Line Knutzon
________________ Mester emberek ____________________
Line Knutzon
________________ Mester emberek ____________________
RENDEZŐ
Máté Gábor BEMUTATÓ
2021. 10. 04.
AZ ELŐADÁS A NORDISKA APS, KOPPENHÁGA ÉS A MAYER-SZILÁGYI SZÍNHÁZI ÜGYNÖKSÉG, BUDAPEST ENGEDÉLYÉVEL JÖTT LÉTRE.
SZEREPLŐK Alice
Karola
Manfred
Halbror
Magrete
Marek
Karl
Manfred anyja
Glen
Oskar
Ónodi Eszter Kocsis Gergely Pelsőczy Réka Rajkai Zoltán Bányai Kelemen Barna
Tóth Zsófia Lengyel Benjámin Vajdai Vilmos Szirtes Ági
Bezerédi Zoltán
Beckmann
Keresztes Tamás
ALKOTÓK Díszlet: Cziegler Balázs, jelmez: Füzér Anni, fény: Lohár Antal, dramaturg: Török Tamara, zene: Friedenthal Zoltán, táncbetét: Blaskó Borbála, súgó: Héricz Anna, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Tiwald György
Line Knutzont az 1990-es évek dán írógenerációjának meghatározó alakja, akinek drámái a várva-várt megújulást hozták a dán színház számára. 1965-ben született, 1989-es debütálása óta (Brændt barn lugter i det hele taget ilde – Az égett gyereknek egyáltalán nincs jó szaga) több mint húsz színdarabot és rádiójátékot írt. Műveit a dán nemzeti színház, a Det Kongelige Teater is műsorra tűzte, Knutzon többek közt a koppenhágai Bådteatret és az Århus Teater házi szerzőjeként dolgozott. Az 1994-es Først bli ŕ man jo født (Először megszületsz) című darabját a Broadway-en is játszották. A Snart kommer tiden (Közeleg az idő, ford. Szappanos Gábor) című 1994-es színművét többször is láthatta a magyar közönség különböző színpadokon. A 2008-ban született Håndværkerne (Mesteremberek) a dán szerzőnő eddig egyik legutolsó darabja. Line Knutzon darabjaiban az abszurd és a hétköznapi realizmus alkot komikus elegyet, melyet mindig társadalmi szatíra is fűszerez. Drámáiban sűrűn követik egymást az abszurd események, a valóságosnak tűnő, mégis morbid helyzetek. Ehhez a hatáshoz hozzájárul egy újfajta drámai nyelv intelligens, különös és rafinált használata is. Bár abszurd színházról beszélünk, mégsem úgy tűnik, hogy Knutzon a klasszikus abszurd drámaírók, Beckett vagy Ionesco műveiből merítene inspirációt. A kultikus népszerűségnek örvendő dán költő, Per Højholt hatása sokkal erőteljesebb, valamint a brit szürreális komédia külön műfaját megalkotó Monty Python befolyása is tagadhatatlan. A Mesteremberek senkinek nem kegyelmez, sem a lakásfelújítást megrendelő művész/értelmiségi házaspárnak, sem a feketén dolgozó, időhúzó kivitelezőknek, egyfelől a mohó materializmust, másfelől a simlis kontárkodást leplezi le. A darab eredetileg a dán narcisztikus fogyasztói társadalom találkozását viszi színre a piaci ár alatt munkát vállaló, dörzsölt kelet-európai szakmunkásokkal, de számunkra is ismerősek azok a hétköznapi helyzetek, amelyekben nyilvánvalóan megmutatkozik az átverés, az időhúzás vagy éppen a monomániává fajuló vágyakozás.
Knutzon szereplői leginkább a commedia dell’arte állandó karaktereire emlékeztetnek, néhány eltúlzott vonásuk fontosabb, mint az árnyalt, lélektani ábrázolás. Darabja bohózati elemekből építkezik, de a komikus ismétlések és a nyilvánvalóan hamis helyzetek miatt ironikus felhangot kap. Közben minden az ellenkezőjére fordul, az építkezésből rombolás lesz, a csalóból áldozat, a teszetoszaság brutalitásba csap át. Knutzon fekete humora nem megoldást kínál, hanem a téves álmok beteljesülésének komédiáját rajzolja elénk, abban a cinikus korban, amelyben élünk.
A dán fekete humor A fekete humor fogalmát többnyire az angol morbid humorral szokás azonosítani. A fekete humor dán formája némileg eltér ettől, és inkább a közös tréfálkozás, a nonszensz elemek használata jellemzi, és egy csoport vagy közösség összetartozásának megteremtése, megerősítése a célja. A fekete humor története valójában francia gyökerekre vezet vissza. A l’humor noir a francia szürrealizmus egyik alapfogalma, amelynek kezdettől fogva az volt a feladata, hogy egy kegyetlen, keserű és olykor kétségbeesett érzetet fogalmazzon meg és ezzel kiemelje a világ abszurditását. Ennek másolataként terjedt el aztán a fekete humor a különböző európai kultúrákban, majd az 1960-as években az amerikai angol nyelvben is megjelent a black humor vagy black comedy. A humor alapvetően a jóérzés kialakulását szolgálja a beszélgetőpartnerekben, tehát a tartalomtól függetlenül a jóindulat jele. Az angol kultúrában azonban a fekete humor rendre olyan kellemetlen vagy tabu témákhoz kapcsolódik, mint a halál vagy a különböző fogyatékosságok. A dán fekete humor kialakulásában feltehetőleg az angol közvetítés játszott szerepet. A dán hétköznapi szóhasználatban a „fekete beszéd” (sort tale) jelentése annyit tesz, hogy valaki értelmezhetetlenül, nem a helyzetnek megfelelően nyilatkozik meg. Ilyen például, ha egy tanár egy csoport diáknak nem „jó napot” (god dag) vagy „jó munkát” (god arbejdslyst) kíván, hanem „jó gnút” (god gnu). A gnú állatnév idegen, értelmetlen elem a dánban, mélyebb jelentés nem társul hozzá, mégis mindenki érti, hogy miért vicces, baráti és egy helyzet komolyságát hogyan enyhíti ez a köszönés a formális változatokhoz képest. Ez a nonszensz, furcsa logika lesz aztán a vicc forrása a fekete humor dán változatában.
A magyar közönségnek a dán fekete komédiáról elsősorban a csavaros filmstoryk juthatnak eszébe, melyekben a realista emberábrázolás és az abszurd fordulatok, az extrém sorsok és az érzelgősség is megfér egymás mellett. A történetek dramaturgiája általában egyszerű, egy ostoba véletlenből vagy emberi gyengeségből fakadó baj fokozatosan egyre nagyobb méreteket öltő konfliktussá fejlődik. Közben ellentétes műfaji eszközök kerülnek merész párosításban egymás mellé. A különféle beszédstílusok és magatartásformák ütközése a komikus helyzetek gazdag táptalaját szolgáltatja, ugyanakkor a politikai korrektség kritikája is gyakran megfogalmazódik. A műfaj talán legemlékezetesebb példái az Anders Thomas Jensen által írt és rendezett Gengszterek fogadója (2000), Zöld hentesek (2003), Ádám almái (2005). A dán fekete komédia elsősorban filmes műfajként válhatott híressé és a dogmafilmekkel együtt tette Dániát a 2000-es évek egyik legfontosabb filmipari nemzetévé. A dán filmek dramatizált változatai közben sorra jelennek meg az európai színpadokon jelezve, hogy igény van arra, hogy ezeket az emberségről, szélsőséges helyzetekről és a felnőttek gyerekességéről szóló meséket a színház nyelvén is megismerhessük. Line Knutzon az 1990-es években kezdett színdarabokat írni, művei a később filmes műfajban világhírűvé vált dán fekete humor színpadi előfutárainak tekinthetők.
Impresszum
Mesteremberek A tanulmány szerzője: Domsa Zsófia A műsorfüzetet szerkesztette: Török Tamara Előadásfotók: Dömölky Dániel Tördelés: Báthori Róbert 2021–2022.
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 6. www.katonajozsefszinhaz.hu
A KATONA KIEMELT PARTNERE: A KATONA BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDIK
A FELBECSÜLHETETLEN PILLANATOK TÁMOGATÓJA