Igehirdetés igei módon 1 20

Igehirdet茅s igei m贸don

robinson_indesign.indd 1

2013.11.22. 14:40:37

robinson_indesign.indd 2

2013.11.22. 14:40:37

Ige

hirdetés i módon

Az értelmező igehirdetés kidolgozása és előadása

Haddon W. Robinson

robinson_indesign.indd 3

2013.11.22. 14:40:37

Copyright © 1980, 2001 by Haddon W. Robinson Originally published in English under the title Biblical Preaching

by Baker Academic a division of Baker PublishingGroup, Grand Rapids, Michigan 49516, U.S.A. All rights reserved.

Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu Fordította: Hargitai Róbert Borító és tördelés: Zboray Szilárd Felelős kiadó: Monty Taylor A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-963-9390-91-1

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2013

robinson_indesign.indd 4

2013.11.22. 14:40:38

Azoknak a férfiaknak és nőknek, akik vasárnap reggelenként szent találkozóra mennek. Ámító hangoktól megzavartan, az élet ejtette sebeiket nyalogatva, jelentéktelen dolgok miatt aggódva – de mégis: jönnek, hogy Isten szavát hallják, amely megvilágítja körülményeiket. És azoknak, akik ezt a szót közvetítik, akár most, akár a jövőben.

robinson_indesign.indd 5

2013.11.22. 14:40:38

robinson_indesign.indd 6

2013.11.22. 14:40:39

T a rta lo m Előszó a második kiadáshoz Előszó az első kiadáshoz

9 13

1 Az értelmező igehirdetés védelmében

17

2 Az alapgondolat

37

3 A hivatás eszközei I. lépés s Az alapige kiválasztása II. lépés s A textus tanulmányozása III. lépés s Az exegetikai alapgondolat megállapítása

59 62 68 75

4 A textustól az igehirdetésig IV. lépés s Az exegetikai alapgondolat elemzése

83 86

5 A nyílvessző és a cél 117 V. lépés s A homiletikai alapgondolat megfogalmazása 120 VI. lépés s Az igehirdetés céljának meghatározása 124 6 Az igehirdetések formái VII. lépés s E cél elérésének megtervezése VIII. lépés s A prédikáció vázlatának elkészítése

133 134 152

7 Száraz csontok megelevenítése IX. lépés s A prédikációvázlat kiegészítése

161 162

8 Kezdjük csattanóval, és fejezzük be határozottan!

X. lépés s A bevezetés és a befejezés elkészítése

193 194

9 A gondolat szavakba öltöztetése

215

10 Meggyőző igehirdetés Végszó

235 259

1. Függelék: A feladatok megoldása

265

2. Függelék: Kiértékelt igehirdetési példa

269

Irodalomjegyzék

robinson_indesign.indd 7

289

2013.11.22. 14:40:39

robinson_indesign.indd 8

2013.11.22. 14:40:39

E

lő s zó a m á s o d i k k ia d á s h o z

Húsz év telt el könyvem első megjelenése óta. Húsz év. Egy ember életét tekintve ez hosszú idő. Charles Dickens szavaival élve „derűs napok jártak, de viharosak is”. 1 A fájdalmas napok hatására új hangnem jelent meg igehirdetésemben – a bűnösökkel való együttérzés és Isten kegyelmének nagyra becsülése. Sajnos, ezt nem áll módomban belefoglalni könyvembe.

Az elmúlt húsz év során örömet és meglepetést okoztak nekem mindazok, akik megvették ezt a könyvet. Meggyőztem magam arról, hogy egyesek el is olvasták. A Denveri Hittudományi Főiskola (DS) és a Gordon–Conwell Hittudományi Főiskola (GCTS) általam oktatott hallgatóinak kötelező feladatként el kellett olvasniuk.

Ezek a csoportok kedvezően nyilatkoztak róla. Más oktatási intézmények hallgatói is felhasználták. Némelyikük volt olyan kedves, hogy írt nekem pár elismerő sort, vagy egy konferencián rám bukkanva elmondta, hogy a könyv útmutatást nyújtott az igehirdetéséhez. Olyan tapasztalt veteránok is elismeréssel szóltak róla, 1 „Két város regénye” c. művének kezdő szavai, ford. Bálint Mihály – a ford. megj.

9

robinson_indesign.indd 9

2013.11.22. 14:40:39

10

Igehirdetés igei módon

akik még a sötét középkorban tanulták az igehirdetést, és továbbképző tanfolyamon használták könyvemet. Örömmel töltöttek el ezek a visszajelzések.

Mi szükség van hát egy második kiadásra? Nos, az idők során változtam. Ma már idősebb és talán valamivel bölcsebb is vagyok.

Néhány dolgot világosabban látok, mint két évtizede. Alapvető eljárásom nem változott: egy prédikáció vagy gondolatokról szól, vagy semmiről. Amint azonban újra átolvastam ezeket az oldalakat, rájöttem, hogy hátborzongató képességem van a világos dolgok homályossá tételéhez. Ezért a könyv egyes részeit jelentősen átírtam, újra nekifutva a mondanivalómnak.

A hallgatói visszajelzések hatására az első fejezetek végén található feladatok egy részén is változtattam. Az eredeti szöveg helyenként túl bonyolult és elvont volt, és több bosszúságot jelentett a hallgatóknak, mint segítséget. Megpróbáltam jobb munkát végezni.

A szóhasználatomat igyekeztem a teológiámhoz igazítani. Isten nem a nemek szerint osztja szét ajándékait. A nők és a férfiak egyaránt képesek továbbadni Isten Igéjét, és felelősek is ezért.

Mindig is meg voltam erről győződve, de első könyvem szóhasználata határozottan férfipárti volt. 2 Hálámat fejezem ki azoknak a hölgyeknek a jóindulatáért, akik mégis használták a könyvemet.

Remélem, hogy ebben a kiadásban megnyilvánulnak a bűnbánatom gyümölcsei.

Az utóbbi húsz évben változott a kultúra. A televízió és a számítógép hatást gyakorolt arra, ahogy tanulunk és gondolkodunk.

Divatba jött az elbeszélő igehirdetés, ami azt tükrözi, hogy a televíziós kultúrában élő hallgatók képekben gondolkodnak. Ezúttal valamivel többet szóltam az elbeszélő igehirdetésről. Az induktív 2 Ezt leginkább az angol szöveg hímnemű névmásain lehetett érzékelni – a ford. megj.

robinson_indesign.indd 10

2013.11.22. 14:40:39

Előszó a második kiadáshoz

11

prédikációk is a történetekhez szokott kultúra hatását mutatják.

Bár húsz éve is írtam az indukcióról, a második kiadásban nagyobb hangsúlyt fektettem rá.

Az elmúlt húsz év során sokan írtak az igehirdetésről. Nemcsak a könyv végén található irodalomjegyzéket bővítettem ki és frissítettem föl, hanem több fejezet végén is javasoltam további irodalmat.

Az első előszóban fölsoroltam azokat az elismerésre méltó embereket, akik különösen nagy hatást gyakoroltak rám. Mindnyájukat ismét köszönet illeti. Szeretném megemlíteni köztük Scott Gibson barátomat is. Nagyra becsült munkatársam ő, aki maradandó nyomot hagyott az életemen. Sid Buzzell, Terry Mattingly és Don Sunukjian velem együtt tanította az igehirdetést a Gordon– Conwell aktív lelkészeknek szóló doktori képzésén. Miközben a program résztvevőit tanították, én is sokat tanultam tőlük. Örökké adósa maradok a nemes szívű és ragyogó elméjű Alice Mathews-nak, aki nemcsak értékes javaslatokkal gazdagított, hanem sok írói és előadói elfoglaltsága ellenére a kéziraton is órákat dolgozott. Tudom, milyen értékes az ideje. Szókratész egyszer megkérdezte egy egyszerű öregembertől, miért hálás a leginkább.

Az öreg azt felelte: „Azért, hogy annak ellenére, amilyen vagyok, olyan barátokat kaptam, amilyeneket kaptam.” Magam is így érzem.

Végül ismét köszönetet mondok feleségemnek, Bonnie-nak. Az együtt töltött ötven év során szíve nem veszített melegéből, és a szépsége sem halványult el. Rendkívüli asszony. Sosem tudtam túltenni magam azon, hogy engem választott férjéül.

robinson_indesign.indd 11

2013.11.22. 14:40:39

robinson_indesign.indd 12

2013.11.22. 14:40:39

E

lő s zó a z e l s ő k ia d á s h o z

Könyvek olvasásakor néha úgy gondoltam az előszóra, mint amit át kell ugrani. Egy rosszul megtervezett istentisztelet közös énekeire hasonlított. A szerző lökhárítóként alkalmazta, mielőtt rátért könyvének tárgyára.

Szerzőként azonban elengedhetetlenül szükségesnek tartom.

Nem kevés vonakodással írom ezt a könyvet, s az előszó alkalmat ad arra, hogy néhány fontos gondolatot leszögezzek. A homiletika irodalma bővelkedik ragyogó igehirdetőkben és kiváló tanítókban. Az embernek kétszer – s azután még kétszer – is meg kell gondolnia, hogy önmagát közéjük sorolja.

Az olvasó érthetően feltételezheti, hogy aki az igehirdetésről ír, az szükségképpen a szakma mesterének tartja magát. Ez azonban nem így van! Én is kivettem a részem a hamar elfelejthető igehirdetések elmondásából. Tudom, mit jelent küszködni egy igehirdetés elkészítésével, majd miután elhangzott, azt érezni, hogy mit sem tudok az igehirdetés művészetéről.

Ha valami képzettséget magaménak mondhatok, az abból ered, hogy jó hallgató vagyok. Az előadóteremben eltöltött két évtized 13

robinson_indesign.indd 13

2013.11.22. 14:40:39

14

Igehirdetés igei módon

alatt közel hatezer diák igehirdetését értékeltem ki. Barátaim azon csodálkoznak, hogy a száz és száz kezdő prédikátor akadozó első igehirdetéseit hallgatva még nem lettem ateistává! Őket hallgatva azonban megtanultam, melyek a hatékony igehirdetés elemei, és úgy hiszem, felismertem, mit kell tenni, s mitől kell óvakodni.

Mint a prédikátorok tanára, egy kicsit olyannak érzem magam, mint Leo Durocher. Míg baseball játékosként működött, átlagos eredménye számokban kifejezve nem volt sokkal nagyobb, mint ingének mérete, de edzőként számos sikeres csapatot vezetett.

Tanítványaim közül sokan váltak Isten Igéjének hatásos továbbadóivá, s ők biztosítanak afelől, hogy szolgálatukra némiképpen hatást gyakoroltam. Ők is tudják velem együtt, hogy a homiletikai szabályok önmagukban nem teremtenek jó igehirdetőket. A diáknak szüksége van némi tehetségre, és mi több, arra az olthatatlan vágyra, hogy az igeszakaszt az élettel hozza kapcsolatba. Richard Baxter megjegyezte egyszer, hogy a hivatásához tartozók közül nem találkozott olyan érdemes személlyel, akinek ne az lett volna az egyik legfőbb vágya, hogy lássa munkája gyümölcsét. Alapelveknek és szenvedélynek kell egyesülniük, mielőtt valami lényeges történne a szószéken. Ebben a könyvben tehát egy módszert nyújtok azok számára, akik igehirdetőnek készülnek, és azoknak a gyakorlottabb prédikátoroknak is, akik fel akarják frissíteni az alapokat. Remélhetőleg elég világosan fejeztem ki magam ahhoz, hogy azok a férfiak és nők is hasznát vegyék, akik nem szakmabeliként foglalkoznak az Ige tanításával. Ehhez az anyaghoz azonban az olvasó saját magát is hozzáadja – életét, meglátásait, érettségét, képzelőerejét, odaadását. Mint ahogy a hidrogén és az oxigén együtt vizet alkot, a vágy és az oktatás együtt hozza létre Isten igazságának eredményes továbbadóit.

Tanári pályám elején nem gondoltam könyv írására. Szándékom mindössze az volt, hogy elegendő használható anyagot találjak ahhoz, hogy diákjaimnak tanácsot adhassak az igehirdetésre

robinson_indesign.indd 14

2013.11.22. 14:40:39

Előszó az első kiadáshoz

15

való felkészüléshez. Elszánt igyekezetemben, hogy valami értelmeset tudjak mondani, széleskörűen olvastam. Nem is tudnám felsorolni mindazokat, akik iránt lekötelezve érzem magam. H. Grady Davisnek például különös hálával tartozom. Miközben kerestem az utat, a könyve rám talált! Lehetséges, hogy ő nem ismerne el semmiféle kapcsolatot e könyvemmel, ám Az igehirdetés terve című műve nagyon serkentően hatott a gondolkodásomra.

Számtalan egyéb forrásból merítettem – némelyik ugyan már feledésbe ment, de nem szándékosan.

Hálával tartozom többek között azoknak a hallgatóimnak, akik kérdéseket tettek fel, melyekre kénytelen voltam válaszolni, s akik tapintatosan tudomásomra hozták, ha nem fogalmaztam elég világosan. Egykori munkatársaim, a Dallasi Teológiai Főiskola (DTS) tanárai is sokkal többet nyújtottak nekem, mint ők maguk gondolnák. Duane Litfin, John Reed, Mike Cocoris, Elliott Johnson, Harold Hoehner és Zane Hodges, hogy csak néhányat említsek, olyanok, akik teljes elméjükkel szeretik Istent, és nem haboznak kimondani, amit gondolnak. Bruce Waltke, a Regent College professzora több mint húsz éven át óriási hatást gyakorolt életemre, s az élettel kapcsolatba hozott elméleti tudomány tekintetében példaként áll előttem. Mivel ők és sokan mások mély hatással voltak rám, e könyv gyengeségeiért is jócskán vállalniuk kell a felelősséget!

Nancy Hardin külön említést érdemel. Nem csupán a kézirat elkészítésében és legépelésében segített, de az időm beosztása fölött is éberen őrködött, hogy alkalmam legyen az írásra. És természetesen Bonnie, a feleségem! Milyen sokat is köszönhetek neki! Csak ő tudja e sorokat olvasva, mennyi mindent tett értem. S csupán én tudom, milyen mély hatást gyakorolt eddigi életemre.

Most, hogy a bevezetés elkészült, nekiláthatunk a feladatnak.

Mindenki, aki fogékony az Igére, tisztában van azzal, mennyire le-

robinson_indesign.indd 15

2013.11.22. 14:40:39

16

Igehirdetés igei módon

nyűgöző az Ige szolgálata. Matthew Simpson Lectures on Preaching (Előadások az igehirdetésről) című könyvében helyére teszi a prédikátort: „Trónja a szószék; Krisztus helyén áll; üzenete Isten szava; körülötte halhatatlan lelkek; a Megváltó, bár láthatatlanul, de mellette áll; a Szentlélek a gyülekezet felett lebeg; angyalok nézik a látványt, menny és pokol várja az ügy kimenetelét. Micsoda as�szociációk, milyen hatalmas felelősség!” 1

1 (New York: Phillips & Hunt, 1879), 166. o.

robinson_indesign.indd 16

2013.11.22. 14:40:39

1

A z é rt e l m e ző i g e h i r d e t é s védelmében

Ez a könyv az értelmező igehirdetésről készült, de lehet, hogy nem lesz túl nagy kereslete. Nem mindenki ért egyet azzal, hogy az egyháznak sürgősen szüksége van az értelmező igehirdetésre – vagy éppenséggel bármilyen igehirdetésre. Egyes körökben elterjedt vélemény, hogy az igehirdetést egyszerűen mellőzni kellene. Eljárt felette az idő, melynek ujja most más, „hatásosabb” és korszerűbb módszerek és szolgálatok felé mutat.

Az igehirdetés leértékelődése Ha magyarázatot szeretnénk nyújtani az igehirdetés alacsony értékelésére, az mindennapi életünknek majd minden területére elvezetne bennünket. Az igehirdetőkről alkotott kép megváltozott – többé nem tekintik őket a közösség intellektuális vagy lelki vezetőinek. Kérjük csak meg a templom padjaiban ülőket, hogy jellemezzenek egy prédikátort, s ez a leírás nem biztos, hogy hízelgő lesz. Kyle Haselden szerint a lelkipásztor gyakran olyan benyo17

robinson_indesign.indd 17

2013.11.22. 14:40:39

18

Igehirdetés igei módon

mást kelt, mint a nyájasság megtestesítője, aki igyekszik mindenkinek a kedvében járni „mint a szimpatikus, mindig segítőkész kis cserkész, az idősebb hölgyek kedvence, aki a fiatalabbakkal szemben kellőképpen tartózkodó, a fiatalok apafigurája, a magányosok társa, s a teadélutánok és az ünnepi vacsorák megnyerő felvidítója.” 1 Amennyiben ez a kép megfelel a valóságnak, ha kedvelik is a prédikátort, bizony nem tisztelik.

Emellett túlkommunikált társadalomban kerül sor az igehirdetésre. A tömegkommunikációs eszközök naponta százezernyi „üzenetet” záporoznak ránk. A televízióban és a rádióban nap mint nap találkozunk azokkal a rikkancsokkal, akik az adások anyagi támogatói által sugalmazott szavakat közvetítik evangélistához illő buzgósággal. Ebben a közegben a prédikátor is úgy hangozhat, mint valami újabb reklámügynök, aki – John Ruskin szavaival – „az élet és halál tanaival játszik színházi trükköket”.

Talán még ennél is jelentősebb az, hogy egyes igehirdetők is úgy érzik, megfosztották őket a tekintélyt parancsoló üzenettől. A modern teológia nagy része nem nyújt számukra többet, mint szent sejtéseket, s joggal gyanakodhatnak arra, hogy a padokban helyet foglaló entellektüel sokkal inkább hisz a tudományos irodalomban, mint az igehirdetés alapigéjében. Ezért vannak olyan igehirdetők, akik számára a kommunikációs divatszeszélyek fontosabbá válnak, mint maga az üzenet. A multimédiás prezentációk, videofilmek, beszélgetős alkalmak, villogó fények és modern zene egyaránt lehetnek az egészség vagy a betegség jelei. Kétségtelen, hogy a modern technika előnyös lehet a kommunikáció szempontjából, ugyanakkor átveheti az üzenet helyét; a meglepő és a szokatlan sokszor az üresség álcázását szolgálja.

1 Kyle Haselden, The Urgency of Preaching (Az igehirdetés sürgőssége), 88–89. o.

(Az irodalomjegyzékben megtalálható könyvek részletes bibliográfiai adatai nem szerepelnek a lábjegyzetekben. A szövegben szereplő bibliográfiai adatok sem ismétlődnek a lábjegyzetekben.)

robinson_indesign.indd 18

2013.11.22. 14:40:39

Az értelmező igehirdetés védelmében

19

A gyülekezet egy rétegét jobban vonzza a szociális tevékenység, mint a beszéd és az odafigyelés. Mire jók a hit szavai – kérdezik –, ha a társadalomnak a hit cselekedeteire van szüksége? Az ilyen beállítottságú emberek úgy ítélik meg, hogy az apostolok megfordították a sorrendet, amikor elhatározták: „Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál” (ApCsel 6,2). Az „aktivizmus” korában szerintük időszerűnek tűnik inkább így mondani: „Nem helyes, hogy az asztaloknál való szolgálatot elhanyagolva az Isten Igéjét hirdessük!”

Az igehirdetés védelmében Az igehirdetők és az igehirdetés leszólása ellenére aki komolyan veszi a Bibliát, annak nem szabad végleg mellőznie az igehirdetést.

Az újszövetségi írók szerint az igehirdetés az az esemény, amely által Isten munkálkodik. Péter például emlékeztette olvasóit, hogy „nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által” (1Pt 1,23). Hogyan kezdett hatni életükre ez az ige? Péter megmagyarázta: „Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek” (1,25). Az igehirdetés által nyerték el Istentől megváltásukat.

Pál író volt. Tollából származik az Újszövetség leveleinek többsége, s ezeknek is az élén áll a Római levél. Ha a történelemre gyakorolt hatása alapján ítéljük meg, kevés irat veszi fel vele a versenyt. Ám amikor Pál megírta ezt a levelet a római gyülekezetnek, megvallotta: „Szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által” (Róm 1,11–12). Pál felismerte, hogy egyes szolgálatok elengedhetetlen feltétele a személyes kapcsolat, melyet még egy ihletett levél olvasása sem helyettesíthet. „Azért szívem szerint kész va-

robinson_indesign.indd 19

2013.11.22. 14:40:39

20

Igehirdetés igei módon

gyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok” (1,15). A hirdetett igén keresztül olyan erő árad, amelyet még az írott ige sem helyettesíthet.

A thesszalonikabeliek lelki múltjára visszaemlékezve Pál azt írja: „...miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát” (1Thessz 1,9–10). Ez a fordulat annak volt a következménye, mondja magyarázatként az apostol, hogy „amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek” (2,13). Pál számára az igehirdetés nem a vallási kérdések megvitatását jelentette. Ehelyett úgy tartotta, hogy maga Isten szól a prédikátor személyiségén és üzenetén keresztül, hogy szembenézzen az emberekkel, és magához vonja őket.

Mindez megmagyarázza, miért biztatta Pál fiatal prédikátortársát, Timóteust, hogy „hirdesse az igét” (2Tim 4,2). „Hirdetni” annyit jelent, mint „kikiáltani, híresztelni, figyelmeztetni”. Az igehirdetőnek szenvedélyes buzgósággal kell átadnia üzenetét, hogy megindítsa a lelkeket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szószékről elhangzó minden szenvedélyes felszólítás mögött isteni tekintély rejlik. Az igehirdetőknek az Igét kell kikiáltaniuk. Ami ennél kevesebb, az nem üti meg a keresztyén igehirdetés mértékét.

Az értelmező igehirdetés szükségessége Az igehirdető a szószéken azzal a hatalmas kísértéssel áll szemben, hogy olyan üzenetet szóljon, amely nem szentírási alapokon áll – egy politikai rendszert (jobb- vagy baloldalit), közgazdaságtani elméletet, új vallásos filozófiát, régi vallásos jelszavakat vagy pszichológiai irányzatokat népszerűsítsen. Akármilyen színesen és

robinson_indesign.indd 20

2013.11.22. 14:40:39