You are mine Text copyright @ 2001 by Max Lucado Illustrations @ 2001 by Sergio Martinez Published by Crossway Books a publishing ministry of Good News Publishers Wheaton, Illinois 60187, U.S.A. This edition published by arrangement with Good News Publishers All rights reserved Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A tel: (1)350-7201 e-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu A member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Fordító: Ficsor Lilla A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.
ISBN: 978-963-9390Budapest, 2009 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány
Royce ĂŠs Rube Carrigannak: Isten nem szerethetne titeket jobban, mint most!
Pancsinelló Manófalván élt. Ő is fából készült, mint a többi famanó. Őt is Éli, a fafaragómester faragta, mint a többi famanót. És ő is követett el ostobaságokat, mint a többi famanó. Például amikor elkezdett dobozokat és labdákat gyűjtögetni. Az úgy volt, hogy Nyúlánk vett egy új dobozt. Másoknak is volt doboza, de az övé új volt. Nyúlánknak nagyon tetszett az új szerzeménye. Úgy gondolta, ez a faluban fellelhető összes doboz közül a legklasszabb. Csak úgy csillogott, villogott. Nagyon büszke volt rá. Talán túlzottan is büszke. Fel-le masírozott vele az utcákon, csak hogy minél több famanónak eldicsekedhessen vele. „Láttátok már az új dobozomat? – kérdezte a mellette elmenőket. – Szeretnétek megsimogatni?”
5
Pancsinellóhoz is odament, és cukkolni kezdte: „Ugye milyen klassz lenne, ha neked is lenne egy új dobozod?” Pancsinellónak nagyon megtetszett Nyúlánk doboza, és elkezdett egy saját doboz után sóvárogni. Nyúlánk meg úton-útfélen a dobozával dicsekedett, és azt gondolta, hogy ő sokkal jobb, mint a többi famanó, hiszen neki van egy új doboza. Fürge, egy másik famanó, nem értett vele egyet. „Az én dobozom is van olyan, mint Nyúlánké” – mondta, miközben az út túloldalán ő is a dobozát mutogatta a famanóknak. Fürge doboza ugyan nem új volt, de egy kicsit nagyobb volt, egy kicsit fényesebb volt. És ez egy kicsit több volt, mint amit Nyúlánk el tudott viselni. Nyúlánk nagyon csúnyán nézett Fürgére. Aztán hirtelen egy jó ötlete támadt. Beugrott egy boltba, és vett magának egy labdát. Így neki most több játéka volt, mint Fürgének. Egy doboza, plusz egy labdája. Amikor Fürge ezt meglátta, összehúzta a szemöldökét. „Nehogy már én maradjak alul!” – gondolta. Vett két labdát. Fülig érő szájjal, két labdával és egy dobozzal vonult Nyúlánkhoz, és nagy vigyorral az arcán odaszólt neki: „Nekem több van, mint neked!”
7
Szinte még be sem csukta a száját Fürge, amikor Nyúlánk már a boltban volt, és vett egy újabb dobozt. Aztán Fürge ugrott be, és vett még egy labdát. Utána meg Nyúlánk vett egy labdát, Fürge meg egy dobozt. Labda. Doboz. Labda. Doboz. Nyúlánk. Fürge. Fürge. Nyúlánk. És ez így ment egész nap. Akkor rögtön még leállíthatta volna valaki. Igazából a polgármester meg is próbálta. „Hogy lehettek ilyen buták? – kérdezte tőlük. – Kit érdekel, melyikőtöknek van több játéka?” „Csak féltékeny vagy, mivel neked egy sincs!” – mondták neki. „Én, féltékeny?! Rátok?! Ha-ha-ha!” De pár percen belül a polgármester is sorban állt a pénztárnál, karja tele dobozokkal és labdákkal.
9