Az apostolok cselekedetei

is published l lris rranslarionof The Message of Acts first published in 1990 UK' by arrangementwith Inter-VarsityPress, Nottingham,

W. Stott.1990 l|ungarian edition @ Harmat KiadÓ, 2010 Fordította:Gulyás Melinda

Tartalomj egyzék

All rights reserved.Minden jog fenntartva' A Biblia ma sorozat elószava A szerzo elószava Idórendi táblázat

7 9 15

Bevezetés l. BevezetésLukácshoz (Lk l'l-4) 2' BevezetésAz apostolok cselekedeteihez (ApCsel I,l-5)

I7 30

A. Jeruzsálemben(1,6_6,,7) l.

2.

3.

4.

Ptink sdre várva(|,626) PtinkÖsd napjaQ,|-47) Kezdetétveszi az iildÖzés(3,l-4,3l) A sátán ellentámadásbalendiil (4,32-6,7)

3I

6r

94 il3

B. A világmissziríalapjai (6'8_12,24) (6,8-7,60) 5. IstvánvértanÍr

6.

7.

8.

9.

(8'l-40) FÍil p, az evangélista (9,1-3l) Saul megtérése (9'32_ll'18) Kornéliuszmegtérése Terjeszkedés ésellenállás(||,19_|2,24)

136 ls6 179 197 2t8

C. A pogányok apostola (|2,25-2l,l7) |0, Az elsó missziői ti(|2,25-|4,28) (l5,1-16,5) 1l. Ajeruzsálemiapostoligyíilés l2. MacedőniaimissziÓ(16'6-17'15)

234 262 2ttl

(|7,|6:4) l.]. Pál Athénban l4. KorinthusésEfezus(18,1*19,4l) l5. MégmindigEfezus(z0,I21,|7)

303 5^2.

L

348

D. Úton R ma felé(21,l8-28,3l) 16. Pál elfogatásaésvédekezése Q|,I8_23,35) |7, PáIa vádlottakpadján(24,|_2.6,32) 18. VégreRÓmában!Q7,|28,3|)

3',70 396 424

A Biblia ma sorozat elószava ,A Biblia ma sorozatolyan Ó- ésrijsz<ivetségiigemagyar ázatokbó|áll' ameIyek megírását hármas elgondolás vezére|le:a bibliai szÖveg pontos értelmezése, a mai élettel valÓ cisszefiiggéseinekfelmutatása, és az olvasmányosság.

Ezek a kÖnyvek tehát nem ''kommentárok'' a szÓ szigorri értelmében' hiszen a kommentár inkább a szÖveg megvilágítására, semmint a|kalmazására tcirekszik, ezértinkább tartozika kézikÖnyvek csoportjába' nem pedig a feldolgozások kÖzé.Ugyanakkor nem tartalmaznak o|yanfajta ,,igehirdetéseket''sem, amelyek a Szentírás komolyan vételénekrovására prÓbálnak modernek ésolvasmányosak lenni.

A sorozat szerzóinek kozÖs meggyózódése, hogy Isten ma is szÓl korábban kijelentett szava által, és semmi sem fontosabb a keresztény emberek élete,egészségeés nővekedése szempontjáből, mint az, hogy hallják' mit mond nekik a Lélek Isten ösi, mégis mindig modern igéjeáltal.

J. A. Motyer J. R. W. Stott a sorozatszerkesztók

A szerz elószava

Hála legyen IstennekAz apostolok cselekedeteiért!

Mennyivel szegényebb lenne nélkÍileazÚjsz vetség!Jézus életérólnégy beszámolÓt is olvashatunk, a korai egyházről azonbancsak ezt az egyet,Az apostolokcse|ekedetei éppenezértpőtolhatatlanszerepettciltbe a Bibliában.

Az apostoIok cselekedeteinek jelentósége Az apostolok cselekedeteielószor is azért fontos számunkra, mert t<irténelmi feljegyzés.Lukács a SzentlélekpiinkÖsdi kiáradásával kezdi e|beszélését' és a Lélekkel betÖltotthívó kÖztisség,,mézesheteiról''ír, mely idószaknak a zsidő vezetók ellenállása vetett váratlan véget.Ezután arrÓl az átmeneti idószakrÓl számol be, melynek során István mártírhalála,FtilÖp evangélizáciÓs szolgálata, Sau| és Kornéliusz megtérése, va|amlnt az elso gcirÖggytilekezet létrejtitteAntiÓkhiában megvetettea pogánymiszsziÓ alapjait. Ebból a nemzetkÓzi városbÓl ésgyi'ilekezetbólindu|t e| a keresztyénhittérítés a világ négy égtájafelé.Pál és Barnabás Ciprusban és Galáciában hirdettékaz tircimhírt;a jeruzsálemi apostoli gytíléselismerte a pogányok megtérését; EurÓpába (ígyAthénbaésKorinthusba is) a második' míg EÍbzusbaa harmadik missziÓs rit alka|mával jutott el az evangélium.

Pá|t ezek után letartÓztatták,majd bírÓsági tárgyalások sora ktivetkezett.A császárhoz fe|lebbezett,éshosszti tengeri utazást krivetóenjutott el RÓrnába' á|mai városába' Lukács ésaz apostol ritjai itt elválnak egymástÓl. Pált házi örlzetben tartották, s nem hagyhattael bére|t|akását,ám az evangé|ium hirdetésében nem korlátozhatták.Az apostolok cselekedeteiné|ktilncrtl alkothatnánk képetPál missziÓi ritjairÓl' és arrÓl sem lenne tudonl1tsrrrrk. hogy mikéntjutott el az oromizenet a RÓmai Birodalom stratégiailirrrltrs ságr1városaiba.

_ro ^SZERZÓ ELŐSZAVA Az apostolok cse|ekedeteiazért is fontos, mert ihletet meN,llistlt|szor, ritllctiirlk bc|ole. Kátvin ,'hatalmas kincs'lnek nevezte,l Martin Lloyd. .|tlrrcs1lcclig gy beszéltrÓ|a, mint ,,a |eglíraibbkonyv''-ról' majd hozzá. lcttc: ,.Arra biztatlak benneteket,hogy éljeteke kÖnyvben, ez ugyanis az Tény,hogy frissítoa Lélekbirodalmában!''2 liItlrlanrismertlegnagyszerríbb lr kcrcsztyén egyháznak a ttirténelem valamennyi korszakában hasznámagát az sgyiilekezettel, és igyekezett r.lrvá|t, amikor Összehasonlította nrcgragadnivalamit az akkor élthívek magabiztosságábÓl, le|kesedéséból, szemlé|etmÓdjábÓléserejéból.Mindazonáltal fontos,hogy a realitás ta|a;án rllaradjunk.Fennáll ugyanis a veszélye,hogy trilzottan romantikus színben |ássuk a korai egyházat, s ÍrgybeszéljiinkrÓ|a" mintha soha egyetlen szégyenfolt sem esettvolna rajta.Ez esetbenelkertilheti figyelmiinket,hogy az és osegyházban épprigye|ófordult versengés,képmutatás,erkÖlcste|enség eretnekség,ahogyan napjaink gytilekezeteibenis' Egy dolog mindenesetre bizonyos: a Szent|élekmegragadtaKrisztus népét,majd kibocsátotta óket, hogy tegyenektanírságothitiikról.

Az apostolok cs elekedetei szakirodalma Rendkíviili fontossága miatt Az apostolok cselekedeteiról tőmérdekktinyvet írtak, és lehetetlenválla|kozásba fog, aki valamennyit el akarja olvas. ní.JÓmagam tircimmelforgattam néhányrégené|tbibliamagyarázó muvét, akikrol manapság hajlamosak vagyunk megfe|edkezni.Gondolok itt példáu| Aranyszájír Szent János <itvenothomíliájára,melyek Kr. u. 400 kciriil munkájára, hangoztakel Konstantinápolyban,vagy Kálvin János kétkcitetes a XVIII. továbbá rrrclya XYI. századi Gent-benírődott.Ertékesnektalá|tam raa XIX. századi s,l,ázadiJohann Albrecht Bengel velós megállapításait, tahitról és éleslátásrÓ| gyogÓ princetoni nyelvész,J' A. Alexander ószinte rrírskod gondolatait,valamint Sir William Ramsay régészetiszaktudását, lrki |Ít93és 1915 kozÖtttizkcinyvet írtLukácsrÓl és/vagyPálrÓl, melyek koz ii| |cgisrrrertebb a St Paul the Traveller and the Roman Citizen fPá|, az utaltt ris l| rtimai polgár] (1895).De átrágtam magam néhányellenségeshangr . . t t . Iti i l l c r . i i | i s s z e r z c ! m u n k á j á n i s , t Ö b b e k k o z i t t a z F . J . F o a k e s - J a c k s o n é s megjelentThe Beginnings of Christianity |A |' tl ...'1r1r l lrkc szerkesztésében | .l ' t l|\ ln' l ll., ,,|t,/srlf'the Apostles, értekezés2 kijtetben; I. kÖtet 1 13 (1552; angol , . | . l | |l l ' ' í t \ ) l l k ( ' t c t | 4 2 8 ( l 5 5 4 ; a n g o l f o r d í t á s :1 9 6 6 ) ; s z e r k . : D . W . T o r r a n c e é s I I I r r r ,r q t) l i r r ' rr r n t l l o y d ) . l . k t . 2 0 . o l d . 'l 1 . ' . l I r l t t r . .|;..t r c ( . l r r i s t i aW n a r Í a r e ( B a n n e r o fT r u t h . 1 9 1 6 ) , 2 7 4 . o l d .

ASZERZO ELOSZAVA keresztyénség kezdetei](|920-|932)círntí ktinyvcin'ésErnst Ilacrrclrcrl/(|(t (l956). olda|astudományos értekezésén A kortárs konzervatív szerzok kozÍil ktilőntjsen sokat merítcttcrlrl'. l Bruce (gcirÖgiil195l-ben,engolul 1954.benmegje|ent), Howard Marslrlr|| (1980)'valamint Richard Longenecker (1981)kommentárjaibÓ|'Szívb(i| sajnálom, hogy a néhaidr. Colin Hemer The Book of Acts in the SetÍingt| Hellenistic History [Az apostolok cselekedeteia hellénkult rában] (|9l{9) címet viseló és Conrad Gempf kiválÓ szerkesztésében kiadott magnunt opusa tiil késón jelent meg ahhoz, hogy alaposan elmélyedhessekbenno.

Csupán egyetlendé|e|óttm jutott a tanulmányozására,mielótt e kcinyv kézirata a nyomdába keriilt, ez azonban elégnek bizonyult ahhoz, hogy meggyoződjek felóle, jÓ szívvel ajánlhatom o|vasÓim figye|mébedr. Hemer nagyszerti értekezéseit.

E kiválÓ szakember fáradhatat|anuIgyiijt<itteés rendszerezte a legríjabbrégészetifelfedezéseket's életmrivefontos referenciáu| szolgálhat a bibliakutatÓk kcivetkezónemzedékeiszámára, Valamenynyien hálával tartozunk Co|in Hemernek enciklopédikus tudásáért,lelkiismereteskutatÓmunkájáértés kor{iltekintovéleményalkotásáért, akik Az apostolok cselekedeteitanulmányozására adjuk a fejtinket.

Joggal érthetiink egyet Sir William Ramsay megá|lapításával,miszerint: ,,lehetetlenolyat mondani Az.apostolok cse1ekedeteiró|, amit korábban valaki más ne mondott volna.''3Am ha ez igy van, ugyan milyen a|apon akarhatja bárki is rijabb k tettel bovíteni Az apostolok cselekedeteiról írt, yalami ezt a am gy is terjede|meskcinyvtárat? Nos, ha megkÍilÖnbÖzteti kommentárt a korábbiaktől, akkor az az, hogy míg mások a szÖvegeredeti jelentésétprÓbálták magyarázni, addig a Biblia ma Sorozat azt i's vizsgáIja, hogy miként lehet az egykor leírtakata je|enben a|kalmazni' Eppen ezért igyekeztem alaposan kÖriiljárni azokat a |egfontosabbkérdéseket, amelyek felmeriilhetnek a ma éló keresztyénekbenAz apostolok cselekedeteive| kapcsolatban.Ilyen témák t<jbbekkdzcitt a szentlélek-keresztség, valamint a karizmatikus ajándékok,jelek éscsodák; az e|sojeruzsálemi gyiilekezet vagyonmegosztása; az egyházfegyelem; a szolgálatok sokszíntísége; a ke. resztyénmegtérés; a faji e|óítélet; a missziÓs alapelvek;a keresztyénegység ára; indítékokésmÓdszerek az evangélizációban1' a Krisztusért va|Ó SZenvedés;egyház és állam kapcsolata;vagy az isteni gondviseléskérdése.

3 Sir William M. Ramsay, St Paul the Traveller and the Roman Citizon (llorltler ,\ S t o u g h t o n , 1 8 9 5 ; 1 l . k i a d á s , é .n . ) ,v i i i . o l d .

E t.l

A SZERZO ELOSZAVA

, |: u1ltlstolok cse"lekedeteinekmag,larázata

I

l)c vajon áthidalhatjuk-eaz apostoli kor ésa mai kor k<iz<jtt hrizÓdő tízenkilcnc évszázados szakadékot,és sikertilhet-e magunkra votatkoztatni Az apostolokcselekedeteitanélkti|,hogy megprőbálnánk,,hozzáigazitani''a szcivcgeta magunk elófeltevéseihez?Igaza van annak, aki azza| érvel,hogy Isten lgéje<ir<ik érvényrí , ez azonban nem jelenti azt,hogy gy kell olvasnunk a Bibliát' mintha azteredetileg is nekiink címeztékvolna. Fontos felismerrrtink a benne leírt eseményektcirténetivonatkozásait, kiilontis tekintettel az ,'tidvttirténetre'',ami voltaképpen a teljes Biblia k<izpotttitémája.Az a mert a bizonyos piinkősd például azértvoItegyedi ésmegismételhetetlen, Szentlélek aznapi kitciltetésev olt a zárőakkord az azt mege|oző, ugyancsak események,így Jézusha|á|a,feltámadása és egyedi ésmegismételhetetlen mennybemenetelesorában. Bizonyos értelembenhasonlÓan egyedi volt az apostolok szo|gá|atais, akiket lézus arca hívott el, hogy az egyház alapítő atyái és elsó tanítÓ legyenek (Ef 2,20). Nem másolhatjuk le tehát minden tettiiket.

Ebben az ÖsszefÍiggésben kell szÓlnom a Biblia didaktikus (tanítÓjelleg tí) és narratív/deskriptív (elbeszélo/leírÓ)részei kozti kÍ'ilcinb ségról, valamint arrÓl, hogy a narratív szakaszok értelmezésekora didaktikus szaamit a kaszokat kell szem elótt tartanunk. Egyesek ugyanis félreértették, Baptism and Fullness [Keresztség és teljesség]címríkÖnyvemben erról a kérdésrólírtam, írgyhogymost megprÓbálok világosabban fogalmazni.aA Iegkevésbé sem állítom,hogy a bibliai elbeszélésekbölteljességgelhiányozna a tanítÓi szándék,hiszen természetesen,'a teljes Irás Istentól ihletett, és lrasznos a tanitásra,'(2Tim 3'16). Ezenkívtil ami egykor másokkal tcjr(elrt,azt ',a mi tanításunkraírtákmeg'' (RÓm 15,4;lásd még1Kor 10'11).A kÚrc|ésazonban az, hogyan magyarázzuk ezeket a beszámolÓkat. Vannak ktizttik ugyanis olyanok, amelyek nem magyarázzákmagukat, ésnem vagy t.slrkalig ta|álunk benntik utalást arcanézve,hogy milyen tanulságot kell '

|,ll| l}tt1lti,:'tn ttnd Fullness (IVP' 2. kiadás: 1975), 15-17. old. Roger Stronstad 7áe t lt,tt tlttlttIir,Theology of St Luke [Lukács karizmatikus teolÓgiája] (Hendrickson, l .t'. I t r rrtlii k(rrryvÓben említésttesz azokrÓl, akik ''bibliátlan mÓdon kiil nbségettesz' , . I r , ' I t ' r .í t l ' V t t c v c z e t d t eskriptív és didaktikus részeik<iz tt'' (6' old')' s vélhettien ' ' I l | | l . ' ' z r . r z i i kk ( j z Ó s o r o l . E n a z o n b a n á r t a t l a n n a k v a l l o m m a g a m e t e k i n t e t b e n ! . ' ' r l l t . .l . l . ' 1 1 1 . | 1 1 1 1 ' y l r t i j r t é n e l m i b e s z á m o l Ó k n a k d i d a k t i k u s c é l j a i s v a n , h i s z e n L u . i ' l I l | . . , , l . l t . \ ( .el ]l ] v s z c r r e V o l t t r t é n e t í r Óé st e o l o g u s ; a z t á | | í t o m c s u p á n , h o g y a ' . | . l r r I l r k t i k t rcso l j a n e n l m i n d i g d e r i i l k i e g y é r t e l m r l e na z a d o t t s z o v e g b t í l , r t t , , . t l l t r l1, z' y l t k t . a n a B i b l i a m á s r é s z e i tk e l l s e g í t s é g i ihl í v n u n k .

^;ZERZÓ ELÓSZAVA

lr

levonni belóliik. Vajon feltétlenÍil irányadÓnak kel|-c tckintcrrtirrk c/ch(.t.l bibliai részeket?Vajon ott látottvise|kedésre ésélményekrc kc||-cl(irckcrI ntink, vagy éppenellenkezóleg, jobb, ha keriitjtik azokat?

Es itt nem csupán akarizmatikus vonatkozásri esetekregorrdoltrk.rtrirrl példáularra, amikor a samáriaiak megkapták a Szentlétekajándékát(Ap('scI 8);más leírő részekesetébenugyanrigy fel kelI tennÍinkezeket'akérdésckct.

Például:sorsh zással kell-e választanunk a gyÍilekezetvezeticjt,csak trrcrt annak idejénígy vá|asztottakapostoltJ dás helyére(1,23_26)?Kcizre keIl-e adnunkjavainkat, ésel kell-e adnunk minden vagyonunkat,hogy a bevétc|t szétoszthassuka rászorulők kcjzott,ahogyan az elsó jeruzsálemi gyiilekezet tagjai tették (2,44-45 4,32 skk,)? Yagy számitsunk-e mi is ragyogÓ fényre és hallhatÓ égi hangra megtérésiinkkor, mivel atarzlszi Saulnak ilyen élménybenvolt része(9,3 skk.)? E pé|dákbÓltalán világosan láthatÓ, hogy nem mindennek kell megismétlódnieaz életiinkben,amit Az apostolokcselekedeteinekszereplói tettek vagy átéltek.De vajon hogyan d nthetjtik el, mi tartozik ebbe a kategÓriába? Csakis gy, ha az e|beszé|öszakaszok értékelésekor ésértelmezésekor a didaktikus bibliai részekretámaszkodunk.

Meg kell nézntink,milyen tanításttalálunk atémáva|kapcsolatbanelószÖr a kcizvetlen kontextusban (az elbeszélésenbeliil)' azután a szerzo egyébírásaiban' végtilpedig a teljesBiblia tágabb cisszeftiggésében.

Amikor például Péterazt mondja Anániásnak, hogy vagyona annak eladása elótt és után egyformán az ö kizárőIagos tu|ajdonátképezte,s azzal szabadon rendelkezhetett volna (5,4),e kijelentésbo|azt is megtudjuk, hogy nem minden hívónek ke|lett feltétlentilkcizreadniaa vagyonát.

K nyvemben a New International Version angol bibliafordításthasználom,5S az egyes részekgyakran cisszeftiggóegységként szerepelneka magyarázat e|ótt. ott azonban, ahol a magyarázatban az adott szakasztversró] versre részletesenkifejtem, nem találtam sztikségesnekegyben is k zÖlni.

Sokaknak tartozom há|ával azért, hogy hozzájárultak e krinyv létrej | téhez.Hadd mondjak kÖsz<inetet mindazoknak, akik évekenát tiirelmesen hallgatták Az apostolok cselekedeteitmagyarázo prÓbá|kozásaimat,és értékes visszajelzéssel szo|gá|tak számomra| KÖztiik említhetem a Regent College l 979 jriliusában Vancouverben megrendezettnyári szeminárium1lnak hallgatÓit, ésmindenekelótt a Walesi Egyházevangéliumi hívcíittcinrt;. rító EFCW kcizcisségazontagjait, akik tizenhárom évenát sztoikus nytlglllommal vettéktudomásul, hogy minden évbenríjrameg rijra visszatértcrrr , A magyar fordításban a Magyar Bibliatársulat gondozásában kiadott (ri íilr<lítlislIrlrsz náliuk.

q AsZERzÓ

il

ELŐSZAVA

l| ti'lltiila. Nagyra értékelemtovábbá a kiadÓ á|tal megbizott kéziratolvast!k..IrllrrrMarsh. Colin Duriez ésmindenekelotta témábanrendkívtiljártas aki aprÓlékosgonddal olvasta végiga szlrkerttt' Conrad Gempf segítségét, lcírtakat.s akinek bci|csjavaslatai koztil sokat megfogadtam.Hálával tarttrzonrtovábbá asszisztensemnek,Todd Shynak is azért,hogy ttibb ízben a gépeltSzőveget,hasznos megjegyzéseket szorgalmasan végigbongészte tctt' ellenórizte a bibliai idézetekpontosságátésa|ábjegyzeteket,valamint ('sszeá||ította ésa bibliográfiát. Végtil,de nem utola rcividítésekjegyzékét sosorban<irtikrele vagyok kotelezve harminchárom évehiiségestitkárnómrrek, a kézirataimatfáradhatatlanulgépelóésjavítÓ Frances Whiteheadnek' akinek munkáját ma már a számitástechnika csodája teszi ktinnyebbéés romtelibbé.

John Stott |989 hrisvétja

[dórendi táb|ázat*

Események Az spostolok cselekedeteiben

Á R mai Birodalomban

Kr. u.

30

Kr. u.

32-33

Jézuskeresztrefeszítése |4-37 feltámadásaésmenny(1,1-11) bemenetele Piinkosd (2,1-41) 26_36 István megk vezése

Tiberiuscsászáruralkodása Poncius Pilátus JÍrdea helytartőja

(7,s4 60)

(9,l-l9) Saul megtérése 35 vagy 36 Pál els<!látogatásaJeruzsálemben (9,26-28; Gal 1,18 20) 43 vagy 44 lakab apostol kivégzése (12,1-2) 46vagy 47 Pá| második látogatása Jeruzsálemben(||,273 0 ;G a l 2 , l - 1 0 ) 47_48 Az elstímissziÓi t (l3-l4) 49 A jeruzsálemi aposto|i gyíilés(l5'l-30) Kezdetétveszi a második missziÓi rit (15,36skk.)

37-41 4|-44 47-54 45-47 49

Ca IiguIacsászár uralkodása I. HerÓdesAgrippa Jridea királya Claudius császár ura|kodása Éhínség Jrideában

C|audius kiutasítjaa zsidÓkat RÓmábÓl 50-kb. 93 |I. HerÓdesAgrippa az é s z a k ti a r t o m á r rryt c gyedes fejedelnrc

50-52

s2

5Z-55

55-5()

56-57 5/

Pál Korinthusban

(18;1-r8)

Pál Efezuson ésCézáreán keresztiil visszatér a sziriai AntiÓkhiába (18,18b-22) Kezdetétveszi a harmadik missziÓi tit (18,23skk.)

Pál Efezusban (19,1--20,1a) Pál MacedÓniában (20,1b2a) Pál Korinthusban tolti a telet QO,2b-ja) Utazás Jeruzsálembe MacedÓnián, Trőászon ésMilétoszon keresztiil

5l-52

Galliő prokonzulAkháiában

Bevezetés s2-59

FélixJrideahelytartÓja

s4-68

Nérő császáruralkodása

Q0,3b-21,1',7) Pált Jeruzsálemben letartóztatják (2|,27_j 6),

57-59 59 59-60 Ó(|-Ó2 T4

majd Félix elótt kihallgatják(24,|22) PáI a cézáreai bÖrtcinben (23,23-24,27) Pálkihallgatása Fesztusz ésAgrippa elott (25,6-26,32) Utazás RÓmába (27,128,16) Pál bÖrt nben RÓmában (28,16skk.) valÓszínÍilegPéterésPál rnártírhalálaRÓmában

59-61

Fesztusz Jirdea helytartőja

64

NérÓiild zni kezdi a keresztyéneket Jeruzsálemlerombolása

70

,I,ln, HellenisticHistory címrimunkája t.r|ttrllt.tttcr: I}ookof ActsintheSettingof ( l r c t L lIl1l1rrtt : ( . t l n r a d l - | .G e m p f ; T Í i b i n g e n :M o h r , l 9 8 9 ) ; | 5 9 _ | 7 5 , 2 5 1 1 . | 0 , o | d . A I r r , l , ,r ' t t fe r l c l tr i tc l .

1,

t. BevezetésLukácshoz (1'1-4) Mie|ótt olvasni kezdiink egy kÖnyvet, érdemes utánanézntink, mi volt a sz,erzó célja annak megírásával. A Biblia kÖnyvei sem kivételek e szabály alirl. Lássuk tehát' Lukácsot vajon milyen szándékvezére|te!

Lukács valőjában két konyvet írt. ElószÖr Lukács evangéliumát,melyet kczdettól fogva neki tulajdonít a hagyomány, és amely minden bizonnyal tnegegyezikAz apostolokcselekedeteielejénemlített,'elsö kÖnyv''-vel.Az apostolok cselekedetei tehát Lukács második kÖnyve. A kétmtínyilvánvalÓ párhuzamokat mutat. Mindkettót Teofilushoz címezte a szerzo, és mindkettó ugyanabban az irodalmi g rÖg stílusban írődott. Henry J. Cadbury továbbá arra is felhívta a figyelmet az |930-as években, hogy Lukács Az apostolokcselekedeteit,,nemfliggeléknek,ésnem is utÓiratnak'' tekintette.

Iranemilgy keze|te, mint az evangéliumával ,,egyetlen Összefiiggó munkát'' képezo írást. Cadbury ezen tÍtlmenóen azt is javasolta, hogy ,,a két kÖnyv t<irténetiegységétkihangsrilyozandÓ [...]talán helyesebb lenne a LukácsCselekedetek kcizrjs címet adni nekik''.6 Visszatérve a kérdésre,hogy vajon miért írta meg Lukács kétkÖtetesmiíVéta keresztyénségkezdeteiról' legalább három yá|aszt adhatunk. Lukács ugyanis egyfelól t<irténészként, másrésztdiplomataként,harmadsorban ped ig teolőgus-evangélistaként írt. a. Lukács, a torténész Az igazsághoz tartozik, hogy az el lenségesszemléletííkritikusok a mri ltban " Henry Cadbury,The Making of Luke-Acts (Macmillan, 1927; 2. kiadás,SPCK' l 95l{l.

8 - 1 1 .o l d .

BEVEZETÉS F' C' Baur hitelességét.

Il(.l|l\.llgyaIig-aligfogadták e| Lukács t<irténelmi k<izepén, aztíÍta, aki a,,tiibingeniiskola''vezetojeVolta 19.század 1lr''|tllirl|' érte|mezheIrtlgyAz apostolok cselekedeteiegyes állításai ,,kizáro|ag Írgy valÓságtÓl''.7A a tcirténelmi tirk' rnint je||emzoirány , szándékoseltérések pedig egyik (l85l-1830) mikozben szÓ|s(iségesen liberá|isAdolf Harnack apostolok cselekedeteit, remekének''nevezteAz k(irlyvében,,a tcjrténetírás hanyagságotengedmeg trgyanottazt is áIlitotta,hogy Lukács ,,mérhetetlen rllagának,ésgyakran egészen<isszekeveriaz eseményeket.'.8 Számos okunk van azonban arra' hogy fenntartással kezeljtik ezeket a Elószor is' Lukács azt á||ítottaaz evangéliumászkeptikus véleményeket. |.lozírt elószÓban, hogy a va|Óságnak megfeleloen irta |e a tcjrténéseket, ésálta|ánosanelfogadott,hogy ezt mindkétkÓnyvére értette.,,Az őkorban ugyanis azvoIt a szokás'',hogy ha egy miivet tobb kotetrebontottak,,,az a egészhezfuzott eloszót az elsó részhezkapcsolták''. KÖvetkezésképpen e|őszava, is éppilgy cselekedeteinek Lukács 1'1 4 ,yaIojábanAz aposto|ok Igy hangzik: ahogyanLukács evangéliumának''.9 l Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudősítsrlnak benntinket a k zcittiink beteljesedetteseményekról ugy, 2amint reánk hagyták azok, akik keztlettól fogva szemtanui ésszolgái voltak az igének..3magam is jőnak láttam, fury1l miután eleitól kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában ahogy azokről a dolgokről, negírjam azokat neked, nagyra becsÍiltTeofrlus, valőságot. a kétségtelen megtudd umelyekról tanítást kaptál, vázo| fel: Lukács Öt egymást kÖvetö |épést l: Íbntoskije|entésében melyeket Lukács események, a torténelmi azok Eloszor is végbementek (l). a ,,betelAmennyiben nevez események''-nek .'k(izcjttiinkbeteljesedett jcscclett''fordításhelytál|Ó, akkor ezek az eseményekfeltehettiennem volprÓfeciák tllk scm véletlenszertiek,Sem váratlanok, hanem az Ósz<ivetségi let azokat. tekinthetjiik I c|.jcscdésének Lukács a korabe|iszemtan kat említi,mivel a ,'k<iMilsrltlik |épésként benniinket[...],akik ók ,,tudÓsítottak /,illliiIlkbetcljesedetteseményekró|'' l...zr|t'tl(i| lirgvaszemtanriiésszolgái voltak az igének''(2).Lukács nem So| | '

qfJe,,;u.sChrist, His Life and l|orks (ango| íordítás' l836; ||'tltt l',tttl'.I.ltt,'11lts'stle l ' r , \ \ r l l i r r r r r&s N o r g a t e .1 8 7 3 7 5 ) , I . k o t e t , 1 0 9 .o l d . l l I r r r r ' r [. / l r l i r ,t l t c ! ) h . v , s i t , i a(nl 9 0 6 ; a n g o l f o r d í t á s :W i l | i a m s & N o r g a t e , L o n ,,t r i'L

ll'

rrltl

l'r'olrl

ltl'Vl]ZETÉS rrr|.jlr rnagátehhezacsoporthoz,mertjÓ|lehetAz apostolokcsclckctle tel rlr;r stlt|iklb|ében|ejegyzettesemények kciztilsoknak maga is szcttttartÍt jlt rtrIt. ttcttrtartozottazokkozé,akik ,,kezdettó|fogva''szemtanrik voltak.llz rr.icI Icltrzés az apostolokraillett, akik tanriivoltak a tcirténelmi Jézusrrak, rrlirjt| :rllitottakatésha|lottakat,'ráhagyták,'másokra (innenereda ,,hagytrrrriiIty'. k il'ejezés).

A harmadik lépésLukács szemé|yes kutatÓmunkája. Bár amáso<likgcrrcráciÓhoz tartozott,akik a JézusrÓlszÓ|Ó ,,hagyományt''az apostoli szerntltnÍrktÓlvettékát, Lukács nem fogadottel mindent[ritika nettrit. Épp"n cIlenkezóleg: ,,eleittjlkezdve mindennek pontosan utánajártam,,_ hangsirlyozzaa 3. versben.

- az események,a szemtanrik Negyedik lépésként és az ,,utánajárás', Lrtán- kcivetkezettaz írás','Sokan váIlalkoztak már arra,hogy tudÓsítsartakbenntinket''e dolgokről (1),ésmost ,,magamis jÓnak |ilt;m, hogy [...l sorjában megírjam azokat,, (3). A ,,sok'' szerzi3 kozÖtt minden bizínnyat Márkot is értette. otodszrir, írását olvasÓknak szánta, kcjzttik Teofilusnak, akihez e szavakka| szÓlt: ,'hogy azokró| a dolgokrÓ|, amelyekrciltanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valÓságot'' (4).Ezek szerint azokazesemények,amelyek beteljesedtek,melyeket az apostolok szemtan kéntláttak, miia íahagytak' a kcivetkeztjnemzedékre,ésamelyeknek Lukács utánajárt,-ujo u."t"y"t"t rnegírt,képeztékakkor (ésképezhetikma is) a keresziyénhiies mejgyozódés szilárd a|apját.

Ráadásul Lukács megfe|elóképzettséggel rende|kezett ahhoz,hogy tcirténelmifeljegyzéseket készítsen, hiszen tanultorvosvolt (Kol a,1a),iovábbá Pál rititársa,ésmár lega|ábbkétéveéltPalesztinában.

Az orvosok mégazokban a régmrjrlt idókben is igen komo|y képzésben részesi'i|tek, és Lukács emelkedett gÓrrig stílusais nagyfokri -.iultt,eg." enged kcivetkeztetni.Mindkét ktinyvébentÖbbolyan krfejezést hasznáI, és olykor olyan megfigyelóképességróltesz bizonyságot, amit az ember csupán egy orvostÓl várhat el. W. K. Hobart ír tudÓs 1882-bcn adta ki The Medical Language o/'St Luke [Lukács orvosi nyelvezete]címií kcinyvét annak igazolása céljábÓl,hogy Lukács ,jÓl ismerte a gÖr<ig orvosi iská|ák nye|vezetét,,,l0 il|etve hogy ,,az orvosi nyelvezetstílusjegyei''mind Luk1rcs evangéliurnában, rnind pedig Az apostolokcsetekedeieiben orvos szerziirc "' w. K. Hobart,The MetricarLanguageoJ St Luke (Dubrinuniversityprcss. [iN] ker, 1954).xxix. old.

ru

BEVEZETES a (l|lck k vetkeztetni.llAdolf Harnack is elfogadta ezt az e|méIetet,|2 e|l|'.e meg. rriiIlrkés bb éltkritikusok azonbanelvetették.H. J. Cadbury tÍizetesen r,izsg1rltaHobart szojegyzékéta Lukács á|ta|haszná|t, feltételezettorvosi majd tcibbtanu|mányábanis rámutatott,hogy azok nem szakkiÍejezésekról, lttlnyiraa medikus szakzsargonhoztartoztak,mint inkább a mÍíveltgcirÖgcik Az igazság vélhetóenvalahol a kétszélsóségkdz<ittrejlik. k i li:jezéstárához. l Iabár Lukács szÓhasználata kevés orvosi háttere igazolásához, ftásaiboll valÓban rigy ttinik, hogy érdeklódottaz orvosi témák iránt, éso|ykor szak. hasznáIt orvosi szavakat''l3 kifejezéseketis használt. ,'Lukács ciszt<incisen _ írta William Barclay' majd állítását a Lukács evangéliumábÓl(4'35;9'38; |8,25)ésAz apostolokcselekedeteibö|(3,1;8,];9,33; l3,l1; 14,8;28'8-9) vett példákka| is aIátámasztotta. fe|lépó Lukácsnak, Másfelól azért is hitelt adhatunk a tÖrténetírÓként elbeszélécselekedetei mert Pál rititársa volt. Tudjuk, hogy Az apostolok (''mi'') tÖbbes vá|t sébenLukács nemegyszer tcibbesszám elsó személyre a szám harmadik személyról (,,ók''), s hogy ezekben ',mi-szakaszokban'' finoman arra hívja fel a figyelmÍinket,hogy o maga is jelen volt az adott - minden esetbenPál oldalán. Az elsó i|yen váltásnál TrÓászbÓl eseménynél Filippibe utaztak, aho| elószor hullott eurÓpai talajba az evangé|iummagva (16,10-17);a második helyen Filippiból utaztak Jeruzsá|embe,miután végetért az utolsÓ missziÓi t (20,5 15; 2l,1-l8); a harmadik helyen pedig Jeruzsálemból RÓmába hajóztak (27,1_28,|6). Lukácsnak ezekben az idoszakokbanbóségesenvolt rá lehetósége'hogy meghallgassaés,,magába szivja,, Pá|tanitását, s hogy ritinaplÓt írjon élményeiról,amiból késóbb meríthetett. hogy orDe Lukácsot nem csupán az tette alkalmassá a torténetírásra, ideig tartőzkodott huzamos az is, hogy vos volt, illetve Pál barátja, hanem [)alesztinában.Pállal egy[itt érkezettJeruzsálembe(2I,17),ésegészenaddig |)alcsztinábanmaradt, amígPáIt RÓmába nem vitték (21,1).A kétesemény k('z(jttPált<ibbmint kétévenát bÖrttinbeniÚ'ltCézáreábanQ4,27), Lukács 1let|ig szabad ember volt. Vajon mivel toltcitteezt az idot? Joggal feltételezbejárÍaPalesztinát' hogy anyagot gyÍíjt lrt.ljiik.hogy széltében-hosszában .'.,rrt.rltttgé|iumához, Az apostolok cselekedetei azonrészeihez, valamint jeruzsálemi gyiilekezetról szÓlnak. Ó maga pogány szár.rtrt..ltr.k lrz clsci | ',

.i\\l

()l(1.

| | . | | l . | / r r l . . ' ' 'K t r t t k l í t z i o j ál át s d a l 9 8 . o l d a l á n . \ \ ] l r r r l l l ' r t r l ; t l . l ' l t t , 4 t ' Í 'osf ' Í h e A p o s í l e s . I n T h e D a i l y S t u d y B i b l e ( S t A n d r e w r ' ) i ' L r r t l l i s .l ( ) 5 5 ) x, i v . o l d . l

IlI,VI]ZETES

'l

tttltzitsuvo|t' és bizonyára ekkor ismerkedettmeg a zsi<ltit(irtcrrcle rlrrrrt.|' sztlk ások kal ésÍinnepekkel,látogatotte| azokra a szenthelyckro, a lttl | .|r'.zttr egykor szo|gáIt,ésahol a keresztyénegyházmegsztiletett.Harnackrit ttt[.Ir. llcrryomásttett, milyen jÓl ismerte Lukács Názáretet (az ottani hegyct cs lr zsinagÓgát),Kapernaumot (ésa század,ost,aki a zsinagógát építettc), .lcrrrzs1tIcrnet (azolajfákhegyével ésa kÖzeli falvakkal, valamint a.'szaba<lostrk l,stnagógájával''egytitt),a templomot(annakudvarait,kapuit éscsarnokait). (lrmintegy hatvan sztadionnyi távolságra, azazkb. kétésfel Órányi gyalogÍrtraesó) Emmaust, LiddáÍ,Joppét,Cézáreátéssok más várost.la Mivel a tcirténetírÓLukács az embereknek még a helyszíneknélis nagyobb je|entóségettulajdonított,minden bizonnyal sok szemtanritmegkérclczett,kcjztiik olyanokat is, akik személyesenismertékJézust.Feltehetóen |v|áriáva|is találkozott, mive| JézussziiletéséróIéscsecsemókorárÓl - be|eértveaz angya|ijelenéstis - Mária szemszÖgéból,igen személyeshangvételbenszámo| be, és informáciÓit nyilvánvalőan magátó| MáriátÓl szerezte. Mások, így János Márk ésédesanyja,FÍil<ip, PéterésJános apostol, valamint Jakab,az Úr fivérea jeruzsá|emi gyillekezet elindulásánál voltak 'ie|en,ezértelsó kézból számolhattak be a mennybemenetelról,piink<isdról' az elscí evangé|izációkről, a nagytanács ellenállásárÓl, István mártirha|áIárÓl, Kornéliusz megtéréséról,Jakab kivégzésércil,illetve Péter letartóztatásárÓl és szabadulásárÓl. Nem meglepó éppetezért,hogy Az apostolok 5 cselekedeteiel só fele,,feltrínóensémitaszínezetu,,,1 Elegendó okunk van tehát hinni Lukácsnak, amikor azt á||itja magárÓ1, hogy kcinyvébent<irténelmifeljegyzéseketkészített,s megbízhatósága mellett neves tÖrténészek ésrégészekis síkra szá|ltak. Sir William Ramsay példáulkezdetbenlelkes k vet<íje volt F. C. Baur radikális kritikáiának. ám Ia

Harnack, The Acts of the Apostles (angol fordítás: Williams & Norgate, London, |907),2'rész,éskÍilrinősen71 78'old.Harnackmegállapítja:',AkÖnyvbentalálhatÓ fÖldrajzi és kronolÓgiai utalások ésmegjegyzések nagyfokri kortiltekintést, odafigyelést és kóvetkezeteSSéget mutatnak a szerzíl részéro|,és a|átámasztják megbízhatÓsá. gát.,'(112. o|d') Azza| kapcsolatban, hogy Lukács milyen jÓl ismerte a Pál utazásaival (Apostolok cselekedetei l3.28) kapcsolatos helyeket, embereket és ktiriilményeket, további informáciő: Colin Hemer, The Book of Acts in the Setting of Hellinistit.

History (szerk.: Conrad H. Gempf; Ttibingen: Mohr, 19g9), l0g-15g. old. .15 AzidézetC. C. Torreyharvardi kutatÓtol izármazik,akiaThe Composition ant| Dtttt, oJ Acts |Az apostolok cselekedetei keletkezése és eredete] (Harvard University Prcss' l916) címti írásában érdekes (igaz, nem e|égmeggyozo) elméletetdolgozott ki. l.]zek Szerlnt ',a zsidÓkeresztyén kÖz<isséglegkorábbi dokumentumai a nép nyelvi'tt. irz;rz a r á m i u l í r Ó d t a k ' ' , é s L u k á c s , , k i f e j e z e t t e na s é m i t a d o k u m e n t u n t o k á t k t r t l r l t l r .l r . , r , t azután ezeket a kezdet|eges és hiteles forrásokat grirrig nyelvre iiltcssc iil'. 15.lrIrl )

rur

I r t\ 1 , / l l l r s

BEVEZETES Sl hogy megváltoztassavéleményét. ki'siibb srrjátkutatásai arra késztették, polgár] rÓmai az utazÓ és a the Roman Citizen l,ttttltha Tt.avellerand fPá|, 1|tl95)címr.ikcinyvébenelmondja, hogy amikor kutatni kezdett, "'elóíté|etcinl a legkevésbésem kedveztek a [késóbb levont] kcivetkeztetésemnek, ltanem éppenellenkezo|eg [...]szemben á||tak azza|,,'l6Végti|mégis elég rtyotnÓsérvettalált ahhoz,hogy ,,Az apostolok cselekedeteiszerzojéta|egkozé,,|1 sorolja. k iválÓbb tcirténészek A. N. Sherwin-White, az oxfordi Egyeévvel késóbb hetven Csaknem magát aki t<irténelemtanára, tcrr-rÓkori ,,a gtirÖg-rÓmai tÖrténelemszakértojé''-nekl8 tekintette,fogla|t határozottan állást Lukács háttérismeretének pontosságamellett. A kÖvetkezóketirta Az apostolok cselekedeteirol: ,,Torténelmikerete pontos' s mind az idove|, mind pedig a helyszínekkel kapcsolatosrészletekvalÓsághtiek ésprecízek.Az olvasÓ bejárhatjaAz apostolok cselekedeteiszerz jéve|az e|so századi Efezus, Thesszalonika, Korinthus vagy Filippi utcáit, piacait, templomait és gyiilekezeteit. Találkozhat a városok nagyjaiva|, az el<iljárÓkkal,a néppelésannak szÓszÓlÓiis, val. [...]|)gyanez vonatkozik arraaPá| tárgyalásairÓl szÓlÓ elbeszélésre elótt. Ezek amikor meg kellett jelennie GalliÓ, Félix ésFesztusz ítélószéke dokumentumtárnak a részei,mint ugyanannak a t<irténelmi az elbeszélések más egyéb,a tartományi ésbirodalmi perekke|kapcso|atos,a Krisztus utá. ni elsó századbó|, illetve a második század elejéról származő epigrafikus (feliratos)leletek ésirodalmi források.''l9 jut: ',Az apostolok cselekeSherwin-White végii|erre a kcivetkeztetésre ktzátó. [..J Ma már nyilvánvadetei tcirténelmihitelességeminden kétséget |ti' hogy minden olyan kísérletalaptalan, mely akár csak a részletekteirányul. A rÓmai k intetébenis - e ktinyv megbízhatÓságának megdÖntésére ktlrral íbgla|kozó tőrténészekkÖrébenez már régotaelfogadott tény.''zo

l { . rn r s r r y , , ' iIl ' u u1 . . . 7 , -8. old.

I ,' I oltl. \ \ \lre r rvirr-W ltiLe,Roman Society and Roman Law in the New Testament (Oxford

, , , \ (r ' . r t \ ' l ' r e s1s 9 , 6 3B; a k e r 1 9 7 8 )1, 8 6 o . ld. ', I'lr lrl ol(1. ] : . r . r I r | | r r r l i l l b i i r r f i l r r n á c i oa t é m á v a l k a p c s o l a t b a n : H e m e r , 5 . r é s z :E v i d e n c e ' ' l I r ' t r r tr l . r || ) c t i t i I s i r r A c t s I B i z o n y í t Ó e r e j i i t Ö r t é n e l amdi a t o k A z a p o s t o l o k c s e r , , l r , , 1 , r, r l I r ( ) . ) . 1 0o.l r l .

I ttArtt s. tr tti/lomata I rrl'.ttsttl lrrindcnbizonnyalnem csupán a t<irténetírás szándékavczetr.c|tc. t'r.,..trliit.tÚItclenlábrázolása meglehetósenszelektívéshiányos' I]cszcIl,r'.. r. rr.'|' .|litttlst.ol, Jakabrol,az|Jr fivérérol és PálrÓl, de em|ítést So|lltcsl lt r.'|'Il1 ;11.111s[1;IrÓ|, kivéve,hogy Jakabot,Zebedeusfiát lefejezték'Besz.tttttll '..|'l.Iltrg1yan.;utott el az evangé|ium a Jeruzsálemtólészakraés nyugatra . ..' tt.rtrlctekre, de semmit nem ír az Örőmhírkeleti ésdéliterjedéséról,lo.-,,|||l Il\ i| az etiÓp kincstárnokmegtérését.

Bemutatja,milyen volt a pa|eszlrrr.rtt.uy|táza ptinkcisdutáni elsó idószakban, ám ezután inkább a Pál ve, ('Il(.l)()glinymissziÓt kísérifigyelemmel.Lukács teháttÖbbmint tcirténész; r.rIrr;ltlxttt rnindaz egyház,mind az á||amfelékiválÓ politikai érzékkelren.|.Ikt.ziikcresztyén,,diplomata''. \ riplomata Lukács mindenekelóttpolitikai apologetikát do|gozki. Kotrl.r|1'1111 Íbglalkoztatja, hogy a rÓmai hatÓságokmikéntviszonyu|naka ker. .ztycnséghez,ezértvédelmébeveszi az egyházata bírálatokkalszemben. \zzlrl Úrvel, hogy a hatÓságoknak nincs félnivalÓjuk a keresztyénektól,hi./(.llilZ()knemlázító ésfelforgatÓ elemek, hanem éppenellenkezo|eg,ártatl.rrrt's erkcjlcsilegfeddhetetlentagjai a társadalomnak, melyre éppenezért hatástgyakoro|nak.

1.rltlktlt-ty IirIrinezért is címezte Lukács mindkét kcinyvétTeofilushoz. Habár az .Islcrrt l szeretett''vagy ',Szeretó Isten''(rnco) jelentésíjtheofilészmellékrtt'rcIva|amennyi keresztyénolvasÓ szimbÓlumakéntis értelmezhetnénk' r lrltjszínÍibb' hogy egy konkrétszemélytjelcil. Ésbár a kratisztosz (,,nagyra Itees[ilt'',Lukács 1,3)ugyanrigy lehetne ,,hivatali beosztásranem vonatko,/().cgyszertíudvarias megszÓlítási formula'', vagy ,,tiszteletteljesmegszÓliIlisi lbrmula, melyet a beszélónála magasabbhivatali beosztásti vagy társlrtla|mirangri személlyelszemben alka|mazott'' (anco)' a kettó kőzdJ az rrtt]bbitíínik valőszínríbbnek,hiszen a kifejezéskésóbb is elófordul Félix IleIytartÓvalQ3,26;24,3)ésFesztussza|(26,25)kapcsolatban.Modernkori rrrcgfb|elcijének talán a ,,mélyentisztelt uram'' tekinthetó.Egyes kutatÓk tor libbInentekennél,ésazt ál|ították,hogy Teofilus rÓmai hivatalnok volt, aki tir.tcstilta keresztyénellenes rágalmakrÓl. B. H. Streeterezzel szemben ,,el r igyázatosságbÓ|használt álnév''-nekvélte'éspedigfeltételezései szerint,,a t,,\tnaiegyház e titkos névenismerte Flavius Clemenset''.2l Lukács mindenesetrehárom ténythangsír|yoz jra meg rijra politikrri '

Il. H. Streeter, The Four Gospels A S t u d y o J ' O r i g i n s ( M a c m i l l a n , 1 9 2 4 ) , 5 l . l r t , r old.