A Sulisokk idei utolsó kiadványa a 2017-es évben is az Udvarhelyi Híradóban kéthetente megjelenő Europe Direct-tájékoztató írásaiból közöl néhányat
Gondoljuk újra. Friss művészetet kínál Európa kulturális fővárosa, Aarhus 2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus Európa kulturális fővárosa, mely január 21-én indította programsorozatát. Aarhus mottója a Let’s rethink (Gondoljuk újra), melynek szellemében a közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik, ahol korunk kihívásaira a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív válaszok születhetnek. Az évad során vonzó helyszíneken számos progresszív művészeti esemény csalogatja a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környékét, mely Koppenhága után a második legnépesebb dániai város. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival, kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival álmos kisvárosnak tűnhet, ezért az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt a skandináv nyugalomnál sokkal többről van szó, hiszen látványosan a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk. Aarhus három – klasszikusan dán – téma köré építi programját: fenntartha-
tóság, sokszínűség és demokrácia. Fenntarthatóság alatt az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat értik, a sokszínűség alatt a kulturális diverzitást, és ezek dán társadalmon belüli együttélését, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak, a demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják. A kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik. Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret, opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan formában. A hatalmas kínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programnak ígérkezik az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiája (Brothers; Open Hearts; After the wedding), melyet először visznek színpadra három különböző műfajban operaként, táncelőadásként és
musicalként. Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, melyekről hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat. A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket. Aarhus számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt, a rendezvény honlapján közel 350 program közül válogathatunk időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj vagy korosztály alapján (www.aarhus2017.dk).
Essen: Németország fekete városából Európa zöld fővárosa 2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta arculatváltáson dolgozik annak érdekében, hogy a várost egészségesebbé, fenntarthatóbbá tegye, 2017-es komplex, zöld programja pedig jó példával szolgálhat több európai város számára is. A független szakmai zsűri által megítélt címet 2010 óta minden évben az az európai város érdemelheti ki, amelyik 12 szempont alapján a legtöbbet teszi a környezetvédelemért
és a fenntartható fejlődésért. A vizsgált feltételek többek között a közösségi közlekedésre, víz- és hulladékgazdálkodásra, a levegő minőségére, energiahatékonyságra és a klímaváltozásra terjednek ki. Essen az elmúlt hét év zöld fővárosához – Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága, Bristol, Ljubljana – csatlakozott. A szénbányász- és nehézipari város, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Essen környezetvédelmi szempontból sokat változott. A közel 600 ezres városban a füstöt okádó gyárkémények és szmog helyett kék ég, zöld területek és tiszta természetes vizek várnak, köszönhetően a víztisztaság érekében tett intézkedéseknek pedig hosszú idő után ismét szabad úszni a Ruhr folyóban. A fenntartható fejlesztések irányába mutató első lépéseket már az 1960-as években megtették: ekkor kezdték a háztartási hulladék újrahasznosítását (2020-ra 65%-os célt vállalt a város), ugyanekkorra 40%-os széndioxid-kibocsátáscsökkentést is előirányzott magának a zöld főváros. Essen azt is vállalta, hogy 2035-re a gépkocsi-közlekedést 29%-kal lecsökkenti, és ezzel együtt 25%-kal növeli a biciklis közlekedés arányát, köszönhetően a már most is remek kerékpáros infrastruktúrának, amelyet addigra további 376 km hosszú úttal egészítenek ki. 2023-ra a város tervei szerint 20 ezer munkahelyet hoznak létre a környezetvédelmi szektorban. Az optimista célok elérését várostervezési eszközökkel is segítik. Essen lakói számára már adottság, hogy egy olyan
városban élnek, ahol a lakosság 95%-a a lakhelyétől számítva 300 méteren belül zöldterületet találhat. Az esővíz, talajvíz, árvíz és szennyvíz kezelését is tudatosan oldják meg, így hozzájárulnak a város megfelelő vízkezeléséhez és vízminőségéhez. Másik jó példa a változásokra a város északi részén keresztül folyó Emscher folyó kezelése, amely hosszú időn keresztül biológiailag halott víznek számított, mivel gyakorlatilag nyitott szennyvízcsatornaként működött. Ám óriási beruházások révén, több száz km hosszúságú, földalatti szennyvízvezetékek lefektetése után kitisztult a folyó, és visszatért az élet a vízbe. Egyéni és városvezetési szinten is érdemes tanulni Essen példájából, amely számtalan ötletet ad saját lakóhelyünk zöldítésére. Idén 300 különféle rendezvénnyel és civil projekttel mutatja be Essen azt, ahogyan tervezi továbbfejleszteni a városlakók életminőségét és jobban beilleszteni a fenntarthatóság szempontjait a városfejlesztésbe. Tudatos élelmiszervásárlás, környezettudatos közlekedés, zöldterületek, folyók és vizek, közösségi kertek és egyéb jövőbe mutató lakossági kezdeményezések mutatják a hosszú utat, amelyet Essen az utóbbi évtizedekben bejárt. És hova vezet ez a „sötétzöld” gondolkodás? Egy egészségesebb, minden szempontból élhetőbb és magasabb életminőséget biztosító otthonhoz, amely a következő generációkat (is) jutalmazza: a fiatalok egy tisztább és zöldebb környezetet örökölhetnek szüleiktől.
Máltai elnökség az Európa Unió Tanácsának élén 2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét Málta tölti be, a kis ország pedig újoncként nincs egyszerű helyzetben, hiszen az unió óriási kihívások előtt áll. Az EUn belül zajló folyamatok, pl. a Brexit, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatékony válaszokat vár az EU-tól. Az elnökséget egymást követően betöltő tagállamok, az elnökségi trió – Málta, Hollandia és Szlovákia – szorosan együttműködik programjuk kialakításában. Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében ugyanakkor jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint talán elsőre gondolnánk, hiszen az EU Tanácsának napirendje – ahogy az unióé is – nagyrészt előre meghatározott. Ehhez az aktuális elnöknek mindenképpen igazodnia kell, bár féléves elnökségének minden tagállam igyekszik némi nemzeti színezetet adni. Valletta az unió előtt álló belső és külső kihívások kezelésére hat pontból álló prioritáslistát állított össze. Célja az EU iránti bizalom helyreállítása, a párbeszéd és közös gondolkodás az EU jövőjéről, valamint előrelépés az európai egységes piac, a biztonság- és szomszédságpolitika, a társadalmi befogadás és a tengerhasznosítás területét illető kulcsfontosságú kérdésekben. A hivatalos elnökségi honlapon minden fontos információt megtaláltok az elnökségről. Ha ezen felül a máltai történelem, gasztronómia, hagyományok, a máltai nyelv vagy a helyi látnivalók érdekelnek,
akkor részletes leírást találtok minderről a www.eu2017.mt oldalon. Xorti tajba, vagyis sok sikert, Málta!
utóbbi években valamelyest javult, jelenleg 14%-on áll, míg Romániában 5,8%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban,
Jelentős különbség a férfiak és nők bérezése között Európában
hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.
Bár a hátrányos megkülönböztetés tilalma az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérést tapasztalhatunk a férfiak és nők azonos munkáért kapott bérezése terén. Az itt mutatkozó különbséget nevezzük bérszakadéknak, amely az Eurostat legfrissebb – 2015-ös – adatai alapján még mindig 16,3%, a férfiak átlagos órabére Európa-szerte ugyanis ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon például az arány az
Mi áll a számok hátterében? A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel. Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy
bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya. A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is. Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. Néhány számadat: Európában a legkisebb bérszakadékot Olaszországban jegyzik (5,5%), míg a legnagyobbat Észtországban (26,9%). Az enyhébb különbséget mutató országok között van Luxemburg (5,5%), Belgium (6,5%) és Lengyelország (7,7%), míg a nagyobb különbséget Észtország mellett Csehországban és Németországban (22%), valamint Ausztriában (21,7%) tapasztalhatnak a dolgozók. (forrás: eurostat)
A fogyatékossággal élők alapjogai A fogyatékkal élők jogainak tekintetében mindenekelőtt tisztázásra szorul az, hogy ki minősül fogyatékkal élő sze-
mélynek? Fogyatékkal élő személynek az minősül, akinek érzékszervi (különösen látás-, hallásszervi), mozgásszervi, értelmi képességei jelentős mértékben csökkentek vagy híján van annak, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és mindezek tartós hátrányt jelentenek számára a társadalmi életben való aktív részvétel során. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum jövő héten startoló ACCESS City! című nemzetközi ifjúsági csereprogramja a mozgásszervi fogyatékkal élők élethelyzetének javítása érdekében kezdeményezett mobilitási projekt, mely mindenekelőtt a programban résztvevők városainak – esetünkben Székelyudvarhelynek – akadálymentesítését hivatott elősegíteni. A fogyatékkal élők egyik alapvető joga az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezethez való jog, amely különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre vonatkozik. Akadálymentesnek azt a környezetet nevezzük, ahol a különböző fogyatékossággal élő emberek könnyen, biztonságosan, önállóan és szabadon mozoghatnak. Ennek érdekében a középületek akadálymentesítésére Romániában a 448/2006-os törvény kötelezi a különböző intézményeket és hatóságokat, amelyek az újonnan építetett középületeket természetesen a mozgássérültek speciális igényeinek megfelelően kötelesek kialakítani. A fogyatékkal élők jogainak tiszteletben tartására azon európai országokat is törvény kötelezi, amelyek ratifikálták az ENSZ vonatkozó nemzetközi egyezményét (Románia Parlamentje 2010-ben hagyta jóvá).
Biztonságos közlekedéshez való jog értelemszerűen megilleti a fogyatékkal élőket is. A közlekedési rendszereket, tömegközlekedési eszközöket, utasforgalmi létesítményeket – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – fokozatosan alkalmassá kell tenni arra, hogy azokat a fogyatékosok is biztonsággal használják. A fogyatékkal élő személyek közlekedését – az indulási helytől a célállomásig – a szállítást végző hálózat működtetésével is szükséges biztosítani, illetve fokozatosan kiépíteni. A biztonságos közlekedéshez való jog érvényesülése érdekében létesítenek például hangjelzést kibocsátó berendezéseket a gyalogátkelőhelyeken, továbbá a forgalmasabb útszakaszon az útpadkákat úgy alakítják ki, hogy azon a kerekesszék használói is könnyedén közlekedhessenek. A közhasználatú parkolóban a fogyatékos személyek számára megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról is gondoskodni kell, ahová nem fogyatékkal élőnek parkolni nem csak illetlenség, hanem kihágás is.
elnökség legfontosabb feladatait korábban bemutattuk a Europe Direct-sarokban, ezúttal az elnökséget betöltők hagyományos brüsszeli mini-kiállításáról lesz szó. Az Európai Unió Tanácsa központi épülete, a Bizottság főépületével szemközti Justus Lipsius hagyományosan az aktuális elnökséghez kapcsolódó dekorációt kapja, itt a soros ország nemzeti jellegzetességeit, történelmét kiállítások és különböző díszítések segítségével mutatja be, ez által otthonosabbá is varázsolva a féléves aktív munkájának fő színtereit. A dekoráció nem csupán a homlokzatra függesztett molinókra és plakátokra korlátozódik, Málta a Tanács főépületén belül ezúttal egy nagyméretű, átjárható, hullámvonal alakú művészeti installációt is felállított, amely a „Víz és só” (Ilma u Melħ) címet viseli.
Egy kis Málta Brüsszelben
A víz és a só, a tenger az elnökségi dekoráció visszatérő motívumai, Málta történelmét és nemzeti identitását meghatározó Földközi-tengerre utalnak, amely az országot elválasztja és össze is köti a szomszédos országokkal és Európával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor Arien Berg, a Máltai Egyetem profes�szora. A tenger a máltaiak számára ezt a kettősséget szimbolizálja: egyszerre szétválaszt és összeköt; élővilágával és kincseivel megélhetést ad, ugyanakkor fenyeget is. Ahogy egy máltai közmondás is tartja: „a tengernek puha a hasa, de kemény a feje” (Il- bahar zaqqu ratba, w’rasu iebsa).
2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnökségét Málta látja el. A máltai
A máltai egyetem alkotócsoportjának fő installációja, a hullámzó alagút felülről megfigyelve egy szemet formál. Ez a ha-
Fontos megjegyeznünk, hogy a fogyatékkal élők esetében az akadálymentesítés nem csupán a fizikai akadályok kiküszöbölését jelenti, hanem az értelmi fogyatékosok tekintetében például a tájékozódás és az információszerzés mindenki számára „hozzáférhetővé tételére” is vonatkozik (például a hivatalos iratok könnyen érthetővé tétele).
gyományos máltai halászhajók (Luzzu) orrát idézi, amelyen ugyanez a szemforma figyelhető meg. A szem a hagyomány szerint megvédi a halászokat a tengeren rájuk leselkedő veszélyektől. A látogatók az alagúton áthaladva interaktív hanginstallációval tudják személyessé tenni a kiállítást – belépve mindenki más-más hangokat szólaltathat meg. A koncepció folytatásaként az elnökség során helyszínül szolgáló tárgyalókba, valamint az új Európa épület közösségi tereibe is jutott az elsősorban természetes anyagokból és sok zöld növényből álló máltai dekorációkból. A nyitott közösségi terekbe helyezett növények folyamatos gondozást és törődést igényelnek, a sok foglalkozást pedig meghálálják. Az alkotók szerint éppen ilyen az EU is: folyamatosan ápolni kell és tenni kell érte, amelyet a közösség meghálál – Málta eltökélt, hogy ezért az egészséges növekedésért hatékonyan dolgozzon elnöksége során.
Május 9. – Európa-nap, az Európai Unió ünnepe Az Európai Unió tagországaiban május 9. Európa-napja, az európai béke és egység ünnepe annak emlékére, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon felvetette a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását. Az ünnepről 1985-ben döntöttek az akkor még Európai Közösségeknek nevezett szervezet állam- és kormányfői, azóta Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az
integráció legfontosabb jelképei közé tartozik. „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – mondta annak idején Schuman, hozzátéve: „a kezdeményezésből születik majd egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa.” Az Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását kezdeményező Schuman-terv az úgynevezett „kis-Európa” koncepció nyitánya lett. Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban a Montánunió-szerződést Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Ez volt az első európai szintű megállapodás, amelyet 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követett. Az EGK-ból, közkeletű nevén Közös Piacból nőtt ki fokozatosan előbb az Európai Közösségek, majd napjaink Európai Uniója. Schuman javaslata tehát új irányt adott Európai történelmének. Európa-nap alkalmából Európa szerte különböző programokat szerveznek, az uniós intézmények megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt, a helyi uniós irodák is gazdag felnőtt- és gyermekprogram-választékkal várják a látogatókat. Évente több ezer ember vesz részt az Európa-nap alkalmából megrendezett intézménylátogatásokon, vitafórumokon és egyéb eseményeken, amelyek az Uniót hivatottak jobban megismertetni a nagyközönséggel. Az unió or-
szágaiban szervezett programokról itt tájékozódhattok: https://europa.eu/ european-union/about-eu/symbols/ europe-day_hu .
A megújuló energia aránya az uniós energiafogyasztásban Az utóbbi években az Európai Unió tagállamai számottevő eredményeket értek el az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása terén, melyek szerint uniós szinten a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig 20%-ra kell növelni. Európában a múlt évben a villamosenergia-termelésébe újonnan bevont erőművek közel 90%-ban már a megújuló energiára épültek. Az erőművek legjelentősebb része vízi- és szélerőmű, de magas arányban hasznosítják a biomas�szát és az újrafelhasználható szemetet feldolgozó, illetve a nap- és a geotermikus energiát felhasználó erőművek által termelt energiát is. Az Eurostat statisztikái szerint 2015-re 11 tagállam már teljesítette az országonként eltérő arányú vállalásait, nem utolsósorban az EU célzott forrásainak köszönhetően. Bár a 2004-es arányt (8,5%) 2015-re uniós szinten már majdnem sikerült megkétszerezni (16,7%), jut még teendő bőven a 2020-ra vállalt 20%-os célkitűzés elérése érdekében. A listavezető Svédországban már az energiafelhasználás több mint felét megújuló forrásokból fedezik. Érdekesség, hogy a legkisebb arányban a Benelux államok és Málta használ nem fosszilis eredetű energiát. Egyes tagállamok – mint például Portugália – elérte azt a szintet, hogy az ország teljes villamosenergia-felhaszná-
lását napokig kizárólag megújuló energiából képes fedezni. A 2016-ban telepített szélfarmok közül a legnagyobbat Hollandia kezdte el tavaly a tengerre építeni, amely ezzel a világ második legnagyobb szélerőmű-telepévé vált. A második legjelentősebb fejlesztést Németország valósította meg 2016-ban, amely két, szintén tengeri szélfarmot telepített, számukra negyedik nagy szélerőmű-parkot ugyancsak Hollandia partjainál állítva fel. Összességében Németország növelte a legnagyobb mértékben a szélenergia-kapacitásait a tavalyi évben, de Franciaország, Hollandia, Finnország, Írország és Litvánia is hatalmas beruházásokat hajtott végre ezen a területen. Európában a tavaly kiépített megújuló energia-kapacitások már több mint a felét a szélenergiára épülő erőművek tették ki. Néhány adat a megújuló energia arányaira vonatkozóan a tagállamok teljes bruttó energiafelhasználásának tekintetében: EU-s szinten az arány 16,7%, legmagasabb Svédországban, ahol 53,9%, míg a legalacsonyabb Máltán, ahol csupán 5% a megújuló energia felhasználása. Ezzel szemben Romániában 24,8%, míg Magyarországon 14,5% arányt jegyeznek az Eurostat statisztikái szerint. (forrás: eurostat)
Európa kulturális fővárosa, a mitikus Páfosz 2017-ben a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz is Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus egyik
nagyvárosa, mely programjának közel 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes idelátogatni. Páfosz jelentős történelmi és kulturális örökséggel, évezredes hagyományokkal rendelkező kisváros, nevét Paphosról, Pygmalion és a Galatea gyerekéről kapta. Sokan a település mellett található Petra tou Romiouról ismerik (a görögök sziklája), ahol a mitológia szerint Aphrodité kiemelkedett a tengerből. Fő nevezetessége a bizánciak által épített középkori erőd, amelyet a velenceiek a 16. században leromboltak, majd az ottománok részben helyreállították. Római kori villákat és különleges mozaikokat tartalmazó régészeti lelőhelye világörökségi védelem alatt áll. A szintén a régészeti parkban álló római színházát, az Odeont 1974-ben felújították, és a mai napig rendszeresen használják színházi előadásokra és hangversenyekre.
lási és kulturális örökségére, az emberi civilizáció bölcsőjére épülnek, ahol felfedezhetjük a régi mitológiák jelenkori életünkre gyakorolt hatásait is. A Páfosz: mítosz, történelem, táj elnevezésű kiállítás például a görög mitológiát és Ciprus történelmét és tájait mutatja be számtalan különböző szemszögből harminc görög és ciprusi képzőművész segítségével. Páfosz eredetmítoszát, az Aphrodité által életre keltett szobor, Galatea történetét ciprusi és olasz táncosok és zenészek, kiállítások és műhelymunkák során dolgozzák fel, az Igazság Vénuszról című musical a páfosziakkal pedig – helyiekkel, bevándorlókkal és turistákkal – folytatott interjúk alapján készült, zenés formában mutatva be a hely szépségét, ötvözve a hagyományt és a mai történeteket – mindezt egy üres úszómedencében előadva.
A kulturális programsorozat vezérgondolata a kontinensek összekapcsolása és kultúrák közelítése: a város programjában a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához való földrajzi közelségére és multikulturális történelmi hagyományaira is épít. Az események nagy részét – kihasználva Páfosz kedvező éghajlati adottságait és hagyományait – a szabad ég alatt rendezik, így 2017-ben a város valóságos óriási szabadtéri színpaddá alakul.
A Világutazók tematikus programsorozat művészeti programjaival Páfosz kontinenseken átívelő utazást kínál. A téma az olyan sokszor emlegetett kultúrák közötti párbeszéd és tapasztalatcsere mögé vezeti a látogatókat. Októberben útjára indítanak egy nemzetközi – és a tervezek szerint évente megrendezendő – monodráma-fesztivált is, ahol európai sárkányok címmel ciprusi, francia, török, dán és német, sárkányokról szóló mítoszok és mesék alapján elkészített utazó és interaktív játszótér várja a játékos kedvűeket.
A programok három téma köré csoportosulnak, bemutatva Páfosz és Ciprus hagyományait, a kultúrák találkozását.
A teljes programért érdemes végigböngészni a kulturális főváros hivatalos oldalát: www.pafos2017.eu
A mitológia és a vallás témáját bemutató programok a környék gazdag val-
Az EU számokban – népszerű a „mamahotel” A mamahotel kissé gúnyos kifejezés arra a napjainkban egyre jellemzőbb jelenségre, hogy számos fiatal sokkal később hagyja el – esetleg el sem hagyja – a szülői házat, mint régebben, és felnőtt koruk elején is – lényegében – szüleik tartják el őket. Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál, a statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az Európai Unió déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerő-piaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra. Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor köl-
töznek ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (19,7) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább (31,4) maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok – sorrendben Svédország, Dánia (21,1), Finnország (21,9) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán (31,1), Szlovákiában (30,9) és Olaszországban (30,1) élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk. Románia és Magyarország hozzávetőlegesen azonos szinten szerepel a statisztikában: itthon 27,9, míg Magyarországon 27,5 az átlagéletkor, mikor a fiatalok elhagyják az otthoni fészek melegét.
Black Friday. Honnan ered a Fekete Péntek? Nyakunkon az idei Black Friday őrülete, mikor a világhálón lázasan kutatjuk a különböző forgalmazók számunkra legkedvezőbb(nek tűnő) ajánlatait. Honnan ered az utóbbi években világszerte több millió eurós kereskedelmi forgalmat hozó nap megnevezése? Feketének a hálaadást követő pénteket nevezik az Egyesült Államokban, amely néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét is jelenti. Mivel a hálaadás az államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete pénteket is ebben az időszakban, azaz november 23–29. között tartják. A 19. századtól kezdődően a fekete péntek kifejezést számos eseményre
használták, először az 1869-es pénzügyi válság volt az apropója. A hálaadást követő pénteket 1965 óta a philadelphiai rendőrségnek köszönhetően nevezik így, amikor a hálaadást követő napon – fekete pénteken – induló karácsonyi bevásárló szezon hatalmas közlekedési dugókat, a belvárosi boltokhoz siető vásárlók miatt tömött járdákat okozott. A fekete péntek nem hivatalos munkaszüneti nap, azonban nem ritka, hogy sokan szabadnapot váltanak ki erre a napra (a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozók kivételével), így értelemszerűen növekszik a lehetséges vásárlók száma. Európa- és világ szerte a kereskedők hetekkel korábban elkészítik az árkedvezményeket, sok kereskedő – nagyobb áruházláncok – 24 órás nyitva tartással üzemelnek. Gyakran nyitáskor a kereskedők rendkívül alacsony (akár önköltség alatti) árakat szabnak, amel�lyel igyekeznek a tömegeket a boltjaikba vonzani. A világ nagyvárosaiban – én nem csak – megszokott a nagy leértékeléssel nyitó üzletek előtt órák hosszat várakozó emberek sora, akik bejutáskor lerohanják a boltot és amit tudnak, megragadnak, mivel a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van. Mindez időnként sérülést, olykor halált is okoz, sajnálatos módon erre is akadt példa már a fekete pénteken. A játékok és elektronikai cikkek a legkeresettebbek fekete pénteken, így a nagykereskedők leginkább ezeket árazzák le. Míg sokan vonzónak találják, kihagyhatatlan lehetőséget látnak a Black Friday-ben, addig másokat elriaszt a hatalmas tömeg, és inkább otthon maradnak, a sokkal kényelmesebb internetes vásár-
lás mellett döntve. Nem mellesleg egyik nagy előnye a fekete péntek őrületének, hogy az internetes vásárlás mellett egyre többen teszik le a garast. Már amennyire a röpködő euró milliók között garasokról lehet beszélni… Ti mit vásárol(ná)tok az idei fekete pénteken?
Európai Hulladékcsökkentési Hét. Te mit vállalsz? Az elmúlt 40 évben világviszonylatban kétszeresére nőtt a háztartási hulladék mennyisége, Európai Uniós szinten egy fő évente nem kevesebb, mint 485 kg kommunális szemetet termel. A háztartási szemét mennyisége a gazdasági fejlettséggel, a társadalmi jóléttel arányosan nő, az egy főre jutó hulladék az EU tehetősebb országaiban a legnagyobb, ott viszont magasabb az újrahasznosítás aránya is. A hulladékot kezelés nélkül is lehet tárolni pl. szeméttelepen, ez a gyakorlat viszont pazarló és a környezet számára egészségtelen. Szemétégetéssel energiát állíthatunk elő (ahogy teszik ezt többek között Svédországban), legjobb azonban a hulladékot újrahasznosítani. Az EU-ban a kommunális hulladék 17%át komposztálják, 28%-a kerül újrahasznosításra, ugyanennyi szemétlerakókba, 27%-ot pedig elégetnek. Mindannyian tehetünk azért, hogy a termelt szemetet minél okosabban kezeljük vagy használjuk fel. Ezért gyakran a napi rutinon, régi szokásokon kell változtatnunk, mindennapjainkban sokszor a kényelmetlenebb megoldást kell választanunk vagy előre terveznünk. Az esetleges
kellemetlenségek és energia-befektetés hosszú távon kifizetődő, ez pedig az Európai Hulladékcsökkentési Hét legfontosabb üzenete. A kezdeményezés 2009 óta minden év november utolsó hetében kerül megrendezésre, Európa-szerte ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját ötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladékcsökkentés szükségességére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés hat éve alatt eddig összesen 49.501 akciót valósítottak meg szerte Európában, tavaly már 33 ország közreműködésével. A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz pontosan ez a lényege: ismerjünk meg, sajátítsunk el és tegyük mindennapjaink részévé a környezettudatos, fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez remek honlap készült, a www.vallalom.eu oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg. Volt már példa arra, hogy összegyűjtött cigarettacsikkekből műanyag hamutálakat készítettek, ovisokkal ismertették meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, vagy a már megunt, de még használható dolgoknak szerveztek bolhapiacot. A lehetséges vállalás tehát szinte bármilyen lehet, a lényeg, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a hét célkitűzéséhez. Te mit vállalsz be?