A csend kápolnája Dobogókőn

Tavaly június óta zajlik a jezsuiták egyik meghatározó dobogókői épületének felújítása, hogy a Fény utca 1. szám alatt várhatóan 2023 elején megnyíljon a Cardoner Képzési és Konferenciaközpont. A létesítményhez kapcsolódóan az elképzelések között szerepel egy különleges kápolna létrehozása is, melyet egy szlovén jezsuita építész tervezett.

A katalóniai Manresa, valamint a települést átszelő Cardoner folyó különleges szerepet játszik Loyolai Ignác életében. A későbbi jezsuita rendalapító ezen a településen, annak is egyik barlangjában időzött hosszasan és vetette papírra Lelkigyakorlatok című művének jegyzeteit. Egy alkalommal pedig a folyó partján olyan megvilágosodásszerű élményben volt része, melynek alkalmával egy csapásra sokkal többet megértett a világból és Istenből, mint egész addigi élete során.

Nem véletlen, hogy számos országban – így Dobogókőn is – a spanyolországi városkáról nevezték el a jezsuiták lelkigyakorlatos központját. Most pedig a pilisi hegyek ölelésében újabb intézmény állít emléket a rendalapító zarándokútjának, mégpedig a 2023-ban megnyíló Cardoner Képzési és Konferenciaközpont. Annak része lesz

az a kápolna, melynek terveit Robert Dolinar szlovén jezsuita építész készítette el 2021-ben, és amely a reményeink szerint méltó módon egészíti ki majd a konferenciaközpontot, de részben attól függetlenül is működni fog.

A megvalósítást Szent Ignác belső tapasztalatai mellett Illés próféta személye is ihlette, akihez Isten egy alkalommal ugyancsak barlangban szólt a hirtelen támadt szélvész, majd földrengés és tűzvész lecsillapodása után halk, szelíd szóval. „Illés szelével vagy Ignác csendes pillanatával összhangban kápolnánk nem akar hangosnak tűnni, és nem akarja képviselni Dobogókő semmilyen külső jellegzetességét. Visszafogott építészeti nyelvezetet és meglehetősen szerény képi világot alkalmazva a kápolna szinte beleolvad az őt körülvevő természeti környezetbe – fogalmaz terve leírásában az építész. – Amint azonban átlépünk a bejáratán, a tér egy hatalmas és világos helyiségbe nyílik, amely számos rendkívüli érzéki élményt kínál, és csendes elmélkedésre késztet. Vezérlő vágyunk az volt, hogy olyan szakrális teret hozzunk létre, amely segít a látogatóknak elérni a léleknek azt az állapotát, amely Illés és Ignác számára megadatott, és amely örökre megváltoztatta őket.”

Az alábbiakban a leírásból idézünk további részleteket, Búsné Pap Judit, rendtartományunk néhai munkatársának fordításában: „A kápolna épülete két irányból is megközelíthető. A főútról induló, 80 lépésnyi ösvény hívja a látogatókat az útra, amit csendes imádságban vagy akár közösségi ünneplésben tehetnek meg. A szálloda épületétől induló újabb 50 lépésnyi út a kápolna használóinak nyújt némi fizikai és lelki felkészülést – akklimatizálódást, alkalmazkodást – a sűrű konferenciaprogram elhagyása után, a személyes elmélkedésbe való visszavonulás előtt.” „Magára a kápolnára a Fény utca felől közvetlenül semmi jelzés nem utal, csak egy szerény, hosszú kőfalat látunk, amelyet megszakít az átjáró a szervesen kialakított ösvényhez, amely az erdőbe és végül a kápolna felé vezet. Az ösvényt különböző természetes és mesterséges elemek alkotják (falkapu, útburkolat, fák, sziklák, kőkert, padok, ignáci/bibliai idézetek stb.), amelyek mind-mind elmélkedésre hívják a látogatókat. Az ösvények, amelyek az utazás szimbólumát jelenthetik, szerves részei a projektnek, és nem kevésbé fontosak, mint maga az épület.” „A kápolna alapvető formája a magyar hagyományokból ered, és egyértelműen emlékeztet egy népi parasztházra, istállóra vagy pajtára, amelyek rendkívül szerény, egyszerű, mondhatni a legprimitívebb épületeknek számítanak. Meglepheti a látogatókat és kíváncsiságot kelthet az arra járókban a kápolna monolitikus, szinte szoborszerű megjelenése, a tető szokatlan méreteivel. A nagy tető az otthon szimbóluma (akárcsak egy sátor, hajó stb. is). Az épület teste a világosan meghatározott mély bejárati ereszével és a hatalmas tető alatt szinte ablak nélkül álló épülettömbjével a nyugalom és a csend, a védettség és a titokzatosság érzetét kelti.” „Az épületbe belépve azt várnánk, hogy odabent is az egyszerű otthon képe fogad, ehelyett azonban meglepődünk: hatalmas, világos tér tárul elénk, amelyet egy hatalmas, mindent átfogó kereszt jelöl ki a magas, fehér kéményes, a hagyományos magyar házak tűzhelyére emlékeztető mennyezet alatt.” „Két ablak teszi lehetővé, hogy a nap folyamán a fényjáráshoz iga-

„Az erdőre nyíló hosszú ablak úgy működik, mint egy festett hosszúkás tájkép.”

zodva különböző hangulatok alakuljanak ki, párbeszédet teremtve az épület testének kontrasztosan merész tömegével. A zenitálisan elhelyezkedő ablak különleges kapcsolatot biztosít az éggel, és szimbolikus kapcsolatot a transzcendenssel és az istenivel. A másik nyílás, egy 12 méter hosszú panorámaablak az építészettel együtt kihasználja az épület páratlan fekvését. Az erdőre nyíló hosszú ablak úgy működik, mint egy festett hosszúkás tájkép. Mondhatjuk, hogy van egy harmadik ablak is, a legkisebb: a tabernákulum a Legszentebbel. Valójában míg a hosszú ablak a Teremtésre nyújt kilátást, ez utóbbi magát a Teremtőt mutatja meg.” „A belső térben található óriási keresztet egyértelműen a parasztházak kereszt alakú faváza ihlette. A kereszt szimbolikusan alátámasztja a templom tetőzetét, és hordozza a kápolna épületének teljes szerkezetét. A faltól falig és padlótól a mennyezetig terjedő kereszt meghatározza az egész teret, és egyaránt átöleli az egyedül elmélyülten imádkozó embert és az ünneplő közösség egészét.” „A liturgikus tér a két szintben elhelyezkedő ülőhelyekkel egy mélyülő medencére emlékeztet, és szögletes U-alakot alkot az oltár körül. A hagyományos, főoltárra összpontosító templomi elrendezés helyett most mindenki egyformán gyűlik össze a kápolna legmélyebb pontján található oltár körül. A liturgikus térnek ez a szervezése arra bátorít mindenkit, hogy úgy érezze, meghívott és szívesen látott résztvevő.”

Az épület egyaránt alkalmas lesz kisebb, meghittebb imák és más események számára csakúgy, mint legfeljebb 150 fős esküvőkre és hasonló nagyobb rendezvényekre. Úgy reméljük, hogy amikor – terveink szerint részben közösségünk adományaiból, lásd következő oldalunkat – elkészül, Dobogókő nemcsak egy újabb liturgikus, közösségi térrel gazdagodik, de a kápolna egyedülálló tervezői megoldásai révén építészeti értelemben is a település „landmarkja” lehet.