Életmód

Adj vért és ments meg 3 életet!

KI JELENTKEZHET VÉRADÁSRA? • aki betöltötte a 18. életévét, de még nincs 60 éves • testsúlya meghaladja az 50 kg-ot • egészségesnek érzi magát. Kérjük, személyi igazolványát, TAJ- és lakcímkártyáját hozza magával!

Dombóvári Véradó: Kórház rendelőintézet földszint, minden kedden és csütörtökön 8-15 óráig

Ezt tegyük, ha el akarjuk viselni a kánikulát!

A kánikula nemcsak rövid, de hosszú távon is károsíthatja az emberi szervezetet. Éppen ezért lényeges, hogy még időben akklimatizáljuk a testünket. Továbbra is – az előrejelzések szerint augusztus végéig - tombol a forró nyár Európa nagy részén. Emiatt a szokásosnál is magasabb környezeti terhelést kap a test. Míg a szélsőséges hőség rövid távon hirtelen rosszullétet okozhat, addig a hosszan tartó kánikula krónikus egészségügyi problémákat eredményezhet. A tartós hőség megterheli a szívet és a veséket, megzavarhatja az alvást és a mentális egészségünket. Mivel az európai meteorológiai modellek és a tapasztalat is azt mutatják, hogy fel kell készülnünk a gyakoribb extrém hőhullámokra, létfontosságú, hogy fejlesszük a szervezetünk tűrőképességét. Az emberi szervezet igen szűk hőmérsékleti tartományban működik optimálisan: a megfelelő testhő általánosságban 36 és 37,5 Celsius-fok közötti sávot jelent. Ha a szervezet hőmérséklete e tartományon kívül esik, akkor a sejtek, a szövetek és szervek károsodhatnak.

Amikor a központi idegrendszer érzékeli a rekkenő hőséget, aktiválja a test hőmérséklet-szabályozó rendszereit. A bőr erei kitágulnak, hogy a meleg vér a test belsejéből a felszín felé törve lehűljön. A folyamat a vérnyomás csökkenését okozhatja, ami az alacsony vérnyomásúakat megterhelheti. A vérnyomásesés ellensúlyozására a szív gyorsít a vérkeringésen úgy, hogy fokozza a pulzust, megterhelve a szív- és érrendszert. A szívbetegségben szenvedőknél a fokozott hőterhelés növeli a katasztrofális szív- és érrendszeri esemény valószínűségét.

A testhő csökkentésére a szervezet elsősorban izzadással, azaz párologtatással válaszol. Ekkor a verejtékmirigyek intenzívebb működésbe lépnek, ugyanis a levegő magas páratartalma esetén kisebb a bőr párologtatásának hatékonysága. Az izzadás kiszárítja szervezetet, ha nem pótoljuk a folyadékot. A kiszáradás megterheli a veséket. Idővel pedig a hosszan tartó kiszáradás és a hőstressz vesekárosodáshoz és krónikus vesebetegséghez vezethet.

A melegebb éjszakák az alvás minőségét is rontják, ami kihat az egészség minden aspektusára. Egy tavalyi tanulmány becslése szerint már most is átlagosan 44 órával kevesebbet alszunk évente a felmelegedés miatt. A kevesebb alvás pedig számos negatív egészségügyi következménnyel jár, beleértve az immunrendszer és a szív- és érrendszer gyengülését, valamint a gyulladásokra és a krónikus betegségekre való hajlamot.

- Ahogyan az izmokat egyre több súly megemelésére „vezethetjük rá”, a szív- és érrendszerünket is edzhetjük a nagyobb hőmérséklet elviselésére – mondta Orlando Laitano, a University of Florida alkalmazott fiziológia és kineziológia adjunktusa. Erre a legalkalmasabb, ha edzések alkalmával tesszük ki a szervezetünket a nagy melegnek, fokozatosan mind időhosszban, mind hőmérsékletben. Minél fittebb valaki, annál jobban viseli a hőséget. Az edzés ugyanis felmelegíti a vázizmokat, amivel azokat hozzászoktatjuk az egyre nehezebben elviselhető meleghez.

Arra is van bizonyíték, hogy a test emlékszik arra, hogyan alkalmazkodjon a hőséghez, ha már azt korábban megtette. Egy újbóli alkalomkor sokkal gyorsabban akklimatizálódik a forrósághoz. A hőséghez való biztonságos hosszászoktatásért fokozatosan kell növelni a hőmérsékletet vagy az edzés nehézségét, és ügyelnünk kell arra, hogy ne vigyük túlzásba – figyelmeztetnek a kutatók, akik elmondták, hogy az akklimatizációt legalább egy hétig kell folytatni.

Forrás: vg.hu, Fotó: Shutterstock