Őrjárat1 20

Őrjárat az etika körül

Orjarat.indd 1

2013.12.12. 11:22:14

Orjarat.indd 2

2013.12.12. 11:22:14

ŐRJÁRAT AZ ETIKA KÖRÜL

Pálhegyi Ferenc

Orjarat.indd 3

2013.12.12. 11:22:14

© 2009 Pálhegyi Ferenc Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel: (1) 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu A member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Illusztráció: Gaál Éva Borítókép: Éjjeli őrjárat, © Rijksmuzeum Amsterdam Tördelés és borítóterv: Janneke de Leeuw van Weenen Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-963-9390-57-7 Budapest, 2009 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Újranyomtatás 2014

Orjarat.indd 4

2013.12.12. 11:22:14

TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk?

9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága 51 A kapcsolatok tisztasága 57 A társkapcsolatok anomáliái 69

A szingli-jelenség 69

A „majdnem-házasság” (élettársi kapcsolat) 72

A homoszexualitás 76

Az elárult szövetség (Gondolatok a válásról) 80 Megtévesztő táblák 89 Jézus etikája 93 Ítélet és evangélium 105 Epilógus 111

Orjarat.indd 5

2013.12.12. 11:22:14

Orjarat.indd 6

2013.12.12. 11:22:14

PROLÓGUS Rembrandt Éjjeli őrjárat c. képe valószínűleg a korabeli városatyákat (a megrendelőket) ábrázolja, amint őrködve vonulnak az utcán a város védelmében, amelyért felelősséget vállaltak. Noha nem a mai társadalom erkölcsi válságáról szól ez a festmény, számunkra ma mégis aktuális etikai üzenetet közvetíthet. Hiszen most éjszaka van, erkölcsi sötétség. „Olyan fekete a világ, mint a kibérelt lelkiismeret” (Petőfi). Az emberek nem látják egymást, mert csak a maguk jólétével törődnek. Ezért gyakran karamboloznak, vagy átgázolnak egymáson. De nem látják önmagukat sem, mert hiányzik a másik ember szociális tükröt adó tekintete. Minthogy nem látják az utat, elvétik az útirányt, azután azt is elfelejtik, hogy hová akartak menni.

Sőt elfelejtik azt is, hogy valaha volt úti céljuk: hogy egyáltalán lehet értelme az emberi életnek. De elfelejti az ember azt is, hogy kicsoda az ember.

Sötét éjszaka van; de Rembrandt festményén valahonnan mégis fény sugárzik a menet élén haladó alakokra. Reménykedünk, hogy a fény a mi éjszakánkban is felragyog.

7

Orjarat.indd 7

2013.12.12. 11:22:15

Orjarat.indd 8

2013.12.12. 11:22:15

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? Szívembe zártam beszédedet. (Zsolt 119,11) Azt mondják: az ember erkölcsi lény. Bizonyára egyetlen más földi teremtménynek sincsenek erkölcsi problémái. Az ember akkor is erkölcsi lény, amikor erkölcstelen. Ha elaltatja a lelkiismeretét, ezt is azért teszi, mert zavarja az, hogy tettei vagy szándékai nem felelnek meg a lelkében őrzött erkölcsi mértéknek.

Igen, az embert zavarja az, hogy erkölcsi mérték van benne, nem szeret tudomást venni róla, eltagadja a létezését is, de ezzel embermivoltát is tagadja. Végül elfelejti, hogy kicsoda ő, és elhiszi magának, hogy ő is az állatvilág tagja.

Az állatot – az ösztönlényt – csak az érdekli igazán, hogy a szükségleteit kielégítse. „Az élet célja semmi más, mint jó evés és jó ivás” – halljuk egy operett-dalban, és természetesen még más ösztönös vágyak kielégítése is szerepel a célok között: birtoklás, hatalom, szex.

De ezzel az életszemlélettel az ember nem állatiassá válik (ne sértegessük az állatokat!), hanem embertelenné. Nem tudunk állattá válni, mert a Teremtő embernek teremtett minket, hanem csak megtagadni tudjuk ember-mivoltunkat, és ezzel megtagadjuk Istent is.

Embernek lenni – erkölcsi felelősség. Isten felelősséget ruházott ránk, amikor azt parancsolta, hogy Uralkodjatok a földön mozgó minden élőlényen. (1Móz 1,28) A Biblia szemléletében ugyanis az uralkodás szolgálatot jelent (Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon… Mt 20,28); más szóval a vezető szerep: munkálkodás azok érdekében, akik ránk vannak bízva.

Továbbá ez az uralkodás nem önkényuralom, hanem megbízatás.

A valódi hatalom nem a megbízotté, hanem a megbízóé; vagyis Isten 9

Orjarat.indd 9

2013.12.12. 11:22:15

Őrjárat az etika körül

képét hordozva, Isten kép-viseletében kell uralkodnia az embernek.

Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha az ember folyamatosan kapcsolatot tart Istennel, hiszen megbízatásában a megbízó akaratához kell igazodnia.

Az istenképűség és igaz emberség ezt jelenti: Istent képviselve mások érdekében élek és cselekszem.

Az istentelenség és embertelenség jelentése pedig ez: a magam nevében és a magam érdekében élek és cselekszem. A bűn lényege az Istentől függetlenített élet, ami szükségszerűen egymástól is eltávolít minket. Ősszüleink fügefalevelekből összefűzött köténye azt jelenti, hogy megrendült a bizalmuk egymás iránt.

Korunk fogyasztói életszemlélete és értékrendje az „én is állat vagyok”, „én is ösztönlény vagyok” önámítás megnyilvánulása. Nem akarunk hinni a Megbízóban, de el akarjuk hitetni magunkkal, hogy a magunk ura, a magunk istene vagyunk (ezt sugalmazta a Kígyó: Olyanok lesztek, mint az Isten – 1Móz 3,5); ezért jogunk van a természetet a magunk szolgálatába állítani, ahelyett hogy mi szolgálnánk neki. Őriznünk és művelnünk kellene a Kertet, ehelyett kifosztjuk és tönkretesszük.

Gondolatmenetünket az alábbi sémában foglalhatjuk össze: emberkép  értékrend  erkölcs Kissé bővebben: a válaszunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk mi emberek (ösztönlények vagy Isten megbízottai) meghatározza az értékrendünket, vagyis azt, hogy mit részesítünk előnyben: közvetlen szükségleteink kielégítését vagy Teremtőnk és társaink szolgálatát.

Erkölcsi magatartásunk pedig értékrendünkből fakad. Jézus ezt így fogalmazza meg: A jó ember jó kincséből hoz elő jót. A gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. (Mt 12,35) Értékrendünk centrumát a Biblia egy jól ismert, de sokszor rosszul értett szóval jelöli. Ez a szó: szív. A szív nem érzelmeink központja, hanem értékrendünkké. Ahol a kincsetek, ott lesz a ti szívetek is. (Lk 12,34) 10

Orjarat.indd 10

2013.12.12. 11:22:15

Honnan ered az etikánk?

A szívben „gyökerezik” erkölcsi magatartásunk – életünk különböző területein.

Lelkiismeret Énképem és magatartásom disszonanciája Önkifejezés Külső megjelenés, társas magatartás, beszéd Gondolatok Magunkról, másokról, céljainkról stb.

Indítékok Tettek Kapcsolatok: Önzés, szeretet

A szív = az értékrend centruma

Az 1. ábra kijelöli e könyvecske következő fejezeteit. Szó lesz – – – – –

a lelkiismeret, a beszéd, a gondolatok, az indítékok, a tettek, és a kapcsolatok tisztaságáról.

Előbb azonban tisztáznunk kell az érték – vagy inkább a szív – fogalmát, hogy jól értsük azt is: mit jelent a tisztaság lelki értelemben.

11

Orjarat.indd 11

2013.12.12. 11:22:16

Őrjárat az etika körül

Fejtegetéseinkre Jézus etikájának bemutatása teszi fel a koronát.

Az összefoglaló záró fejezetben pedig azt a következtetést vonjuk le az elmondottakból, hogy Isten ítélete és az evangélium egymást feltételező fogalmak. Az Istentől való elszakadás miatt szükségszerűen ránk zúdul az ítélet, amit csak Isten kegyelmi beavatkozása képes elhárítani. A kegyelem jelentőségét pedig csak az fogja fel, aki előbb megértette, hogy Isten ítélete alatt áll.

12

Orjarat.indd 12

2013.12.12. 11:22:16

A SZÍV = ÉRTÉKRENDÜNK CENTRUMA Add nekem a szívedet, fiam! (Péld 23,26) Az érték = előnyben részestés.

A kisiskolás gyerek előnyben részesíti a focizást az unalmas leckeírásnál, a szerelmes férfi lemond a vacsoráról, ha ez az ára annak, hogy találkozhasson az imádott kedvessel. De a legszebb példákat az érték döntéseket – sőt életvezetést – meghatározó szerepére a Bibliában találjuk.

Mózes… inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel nagyobb gazdagságnak (értéknek!) tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot.

(Zsid 11,25–26) Pál apostol felsorolja korábbi életének meghatározó értékeit: Izráel népéből, Benjámin törzséből származom… a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam. Ellenben azt, ami nekem nyereség

13

Orjarat.indd 13

2013.12.12. 11:22:16

Őrjárat az etika körül

volt, kárnak ítéltem a Krisztusért… az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. (Fil 3,5–8) A megtérés = értékváltás = szívcsere.

Az édenkerti tragédia során az embernek a szíve romlott meg: saját magát emelte trónra a Teremtő helyett. Ettől kezdve nem volt számára valódi érték az Urat szolgálni (művelni és őrizni a Kertet, uralkodni Istent képviselve a természet felett). Ettől kezdve az ember magához ragadta a döntést erkölcsi kérdésekben: mi jó és mi rossz, mi erkölcsös és mi erkölcstelen – ezt fejezi ki a jó és a rossz tudásának fájáról szakított gyümölcs, mint jelkép. Ettől kezdve az Úr szolgálata és a környezet iránti felelősség helyébe a saját, közvetlen érdek került, egy szóval: az önzés. Ettől kezdve lép érvénybe az emberi szívnek az a jellemzése, amit a Szentírás az első globális ítélet – az özönvíz – kapcsán fogalmaz meg: Az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz. (1Móz 6,5) A megromlott szív etikai tézisei: – Az ember dönti el, hogy mi erkölcsös és mi erkölcstelen (ez a gyümölcse a jó és a rossz tudása fájának).

– Az ember csak saját magának tartozik felelősséggel (nincs tekintély az ember fölött = az ember a maga istene).

– Az erkölcs forrása is az ember. A mérce a kultúrában, a társadalomban, a többségi döntésben vagy a szituációban van.

Saul életében a Pál-fordulás = a megtérés – szív-cserét, az értékek kicserélését jelentette. A farizeusi vallásos buzgalmat, a merev törvénytiszteletet, a teológiai képzettség túlértékelését, az Isten népéből való test szerinti származást felváltotta a Krisztus iránti szorongató szeretet. (2Kor 5,14) Pált nemcsak azért tartjuk a „szeretet apostolának”, mert megírta a Szeretet Himnuszát (1Kor 13), hanem inkább azért, mert a sikeresnek ígérkező karriert és a biztonságos, kényelmes életet 14

Orjarat.indd 14

2013.12.12. 11:22:16

A szív = értékrendünk centruma

fel tudta adni az Úr ismeretéért és szolgálatáért, ami bizony sok szenvedést, nélkülözést, üldöztetést és (földi értelemben) bizonytalan jövőt hozott számára. Ugyanakkor nem önmagáért fáradozott, hanem azokért a többségükben pogányokért, akiket addig nem is ismert, és akiktől nem várhatta, hogy valaha is hálásak lesznek neki.

Az új szív etikai tézisei: – Az erkölcsi megítélés Isten kompetenciája.

– Életünkkel Istennek kell számot adnunk.

– A mérték Isten örök érvényű kijelentése.

Az érték-váltás lényege: az önzést a szeretet váltja fel.

Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt. (Lk 17,33)

15

Orjarat.indd 15

2013.12.12. 11:22:16

Orjarat.indd 16

2013.12.12. 11:22:16

A LELKIISMERET TISZTASÁGA Olyan tűz ez, amely a pusztulás helyéig emészt. (Jób 31,12) Mert nehéz a kő és nehéz az ólom, De nehezebb, kit titkos súlyú bűn nyom. (Babits) Tiszta-e a lelkiismereted? – tesszük fel a kérdést számonkérően egy másik embernek. De tudjuk-e, hogy mi a lelkiismeret?

Az „utca embere” egy vállrándítással talán ezt válaszolja: „Az, ami furdalni szokott.” A németeket mardossa a lelkiismeret; a bibliai személyeket égeti, perzseli, emészti, mint a tűz. (vö. Jób 31,9–12) Valamiképpen mindenkit bánt, gyötör vagy kínoz. A valóság azonban az, hogy nem mindig és nem mindenkit szokott bántani. Abban mégis megegyezhetünk, hogy a lelkiismeret valamiféle jelzőkészülék, amit Valaki beleépített az emberbe. Amíg működik, addig számíthatunk arra, hogy az illető erkölcsileg befolyásolható, számonkérhető vagy megbízható. Akinél ez a „készülék” nem működik, azzal nem érdemes üzletet kötni, együtt dolgozni, barátkozni, de még szóba állni sem. A lelkiismeret megléte minden emberi kapcsolat előfeltétele.

A pszichológus Gordon Allport nem a lelkiismeretet, hanem a lelkiismeret-furdalást definiálja: belső konfliktus, pontosabban az énkép és a cselekvés disszonanciája.

Kellemetlen, fülsértő élmény, ha valaki egy bádogdarabbal karcolja a betont, vagy ha két egymás melletti billentyűt egyszerre üt le a zongorán. A hangok, amiket hallunk, összeférhetetlenek, nem tűrik egymást.

Becsületes embernek ismerem magam. De amit most tettem, az becstelenség. Ez a két tény nem fér meg egymás mellett, valami csikorog bennem: bánt a lelkiismeret.

17

Orjarat.indd 17

2013.12.12. 11:22:16

Őrjárat az etika körül

„Az Úr szolgája vagyok” – ezt a tényt tartalmazta Jónás próféta énképe. De nem azt tette, amit a Gazda parancsolt neki. Ezért kínozta a lelkiismeret.

Mit lehet tenni a kínzó lelkiismerettel? El lehet hallgattatni? El lehet altatni? Ki lehet irtani? Jónás mindezeket megpróbálta. …és fölkele Jónás, hogy szaladna, de nem hová a Mennybeli akarta, mivel rühellé a prófétaságot…

Hajóra szállott, mely elvinné őtet Tarsis felé, s megadta a hajóbért, futván az Urat, mint tolvaj a hóhért!

(Babits) Két ellentétes irányú erő csap össze a lelkiismeret-furdalástól szenvedő ember lelkében: az, amit önismerete alapján tennie kellene, és az, amit tesz. (A konfliktus = ellentétes irányú erők összecsapása.)

Két ellentétes irányú erő csap össze Jónás lelkében: az Úr parancsa: Menj Ninivébe és prédikálj! – hiszen próféta vagy, most ez a dolgod, oda küldelek. A másik erő: Nem akarok menni. Utálom ezt a munkát. Nem 18

Orjarat.indd 18

2013.12.12. 11:22:17

A lelkiismeret tisztasága

szeretem a niniveieket, hiszen ellenségeink, még meg találnak térni, és ezt én nem szeretném. Mit tesz Jónás? Látszólag „közbülső” utat választ: megy is meg nem is. Az Úr parancsára elindul, de nem oda, ahová az Úr küldi. „Kilép a mezőből” (Kurt Lewin kifejezése). Menekülni próbál a kínos helyzetből.

2. ábra Mitől „nem tiszta” a lelkiismeretünk?

Ennek sokféle oka lehet: – nem tettem meg, amit meg kellett volna tennem; – megfosztottam a társamat (vagy egy másik embert – a gyerekemet, a barátomat, a szüleimet, a munkatársamat) attól, amit tőlem kellett volna megkapnia (időt, figyelmet, gondoskodást, tiszteletet, szeretetet, szerelmet stb.); – elhallgattam valamit vagy hazudtam; – veszteséget, kárt, fájdalmat okoztam.

Pedig nem ilyen önzőnek, figyelmetlennek, hazugnak stb. szeretném ismerni magamat! Most úgy érzem: kis féreg vagyok, azt sem érdemlem meg, hogy rám süssön a nap. Vagy pedig folyton csak magammal foglalkozom, már egészen belecsavarodtam önmagamba.

Gyakran menekülni szoktunk, ha nem tudunk megoldani egy nehéz konfliktus-helyzetet, például házassági válságot, munkahelyi 19

Orjarat.indd 19

2013.12.12. 11:22:17

Őrjárat az etika körül

kudarcot, önbecsülésünk megrendülését, fenyegető veszélyhelyzetet, vagy akár lelkiismeretünk háborgását. A menekülés „helye” sokféle lehet: fokozott munka, hobby, pszichoszomatikus betegség, cimborák társasága, házasságon kívüli párkapcsolat, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lótás-futás… Csalódott asszonyok a gyerekeikhez menekülnek. Elkeseredett férfiak visszaszaladnak a mamához. Menedékhely lehet egy álomvilág is, okkult praktikák, idegen vallások.

Még lehetne folytatni a felsorolást. Az biztos, hogy ezek a „helyek” nem adnak valódi védelmet. A hívő ember, ha nem veszítette el a fejét, Istenhez menekül, mert tudja, hogy ő pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek. (Zsolt 18,31) Isten pedig többnyire visszaküld a nehézségek közé, de megerősít, felkészít, és jelenlétéről biztosít minket. Így tett Jónással is. De előbb még fokozta a veszélyt és a kétségbeesést.

Az Úr azonban szerzett nagy szelet és elbocsátá a tenger felett…

(Babits)

20

Orjarat.indd 20

2013.12.12. 11:22:17