Issuu

Az újdonság ereje a tartalomból 2. Milyen az egyetemi élet?

6. Vasas femina fc: csajok a pályán

8. Diáknapok. UFF! Ez jó lesz!

9. Slamsarok

10. Divat: Mindent a rétegekről

12.

IMPRESSZUM

észbontó

Mindenkinek, de főként a fiatalságnak, nekünk vannak kielégíthetetlen vágyaink, céljaink. És amikor eltelik egy esztendő, ha egy pillanatra is, de végiggondoljuk az elmúlt év sikereit, kudarcait. A számadás folyamatában aztán mindig a fogadalmakhoz jutunk el, elhatározzuk, hogy az új évben ezt vagy azt másként fogjuk csinálni. Ez az érzés minden új dolog kezdetekor, minden hétfőn, minden elsején kicsit bennünk él, aztán az újdonság ereje elillan. Ebben az évben ne hagyjátok, hogy a megszokás és a csodavárás elrabolja az energiátokat. Mindig törekedjetek az új dolgok megismerésére, az újdonság erejének megtartására. Kedves Olvasó, most figyelj! Most, hogy a legújabb Sulisokk magazint tartod a

kezedben, arra kérünk téged, hogy kezdj bele valami újba, csinálj az előtted álló évre egy tervet, és legyen a terveid között az írás, írj a suliújságba, írj a Sulisokkba. Próbáld ki milyen interjút készíteni, fotózz, keresd a témát, írj véleményt, verset vagy prózát. Az újdonságot, új tapasztalatot keresd, lepd meg magad új hobbikkal, majd írd meg az élménybeszámolót mindenről, ami veled történik. A Sulisokk magazinban mindig lesz hely a TE írásodnak. Nekünk ez az újévi fogadalmunk, hogy megtöltjük az újságot veletek, írásaitokkal, történeteitekkel, műveitekkel. A 10 éves Sulisokk Magazin 2016-ban ígéri, hogy minden alkalommal az újdonság erejével fog hatni, meglepetéseket és sok-sok új írást fog tartalmazni.

Főszerkesztő: Török Tünde • Projektfelelős: Vass Orsolya • Korrektúra: Mircse Zsuzsánna • Tördelés: Bálint István Munkatársak: Forró Rebeka, Toth Tímea, Sándor Bíborka, Dósa Zsófia, Bíró Ambrus Emőke, Imre László Sándor, Menyhárt Boglárka, Lőrincz Kincső, Pap Boróka, Kovács Rebeka, Szabó Bence. Kiadja: Udvarhelyi Fiatal Fórum, Europe Direct Hargita, Cím: 535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 20. szám, tel.: 0266-213371, e-mail: uff@uff.ro • Nyomda: Pantex Impex Kft., Székelyudvarhely • ISSN: 1842-6514

hargita megyei europe direct tájékoztató központ

magyar ifjúsági szervezetek szövetsége

SZÉKELYUDVARHELY ÖNKORMÁNYZATA

Proiect finanțat de Uniunea Europeană

Milyen az egyetemi élet?

Gólyák mesélnek Lejárt az első félév, az első szesszión, azaz vizsgaidőszakon is túl vannak már az egyetemisták. A tanév kezdete óta most már minden elsőéves egyetemi gólyának volt elég ideje megtapasztalni az új életet, a nagybetűs EGYETEMI ÉLETET. Persze, tudjuk, és ők is tudják, hogy a java még hátra van, de azért mi már kérdeztünk pár dolgot tőlük. Lássuk, hogy telnek az udvarhelyről elszakadt elsőéves egyetemisták élete. Gál Joó Melániával (Orvos-Mérnöki szak), Lázár Beátával (Kommunikáció és Közkapcsolatok szak), Gedő Zsolttal (Színművészeti szak) és Járai Richárd (Kémia és Vegyészmérnöki kar) beszélgettünk eddigi tapasztalataikról.

– Olyan-e az egyetem, ahogyan elképzeltétek? Beáta: – Igazság szerint nem voltak elvárásaim, így nem volt, amiben csalódjak. Egy teljesen más környezet, egy más világ, merőben eltér a megszokott középiskolai életviteltől. Nem csalódtam, és az elképzeléseimnek, már amennyire voltak, nagyon is megfelel, sőt, túlszárnyalja azokat. Nagyon jól érzem magam az egyetemen, annak ellenére, hogy Kolozsvár nem a „szívem csücske”. Zsolt: – Igazából nem is voltak konkrét képzeteim arról, hogy milyen lesz az egyetem. Nem tudtam, hogy a színművészetin, hogyan is folyik a tanítás, persze érdeklődtem emberektől, akik ebben a szakmában dolgoznak és ezt a szakot végezték el. Eleinte mikor megláttam az órarendem eléggé meglepődtem, hogy ilyen zsúfolt a program, és nagyon nehéz volt belerázódni ebbe az

Beáta egészbe, viszont most úgy érzem, hogy egy félév után kezdek hozzászokni és megszeretni. Ricsi: – Nem bántam meg, hogy erre az egyetemre jöttem. Igazából nem tudtam tavaly, hogy mire is vállalkozom, csak sejtéseim voltak. Pozitívan csalódtam abból a szempontból, hogy mennyire összetartó közös-

komplex tudományba betekintést nyújt. Való igaz, hogy nehéz, de mindent meg lehet csinálni, csak akarni kell.

Zsolt ségnek lettem a tagja. Teljesen másabb, mint a középiskolában. Az egyetlen negatívum az, hogy nem tudtam megszabadulni teljesen a fizikától, meg a matektől.

– Hogyan reklámoznád, ajánlanád a saját szakodat másoknak, egyetem előtt állóknak? Beáta: – Nagyon szeretem a kommunikáció szakot. Sokkal többet nyújt, mint azt valaha is hittem. Kissé naivan, úgy éreztem, hogy kön�nyű lesz ez nekem, hiszen már sok tapasztalatom van, de ahogy teltek a hetek és gyűltek a projektet, ráeszméltem, hogy ha valamit el szeretnék érni az életben, akkor maximálisan kell teljesítenem. Az oktatók kiválóak, egyenrangúként kezelik a diákokat (ami meglepő a középiskolai évek után), hihetetlenül intelligens emberek, akik sok mindent letettek az asztalra, és ez nagyon motiváló tud lenni egy egyetemista számára. Továbbá, a tévhiteket megcáfolva, az elméleti oktatáson kívül temérdek gyakorlati feladat és projekt van. Melánia: – Szerintem megéri erre a szakra jönni, mert van jövője. Érdekes szak, mely sok

Zsolt: – Nem szeretném reklámozni a szakomat, mert nem marketingen vagyok, viszont ami biztos, hogy ha valaki ezt a pályát választaná, csak azt tudom mondani, amit nekem is mondtak. Jól gondoljam meg és döntsem el már az elején, hogy szeretem-e, amit csinálok, mert ha nem, akkor nem fog boldogan működni a gépezet. Ricsi: – Azt tudom tanácsolni nektek, továbbtanulni vágyók, hogy érdeklődjetek a nagyobbaknál! Meglepődnétek, hogy mennyi mindenben tudnak segíteni.

– Hogyan telik egy napotok? Beáta: – Egy egyetemi nap eléggé pörgős. Ahogy teltek a hetek, egyre több plusz programmal töltöttem ki az órák közötti réseket, emiatt néha még arra sincs időm, hogy hazamenjek enni valamit. A nagyvárosi lét abban is megnyilvánul, hogy rengeteget kell buszozni, hisz minden távol van egymástól. A kurzusaim két órásak, általában két óra szünettel köztük. Ez a két óra szinte semmire nem elég, talán annyira, hogy hazarohanjak átöltözni, vagy beüljek valahová meginni egy kávét, bár néha még erre sem, mert ekkorra szoktam időzíteni az egyetem melletti plusz tevékenységeimet. Este jobb esetben leülök kicsit tanulni, vagy beülök valahová a barátaimmal, a következő napi programomtól függően. Melánia: – Én úgy fogalmaznám meg, hogy egy napom az órákon és a szobámban telik el. Nagyon fárasztó, egész nap óráim vannak, van, hogy még este 8-kor is az egyetemen vagyok.

Zsolt: – Legtöbb napom az egyetemen folyik, reggel bemegyek és általában estig ott vagyok. Közben vannak ebédszünetek, de van, amikor még az sem, így hát jó pakolni magadnak egy-két szendvicset és azzal kihúzni a napot.

– Mivel töltitek a szabadidőt (ha van)? Beáta: – Szabadidőm inkább hétvégén van, illetve akkor, amikor épp nem kell korán kelni, nincs sok projekt. Hétközben nagyon felgyorsul az idő. Elég nehéz gimnázium után azt megélni, hogy nem nyolctól háromig vagy órákon, utána pedig tiéd a délután, hanem egész nap óráid vannak a város több pontján. Nem tudsz délután hazamenni és elintézni a dolgaidat, szűk egy-két órában meg kell oldanod ezeket. A szabadidőmet próbálom hasznos tevékenységekkel kitölteni, bár a kocsmázás sem marad ki, de azt inkább hétvégére hagyom. Nem vagyok benne biztos Kolozsváron mi számít hétvégének, mert a nagy bulik mindig hétfőn és kedden vannak. Melánia: – Nagyon sok órám van és az anyag is rengeteg, ami nagy részét elveszi a szabadidőmnek. Amikor mégis akad, akkor összeülünk az ismerőseimmel vagy filmet nézünk. Ha valamilyen új, jó filmet vetítenek a mozikban, akkor azt nézzük meg vagy sétálunk a parkban. Ricsi: – Szabadidőm tanítás alatt jóformán temérdek van. Nem függök senkitől, így bárhova elmehetek. Általában színházba, kultúrkocsmákba szoktunk járni vagy valamelyikünkhöz, aki kintlakásban van. Zsolt: – Sok mindenről le kellett mon-

Ricsi dani, főként a szabadidőről. Azt a kevés szabadidőmet is, ami van, általában kikapcsolódással töltöm és a barátaim társaságában.

– Milyen tanításon kívüli programok vannak az egyetemeden? Kapcsolódtál-e be már valami ilyenbe? Beáta: – Az egyetem hallgatói között románok és magyarok vegyesen vannak, de mégis inkább román szakkörök működnek. Ez önmagában nem is lenne gond, de nem tudták felkelteni az érdeklődésemet. A magyar nyelvűek közül kétféle diák-szakkollégiumnak vagyok tagja, az egyik egy diákegyesület, ami mindhárom évfolyam diákjait gyűjti egybe, itt különböző rendezvényeket szoktunk szervezni. A másik pedig minden évfolyamon külön van, itt esettanulmányokat végzünk. Ezek kapcsolódnak szorosan az én szakomhoz, de emellett az egyetemnek van két újságja is, amelyekbe szívesen írogatok. Mivel kommunikáció szak, ezért sok ifjúsági szervezet intéz felkérést felénk, hogy ha van kedvünk, szívesen segíthetünk egy-egy rendezvény lebonyolításában, szervezésében.

Ricsi: – Az egyetem keretein belül a diákszövetségünk (KOMIX) szervez programokat. Gólyatáborok, játékestek, előadások, csapatépítő napok színesítik a Kémia és Vegyészmérnöki kar hallgatóinak napjait. A mi esetünkben pedig, csatlakozhatunk kutatócsoportokhoz, ahova járhatunk majd szabadidőnkben. Egyben itt születik meg majd az államvizsga-dolgozat alapja. Melánia: – A Kolozsvári Műszaki Klubnak (KMK) lettem a tagja. Zsolt: – Tanításon kívül rendszeresen járunk színházba és mindenféle előadásra, filmeket nézünk közösen és olykor moziba is el tudok jutni.

kább belevetettem magam a mély vízbe. Nem volt teljesen idegen a környezet, a bentlakásban sok ismerősöm volt, és egy szobába kerültem egy régi osztálytársammal, valamint két másik lánnyal, akik szintén nagyon rendesek. A körülményekről annyit kell tudni, hogy kifejezetten jók, bár tény, nem egy átlagos helyen lakom, hanem az Apafi Mihály Református Kollégiumban. Ez egy magánbentlakás, a központban van, 5 percre az After Eight-től (nevet) és minden más fontos találkahelytől. Ebből a szempontból tökéletes, viszont az ötpercenként elszáguldozó mentőautók, egy kisvárosi lánynak még mindig fejfájást okoznak. Néha nem is veszem észre, hogy bentlakásban vagyok, hiszen remekül fel van újítva, külön kis előszobánk van és persze külön fürdőnk is, nem egy szörnyű hely, mint ahogy az emberek el szokták képzelni. Nincs nagy szigor, szabad kijárásunk van, nincs kapus bácsink, így akkor jövünk-megyünk, amikor csak szeretnénk. Melánia: – Egy református bentlakásban lakom. Szeretem, mert nagyon otthonos, jó a társaság és közel van az egyetememhez.

Melánia – Hol, kikkel és hogyan laktok? Miért választottátok ezt? Beáta: – Kintlakásban gondolkodtam az elején, most mégis bentlakásban vagyok, de egy cseppet se bántam meg. Azért választottam a bentlakást, mert nem volt olyan ember, akivel szívesen összeköltöztem volna, így in-

Zsolt: – Én utolsó pillanatban döntöttem a kintlakás mellett, mivel nem jutottam be bentlakásba, és ezáltal meg is látszik a lakáson, hogy nem egy ötcsillagos lakhely, de otthonossá lehetett tenni. Ricsi: – Kintlakásban vagyok Kolozsváron a Monostor-negyedben. Egy félszobát bérlek, megfizethető áron. Személy szerint csak ajánlani tudom minden leendő egyetemistának a kintlakást. Az előnye az, hogy létezik magánszféra, lehet tanulni és így megtanul az ember szép lassan önállósulni. A hátránya talán az lehetne, hogy nincs akkora közösségi szellem, mint például egy bentlakásban.

Az interjút készítették: Forró Rebeka, Toth Tímea és Sándor Bíborka

Vasas femina fc

Csajok a pályán A focilabda láttán sokunknak még most is inkább egy férfias sport jut eszünkbe. de vajon miért? Igazán megváltozhatna ez a gondolat, hiszen városunkban már nagyon rég sikeres felnőtt és ifi lány focicsapat van. Feleki Boglárkával és Geréd Erikával beszélgettünk a foci iránti szeretetükről és a lányfocisták életéről. A lányok mindketten a Vasas Femina Fotbal Clubnál játszanak, hobbijuknak, életstílusuknak tartják a focit.

– Miért választottátok ezt a sportot? Bogi: – Egy átlagos baba anyukája terhesség közben gyermekdalokat énekel, mesét mond a pocaklakójának. Ellenben én anyu hasában végigizgultam a ‘98-as világbajnokságot, majd hallgattam miközben anyu az olaszokat siratja, mert kiestek az elődöntőből. Ezek után ne legyen közöm a focihoz? Egyébként fiúk között nőttem fel, alapjátékszer volt a labda, a foci volt téma, meccsnézés a program, így hamar közel került a szívemhez a foci, amely a legvagányabb sport, hiszen mindig mindenhol lehet játszani, egy labda akármikor kerül és a két kaput bármi helyettesítheti. VII. osztályos voltam, amikor osztálytársam, Enci szólt, hogy van egy lánycsapat, és mindenképp csatlakozzak. Nemsokára rá is vettem magam, és január végén, pontosan 5 évvel ezelőtt elmentem az első edzésre. Ez volt az eddigi legjobb döntésem, nagyon sok mindent köszönhetek a focinak és a csapatomnak! Erika: – Mindenkinek más története van,

Bogi de a lényeg igazából ugyanaz: az átlagtól különböző érdeklődési körök, fiúkkal való barátkozás tette lehetővé a labdarúgás gyakorlását, így 2009-ben megalakult a Vasas Femina csapata, érdeklődően csatlakoztam.

– Milyen áldozatokkal jár az, hogy ti fociztok? Bogi: – Akár a többi sportoló, a hétvégék többségét mi nem szórakozóhelyeken töltjük,

nuljuk beosztani az időnket, akkor helyt tudunk állni mindenben.

– Fiú–lány focisták között mi a különbség? Bogi: – A fiúk játéka sokkal gyorsabb és keményebb. Az emberek jobban elfogadják őket. A fiúk edzőinek könnyebb dolguk van, ha kiadnak egy gyakorlatot, nincs hiszti nincs alkudozás. Velünk nehezebb, mert nem mernek túl keményen bánni velünk, ezért lassabb a fejlődés is.

Erika hanem otthon pihenünk a következő meccsre. Gyakran lemaradunk olyan programokról, amelyeken szívesen részt vennénk. Sokszor szembe kell néznünk a tanárainkkal, hogy újból elkérezzünk a foci miatt, vagy elnézést kérjünk, amiért nem pótoltuk be a leckét, és sokszor a lezárások előtt derül ki, hogy minden tantárgyból csak egy jegyünk van, így egy hét alatt össze kell gyűjtsük a többit. A heti öt edzés miatt sajnos gyakran háttérbe szorulnak a barátok, családtagok. Nőiességünkből időnként veszítünk, a műkörmöket, ha szeretnénk is mellőznünk kéne, hajunkat ritkábban hordjuk kiengedve, a fülbevaló levevését én már annyira meguntam, hogy csak ritka alkalmakkor viselem. És szembe kell nézzünk a ténnyel, hogy a lábaink már soha nem lesznek tökéletesek. A sebhelyek és a hiányos lábujjkörmök nem fognak eltűnni, és minden nyáron küszködhetünk a traktorista barnulással. Erika: – A napi edzések és a hétvégi mec�csek következményeképp szabadidőnk nem nagyon marad. A hétvégi bulizást elfelejthetjük, hétköznap tanulásra kevesebb, barátokra pedig semmi idő nem marad. De ha megta-

Erika: – A férfi foci fejlettebb, mint a női, mivel a női focicsapatok megalakulása később kezdődött jóval: pl. Romániában nem fektetnek bele annyi pénzt és energiát, amennyit kéne, ezért elmaradottabb. Viszont vannak országok, ahol ugyanannyira foglalkoznak a női focival is, ott nincsenek ekkora különbségek.

– Mik a jövőbeli tervetek? Bogi: – Komoly tervem nincsen a jövőben a focival. A lehetőség is kevés, és nekem soha nem is volt célom. Azért játszom, mert szeretem, élvezem, nem vonzott a gondolat, hogy ebből éljek meg. De az biztos, hogy a sporttal továbbra is foglalkozni fogok valamilyen formában, edzősködés, sporttanárság, bíráskodás, nem fogok teljesen elszakadni a futballtól. Erika: – A városban a női focinak biztos van jövője. Folyamatos utánpótlás érkezik a csapathoz, már 5–6 éves kortól az anyukák beíratják kislányaikat. Számos országos versenyt nyer meg a Vasas Femina kisebb korosztálya. Idővel az ország legjobb női csapatává is fejlődhet.

Az interjút készítették: Forró Rebeka és Sándor Bíborka

Iskola másként az UFF-al

Az idei tanévben is lesz „Iskola másként” címmel megszervezett iskolai hét, amikor rendhagyó oktatás lesz városunk iskoláiban is. Április harmadik hetében a tanintézményekben voltaképpen a tanulók javaslatai alapján szervezik meg az oktatást. Az elképzelések terén számos iskolában szabad kezet kaptak a diákok, van, ahol újságírás, filmvetítés vagy kolozsvári tanulmányi kirándulás is szerepel a programban. Ebben az évben az UFF és a Hargita Megyei Europe Direct központ is ajánl programot az V–VIII. és a IX–XII-es osztályközösségeknek is.

Itt az alkalom, hogy te tervezd meg az órákat! Igényeljétek az UFF-tól a csapatépítő tréninget, EU-s tájékoztató foglalkozást és a

HÁTiskola előadást. Ígérjük, hogy mindhárom foglalkozás érdekes, hasznos, vicces és szórakoztató lesz.

• Legyen szó Európáról! – 45 perces játékos, vetélkedős tájékoztató • HÁTiskola, egészség az iskolapadban – 45 perces interaktív előadás a mindennapi helytelen és helyes mozdulatainkról • Egy osztály, egy csapat – 2 órás vagy egész napos csapatépítő tréning játékokkal

Székelyudvarhelyi Diáknapok. UFF! Ez jó lesz! Időpont: 2016. május 2–8. Jelentkezési határidő: 2016. március 23. éjfél (kizárólag e-mail küldésével uff@uff.ro címre, a jelentkezési lap és szülői beleegyezés a www. diakpolgarmester.ro oldalról letölthetők) Hogyan jelentkezhetsz? Nem kötelező a teljes csapat egy bizonyos iskola diákjaiból • legkevesebb 10, legtöbb 15 fős egy csapat; • a csapatban lennie kell egy csapatfelelősnek és két csapatfelelős helyettesnek, akik tartják a kapcsolatot a szervezők és a csapat között; • IX–XII. osztályos diákok jelentkezhetnek, de kötelező legalább két kilencedikes diák jelenléte a csapatban és megengedett, de nem kötelező a legfeljebb három főiskolás vagy egyetemi hallgató szereplése; • ezentúl fontos, hogy fiúk és lányok is részt vegyenek a versenyeken, így minden csa-

álljon, lehet keveredni, sőt, a szervezők célja, hogy ne iskoláktól függjön, hogy ki kivel vetélkedik. Csapatokat alakíthattok a barátokkal, régi osztálytársakkal és mostaniakkal közösen, iskolától, osztálytól függetlenül. A csapatok felépítésében van néhány szabály melyet kötelező betartani: patban alapfeltétel legalább három fiú és három lány; • a szervezők, mint minden évben, kérik a szülői engedélyeket a részvételre, így a benevezéskor minden 18 év alatti diák köteles a szülői beleegyező nyilatkozatokat felmutatni, leadni, melyeket leellenőrzünk; • a csapatok számára benevezési díj is van, melyet a jelentkezéskor kell a szervezőknek kifizetni: 200 lej. A szervezők az ebből ös�szegyűlt összeget a rendezvény költségeire fordítják.

Fontos, hogy időben bejelentkezzetek, hiszen idén legtöbb 15 csapat szállhat versenybe, a jelentkezést 15 csapat után lezárjuk.

Slamsarok Kiss Zsigmond Csaba: A ma fia A mi kezünkben a kezetek, benne ti s a kezdetek. Robog az élet veletek, ablakán ámulva keresztül nézhettek. De mit értek vele, ha csak figyelők lesztek? Időtök veszteg zár a nagy hotelben, S egótokkal karöltve beszélget egy bőrfotelben. Ott stagnáltok ti is egy fogadalmat suttogva, Nem leszek más csakis egyforma. Egyforma leszek a születéssel s a halállal. Egyforma leszek sűrű levesben a kotnyeles kanállal. Lépésről lépésre fordul a mókuskereketek. Mit érhet így a ti áhított új kezdetetek? Egy új év nem hoz semmi változást! Nem hoz semmi újat, csak ha tűröd ingujjad! És belenyúlsz az élet forró tégelyébe. Éget, tudom, de vagy a langyos kád vagy forró hideg halál! Választásodért felelhet tudatod, De ezt már rég tudhatod.

Így hát válassz! Válassz egy szebb jövőt! Miben nincsen szó prostitúció. Nincs cenzúrázott tartalom. Válassz értem, tudod, hogy úgy mondhassam el, ahogy akarom. És ha karom adnám érted. Hazádért halni merj, mert különben ebben a liberálban, Téged is a víz ki ver! A szavamat adom, ha nem visz el a maffia, Akkor te vagy a híres nevezetes ma fia! Te vagy kit bárki félemlít, szemed rebbenés nélkül tartod. Te vagy kiért érdemes bármikor bárhol bárkinek meghalnia. Mert a jövőd a jövőnk, és nem kell ezért a taps vagy csettintgetés. Csak tűrd az ingedet s vele az életet. Ne légy mókuskerék rabja, ki saját idejét lopja. Légy te is a ma fia.

Kedves Kriszta: G(ÉN) Vagyok én és van a gén. És igen, Én és a gén. A világ tetején. Szemlélődünk az alattunk elhaladó embereken. Nézzük őket, vizsgálgatjuk szokásaikat. Nagyúr a gén. De mit tehetek én? Mit tehetek én, ha a gén befolyásolja a befolyásolhatatlant. Legalább is azt, amiről azt hittük, hogy befolyásolhatatlan. Vagyok én és van a gén. Aki lehetnél te is. És akkor te és én lennénk a világ tetején. Ketten nevetnénk ki mindenkit. Vizsgálgatnánk az embereket. És csak úgy ellennénk. Mert ketten lennénk. Te és én. Együtt. Jén. Tején. Tetején. Nénk. Ennénk. Lennénk. Ellennénk. Elemeznéd mosolyom, elmondanám gondolatom mosolyodról. Ha ketten lennénk. A világ tetején. Láng. Lág. Világ. Te-te-jén. Ebből is az jön ki, hogy TE. Kétszer is. De nem kényszer. Csupán akarat. A kettő között különbség van. Ketten lennénk. A világ tetején. Elmondanád, hogy szereted, mikor csavargatom a hajam, épp azért, mert más

nem szereti ezt IS bennem. Elmondanám, hogy imádom, mikor húzogatod a szád, akaratlanul, megszokásból. Ez nálad már amolyan ismertetőjegy. Mint, ahogy nálam is a hajcsavargatás. Ezért vagyunk különlegesek. Csak te, meg én. A világ tetején. A felhők közt, elmerülve egymás csodálatában. Majd egy madár megtörné ezt a gondolatmenetet. Ezután már csak azon agyalunk, hogy repülni akarunk. Karunk, akarunk repülni. Minél messzebbre, hogy még inkább kettesben lehessünk. Egy pillanatban, viszont elengeded kezem, mi tiedre volt kulcsolva, majd ott hagysz engem, egyedül. Magányosan. Hogy repüljek, és meredjek a semmibe. Ott hagytál. Így hát végül csak én maradtam. Maradtam én és a gén. A világ tetején. Ketten. És onnan néztünk le, szemléltük az embereket, köztük téged is. Jajj, még mindig. Annyira elmerültem mosolyodban. Merültem. Elmerültem. Téged is? Nem IS, csak téged.

Mindent a rétegekről

Divat

A szülők, nagyszülők nem beszéltek badarságokat mikor azt mondták, hogy öltözzünk rétegesen. Most mindenkinek nehezére esik eldönteni, hogy a kinti hőmérséklet milyen vastag öltözetet követel. A réteges öltözet nemcsak, hogy meleget biztosít, de stílusos is.

Most eljött az idő, hogy elsajátítsd a „layering” művészetét. Megunt ruhadarabjaidat feldobhatod pillanatok alatt. Kombinálj merészen, ne rejts el és ne csíptess be semmit, játssz a különböző anyagokkal, textúrákkal. Szedd elő ingeidet, melyeket társíthatsz egy pulóverrel vagy akár egy mintás hosszú ujjúval.

Kiegészítők terén törekedj a minimalizmusra. Részesítsd előnyben a kötött sapkát, kesztyűt, és ha teheted, szerezz be egy gyapjú sálat. Garantált lesz a meleg. Kerüld a csillogást, főleg a hétköznapokban. Inkább a színekkel próbálj kitűnni a tömegből. Ami még a színeket illeti, örök kedvenc feketénk mellé jöhet a burgundi,

Lányok a ruhácskára vehetnek magas nyakút, mely elegáns kinézetet kelt. Ne tagadd meg a szőrme mellényeket sem, mert egy vastagabb felsővel akár a kabát szerepét is betöltheti. Vehetsz egymásra több vékonyabb, különböző hosszúságú és anyagú kardigánt igen kifinomult kombinációkat létrehozván.

az okker sárga, a méregzöld, a krémszín tonna számra lányoknál, fiúknál egyaránt. Néhanapján próbálkozz meg egy kellemes narancssárgával vagy egy élénk sárgával. Ékszerek esetén keresd a végleteket: vagy egy vékony nyaklánc vagy egy robusztus nyakék.

Légy kreatív és próbáld ki!

Szerző: Lőrincz Kincső

önkéntesek rádiója

Rádió ATA

A Rádió ATA egy online rádió, amely 2014-ben jött létre az Erdélyi Ifjúsági Egyesület kezdeményezésére. A rádió már csak azért is érdekes, mivel Keresztúr egyetlen és első online rádiója. Ugyanakkor különleges, mert a rádió munkatársai az Erdélyi Ifjúsági Egyesület önkéntesei.

A célhallgatóságot a fiatalok képezik. A rádióban elhangzó zene választékos, ami azt jelenti, hogy a legújabb slágerektől kezdve a régi nagy klasszikus előadók dalai is elhangzanak. A műsorok dinamikusak és energikusak. Kora reggeltől ébresztő zenékkel és reggeli műsor-

amelyek részei az életünknek. A rádió elkötelezetten hirdeti az EVS-programokat szerte a világban, azok fontosságára és hasznosságára hívva fel a figyelmet. A rádió számára a hallgatók nagyon fontosak, így a sugárzás napi 24 órás.

Online rádióhallgatás: radio.ata-ro.eu A stúdió címe: Kriza János utca

ral várjuk hallgatóinkat. A délután folyamán sok zenével, angol és magyar nyelvi műsorokkal, amelyek témáikat illetően a mindennapi kérdések, bulvár infók, hírek, EVS-önkéntes programok és olyan egyéb fontos tudnivalók,

11. szám, Székelykeresztúr

Ha szeretnél tisztában lenni az Európai Önkéntes Szolgálat lehetőségeivel, jó zenékre vágysz és gyakorolnád az angol nyelvtudásodat is, akkor hallgasd az ATA rádiót, vagy látogasd meg a rádió stúdióját Székelykeresztúron.

észbontó A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: – Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta. – De hát fiam, ez nem savanyúkáposzta, hanem mákostészta. – Annak elég savanyú. *** Az apa nyitogatja a gyerek ellenőrzőjét. Matek egyes, durr egy pofon. Olvasás egyes, durr egy pofon. Ének ötös, durr egy pofon. A gyerek méltatlankodva így szól: – De apa, ének ötös, miért kaptam a pofont? – Mert két egyes után még volt kedved énekelni. *** – Gyerekek, ki tudna mondani egy példát a harmonikus házaséletre? – kérdezi a tanárnő. Móricka jelentkezik: – Az én nagyszüleim harmonikusan élnek. A nagypapa horkol, a nagymama meg süket. *** A tanárnő kérdezi a diákokat – Csabi. Te mért szereted Szandit? – Mert olyan szép! – Pistike. Te mért szereted Szandit? – Mert annyira jól énekel! – És te Móricka miért szereted Szandit? – Mert nyáron nem izzad benne a lábam! *** – Mit csinál a szomjas űrhajós? – ??? – Űrkutatás. *** – Mi lesz a lovas ólomkatonából, ha átmegy rajta az úthenger? – ??? – Lemez lovas.