Kommentár I. 1–20

A Biblia ismerete I. Mรณzes รถt kรถnyve

A BIBLIA ISMERETE KOMMENTร RSOROZAT I. Mรณzes รถt kรถnyve John F. Walvoord Roy B. Zuck

A könyv eredeti címe: Bible Knowledge Commentary Copyright 1983 SP Publications, Inc. Originally published in English under the title: Bible Knowledge Commentary Translated and published by permission.

All rights reserved.

Magyarországon kiadja: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A member of Entrust 1135 Budapest, Béke u. 35/a www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Köves Gábor Szaklektor: Czövek Tamás A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 963-04-8931-7-Ö ISBN 963-04-8932-5-I.-K.

Budapest, 1998 Budapest, 2008 Budapest, 2018

Szerkesztők:

John F. Walwoord, A.B., M.A., Th.M., Th.D., D.D., Litt.D. rektor és vezető lelkész nyugalmazott tanár, rendszeres teológia Dallasi Teológia (Dallas Theological Seminary, DTS) Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes tanulmányi dékán tanár, bibliamagyarázat a Bibliotheca Sacra szerkesztője Dallasi Teológia

Szakértők:

Ószövetség: Kenneth L. Barker, A.B., Th.M., Ph.D. ügyvezető igazgató, NIV Fordítóközpont (a Nemzetközi Bibliatársaság [IBS] szolgálata) (volt tanszékvezető tanár, Ószövetség, 1968–1981, DTS) Eugene H. Merrill, A.B., Th.M., Ph.D. tanár, ószövetségi tanulmányok Dallasi Teológia Újszövetség: Stanley D. Toussaint, A.B., Th.M., Th.D. tanszékvezető és vezető tanár, bibliamagyarázat Dallasi Teológia

Szerzők:

Walter L. Baker, A.B., Th.M. docens, világmisszió Abdiás Craig A. Blaising, B.S., Th.M., Th.D. adjunktus, rendszeres teológia Malakiás J. Ronald Blue, A.B., Th.M. tanszékvezető docens, világmisszió Habakuk

Sid S. Buzzell, B.S., Th.M., Ph.D. tanársegéd, keresztyén oktatás lelkipásztor, Westlake Bible Church gyülekezet, Austin, Texas Példabeszédek Donald K. Campbell, A.B., Th.M., Th.D. ügyvezető rektorhelyettes, tanár, bibliamagyarázat Józsué Robert B. Chisholm, Jr., A.B., M.Div., Th.M., Th.D. adjunktus, sémi nyelvek és kultúra, ószövetségi tanulmányok Hóseás, Jóel Thomas L. Constable, A.B., Th.M., Th.D doktori tanulmányok igazgatója, docens, bibliamagyarázat 1 és 2Királyok Jack S. Deere, A.B., Th.M., Th.D. adjunktus, sémi nyelvek és kultúra, ószövetségi tanulmányok 5Mózes, Énekek éneke Charles H. Dyer, A.B., Th.M. rektorhelyettes, docens, Washingtoni Bibliai Főiskola (WBC), Capital Bibliai Főiskola (CBS), Lanham, Maryland Jeremiás, Jeremiás siralmai, Ezékiel Gene A. Getz, A.B., M.A., Ph.D. tanársegéd, lelkipásztori szolgálatok lelkipásztor, Fellowship Bible Church North gyülekezet, Plano, Texas Nehémiás Donald R. Glenn, B.S., M.A., Th.M. tanár, sémi nyelvek és kultúra, ószövetségi tanulmányok Prédikátor könyve John D. Hannah, B.S., Th.M., Th.D. tanszékvezető tanár, történeti teológia 2Mózes, Jónás, Zofóniás Elliott E. Johnson, B.S., Th.M., Th.D. docens, bibliamagyarázat Náhum

F. Duane Lindsey, A.B., B.D., Th.M., Th.D. a tanulmányi iroda vezetője, adjunktus, rendszeres teológia 3Mózes, Bírák, Haggeus, Zakariás John A. Martin, A.B., Th.M., Th.D. a tanulmányi rektorhelyettes segédje, a nyári egyetem igazgatója, adjunktus, bibliamagyarázat Ezsdrás, Eszter, Ézsaiás, Mikeás Eugene H. Merrill, A.B., M.A., M.Phil., Ph.D. docens, sémi nyelvek és kultúra, ószövetségi tanulmányok 4Mózes, 1 és 2Sámuel, 1 és 2Krónikák J. Dwight Pentecost, A.B., Th.M., Th.D. nyugalmazott tanár, bibliamagyarázat Dániel John W. Reed, A.B., M.A., M.Div., Ph.D. tanszékvezető tanár, lelkipásztori szolgálatok Ruth Allen P. Ross, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. tanszékvezető tanár, sémi nyelvek és kultúra, ószövetségi tanulmányok 1Mózes, Zsoltárok Donald R. Sunukjian, A.B., Th.M., Th.D., Ph.D. docens, lelkipásztori szolgálatok Ámósz Roy B. Zuck, A.B., Th.M., Th.D. tanulmányi dékán tanár, bibliamagyarázat Jób

Mindegyik szerző jelenleg tanít vagy korábban tanított a Dallasi Teológián.

Tartalom Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke...................................................... 10 Előszó...........................................................................................................11 Előszó a magyar kiadáshoz.......................................................................... 13

Mózes első könyve

Bevezetés..................................................................................................... 17 Vázlat........................................................................................................... 34 Magyarázat.................................................................................................. 35 Bibliográfia................................................................................................ 140

Mózes második könyve

Bevezetés................................................................................................... 143 Vázlat......................................................................................................... 149 Magyarázat................................................................................................ 150 Bibliográfia................................................................................................ 227

Mózes harmadik könyve

Bevezetés................................................................................................... 229 Vázlat......................................................................................................... 234 Magyarázat................................................................................................ 240 Bibliográfia................................................................................................ 301

Mózes negyedik könyve

Bevezetés................................................................................................... 303 Vázlat......................................................................................................... 304 Magyarázat................................................................................................ 305 Bibliográfia................................................................................................ 362

Mózes ötödik könyve

Bevezetés................................................................................................... 363 Vázlat......................................................................................................... 365 Magyarázat................................................................................................ 366 Bibliográfia................................................................................................ 456

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke A héber és görög betűk átírása..................................................................... 14 Bibliai mértékegységek............................................................................... 15 Az ószövetségi történelem áttekintése......................................................... 16 Hogyan nézhetett ki Noé bárkája................................................................. 51 Az özönvíz kronológiája.............................................................................. 53 Nóé családja................................................................................................. 59 Táré családja................................................................................................ 62 Abrám vándorlásai....................................................................................... 64 Kánaán az ősatyák idejében......................................................................... 69 Ábrahám és Izsák útja Mórijjá hegyére....................................................... 88 Jákób útja Háránba.................................................................................... 102 Jákób családja............................................................................................ 105 Időrendi táblázat Salamontól visszamenőleg Józsefig............................... 125 Jákob utódai............................................................................................... 133 Az ősatyák időrendje................................................................................. 135 Mózes származása Ábrahámtól................................................................. 164 Figyelmeztetések, a bot használata és a fáraó reakciója a csapásokra...... 167 A csapások és Egyiptom istenei és istennői............................................... 168 Az izraeli naptár......................................................................................... 178 A mózesi szövetség és hűbérúri megállapodások...................................... 192 A szent sátor alaprajza............................................................................... 207 Az áldozatokkal kapcsolatos szertartások......................................... 236–239 A törzsi táborok elhelyezkedése................................................................ 308 Az izraeliek vonulásának törzsi rendje...................................................... 309 A kémek útja Kánaán kikémlelésére.......................................................... 325 Kiegészítő étel- és italáldozatok................................................................ 327 Mózes származása Lévitől......................................................................... 349 Ünnepi áldozatok....................................................................................... 350 A midjániaktól zsákmányolt állatok elosztása........................................... 354 A kivonulás lehetséges útvonala................................................................ 357 A lévitáknak szánt városok méretei........................................................... 359 A hat menedékváros................................................................................... 361

Előszó A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) olyan Szentírás-magyarázat, amelyet kizárólag a Dallasi Teológia tanárai írtak és lektoráltak. Elsősorban lelkipásztoroknak, lelki munkásoknak, bibliatanítóknak és olyan a Bibliát olvasó laikusoknak készült, akik nem elégednek meg a Szentírás felületes olvasásával, hanem szeretnének kézhez kapni egy rövid és megbízható, az egész Bibliát átfogó kommentárt.

Miért van szükség egy újabb bibliai kommentárra, amikor már eddig is olyan sok van forgalomban? (Magyar nyelven nem túl nagy a választék. – A ford.) Ez a kiadás – néhány jellegzetessége folytán – az eddigiektől eltérő bibliatanulmányozási segédeszközzé válhat.

Először: A Biblia ismerete kommentársorozatot egyetlen iskola, a Dallasi Teológia tanárai írták. Ez a két kötet következetesen értelmezi a Szentírást nyelvtani-történeti megközelítésben, a premillenista szemlélet alapján, amely a Dallasi Teológia jól ismert felfogása. Ugyanakkor a szerzők gyakran ismertetnek különböző álláspontú igemagyarázatokat és szemléleteket, ha ezek a véleménykülönbségek a bibliahű teológia keretein belül maradnak.

Másodszor: Ez az első kétkötetes kommentár, (magyarul nyolc kötetben jelenik meg) mely angol nyelven az új nemzetközi bibliafordításra (NIV – New International Version) épül, amit 1978-ban adtak ki. Az NIV széles körben elfogadott bibliafordítás, mely hűségesen és világos stílusban ülteti át a bibliai szöveget a ma beszélt angol nyelvre. A Biblia ismerete kommentársorozat tehát közvetlenül használható segédeszköz a személyes bibliatanulmányozásnál.

Harmadszor: E kommentár bizonyos jellegzetességei nem találhatók meg más hasonló műveknél. (a) A bibliai szöveg magyarázatában a szerzők kitérnek arra, hogy az adott könyv célja miként valósul meg, hogyan kapcsolódnak az egyes részek az egészhez, és melyek az előzmények, ill. a következmények. Ez a megközelítés segíti az olvasókat annak belátásában, hogy a bibliai szerzők miért éppen azt írták amit írtak, miközben a Szentlélek ihletése alapján szavakba öntötték mondanivalójukat. (b) A nehezen értelmezhető igeszakaszok, a bibliai kor különös szokásai, valamint az állítólagos ellentmondások alaposan átgondolva kerülnek megvitatásra. (c) A legújabb bibliakutatás eredményei is beépülnek ebbe a kötetbe. (d) Sok olyan héber, arám és görög kifejezést megemlít, mely fontos az adott igeszakasz megértéséhez. Ezek a szavak átírásra kerültek a latin ábécé szerint, azon olvasóink számára, akik nem 11

jártasak a bibliai nyelvekben. Azok is értékelik majd ezt a kiegészítést, akik ismerik az eredeti nyelvet. (e) Térképek, táblázatok és ábrák tucatjai gazdagítják a magyarázatokat. Ezeket közvetlenül a kapcsolódó igeszakaszoknál tüntettük fel, nem pedig a kötet végén. (f) Az egyes igeszakaszok magyarázatánál számos utalás található a párhuzamos igehelyekre.

Minden egyes bibliai könyv tárgyalásánál találunk bevezetést (ki a szerző, az írás helye, célja, egysége, stílusa, egyedi jellemzők), vázlatot, magyarázatot és bibliográfiát. A magyarázat összefoglalja az adott könyv nagyobb egységeit, és ezt követően részletesen magyarázza a bibliai szöveget versről-versre, sőt, gyakran kifejezésrőlkifejezésre. Az igehely, mely a bekezdés elején található, ill. minden bibliai idézet félkövér betűvel van szedve. A bibliográfiai utalások további tanulmányokhoz adnak javaslatot. Ezek közül nem mindegyik tanulmány egyezik teljes egészében a szerzők és lektorok véleményével. Az írók és a szerkesztők nem csak azokat a műveket tüntették fel, amelyeket forrásul használtak, hanem azokat is, melyek hasznosak lehetnek az olvasó számára.

Az Úr szó a héber YHWH kifejezés fordítása, melyre az angolban gyakran a Yahweh (magyarul Jahve) megjelöléssel is hivatkozunk. Az Ădónáy (magyarul Adónáj) kifejezés megfelelője az Úr. Ha ez a két név együtt fordul elő, mint Isten összetett neve, akkor „Mindenható Úr”-ként szerepel.

Az Ószövetségi kötet lektorai Kenneth L. Barker és dr. Eugene H. Merrill. Az NIV bibliafordítás egyik újszövetségi lektora, dr. Stanley D. Toussaint, az Újszövetségről szóló kötet javításánál segített. Elolvasta a kéziratokat, és hasznos javaslatokat fűzött hozzájuk. Munkájukat nagyra értékeljük. Köszönetet nyilvánítunk továbbá Lloyd Cory-nak a Victor Books kiadó lektorának, valamint Barbara Williams-nek, aki gondos szerkesztői munkájával segített az anyag tökéletesítésében. Köszönet illeti Myrna Jean Hasse-t, aki a munka összehangolásában vállalt oroszlánrészt, valamint azokat a gépírókat, akik a kéziratot szorgos munkával leírták a Scripture Press-nél, és a Dallasi Teológián.

Ez a kommentár a Biblia kifejtése, a Szentírás szövegének magyarázata, mely gondos exegézisen alapszik. Nem rendelkezik egy áhítatos könyv jellemzőivel, de nem törekszik arra sem, hogy a főbb témakörökről teljesen kimerítő szótani, nyelvtani és mondattani elemzést nyújtson a szövegben található, ill. egyéb háttér adatok alapján.

Kívánjuk, hogy e kommentár mélyítse el az olvasó igei látását, és világosítsa meg lelki szemeit (Ef 1,18) a Szentlélek tanító munkája révén.

Azért készült ez a könyv, hogy segítsen megérteni és értékelni a Szentírást, Isten ihletett Szavát, arra késztetve, hogy az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk (Jak 1,22), és amit megértettünk, azt adjuk át másoknak is (2Tim 2,2).

12

John F. Walwoord Roy B. Zuck

Előszó a magyar kiadáshoz Nagy öröm számunkra, hogy a magyar evangéliumi irodalom a teljes Bibliát átfogó kommentársorozattal bővül. Ezt, az eredetiben két kötetes kommentárt (Ó- és Újszövetség) Magyarországon nyolc kötetben jelentetjük meg (ebből öt az Ószövetséget és három az Újszövetséget magyarázza).

A Biblia ismerete kommentársorozat (Bible Knowledge Commentary) legfőbb erényei a következők: (1) A Szentírást tévedhetetlen egységként fogadja el. (2) Nem kerüli meg a nehezen érthető részeket és az állítólagos ellentmondásokat, hanem azokat tudományos igényességgel tárgyalja. (3) Teológiai szempontból egységes nézetet képvisel, mivel szerkesztői és írói mind a Dallasi Teológia tanárai.

Az angol eredetiben a szerzők a népszerű NIV bibliafordítást használják, melyhez a magyar új protestáns bibliafordítás áll legközelebb. Ezért az idézeteket rendre az 1975-ös, ill. az 1990-es fordításokból vettük. Ahol ettől – a szerzők gondolatainak hívebb visszaadása érdekében – eltértünk, ott azt külön jelöltük.

Reméljük, hogy ez a sorozat hasznos segédeszköz lesz mindazok számára, akik a Szentírás igazságait mélyebben szeretnék megismerni.

Budapest, 1997.

13

A héber és görög betűk átírása Héber betűk Mássalhangzók a

’

d

d

y

y/j

s

s

r

r

B

b

h

h

K

k

u

‘

c

ś

b

b

w

w

k

k

P

p

v

š

G

g

z

z

l

l

p

p

T

t

g

g

h

ḥ

m

m

x

ṣ

t

t

D

d

f

ṭ

n

n

q

q

A dáges fortét betűkettőzéssel jelöltük.

Vokalizáció hB*

báh

bá

B*

bo

B$

be

w)B

bó

bó

B%

bu

B+

bö/be

WB

bú

B%

bu

B#

be

HB`

báh

yB@

bé

B@

bé

B!

bi

aB`

bá

yB#

be

B!

bi

B&

ba

hB}

béh

yB!

bí

B^

ba

B(

bo

hB\

beh

B* )B

Görög betűk a,a/ b g d e z h,h/ q i k l m n

14

a b g d e z ē th i k l m n

x o p r s t u f c y w, w/ r& &

x o p r s t y ph (f) ch (kh) ps ō rh h

gg gk gx gc aij au* ei* eu* hu* oi* ou* ui&

ng nk nx nch (nkh) ai au ei eu éu oi ou hui

Bibliai mértékegységek

Súlymértékek Talentum (60 mina) mina (50 sekel) sekel (2 beka) pim (2/3 sekel) beka (10 géra) géra

34 0,6 11,5 7,6 6,0 0,6

kg kg g g g g

Hosszmértékek könyök arasz tenyér

kb.

0,45 m 23 cm 7 cm

Űrmértékek folyadékok mérésére hómer bat (1 véka) hín (1/6 bat) lóg (1/72 bat)

kb. 220 kb. 22 kb.

3,6 kb.

0,3

liter (régi számítás szerint 369 liter) liter (régi számítás szerint 36,9 liter) liter liter

Űrmértékek száraz anyagok mérésére kór (hómer, 10 véka) letek (5 véka) véka (héberül éfá) (10 ómer) mérték (héberül szeá) (1/3 véka) ómer (1/10 véka) marék (negyed kab) (1 kab =1/18 véka)

kb. 220 kb. 110 kb. 22 kb.

7,3 kb.

2,2 0,3

liter (régi számítás szerint 369 liter) liter liter liter liter liter

15

–9

­

–2Kir 24

–36

­

­

Kr. e.

586

Kr. e.

515 ­ fogság

­

Kr. e. 722

­ ­

Kr. e. 1406 Kr. e.

1399

Kb. Kr. e. 1350

–

Kr. e. 1446

­ kettészakad

Kr. e. 931

–11

Kr. e.

1051 Kr. e.

1011 Kr. e.

971

Kr. e. 1876

­

Kb. Kr. e. 430

Kr. e. 1051

Mózes első könyve Allen P. Ross

BEVEZETÉS Mózes első könyve a kezdetek könyve; drámai beszámoló az emberiség és a világmindenség eredetéről, a bűn betöréséről a világba, a bűn átkának katasztrofális hatásairól az emberre, és Isten tervének kezdeteiről, hogy magván keresztül megáldja a népeket.

A Biblia legtöbb könyve merít valamilyen formában Mózes első könyvének tartalmából. Ettől eltekintve is Mózes első könyvének anyaga és szépítgetés nélküli stílusa minden korban megragadta a biblia tudósok figyelmét.

Mint a bibliai igazság általában, ez a könyv is botránykővé vált sokaknak, akik a maguk előítéleteivel közeledtek hozzá, ellenezve minden természetfelettiséget. De azok számára, akik Isten Igéjének tartják, akik őt szolgálni akarják, Mózes első könyve a vigasztalás és az épülés forrása. Ők másképp közelítik meg a könyv kérdéseit és nehézségeit.

Mózes első könyvének nevei. A héber cím a könyv első szava: berésít, melynek fordítása „kezdetben”. Egyes Bibliák használják a Genezis nevet, mely a héber toledot szó görög fordításából ered, ami a könyv kulcsszava. Az 1Móz 2,4a-ban a Septuaginta fordításban ez áll: „ez a menny és a föld geneseós-áról szóló könyv”.

Mózes első könyvének szerzője. A Szentírás és a hagyomány egyaránt Mózesnek tulajdonítja mind az öt könyvet. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a legtöbb zsidót és keresztyént hosszú éveken át meggyőzzön, hogy Mózes első könyvét, a Pentateukosz (Mózes öt könyve) első tagját minden bizonnyal Mózes írta.

Valóban senki sem lett volna alkalmasabb ennek a könyvnek a megírására. Mivel „megtanították Mózest az Egyiptomiak minden bölcsességére” (ApCsel 7,22), ezért irodalmi ismeretei képessé tehették Izráel hagyományainak és írásos emlékeinek összegyűjtésére és e könyv összeállítására. Kapcsolata Istennel a Hóreben és egész életében útmutatást adhatott neki erre a feladatra. Mózes első könyve veti a teológiai és történelmi alapot az Egyiptomból való kivonuláshoz és a sínai szövetséghez.

A liberális teológusok mindazonáltal tagadják Mózes szerzőségét Mózes első könyve, de a négy másik könyv esetében is. Ez nem új keletű szemlélet; a keresztyén korszak elején a teológusok bizonytalankodtak abban, hogy vajon Mózes vagy Ezsdrás-e a Pentateukosz szerzője. De az a modern nézet, mely szerint Mózes öt könyvét számos forrásból állították össze, a racionalista szkepticizmus terméke. Benedict 17

1Móz Spinoza (Kr. u. 1632–1677) azt tartotta, hogy Mózes öt könyvét Ezsdrás írta, aki óriási hagyományanyagot használt fel (beleértve egyes Mózestől eredő hagyományokat is).

A Mózes öt könyve eredetére vonatkozó első többforrás-elmélet felállítását Jean Astruc (1684–1766) kísérelte meg 1753-ban. Előnyben részesítette azt az elméletet, hogy Mózes első könyvét két fő és számos kisebb forrásból rakták össze. A következő 124 év alatt a tudósok vitatták és továbbfejlesztették ezt a gondolatot, míg végül Julius Wellhausen (1844–1918) 1877-ben erőteljesen és részletesen újra megfogalmazta a forráselméletet.

Wellhausen négy irodalmi forrásra osztotta fel Mózes öt könyvét, amiket a J, E, D és P betűkkel jelzett. A J anyag (azért kapta ezt a nevet, mert elsősorban a Jahve [Jehova] nevet használja) szerinte a Déli királyságban íródott kb. Kr. e. 850-ben. Ez a könyv személyes, életrajzi és antropomorfikus volt. Prófétai jellegű etikát és teológiai gondolkodást tartalmazott. Az E (ezt azért nevezte így, mert elsősorban az Elohim [Isten] nevet használja) anyag az Északi királyságban íródott, szerinte kb. Kr. e. 750ben. Ez tárgyilagosabb volt, kevésbé foglalkozott etikai és teológiai megfontolásokkal, és jobban belemerült a konkrét részletekbe.

E nézet szerint, amit későbbi tudósok továbbfejlesztettek, ezt a két dokumentumot kb. Kr. e. 650-ben egyesítette egy ismeretlen szerkesztő. Ennek eredménye lett a JE. Ezt az összeállítást egészítette ki a D és P anyag. A D anyagot Hilkijjá alatt állították össze Kr. e. 621 táján, Jósiás reformjainak részeként. Ez a deuteronómista iskola végezte a Józsuétól egészen a Királyokig terjedő könyvek átdolgozását is. A P forrás (Ezsdrás és a Szentség Kódex, melyet úgy ismernek, mint H) eredete valamikor Kr. e.

570 és 445 közé tehető, és azt állítják róla, hogy a teokrácia, a nemzetségi táblázatok, a szertartások és az áldozatok eredetéről és intézményeiről szól.

Ezt a megközelítést a szöveg analitikus vizsgálata eredményezte, mely látszólag összeegyeztethetetlen nehézségekre mutatott rá. A liberális teológusok megfigyelték, hogy Isten neve változik (Jahve és Elohim). Nem tudták összeegyeztetni a párhuzamos történeteket (pl. Sára veszélyeztetése az 1Móz 12,10–20 és a 20. rész szerint).

Továbbá nyelvi különbségek is mutatkoztak, melyekről úgy tűnt, hogy egybevágnak a különböző források sajátosságaival (pl. a J a Sínai nevet használja, míg az E a Hórebet). Végül úgy tűnt, hogy a különböző teológiai nézetek összhangba kerülnek a különböző források keletkezési elméletével.

Ez a jól kidolgozott és megtévesztően szavahihető elmélet évtizedekig uralma alatt tartotta a tudományos világot. További információ végett lásd a következő könyveket: R.K. Harrison, Introduction to the Old Testament. Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans Publishing Co., 1966; Umberto Cassuto, The Documentary Hypothesis; és H. Wouk, This is my God. Garden City, N.Y.: Doubleday & Co., 1959. 312–320. o. J. Skinner könyve, a Genesis (International Critical Commentary. Edinburgh: T.& T. Clark, 1910) példa arra, milyen rossz hatást gyakorolt ez az elmélet Mózes első könyvének exegézisére.

A többforrás-elmélet kritikájának egyértelműen azzal kell kezdődnie, hogy ez az elmélet nem fogadja el azt, ami természetfeletti. E nézet képviselői úgy kezelték a

18

1Móz Bibliát, mintha csupán emberi könyv lenne és ezért megbízhatatlan volna. Elméleti megközelítésük antropomorf és evolúciós (szerintük a Mózes első könyvében látható monoteizmus (egyistenhit) emberi eredetű volt, mely fokozatosan fejlődött ki). A hegeli dialektikát használták fel annak kimutatására, hogyan alakult ki ez a tanítás, míg elérte végső „igazság” formáját.

Eltekintve alapvető előfeltételezésétől, mely aláássa a kijelentést, a kritikai megközelítés tele van problémákkal. Ezek egyike az egyetértés hiánya a négy forrást (J, E, P, D) illetően és azzal kapcsolatban, hogy mely igeszakaszok melyik forráshoz tartoznak. Egy másik probléma szubjektivitása. Túl gyakran fordul elő önmagába visszatérő érvelés. Pl. egy igeszakaszt a J forráshoz vezetnek vissza, mert gyakran használja a héber jálad szót („szül, előidéz”); ezért azt állítják, hogy a jálad kifejezés jellemző a J forrásra. Bár a megközelítésről azt állítják, hogy analitikus, mégis gyakran kikerülnek, kijavítanak vagy törölnek egy szöveget, ha az ellentmondásba kerülne ezzel a rendszerrel.

A régészeti felfedezések olyan anyagokat szolgáltattak, melyek nemcsak megkérdőjelezik a többforrás-elmélet feltevéseit, hanem színesebbé teszik Mózes öt könyve korabeli keretét. Kánaán földjén az ugarit irodalom (kb. Kr. e. 1400-ban) a kultikus kifejezések széleskörű elterjedésére utal (ezeket a P anyagnak tulajdonítják).

Ugyancsak találhatók benne költői kifejezések, ritka szavak, melyeket korábban késői eredetű „arámiizmusnak” tartottak, különböző istennevek és összetett nevek, valamint ismétlés is. A Szíriában nem régen felfedezett eblai táblák szintén nagyon korán dokumentálnak olyan neveket, helyeket és gondolatokat, melyek Mózes öt könyvében is megtalálhatók (vö. Giovanni Pettinato, The Archives of Ebla. Garden City, N.Y.: Doubleday & Co., 1981).

Keletebbre a nuzi táblák, melyeket 1925-ben fedeztek fel, és a mari táblák, melyek 1933-ban kerültek napvilágra, feljegyeznek sok olyan szokást és törvényt, melyek összehasonlíthatók a Mózes első könyvében leírt patriarchális elbeszélésekkel.

Bár ezek és sok más régészeti lelet nem „bizonyítják” a patriarchák (ősatyák) létezését vagy az elbeszélések korai keletkezését, meglehetősen jól illeszkednek Mózes öt könyvének anyagához és ahhoz, ahogyan az elbeszélés kibontakozik Mózes első könyvében. Az egyre gyarapodó régészeti leletek ismeretében egyre kevesebb dolog támasztja alá a szöveg későbbi keletkezését.

A formakritika, melynek úttörője az ószövetségi tanulmányokban Hermann Gunkel volt, felismerte a hagyományok régiségét (pl. hogy az 1Móz 1–11-et össze kell hasonlítani a Kr. előtti harmadik és második évezred sumér-akkád irodalmával, és hogy a patriarchák semmiféleképpen nem illenének bele a Krisztus előtti első évezred első felének asszír hátterébe). A formakritika igyekezett meghatározni a meglévő anyag mögötti irodalmi egységek műfaját, szerkezetét, környezetét és szándékát, hogy rekonstruálja az eredeti egységet és kapcsolatba hozza a szöveget az ókori Izráel népével.

Ez a módszer elkülöníti az irodalmi egységeket és gyakran követi a J, E, D, P források elrendezését. Ezután azonosítja az egység műfaját (pl. áldások, eskük, himnuszok, legendák stb.), és összehasonlítja a közös jellemzőket, a közös szókincset és a közös 19

1Móz szerkezeti felépítést. Ezután igyekszik elhelyezni az adott irodalmi egységet az ősi Izráel életében, hogy meghatározza eredeti célját. Ennek érdekében a formakritikának gyakran meg kell határoznia azt, hogy ezt az irodalmi egységet hogyan adták tovább.

Gunkel hatféle elbeszélésfajtát sorol fel Mózes első könyvében, mely az anyag korai költői, szájhagyományban élő állapotára utal. (Hermann Gunkel, Genesis.

Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht, 1922). Ezek: (a) etiológikus (pl. az elbeszélés elmagyarázza, hogy miért bűnös az ember), (b) etnológikus (pl. az elbeszélés elmagyarázza, miért igázták le Kánaánt), (c) etimológikus (pl. az elbeszélés megmagyaráz egy jól ismert nevet, mondjuk azt, hogy Bábel), (d) ceremónikus (pl. az elbeszélés elmagyarázza a szombatot), (e) geológikus (pl. az elbeszélés elmagyarázza, hogy Sodoma közelében miért található só) és (f) nem osztályozott típusok csoportja.

A formakritika sok értékes elemmel gazdagította az ószövetségi tanulmányokat. Általában óvatosabban bánik a szöveggel, gyakran a szöveg végleges, megszilárdult formáját vizsgálja. Hangsúlyozza az irodalmi típusokat és az ősi szájhagyományt, és ezzel kimutatja Izráel ősi irodalmának fejlődését.

Mindazonáltal a formakritika tudományára is gyakran jellemzők ugyanazok a gyenge pontok, mint a többforrás-elméletre. Az a feltételezés, mely szerint az irodalom természetesen fejlődött és nem természetfeletti módon, hamis következtetésekhez vezet: nevezetesen, hogy Izráel monoteizmusa politeizmusból fejlődött ki, a csodák későbbi magyarázatai az ősi eseményeknek, a feljegyzések pedig nem feltétlenül tartalmaznak tényleges történelmet.

Az a nézet, mely szerint bizonyos mondák léteztek mint egymástól különálló, szájhagyomány útján élő irodalmi egységek, mielőtt összegyűjtötték volna őket, helyes lehet bizonyos esetekben, de ezt nehéz lenne bizonyítani. Problémás az a nézet, hogy ezeket a szájhagyományokat szerkesztették és díszítették, míg el nem érték végső formájukat. A kritikai értelmezés gyakran ezeket a díszítéseket kiterjedt átformálásnak és a hagyomány újraértelmezésének tartja. Következésképpen a formakritikai exegézis nagy része az eredeti hagyomány rekonstruálására irányul – de ez a folyamat gyakran teljesen szubjektív és valószínűleg lehetetlen.

Mindazonáltal az exegézishez fontosak a formakritikában hangsúlyozott irodalmi egységek, irodalmi formák, a szerkezet és az ősi Izráel életkörülményei. Az exegézis a bibliai szöveg végső formájával foglalkozik, nem pedig a hagyományok leírás előtti lehetséges fejlődési fokaival. (További információ végett lásd Gene Tucker, Form Criticism of the Old Testament. Philadelphia: Fortress Press, 1971.)

A formakritikából a Pentateukosz tanulmányozásának számos ága fejlődött ki.

Legfigyelemreméltóbb ezek közül a hagyománykritika. Sok teológus kritizálta a régi irodalmi analitikus megközelítést (J E, D, P) különböző nézőpontból. Azt tartották, hogy szükség van egy átfogó analitikai megközelítésre – mely figyelembe veszi a szájhagyományt, az összehasonlító mitológiát és a héber pszichológiát –, hogy felfedezzék, hogyan alakult ki és terjedt az izráelita hagyomány a kezdetekben.

Bár e nézet szubjektivitása nagy megosztottságot eredményezett a kritikusok között, az elmélet fő elemei a következők: A történetet emlékezetből adták tovább

20