A Sulisokk idei utolsó kiadványa a 2016-os évben is az Udvarhelyi Híradóban kéthetente megjelenő Europe Direct-tájékoztató írásaiból közöl néhányat a tartalomból: 2 2016-ban 20. évfordulóját ünnepli az Európai Önkéntes Szolgálat 2 2016-ban Wrocław az EU egyik kulturális fővárosa 3 Holland elnökség az Európai Unió Tanácsának élén 4 A békés együttélés kulcsa a kultúra – az EU kulturális fővárosa San Sebastián (Donostia) 5 A Nemzetközi nőnap, melynek történtét legjobban így foglalhatjuk össze: a tüntetéstől a hóvirágig. 6 Hivatalos regionális és kisebbségi nyelvek az EU-ban 7 Street food Európában 8 A pétanque-tól a pelotáig. Nemzeti sportjátékok Európából 9 Hamvadó cigarettavég: hatályba lép az uniós dohányirányelv 10 Miért és mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya? 11 Európai fesztiválszezon 13 Európa legszebb vasútállomásai 14 A túlfogyasztás napja 15 Európai borkörkép 15 Black Friday. Honnan ered a Fekete Péntek? 16 Európai Hulladékcsökkentési Hét. Te mit vállalsz?
IMPRESSZUM
17 Adventi és karácsonyi dekorációk
Főszerkesztő: Török Tünde • Projektfelelős: Vass Orsolya • Korrektúra: Mircse Zsuzsánna • Tördelés: Bálint István Munkatársak: Forró Rebeka, Toth Tímea, Sándor Bíborka, Dósa Zsófia, Bíró Ambrus Emőke, Imre László Sándor, Menyhárt Boglárka, Lőrincz Kincső, Pap Boróka, Kovács Rebeka, Szabó Bence. Kiadja: Udvarhelyi Fiatal Fórum, Europe Direct Hargita, Cím: 535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 20. szám, tel.: 0266-213371, e-mail: uff@uff.ro • Nyomda: Pantex Impex Kft., Székelyudvarhely • ISSN: 1842-6514
hargita megyei europe direct tájékoztató központ
magyar ifjúsági szervezetek szövetsége
SZÉKELYUDVARHELY ÖNKORMÁNYZATA
Proiect finanțat de Uniunea Europeană
2016-ban 20. évfordulóját ünnepli az Európai Önkéntes Szolgálat Az elmúlt két évtizedben megközelítette a 100.000 azon fiatalok száma, akik részt vettek/vesznek az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, rövidítve EVS) révén nemzetközi önkéntes programokban. 2016-tól az Udvarhelyi Fiatal Fórum ismét elnyerte a lehetőséget arra, hogy EVS programokat bonyolítson le. Az EVS programok révén fiatalok lehetőséget kapnak olyan külföldi önkéntes programokban való részvételre, amelyek megvalósításában hisznek, céljaival egyetértenek, amelyek hozzájárulnak életpályájuk során mind személyes, mind pedig szakmai fejlődésükhöz. Az önkéntes tevékenységek tárháza szinte kimeríthetetlen, ezek a nem-kormányzati szervezetek keretén belül számos területen végezhetők, legyenek ezek környezetvédelemmel, kulturális programokkal, sporttal vagy esetleg napközis gyermekek tanításával kapcsolatosak. 17 és 30 éves kor között bárki csatlakozhat egy választása szerinti EVS programhoz, tevékenysége során utazási és megélhetési költségeihez támogatásban részesül, valamint zsebpénzt kap és biztosítást is kötnek vele. Az EVS kísérleti programként 1996-ban indult, a gyors sikerére való tekintettel az Európai Bizottság elindította az Európai Önkéntes Szolgálat Közösségi Cselekvési Programot,
amely 1998 és 1999 során működött. Ezt követően az EVS szerves részévé vált a Youth (Ifjúság) programnak (2000 és 2006 között), majd a Youth in Action (Fiatalok Lendületben) program keretében folytatta az önkéntes programok finanszírozását 2007 és 2013 között, jelenleg pedig az Erasmus+ program egyik kiemelt fontosságú ágazata (az Európai Bizottság Erasmus+ támogatási programja 2014 és 2020 között működik). Az Erasmus+ program keretében és az EVS segítségével 2014 során közel 10.000 fiatal végzett önkéntes tevékenységet Európában. Az Erasmus+ rendelkezésére álló költségvetése 2014 és 2020 között akár 100.000 EVS önkéntes tevékenységét is támogathatja. 2015-ben, program 1996-os kezdetétől számolva – közvetlenül az EVS 20. évfordulója előtt – a 100.000. önkéntes is lehetőséget nyert arra, hogy tevékenységet végezzen egy külföldi országban. Évről évre az Önkéntesek Nemzetközi Napja (december 5.) alkalmából szervezett rendezvényeken emelik ki mindazon EVS-szervezetek és fiatalok érdemeit, akik a különböző európai és egyéb világrészeken élő közösségek élethelyzetének javítása érdekében időt és energiát nem kímélve önzetlen elkötelezettséggel dolgoznak vagy dolgozni fognak.
2016-ban Wrocław az EU egyik kulturális fővárosa Idén a baszk Donostia (San Sebastián) mellett Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a történelmi Szilézia fővárosa, Wrocław lesz Európa kulturális fővárosa. A szervezők szerint Wrocław múltja olyan szokatlan, tra-
2
gikus és izgalmas, hogy érdemes azt megismerni mindenkinek, hiszen egy fejlett, napjainkban virágzó városról van szó, amely szinte teljesen megsemmisült a második világháborúban, manapság viszont Lengyelország
és Európa legkülönbözőbb részeiről érkezett polgárok lakják békés együttélésben. A német, zsidó és lengyel örökség együttélése elfogadottá vált, és a teljesen megújult település büszke erre a sokszínűségre. „Nyitott város, amely különösen izgalmas, inspiratív és modern: ezt tárja most a nagyközönség elé Wrocław, példát mutatva arról, hogyan lehet az emberi tragédiákból és romokból új életet teremteni.” Ez áll a program hitvallásában, amely jól tükrözi az alkotók koncepcióját és a nyolc éven át formálódó programsorozat központi elemeit. A kulturális fővárosi program számos hosszú távú célt is megfogalmaz. Középpontba emeli közös alkotások formájában a kultúrához való szabad hozzáférést, e téren a lakók és vendégek részvételére is támaszkodva. Kiemelt célja emellett a kultúra és fejlődés szoros kapcsolata, a művészek együttműködése, a legtöbb kulturális főváros programjához hasonlóan itt is kiemelt figyelmet kaptak a kultúra alapú lengyel és nemzetközi együttműködések. Az évad több száz programja igazán figyelemreméltó, mindenki találhat benne kedvére valót az építészeti alkotások bemutatásától kezdve a színházon, vizuális művészeteken, zenén, filmen, irodalmon keresztül az operához kapcsolódó programokig. Áprilisban a Jazz nad Odrą (Jazz az Oderán)
fesztivál várja majd az érdeklődőket, amely Európa egyik legnagyobb és legidősebb jazzfesztiválja, de ugyanebben a hónapban kerül sor a nemzetközi klarinétfesztiválra is, valamint április végén rendezik meg a Jazz Világnapját, amelyhez a város legfontosabb zenei helyszínei csatlakoznak. Az irodalom is kitüntetett helyet foglal majd el az évad programjában, hiszen Wrocław idén az UNESCO könyv világfővárosa címet is viselheti. Októberben kezdődik a Színházi Olimpia, amelyet Teodorosz Terzopulosz neves színházi rendező alapított 1993-ban Delphoiban. Januárban indult a helyi Nemzeti Múzeumban a Ganymed goes Europe című előadássorozat, amelyben a festmények, az irodalom, a zene és a színház találnak egymásra. Az előadásokon a múzeumban kiállított egy-egy kiválasztott képhez írnak kortárs írók rövid jelenetet, amelyet helyi színészek adnak elő a múzeumba látogatóknak. Emellett a lengyel film iránt érdeklődők is találhatnak kedvükre való programokat, például a Lengyel filmek kezdőknek programjai között. Film tekintetében a csúcs az európai Oscarnak is tartott Európai Filmdíjak átadója lesz. 2016-ban tehát mindenképp érdemes ellátogatni Lengyelország egyik legizgalmasabb városába, Wrocławba. További tájékoztató a kulturális főváros honlapján olvasható: ww.wroclaw2016.pl
Holland elnökség az Európai Unió Tanácsának élén Január elsején Hollandia vette át az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervének, a Tanácsnak az irányítását. Alapító tagállamként Hollandia rutinos az elnökségi feladatok ellátásában, az idei a tizenkettedik elnöksége, legutóbb 12 éve, 2004-ben volt hasonló pozícióban. Azóta sokat változtak a feladatkörök, hiszen a Lisszaboni Szerződés óta az EU-nak
állandó, közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a tagállamok uniós csúcsszervének, az Európai Tanácsnak pedig egy állandó elnöke van. A feladat most is hasonló: elnökként a hollandoknak az unió napirendjén lévő legfontosabb kérdésekben kell a közös álláspont kialakítását segíteni. A soros elnökségi program és a feladatok
3
döntő részét az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része az uniós menetrend alapján előre tudható, ugyanakkor a napirendre felkerülhetnek olyan témák is, amelyek az aktuális nemzetközi politikai változásokra válaszolnak. Hollandia rutinjára most nagy szükség van, mert nincs könnyű feladata az elnökségnek. A brit-uniós együttműködést új alapra helyező megállapodással kapcsolatos tárgyalások – amelynek szélsőséges esetben akár az Egyesült Királyság kilépése is lehet a vége – most zajlanak; emellett a migrációs válság kezelésében is szükség van egy erős, hatásos közös uniós fellépésre. Hollandia esetében egyelőre e két témakör dominálja az elnökségi programot, ugyanakkor Amszterdam kiemelte: az embereket leginkább foglalkoztató, valós problémákra koncentráló elnökségre törekszik, amelyek megoldásához szükség van az uniós országok együttműködésére. Hollandia célul tűzte ki, hogy közelebb hozza az EU-s
politikát az állampolgárokhoz. A holland elnökség prioritásai között első a migráció és nemzetközi biztonság, egy közös, megerősített határőrizet kialakítása, valamint az uniós tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítása a menekültválság kezelése terén. Az elnökség célja a hatékony európai határőrség és a parti őrség létrehozása, valamint a migrációs krízis gyökereinek orvoslása elkötelezettebb és proaktívabb külpolitika segítségével. Az elnökség prioritásként kezeli a jövőbe mutató éghajlat- és energiapolitika kérdését is. A belső energiapiac kiépítése, az energiafüggőség csökkentése és a megújuló energiaforrások támogatása is kiemelt cél a holland elnökség számára. A közös klímapolitika kialakításához alapot szolgáltat a párizsi klímacsúcson született megállapodás. Hollandia június 30-ig látja el az elnökségi feladatokat, majd Szlovákia és Málta követi a sorban.
A békés együttélés kulcsa a kultúra – az EU kulturális fővárosa San Sebastián (Donostia) Idén a sziléziai (Lengyelország) Wrocław mellett – melyet legutóbbi Europe Direct-tájékoztatónkban mutattunk be – a baszk város, San Sebastián, baszk nevén Donostia viseli Európa kulturális fővárosa címét. Donostia egy gyönyörű, tengerparti kikötőváros a Vizcayai-öbölben, amely kedvelt úti célja volt nemcsak az egykori spanyol uralkodóknak, hanem manapság egyre több turistának is. San Sebastián gasztronómiája messze földön híres, a baszk konyha méltán világhírű fogásait készítő helyi éttermek közül többet nemzetközi szinten is jegyeznek, a világon az
4
egyik legmagasabb az egy főre eső Michelin csillagos éttermek száma. Ráadásul a tapasok (kis falatkák) baszk változata, a népszerű pintxos az átlagturista számára is megfizethető. A várost a filmeseknek sem kell bemutatni, minden év szeptemberében megrendezett San Sebastiáni Nemzetközi Filmfesztivál a berlini, velencei és cannes-i mellett az egyik legnevesebb. A fesztiválra jellemző, hogy általában tabudöngető, izgalmas témákat feldolgozó filmeket karol fel, a legjobb filmet pedig Arany Kagylóval jutalmazzák. San Sebastián nemrég még az ETA baszk
szeparatista terrorszervezet merényletei miatt került az újságok címlapjára, a város történetében a harcok maradandó nyomokat is hagytak, bár 2011 óta a szervezet hivatalosan felfüggesztette fegyveres tevékenységét. Bizonyára ezért is szerepel az évad programjában kiemelt helyen a béke és az együttélés gondolatköre, melyekből a rendezvénysorozat egyik mottója is származik: kultúra az együttéléshez, a kultúra, mint erős kapocs országok és nemzetek között. A programsorozat a januári hagyományos dobfesztivállal, a Tamborradával vette kezdetét január 20-án, ahol a huszonnégy órán át tartó fesztiválon több mint 15 ezren vonultak az utcákra, köztük a másik kulturális főváros, Wrocław képviselői is. A februári programkínálatban Baszkföld legszebb részeire vezető túrasorozat szerepel, áprilisban kerül sor a nemzetközi emberi jogi filmfesztiválra, júli-
usban izgalmas európai produkciókat felvonultató jazzfesztivál, áprilisban komolyzenei gála, májusban pedig Európai Zeneiskola Fesztivál várja az érdeklődőket. A nyár közepén a 400 éve született Shakespeare klas�szikusát, a Szentivánéji álom tekinthető meg nagyszabású, szabadtéri előadáson. Májustól októberig tart az elmúlt 500 év nagy békekötéseinek kultúrtörténeti lenyomatait bemutató kiállítás olyan nagynevű alkotók festményein keresztül, mint Goya, Rubens, Murillo, Picasso és Cézanne. A hagyományos szeptemberi San Sebastiáni filmfesztivál idén az erőszakos konfliktusok filmes feldolgozásait állítja a középpontba. Mindezek mellett több száz egyéb gasztronómiai, színházi, street artos esemény, kiállítás, workshop és koncert várja a Donostiába látogatókat. A kulturális évad részletes programja megtalálható a kulturális főváros hivatalos honlapján.
A Nemzetközi nőnap, melynek történtét legjobban így foglalhatjuk össze: a tüntetéstől a hóvirágig. Március 8. a Nemzetközi Nőnap annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért és munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az Európai Nemzetek Szövetsége-ENSZ közgyűlése. Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. 1909ben az Amerikai Szocialista Párt február 28át tette nemzeti nőnappá, 1913-ig e napon tartották az ünnepet. 1910-ben, Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista
Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot. A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékére. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére. A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tünte-
5
téseken, felvonulásokon, melyeken akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt, sok férfi is részt vett. Akkortájt Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től élhetnek állampolgári jogukkal. Az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívták fel a figyelmet a nőknek a társadalomban betöltött meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is, továbbá arra, hogy hiába biztosít az állam jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét. Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek, mint a nők: amíg egy férfi 1 dollárt keres, kolléganője ugyanazért a munkáért átlagosan 78 centet kap. A nemek között az
Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Az európai statisztikai hivatal (Eurostat) felmérése szerint az EU-ban továbbra is jelentős egyenlőtlenséggel szembesülnek munkájuk során a nők: a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékon áll, azaz a férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. E napon civil szervezetek a nők védelmében is felszólalnak: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog nem véd kellően, és e cselekmények elkövetői – sajnos – jórészt büntetlenül maradnak. Az ünnep időközben – szerencsére – sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára kedvességgel járó virággal, apró ajándékokkal ünneplik Európa-szerte úgy, ahogyan azt a nők megérdemlik. (forrás: mult-kor, eurostat)
Hivatalos regionális és kisebbségi nyelvek az EU-ban Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett 79-et regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi társnyelvnek minősül, amelyeknek hivatalos használata az EU intézményeiben bizonyos esetekben engedélyezett. Az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája rögzíti a kisebbségi nyelveket, valamint felsorolja az azokat használó kisebbségeket vagy nyelvi csoportokat. Nem minden ország ismeri el a területén beszélt nyelveket kisebbségi nyelvként, Franciaországban vagy Portugáliában például kizárólag egy nyelvet ismernek
6
el hivatalosan. Az 1998-ban életbe lépett, az Európa Tanács számos tagállama által elfogadott Karta által felsorolt 79 regionális vagy kisebbségi nyelvet összesen 203 nemzeti kisebbség vagy csoport beszéli. A Karta logikájából adódóan előfordul, hogy amíg egy nyelvet hivatalos nyelvként is elismernek az EU-ban (pl. a magyart), ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek sorában is számon tartják, hiszen Magyarország határain kívül, a környező országokban kisebbségi nyelvként beszélik. Az egyértelműen regionális vagy kisebbségi nyelveken kívül (pl. katalán, walesi, fríz stb.) érdekességekkel is találkozhatunk: a
beás (Magyarország), a krími tatár (Ukrajna), a bunyevác (Szerbia), az inari számi (Finnország), a tatár (Finnország, Lengyelország, Románia), a jiddis (Bosznia és Hercegovina, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Svédország, Ukrajna), a karjalai (Finnország) vagy az alsó-szász nyelv (Hollandia) is helyet kapott az EU országaiban hivatalosan elismert regionális nyelvek között. A régebbi tagállamok közül csupán Spanyolországban haladta meg a kisebbségi vagy regionális nyelveket használó lakosságarány a 10%-ot (a katalán és a baszk nyelvnek köszönhetően). Az újabb tagokban a regionális vagy kisebbségi nyelveket beszélők – pl. a balti országokban jelentős arányú (1,2 millió fő) orosz kisebbség (Lettországban közel 40%), illetve a roma nyelveket beszélő kisebbség – magas száma viszont megváltoztatta a korábbi arányokat, és jelentősen megemelte a regionális vagy kisebbségi nyelvhasználók számát. Az EU-ban a német a legelterjedtebb kisebbségi nyelv, a tagállamok kétharmadában, 18 országban élnek németül beszélő kisebbségek.
Az UNESCO definíciója szerint egy nyelv akkor van veszélyben, ha beszélői egyre kevesebb kommunikációs helyzetben használják, és nemzedékről nemzedékre már nem adják tovább, így nincsenek gyermek vagy felnőtt beszélői. Az EU kiemelt figyelemmel támogatja a nyelvi sokszínűség fenntartását Európában és számos módon támogatja a nyelvi sokféleséget, legfőképp bevált nyelvoktatási módszerek átadásával, példa erre a grazi székhelyű Élő Nyelvek Európai Központjának tevékenysége. Az EU több, a kisebbségi és regionális nyelvek fennmaradását szolgáló, azok megismertetését és tanítását támogató tevékenységet is végez, ilyen az EU területén beszélt nyelvek sokszínűségéről beszámoló Euromosaic-tanulmányok, a Hálózat a Nyelvi Sokszínűség Előmozdításáért (NPLD) működtetése és a Többnyelvű Nyelvátadás (MELT) elnevezésű projekt, amely az iskola előtti nevelésben a kisebbségi nyelvek tanításához szükséges szakértelem fejlesztését támogatta. (adatok: eurostat)
Street food Európában Nemrég zárult az UFF We are what we eat!, azaz Azok vagyunk, amit eszünk! című nemzetközi ifjúsági csereprogramja. A rendezvényen európai országokból érkezett csoportok mutatták be nemzetük hagyományos fogásait, ezzel pedig ihletet adtak a heti Europe Direct-sarok számára is. A street food klasszikus értelmezése utcán, kézből, menet közben is elfogyasztható étel. Az utcai árusoktól, bódékból, piacokon vásárolt ételek és italok előnye, hogy jóval olcsóbbak, mint az étteremben kaphatók, sok esetben a szemünk előtt, szinte várakozás nélkül készülnek el, így nem csak pénzt, hanem időt
is spórolhatunk. Az asztal mellett elköltött ebéd egészségre gyakorolt hatása és az utcán sebtében befalt étel közé nem lehet egyenlőséget tenni, de bizonyos élethelyzetekben tökéletes megoldást jelent az utcai étkezés. Az utcai falatok önmagukban is igen vonzók, nem véletlenül vált híressé a hamburger és a hot-dog, amelyek Amerikában egy német emigránsnak, Charles Feltmannak köszönhetően jelentek meg és váltak világszerte kedvelt fogássá. A német hagyományokból eredő utcai eledelek egyszerű felismerésnek köszönhetik létüket: gyakran nincs idők asztalhoz ülve elfogyasztani a virslit mustárral,
7
kenyérrel, így aztán mindezt egy termékbe kellett sűríteni. A tömörítés jellemez több utcai fogást is. A hamburger egyszerre kínálja a húst és a kenyeret, némi salátával körítve, a gyrosban szinte minden megtalálható, ami egy étkezésnél szükséges. Az utcai étkezésnek ókori gyökerei vannak. A pompeii ásatások bizonyítják, hogy már akkor is kedvelt volt a piaci árusoknál vásárolt élelmiszer. Az ókori Görögországban főleg sült halat lehetet kapni az utcán, de Rómában már az ételek széles skálája megtalálható. Az utcai árusoknál kapható falatok az ókortól kezdve napjainkig meghatározó elemét képezik minden kultúrának. A magyar konyha sem mentes ettől, klasszikus street foodnak számítanak a széles skálán mozgó pogácsák, perecek, a számtalan, édes vagy sós, esetleg húsos változatban készült lángosok és a főtt kukorica is, a vásári napokon manapság kapható kürtös kaláccsal egyetemben. A húsos ételek mellett az utcai eleségek jelentős része egyfajta péksütemény. Ilyen a balkáni országokban, főként Horvátországban alapételnek tekintett, sokféle – húsos vagy sajtos – töltelékkel és formában készített burek vagy börek, a bajorok kedvenc sörkorcsolyája, a bajor sós perec (brezel), Spanyolországban az olajban sült, édes churros,
az európai kávéházakban közismert, francia eredetű croissant (levéltészta) és a görög kuluri vagy szezámmagos perec is. A sor folytatható a svédek fahéjas perecével, a kanelbullel, a mátai pastizzivel és a jól ismert brüsszeli édes gofrival. A felsorolás nem lehet teljes az olaszok pizzája és a lengyelek gazdagon megrakott melegszendvicse, a zapiekanki nélkül. A már korábban említett fogások mellett klasszikus street foodnak számít a grillezett ételek java, a különféle nyársaktól kezdve a sült kukoricán át a húsokig. Ide tartozik – a teljesség igénye nélkül – a horvát csevapcsicsa, a csehek, osztrákok, németek különféle kolbászkái, virslijei is. A szendvicsek széles skálája is ebbe a kategóriába tartozik. A különféle kenyerek közé tett húsok, raguk, zöldségek, szószok terjedelmes repertoárjából mindenki megtalálhatja a maga kedvenc utcai fogását. Ide tartozik a spanyol empanada, az orosz pirog és a török döner is, a különféle lapos kenyerekben, tésztákban kínált fogások, a görög gyros és az olasz piadina is. A desszertek közül vezető utcai fogás a fagylalt, elsők között szerepel a fánk ezernyi formája, a belgák gofrija, illetve a palacsinták, mint a francia crepes, amelyet ezernyi töltelékkel kínálnak, míg a magyarok kedvence a rétes és a sült szelídgesztenye.
A pétanque-tól a pelotáig. Nemzeti sportjátékok Európából Az Európai Unió különböző tájait és országait járva számos jellegzetes helyi játékkal találkozhat a figyelmes turista, legyen az táblajáték, labdajáték vagy valami teljesen őrült érdekesség az extrém hintázástól a mocsárfocin keresztül az emberi toronyépítésig. Az angoloknak számos játékot köszönhe-
8
tünk, amelyeket a világ minden szegletében ismernek. Ilyen a sportból manapság gazdasági ágazattá fejlődő labdarúgás, a rögbi vagy a krikett, de számos olyan nemzeti játék van, amelyet szélesebb körben, az országok határain kívül nem feltétlenül ismernek. Számos ország vagy nemzeti, etnikai
csoport és kisebbség lehet büszke hagyományosnak tekintett játékára. Évszázados hagyományra tekint vissza például az észtek „extrém hintázása”, a Kiiking. A franciák pétanque játékának eredete a középkorba nyúlik vissza, célja a lehető legközelebb dobni a fémgolyókat a célhoz, a cochonnet-hez. A pétanque-hoz hasonló játék közkedvelt több európai országban is, ilyen a római időkből fennmaradt olasz bocce vagy bocci és az angoloknál a bowls is. Az Amerikai Egyesült Államokban óriási népszerűségnek örvendő baseballnak is számos változata, távoli európai rokonai van, hiszen ami a finneknek a pesäpallo (melyet eredetileg a finn katonák edzésére fejlesztettek ki), az a lengyeleknek a palant, a svédeknek a brännboll, az oroszoknak a lapta, a briteknek és az íreknek a rounders, az a magyaroknak a méta. Az észt extrém hintázáshoz hasonló örültségnek tűnik a holland (frízlandi) fierljeppen, amely tulajdonképpen víz feletti rúdugrást jelent, vagy a katalánok emberi toronyépíté-
se, a Castell. Érdekes játék a hollandoknál a kézilabda-szerű kaatsen, a kosár- és kézilabda közötti korfbal, a hosszú távú korcsolyázás, a gael kézilabda és a finnek, valamint a skótok mocsárfocija. A sort nagyon sokáig lehetne még folytatni. Említést érdemel a viking eredetű játék, a svédek kubb-ja, melynk során dobófákkal kell ledönteni az ellenfél összes kubbját (fahasábját), végül pedig a királyt. A baszkok pelotja (pilota) a fallabda elődje, Dél-Európától Dél-Amerikáig több országban is játsszák, számos változata fellelhető, jellegzetes a vesszőkből font, banán alakú ütővel lebonyolított verzió. A curling skót és holland eredetű játék a XVI. századból, Pieter Bruegel téli festményein is szerepel már, két csapat játssza, célja pedig 8-8 gránitkövet a célterület közepéhez legközelebb csúsztatni. Mindezek mellett szabadidejükben számos egyéb játékkal szórakoznak az európaiak. Ti milyen játékokat ismertek a felsoroltakon kívül? Írjátok meg nekünk az edo@uff.ro címre.
Hamvadó cigarettavég: hatályba lép az uniós dohányirányelv Romániában is vihart kavart a dohányzásra vonatkozó törvényi szabályozás elfogadása és alkalmazása a mindennapokban. Uniós szinten is arra törekednek, hogy egységes szabályozást vezessenek be, hiszen a szívásra, esetleg rágásra vagy tubákolásra, azaz szippantásra szánt dohánytermékek részben vagy teljes egészében dohánylevélből készülnek, ezek pedig a rendkívül addiktív, pszichoaktív ös�szetevőt, a nikotint is tartalmazzák. A cigarettafüstben több mint 4000 vegyi anyag található, közülük legalább 250 káros az egészségre, több mint 50 pedig rákkeltő hatású (a passzív dohányzás káros hatásai szintén ismertek).
Az EU-ban a dohányosok 94%-a 25 éves kora előtt kezd el dohányozni, akik így átlagosan 14 évet veszítenek az életükből. Az EU két évvel ezelőtt fogadott el irányelvet ennek vis�szaszorítására, amely május 20-án lépett hatályba. Minden negyedik 14-25 év közötti európai fiatal dohányzik, ezért az új szabályok fő célja az, hogy a cigaretta minél kevésbé legyen vonzó a fiatalok számára. Az Európai Unió államaiban élő lakosok 27%-a dohányos, a legmagasabb arányt Görögországban mérték, itt 38% fogyaszt valamilyen dohányterméket, a legkevesebbet pedig Svédországban, ahol a teljes lakosság csupán 11%-a dohányzik.
9
A nemrég hatályba lépett uniós irányelv megszigorítja a dohánytermékekre és kapcsolódó eszközökre vonatkozó szabályozást a tagállamokban. A jogszabály betiltja a cigaretta és a sodrásra szánt dohány ízesítését, amely vonzóbbá teszi a dohánytermékeket a fiatalok számára. A csomagolás elejének és hátoldalának 65 százalékát egészségügyi figyelmeztetésnek kell borítania, amely képet is tartalmaz – ez a legtöbb tagállamban újdonság lesz. A dohánycégeknek részletes beszámolót kell küldeniük a tagállamoknak arról, hogy pontosan milyen adalékanyagokat tartalmaz az adott dohánytermék, az irányelv pedig arra is kötelezi a gyártókat, hogy jelentsék, mielőtt új terméket vezetnek be a piacra. Az EU-ban betiltják a kisebb kiszerelésű dobozokat, mert ezek olcsóbbak, így elérhetőbbek a fiatalok számára, valamint tiltanak bármilyen reklámot, vagy felhívást a dobozokon. Fontos változás, hogy az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy megtiltsák a dohánytermékek interneteses árusítását is. A
szabályozás az e-cigarettára is kiterjed, amelyet gyógyszerként kell szabályozni, ha a gyártója a dohányzásról való leszokást ígéri, ellenkező esetben a termék a dohánytermékekre vonatkozó szabályzás alá esik, nikotintartalma nem haladhatja meg a 20 mg/ml értéket. A dohányosok nemcsak a súlyos betegségeknek vannak kitéve, mint például a rák, vagy légzési problémák, hanem mintegy 14 évvel rövidítik meg az életüket: az EU-ban évente 700 ezren halnak meg a dohányzás következtében. „Az EU-ban mindenhol mindenki érzékelni fogja a változást, hiszen az eddig reklámfogásokkal élő gyártók termékei eltűnnek a piacról, a dobozok pedig több egészségügyi figyelmeztetést tartalmaznak majd, mint hirdetést. Az új szabályok a tagállami tiltásokkal, például a nyilvános helyeken történő dohányzás megszüntetésével segítenek megelőzni, hogy a gyártók a dohányosok következő generációját megszólítsák.” – mondta Linda McAvan brit szocialista EU-s jelentéstevő. (forrás: eurostat)
Miért és mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya? Közeleg a vakáció, tervezhetjük az idei nyaralást. Külföldre utazáskor az optimális szálláshelyek, útvonalak keresgélése mellett a biztonságunkra és az egészségünkre is figyelni kell. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) több éve segíti a turistákat, célszerű tudnunk ezért, mire számíthatunk, ha külföldön bajba keveredünk. Az EEK-hoz számos téves elképzelés kapcsolódik, sajnos ezekre már csak akkor derül fény, amikor vészhelyzetben szeretnénk használni. A kártyával kapcsolatban fontos megérteni, hogy az nem más, mint egy egységesített, könnyen felismerhető igazolás arról, hogy
10
birtokosa az együttműködésben résztvevő valamelyik országban – az Európai Gazdasági Térség országaiban, amely az EU 28 tagállamából áll, melyekhez Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Szerbia csatlakozott – rendelkezik társadalombiztosítással. Az elv egyszerű(nek tűnik): aki biztosított valamely tagállamban, az – uniós polgárként – élhet a jogával, hogy az együttműködő országokban turistaként ugyanolyan feltételekkel vegye igénybe az egészségügyi ellátásokat, mint a helyiek: ami a helyi lakosoknak ingyenes, az a turistáknak is az, amiért viszont a helyiek is fizetnek, az a turistáknak is pénzbe kerül.
Az EEK tehát nem jelent feltétlen ingyenességet, mivel az egészségügy tagállami hatáskör, az országok maguk választják meg, milyen módon finanszírozzák az egészségügyi rendszerüket, több vagy kevesebb hozzájárulást kérve a betegektől. Számos országban fizetni kell például az orvoslátogatásért vizitdíjat, vagy valamilyen általános receptdíjat, de olyan rendszer is van, ahol először kifizettetik az ellátás díját, majd abból a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget később visszaadják. Ezek az ún. vis�szatérítéses rendszerek, ilyen működik például Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban és részben Finnországban is. Fontos, hogy az EEK-t csak az adott állam társadalombiztosítási szervével szerződött szolgáltató fogadja el, biztosításunk fedezetére privát praxisban dolgozó orvosoknál nem vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Szintén fontos tudni, hogy a kártya csak ideiglenes tartózkodás esetén használható, egy tagállamban való életvitelszerű tartózkodás esetében más szabályok szerint vehetők igénybe az egészségügyi szolgáltatások. A kártya orvosilag szükséges esetekben használható, amely a sürgősségi ellátásnál valamelyest bővebb, például beleértendő a dialízis-kezelés,
vagy a terhesség és szülés esetén nyújtandó ellátások. A szükségességről minden esetben a kezelőorvos dönt, figyelembe véve a beteg állapotát és az adott államban való tartózkodásának időkeretét. Az EEK nem fedezi azok költségeit, akik kifejezetten orvosi kezelés céljából utaznak külföldre, erre az esetre más szabályok vonatkoznak, amelyek lényege, hogy az igénybevett külföldi gyógykezelés költségét a betegek megelőlegezik, és kizárólag az ellátás belföldi költségmértékének utólagos megtérítésére tarthatnak igényt. A kártya az utazáshoz kapcsolódó összes problémára nem nyújthat megoldást, mivel az egységesített EEK célja, hogy különböző országok biztosítói az igazolt jogviszony alapján egymás közt rendezzék az egészségügyi ellátások finanszírozását. Az utasbiztosítással összehasonlítva az egészségbiztosítási kártya nem fedezi például a beteg hazaszállítását, az esetleges poggyászkárt, az elveszett mobiltelefon költségét, vagy az autó lerobbanása esetén a fuvarozást. Mindezek mellett számtalan esetben lehet segítségünkre, mivel az egészségügyi szolgáltatásokat a helyiekkel azonos feltételekkel vehetjük igénybe. Az EEK ingyenes, 3 évig érvényes, használatában egy remek telefonos alkalmazás is segít.
Európai fesztiválszezon A nyár szerves részei a fesztiválok, ízlésünk szerint választhatjuk a számunkra megfelelőt. Összegyűjtöttük a kiemelkedőnek, különlegesnek számító európai fesztiválokat, amelyek kiérdemelték a kontinens legjobbjait díjazó European Festival Awards (EFA) díjainak valamelyikét. Az Hajógyári-szigeten rendezett – külföldi fiatalok körében roppant népszerű – Sziget
Fesztivál az angliai Glastonbury, a dán Roskilde, a spanyolországi Primavera Sound és a belga Tomorrowland gigafesztiválok méltó partnere 2015-ben az EFA legjobb line-up kategóriájában első helyet nyert, idén augusztus 10. és 17. között várja a látogatókat. 2015-ben Európa legjobb középméretű fesztiválja a Telekom Volt hagyományos helyszíne a Sopron melletti zöld dombok, neves előadói és szín-
11
vonalas programja, illetve „emberléptékű” jellege miatt is vonzó, idén június 29. és július 2. közötti szervezik. A tavaly indult erdélyi Untold Festival óriási sikere, hogy első évben az EFA legjobb nagyfesztiváljának járó díját érdemelte ki. A főként elektronikus zenét kínáló négynapos kolozsvári eseményt idén augusztus 4. és 7. között, több mint tíz színpadon rendezik. A tavaly napi 60.000, összesen több mint 240.000 látogatót vonzott. A Karlsruhe közelében fekvő Straubenhardt negyedévszázados eseménye, a Happiness Festival 2015 legjobb kisfesztiválja elsősorban hazai line-upra épít, a kisváros kisfesztiváljára idén július 8-9-én kerül sor, ahol a szervezők szerint a boldogság garantált. Chile, Brazília és Argentína után első európai helyszínen, Berlinben megrendezett Lollapalooza 2015-ben a legjobb új fesztivál díjat nyerte, idén szeptember 10-11-én nyitja kapuit. A választékos zenét, számtalan utcaszínházat és kültéri kortárs dizájngalériát kínáló esemény érdekessége, hogy igazgatója Szép Fruzsina, aki korábban a Sziget Fesztivál programigazgatója volt. 2015 legjobb beltéri fesztiválja a Les Transardentes téli esemény, 2017 januárjában látogatható Liège-ben (Belgium), az egynapos bulin 2008 óta elsősorban elektronikus zenét kínál. 2015-ben Európa legzöldebb fesztiválja a müncheni Tollwood Festival hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, mottója – A Te kék csodád – a Föld fenntarthatóságára utal, a klímavédelemre fókuszáló művészeti megjelenítése is ezzel harmonizál (pl. a tengeri szemét felhasználásával készült alkotások), az Olimpiaparkban
12
június 29. és július 24. között rendezett fesztiválon a képzőművészet és a színház mellett természetesen a zenéé a főszerep. A fellépők kedvence múlt évben a Rock Werchter Festival (Werchter, Belgium) volt, a több mint 40 éves zenei rendezvény június 30. és július 3. között Brüsszeltől 30 km-re idén is nagy neveket mutat fel (pl. Red Hot Chili Peppers, Paul McCartney). A korábban szintén díjnyertes Exit Festivalon július 7-től 10-ig Újvidék Duna fölött magasodó erődjének falai között bulizhatunk ismert előadók zenéire. A dalmát félszigeten, Tisno városában augusztus 4. és 8. között kerül sor a Soundwave Croatia fesztiválra, ahol főleg elektronikus zenei kínálattal, művészeti programokkal és idén nemzetközi szamárversennyel is csábítanak. A miklóshalmi (Nickelsdorf, Ausztria) Nova Rock rockfesztiválon évről évre magasan jegyzett előadók vonzzák a látogatókat, idén a Red Hot Chili Peppers mellett a Cypress Hill, The Offspring és a Korn is koncertet ad a június 9. és 12. között. A Donaufestival (Krems, Ausztria) hangulatát a barokk stílusú város gyönyörű Duna-panorámája biztosítja, legközelebb 2017 tavaszán látogatható a főként avantgárd zenei és művészeti programkavalkád. A kelet-csehországi Colours of Ostrava fesztivál izgalmas helyszíne az egykori ostravai kohó, bánya és vasmű, Dolní Vítkovice, ahol július 14. és 17. között 16 színpadon zajlik a program. Az összes európai fesztivál időpontját és programját itt találjátok: www.musicfestivalwizard.com/festival-guide/europe-festivals.
Európa legszebb vasútállomásai A nyár az utazás időszaka volt, hosszabb vagy rövidebb kirándulásaink során gyakran vonatra is szálltunk. Európában számtalan különleges és szép pályaudvar található, az ősz első Europe Direct-tájékoztatójában ezekből mutatunk be néhányat. Jártatokban-keltetekben, nyári kalandozásaitok során bizonyára ti is láttatok emlékezetes vasútállomásokat, az alábbi felsorolást az edo@uff.ro címre írt élménybeszámolóval egészíthetitek ki. Madrid legnagyobb vasútállomása az 1851 óta működő Atocha állomás (Estación de Atocha), ahol évente 80 millió utas fordul meg, a vasútállomás egyben forgalmas metrómegálló is. Megnyitása óta többször átépítették, először egy tűzvész után a XIX. század végén, a forgalom növekedésére reagálva pedig a múlt században jelentősen kibővítették. Érdekessége, hogy közepén egy botanikus kert található, hatalmas pálmafákkal, trópusi növényekkel és állatokkal. Spanyolországban különleges a mór építészetnek hódoló toledói vasútállomás, melynek elődje 1858-ban épült. A XX. század elején az ún. arab gótika stílusban teljesen átépítették, jellegzetessége az állomás óratornya, amely a toledói templomok stílusát idézi. Portugáliában, Porto központjában található São Bento állomás (Estação de São Bento) a jellegzetes portugál mázas mozaikcsempék (azulejo) felhasználásának csodálatos példája, a kék-fehér, több ezer mozaik darabból álló képek Portugália történetét mutatják be. A csempéket Jorge Colaço, a korszak legismertebb azulejo festője készítette. Az épületet 1916-ban adták át, a mozaikképek 1905 és 1916 között kerültek mai helyükre. Kelet-Franciaország egyik legnagyobb pá-
lyaudvara a Gare de Strasbourg-Ville közel 60 ezer embert szolgál ki naponta. Az eredeti épületet egy berlini építész tervei alapján 1883-ban adták át, 2008-ra modernizálták, ekkor került az állomás köré egy látványos üvegkupola, az állomás – akárcsak a madridi – már nagysebességű TGV-ket is fogad. Belgium egyik legjelentősebb vasútállomását az Antwerpen-Centraal Station-t 1905ben adták át, stílusában számtalan korszak hatása fellelhető, a főépület jellege miatt vasúti katedrálisként is emlegetik. A pályaudvar jelentős felújításon esett át, közel 10 évnyi munka után 2007-ban nyitották az emeletes épületet, ahová a vonatok négy (!!) szintre érkezhetnek. A felújítás 2011-ben kulturális örökség megőrzése kategóriában Europa Nostra elismerésben részesült, a történelmi és modern elemek tökéletes összhangja miatt. Az 1868-ban megnyitott londoni St Pancras állomás a viktoriánus kor mérnöki mesterműve, amelyet a világ egyik legelegánsabb állomásaként tartanak számon. A kastélyszerű épületet a nemzetközi vasúti forgalom elvárásainak megfelelően átépítették, ekkor kapta a St Pancras International nevet. A vágányokat fedő, kovácsoltvas szerkezetű üvegcsarnok több mint 70 méter széles és 210 méter hosszú, átadásakor a világ legnagyobb fesztávú vasszerkezete volt, melyről a későbbiekben számos ország pályaudvarát mintázták. Magyarországon 1877-ben, hároméves munka után felépült a budapesti Nyugati pályaudvar impozáns épülete, mely részben a francia Gustave Eiffel tervei alapján valósult meg. A kor stílusjegyeit hordozó elegáns
13
acélszerkezetes, nyeregtetős üvegcsarnok és a tornyos épület Budapest akkor kialakulóban levő, új központjában helyezkedett el. A megnyitásakor még Budapesti pályaudvar nevet viselő állomáson a legemlékezetesebb baleset 1962-ben történt, amikor egy vasúti kocsi az állomás üvegfalát kitörve a Nagykörúton állt meg. Az eredetileg szintén a Nagykörútra, a mai Blaha Lujza térre tervezett Keleti pályaudvar
építését 1881-ben kezdték, az egykor mocsaras területre felhúzott állomás a mai napig cédruscölöpökön alapszik. Az 1884-ben, Magyar Királyi Államvasutak indóháza néven megnyitott állomás Európa egyik legkorszerűbb, elsőként villanyvilágítással rendelkező pályaudvara volt, mai nevét 1892-ben kapta. A Keleti épületét Lotz Károly festményei, illetve Than Mór freskói díszítik, jelenleg az ország legforgalmasabb vasúti csomópontja.
A túlfogyasztás napja Idén augusztus 8-ra esett az ún. túlfogyasztás napja (Earth Overshoot Day), amikorra az emberiség a Föld rendelkezésre álló éves erőforrásait felhasználta. Ettől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a bolygó tartalékaiból élünk, vagyis a „jövő hitelét” költjük. A folyamat enyhítéséhez, esetleg megfordításához egyéni és közösségi szinten egyaránt szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre van szükség. Roppant fontos az egyének felelőssége, nekünk olyan szemléletet kell vallanunk és terjesztenünk, amely védi a természetet és tartalékolja a Föld erőforrásait. A Global Footprint Network adatai szerint az ezredforduló óta mintegy két hónapot rövidült az idő, amely során az emberiség felélte a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Például, ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a túlfogyasztás napjáig a gyümölcsöket fogyasztottuk, azt követően viszont elkezdhetjük kivágni a fákat, hogy valamiféle táplálékhoz jussunk… A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz, hisz kivágjuk a fákat is.
14
Szemléletes adat, hogy egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki így élne, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha például a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor évente 9 Föld sem lenne elég számunkra. Mi is sokat tehetünk környezetünk és a Föld erőforrásainak megóvásáért, amennyiben hétköznapjainkban számos apró tekintetben tudatosan élünk: • bevásárláshoz többször használható papírzacskót, textiltáskát vagy kosarat viszünk • nem szemetelünk és szelektíven gyűjtjük a hulladékot • nem pazaroljuk feleslegesen a vizet pl. fogmosás közben, kádban fürdés helyett zuhanyozunk minél kisebb vízfelhasználással és minél kevésbé forró vízzel • légkondicionálás helyett szellőztetünk • a városi közlekedésben a tömegközlekedést használjuk vagy biciklizzünk A túlfogyasztás napjáról bővebben itt olvashattok: www.overshootday.org
Európai borkörkép Európa szerte javában zajlanak a szüreti mulatságok, a heti Europe Direct-tájékoztató témáját is ebből a témakörből merítettük: európai borkörképet rajzolunk az öreg kontinens országainak bortermelési men�nyiségéről, Európa népeinek borfogyasztási szokásairól. A szüreti szezon tekintetében a magyarországi már július végén elkezdődött, amikor Ordacsehiben – Európában elsőként – leszüretelték a világ egyik legismertebb szőlőfajtáját, a Csabagyöngyét. Aki még nem kóstolta az idei mustot, az rövid ideig talán még megteheti, ám az első 2016-os borokra még várni kell. Összeurópai szinten a bortermelő gazdák – köztük kiemelten a magyar bortermelők – idén mennyiségileg vegyes, minőségileg azonban kiemelkedő évjáratra számítanak. Az isteni nedű hazájaként Európa bortermelésben mennyiség és minőség tekintetében is a legerősebb a világon – sehol annyi és olyan magas minőségű bor nem készül (és fogy el), mint az európai országokban: évi 167 millió hektoliteres termelésével a világ össztermelésének közel kétharmadát adja kontinensünk. Az EU a maga eszközeivel igyekszik a szektor versenyképességét világviszonylatban is erősíteni, hiszen erre szükség is van: míg korábban ritkaságszámba ment, mára szinte bármelyik hipermarket polca-
in találkozhatunk messzi tájakról (Észak- és Dél-Amerikából vagy Ausztráliából) származó borokkal, amelyek árban mindenképp felveszik a versenyt a minőségi hazai borokkal. A legnagyobb európai bortermelők sorában – talán nem meglepően a mediterrán országok vezetnek – Olaszország (50.2 millió hektoliter évente) mögött szorosan Franciaország (42.9) és Spanyolország (42.5) következik. Az élbolytól jócskán leszakadva Magyarország 2.7, míg Románia 4.9 millió hektoliter bort termel évente. Érdekesség, hogy a „sörbarátként” ismert Németország évente 8.4 millió hektoliter bort termel. Borfogyasztás tekintetében fordított a sorrend: a franciák évente 27.9, míg az olaszok 20.4 millió hektoliter bort fogyasztanak. Közvetlenül utánuk következnek – meglepő módon – a németek évi 20.2 millió hektoliter elfogyasztott borral. Románia lakossága évi 5.3, míg a magyarok a sor végén kullogva 2.4 millió hektoliter bor isznak. Az átlagos évi fogyasztók sorát a horvátok vezetik évi 47 liter fejenként elfogyasztott borral, őket a portugálok és a szlovénok (egyaránt 43 liter évente) követik. A románok és a magyarok itt is zárják a sort, 27, illetve 24 liter évente egy fő által elfogyasztott bormennyiséggel. Velük a németek vetekszenek, akik 25 litert isznak évente, fejenként.
Black Friday. Honnan ered a Fekete Péntek? Nyakunkon az idei Black Friday őrülete, mikor a világhálón lázasan kutatjuk a különböző forgalmazók számunkra legkedvezőbb(nek tűnő) ajánlatait. Honnan ered az utóbbi évek-
ben világszerte több millió eurós kereskedelmi forgalmat hozó nap megnevezése? Feketének a hálaadást követő pénteket nevezik az Egyesült Államokban, amely néhány évtizede
15
hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét is jelenti. Mivel a hálaadás az államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete pénteket is ebben az időszakban, azaz november 23–29. között tartják. A 19. századtól kezdődően a fekete péntek kifejezést számos eseményre használták, először az 1869-es pénzügyi válság volt az apropója. A hálaadást követő pénteket 1965 óta a philadelphiai rendőrségnek köszönhetően nevezik így, amikor a hálaadást követő napon – fekete pénteken – induló karácsonyi bevásárló szezon hatalmas közlekedési dugókat, a belvárosi boltokhoz siető vásárlók miatt tömött járdákat okozott. A fekete péntek nem hivatalos munkaszüneti nap, azonban nem ritka, hogy sokan szabadnapot váltanak ki erre a napra (a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozók kivételével), így értelemszerűen növekszik a lehetséges vásárlók száma. Európa- és világ szerte a kereskedők hetekkel korábban elkészítik az árkedvezményeket, sok kereskedő – nagyobb áruházláncok – 24 órás nyitva tartással üzemelnek. Gyakran nyitáskor a ke-
reskedők rendkívül alacsony (akár önköltség alatti) árakat szabnak, amellyel igyekeznek a tömegeket a boltjaikba vonzani. A világ nagyvárosaiban – én nem csak – megszokott a nagy leértékeléssel nyitó üzletek előtt órák hosszat várakozó emberek sora, akik bejutáskor lerohanják a boltot és amit tudnak, megragadnak, mivel a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van. Mindez időnként sérülést, olykor halált is okoz, sajnálatos módon erre is akadt példa már a fekete pénteken. A játékok és elektronikai cikkek a legkeresettebbek fekete pénteken, így a nagykereskedők leginkább ezeket árazzák le. Míg sokan vonzónak találják, kihagyhatatlan lehetőséget látnak a Black Friday-ben, addig másokat elriaszt a hatalmas tömeg, és inkább otthon maradnak, a sokkal kényelmesebb internetes vásárlás mellett döntve. Nem mellesleg egyik nagy előnye a fekete péntek őrületének, hogy az internetes vásárlás mellett egyre többen teszik le a garast. Már amennyire a röpködő euró milliók között garasokról lehet beszélni… Ti mit vásárol(ná)tok az idei fekete pénteken?
Európai Hulladékcsökkentési Hét. Te mit vállalsz? Az elmúlt 40 évben világviszonylatban kétszeresére nőtt a háztartási hulladék men�nyisége, Európai Uniós szinten egy fő évente nem kevesebb, mint 485 kg kommunális szemetet termel. A háztartási szemét mennyisége a gazdasági fejlettséggel, a társadalmi jóléttel arányosan nő, az egy főre jutó hulladék az EU tehetősebb országaiban a legnagyobb, ott viszont magasabb az újrahasznosítás aránya is. A hulladékot kezelés nélkül is lehet tárol-
16
ni pl. szeméttelepen, ez a gyakorlat viszont pazarló és a környezet számára egészségtelen. Szemétégetéssel energiát állíthatunk elő (ahogy teszik ezt többek között Svédországban), legjobb azonban a hulladékot újrahasznosítani. Az EU-ban a kommunális hulladék 17%-át komposztálják, 28%-a kerül újrahasznosításra, ugyanennyi szemétlerakókba, 27%-ot pedig elégetnek. Mindannyian tehetünk azért, hogy a termelt szemetet minél okosabban kezeljük
vagy használjuk fel. Ezért gyakran a napi rutinon, régi szokásokon kell változtatnunk, mindennapjainkban sokszor a kényelmetlenebb megoldást kell választanunk vagy előre terveznünk. Az esetleges kellemetlenségek és energia-befektetés hosszú távon kifizetődő, ez pedig az Európai Hulladékcsökkentési Hét legfontosabb üzenete. A kezdeményezés 2009 óta minden év november utolsó hetében kerül megrendezésre, Európa-szerte ilyenkor vállalkozó szellemű önkéntesek saját ötleteikkel, vállalásaikkal hívják fel a figyelmet a hulladékcsökkentés szükségességére, valamint az újrahasznosítás fontosságára. A kezdeményezés hat éve alatt eddig összesen 49.501 akciót valósítottak meg szerte Európában, tavaly már 33 ország közreműködésével.
A kezdeményezéshez bárki kapcsolódhat, hisz pontosan ez a lényege: ismerjünk meg, sajátítsunk el és tegyük mindennapjaink részévé a környezettudatos, fenntartható gondolkodást. Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez remek honlap készült, a www.vallalom.eu oldalon számos tippet, példamutató vállalást, jó gyakorlatot ismerhettek meg. Volt már példa arra, hogy összegyűjtött cigarettacsikkekből műanyag hamutálakat készítettek, ovisokkal ismertették meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, vagy a már megunt, de még használható dolgoknak szerveztek bolhapiacot. A lehetséges vállalás tehát szinte bármilyen lehet, a lényeg, hogy valamilyen módon hozzájáruljon a hét célkitűzéséhez. Te mit vállalsz be?
Adventi és karácsonyi dekorációk A karácsonyra készülve, advent időszakában az európai városok utcái díszbe és fénybe öltöznek, az otthonokban pedig előkerülnek a karácsonyra jellemző dekorációk. Az év legsötétebb hónapjában a fények, az izzósorok és a gyertyák a díszítés közös elemei, amellyel mindenhol találkozhatunk, mindemellett viszont az európai uniós országoknak és régióknak is megvannak a hagyományos díszítő elemei, ezekből mutatunk most be egy válogatást. A magyar karácsonyfákat díszítő szaloncukor ősét Franciaországban készítették a 14. században, ahonnan német közvetítéssel jutott el Magyarországra a 9. században. Horvátországban a Luca-napkor (december 13.) elültetett búzát karácsonykor nemzeti színű szalaggal kötik át és közepébe gyertyát tesznek. Ausztriában szokás Barbara napján (december 4-én) egy-egy hajtást valamelyik gyümölcsfáról levágni és a lakásban vázába
állítani, ez a Barbara-ág. Amennyiben karácsonyra kivirágzik az ág, az szerencsét hoz a családnak, a hajadonoknak pedig házasságot. Dániában – ahol szokás a karácsonyfát a dán zászlóval, a Dannebroggal díszíteni – sok helyen kerülnek a fára kézzel készített, jellemzően fehér-piros kis szívek. A hagyomány állítólag Christian Andersen nevéhez kapcsolódik, aki közel 200 évvel ezelőtt először készített ilyen dekorációt. Svédországban a karácsonyi készülődés egyik jelképe a szalmából készített kecske, amelyből a leghíresebbet Gävle városában találhatjuk. Itt a hatvanas évek óta a város főterén minden évben felállítanak egy közel 13 méteres kecskeszobrot. Az installációt sajnos az utóbbi évben rendre felgyújtották. A szalmakecskének saját Twitter-oldala is van, ahol idei, november 27-i felégetésekor megígérte, hogy hamvaiból újjáéledve jövőre ismét visszatér.
17
Németországban, különösen az Erz-hegységben jellemző az adventi időszakban a karácsonyi malmok és piramisok felállítása, amelyeket akár több szinten kis angyalfigurák vagy Jézus születésének jelenetei díszítenek. A kis installációkban gyertyák égnek, ezek lángja forgatja a dekoráció különböző részeit, ez német nyelvterületen elterjedt, egyszerűsített változatai az angyaljátékok. Az Egyesült Királyságban szokás zoknikat kikészíteni az ajándékoknak, de nem a kandallóra, hanem az ágy végébe. Míg a gyerekek alszanak,
18
a Télapó megtölti őket kis ajándékokkal és finomságokkal. Írországban minden család gyertyákat és fényeket helyez az ablakba. A szokás eredete azokhoz az időkhöz köthető, amikor a katolikus vallás tiltott volt, mert az ablakba kitett gyertyával a ház lakói a lelkipásztoroknak jelezték, hogy ebben a házban celebrálhatnak katolikus szentmisét. A Europe Direct-tájékoztató minden olvasójának békés karácsonyt és sikeres 2017-et kíván.