Amikor nem 1 20

Amikor nem értjük Istent

Hitben maradni

Amikor nem ĂŠrtjĂźk Istent

Dr. James Dobson

Originally published in English under the title: When God Doesn’t Make Sense Translated into Hungarian by permission of Tyndale House Publishers, Inc. Copyright 1993 by Tyndale House Publishers, Inc. All rights reserved.

Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Kisházy Mária Borító: Boltos Péter A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban, elemző cikkekben.

ISBN 978 963 9390 17 1

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2003 Javított kiadás, 2012

Tartalomjegyzék A kiadó előszava Köszönetnyilvánítás

9 11

1. Miért engedte Isten?

2. Az árulás fala 3. Isten tudja, mit tesz, ha értelmetlennek tűnik is 4. Vagy elfogadom, vagy kétségbe esem 5. Az Úr megszabadít, de ha nem tenné is...

6. Kérdések és válaszok 7. A nélkülözés elve 8. A hit legyen kemény 9. A bűn zsoldja 10. Újabb kérdések és válaszok 11. Az árulás falán túl

5

13 27 41 59 73 91 109 125 135 147 161

Nagy tisztelettel ajánlom könyvemet Dr. R. T. Kendallnek, a londoni Westminster Chapel esperesének.

Szakismerete és javaslatai felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a kézirat végső változatának elkészítésében.

Megtiszteltetésnek veszem, hogy ezt a nagyszerű embert a barátomnak nevezhetem.

7

A kiadó előszava Fiatal korunkban, amikor jó egészségnek örvendünk, és még nem találkoztunk betegséggel, csalódással vagy bánattal, könnyű elhinni, hogy az élet majdnem mindig gondtalan és boldog lesz. Aki elég hos�szú ideig él, végül mégis olyan nehézségeken megy keresztül, melyeket nem könnyű megérteni. Ilyenkor a kirakós játék darabjai egyszerűen nem illeszkednek egymáshoz, és nem értjük Istent.

Az ilyen pillanatokban szinte mindenki az emberi élet legtalányosabb kérdésével küszködik: miért engedte ezt meg Isten?

Ha az élet válságai elborítanak, rendszerint úgy érezzük, nagyot csalódtunk Istenben. Képtelenek vagyunk elképzelni, mit tesz az Úr, és ez óriási felindulást okoz bennünk. A „miért?” kérdése, amelyet még Jézus is feltett a kereszten, gyakran évekig vagy akár egy egész életen át megválaszolatlan marad.

Sajnos egyes hívőket annyira megráz, amikor képtelenek megérteni az Úr cselekedeteit, hogy az Istentől való magárahagyatottság tudata tölti el lelküket. Ez egy veszélyes állapot, amelyet a Sátán könnyen felhasználhat ellenünk. Azt akarja elhitetni velünk, hogy az Úr, a szeretet Istene, nyomorúságra választott ki!

A szerző szeretettel ajánlja könyvét azoknak, akik értetlenül állnak az élet nehézségei előtt, és minden illúziójukat elvesztették. Bárcsak írása táplálná a megsebzettek és csüggedtek szívét, s megvédené a kiábrándulástól azokat, akik még nem kerültek a kétségbeesés karmai közé!

Dobson ebben a könyvében saját tapasztalatait ötvözi a Szentírás bölcsességével, s ez mély bepillantást enged az élet próbáiba és az ellenük folytatott harcba. Ha megértjük ezeket a bibliai elveket, lelepleződnek hamis elvárásaink, amelyek elkerülhetetlenül összeütközésbe kerülnek a bűnös és bukott világ valóságával.

9

Amikor nem értjük Istent Az Úr biztosított róla, hogy folyamatosan gondunkat viseli. Még akkor is bízhatunk benne, ha a körülmények meghaladják az emberi felfogóképességet, és megnyugodhatunk ígéretében: Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsoltárok 34,19)

10

Köszönetnyilvánítás Nagyon sokan segítettek nekem a könyv írása közben. Drága barátaim, Ed és Elsa Prince szép rejtekhelyről gondoskodtak számomra a Michigan-tó partján, ahol hosszú, zavartalan órákat töltöttem tanulmányaimmal. Titkárnőm, Karen Bethany millió részletet oldott meg, és nem engedte, hogy az egész munka vakvágányra csússzon. A Fókuszban a Családnál két megbízható kollégám, H. B. London és Dr. Kenneth Ogden olvasta el az első kéziratot és értékes tanácsaikkal segítettek. Hálás vagyok Dr. R. C. Sproulnak és Dr. J. I. Packernek, az ismert teológusoknak és íróknak, hogy sok munkájuk mellett is szakítottak időt a kézirat elolvasására és bírálatára, ami nem kis szívesség, hiszen ezek a kiváló emberek évente százával kapják kéretlenül a kéziratokat íróktól és leendő szerzőktől.

Köszönettel tartozom nagytiszteletű Reuben Welch úrnak is, aki majdnem 20 évvel ezelőtt „Amikor Isten ellentmond Istennek” címmel tartott igehirdetést. Prédikációja indított arra, hogy elgondolkozzam a megválaszolatlan kérdések problémáján, és ez vezetett a könyv megírásához. És hogyan feledkezhetnék meg köszönetet mondani John Kellernek, aki megtanított a Macintosh laptop használatára? Egyikünk sem gondolta, hogy én, az öreg róka még képes vagyok új trükkök elsajátítására, ám többé-kevésbé mégis sikerült. Kedves és türelmes oktatóm több tucat izgatott telefonhívást kapott tőlem: „John! Segítség! Egy pillanat alatt minden eltűnt a képernyőről. Mit követhettem el?”

Mindig tudta a választ.

Végül be kell vallanom, a könyv minden lapját úgy írtam, hogy közben gondoltam valakire. Arra az emberre, akinek az élet kicsúszott a kezéből. Ha Ön, kedves olvasó, egy ilyen sérült ember, arra kérem az Urat, hogy erőfeszítéseimet használja fel az Ön megerősítésére és összeomlott hite felépítésére. Az Úr nagyon közel van hozzánk – és gondja van ránk! Én is gondolok Önre!

11

1.

Miért engedte Isten?

Chuck Frye tehetséges, nagyon értelmes és nagyon törekvő 17 éves fiú volt. Miután a középiskolát az osztály egyik legjobb tanulójaként fejezte be, továbbtanult és a főiskolán is kitűnt tanulmányi eredményeivel. Amikor elérte a baccalareusi fokozatot, 1 több orvosi egyetemre nyújtotta be jelentkezési lapját. A felvételi verseny már akkor is nagyon kiéleződött.

Akkoriban a Dél-Kalifornia Egyetem Orvosi Karán tanítottam, ahol 6000 jelentkező közül minden évben csak 106 diákot vettek fel.

Abban az időben ebben nem volt semmi rendkívüli az orvosi egyetemeken. Chuckot a hatalmas túljelentkezés ellenére felvették az Arizona Egyetem orvosi karára, és szeptemberben megkezdte tanulmányait.

Az első félévben azon gondolkozott, hogy mire hívta el Isten. Úgy érezte, hogy nem a magas technikai fejlettségű orvostudományt kellene űznie valahol luxuskörnyezetben, hanem inkább külföldön kellene szolgálatot vállalnia. Ez a terv egyre határozottabb alakot öltött benne.

Az első év vége felé nem érezte jól magát. Furcsa, állandó kimerültséget tapasztalt. Májusban megvizsgáltatta magát, és csakhamar kiderült, hogy akut fehérvérűsége van. Chuck Frye novemberben meghalt.

Hogyan tudták Chuck összetört szívű szülei akkor, és hogyan tudjuk mi ma megérteni Istennek ezt az érthetetlen cselekedetét? A fiú teljes szívéből szerette Jézus Krisztust, és csak az ő akaratát kívánta tenni. Miért vette el Isten élete virágjában, annak ellenére, hogy hívő családtagjai és hűséges barátai könyörögtek érte? Az Úr világosan nemet mondott mindnyájuknak. De vajon miért?

1) Magyarországon kb. 2 éves főiskolai képzésnek felel meg – a szerk.

13

Amikor nem értjük Istent Fiatal orvosok ezrei fejezik be minden évben tanulmányaikat és lépnek orvosi pályára, néhányan közülük kevéssé dicséretes motívumokkal. Csupán egy elenyésző kisebbség tervezi úgy, hogy életét hivatásszerűen a társadalom kivetettjei és nyomorultjai között tölti.

Itt egy ilyen csodálatos kivétellel álltunk szemben. Ha Chuck életben maradhatott volna, szegény, rászorult emberek ezreit kezelte volna, akik különben teljes reménytelenségben szenvednek és halnak meg.

Nemcsak testi bajaikban segített volna, hanem az volt a leghőbb vágya, hogy az evangéliumot hirdesse azoknak, akik sohasem hallották a minden történetek legszebbikét. Halálának tehát egyáltalán nem volt értelme. Képzeljük el azt a sok kétségbeejtően beteg embert, akiket Dr. Chuck Frye élete során kezelhetett volna, egyeseket rákkal, másokat tüdővésszel, megint másokat születési rendellenességekkel, és néhányat azok közül, akik még ahhoz is túl kicsik, hogy megérthessék fájdalmukat. Miért tagadta meg tőlük az isteni gondviselés Chuck odaadó szolgálatát?

Chuch Frye történetének van egy másik részlete is, amely teljessé teszi a képet. Chuck eljegyezte magát, hogy az orvosi egyetem első évében, márciusban megnősüljön. Menyasszonyát Karen Ernst-nek hívták, aki szintén odaszánt életű hívő volt. Eljegyzésük után hat héttel hallott Chuck halálos betegségéről, de úgy döntött, hogy megtartják az esküvőt. Nem egészen négy hónappal a fiú tragikus halála előtt, júliusban házasodtak össze. Karen ekkor beiratkozott az Arizona Egyetem orvosi karára, és a diploma megszerzése után misszionárius orvos lett a dél-afrikai Szváziföldön. Egy egyház által támogatott kórházban szolgált 1992-ig. A sok szenvedés láttán biztosan csodálkozik, miért nem engedte meg Isten tehetséges fiatal férjének, hogy betöltse küldetését, és miért nem lehetett munkatársa a gyógyításban. Őszintén szólva én sem értem.

Még ha a világ nagy teológusai az elkövetkező 50 évben ezen a talányon gondolkoznak is, amelyet Chuck Frye halála jelent, nem valószínű, hogy kielégítő magyarázatot találnak rá. Isten célja rejtély ennek a fiatal férfinak a halálesetében, és az is marad. Miért vették fel Chuckot sok imádság után az orvosi egyetemre, ha nem érhette meg tanulmá-

14

1. Miért engedte Isten? nyai befejezését? Honnan jött a missziói elhívás, amelyre válaszolt?

Miért szorult annyi tehetség a fiúba, ha nem használhatja fel? Miért szabta Isten ilyen rövidre egy érett és ígéretes diák életét, míg sok kábítószeres, alkoholista és bűnöző teherként nehezedik a társadalomra, mégis magas kort ér meg? Ezeket a gyötrő kérdéseket könnyebb feltenni, mint megválaszolni. És még számos kérdés vár válaszra.

Az Úr még nem jelentette ki, hogy miért engedte meg azt a repülőgép-szerencsétlenséget, amely még 1987-ben kioltotta négy barátom életét. Az általam ismert legnagyszerűbb keresztyén férfiak közé tartoztak. Hugo Schoellkopf vállalkozó volt és a Fókuszban a Család igazgatótanácsának rendkívül odaszánt tagja. George Clark bankigazgató volt és kiváló ember. Dr. Trevor Mabrey tehetséges sebész volt, aki műtétjeinek csaknem a felét teljesen ingyen végezte. Bárkin megindult a szíve, aki anyagi szükséget szenvedett. Creath Davis lelkészt és írót ezrek szerették. Jó barátok voltunk, rendszeresen összejöttünk igét olvasni, és beszámoltunk egymásnak arról, amit az igéből megértettünk.

Szerettem ezt a négy férfit. Együtt voltam velük az utolsó repülőút előtti estén, amikor kétmotoros gépük a Wyoming állambeli Absaroka hegylánc fölött lezuhant. A szerencsétlenséget egyikük sem élte túl. Feleségeik és gyerekeik itt maradtak, hogy egyedül küszködjenek. Miért?

Milyen célt szolgált tragikus haláluk? Isten miért fosztotta meg Hugo és Gail két fiát, a négy család legkisebbjeit, legfogékonyabb éveikben bölcs és odaadó apjuk befolyásától? Nem tudom, bár az Úr elég bölcsességet és erőt adott Gailnek, hogy egyedül nevelje tovább gyerekeit.

A lélegzetelállító miért első említésére tisztelettel gondolok barátainkra, Jerry és Mary White-ra is. Jerry White egy világszervezet, a Navigátorok elnöke, amelynek célja Krisztus megismertetése és hirdetése. White-ék csodálatos emberek, akik szeretik az Urat, és a Szentírás parancsai szerint élnek. Ám ők is kivették már részüket a szenvedésből. Fiuk, Steve több hónapon keresztül taxizott, miközben a médiában igyekezett elhelyezkedni. Nagy álmát azonban soha nem valósíthatta meg. Egy éjszaka Colorado Springs rendszerint csendes városában egy elmebeteg utas meggyilkolta. A gyilkos közismert bűnöző és kábítószeres volt, aki hosszú múltra tekinthetett vissza a bű-

15

Amikor nem értjük Istent nözésben. Letartóztatásakor kiderült, hogy azzal a szándékkal hívta a taxit, hogy bárki veszi fel, lelövi. Számtalan taxis válaszolhatott volna a hívására, mégis Steve White fogadta; és a gyilkos egy olyan családra csapott le, akik évek óta főállású keresztyén munkásként dicsőítették és szolgálták Istent.

Egy gyülekezetre kell gondolnom a texasi Dallasban, amelyet néhány éve tornádó pusztított el. A forgószél hirtelen csapott le a kavargó égből, és éppen ezt az épületet „választotta ki”, hogy lerombolja.

Majd ismét felemelkedett, és a szomszédos épületekben szinte semmi kárt sem tett. Hogyan magyaráznánk „Istennek ezt a cselekedetét”, ha annak a gyülekezetnek a tagjai lennénk? Az Úrnak talán nem tetszett valami, ami abban a gyülekezetben folyt, de nem hiszem, hogy így mutatta volna ki. Ha így bünteti az engedetlenséget, akkor előbb-utóbb minden templom veszélybe kerül. De akkor mivel magyarázzuk a forgószél válogatós rombolását? Én meg sem próbálnám. Egyszerűen jönnek idők, amikor olyan okból nem sikerül semmi, amelyet sohasem fogunk megérteni.

A világ legnagyobb könyvtárának polcait megtölthetnénk azokkal a további példákkal, amelyek megmagyarázhatatlan tragédiákról és nehézségekről szólnak, és a világon minden ember fel tudna sorolni néhány ilyen esetet a saját életéből. A háborút, az éhínséget, a betegségeket, a természeti csapásokat, s egyáltalán a váratlan haláleseteket sohasem könnyű megmagyarázni. De van úgy, hogy az ilyen jellegű, nagy tömegeket érintő tragédiák kevésbé okoznak fejtörést az embernek, mint az olyan körülmények, amelyekkel személyesen találkozunk: a rák, a veseelégtelenség, a szívbetegség, a hirtelen csecsemőhalál, az agyvérzés, a Down-kór, a válás, a nemi erőszak, a magány, a visszautasítás, a kudarc, a meddőség, a házastárs elvesztése! Az emberi szenvedés itt felsorolt és sok millió egyéb forrása elkerülhetetlenül olyan kérdéseket vet fel, amely megzavarja a lelket. „Miért engedi meg Isten, hogy ez megtörténjen velem? Olyan kérdés ez, amelyre a hívők – és sok nem hívő is – nehezen tudnak választ találni. És ellentétben egyes keresztyén körök tanításával, az Úr általában nem siet a magyarázattal, hogy mit miért tesz.

16

1. Miért engedte Isten?

Ha azt hisszük, hogy Istennek kötelessége megmagyarázni nekünk a cselekedeteit, az alábbi igéket kellene megvizsgálnunk: Salamon írja a Példabeszédek 25,2-ben: „Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti.” Az Ézsaiás 45,15 kijelenti: „Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy.” Az 5Mózes 29,28 leszögezi: „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi.” „Ahogyan nem ismered a szél útját, vagy a csontok formálódását a terhes asszony méhében, éppúgy nem ismered Isten munkáját, aki mindent alkotott” – hirdeti a Prédikátor 11,5. Az Ézsaiás 55,8–9 tanítja: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.”

A Szentírás világosan megmondja, hogy képtelenek vagyunk Isten végtelen értelmét vagy azt az elgondolását felfogni, amellyel belenyúl az életünkbe. Milyen önteltségre vall, amikor máshogy gondolkozunk!

Ha elemezni próbáljuk az Úr mindenható voltát, olyanok vagyunk, mint egy amőba, mely az ember viselkedését próbálja megérteni. A Róma 11,33 figyelmeztet, hogy Isten ítéletei „kifürkészhetetlenek”, és útjai „kideríthetetlenek”. Hasonló megfogalmazást találunk az 1Korinthus 2,16-ban: „Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy őt kioktathatná?” Világos, hogy az Úr döntése, ha nem ad magyarázatot nekünk, és ez gyakran megesik, mivel indítékai és céljai meghaladják a halandó ember felfogóképességét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sok kérdésünk – különösen a „miért” kérdőszóval kezdődők – pillanatnyilag megválaszolatlan maradnak.

Pál apostol is utalt a megválaszolatlan kérdések problémájára: „Mert most tükör által, homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.” (1Korinthus 13,12) Pál azt magyarázta, hogy nem ismerjük meg az egész képet mindaddig, amíg az örökkévalóságban nem leszünk. Ebből láthatjuk, hogy meg kell tanulnunk elfogadni ezt a részleges ismeretet.

Sajnos, sok fiatal – és néhány idősebb – hívő nem tudja, hogy minden ember életében lesznek olyan időszakok, amikor a körülmények

17

Amikor nem értjük Istent érthetetlenek – amikor úgy tűnik, hogy semmi értelme annak, amit Isten tesz. A keresztyén hitnek erről az oldaláról nem sok szó esik.

Az új keresztyéneknek hitünknek általában azokat a részleteit tanítjuk, amelyek a világi értelemnek tetszetősek. A nemzetközi Timóteus Társaság (Campus Crusade for Christ) – egy általam nagyon tisztelt keresztyén szervezet például A négy lelki törvény című kis füzetét több millió példányban osztotta szét. Ezek között a Szentírásra épülő elvek között az első kijelenti: „Isten szeret téged és csodálatos terve van az életeddel.” Ez a kijelentés természetesen igaz. Viszont látszólag arra utal, hogy a hívő mindig érteni fogja ezt a „csodálatos tervet”, és minden részletét el is fogadja. Ez azonban nem biztos, hogy így lesz.

Néhány embernek, például Joni Eareckson Tadának a „csodálatos terv” olyan életet jelent, amelyet bénán, tolószékben kell leélnie.

Másoknak korai halált, szegénységet, a társadalomból való számkivetettséget hoz. Jeremiás prófétának azt jelentette, hogy sötét verembe vetették. A Biblia más alakjainak kivégzést hozott. Isten terve azonban még a legrémesebb körülmények között is csodálatos, mert minden, ami összhangban áll az Úr akaratával, végül „javukra szolgál azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8,28).

Ennek ellenére nem nehéz megérteni, hogyan üti fel a fejét ilyenkor a tanácstalanság, különösen a fiataloknál. Életük tavaszán, amikor jól szolgál az egészségük, és a nehézségek, kudarcok, csapások még nem söpörtek végig békés kis világukon, viszonylag könnyű a puzzle darabjait a helyükre illeszteni. Az ember őszintén hiszi, és bizonyítva érzi, hogy ez mindig így lesz. Azonban rendkívül fogékonyak vagyunk a „lelki fejvesztettségre”, ha hirtelen beüt a baj.

Dr. Richard Selzer sebész, és az egyik kedvenc íróm. Betegeiről és a rájuk váró emberi drámákról a legszebb és a legnagyobb együttérzésről árulkodó leírást ad Letters to a Young Doctor (Levelek egy fiatal orvoshoz) című könyvében. Elmondja, hogy egy ideig úgy tűnik, mintha védelem alatt állnánk. Ezt a védelmet egy képzeletbeli burok biztosítja, amely megvéd a borzalomtól. Bár naponta benne élünk, aligha veszünk tudomást a létezéséről. Úgy őriz meg minket az életünket fenyegető helyzetektől, ahogyan az immunrendszer megvédi

18

1. Miért engedte Isten? az emberi testet az ártalmas baktériumok láthatatlan fenyegetésétől.

Természetesen nem minden fiatal rendelkezik ezzel a védelemmel, mert gyerekek is meghalnak rákban, örökölt szívbetegségekben és más rendellenességekben. Ám a legtöbben védettek – és észre sem veszik.

Aztán egyik év múlik a másik után, és egyszer csak beüt a baj. A burok minden előzetes figyelmeztetés nélkül elszakad, és a borzalom belopakodik egy ember, egy szeretett rokon vagy egy barát életébe. Ez az a pillanat, amikor hitéletünkben váratlan válság üti fel a fejét.

Mire is hívom fel a figyelmet? Vajon mennyei Atyánk nem törődik velünk, nem gondol sérülékeny fiaira és lányaira, és gúnyt űz belőlünk, puszta halandókból, mintha ez valamiféle kegyetlen, kozmikus tréfa lenne? Szinte istenkáromlás ilyen butaságot leírni. Minden bibliai beszámoló, amely Istent elénk állítja, végtelenül jóságosnak ábrázolja, aki odaadó szeretettel, gyengéden vigyáz földi gyermekeire, és a hívők minden lépését irányítja. Úgy beszél rólunk, hogy „legelőjének népe, kezében való nyáj vagyunk” (Zsolt 95,7). Ez a nagy szeretet indította arra, hogy egyszülött Fiát küldje el és áldozza fel a bűneinkért, hogy megmeneküljünk a megérdemelt büntetéstől. Azért tette, mert „úgy szerette a világot” ( János 3,16).

Pál apostol ezt így fogalmazta meg: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.” (Róma 8,38–39) Ézsaiás közvetlenül az Atya szívéből adta nekünk tovább ezt az üzenetet: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41,10) Nem, a probléma nem Isten szeretetében vagy irgalmában keresendő. A kérdés mégis megmarad.

Pillanatnyilag a legfőbb gondom a hívő testvéreim, akik számukra teljesen érthetetlen körülmények között küszködnek. Ezért írtam ezt a könyvet is. Azt láttam az olyan családok között végzett munkámban, akik a betegségtől és a haláltól kezdve a házasélet válságáig és a serdülőkori lázadásig a legkülönbözőbb nehézségeken mennek keresztül,

19

Amikor nem értjük Istent hogy a válsággal küszködők között általános az Istenben való csalódottság érzése. Ez különösen akkor tör rá az emberre, ha olyan dolgok történnek, amelyek ésszerűtlennek tűnnek, és ellentmondanak annak, amit addig hallott vagy megértett. És ha az Úr nem szabadítja meg a rettenetes körülményektől, csalódottsága gyorsan haragba és az elhagyatottság érzetébe csap át. Végül eluralkodik rajta a kiábrándultság, és a lélek lassan elszárad.

Ez még nagyon kis gyerekekben is végbemehet, akik fogékonyak az Istentől való elvetettség érzésére. Egy Chris nevű fiú jut eszembe, akinek arcát megégette a tűz. Az alábbi levelet küldte pszichoterapeutájának: Kedves Gardner doktor úr!

Egy 13 éves fiú teknősbékának nevezett, és tudom, hogy a plasztikai műtétem miatt mondta. Azt hiszem, Isten utál engem a szám miatt. És ha meghalok, valószínűleg a pokolba küld.

Szeretettel, Chris Chris logikusan azt a következtetést vonta le, hogy maradandó sérülése Isten elutasításának a bizonyítéka. A gyermek szemében logikus a következtetés: „Ha Isten mindenható és mindent tud, akkor miért engedte meg, hogy ez a szörnyűség megtörténjen velem? Biztosan utál.”

Chris sajnos nincs egyedül. Sokan hiszik el ugyanezt a sátáni hazugságot. Előbb-utóbb a többség hasonló elidegenedést fog tapasztalni Isten iránt. Miért? Mert azoknak, akik elég hosszú ideig élnek, végül szembe kell nézniük olyan eseményekkel, amelyeket nem fognak megérteni. Ilyen az emberi élet. Megismétlem: hamis képet alkottunk a Szentírásról, ha azt mondjuk, hogy mindig meg fogjuk érteni, mit tesz Isten, és szenvedésünk, csalódásunk hogyan illeszkedik bele tervébe. Előbb-utóbb mindnyájan elérünk arra a pontra, amikor úgy tűnik, hogy Isten elvesztette az uralmát az emberek ügyei fölött – vagy az érdeklődését irántunk. Ez csak látszat, de olyan látszat, amely veszélyes következményekkel jár lelki és szellemi egészségünkre. Érdekes, hogy nem a fájdalom és a szenvedés okozza a legnagyobb kárt. Hitünket a zavarodottság rombolja le.

20