Béküljünk ki 1 20

Béküljünk k i!

Fűtő Rober t

Béküljünk ki! …de hogyan?

F ű tő R obeRt

Fűtő Robert

Béküljünk ki! …de hogyan?

Fűtő Robert

Béküljünk ki! …de hogyan?

Copyright © 2011 Robert Fűtő All rights reserved.

Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: +36 (1) 350-7201 www.kiakonyvek.hu Borító, kiadványterv és tördelés: Crætive Grafikai Műhely, Pécs Felelős kiadó: Monty Taylor A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-963-9390-79-9

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2011

Tartalom Bevezetés / 9 Gondolkodjunk… a házasságról! / 15 1. fejezet – Házasság a teremtéskor / 21 Ahogy lenni kellene.

2. fejezet – Házasság a bűneset után / 33 Azután történt valami szörnyű.

3. fejezet – Megváltás I. / 63 A házassági kapcsolat gyógyulása 4. fejezet – Megváltás II. / 83 A házassági kapcsolat újra alapozása 5. fejezet – Megváltás III. / 107 Konfliktusok megoldása, egymás újra megtalálása 6. fejezet – Házasság a mennyben? / 133 Függelék Hogyan formálja Isten a jellemünket a házasságon keresztül? / 135 Hogyan készüljünk fel a házasságra? / 157 Kincsek a Példabeszédekben / 165 Filmajánló / 169

Ajánlás Fűtő Robert: Béküljünk ki c. könyvéhez Fűtő Robert könyve szinte egyedülálló hazánkban a házasságról szóló bibliai szemléletű irodalom kínálatában.

Az utóbbi néhány évtizedben örvendetesen megnőtt a hasonló témájú kiadványok száma. Erre szükség is van, hiszen a házasságkötések számának csökkenése és a válások számának növekedése fenyegető méreteket ölt – hitvalló keresztyének körében is. A legtöbb házasságról szóló könyv azonban azt mutatja be (a Biblia alapján!), hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén házasságnak.

Az olvasmányaiktól is segítséget remélő feleségek és férjek azonban ettől könnyen kétségbeesnek, mert megállapítják, hogy az ő házasságuk soha nem lesz ilyen tökéletes.

Ez a könyv nem elérhetetlen célt tűz ki az olvasó elé, hanem Isten kegyelmére mutat rá.

Félelem nélkül és reménnyel telve járulhatunk a „kegyelem trónusához” házastársunkkal együtt, hogy megértsük és elfogadjuk egymást – ahogyan Isten is megért és elfogad minket. A felismert és elfogadott kegyelem vezet rá mindkettőnket a megszentelődés „keskeny útjára”.

A Szerző evangéliumi teológiai szemlélete és gazdag lelkigondozói tapasztalata „házasságra lép” ebben a könyvben, amelyet jó szívvel ajánlunk mindazoknak, akik az Úrban békességet lelve törekszenek egymással is minden alkalommal megbékélni.

Dr. Pálhegyi Ferenc

Bevezetés „Béküljünk ki!” „Híres” szavak ezek, amelyek minden párnak ismerősen csengenek. De hogyan lehet kibékülni? Senkinek nem kell megtanítani, hogyan kerüljön konfliktusba, hisz az belülről fakad. Azt viszont tanulnunk kell, hogyan tudunk kibékülni, mert ez nem jön magától.

A felmérések szerint napjainkban ritka az olyan pár, aki hosszú távú, boldog házasságra számít. Sok ismerősünk egyedülálló, élettársi kapcsolatban él, vagy éppen már túl van egy váláson. Az őket körülvevő tönkrement kapcsolatokat látva sajnos sok fiatal szkeptikussá vált, és eleve nem reménykedik abban, hogy valaha is boldog házastársi kapcsolatban élhet. Mivel a legtöbben otthon sem láttak jó példát a konfliktusok kezelésére, védtelenül, és a szükséges ismeretek és készségek nélkül állnak a problémák előtt. Sok pár félelemmel és szorongva gondol arra, hogy az ő házassága is hajótörést szenved majd a konfliktusok tengerében.

Hiszem, hogy ezekben a nehéz időkben életmentő lehet a Szentírás idevágó tanításainak újragondolása, amely a pszichológia felfedezéseit is felhasználva valóságos reményt és gyógyulást adhat a házaspárok számára. E könyv célja, hogy ötvözve a teológiai és pszichológiai ismereteket, fiatal házasoknak, illetve házasulandó pároknak nyújtson segítséget abban, hogyan lehet egy-egy konfliktus után helyreállítani a kapcsolatot, sőt egymást tiszta szívből újra szeretni.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy más szemmel nézzük a konfliktust. Meg kell tanulnunk egy másik ­szemszögből is látni a helyzetet. A lovaskocsik korában élő Charles 9

Spurgeon, híres angol igehirdető ezt mondta egyszer: „A jó utak elaltatják az utazót.” Ma, amikor ezeket a sorokat írom, 16 éve élek házasságban. Ha visszatekintek az útra, amit ez alatt az idő alatt feleségemmel, Tündivel megtettünk, eszembe jut az a sok „bucka”, amin együtt bukdácsoltunk át, főleg az első időkben. Nagyon különböző kulturális és családi háttérből származunk. Tündi Magyarországon nőtt fel, egy kisvárosban Békés megyében, én pedig St. Louisban, egy amerikai nagyvárosban. Bár nagyon szeretem a magyar konyhát, itt is vannak köztünk különbségek, pl. én a káposztás tésztát borssal szeretem, Tündi pedig cukorral. Túl a férfi-női különbségeken, a személyiségünk és érdeklődési körünk is nagyban eltér.

Ezek a különbözőségek, és a bennünk lakozó bűn számos konfliktus forrásává vált, göröngyössé tette közös utunkat.

Isten soha nem ígérte, hogy sima utat készít számunkra, de azt igen, hogy az Ő Szent Lelkét adja kísérőnkül, és betölt bennünket szeretetével és békességével. A göröngyös utak az Úr eszközeként szolgálnak arra, hogy a jellemünket formálják, és megtanítsanak bennünket Őbenne bízni, és egymást ennek ellenére is szeretni. Könnyű békességért imádkozni, de valójában sima utakat szeretnénk. Isten nem mindig ad könnyű utat, és nem mindig simítja el a buckákat, ugyanakkor a nehézségekhez az Ő békességét és szoros közelségét ajándékozza nekünk. Ez a könyv Isten hűségéről és jóságáról tesz bizonyságot azokon a leckéken keresztül, amelyeket Ő tanított nekünk az elmúlt években.

Az utóbbi tíz évben a Magyar Bibliai Házassággondozó Szolgálat tagjaként ezeket a tapasztalatokat sokszor megosztottam már különböző házassági konferenciákon és magyarországi gyülekezetekben.

10

Az évek során lassan rájöttem, hogy a konfliktusok az Úr eszközei, amelyeket szuverén módon használ arra, hogy formálja jellemünket. Habár konfliktusaink a bűneset következményei, csakúgy, mint a szenvedés, Isten ezeket mégis jóra használja, ha Őbenne bízunk. A konfliktusokat nem kell keresni, de félnünk sem kell tőlük. Meg kell tanulnunk, hogy ne kerüljük el őket, de ne is legyünk bűnös módon kezdeményezői azoknak. Egri Lajos A drámaírás művészete című csodálatos könyvében hangsúlyozza a konfliktus pozitív szerepét. A konfliktust „minden írás szívdobbanásaként” említi. Könyvében, amelyet hollywoodi írók is széles körben felhasználtak, a konfliktus legfontosabb elemeinek tanításával segítséget nyújt a fiatal szerzőknek abban, hogyan írjanak izgalmas drámákat és forgatókönyveket: „Amikor felolvasod írásodat valakinek, kérd meg arra, hogy mondja meg, melyik pillanatban kezdte fárasztani vagy untatni a mű.

Ez ugyanis a konfliktus hiányát jelzi; a konfliktus hiánya pedig holttá teszi az írást, azt mutatja, hogy rosszul formáltad meg jellemeidet.” Azért unalmas az életben csakúgy, mint a moziban, ha konfliktus nélkül marad egy helyzet, mert igazán csak a konfliktusban lehet megismerni valakinek a jellemét. A bűn és a bennünk levő szégyenérzet miatt rejtőzködni próbálunk. Csakis a konfliktus feszültségében, vagyis külső erő hatására „kényszerülünk felfedni önmagunkat”. Konfliktusok nélkül idegenek maradunk egymás számára. Konfliktus nélkül soha nem kényszerülünk arra, hogy küzdjünk, növekedjünk, változzunk. Azt állítja, hogy „a konfliktus az az elemi erő, amely robbanások láncolatát indítja el.” Egri Lajos segít megérteni, hogy a konfliktusok által mélyülnek kapcsolataink, és általuk ismerhetjük meg igazán saját magunkat, és egymást is.

11

Tehát nem az a baj, hogy konfliktusaink vannak, hanem az, ha nem tudjuk kezelni azokat, vagy megpróbálunk mindent a szőnyeg alá söpörni. Meg kell tanulnunk szembenézni a nehéz helyzetekkel, és szeretettel átitatva megbeszélni és kezelni azokat. Ezt a könyvet azoknak írtam, akik úgy érzik: nagyon frusztráltak a házasságukban és mélyen csalódtak a párjukban. Lehet, hogy hiába jelzed a nehézségeket a házastársadnak, semmi nem változik. Emiatt kezded elveszíteni a reményt, hogy valaha is jobb lesz a házasságotok. Esetleg abba fáradtál bele, hogy a párod soha nem fogadott el olyannak, amilyen vagy, emiatt folyton kritizál és indulatosan viselkedik veled. Eleged van az egészből, és legszívesebben elmenekülnél. Ha valamelyik hozzáállás jellemző rád vagy a házastársadra, imádkozom azért, hogy Isten használja ezt a kis könyvet, hogy megerősítse a szíveteket, s ezáltal visszanyerjétek Istennek a házassággal kapcsolatos gyönyörű tervéről alkotott elképzelését. Legyen ez a könyv Isten békességének és gyógyításának eszköze az Úr kezében sok házaspár számára! Hiszem, hogy egyénileg meggyógyulunk, nem csak azért, mert több tudást szereztünk, hanem azért is, mert megerősödött a hitünk.

Szükségünk van mindkettőre: több világosságra (tudásra) és több tűzre (hitre).

Elsősorban és legfőképp Istennek szeretnék hálát adni Tündi és irántam való hűségéért és szeretetéért, és azért, hogy Ő az, aki összeforraszt bennünket. Ő adja számunkra Lelkét, és megtölt bennünket szeretettel. Ő a „harmadik személy” a házasságunkban.

Másodszor, hálát adok az Úrnak feleségemért, Tündiért, aki olyan sok mindenben kiegészít engem. Köszönöm, 12

Tündi, a hűségedet, kitartásodat mellettem. Mert az ellentétem vagy, teljessé és egésszé teszel engem. A közös életünk olyan, mint egy izgalmas és szép tánc, amelynek a megtanulása egy életen át tart. Igaz, hogy közben sok hibát ejtünk, de lassan-lassan mégiscsak fejlődünk.

Ez a könyv nem jelenhetne meg magyarul Kiss Réka, Komlósi Erzsébet, Metzing Árpád, Szabó Beatrix, TölgyesBusz Emese fordítók magas színvonalú munkája nélkül. Hálával tartozom Némethné Udvardi Judit kitűnő szerkesztői munkájáért, és Schauermann Tamás professzionális segítségéért a számítógépes grafikai munkában. Hadd mondjak köszönetet Sipos Szabolcsnak, Suhai-Szathmáry Tímeának és feleségemnek, akik sok fontos megjegyzéssel, javaslattal segítették a könyv érthetőségét. Végül köszönöm Monty Taylornak a kezdetektől nyújtott bátorítását és támogatását.

Megtiszteltetés és öröm volt számomra veletek dolgozni. Köszönöm, hogy a tudásotokat és tehetségeteket Isten dicsőségére használjátok.

Fűtő Robert Biatorbágy, 2011. június 17.

Gondolkodjunk… a házasságról!

Közel száz éve Henry Ford így fogalmazott: „A gondolkodás a legnehezebb munka a világon… valószínűleg ezért foglalkoznak vele oly kevesen.” Bármennyire is nehéz lelassulni és időt szánni a gondolkodásra ebben a rohanó világban, szükségünk van arra, hogy végiggondoljuk, mit tanít a Biblia a házasságról.

Annak érdekében, hogy önálló gondolkodásra képes keresztyénekké tudjunk válni, nagyon hasznos négy bibliai alapfogalmat szem előtt tartanunk: teremtés, bűnbeesés, megváltás és megdicsőülés1. Ezek a fogalmak segítenek, hogy növekedjünk a jó és rossz megkülönböztetésében (Zsid 5,14). Amikor részletesen foglalkozunk egy témával, ebből a négy irányból érdemes megközelítenünk. Sok hibát és fölösleges vitát elkerülhetünk, ha megtanuljuk a kérdéseket egészben látni, és megértünk másokat, akik nem értenek egyet velünk. Gyakran a másik félnek is igaza van, de csak egy oldalról szemléli a dolgot. A hívőknek mind a négy szempontból látniuk kell a kérdéseket. Az alábbiakban röviden összefoglalom ezt a négy nézőpontot, és hogy jobban megérthessük a témát, alkalmazzuk őket a házasság kérdéskörére is.

1 Albert M. Wolters Creation Regained (William B. Eerdmans Publishing Company, 1985)

15

Teremtés. Isten eredetileg a saját képmására teremtett minket, hogy imádjuk Őt és közvetlen kapcsolatban éljünk vele. Az Úr jelenlétében teljes volt a boldogság, a biztonság, s minden alapvető szükségletünkről gondoskodott. A teremtés azt az eredetileg jó világot és azt a rendet jelenti, ahogy a dolgoknak működniük kellene. Isten számtalan törvényszerűséget és szabályt helyezett ebbe a világba, amelyek a rendet hivatottak fenntartani, és tükrözik Isten bölcsességét, a szépséget és a harmóniát az élet minden területén. Ezek a törvényszerűségek mind a fizikai, mind a lelki világban jelen vannak (például az, hogyan kellene viselkednünk, vagy hogyan kellene beszélnünk egymással).

Az élet minden területe fontos Istennek, nem csak a lelkiek. Isten csodálatos világában minden valóságos felfedezés – legyen az természettudományos, matematikai vagy pszichológiai jellegű, akár hívő, akár hitetlen által –, mindmind Isten lenyűgöző bölcsességére és kreativitására mutat.

A bűnbeesésnél az történt, hogy fellázadtunk Isten ellen, s túl azon, hogy elveszítettük a kapcsolatot vele, a bensőnk is üres lett, s emiatt keressük alapvető lelki szükségleteinket máshol. Keresünk valamit vagy valakit, ami vagy aki által betölthetjük ezt az űrt. Bálványimádó szívünk miatt az összes kapcsolatunkra teher nehezedik. A bűnbeesés arra utal, hogy a dolgoknak milyennek nem kellene lenniük. Noha kezdetben minden jó volt, a gonosz és a bűn mindent eltorzított és tönkre tett, és a világot olyanná formálta, ami távol áll attól, amilyennek eredetileg kellett volna lennie. A gonosz jellemzője, hogy jó dolgokat istentelen célokra használ. Arra az alapvető kérdésre kell tehát először válaszolnunk: Hogyan torzította el a bűn az eredetileg 16

j­ónak teremtett dolgot, és vált az ez által rosszá? Nézzük a tánc, a zene és a nemi élet kérdéseit! Ezeket a dolgokat mind Isten alkotta, és mindegyik egy mélyebb rendről és szépségről tanúskodik. Megfelelő módon élve velük sok örömöt szerezhetnek nekünk és Isten dicsőségét szolgálhatják. A tánc és a zene nagyszerű közösséget teremthet, s lehetnek az ünneplés velejárói is. A nemi élet a házasságon belül a legintimebb és legörömtelibb érzelem-kifejezés a házastársak között. A bűn mindhármat megfertőzte az önzés által, mégsem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni, mondván, hogy eleve tisztátalan, bűnös és kerülendő dolgok. Sokkal inkább el kell mélyülnünk abban, hogy megkülönböztessük a jót a rossztól az élet minden területén, visszanyerve a dolgokat Isten dicsőségének.

Megváltás. Ez a kifejezés Jézus Krisztus személyére és munkájára utal. Ő elsősorban a Megváltó, aki meghalt bűneinkért, legyőzve a gonoszt, bűntelen, hibátlan életével és kereszthalálával. Ő valóságos hős és győztes. Végső soron ő a megoldás a problémáinkra. Természetesen számos más segítség is létezik mint eszköz, például a kommunikációs technikák, vagy az emberi természettel kapcsolatos pszichológiai felfedezések, mégis, személyes kapcsolatainkban soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy végső soron Jézus a gyógyír az alapvető problémánkra. Ahogy Ádám és Éva nem térhetett vissza az Édenkertbe, miután vétkeztek, nekünk sem szabad vis�szatérnünk csupán az elvekhez, és attól várni a segítséget, pl. „10 lépés a boldog házasság felé”. Nekünk minden nap a kereszthez kell mennünk, ahol megbocsátást nyerünk, irgalmat és kegyelmet kapunk. Csak Krisztusnál nyugszik 17

meg a ­lelkünk. Zsid. 4:16: „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” Ebben a tönkretett világban, elrontott kapcsolatainkban Jézushoz kell fordulnunk és benne bíznunk. Jézus nem csak jó tanító vagy erkölcsi példakép, akinek a nyomdokaiba próbálunk lépni, hogy megoldódjanak a gondjaink. Ő elsősorban és legfőképpen a mi Megmentőnk.

Megdicsőülés. Egy napon, az idők végén minden helyreáll majd. Ez a mi reményünk! Eljön az a pillanat, amikor nem lesz többé fájdalom, s Isten békessége és uralma kiterjed az egész világra. Isten már előre megmondta, hogy egyszer véget ér majd a világtörténelem. De a reménységünk hogyan befolyásolhatja a mindennapi életünket? Ahelyett, hogy passzívvá válnánk és kényelmesen hátra dőlnénk – merthogy úgyis minden rendbe lesz téve egyszer –, az igazi reménység ösztönöz minket a bátor cselekvésre. Ez bíztat minket arra, hogy merjünk kockázatot vállalni Isten dicsőségéért! Az igazi keresztyénség éppen hogy nem „altat, mint az ópium”, ahogy azt Marx Károly kijelentette!

Jézus Krisztusban már elkezdődött a helyreállítás, ami az Ő második eljövetelekor fejeződik majd be. Addig azonban egyfajta „már, de mégsem” feszültségben élünk: Jézus már kihozott bennünket a bűneinkből, de még sok olyan gonddal küzdünk, amire kizárólag az jelent majd megoldást, ha Ő visszajön az idők v­ égezetével. Életünk minden részét áthatja ez a „már, de mégsem” okozta feszültség. Ez az, ami megóv bennünket a bukások alkalmával a túlzott pesszimizmustól (sose lesz jobb), és sikereink alkalmával a túlzott optimizmustól (nálunk minden rendben van).

18