak hívebb visszaadása érdekében – eltértünk, ott azt külön jelöltük.

Reméljük, hogy ez a sorozat hasznos segédeszköz lesz mindazok számára, akik a Szentírás igazságait mélyebben szeretnék megismerni.

Budapest, 1997.

13

A HÉBER ÉS GÖRÖG BETŰK ÁTÍRÁSA Héber betűk Mássalhangzók a

’

d

d

y

y/j

s

s

r

r

B

b

h

h

K

k

u

‘

c

ś

b

b

w

w

k

k

P

p

v

š

G

g

z

z

l

l

p

p

T

t

g

g

h

ḥ

m

m

x

ṣ

t

t

D

d

f

ṭ

n

n

q

q

A dáges fortét betűkettőzéssel jelöltük.

Vokalizáció hB*

báh

bá

B*

bo

B$

be

w)B

bó

bó

B%

bu

B+

bö/be

WB

bú

B%

bu

B#

be

HB`

báh

yB@

bé

B@

bé

B!

bi

aB`

bá

yB#

be

B!

bi

B&

ba

hB}

béh

yB!

bí

B^

ba

B(

bo

hB\

beh

B* )B

Görög betűk a,a/ b g d e z h,h/ q i k l m n

14

a b g d e z ē th i k l m n

x o p r s t u f c y w, w/ r& &

x o p r s t y ph (f) ch (kh) ps ō rh h

gg gk gx gc aij au* ei* eu* hu* oi* ou* ui&

ng nk nx nch (nkh) ai au ei eu éu oi ou hui

BIBLIAI MÉRTÉKEGYSÉGEK Súlymértékek Talentum (60 mina)

34

mina (50 sekel)

kg

0,6

kg

sekel (2 beka)

11,5

g

pim (2/3 sekel)

7,6

g

beka (10 géra)

6,0

g

géra

0,6

g

Hosszmértékek könyök

0,45 m

arasz tenyér

kb.

23

cm

7

cm

Űrmértékek folyadékok mérésére hómer

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

bat (1 véka)

kb.

liter (régi számítás szerint 36,9 liter)

hín (1/6 bat)

kb.

3,6

liter

lóg (1/72 bat)

kb.

0,3

liter

22

Űrmértékek száraz anyagok mérésére kór (hómer, 10 véka)

kb. 220

liter (régi számítás szerint 369 liter)

letek (5 véka)

kb. 110

liter

véka (héberül éfá) (10 ómer)

kb.

liter

mérték (héberül szeá) (1/3 véka)

kb.

7,3

liter

ómer (1/10 véka)

kb.

2,2

liter

0,3

liter

marék (negyed kab) (1 kab =1/18 véka)

22

15

16

­

­

­

­

­

­

­

­

­

Ezsdrás könyve John A. Martin BEVEZETÉS A cím. Josephus (Apológia 1. 8), Jeromos (Bevezetés a Galata levél magyarázatához) és a Talmud (Baba Bathra 15a) Ezsdrás és Nehémiás könyvét egyetlen könyvnek tekintette.

Ez a két könyv a héber Bibliában is egyetlen művet alkot. Bizonyítható azonban, hogy a szóban forgó könyvek eredetileg elkülönültek egymástól. Az Ezsd 2-ben lényegében ugyanaz a névsor szerepel, mint a Neh 7-ben. Ez a tény ellene szól annak az elgondolásnak, hogy a két könyv eredetileg egy volt, mivel furcsa lenne egy műben kétszer leírni ugyanazt a névsort. Az első könyv egy Ezsdrás nevű személyről kapta címét. Ő a könyv második felének főszereplője, és Nehémiás könyvének 8. és 12. részében is találkozunk vele.

Ezsdrás könyvének címével kapcsolatban némi bonyodalmat okoz a Septuaginta egyes könyveinek elnevezése. A Septuagintában az Ezsdrás név számos könyvet jelöl. Az 1Ezsdrás (más néven Ezsdrás A) egy apokrif könyv. A 2Ezsdrás (Ezsdrás B) tartalmazza Ezsdrás és Nehémiás kanonikus könyveit. Nehémiást azonban időnként Ezsdrás C-nek is nevezik (vagy Ezsdrás G-nek, amennyiben híven adják vissza a héber ábécé harmadik betűjét, ami a gimel). Az apokrif iratok között még egy Ezsdrás nevű könyv szerepel, melyet hol 2Ezsdrás, hol 4Ezsdrás néven szoktak emlegetni.

A kánonhoz tartozás. Ezsdrás könyvének kanonikus voltát már a Septuaginta keletkezése (kb. Kr. e. 200) előtt is elismerték. A könyv megírása talán csak mintegy 250 évvel előzte meg ezt az időpontot. Ennek következtében az utóbbi időben kevés teológus vonta kétségbe, hogy Ezsdrás könyve a kánonhoz tartozik.

A szerző. A könyv ugyan nem állítja, hogy Ezsdrás írta volna, de régóta feltételezik, hogy ő volt a mű szerzője. Ezt maga a könyv is alátámasztja, mivel a 7:27-9:15-ben a szerző első személyben beszél magáról. A zsidó hagyomány szintén Ezsdrást tartja a könyv szerzőjének. Ezsdrás egyrészt pap volt, másrészt a törvényt ismerő írástudó (7:21).

Kétségtelen, hogy az 1-6. rész történelmi följegyzéseinek megírásához különböző dokumentumok álltak Ezsdrás rendelkezésére. Sok teológus vett észre hasonlóságokat Ezsdrás könyvének stílusa, valamint a Krónikák első és második könyvének stílusa között. Ezért néhányan úgy gondolják, hogy mindhárom könyvet Ezsdrás írta. (Ld. a Krónikák első könyvének Bevezetésében szereplő megjegyzéseket.)

Az írás időpontja. Ezsdrás könyve két különálló időszakot ölel föl. Az 1-6. rész a Círus rendelete és a jeruzsálemi templom újjáépítése között eltelt 23 évet (Kr. e. 538-515) mutatja be. A 7-10. rész azokat az eseményeket írja le, amelyek azután történtek, hogy Ezsdrás hazatért Babilóniából (Kr. e. 458). Ez alól két kivétel van: a 4:6 egy olyan eseményre utal,

17

Ezsd amely Xerxész uralma (485-465) alatt történt, a 7-23. vers pedig mintegy zárójelben közöl egy levelet, melyet Artaxerxész uralkodásának (464–424) későbbi szakaszában írtak. A könyvet nem fejezhették be Kr. e. 450-nél korábban (ekkor játszódtak a 10:17-44-ben följegyzett események). Ezsdrás kortársa volt Nehémiásnak (Neh 8:1-9; 12:36).

Történelmi háttér. A könyv a fogság utáni kort mutatja be, vagyis azt az időszakot, amikor a hűséges izráeliek Babilóniából visszatértek Júdába, hogy ismét megindíthassák templomukban az istentiszteletet. A templom és a templomi istentisztelet a fogság utáni korban írt könyvek mindegyikében alapvetően fontos téma. (Ide tartoznak a következő könyvek: 1Krón, 2Krón, Ezsd, Neh, Hag, Zak, Mal – vagyis az összes könyv, kivéve Eszter könyvét, melyben a nép nem engedelmeskedett az Úr Ézsaiás és Jeremiás által adott parancsának, hogy a fogság után térjenek vissza az országba.) Az ígéret földjére visszatérő emberek nyilvánosan hitet tettek amellett, hogy Isten helyre fogja állítani a nemzetet, és új korszakot nyit, amelyben megáldja az országot.

Babilóniából három alkalommal tértek vissza zsidók Izráel földjére (Kr. e. 538-ban, 458-ban és 444-ben), mint ahogy három ízben vittek onnan foglyokat Babilóniába (Kr. e.

605-ben, 597-ben és 586-ban). Az első hazatérést Zerubbábel vezette (Ezsd 1-6; Hag; Zak) Kr. e. 538-ban. E csoport számára létfontosságú volt a templom újjáépítése. A második hazatérés Ezsdrás vezetésével ment végbe (Ezsd 7-10) Kr. e. 458-ban. A népnek megújulásra volt szüksége; vissza kellett térniük a szövetségben vállalt kötelezettségeikhez.

A harmadik hazatérést Nehémiás vezette Kr. e. 444-ben. Nehémiásnak az volt a célja, hogy újjáépítse Jeruzsálem falait, és – Ezsdráshoz hasonlóan – visszavezesse a népet az Úr iránti engedelmesség útjára. Malakiás könyvét valószínűleg Nehémiás idejében írták.

Eszter könyvének eseményei az Ezsd 6-ban és az Ezsd 7-ben följegyzett események között játszódtak le. (Ld. a Három hazatérés a fogságból c. ábrát, továbbá A fogság utáni időszak Három hazatérés a fogságból

Zerubbábel

Ezsdrás

Nehémiás

a templom újjáépítése

a nép megújulása

a fal újjáépítése

fogság - 70 év

18

közbeeső időszak 57 év 538 515 458 Haggeus 520 Eszter 483–473 Zakariás 520–518

Nehémiás 400 második éves hazatérése csönd 430(?)

közbeeső időszak 12 év 456

444

432 Malakiás 450–430(?)

Ezsd c. táblázatot, amely az Ezsd 1:1 magyarázatánál található.)

A szöveg. Ezsdrás könyvének közel egynegyedét arámul írták; a szöveg többi részének nyelve a héber. Az arám szakaszok (melyek a könyv 280 verséből 67-et tesznek ki) a következők: 4:8-6:18 és 7:12-26. Ezeknek a verseknek a szövegét nagyrészt hivatalos levelekből másolták ki. Akkoriban az arám volt a hivatalos levelezés nyelve (lingua franca).

Az írás célja. Ezsdrás könyvét nem pusztán azzal a szándékkal írták, hogy különféle történelmi adatokat jegyezzenek föl Izráel történetének abból a szakaszából, amikor a zsidók visszatértek földjükre. Ennek a könyvnek – akárcsak a Biblia összes többi könyvének – teológiai célja volt. Ezsdrás könyvének célját akkor láthatjuk tisztán, ha átgondoljuk, hogy kiknek szánták. Amint korábban megállapítottuk, az írás időpontja nagyjából Kr. e.

450-re eshetett. Az első olvasók tehát száműzöttek lehettek, akik Zerubbábel és Ezsdrás vezetésével visszatértek ugyan, de ingatag volt Istennel való kapcsolatuk. Ezsdrás azzal a szándékkal írta könyvét, hogy igaz templomi istentiszteletre biztassa a maradékhoz tartozókat, és emlékeztesse őket annak fontosságára, hogy Isten irgalmára való tekintettel eleget tegyenek a szövetségben vállalt kötelezettségeiknek. A könyv központi mondanivalóját a 9-10. rész tartalmazza, mely bemutatja, milyen jól fogadták az izráeliek a saját soraik közt fölfedezett bűnt. Ezsdrás azt akarta, hogy olvasói is sajátítsák el az Istentől való függésnek ezt a lelkületét, melyet a hívőknek minden korban magukévá kell tenniük.

19

Ezsd

VÁZLAT I. A Zerubbábel vezette első hazatérés és újjáépítés (1-6. rész) A. Círus rendelete (1:1-4) B. Az izráeliek reakciója (1:5-11) C. A hazatérők névsora (2. rész) 1. A névsor (2:1-63) 2. A számadatok összegzése (2:64-67) 3. Megkezdődik az újjáépítés (2:68-70) D. A templom újjáépítése (3:1-6:15) 1. Újjáépül az oltár és a templom alapja (3. rész) 2. Az újjáépítés ellenállásba ütközik (4:1-6:12) 3. Elkészül a templom (6:13-15) E. A templom fölszentelése és a páskaünnep (6:16-22) 1. Fölszentelik a templomot (6:16-18) 2. Megünneplik a páskát (6:19-22) II. Az Ezsdrás vezette második hazatérés és megújulás (7-10. rész) A. A hazatérés (7-8. rész) 1. Ezsdrás (7:1-10) 2. A hazatérést elősegítő körülmények (7:11-28) 3. A hazatérők névsora (8:1-14) 4. Az utazás és a megérkezés körülményei (8:15-36) B. Az országban végbemenő megújulás (9-10. rész) 1. A nép bűne, a vegyes házasságok (9:1-4) 2. Ezsdrás imádkozik Istenhez (9:5-15) 3. A nép megvallja bűnét (10. rész)

MAGYARÁZAT I. A Zerubbábel vezette első hazatérés és újjáépítés (1-6. rész) Ez a hat rész amellett, hogy leírja az adott időszak történetét, bizonyára bátorította is Ezsdrás első olvasóit, hogy vegyenek részt a templomi istentiszteletben. Miközben az újjáépítés folyamatáról olvastak, tudatára ébredhettek, hogy a zsidók igen nagy áldozatokat hoztak a templom megépítésekor. Ez minden bizonnyal arra biztatta őket, hogy még inkább részt vegyenek a templommal összefüggő tevékenységekben, és egyes elődeikhez hasonlóan igyekezzenek közeli kapcsolatba kerülni Istennel.

A. Círus rendelete (1:1-4) 1:1. Círus, a hatalmas perzsa birodalom királya (ld. A perzsa birodalom c. térképet) megfogalmazott és kihirdetett egy rendeletet, melyben megengedte az izráelieknek, hogy hazatérjenek és újjáépítsék templomukat. Círus uralkodásának első esztendejében (Kr. e.

538-ban) adta ki rendeletét. Babilóniában ebben az évben lett király, de más területeken már több mint 20 éve uralkodott. Azóta volt hatalmon, hogy 559-ben Ansan királya lett.

Később – Kr. e. 550 körül – ő lett a médek és a perzsák királya. Kr. e. 539 októberében

20