A Sulisokk idei utolsó kiadványa a 2015-ös évben kéthetente megjelenő Ifioldal Europe Direct-tájékoztatójában megjelent írásokból közöl néhányat.
a tartalomból: 2 2015 a fejlesztés európai éve 2
2015-ben Európa Ifjúsági Fővárosa Kolozsvár
3 Történelmi szintű munkanélküliség az európai fiatalok körében 4 Az európai adatvédelem napja 5 Vélemények s mérésük az EU-ban 5 Szerelemlakatok Európában 6
Európa-nap Székelyudvarhelyen
7 Szemét helyett recycling és upcycling 8
Európa Zöld Fővárosa-díj
8
Kicsöngettek! Meddig tart egy európai vakáció?
9
23x24=552. Fordítás és tolmácsolás az EU-ban
10 Nyelvek európai napja 11 Gasztrotúra Európában 12 Szállj ki az autóból! Mobilitási hét és autómentes nap Európában 13 December 10. az emberi jogok világnapja
IMPRESSZUM
13 2016-ban 20. évfordulóját ünnepli az Európai Önkéntes Szolgálat
Főszerkesztő: Török Tünde • Projektfelelős: Vass Orsolya • Korrektúra: Mircse Zsuzsánna • Tördelés: Bálint István Munkatársak: Forró Rebeka, Toth Tímea, Sándor Bíborka, Dósa Zsófia, Bíró Ambrus Emőke, Imre László Sándor, Menyhárt Boglárka, Lőrincz Kincső, Pap Boróka, Kovács Rebeka, Szabó Bence. Kiadja: Udvarhelyi Fiatal Fórum, Europe Direct Hargita, Cím: 535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 20. szám, tel.: 0266-213371, e-mail: uff@uff.ro • Nyomda: Pantex Impex Kft., Székelyudvarhely • ISSN: 1842-6514
hargita megyei europe direct tájékoztató központ
magyar ifjúsági szervezetek szövetsége
SZÉKELYUDVARHELY ÖNKORMÁNYZATA
Proiect finanțat de Uniunea Europeană
2015 a fejlesztés európai éve A kéthetente jelentkező Europe Direct-sarok 2015-ben is folytatja az ifjúság nyelvezetéhez igazított tájékoztatást, melynek során az Európai Unió témarengetegéből – lehetőségekhez mérten – azokat a legfontosabb híreket emeli ki, amelyek a fiatalok generációját is közvetlenül érinthetik. 2015 a fejlesztés európai éve, az első az úgynevezett európai évek sorában, amelynek középpontjában az Európai Unió külső tevékenysége és globális szerepvállalása áll. A fejlesztés európai éve lehetőséget kínál arra, hogy reflektorfénybe állítsák az EU szegénység felszámolásáért végzett világszintű munkáját, továbbá az erőfeszítéseket, amel�lyel minél több európai polgárt igyekeznek bevonni ebbe a folyamatba. A 2013-as Eurobarométer-felmérés meglepő dolgokra világított rá azzal kapcsolatban, hogyan vélekednek az uniós polgárok a fejlesztéspolitikai kérdésekről. A válaszadók több mint 80%-a fontosnak tartja a fejlesztési támogatást, 60%-uk pedig úgy véli, hogy növelni kell az uniós fejlesztési segélyeket. A megkérdezettek kétharmada szerint az uniónak prioritásként kell kezelni a fejlődő országokban uralkodó szegénység enyhítését, ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók felének fogalma sincs arról, hová jut, és mit szolgál az a pénz, amelyet az EU fejlesztési támogatásként nyújt a kedvezményezetteknek.
Az európai polgárok számára tehát a 2015-ös tematikus év az uniós fejlesztéspolitika működésének, elért eredményeinek, jövőstratégiájának megismertetéséről szól majd. Az uniós döntéshozók számítanak arra, hogy minél több fiatal vesz a fejlesztés témájában rendezett nemzetközi vitafolyamatban, és osztja meg ötleteit, elképzeléseit. Akárki csatlakozhat valamelyik fejlesztési szervezethez, végezhet önkéntes munkát, lehet tevékeny részese valamelyik fejlesztési projekt megvalósításának. A 2015 első félévének kiemelt eseménye Lettország uniós elnöksége is, melynek során januártól júniusig három területre összpontosít programjában: a versenyképes, a digitális, és a nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtésére. Az uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. uniós tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette fél évre a Tanács munkájának irányítását. 2015-től Litvánia is bevezette az eurót, ezzel mindhárom balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia) az eurózóna tagjává vált. Az eurót bevezető országok száma ezzel 19re emelkedett.
2015-ben Európa Ifjúsági Fővárosa Kolozsvár A címet az európai ifjúsági szervezetek közös fóruma, az Európai Ifjúsági Fórum hozta létre. Az Európai Ifjúsági Fórum 99 ifjúsági szervezetet képvisel, köztük nemzeti ifjúsági
2
tanácsokat és európai szintű ifjúsági szervezeteket is. Kolozsvár önkormányzata 49 európai várossal versenyezve nyert, így lehetősége
adódik 2015-ben egy összetett program keretében bemutatni a város ifjúsági életét és fejlődését kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A kolozsvári program célja megerősíteni és támogatni a fiatalok és az ifjúsági szervezetek aktív részvételét a helyi társadalom életében, a különböző kultúrák megismertetése és a közös európai értékek felismertetése során egy fenntartható városi fejlesztési folyamatot elindítani olyan témákat érintve, mint az ifjúság társadalmi felelősségvállalásának erősítése, a részvételi demokrácia tudatosítása, a mozgósítás, a strukturált párbeszéd és a tájékoztatás. Az ifjúsági főváros cím arra ösztönöz, hogy helyi közösségek új ötleteket, innovatív projekteket léptessenek életbe főként a fiatalok élethelyzetének fejlesztése érdekében, ezzel ifjúságpolitika területén követendő példát mutatva többi európai városnak is. A Youth@Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa program fő üzenete a SHARE, vagyis a MEGOSZTÁS, amely szerint megosztjuk gondolatainkat, tereinket, kultúránkat, erőn-
ket, örömünket és vízióinkat, így Európa részesülhet Kolozsvárból, illetve Kolozsvár Európából. A kolozsvári helyi tanács a program végrehajtása céljából közreműködik a Share Kolozsvár Föderációval, amelyet 31 ifjúsági szervezet hozott létre. A kezdeményezés 2009-ben indult, elsőként a hollandiai Rotterdam szervezett több száz izgalmas ifjúsági programot, majd Torino, Antwerpen és a portugáliai Braga következett, 2013-ban a szlovéniai Mariborra ös�szpontosult az európai ifjúság figyelme, múlt évben a görögországi Thesszaloniki viselte a címet. A titulus maga nem jár pénzügyi támogatással, de a számos kulturális, közösségi, sport- és egyéb aktív európai polgárságra ösztönző ifjúsági esemény felpezsdíti mind a helyi, mind pedig az európai fiatalság életét, a címet viselő várost pedig Európa reflektorfényébe helyezi. A www.kolozsvar2015.eu honlapon bővebben olvashattok az európai ifjúsági fővároshoz kötődő programokról és rendezvényekről.
Történelmi szintű munkanélküliség az európai fiatalok körében Az Eurostat legfrissebb felmérései szerint az Európai Unióban minden negyedik 26 év alatti fiatal munkanélküli (a harminc évet be nem töltöttek körében az arány 23%), ez Görögországban például a korosztály tagjainak több mint felét jelenti. Az elmúlt tíz év során a fiatalok munkanélküliség aránya megduplázódott, derült ki az Európai Bizottság által készített felmérésből, amely a fiatalok helyzetét mutatja be az EU tagállamaiban. A jelenség nem egyedülálló, a szakértők szerint a gazdasági válság legfőbb vesztesei a fiatalok. Az európai országokban bevezetett megszorítások is oda vezethettek, hogy jelenleg ilyen arányú
munkanélküliségről beszélnünk Európában. Európa vezetői több csúcstalálkozón vették számba a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítása érdekében szükséges intézkedések gyakorlatba ültetését. A lesújtó adatok javítása szükségessé teszi többek között a fiatalok számára nyitott képzési programok, továbbá a munkaerőpiacra lépésük mellett a vállalatok alapításának támogatását is. Az európai döntéshozók gyakorlatban eddig nem sok lépést tettek a fiatalok munkahelyteremtése felé, a tervek viszont biztatóak: a bejelentett New Deal-terv 6 milliárd euróval támogatná a fiatalok munkanélkülisége elleni
3
harcot. Kérdés viszont az, hogy ez mikor valósul meg a gyakorlatban is. A mutatók Romániában sem biztatóbbak, ezért 2014-re 100 millió eurót utal ki az Európai Bizottság a román fiatalok munkavállalásának elősegítésére. Az Európai Szociális Alapból legkevesebb ennyit kell Románia is fordítson erre a célra. Románia a 2014-2020-as költségvetési ciklusban több mint 4,7 milliárd eurót utal az Európai Szociális Alap részére.
Ebből az alapból fedezik a munkanélküliség visszaszorítását célzó programokat Európában. Az uniós hatóság olyan EU-s államokat részesít a támogatásban, ahol a munkanélküli fiatalok aránya meghaladja a 25%-ot. A programban például Ausztria, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Luxemburg, Málta és Hollandia a jobb munkanélküliségi mutatóiknak köszönhetően nem vesznek részt. (források: Eurostat, europarl.eu, mediafax)
Az európai adatvédelem napja Nyolcadik éve január 28. az európai adatvédelem napja. Az adatvédelem kiemelt témaként szerepel az Európai Parlament napirendjén, amely jelenleg az uniós adatvédelmi szabályok reformján dolgozik. A reform célja az uniós polgárok online adatvédelmének garantálása, a bizalom újjáépítése, mivel egy friss felmérés szerint az európaiak 76%-a szerint adataik nincsenek biztonságban. Mindeközben, február 4-én tízedik életévét töltötte be a Facebook… Az uniós tagállamok szintjén végzett felmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok 37%-a az adataival való visszaéléstől, 35%-a az online kifizetésektől, míg 15%-a attól tart leginkább, hogy az interneten rendelt árucikkek nem érkeznek meg. Online biztonságuk növelése érdekében a válaszadók 46%-a vírusirtót telepít, 40%-a az ismeretlenektől érkező leveleket nem nyitja meg, míg 34%-a csak végső esetben szolgáltatja ki személyes adatait. A válaszokból az derült ki, hogy a polgárok népes csoportja (32%) csupán ismerős, megszokott internetes oldalakat látogat. Adataikkal való visszaélésektől tartva a válaszadók 15%-a kevesebb világhálós banki szolgáltatást vesz igénybe, és 17%-a ódzkodik az internetes vásárlástól.
4
Az európai polgárok ismereteik és lehetőségeik szerint próbálnak védekezni az internetes visszaélések ellen: 16% rendszeresen változtatja a biztonsági beállításokat, 24% különböző jelszavakat használ, míg 26%-a a válaszadóknak kizárólag saját számítógépéről csatlakozik az internetre. Bizonyára elgondolkodtató az Európai Unió felelős döntéshozói számára a nemrég publikált felmérés, mely szerint az európaiak több mint háromnegyede (76%) nem tartja megbízhatónak azokat a magánvállalkozásokat, amelyek személyes adatokat tárolnak. A közigazgatási hatóságokba vetett európai bizalom sem megnyugtató: a megkérdezettek 64%-a nem tartja biztonságosnak ezeket sem. Néhány érdekes adat az európaiak internet-fogyasztási szokásairól: a megkérdezettek 41%-a állandó jelleggel, 13%-a naponta egyszer, 10%-a hetente többször, míg 28%a soha nem internetezik. A leggyakrabban a svédek, a hollandok és a dánok kapcsolódnak a világhálóra, több mint 80%-uk naponta legalább egyszer. Romániában, Portugáliában és Magyarországon 35% körül mozog a bevallottan naponta csupán egyszer internetezők száma. (Forrás: www.europarl.europa.eu)
Vélemények s mérésük az EU-ban Európában szerencsére mindenki azt gondol, amit akar, és ennek – amíg másokat nem sért vele – hangot is adhat. A vélemény, még ha sokféle is, nagyon fontos minden európai döntéshozó számára, mert ettől függ, hogy politikája sikeres-e, hogy az emberek elégedettek-e a dolgok alakulásával. A vezetőknek szükségük van egy biztos „mérőeszközre”, amely megmutatja, mi foglalkoztatja közvéleményt – akármiről. Európában erre szolgál az Eurobarometer (EB), az EU egyik legrégebben használt, összeurópai közvélemény-kutatása. 1973 óta készítenek ilyen felméréseket, amelyek időről-időre felmérik a tagállamok lakosságának véleményét, elképzeléseit az EU-val mint közösséggel, valamint különböző jelenségekkel kapcsolatban. Ezek az átfogó felmérések nagyon jó képet adnak arról, hogy hol tart ma Európa, mi aggasztja, és mi teszi boldoggá lakosait. Az EB egyik nagy csoportját a Speciális Eurobarometerek alkotják, melyek egy-egy témát, szakpolitikai területet járnak körül, legyen az a dohányzás, az aktív idősödés, vagy felmérés
az európai nyelvekről és az európaiak nyelvtudásáról. A teljes felmérések általában angolul érhetők el, de a legtöbb esetben készítnek minden hivatalos nyelven, így magyarul és románul is rövid összefoglalót az európai és az országokra bontott eredményekről. Akit érdekel valamilyen mostanában felkapott témakör, és kíváncsi, hogy miről hogyan vélekednek Európa országaiban, esetleg valamilyen tanulmányhoz háttéranyagra van szüksége, annak mindenképpen érdemes itt szétnéznie. A másik nagy csoport a Standard Eurobarometer, amely az EU lakosainak véleményét méri az EU legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban fel félévi rendszerességgel, előre kidolgozott módszertan alapján, gyakorlatilag ugyanolyan kérdésekkel harminc éve. Ezekből a jelentésekből kiderül, hogy mit gondolnak az egyes országokban az EU aktuális helyzetéről, mit várnak az uniós intézményektől, mennyire bíznak bennük, milyen vívmányokkal vagy nehézségekkel azonosítják az EU-t. (Forrás: europapont.blog.hu)
Szerelemlakatok Európában Liebesschlösser, lucchetti d’amore, cadenas d’amour, magyarul szerelemlakatok. Egyre népszerűbb Európa nagyvárosaiban a hagyomány, amely szerint a fiatal párok szerelmük jelképeként nevük kezdőbetűivel egyedivé kovácsolt közös lakatot helyeznek el városok jellegzetes helyein, majd eldobják (lehetőleg feneketlen tóba…) a kulcsot. A hagyomány eredete homályba vész, egyesek szerint Kínából származik, míg mások egy legendára hivatkoznak, amely a szerbiai Vrnjačka Banját
tartja a szerelmi lakatolás első helyszínének. Annyi mindenesetre biztos, hogy Magyarországon a legelső, mára tekintélyes méretűvé fejlődött lakatfal Pécsett áll, melynek keletkezéséről bizonytalan alapokon nyugvó elméletek terjednek. A legismertebb szerint eredetileg 1971-ben, a közeli középiskola végzős tanulói sikeres érettségijüket követően iskolai szekrényük lakatjait zárták a pécsi kanonoki ház kovácsoltvas kerítésére. A későbbiekben örök összetartozásuk gesztusaként
5
szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, így a lakatolási bolondéria – természetesen – hagyománnyá vált, manapság pedig már nem csak a párok lakatjai kerülnek fel, hanem turisták is szívesen állítanak emléket egy-egy lakattal pécsi látogatásuknak. A pécsi helyhatóság felismerte a „szerelemlakat-turizmusban” rejlő potenciált, és az eredeti fal megerősítése mellett az utóbbi években több új helyet is elkülönített, ahol a lakatok száma ma is folyamatosan nő. Budapesten nemrégiben létesítettek több helyen szerelemlakatoknak szánt lakatfalakat, amelyet lelkesen és rendeltetésszerűen használnak is mind szerelmesek, mind pedig a turisták. A lakatolást azonban nem nézik mindenhol jó szemmel, a sokszor mázsás súlyt nyomó lakatláncok az épített örökséget
– falakat, hidakat – veszélyeztethetik, és a városképet is kedvezőtlenül változtatják meg. Egy nemrégiben indult európai mozgalom lebeszélni igyekszik a fiatalokat szerelmük ilyen természetű megörökítéséről, védve például a már lakatoktól túlterhelt párizsi Pont des Arts hidat, több helyen büntetésre is számíthatnak azok, akiket rajtakapnak e romantikus rongáláson. Európában a legismertebb szerelemlakatoló helyek Riga (Lettország) és Moszkva mellett a római Milvio-híd és a firenzei Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor, melynek kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a kulcsot pedig az Arno folyóba dobják. Kedves szokás vagy városképet rontó vandalizmus? Döntse el mindenki maga.
Európa-nap Székelyudvarhelyen 1950. május 9-én a francia külügyminiszter javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására, ezt az európai integráció első lépésének tekinthetjük. Akkor Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország írták alá a szerződést, amely az Európai Közösségek megalakulásához, majd az Európai Unióhoz vezetett. 1985ben határozták el a kormányfők, hogy május 9. legyen Európa napja, mely nem csupán az alapító országokhoz, hanem minden tagállamhoz szól. 2013-ban már 28 ország volt tagja az Európai Uniónak. A XXIII. Diáknapok keretén belül, szombaton május 9-én zajlott a városi minifoci-pályán az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvény Székelyudvarhelyen. A Europe Direct-iroda munkatársai által összeállított programban a diáknapokon versengő 15 csapat sorsolás után egy-egy Európai Uniós or-
6
szágot kapott, melyet 15 perces időkeretben mutathatott be. Tapasztalt programszervezőkből, projektfelelősökből, illetve a Hargita Megyei Europe Direct Tájékoztató Központ vezetőjéből álló zsűrinek roppant nehéz dolga volt. Számtalan ötletes, kreatív, vicces megoldással találkozhattak, a diákcsapatok alapos kutató munkát is végeztek annak érdekében, hogy minél átfogóban mutassák be a nekik jutott EU-s országot. A legtöbb csapat minden egyes tagja részt vett a bemutatóban (ezt a zsűri külön értékelte), sokan látványos bemutatókat készítettek, rajzoltak és festettek, többen énekeltek, az adott ország nyelvén köszöntötték a véleményező bizottságot, továbbá az adott országra jellemző néptáncot is betanultak, gyakran a zsűri tagjait is bevonva a mókába. Számtalan nemzeti eledelt is végigkóstoltattak a zsűritagokkal, akik Svédországtól
kezdve, Lengyelországon át Görögországig gyakorlatilag kulturális gasztronómiai túrán vettek részt szerte Európában. A Hargita Megyei Europe Direct Tájékozta-
tó Központ gratulál a csapatoknak, mindenki nyertesnek számít, hiszen Európa-nap alkalmából sokkal tájékozottabban zárhattuk a XXIII. Székelyudvarhelyi Diáknapokat.
Szemét helyett recycling és upcycling Évente 481 kg szemetet termel egy átlagos európai. A statisztikai mutatók kedvezőbbek, amennyiben a romániai és a magyarországi számokat nézzük: az Eurostat 2013-as kimutatása szerint Magyarországon 378 kg szemetet gyártanak a lakosok, míg Romániában 272 kg hulladék keletkezik. Ez utóbbi Európában a legkevesebb, viszont így is jóval több a szükségesnél. Ez a rengeteg hulladék csak az úgynevezett kommunális, vagy települési szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is, viszont az ipari és a mezőgazdasági hulladékot nem tartalmazza. A települési hulladék mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel és a jóléti mutatókkal arányosan nő, az egy főre jutó hulladék nagysága az EU leggazdagabb országaiban a legnagyobb. A fejlettséggel egyenesen arányos a szemét ésszerű hasznosítása is Európában. Megfelelő és korszerű kezelés nélkül a hulladékot szeméttelepen vagy tárolóban is lehet tárolni, ez a gyakorlat viszont pazarló és messzemenően egészségtelen. Ennél egy fokkal hasznosabb, ha égetéssel energiát generálunk, a legjobb viszont az, ha a hulladékot újrahasznosítjuk. 2013-as adatok szerint az Európai Unióban a hulladék 15%-át komposztálják, 28%-a kerül újrahasznosításra, elégetésre nagyjából
hasonló százalék jut, míg a telepekre kerülő hányad 31%. Romániában a teljes szemétmennyiség 97%-a sajnos hulladéklerakóba jut. A szemét újrahasznosítása a tagállamokban attól függ, ahogyan a hulladék-kérdést kormányzati szinten kezelik, viszont nagyon sokat tehetünk mi is annak érdekében, hogy ne terheljük napi több mint egy kilogramm szeméttel Földünket. Az európai háztartásokban terjed a szelektív szemétgyűjtésre való hajlam, de sokat kell még fejlődni ebben a tekintetben. Amennyiben valami elromlik, ne vegyük azonnal újat, próbáljuk megjavítani, amit lehet! Ha tehetjük, fogyasszunk saját (esetleg közösségi) kertekben termett gyümölcsöket, zöldségeket vagy vásároljunk piacon, ezzel hihetetlen mennyiségű szeméttől tehermentesíthetjük környezetünket. Szerencsére egyre „trendibb” az újrahasznosítás, a recycling vagy az upcycling (amikor a feleslegessé vált használati tárgyakat új funkcióban hasznosítunk). Európában van, aki használt biciklibelsőből vagy biztonsági övből készít táskákat, divatosak a kávékapszulákból készített ékszerek, vagy például a kidobásra ítélt textilből gyártott bútorok – a lehetőségek száma szinte végtelen, éljünk ezekkel környezetünk tisztasága érdekében… (forrás: Eurostat)
7
Európa Zöld Fővárosa-díj Európa lakosságának több mint kétharmada városban él, olyan környezetben, ahol a környezetvédelmi gondok hatványozottan vannak jelen a mindennapokban. Mindemellett azonban a városok kiváló lehetőségeket kínálnak a problémák megoldásához szükséges fejlesztések és innovációk kidolgozására, illetve bevezetésére, továbbá alkalmas helyszínként szolgálnak a közösségi összefogásra ösztönző kezdeményezések hirdetésére is, hiszen sok emberhez rövid idő alatt el lehet juttatni a kívánt üzenetet, jelen esetben a környezetvédelem és a környezettudatosság fontosságát. Európa Zöld Fővárosa címet azzal a céllal hozták létre az uniós intézmények döntéshozói, hogy elősegítsék a zöld törekvéseket, és díjazzák a városokban megvalósuló környezetbarát megoldásokat. A díj létrehozói fontosnak tartották, hogy elismerés érje azokat az európai városokat és közösségeket, melyek egy egészségesebb, fenntarthatóbb és élhetőbb lakókörnyezet kialakítására tö-
rekszenek. A díjazás lehetővé teszi azt, hogy különböző városok cselekvésre ösztönözzék egymást, és megosszák tapasztalataikat. A díjat elnyerő várost a következő szempontok jellemzik: - rendelkeznek jól nyomon követhető, a városban megvalósuló környezetbarát intézkedéseket tartalmazó adatbázissal; - elkötelezettek a jövőbeli, környezeti problémákat enyhítő vagy megoldó innovációk és a fenntartható fejlődés irányába; - képesek iránymutató példaként állni európai városok előtt, ösztönözve a környezetbarát megoldások bevezetésére és segítve a bevált módszerek, illetve az összegyűjtött tapasztalatok közrebocsátásával; A díjat először 2010-ben ítélte oda az Európai Bizottság az arra legméltóbb városnak. Ekkor Stockholm nyert, majd Hamburg következett, 2012-ben a spanyolországi Vitoria-Gasteiz, 2013-ban Nantes, rá egy évre Koppenhága, idén pedig az Angliában található Bristol kapta Európa zöld fővárosa díjat.
Kicsöngettek! Meddig tart egy európai vakáció? Hétfőn kezdődött a vakáció, a diákok „tovább-tovább” ballagtak, az érettségi vizsgák kellős közepén vagyunk. Pénteken véget ért a 2013/14-es tanév, a diákoknak szeptember elsejéig az iskola felé se kell nézniük, számukra eljött a nyaralás, a nyári táborok időszaka. Már akinek nincs pótvizsga-kötelezettsége… Június 23. azonban nem minden uniós tagállamban jelent fordulópontot: mivel az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, minden tagállam maga dönt a számára kedvezőnek ítélt oktatási struktúráról, legyen szó akár a tanó-
8
rák, a tanítási hét vagy a tanévközi szünetek elosztásáról vagy hosszúságáról. Így a nyári pihenés nem csupán más-más időpontokban kezdődik Európa (és néhol régió) szerte, hanem eltérő a szünetek hossza is. Egy uniós tagállam több tényezőtől függően szervezi meg a tanévet, számít az oktatási rendszer jellege, a hagyományok, de az éghajlat is. Egy tanév a tagállamokban átlagosan 185 tanítási napból áll, de Dániában, Olaszországban és Hollandiában megközelíti a 200 napot. Bulgáriában, Litvániában és Lettországban a
tanév hossza ugyanakkor a diákok életkorától függ, eszerint 155 naptól 195 napig is tarthat. Nemcsak a tanév hossza és a szünetek beiktatása, de a tanítási hét és az órák hossza is eltérő a tagállamokban. Míg nálunk természetes, hogy egy iskolai hét ötnapos, addig Franciaországban négynapos, Olaszországban pedig a gyakorlatban sokszor hat napig járnak egy héten iskolába a gyerekek. Régió szinten is lehetnek eltérések, Németország egyes tartományaiban is vannak sulis szombatok. A tagállamokban egy tanítási óra 40 és 55 perc között van, ez nemcsak országonként, de sokszor korcsoportonként is változik, Magyarországon a 45, Romániában pedig az 50 perces tanóra a legelterjedtebb. A nyári szünet hossza jelentősen eltér a tagállamokban: a legrövidebb vakációt a német, az angol, a dán és a holland gyerekek élvezhetik: náluk mindössze hathetes a szü-
nidő. A másik végletet ebben a tekintetben a balti államok, Olaszország és Málta, majd Görögország és Portugália jelentik: ezekben az országokban 12-13 hétig tart a nyári szünidő. Románia sem marad el ettől, nálunk 11 hetes a vakáció, csakúgy mint Spanyolországban, Cipruson, Magyarországon és Finnországban. Eltérő ugyanakkor az is, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a szünet: egyes német tartományokban (Hamburgban) már augusztus kezdetén indul a tanév, szintén hamarabb, augusztus közepén indul a tanév a skandináv országokban és Hollandiában is. A legkésőbb a máltai diákoknak kell „bevonulniuk”, ők idén szeptember végéig szabadok. Szintén későn (szeptember közepén) kezdenek a déli országok (Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország) diákjai, valamint a bajorországi diákok. (forrás: europapont.blog.hu)
23x24=552. Fordítás és tolmácsolás az EU-ban Az EU a jelenleg 27 tagállamával, 24 hivatalos (és további 5 félhivatalos) nyelvével hangsúlyt fektet működésének átláthatóságra, nyilvánosságára, az uniós dokumentumok hozzáférhetőségére, valamint a tagállamok kultúrájának, nyelvi sokszínűségének védelmére. Az EU biztosítja az uniós polgároknak a jogot, hogy saját nyelven kommunikáljanak az EU intézményeivel. Az EU-ban jelenleg 552 (23x24) lehetséges nyelvi kombináció létezik, az Európai Bizottság fordítást koordináló főigazgatóságán jelenleg közel 2500 teljes állású fordító dolgozik (nem számítva a szerződéses, külsős munkatársakat), akik összesen több mint egymillió oldal szöveget fordítottak le valamelyik uniós nyelvről egy másikra. A világon a legtöbb tolmácsot és fordítót – személyzetének kb.
egyharmadát – az Európai Parlament foglalkoztatja. A parlamenti dokumentumok kivétel nélkül megjelennek az EU minden hivatalos nyelvén, továbbá valamennyi képviselőnek jogában áll, hogy az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel. (Ez költségekkel is jár: az uniós intézmények évente összesen mintegy 1 milliárd eurót költenek fordításra és tolmácsolásra, amely az uniós költségvetés kevesebb mint 1%-át jelenti, vagyis egy lakosra vetítve alig több mint 2 eurót.) Egy jó tolmácsnak vagy fordítónak nemcsak naprakész, magabiztos nyelvtudásra és jó kommunikációs készségre van szüksége, de számos egyéb készségre is. A fordítónak nagyon jól kell tudnia fogalmazni, emellett alaposnak és pontosnak is kell lennie, hogy hű maradhasson az eredeti szöveghez. To-
9
vábbá rendszeresen el kell mélyednie egy-egy szakterületen, hiszen a fordítás során ismernie kell a szakkifejezéseket, pontosan értenie a szakszöveget. Egy jó tolmácsnak hatásos előadónak is kell lennie, nem árt, ha járatos a számítástechnikában, a keresőprogramok használatában, emellett kitűnő intuitív és diplomatikus képességgel is kell rendelkeznie. Az uniós intézményekben dolgozó fordítók felsőfokú végzettséggel – és nem feltétlenül fordítói vagy tolmácsi képesítéssel – rendelkeznek, és több uniós nyelvet beszélnek nagyon magas szinten. A nyelvekkel foglalkozó munkatársakat az uniós intézményekben számos eszköz segíti, például az Euramis nevű fordításai memóriatár, vagy az uniós szakszavakat minden hivatalos nyelven tartalmazó IATE. 1976 óta
használnak gépi fordítást is, amely a Google fordítójához hasonló módon azonnali nyersfordítást képes generálni. Az uniós fordítókat – mint minden más bizottsági alkalmazottat – nyílt versenyvizsga útján toborozzák, amelyet egy-egy adott nyelv esetén időszakosan szerveznek. A versenyvizsga 5-9 hónapot vesz igénybe, és tartalmaz egy számítógépes előválogató tesztet, fordítási feladatokat az első nyelvre, illetve utolsó körben egy több részből álló tesztet. Emellett az uniós intézmények – mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament – szakmai gyakorlatokat is kínálnak fiatal fordítók és tolmácsok számára. (Források: europapont.blog.hu, europarl. europa.eu)
Nyelvek európai napja Az Európa Tanács 2001-ben kezdeményezte, hogy szeptember 26. az Európai Unióban beszélt sokféle nyelv, a nyelvi sokszínűség ünnepe legyen. A nyelvek európai napján az Unió tagállamaiban különböző rendezvényeket szerveznek, amelyek kiemelik a nyelvek összekötő szerepét a kultúrák közötti kapcsolatokban, ekkor kiemelt figyelemben részesül a nyelvi sokszínűség ápolása és fenntartása, a többnyelvűség és a nyelvtanulás fontossága. November 13-a hivatalosan a magyar nyelv napja, miután az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot, mely teret ad arra, hogy évente – legalább – egyszer felhívjuk a figyelmet szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk egyik fő alapját jelentő magyar nyelvre. Az EU-t jelenleg 27 tagállam alkotja, ez 24 hivatalos (és további 5 félhivatalos) nyelvet
10
jelent jelent, amely 552 (23x24) lehetséges nyelvi kombinációt eredményez. Az Európai Bizottságban jelenleg nem kevesebb, mint 2500 teljes állású fordító dolgozik. Létezik azonban egy olyan nyelv is, amelyet kifejezetten azzal a céllal hozott létre alkotója, hogy nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, semleges nemzetközi nyelv legyen. Ez a segédnyelv az eszperantó. Az eszperantó fonetikus (mindent úgy írunk, ahogy ejtünk), a nyelvtana logikai alapon épül fel. Az eszperantisták szerte a világon szervezetekbe tömörülnek, rendszeresen találkoznak, cserelátogatásokat szerveznek egymás hazájába. Az elnevezés a Doktoro Esperanto-ból származik (eszperantó fordításban: „reménykedő doktor”), 1887-ben L. M. Zamenhof ezen az álnéven jelentette meg első könyvét, amelyben az eszperantó nyelvet részletezte. Célja
egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelv létrehozása volt, amely előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között. Az eszperantót beszélők,
valamint az anyanyelvűek számát (akik anyanyelvükként tanulták szüleiktől) 500 000 és 25 000 000 fő közé becsülik, ők mintegy 115 országban élnek.
Gasztrotúra Európában A nyár a gasztronómiai fesztiválok időszaka Európában, hetente akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál vagy kolbászfesztivál, melyet a trendi „kézműves” jelzővel is illetnek. A különlegességek sem hiányoznak, a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának és a káposztának is külön fesztiválja van Európa valamelyik országában. Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválját Franciaországban, Menton városában szervezik. A citrom városa középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén februárban a 82. fesztiválon közel 160 ezer látogató volt, az esemény csúcspontját a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása képezte. Tavasszal az isztriai félszigeten bőséges a spárgatermés, itt szervezik az isztriai spárgafesztivált, a jellegzetesek a spárga alapú ételek sokaságával. A helyi omlettet spárgával kóstolásra ajánlják a hozzáértők. A lett Koknese városában a bajszos halaknak szerveznek májusban fesztivált. A helyi folyóban élő harcsákhoz számos legenda kapcsolódik, az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabadban főzött harcsalevesből esznek. Évről évre Európa egyik legnagyobb csigafesztiváljára a spanyol Lleidában kerül sor, ahol a legkülönbözőbb receptek alapján készített csigafélékből megközelítőleg 12 tonna fogy egy évben. A joghurtfesztiválnak Bulgária ad otthont, a helyi joghurtot egy speciális
baktériumtörzs – a Lactobacillus bulgaricus – teszi különlegessé, ez számos helyi finomság alapanyaga is egyben. Galícia egyik legnagyobb rendezvénye a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek fesztivált, itt fokhagyma ízesítésű sört is lehet kóstolni. Az ír szigeten az osztrigának szerveznek számos fesztivált, az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigát. A görög pisztácia sem marad rendezvény nélkül, a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztivált Aegina szigetén szervezik, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban a kuszkusz ünnepét említhetjük, melyet a szicíliai San Vito Lo Capóban rendeznek évente, ugyanitt – természetesen – pizzafesztivált is tartanak. A fesztivál egyúttal a mediterrán térség sokszínűségének is az ünnepe. Értelemszerűen a káposzta sem árválkodik fesztivál nélkül, a szlovákiai Stupava városában káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka vagy szalonna) áll az észak-olaszországi gasztrofesztivál-kínálat középpontjában. Türingiában, a zöldség hagyományos ünnepén a
11
német hagymát érdemes kóstolni, itt évente közel 300 ezer látogató fordul meg, állítólag Goethe is látogatta a már akkor százéves hagyománnyal rendelkező eseményt. Portugáliában Madeira szigete ad otthont a dió hagyományos ünnepének, itt a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába
dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként is találkozhat a finomsággal. Természetesen hazai vidékeken is számos gasztronómiai fesztivált látogathat az érdeklődő, e tekintetben további gasztrotippeket találhattok a Tasting Europe honlapon. Jó utazást, jó étvágyat!
Szállj ki az autóból! Mobilitási hét és autómentes nap Európában Az európai autómentes nap 1998 óta évente szeptember 22-én a környezettudatosságot erősíteni hivatott rendezvénysorozat, amely felhívja a városlakók és a döntéshozók figyelmét a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a közlekedési módozatok felelősségteljes megválasztására, a környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, továbbá a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére. Az európai autómentes naphoz szorosan kapcsolódik az európai mobilitási hét, amelyet 2002 óta szeptember 16-22. között rendeznek meg. Az Európai Mobilitási Hét arra ösztönöz, hogy a rohanó mindennapokban lassítsunk, esetleg álljunk meg egy időre: pontosabban szálljunk ki a személygépkocsikból, a különböző tömegközlekedési eszközökből és próbáljunk ki egyéb közlekedési módozatokat is, és lehetőleg élvezzük ezek – az autóból nem feltétlenül látható – előnyeit. Európa nagyvárosaiban élő lakók többsége hosszú évek óta szenved a legkényelmesebbnek vélt közlekedési forma, az autózás káros következményeitől. Az állandó városi dugók, a fokozott lég- és zajszennyezés miatt sokhelyütt tetemesen romlott a városlakók életminősége.
12
Az Európai Mobilitási Hét hét célja minden évben az, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési formákat, többek között a gyaloglást és a kerékpározást is, mindezzel elősegítve a városi élet füstmentessé és fenntarthatóvá tételét. Az Európai Mobilitási Hét városi közösségekre gyakorolt kedvező hatása egyre számottevőbb, Európában és világszerte egyaránt: tavaly 44 országból összesen 2013 város csatlakozott a kampányhoz, melynek eredményeként 2014-ben 8543 tartós intézkedést valósítottak meg elsősorban a kerékpározáshoz és a gyalogláshoz szükséges infrastruktúra terén, bővítve a tömegközlekedési szolgáltatásokat is. Ezen a héten a tematikus rendezvényeké a főszerep: a résztvevő európai települések többsége autómentes napot tart, amelyet egyéb zöld programok, például a testmozgást és a természetjárást népszerűsítő események, továbbá a kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek kísérnek. Székelyudvarhelyen is egyre több lehetőségünk nyílik alternatív közlekedési módozatokat választani, lelkes civileknek hála egyre népszerűbb például a kerékpározás (terep és városi egyaránt) és a természetjárás is.
December 10. az emberi jogok világnapja Az emberi jogok alatt azon jogok és szabadságjogok összességét értjük, amelyek születéstől fogva egyenlően megilletnek mindenkit. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat említhetünk, mint az élethez és a szabadsághoz való jog, a vélemény és a szólás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a különböző gazdasági, szociális és kulturális jogok, köztük a kulturális életben való szabad részvétel joga, továbbá a neveléshez és a munkához való jog is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ v. UN) közgyűlése a második világháború borzalmaira emlékezvén fogadta el a minden embert megillető alapvető jogokról szóló egyetemes nyilatkozatát 1948. december 10-én. Az 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok nap-
jaként ünneplik világszerte. Az emberi jogok világnapján magas szintű politikai konferenciákat és találkozókat, valamint az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kulturális rendezvényeket és kiállításokat szerveznek. Számos, az emberi jogok területén aktív kormányzati és nem kormányzati szervezet is rendez különleges eseményeket annak érdekében, hogy megemlékezzenek arról a napról, amely a minden embert megillető jogokról szól. Hagyományosan december 10-én adják át a Nobel-békedíjat is. A 2013-as Nobel-békedíjat egy vegyifegyver-tilalmi szervezet kapta, 2012-ben pedig az Európai Uniót illette a díj, amellyel a hat évtizedet átölelő munkáját ismerték el, melyet a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításáért végzett Európában.
2016-ban 20. évfordulóját ünnepli az Európai Önkéntes Szolgálat Az elmúlt két évtizedben megközelítette a 100.000 azon fiatalok száma, akik részt vettek/vesznek az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, rövidítve EVS) révén nemzetközi önkéntes programokban. 2016-tól az Udvarhelyi Fiatal Fórum ismét elnyerte a lehetőséget arra, hogy EVS programokat bonyolítson le. Az EVS programok révén fiatalok lehetőséget kapnak olyan külföldi önkéntes programokban való részvételre, amelyek megvalósításában hisznek, céljaival egyetértenek, amelyek hozzájárulnak életpályájuk során mind személyes, mind pedig szakmai fejlődésükhöz. Az önkéntes tevékenységek tárháza
szinte kimeríthetetlen, ezek a nem-kormányzati szervezetek keretén belül számos területen végezhetők, legyenek ezek környezetvédelemmel, kulturális programokkal, sporttal vagy esetleg napközis gyermekek tanításával kapcsolatosak. 17 és 30 éves kor között bárki csatlakozhat egy választása szerinti EVS programhoz, tevékenysége során utazási és megélhetési költségeihez támogatásban részesül, valamint zsebpénzt kap és biztosítást is kötnek vele. Az EVS kísérleti programként 1996-ban indult, a gyors sikerére való tekintettel az Európai Bizottság elindította az Európai Önkéntes Szolgálat Közösségi Cselekvési Programot,
13
amely 1998 és 1999 során működött. Ezt követően az EVS szerves részévé vált a Youth (Ifjúság) programnak (2000 és 2006 között), majd a Youth in Action (Fiatalok Lendületben) program keretében folytatta az önkéntes programok finanszírozását 2007 és 2013 között, jelenleg pedig az Erasmus+ program egyik kiemelt fontosságú ágazata (az Európai Bizottság Erasmus+ támogatási programja 2014 és 2020 között működik). Az Erasmus+ program keretében és az EVS segítségével 2014 során közel 10.000 fiatal végzett önkéntes tevékenységet Európában. Az Erasmus+ rendelkezésére álló költségvetése 2014 és 2020 között akár 100.000 EVS
14
önkéntes tevékenységét is támogathatja. 2015-ben, program 1996-os kezdetétől számolva – közvetlenül az EVS 20. évfordulója előtt – a 100.000. önkéntes is lehetőséget nyert arra, hogy tevékenységet végezzen egy külföldi országban. Évről évre az Önkéntesek Nemzetközi Napja (december 5.) alkalmából szervezett rendezvényeken emelik ki mindazon EVS-szervezetek és fiatalok érdemeit, akik a különböző európai és egyéb világrészeken élő közösségek élethelyzetének javítása érdekében időt és energiát nem kímélve önzetlen elkötelezettséggel dolgoznak vagy dolgozni fognak.