Sulisokk Europe Direct 2018 by Udvarhelyi Fiatal Fórum

IMPRESSZUM

a tartalomból 2.

EGYSÉGBEN AZ ERŐ: ELRAJTOLT A BOLGÁR ELNÖKSÉG

2018, A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG EURÓPAI ÉVE

EURÓPA SZÁMOKBAN: VÁROSLAKÓK VS. VIDÉKIEK

EURÓPA SZÁMOKBAN: EGY FŐRE ESŐ VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A TAGÁLLAMOKBAN

HARC AZ ÁLHÍREK ELLEN – HOGYAN ISMERJÜK FEL?

VALLETTA, 2018 EGYIK KULTURÁLIS FŐVÁROSA

11.

ÚT A MŰANYAGSZEMÉT-MENTESSÉGIG

14.

GYŐR, VESZPRÉM ÉS DEBRECEN: A HÁROM MAGYAR DÖNTŐS EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSI CÍMÉRE (2023)

16.

18 LETTÉL? ITT AZ IDEJE, HOGY FELFEDEZD AZ EU-T – VONATTAL!

Főszerkesztő: Török Tünde • Projektfelelős: Vass Orsolya • Tördelés: Bálint István • Munkatársak: Mihály Zsuzsa, Somogyi Attila, Ágoston Gyopár, Ilkei Árpád, Lukács Lilla, Benedek Zsuzsa. Kiadja: Udvarhelyi Fiatal Fórum, Europe Direct Hargita, Cím: 535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 20. szám, tel.: 0266-213371, e-mail: uff@uff.ro • Nyomda: Pantex Impex Kft., Székelyudvarhely • ISSN: 1842-6514

SZÉKELYUDVARHELY ÖNKORMÁNYZATA

PROIECT FINANȚAT DE UNIUNEA EUROPEANĂ

Egységben az erő: elrajtolt a bolgár elnökség 2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd. Az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács elnökségének levezénylésében jóval szűkebb mozgástere van egy tagállamnak, mint ahogy azt talán elsőre gondolnánk. A soros elnökségi programok döntő része „örökölt”, mindig az EU időszerű napirendje (például az intézményi reformok vagy a folyó költségvetési periódus) határozza meg. Ugyanakkor szinte mindig napirendre kerülnek olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az elnöki periódus során foglalkozni kell. Amen�nyire lehet, természetesen minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is vinni a félévbe, próbálnak lendületet adni az ország számára fontos szakpolitikáknak. Bulgária esetében a nyugat-balkáni országokkal való együttműködés erősítése került így előtérbe. A bolgár elnökség „Egységben az erő” jelmondatot választotta, amely az ország

címerében is szerepel és egyben a Bolgár Nemzetgyűlés mottója is. Bulgária elnöksége alatt négy prioritásra összpontosít, elnökként első sorban ezeken a területeken szeretne eredményeket elérni, megegyezésre vezetni a tagállamokat:

Európa és a fiatalok jövője: a bolgár elnökség arra számít, hogy építő vitát segíthet elő a következő hétéves költségvetési időszak

alapelveiről, benne a kohéziós és a közös agrárpolitika jövőjéről és a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítésének lehetőségeiről. Stabilitás és biztonság Európában: fontos, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak az EU külső határainak védelméről, a migráció hosszú távú és hatékonyabb menedzselésének módjáról. Megállapodás szükséges a közös védelmi politika alapelveiről, a menedékpolitika jelenlegi kihívásaira pedig hosszú távú és igazságos megoldásokat kell találni. A Nyugat-Balkán: regionális tapasztalatát kihasználva Bulgária igyekszik a még nem uniós nyugat-balkáni országokat közelíteni az EU-hoz, egyértelmű uniós távlatot nyújtva nekik. A közlekedési, energiapolitikai, ok-

tatási és digitális összeköttetések javítása az elnökség fontos célja. Digitális gazdaság: az európai digitális egységes piac kiterjesztése – az észt elnökség után – a bolgár elnökség fontos célkitűzései közt is szerepel, emellett a digitális képességek fejlesztésére is külön hangsúlyt fektet Szófia. A kiberbiztonsági csomag, a szerzői jogi irányelv, a nem személyes adatok szabad áramlása mind olyan fontos területek, amelyekkel kiemelten foglalkozik a bolgár elnökség. Bulgária 2018. július 31-ig látja el a Tanács elnökségének feladatát, majd Ausztria követi a sorban. A bolgár elnökség hivatalos oldala itt található: eu2018bg.bg. Kívánunk eredményes és sikeres elnökséget Bulgáriának!

2018, a kulturális örökség európai éve „Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet kezdeményezzen az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt. A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, amelyek mind fontos alapját jelentik az európai identitásnak. Az év során az EU kiemelten népszerűsíti a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet a különböző

kultúrák között. A rendezvénysorozattal az Unió leginkább arra világít rá, hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé érdekes. Európai kulturális örökségünk közé tartoznak épületek, városképek, emlékművek, könyvek, régészeti leletek ugyanúgy, mint a tájak, állat- és növényvilág, a hagyományok, nyelvek, szakmák, tudás és készségek, és már a digitális tartalmak is. Európában található 453 bejegyzett világörökségi helyszín, ami az UNESCO listáján szereplő helyszínek csaknem fele. Európa kulturális örökségének védelme eddig is hangsúlyos volt az EU-ban. Az azonos nevű civil szervezet 1963 óta Europa Nostra díjjal (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díjával) jutalmazza a kiemelkedő örökségvédelmi projekteket.

A kulturális örökség európai évének eseményei minden európai polgárhoz szólnak, de különösen összpontosítanak a gyerekekre és a fiatalokra, a kultúrát őrző és örökségvédő helyi közösségekre, illetve azokat is szeretnék bevonni, akik egyébként aránylag ritkán kerülnek kapcsolatba a kultúrával. Erre a jelek szerint igény is mutatkozik: egy 2017-es felmérés szerint Európában az emberek 80 százaléka fontosnak tartja a kulturális örökséget mind saját maga, mind a szűkebb és tágabb környezete, a települése, régiója, országa és egész Európa szempontjából. Egyértelmű társadalmi haszna mellett gazdaságilag is nagyon jelentős a terület, mivel az EU-ban közel 8 millióan dolgoznak közvetve a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazatokban. Az európai programsorozat már 2017 decemberében elindult, a hivatalos megnyitót Magyarországon a magyar kultúra napján tartották. Az évad során 28 ország 7840 rendezvénye közül válogathatunk – ilyen gazdag kínálatból nagyon nehéz választani, de kiemelünk pár különlegesebbet. Februárban

indul az „UNESCO zene városában”, az olaszországi Pesaróban egy Rossini-ünnepségsorozat a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Március 22-én Bécsben, 23. és 26. között Kőszegen és 27-én Budapesten közös osztrák-magyar kultúraközvetítő konferenciára kerül sor. Május 1-jén együtt táncol Európa Beethoven Örömódájára száz különböző helyszínen; május 21-én tartják a Natura 2000 természeti örökségi napot, kiemelve a természetvédelem fontosságát. Október 15én Lyonban kerül sor az Európai Film Fórum eseményére a Lumière filmfesztivál során, november 1. és 6. között pedig az amatőr rövidfilmek kerülnek középpontba a görögországi Igoumenitsában. Az év záróeseményét 2018. december 11-én rendezik Bécsben. Érdemes tehát elmerülni a széles kulturális kínálatban, és minél többet megismerni Európa különleges szellemi és tárgyi örökségei közül, hiszen ettől mi is csak gazdagabbak leszünk. Az európai év országokra lebontott programját itt böngészhetitek: europa.eu/ cultural-heritage/country-links_hu.

Európa számokban: városlakók vs. vidékiek A városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, okta-

tási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira.

Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő. Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei

vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel. A mellékelt képen a városi életforma elterjedtségét mutatjuk be az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma.

Európa számokban: egy főre eső vendégéjszakák száma a tagállamokban Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés

miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban. Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az

abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben. Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták

állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-) Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

Harc az álhírek ellen – hogyan ismerjük fel? Álhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet. EL SEM OLVASSUK, DE MEGOSZTJUK

Manapság az európaiak közel fele (46%), a magyarok pedig több mint fele elsősorban a közösségi médiában olvassa és onnan osztja meg a híreket – általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. Riasztó, hogy felmérések szerint tízből hat (!) hírt elolvasás nélkül osztanak meg. Ez különösen nagy probléma a politikai propaganda és a gyűlöletbeszéd esetében, mert a hamis információk és az álhírek így egyre könnyebben és gyorsabban terjednek.

MOTIVÁCIÓK A FAKE NEWS MÖGÖTT

A valódi hírnek tűnő félretájékoztatásnak és álhíreknek több célja is lehet. Egyik az, hogy manipulálják az olvasókat, például politikai céllal – ez történt például a 2016-os amerikai elnökválasztás idején is, amikor többen kattintottak a kampányokat övező hamis információkra a Facebookon, mint az igazi hírekre. Egyesek szerint már egy „posztfaktuális”, azaz igazság utáni korban élünk („posttruth era”: az oxfordi angol szótár 2016-ban ezt választotta az év szavának). Ez annyit jelent, hogy a közvélemény formálásában a tények másodlagosak, és az érzelmek és személyes meggyőződések számítanak igazán. A kamuhírek születhetnek szimplán profitszerzési szándékkal is: a szenzációhajhász („clickbait”) címek és leadek célja, hogy minél több kattintást vonzanak adott oldalra, és így minél több olvasót szállítsanak különböző hirdetéseknek. Mindezek egyértelműen káros hatással járnak, megtévesztik az olvasókat, amely-

nek nagyon komoly – akár pénzügyi, egészségügyi, pszichikai – következményei is lehetnek. Éppen ezért az álhírekkel szemben

mindenképpen fel kell lépni, de úgy, hogy közben a fontos alapvető szabadságjogok – a sajtó- és szólásszabadság, a médiapluraliz-

mus – ne sérüljenek. Ezt hangsúlyozta az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa, Mariya Gabriel is, amikor nemrégiben vendégünk volt az Európa Pontban, ahol az álhírekkel szembeni fellépés fontosságáról beszélgetett vendégeinkkel. AZ EU A SZABÁLYOZÁS ÚTJÁN

A fake news elleni fellépés megfelelő kontroll nélkül könnyen átcsaphat cenzúrába, az álhírek megregulázása sokakat emlékeztethet az Orwell-féle Igazság-minisztérium tevékenységére – figyelmeztetnek a szabadságjogokat féltő hangok. Elég az online írástudás fejlesztése vagy a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak bejelentésének megkönnyítése? Önkéntes vagy kötelező szabályozásra van szükség? Jó minta lehet a gyűlöletbeszéd ellen már kialakított közös magatartási kódex? Töröltetni kell minden álhíreket tartalmazó anyagot a netről? Az Európai Uniónak meg

kell találnia a válaszokat és a köztes utat e kényes terület szabályozására. A témáról nemrég tartottak nyilvános uniós konzultációt, amely felmérte a mostani álhírek elleni akciókat, azok eredményességét. A konzultáció tanulságai fontos alapanyagkényt szolgálnak majd az idén tavasszal elkészülő uniós szintű stratégia kialakításához. A témával az év eleje óta magas szintű munkacsoport foglalkozik. A csoport munkájában a magyar Dzsinich Gergely, a CyAN (CYbersecurity and cybercrime Advisors Network) elnökségi tagja is részt vesz. LEGYÜNK RÉSEN!

Az álhírek gyors terjedése mögött gyakran az áll, hogy sokan, akik az interneten olvasnak híreket, nincsenek tisztában az információk ellenőrzésének fő szabályaival, eszközeivel és lehetőségeivel. Mellékelt összeállításunkkal ebben igyekszünk segíteni. Legyetek résen!

Valletta, 2018 egyik kulturális fővárosa Máltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait. Mozgalmas időszakot él Málta uniós szem-

pontból: míg tavaly az év első felében a Tanács soros elnökségét adta, addig idén a fővárosuk, Valletta viseli az EU kulturális fővárosi (EKF) címét a holland Leeuwarden mellett. A kulturális évadra már több éve készülnek, számok kulturális és műemléki épületet felépítettek, a program létrehozásában többezer máltai és külföldi vesz részt, és közel négyszáz rendezvénnyel várják Európa és a világ minden részéről az érdeklődőket. TENGERNYI IZGALMAS PROGRAM

Az éves programsorozat erősen épít a két nagyobb sziget, Málta és Gozo gazdag kul-

turális örökségére, egyszerre merít a máltai hagyományokból és a kortárs művészetet is bevonja. Nem áll ez olyan messze a máltai mindennapoktól sem: a szigetország városi ünnepei, utcabáljai (a híres festák) összehozzák az embereket, helyieket és turistákat egyaránt, egyben bepillantást engednek az igazi máltai életstílusba, ami sajátos egyvelege a tradícióknak és a mai vívmányoknak. Nem véletlen, hogy a januári nyitóhéten is nagyszabású vallettai utcabállal indították el a féléves rendezvénysorozatot. A vallettai kulturális fővárosi program nagyon színes, számtalan esemény közül mazsoláztuk ki a kedvenceinket: 140 projekt és 400 program várja a látogatókat a máltai fővárosban. Málta identitását leginkább szigetléte adja. A tenger és a szárazföld kapcsolata, az elzártság, összeköttetések és távoli utazások a programok visszatérő témái. Új tehetségek felfedezéséhez érdemes ellátogatni a Sörbarlangba, ahol a helyi és az Európa más tájairól érkező friss művészet egész évben élőben élvezhető zenei, vizuális és színházi előadások formájában. Július 1-jéig tart nyitva a legnagyobb, kiállítást és performanszokat is magában foglaló esemény több tradicionális és különleges helyszínen Valettában „Dal-Baħar Madwarha” címmel. A művek közös témája a szigetlét. Ennek keretében tekinthető meg például a Zsiráf, vagyis a kikötőben egy zsiráfnak kifestett daru március végétől júliusig, amellyel a közeli Afrikával kapcsolatos toleranciára és

a kultúrák sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Az 1999 óta minden kulturális fővárost érintő program, az „európai szemek Japánon” keretén belül egy máltai fotóművész is kiköltözhetett Japánba. Az ott készült alkotásai április végéig tekinthetők meg. Április 6-án és 7-én ismét megtelnek a vallettai utcák élettel, tánccal és dallamokkal: a hagyományos keresztény rituálékat kísé-

rő városi ünnepi felvonuláson és utcabálon vehetünk részt, illetve egy regattát is végigkísérhetünk. Málta-szerte több helyszínen kerül sor az Altofestre, amely során helyi lakosok külföldi kortárs művészeket fogadnak be saját házukba, amely rövid időre művészeti helyszínné alakul át, ahol különféle előadásokat tartanak, így hozva össze a helyieket a látogatókkal április 13. és május 13. között. Április 28-29-én több kategóriában nemzetközi csocsóversenyt rendeznek a fővárosban, amire várják a vállalkozó szellemű helyi és külföldi játékosok jelentkezését. Az április utolsó hetében sorra kerülő máltai nemzetközi tűzijáték fesztivál témájaként a kultúrák és a tűz találkozását jelölte meg. A látványos

eseményen Málta és Gozo szigetének több pontján is becsatlakozhatunk. Ha valamilyen természetközeli szépségre vágynánk, a Valletta Zöld Fesztivál során, május 4. és 6. között 80 ezer növényből álló virágszőnyegben gyönyörködhetünk a vallettai Szent György téren. A programsorozat egyik csúcseseményére, a tengeri show-ra a máltai nemzeti ünnepen, június 7-én kerül sor, amikor a vallettai kikötőben úszó- és hajóversenyekkel, majd tűzijátékkal ünnepelhetjük a máltai főváros alapításának 450 éves jubileumát. Málta part menti bástyái és tornyai, amik egykor a tenger felől érkező ellenség felfedezését és elűzését szolgálták, most a szeretet és a testvériség szellemiségét hivatottak szolgálni a „Lookout for love” esemény közben, május és október között. A tornyokat a német kortárs művész, Birdman Hans Langner varázsolja modern kiállítótérré madárképeivel. Szeptember 18-án Valletta is csatlakozik az európai kutatók éjszakájához a „Tudomány

a városban” rendezvényével. Ebből az alkalomból a kulturális főváros számos pontján is olyan programokat találhatunk, ahol a tudományt látványos, érdekes és változatos formában mutatják be, legyen az bábszínház, kísérletek, színházi előadás vagy streetart. Október 6-án Valletta fénybe borul: a Notte BIanca (Fehér éjszaka) program során a máltai kultúrát és művészetet ünneplik – elsősorban a digitális média segítségével, de tánc- és színházi előadások, élőzenei koncertek is emelik az esemény fényét, és a középületek (múzeumok, galériák) is megnyílnak a látogatók előtt aznap este. Ahogy általában a kulturális fővárosi programoknál jellemző, az évad projektjeinek nagy része túlmutat az idei éven, és fontos városrehabilitációs programokat is elindít. A Valletta Design Cluster például a város egyik régi épületét, az Old Abattoirt formálja izgalmas közösségi hel�lyé, de egyben a gazdasági fejlődés egyik központjává is. A programsorozat lezárására december 15-én kerül sor.

Út a műanyagszemét-mentességig Egy műanyag szívószál vagy zacskó sokkal tovább itt marad a Földön, mint mi: az életünkben elhasznált műanyagot valamilyen formában, valahol biztos, hogy örökül hagyjuk unokáinknak és az ő unokáiknak. A világ műanyagéhsége pedig egyre nagyobb: modern életünk számtalan, a műanyagok által nyújtott megoldástól lett kényelmesebb, biztonságosabb vagy energiahatékonyabb. Ennek következtében az előállított műanyag mennyisége világszinten folyamatosan nő. Néha elkerülhető a műanyag használata, és van, amikor ezeket okosan újrahasznosíthatjuk. Egyének, vállalkozások, országok

és az EU – mind tehetnek egy műanyagszemét-mentesebb jövőért. MŰANYAG: A MEGOLDÁS…

A műanyag a gazdaság és a hétköznapi élet szempontjából is fontos és mindennapi alapanyag, amely számos társadalmi kihívás kezelését segíti. Az autók vagy repülőgépek gyártásához használt könnyű és innovatív anyagok hozzájárulnak az üzemanyagfogyasztás és a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A műanyag tartalmú szigetelőknek köszönhetően mérsékelhetjük energiaköltségeinket, a biztonságos élelmiszercsomagolás

pedig az ételek frissen tartásával a pazarlás csökkentését segíti. Az orvoslásban használt biokompatibilis műanyagok pedig akár emberi életeket is menthetnek.

Ugyanakkor Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek

nyérunkra is eljut, ennek pontos élettani hatását pedig még nem ismerjük. Nemrég látott napvilágot több olyan tanulmány, amelyek szerint Európa nagyvárosaiban a csapvízben is kimutathatók ezek a mikroműanyagok, legutóbb pedig a palackozott ásványvizekről (!) is ugyanez derült ki. Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök

kevesebb, mint harmada lesz újrahasznosítva. A tengerparti hulladék 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A műanyag mikroszemcsékként pedig a tüdőnkbe és a tá-

szerint „ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal”. A műanyag tehát nem nélkülözhető éle-

…ÉS A PROBLÉMA

tünkből, ugyanakkor okos felhasználásával, és a műanyagból keletkező szemét minimalizálásával adósai vagyunk a következő nemzedékeknek, és magunknak is. Egy nagyon jó TED videó arról, milyen helyeken végezheti – az egyébként ezeréves lebomlású – műanyagpalackod, miután eldobtad: ÉLELMISZERBOLTOK MŰANYAG NÉLKÜL KÜLFÖLDÖN…

Nemrégiben járta be a világsajtót a hír, hogy Amszterdamban megnyílt a világ első teljesen műanyag nélküli élelmiszerboltja. Egy ilyen bolt hatalmas terheléstől kíméli meg a környezetet: az egyszerhasználatos műanyag fóliák, zacskók adják a feleslegesen megtermelt szemét nagy részét, akár több száz évig is eltart, mire ezek lebomlanak. A boltban kizárólag hagyományos (pl. üveg vagy papír), újrahasznosítható vagy a környezetben lebomló csomagolóanyagokat használnak. A bolt egy nagyobb lánc része, még idén több mint hetven helyen terveznek hasonló boltot nyitni – reméljük, nagyon sok üzlet követi még a példájukat. …ÉS ITTHON IS

A példa azonban nem egyedülálló, a világ számos részén, Magyarországon is találkozhattunk már hasonló bolttal, amely teljesen száműzte a csomagolásokat. Az egyik első legismertebb ilyen itthoni fecske Budaörsön volt – amelyről korábban mi is írtunk röviden –, de mára sajnos bezárt. Ide a vásárlók saját tárolóedényekkel vagy vászonszatyrokkal érkeztek, és abba tehették a megvásárolt árukat. Ugyanezt a modellt követi egy másik, nemrégiben megnyílt csomagolásmentes budapesti bolt is a XIII. kerületben. De a vá-

rosban számtalan helyen vásárolhatunk még így: a hulladékmentes.hu frissülő listáján ti is meg tudjátok nézni, hol milyen árut tudtok az országban így, felesleges csomagolás nélkül megvenni. A kis kényelmetlenségért (azaz hogy kell magunkkal vinni valamilyen tárolóeszközt) nagyon sok felesleges hulladéktól óvjuk meg a környezetünket. Jó lenne, ha minél több hasonló bolttal találkoznánk a jövőben, és minél többen választanák ezt bevásárlási módot – mert ez a vásár is kettőn áll: legyenek ilyen boltok, és legyenek, akik ilyen helyen vásárolnak. AZ EU IS BESZÁLL A MŰANYAGSZEMÉT ELLEN

Ha nem akarunk belefulladni a műanyagba, lépni kell. Éppen ezért az EU is nemrég fogadott el egy nagyon ambiciózus, ilyen formában első páneurópai stratégiát, amely célja a műanyagszemét csökkentése és a műanyagok okosabb, fenntarthatóbb használata. Az EU az egész műanyaggazdálkodást át szeretné alakítani. A gazdasági szereplőket érdekeltté szeretné tenni a műanyag újrafeldolgozásában, támogatni kívánja a kapcsolódó innovációkat és a műanyag beillesztését a körforgásos gazdaságba. A cél az, hogy már a műanyag termékek tervezésénél, előállításánál figyelembe vegyék a tartósságra vagy épp az újrahasznosításra irányuló igényeket, és fenntarthatóbb anyagokat fejlesszenek ki. Az új stratégia keretében emellett az EU korlátozni fogja a műanyaghulladék men�nyiségét is, és meg fogja szüntetni a tengeri hulladéklerakást. A tervek szerint 2030-ra az uniós piacon forgalmazott műanyag csomagolóanyagok mindegyike újrahasznosítható lesz, csökkenni fog az egyszer használatos

műanyagok használata, és csak korlátozott mértékben lehet majd szándékosan felhasználni mikroműanyagokat például a szépségiparban. (A kozmetikai iparban használnak ilyen apróra gyártott műanyagokat, emellett ilyen mikroműanyag keletkezik a műszálas anyagokból való leszakadással, a műanyag termékek bomlásakor is.) MINDENKI A MAGA SZINTJÉN

Ahogy korábban már többször is foglalkoztunk a kérdéssel, az uniós szintű stratégia

csak egy – bár nagyon fontos – eleme ennek a sokjátszmás küzdelemnek a műanyag szemét ellen. Az országok kormányain is nagyon sok múlik, de az egyének szintjén mi is tehetünk. A változás kis dolgokkal kezdődik: például azzal, hogy műanyag flakonos üdítő helyett csapvizet iszol saját kulacsból; az iskolai vagy munkahelyi büfében nem kérsz eldobható műanyagpoharat, kanalat vagy szívószálat; nem kérsz eldobható műanyagzacskót a kas�szánál, és a műanyag szemetedet otthon is, a tárolókat kitisztítva, szelektíven gyűjtöd.

Győr, Veszprém és Debrecen: a három magyar döntős Európa kulturális fővárosi címére (2023) Az európai kulturális fővárosi (EKF) cím elnyerése hatalmas lehetőség minden városnak. Számos példa mutatja, hogy segítségével városrészek vagy akár egész városok kaphatnak teljesen új, modern arculatot, vagy éppen a régi, hagyományosat sikerül megismertetniük szélesebb – európai – közönséggel. A kapcsolódó fejlesztések, városrehabilitációs akciók hosszú távú pozitív változást hoznak az ott élőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a pályázat független zsűrije kíméletlen alapossággal „vizsgáztatja” a jelölteket, és hogy a városok egyszerű városfejlesztési stratégiánál sokkal komplexebb és színesebb, a város jövőjét akár évtizedeken keresztül meghatározó koncepciót tesznek az asztalra. Az Európa Pontban a három döntős város – Győr, Szeged és Debrecen – képviselői voltak a vendégeink, akik aktuális koncepciójukat ismertették.

GYŐR: KÉTPÓLUSÚ TÁRSADALOM ÉS ÁRAMLÁS

Győr anyagát Borsa Kata és Pál Kálmán, a pályázat művészeti programjának szerzői mutatták be. Programjuk két központi eleme közül az egyik a város életét meghatározó áramlás. Győr földrajzilag „Nyugat-Európa legkeletibb és Kelet-Európa legnyugatibb” részén, a Pest – Buda – Bécs útvonal vékony földsávján fekszik, a történelem során mindig egyfajta kontinentális határvidékként és átjáróként jelent meg. Győr az emberek és az információ regionális központjaként jelenik meg a pályázatban. Ez a speciális elhelyezkedés Győr lakosságát is befolyásolja: az emberek mindig könnyen jöttek ide és mentek el innen – sok várossal ellentétben Győr lakossága folyamatosan változik. A jelenleg dinamikusan növekvő számú győriek egy része ezért jellem-

zően nem rendelkezik 2-3 generációs helyi kötődéssel és kialakult városi, lokálpatrióta identitással. A program egyik felvetése éppen az, hogy megélhetővé tegye és definiálja a „győriséget”. A program másik vezérgondolata Győr kétpólusúságára épít: tradicionális püspöki székhely, székesegyházának alapítása még Szent Istvánhoz kötődik, és ez a mai napig meghatározza a városképet. A polgárságot megjelenítő katolikus közösség, monokulturális barokk belváros mellett párhuzamosan egy sokvallású mezővárosi rész is kialakult, amelyben a nem katolikusok: szerbek, szlávok, reformátusok, evangélikusok és zsidók élnek már sok évszázada együtt. A különböző hátterű csoportok békés együttélése a programban kiemelten megjelenik, többek közt a város egyik legizgalmasabb fesztiválján, az Öt Templom fesztiválon is. A győri programok összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy az események az aktív megélés élményét adják a város saját polgárainak és a vendégeknek is. Cél volt, hogy minden program – kapcsolódjon az az út, város vagy párbeszéd programcsomag bármelyik eleméhez is – az áramlás, a Csíkszentmihályi féle flow élményét nyújtsa a résztvevőknek. A városi pályázat honlapja: www.2023debrecen.hu VESZPRÉM: BALATON ÉS BEYOND

A döntősök közül Veszprém a legkisebb város, de ahogy Mike Friderika, a pályázat egyik készítője hangsúlyozta: Veszprém csak lélekszám tekintetében kisváros, kulturális teljesítménye már most is vetekszik sok nagyvároséval. Igaz, ez a kulturális pezsgés elsősorban nyáron erős, amikor egymást érik az izgalmas

programok. A pályázat egyik fontos célja volt, hogy ez egész évben igaz legyen, ne legyen többé olyan Veszprémben egy tipikus novemberi kedd, mint amilyen most. Ezt írja le a város magyarra nehezen lefordítható szlogenje is: „beyond”: a pályázat kapcsán újragondolt városi kulturális stratégia célja, hogy a megvalósítás során túllépjenek a kisvárosi léten és a provinciális hozzáálláson, amely a Budapesten kívüli városokat ma Magyarországon jellemzi. A pályázatban feladatuknak tekintették, hogy ötletekkel „eladják” a város és a régió személyiségét a zsűrinek és a helyieknek, helyi fiataloknak is. Veszprém ugyanis – több más magyarországi városhoz hasonlóan – küzd azzal, hogy a fiatalok tanulmányaik után a városban maradjanak. A helyi kreatív ipar fejlesztése jó eszköz lehet a fiatal generáció számára vonzó lehetőség legyen a maradás. A veszprémi igazi régiós pályázat: a programokban megjelenik a balatoni régió is, amely szintén hasonló kihívásokkal küzd (nyáron pezsgő, télen üres). Az anyagban a Balatont egységes kulturális régióként jelenítették meg – ez a turisztikai koordináció a készítők szerint jelenleg hiányzik. A kisvárosok, vidéki falvak elnéptelenedése Európa-szerte jellemző, éppen ezért több programötletük épül arra, hogy erre – nemzetközi együttműködések keretében – megoldásokat kutassanak, együttműködve hasonló kihívásokkal szembesülő európai településekkel. A programban építenek majd a város egyik gyűlölt és szeretett jelképére, a szocialista városfejlesztés egyik mementójára, a húszemeletes toronyházra. Európa mitikus vízi lényeit, szörnyeket és sellőket is várják majd a programra – az ő történeteiket feldolgozó civil szervezetek és kulturális csoportok segítsé-

gével szeretnék majd bemutatni Európa történelmének ezt a sajátos vetületét. A városi pályázat honlapja:2023veszprem.hu DEBRECEN: DINAMIZMUS ÉS KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL

Hazánk második legnagyobb városának programjáról Porkoláb Gyöngyi operatív igazgató és Süli András kreatív tanácsadó beszélt. Debrecen nem először pályázik a címre: 2010re, Pécs vetélytársaként már elkészítettek egy koncepciót, amelyből sok minden meg is valósult. Bár azóta a kiírás, a finanszírozás és az elbírálás rendszere teljesen megváltozott, a korábbi pályázat tapasztalatait felhasználták a mostani anyag elkészítésénél is. A korábbiaknál például sokkal jobban figyeltek az EKF pályázat társadalmasítására, azaz arra, hogy ügyüknek megnyerjék a helyi lakosság minden rétegét. Ehhez széleskörűen bevonták a debrecenieket, a pályázatba beépítették a helyiek igényeit és ötleteit. A pályázati anyag egyik vezérgondolata az, hogy a város fejlődésével, a folyamatosan megvalósuló új befektetésekkel, munkale-

hetőségekkel, infrastrukturális, turisztikai és gazdasági fejlesztésekkel, tartson lépést a város kulturális kínálata is. Fontos feladatuknak tekintik, hogy a városban élő hagyományokat átültessék a XXI. századra, hogy „dinamizálják az európai hagyományokat”. Több program kapcsolódik Debrecen határokon átívelő, regionális szerepvállalásához, amelyben a város nyit Ukrajna és a nyugat-balkáni országok felé. Programjukban vegyesen szerepelnek hagyományos, „frontális” programok – fesztiválok, hangversenyek, kiállítások –, de rengeteg közösségépítő, szemléletformáló akciót is terveznek. A kortárs európai művészet is nagy teret kap a programban, a helyi civilekre pedig maximálisan építenek a program megvalósításában. A városi pályázat honlapja: 2023debrecen.hu A versenyben maradt városoknak 2018 őszéig kell kiegészíteniük pályázatukat, jelenleg ezen dolgoznak. 2018 végén a szakértői testület a végleges kiválasztási ülés alkalmával újra találkozik Budapesten, és javaslatot tesz arra, hogy mely magyar város nyerje el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.

18 lettél? Itt az ideje, hogy felfedezd az EU-t – vonattal! Az Európai Unió legújabb, fiatalokat célzó programja, a DiscoverEU (Fedezd fel az EU-t!) miatt egy kicsit (valójában nagyon!) irigyeljük a mai tizennyolc éveseket. Minden idők egyik legmenőbb EU-s kezdeményezése a programra jelentkező fiataloknak ingyen európai utazási igazolványt (Interrail vonatjegyet) ajándékoz, amellyel több európai országot is beutazhatnak. A program weboldala már

elérhető, a jelentkezés június 12-én indul – mondjuk a részleteket. AZ ÖTLET: EGYSZERŰ ÉS NAGYSZERŰ

A kezdeményezéssel megadják a fiataloknak a lehetőséget arra, hogy Európában barangolva maguk fedezzék fel a kontinens szépségeit, kössenek új ismeretséget, éljenek az EU nyújtotta előnyökkel. Élvezzék például

a határok nélküli utazás szabadságát, a hazaival megegyező költségű mobilhasználat jogát – és éljék át saját maguk, mit jelent uniós polgárnak, európainak lenni. Ez által válhatnak a fiatalok maguk is a legközvetlenebbül az európaiság és az EU nagyköveteivé.

szírozására a próbaév után még többet költenének – de a folyatás és jövőbeli finanszírozás kérdései még nyitottak. KI JELENTKEZHET?

Aki fiatalkorában kacérkodott a korlátlan európai barangolás gondolatával, vagy akár

Ha valaki örökifjúnak érzi magát és imád utazni, az sajnos nem elég – a kezdeményezés kizárólag azoknak az uniós polgároknak szól, akik 2018. július 1-ig betöltötték 18. életévüket, de még nem 19 évesek. Ez az élet-

ki is próbálta azt, az tudja: egy Interrail jegy nem olcsó mulatság, így a bátorság hiánya mellett sokan pénzügyi okokból sem vágnak bele hasonló európai kalandba. Éppen ezért a programnak biztos fedezete van: az Európai Parlament kezdeményezése nyomán induló programra csak az idei évre 12 millió eurós költségvetést biztosítanak, amely várhatóan 15 ezer fiatal utazását teszi lehetővé, de tervben van, hogy még idén indítanak egy második jelentkezési kört is. A program finan-

kor szimbolikus jelentőségű a felnőtté válás szempontjából, ezért választották ki csak ezt a korcsoportot. Az érdeklődőknek a jelentkezési lap kitöltése mellett egy uniós kérdéssorra (öt kérdésre) is válaszolniuk kell a kulturális örökség európai évével és az EU ifjúsági kezdeményezéseivel kapcsolatban, plusz egy tippelős kérdést is kapnak, hogy túljelentkezés és holtverseny esetén legyen alapja a választásnak. Az utazás maximum 30 napig tarthat, és ez idő alatt

BIZTOS FEDEZET

maximum négy országba utazhatnak a jelentkezők. Lehet egyénileg és legfeljebb 5 fős csoportokkal is jelentkezni. FONTOS RÉSZLETEK

•

• •

•

• • • •

a jelentkezés a programra június 12-én délben (közép-európai idő szerint) indul az Európai Ifjúsági Portálon, és két hétig áll nyitva a jelentkezők közül döntőbizottság választja ki a szerencsés 15 ezer fiatalt minden tagállam lakosságszámával arányosan részesül a 15 000 jegyből, Magyarországról összesen 287 szerencsés fiatal kaphat jegyet a kiválasztott fiataloknak az Európai Bizottság veszi meg a jegyét, nem maguknak kell gondoskodni erről a kiválasztottakat június 28. és július 6. között értesítik az utazást 2018. július 9. és szeptember 30. között kell megkezdeni az Interrail jegy átlagosan 255 euró értékű, másodosztályú utazásra szól fontos, hogy az utazási igazolvány csak az útiköltséget fedezi, a szállás, utasbiztosítás és étkezés költségeit nem

•

a fiatalt kísérheti idősebb hozzátartozó, ha kifizeti saját jegyét • az utazás alapvetően vasúti közlekedésre szól, de bizonyos esetekben más közlekedési eszközöket, például buszt vagy kompot is igénybe lehet venni – sőt, ha például valaki egy európai szigeten él, akkor akár repülőgépet is • a kiválasztott fiatalok automatikusan a program nagyköveteivé válnak, utazásukról online (pl. Facebook vagy Instagram) vagy offline (pl. helyi közösségekben) közösségi felületeken kell beszámolniuk A kezdeményezéssel kapcsolatban minden fontos információ megtalálható az Európai Ifjúsági portál oldalán, ahol majd a jelentkezést is be lehet nyújtani online. További friss információ olvasható az Ifjúsági Portál Facebook- és Twitter-oldalán. Az álomprogram tehát elindult! Mi minden tizennyolc éves fiatalnak csak azt tudjuk javasolni, hogy készüljön, és gondolva minden irigykedő idősebbre, helyettük is jelentkezzen, és vágjon bele ebbe az izgalmas programba! Egy életre meghatározó élményekkel járó európai kalandban lesz része. :-)

Az akkumulátorok és elemek visszagyűjtése Az EU-ban 2008 óta kötelező a használt akkuk és elemek begyűjtése, illetve ezek mind nagyobb arányú újrahasznosítása. Az akkumulátorpiac már most is igen jelentős Európában, de hatalmas növekedés előtt áll, az eszközökben található anyagok pedig megfelelő keze-

lés nélkül hatalmas károkat okozhatnak a környezetben. Magyarország élen jár az eszközök begyűjtésében. KÖZÖS SZABÁLYOK

Az EU vonatkozó irányelve még 2006-ből

származik. A tagállamok ekkor nemcsak bizonyos veszélyesanyag-tartalmú elemek és akkumulátorok betiltásáról döntöttek, de előírták a régi elemek begyűjtésének elvárt arányát és az újrahasznosítás megcélzott arányát is. A tagállamok célja az volt, hogy 2016-ra minden

tagállamok csaknem fele továbbra is a kívánt szint alatt maradt a begyűjtéssel.

tagállamban az eladott elemek és akkuk legalább 45%-át visszagyűjtsék. A célkitűzést átlagosan majdnem teljesítette a közösség, de a

gyűjtése és gondos kezelése nagyon fontos feladat. Az uniós előírás szerint a kereskedőknek külön díj felszámolása nélkül vissza kell venniük

AZ ÚJRAFELHASZNÁLÁS

Mivel az elemek és akkuk mindegyike környezetre veszélyes anyagot tartalmaz, ezek be-

a lemerült hordozható elemeket és akkukat, a gyártóknak pedig viselniük kell a használt elemek és akkumulátorok begyűjtéséből, kezeléséből és újrafeldolgozásából származó költségeket. Szerencsés egybeesés, hogy az akkuk egy nagy része (pl. az ólomsavasak) olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a legtöbb esetben

nagyon drágán állíthatók elő a megfelelő minőségben. Így számos cég jó üzletet is lát az elemek begyűjtésében, hogy azokból visszanyerje és újrahasznosítsa ezeket az értékes anyagokat. Az újrafelhasználási célkitűzés ólomsavas elemeknél és akkuknál 65, nikkel-kadmiumosoknál 75, a többinél 50 százalék.

A gyártóknak viselniük kell a használt elemek és akkumulátorok begyűjtéséből, kezeléséből és újrafeldolgozásából származó költségeket.