Impulzus XXXVII/7.

JEGY MEGVÉVE

Vezetéstechnik a

éRteD, a BiztOnsÁGODéRt. www.safety-hungary.hu motorkerékpár vezetéstechnik ai képzés

XXXVII./7.

Tartalomjegyzék Kollégiumi Bizottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Schönherz Alumni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Mesébe illő villanykaros sikerek a Dreher pályázatán . . . . . 6 Nejlonlepedővel a horizont felé. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Ötven év a blende körül [SPOT logó??]. . . . . . . . . . . . . . . . 10 Elhatároztam, albérletbe költözöm. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Kalandozások a kvantumvilágban (2.rész). . . . . . . . . . . . . 12 HTE Távközlési klub. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A közvilágítás energetikája, LED Lipótvárosban. . . . . . . . . . 15 Gamer cikkek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Motoros vagyok, de már nem potenciális donor. . . . . . . . . 18 Musicmania. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Szigetelési admittancia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Prodigy a VOLT-on!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Elektro-táncház a zamárdi szabadstrandon . . . . . . . . . . . . 26 StarGarden. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Rock- és popszertartás Tokajban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Hallgatói Képviseletének lapja.

XXXVII. évfolyam 7. (421.) szám Megjelenik 2300 példányban.

Lapzárta: 2010. április 25.

ISSN 1418–0529 (Nyomtatott) ISSN 1588–0745 (Online) Cím: Impulzus szerkesztőség, Schönherz Zoltán Kollégium, 1117 Budapest, Irinyi J. utca 42.

819-es szoba E-mail: impulzus@impulzus.com WWW: http://www.impulzus.com/ Felelős kiadó: Kalmár A. Márton, a HÖK elnöke Felelős szerkesztő: Berzlánovich Imre Főszerkesztő: Kovács Róbert V. Vill.

Főszerkesztő-helyettesek: Lilik Ádám II. Info., Simon Dóra Olvasószerkesztő: Kovács Róbert Tördelőszerkesztők: Gazdag András II. Info., Lilik Ádám II. Info.

Címlap: Kovács Róbert Írták és szerkesztették: Bacsárdi László II. PhD., Barkóczi Gergely I. PhD. Binszki Gergő V. Vill., Bodó Zsófia VI. Vill.

Csatári Bálint V. Vill., Gazdag András II. Info.

Géczy Attila I. PhD., Kovács Róbert V. Vill.

Lilik Ádám II. Info., Nagy Zsolt III. Vill.

Rusz Ágnes

, Simon Dóra

Varga Judit III. Info.

, Szabó Ádám VI. Vill.

, Vezsenyi Balázs III. Vill.

Will Gábor VI. Vill., Zovits Ádám IV. Info.

Köszönet illeti továbbá a következőket: Gáspár Attila és Zimányi Péter.

A fesztiválajánlók a hivatalos sajtóanyagok alapján készültek.

Valamint köszönjük mindazok áldozatos munkáját, akik segítettek ezen számunk elkészítésében!

Sokszorosítás: Király Nyomda Kft. (2360 Gyál, Bánki Donát köz 4.)

Szerkesztőségi gyűlés minden hétfőn 19.00 órától.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az írások tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet!

3

Kollégiumi Bizottság Schönherz

Kollégiumi Bizottság Nemrég lezajlott KB tisztújítás eredményeképp pár hete új csapat áll a Schönherz közösségi élete élén. Kis összeállításunkkal segíteni kívánunk, hogy megismerjétek őket a kollégiumban, az utcán, és elérjétek őket, ha szükségetek van rájuk.

Nagy Gergő (Puffy) Közéleti Felelős nagy.gergo@sch.bme.hu

Zimányi Péter (Zimi) Elnök zimanyi.peter@sch.bme.hu

Kocsis Dávid (Kocsó) Gazdasági Felelős kocsis.david@sch.bme.hu

Tóth Gábor (Dönci) Kommunikációs és Üzemeltetési Felelős toth.gabor@sch.bme.hu

Jobbágy László (Joby) Rendezvények és Eseti Ügyek Felelőse jobbagy.laszlo@sch.bme.hu

Difontosákhitudnitelvalók Ha diákhiteles vagy és most végzel, megszűnik a hallgatói jogviszonyod, akkor 1. Kérdezd meg a TO-n, hogy meddig érvényes a hallgatói jogviszonyod, és jelentsd be a Diákhitel Központnak!

2. Ha változik a levelezési címed, akkor jelentsd be azt is! (Pl. hazaköltözöl az albérletből, vagy a koliból) 3. Akkor is kell törlesztened, ha még nem dolgozol!

4. Ne várj felszólításra, a hallgatói jogviszonyod megszűnését követő negyedik hónap első napján el kell kezdened a törlesztést.

5. Idén havi 4290 Ft-ot kell törlesztened. Módja: banki átutalás a 10032000-01800126 számlaszámra.

6. Ha költségtérítésesként akár egyszer is felvetted a legmagasabb összeget (2008 szeptembere óta 50, előtte 40 ezer forintot),

4

akkor havonta 5720 Ft-ot kell törlesztened.

(További információ a www.diakhitel.hu oldalon) Ha még nincs Diákhiteled, de szükséged lenne pénzre, akkor 7. Még 2010. május 14-ig leadhatod igénylésedet. (igénylési helyek: www.diakhitel.hu) 8. Ha minden ok, akkor június 15-én megkapod visszamenőleg a teljes tanulmányi félévre járó pénzt.

9. Ez az összeg az igényelésedtől függően akár 200 ezer – költségtérítéses képzésben 250 ezer forint – is lehet.

10. Ha lekésed a határidőt, akkor már csak jövő tanévtől kaphatsz Diákhitelt.

A hitelfelvétel felelős döntés, olvass utána a www.diakhitel.hu oldalon!

Schönherz Alumni Híd a végzett és leendő schönherzes mérnökök között

XXXVII./7.

„50 évfolyam, lassan 3 generáció vallja magát Schönherz kollégistának. Nagypapák és unokák beszélnek közös élményekről generációs problémák nélkül. Nap mint nap éljük meg egy üzleti beszélgetés hangulatváltozását azért, mert egy irodában megpillantunk egy koleszos korsót, pólót vagy egyéb relikviát. És valamennyien tudjuk azt is, hogy a közösségben, a közösségért végzett munkát, amelyre projektjeinkben, munkacsoportjainkban leginkább szükség van, kevés helyen tanítja olyan színvonalon az élet, mint a Schönherzben.” – mondja a Schönherz Alumni Kiáltványa. Gáspár Attilával (Gazsival), a szervezet ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy mi hívta életre az Alumnit és mivel foglalkoznak.

Azt mondják, hogy körülbelül tíz évente egyszer adódik arra lehetőség, hogy egy öregeket tömörítő szervezetet életre lehessen hívni. A Villanykar története során sokan megpróbálták már, de eddig sikertelenül. Pár évvel ezelőtt, amikor a villanykaros kollégisták és így a kari közélet is kiköltözni kényszerültek a Schönherzből a felújítás miatt, illetve a kollégiumi önkormányzatiság is veszélybe került, az iparban tevékenykedő egykori schönherzesek összefogtak a közös ügy érdekében, így remek alkalom nyílt arra, hogy életre hívják ezt a szervezetet. Az azóta eltelt néhány év tanulsága szerint sikeresen.

Az induláshoz hosszú, kitartó munkára volt szükség, mely szűkölködött pozitív visszacsatolásokban. A kifutott évfolyamok tagjainak felkutatásához felhasználták a körök öregtagjait tartalmazó adatbázisokat, a közösségi oldalakat, de olyan is akadt, akit a blogján keresztül értek el. Ezzel párhuzamosan elindult az AlumniWEB (a KSZK Webteam gondozásában – a szerk.) és azon keresztül néhány „szolgáltatás” is elérhetővé vált. Az oldal lehetőséget nyújt a regisztrálásra, hírt ad a kari közélet nagyobb eseményeiről, lehetővé teszi az Impulzus legújabb számának, egy-egy foltnak vagy éppen a villanykaros pulcsinak rendelését, diákmunka közvetítését, azontúl, hogy fő profilja az öregtalálkozók szervezésének elősegítése. A regisztrált tagok különböző csoportokhoz csatlakozhatnak, legyenek ezek akár évfolyamok, volt és jelenlegi körök vagy éppen szintközösségek, Qpacsapatok. Jelenleg körülbelül 400-an éltek a lehetőséggel, és lettek tagjai ennek az „adatbázisnak”.

Természetesen itt még nem ér véget a lehetőségek tárháza.

Az Alumni több sikeres évfolyam- és köri öregtalálkozót szervezett az elmúlt időszakban, valamint kibérelt egy borospincét,

hogy ezen remek eseményeknek méltó helyszínt tudjon biztosítani – amint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk.

(RendszerVáltóGenerációBuli, Impulzus XXXVI./7. és Egy borlovagrend születése, Impulzus XXXVII./4. – a szerk.) A közelmúltban indult útjára az úgynevezett mentorprogram is, ami azt jelenti, hogy aki részt vesz a Tréner Csoport Hatékony Mérnök Önképző Kör tanfolyamán, kap egy mentort (értsd: több éve a szakmában dolgozó Alumni tag), aki lehetőségeihez mérten segít neki az egyetem végi hajrában és a pályakezdésben. Komoly erőfeszítéseket tesz e lelkes társaság annak érdekében, hogy egy szakmai és szórakoztató programokkal dúsított tábort szervezzen a volt schönherzesek gyermekeinek, illetve jelenleg is készül a Villanykaros Daloskönyv – a hagyományápolás, értékmegőrzés jegyében. Általánosságban elmondható, hogy a Schönherz Alumni minden cselekedetével, programjával köteléket kíván létrehozni az oly színes villanykari közélet volt és jelenlegi pörgős emberei, közösségei között, életben tartani és ápolni kívánja kollégiumunk értékeit, hagyományait.

Gazsiék magától értetődő és támogatandó célja többek között, hogy a jelenleg futó évfolyamok tagjai számára már természetes legyen, hogy a diploma megszerzésekor csatlakozzanak az öregek ilyetén csoportosulásához, ennek érdekében folyamatosan jelen vannak a kari közélet eseményein – néhánynak épp a Borlovagrend pincéje ad otthont –, és színes programjaikat széles körben hirdetik, elérhetővé teszik az érdeklődők számára.

További érdekesség, hogy a tavaszi Küldött Gyűlés szavazása értelmében elindult egy folyamat, amivel az Alumni „beépül” a schönherzes közélet gépezetébe. Ennek pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de a KGY reprezentatív résztvevői elismerően nyilatkoztak a társaság eddigi munkájáról, és támogatásukról biztosították őket.

További információ: http://alumni.sch.bme.hu/

Kovács Róbert

BME VIK Alumni Karunk alapításának 60. évfordulója apropójából megszületett a BME VIK Alumni is. A két szervezet karöltve, de mégsem teljes átfedéssel működik. Míg a Schönherz Alumni a közélet szereplőire koncentrál mind célközönségében, mind programjaival, addig a karunk vezetése által életre hívott szervezet célja, hogy a karon végzett mérnököket folyamatosan tájékoztassa a tanszékeken folyó K+F+I tevékenységről, szakmai konferenciákról, évfolyam- és tankörtalálkozókról, egyéb rendezvényekről – mint például a VIK60 rendezvénysorozat „állomásai” vagy a laboravatások.

Természetesen a végzett mérnököknek lehetőségük van arra, hogy eldöntsék: egyik, másik, vagy éppen mindkét szervezet tagjaivá kívánnak válni, esetleg a teljes elszakadás mellett törnek lándzsát.

További információ: http://www.vik60.bme.hu/alumni/

5

Mesébe illő villanykaros sikerek a Dreher pályázatán A Dreher Sörgyárak 2009 októberében negyedik alkalommal hirdette meg „A jövő fiatal vállalkozója” pályázatot. A pályázat célja, hogy innovatív és ötletes találmányokkal, pályamunkákkal az arra érdemesek lehetőséget kapjanak vállalkozó céljaik és terveik megvalósítására. A pályázatra bármelyik magyarországi felsőoktatási intézményben tanuló hallgató jelentkezhetett, így a karunkat is képviselte néhány pályázó.

A pályázat első három helyezettje összesen 7 millió forint díjazásban, valamint hat hónapos szakmai tanácsadásban részesült, mely jogi, adóügyi és könyvviteli segítségnyújtást is jelentett. Nem kell, hogy mondjuk, ez a mai bürokratikus világban elengedhetetlen.

Az idei pályázat fődíját Vincze Viktor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója szerezte meg. Viktor nem egyedül dolgozott. Lágler Gergely munkája elengedhetetlen volt a sikerhez, kvázi kettejük kooperációjából született a nyertes pályamű. A 3 millió forintnyi kezdőtőkét és 6 hónapos tanácsadás kettejük sikerének köszönhető. Ötletük a SoM (System on Module) elven alapul. A SoM forradalmasíthatja az intelligens helyszíneken (otthon, biztonságtechnika, orvosi diagnosztika stb.) alkalmazott eszközöket.

A technikai újdonság Viktorék piackutatásának eredményeire alapozva egy saját modul, amely nemzetközi minőségi standardok szerint tudásban és árban is helyt áll. Nem hagytuk ki a ziccert, hogy a srácokat kifaggassuk a helyezésről.

––Mondjatok pár szót magatokról! Hányad évesek vagytok, milyen szakirányon, mikor diplomáztok? A diplomátok/önlabotok összefügg a pályázattal?

––Viktor: Már négy és fél éve a TTNY koliban lakom. Jelenleg a diplomámat készítem az AUT-on. Elég sok mindennel foglalkozom egyszerre, a diplomatervem orvosi műszerekhez kapcsolódik, de ez nem jelenti azt, hogy a pályázat témájával nem törődtem vagy foglalkoznék rengeteget. Múlt héten már a saját Kft.-t is megalapítottuk, aminek az ügyvezetője vagyok.

––Gergely: Vas megyei vagyok, négy és fél éve lakom a TTNY Koliban. Az ottaniakkal sokat dolgoztam egy oktatólabor létrehozásán, amire nagyon büszkék is vagyunk. Az MSc-t a MIT-en hallgatom, a jelenlegin kívül még két félév áll előttem. A BSc-s szakdolgozat óta szert tettem nem kevés beágyazott fejlesztői tapasztalatra, jelenleg pedig a BME FRT (Formula Racing Team) új elektromos autójának villamos fejlesztéseit is én irányítom. Ügyvezetőnek lenni egy újabb érdekes kihívás.

––A hírekből és videóból nem sok konkrétum derül ki az eszközről, ténylegesen mi is ez a SoM? ––Gergely: Sok kis és közepes beágyazott rendszereket fejlesztő vállalkozásnak van szüksége egy olyan megoldásra, ami leveszi a terhek egy komoly részét a fejlesztőiről,

6

mivel tartalmazza azokat az alapszolgáltatásokat, amelyek általában ma már minden ipari beágyazott rendszerben szükségesek.

––Viktor: A System on Module, vagyis SoM, pont egy ilyen áramkör, ami tartalmazza egy

komplex ipari beágyazott rendszer összes tipikus nagybonyolultságú áramköri elemét egy nyákon. Azaz van rajta egy nagysebességű mikrokontroller, memória és ethernet is – a többi pedig ki van vezetve egy csatlakozóra. Ezzel a leendő fejlesztők a saját megoldandó feladatukra tudnak koncentrálni ahelyett, hogy újra meg újra létrehoznák az alapokat. A mi (leendő) termékünk mellé egy sokkal kisebb komplexitású kiegészítő áramkört kell csak tervezniük.

Továbbá egy demopanelt is terveztünk, aminek a segítségével a leendő ügyfeleink egyszerre fejleszthetik a saját hardverüket és szoftverüket, ami tovább növelheti a hatékonyságukat.

––Ha jól értem, egy olyan saját megoldással akartok berobbanni a piacra, ami „jobb, mégis olcsóbb” mint a többi. Tehát olyasvalamivel, ami minden ilyent használó fejlesztő cégnek az álma lehet. Mi tette és teszi lehetővé, hogy előálljatok egy ilyen nyerő recepttel?

––Gergely: Első pár olvasatra ezt hiheti az olvasó, de valójában az történik, hogy mi a terméket gondosan menedzselt követelményekhez igazítjuk, így lehetünk jobbak az általunk kiszemelt piacon. Ilyesmiről hallhattunk például a szakirányos Rendszertervezés tárgyban megismert CMMI (Capability Maturity Model Integration) fejlesztési módszertanon belül a Követelménymenedzsment és követel-

ményfejlesztés témakörökben. Ez azt jelenti, hogy induló, kis cégként elegendő egy kisebb felhasználói réteget lefednünk. Erre jobban odafigyelünk, mint a versenytársak, és igyekszünk a réteg konkrét igényeit kielégíteni.

––Viktor: Ez sokszor nem is nyilvánvaló, mert kiderülhet például, hogy az adott ügyfélnek valójában valami másra van szüksége, csak nem tudta megfogalmazni. Így az általunk tervezett eszköz részben más, akár olcsóbb is lehet. Ilyen fontos hasznai lehetnek a követelménymenedzsmentnek. Szerencsére továbbá jó kapcsolatot ápolunk a beszállítóktól kezdve a jövőbeli vásárlókig mindenkivel, az egyetemen is rengeteg támogatóra leltünk.

Ilyen fokú együttműködés és támogatás mellett nagyon bizakodóak vagyunk.

––Ellenfeleitek többsége közgazdasági iskolából került ki, és a kiírás is főleg ilyen jellegű volt. Hogy tudtatok ilyen mezőnyben nyerni?

––Viktor: Fontos volt az innovatív gondolkodásmód és az alaposan átgondolt üzleti terv. A gazdasági suliba járók pályázatából ez hiányozhatott. Valószínűleg azért is tudtunk nyerni, mert látta a zsűri a pályázatunkban a lehetőséget. Ha prezentációról van szó, nagyon meggyőző tudok lenni. J ––Gergely: Az egyetemen a szakmai tárgyak is a problémamegoldó képességet fejlesztik, emellett mindketten évek óta gyakorlatozunk fejlesztőcégeknél, képesek voltunk rálátni a témára többféle szemszögből. Ezeken felül komolyan kidolgoztuk a működési folyamatokat, a gazdasági és jogi hátteret.

––Mik a jövőbeli tervek?

––Viktor: Remélhetőleg ez csak a kezdet.

Szeretnénk felfuttatni a pályázat segítségével létrehozott vállalkozást, és folyamatosan új termékeket vinni a piacra. Szeretnénk szorosan együttműködni az egyetemmel, lehetőleg már a következő félévtől önálló labor és diplomaterv témák biztosításával.

––Milyen tanácsot adnátok a következő évek pályázóinak?

––Gergely: Egy pályázat értékelésénél döntő szempont lehet az ötlet eredeti-

XXXVII./7. sége, átgondoltsága és az, hogy minden egyes részlet ki van-e dolgozva, mérésekkel alá van-e támasztva. Emellett ugyanilyen fontos a pályázó rátermettsége, az agilis hozzáállás.

––Viktor: Szerintem az egyik legfontosabb az, hogy ha van egy elképzelésed, akkor merd kidolgozni és bemutatni, mert csak rajtad múlik, hogy nyersz-e.

A pályázat harmadik helyezettje Vázsonyi Miklós lett, aki szintén karunk hallgatója. Ő egymillió forint kezdőtőkével és hat hónapos tanácsadással lett gazdagabb. Miklós innovatív rehabilitációs eszköz fejlesztését dolgozta ki a tervében. Az eszköz gerincsérült betegek számára jelenthet könnyebbséget. Az új, 500.000 Ft értékű különdíjat, a „Fiatal vállalkozók díját”, Kiss Péter – a pályázat 2006-os győztese – a korábbi díjazottak nevében szintén Vázsonyi Miklósnak adta át. Miklóst is megkerestük a fantasztikus siker okán.

––Mondj pár szót magadról! Hányad éves vagy (mikor kezdtél), melyik szakon? Milyen eredménnyel vetted az egyetemi akadályokat, mikor tervezed, hogy diplomázol, melyik szakirányon vagy? Mikor kezdtél el dolgozni ezen az ötleten?

––Végzős Villamosmérnök MSc hallgató vagyok (VIK-EET és ETT) nappali tagozaton, a tanulmányaimmal a tervek szerint, csúszások nélkül haladtam, nyáron fogok diplomázni.

Mikroelektronika és Moduláramkörök főszakirányra jelentkeztem (EET), mert ez volt számomra a legszimpatikusabb. Informatikai tudásom már volt korábbról, emiatt esett ki a beágyazott rendszerek főszakirány például. Inkább arra törekedtem, hogy hands-on tudást szerezzek a villamosmérnöki tudományok terén, tudjak NYÁK-okat tervezni, beforrasztani,

garázsprojekteket indítani különösebb tőkeigény nélkül. A robotika is érdekel, de azzal a főszakiránnyal az volt az aggályom, hogy CNC gépekkel és a PUMA robottal fogunk sokat bíbelődni, ami annyira nem vonzott. Összességében tehát szakirányválasztáskor az motivált, hogy képes legyek az egyetem

elő. A beteg izmaira elektródákat helyezve az impulzusok a bőrfelszínen keresztül eljutnak az izmokba, így váltva ki a mesterségesen koordinált izomműködést. Az általam javasolt termék egy humán rehabilitációs klinikai eszköz, ami az orvosoknak ad lehetőséget arra, hogy FES jellegű kísérleteket tudjanak végzeni rugalmasan és egyszerűen, minimális számítástechnikai tudással.

A világon nem találtam még ilyen, a rugalmasságra törekvő klinikai FES eszközt. Általában a kutatások során célhardvereket terveznek erre a célra, amelyeket utána másra már nehezen lehet használni. Az újítás tehát az, hogy a készülék számos FES kísérletet tesz lehetővé egy készülék formájában (pl. sok elektróda kimenete van, az egyes elektródákon kiadott mintázatok külön-külön változtathatóak).

után saját magam is elektronikus eszközöket tervezni és gyártani. Ennek megfelelően választottam mellékszakirányt is, ami az Elektronikus Eszközök Tervezése és Gyártása lett (ETT). A témám a robotikai tanulmányaimmal kezdődött az MSc első félévében, a humán rehabilitációs irány csak az elmúlt szemeszterben jött elő.

––Az elképzelésed technológiailag bizonyára sok helyen kapcsolódik az orvosbiológiához. (Esetleg még máshoz?)

Mennyire okozott gondot, hogy több tudományterület ismereteit összpontosítsd a cél érdekében? Hogyan oldottad meg az ezzel kapcsolatos nehézségeket?

––Maga a technológia nem bonyolult. Egy programozható függvénygenerátorról van szó, sok elektróda kimenettel és egy PC programmal. Első körben a robotika területén kezdtem el ezzel foglalkozni, ahol a célom az volt, hogy szervo, DC és stepper motorok siserehada helyett mesterséges izmokat használjak humanoid robotokban (ilyenek pl. az elektroaktív polimerek vagy az emlékezőfémek is). Mesterséges izmokkal robusztusabb mozgás végezhető, és a humanoid robotika területén az emberhez jobban hasonlító mozgások érhetőek el. A humán vonal és az orvosi rehabilitáció később merült fel, de az elvek teljesen megegyeznek annyi különbséggel, hogy nem mesterséges, hanem emberi izmokat stimulálunk. Így a projekt interdiszciplináris jellege nem okozott nehézséget.

A srácoknak ezúton is gratulálunk a nem mindennapi teljesítményhez, és kívánjuk, hogy a kar polgárainak jó példát mutatva kövezzék ki az útjukat a hangos nemzetközi sikerek felé!

––A te leendő terméked miben tud majd többet, mint a már létező hasonló megoldások?

Tehát milyen újítások-képességek vannak benne, amire – várhatóan – a piac részéről is nagy lesz az igény? Egyáltalán, bárki használni tud majd egy ilyen készüléket?

––A pályázaton leadott üzleti terv a Functional Electrical Stimulation (FES) elv köré épül. Ez röviden annyit jelent, hogy például (de nem kizárólagosan) gerincsérülés miatt lebénult végtagok izmait (amelyek attól eltekintve, hogy a beteg nem érzi őket, és nem tudja ezeket mozgatni, még teljesen egészségesek) lehetséges elektronikus impulzusmintázatokkal stimulálni. Ezzel tervezett mozgást idézünk

Nyertes pályázók: 1. helyezett: Vincze Viktor, Lágler Gergely System-On-Module fejlesztés 2. helyezett: Bruder Márton, megújuló energia hasznosítás 3. helyezett: Vázsonyi Miklós, innovatív rehabilitációs eszköz Szakmai zsűri tagjai: - Dr. Könczöl Erzsébet, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a zsűri elnöke - Dr. Szirmai Péter, az Életpálya Alapítvány kuratóriumának elnöke - Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője - Salgó István, az ING Bank N.V. Magyarország vezérigazgatója - Kiss Péter, „A jövő fiatal vállalkozója 2006.” pályázat nyertese - Gary Whitlie, a Dreher Sörgyárak Zrt. elnök-vezérigazgatója - Kovács Sándor Lóránt, a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalat fejlesztési igazgatója

Az interjúkat készítette: Will A cikk megírásában segédkezett: mcmacko

7

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Hallgatói Képviseletének lapja munkatársakat keres.

Feladatkörök • riporter • poéta • grafikus • tördelő • olvasószerkesztő • korrektor • ötletgazda • diktátor • mecénás • irodafelelős • webfejlesztő • megmondóember

Amit kínálunk • heti egy gyűlés • folyamatos szakmai fejlődés (belső képzések) • vezetői karrierlehetőség • egy közös iroda a Schönherz nyolcadik emeletén (galériázott, kilátással a MOL székházra) • magas színvonalú infrastruktúra • fiatal, dinamikus csapat • inspiráló és támogató munkahelyi környezet • közös nyaralás a Balaton partján • hideg sör • meg ami eszünkbe jut

Elvárások Előnyt jelentő, plusz végzettségek, ismeretek • BME-VIK hallgatói jogviszony • bármilyen, médiához kapcsolódó „előélet” • vagy legalább egy olyan ismerős, akire az • vagy ennek hiányában nagyfokú lelkesedés előző pont igaz • kávéfőző, papírvágó vagy partvis magas • kihívások iránti elkötelezettség szintű felhasználói ismerete • bármilyen szövegszerkesztő felhasználói szintű ismerete • legalább 4-es osztályzat nyelvtanból a középiskola III. és IV. osztályában Az Impulzus a ’70-es évek eleje óta van jelen a Villanykar közéletében rendületlenül. Tudósítunk fesztiválokról nyáron, karhoz közeli és nem túl közeli eseményekről – legyen az gólyatábor, Qpa vagy éppen laboravatás az I-ben. Mikrofonvégre kapunk mindenkit, akit érdekesnek találunk – Finta Józsefet (a Schönherz és a fél belváros tervezője), Drajkó Lászlót (a Microsoft Magyarország vezérigazgatója), Merényi Dánielt (Grafitember, a Napirajz atyja) vagy éppen a MaSat-1 készítőit. Valamint írunk, fotózunk, rajzolunk mindenről, ami eszünkbe jut, és úgy gondoljuk, hogy a célközönségünk is szórakoztatónak tartja.

Jelentkezéshez küldjetek e-mailt az impulzus@impulzus.com címre – vagy ha ezt személytelennek érzitek, akkor egyből a főszerkesztőnek is írhattok, úgyis szeret levelezni (impulzus@impulzus.com) – illetve szeretettel várunk magunk közé személyesen is. Jókedvű gyűléseinket minden hétfőn este héttől tartjuk, dedikáltan tagtoborzó gyűléseink pedig az őszi és a tavaszi félév elején szoktak lenni – de idén elfelejtettük, ezért.

Tagtoborzó

Október 27. (szerda) 18:00 IB144 Október 28. (csütörtök) 18:15 SCH819 (Impulzus szerkesztőség)

Ötven év a blende körül Ötven évvel ezelőtt sok fontos dolog történt a világban. 1960at írtunk, Togó független köztársaság lett, a világban pedig bevezették az SI rendszert. De igazából ez most történetünk szempontjából talán nem is olyan lényeges. Ötven évvel ezelőtt találkozott néhány fotózást kedvelő villanykaros fiatal. Úgy döntöttek, hogy ha már mindannyian szeretnek fotózni, tegyék mindezt társaságban, tanuljanak egymástól. Nem mellesleg megalapították a SPOT-ot, a Villanykar egyik legrégebb óta működő körét. Igaz, ők ezt akkor még nem tudhatták. Csak fényt mértek, komponáltak, exponáltak. Jöttek új emberek, akik azt látták, hogy ez jó, és próbálták ellesni a régiektől a fotózás rejtelmeit. Így telt el szép lassan kereken ötven év.

Most 2010-et írunk, és van néhány fotózást kedvelő villanykaros fiatal. Fényt mérnek, komponálnak, exponálnak. Ismerős, ugye? A világ persze közben változott egy kicsit, és ötven év egy technikai művészet történetében is hosszú idő. Az analóg gépeinket is digitálisra cseréltük ez idő alatt (persze van köztünk, aki még most is szívesebben fotóz igazi filmre).

Hogy mit is csinálunk pontosan? Egyrészt találkozhatsz velünk a legtöbb villanykari rendezvényen.

Igyekszünk mindent megörökíteni az utókornak, ha jártál az elmúlt pár év kari eseményein, jó esél�lyel megtalálhatod magad az archívumunk egy-egy képén.

Egy-egy gólyatábor, Qpa során akár többezer expó is készül, melyekből 24 órás határidővel válogatjuk ki és töltjük fel a weboldalunkra (spot.sch.bme.hu) a legjobbakat.

Másrészt, a „kötelező” fotózásokon túl, egy kicsit művészlelkek is vagyunk.

Szeretünk alkotni a rendezvényfotók mellett is. Ezeket az alkotásainkat a hétfő esti gyűléseink végén szoktuk megmutatni egymásnak. Ilyenkor van idő egy kicsit beszélgetni, kritizálni egymás munkáit, így tanulhatunk, ötleteket meríthetünk egymástól. Néha persze egy-egy nagyobb rendezvény, műteremfelújítás idején kissé hosszabbra nyúlnak a gyűléseink, de igyekszünk rendszeresen időt szakítani egymás képeire. December óta egy saját versenyünk is van, név szerint a Kép-Fény.

Itt minden héten van egy feladványunk, melynek mását kell elkészíteniük a résztvevőknek a következő hét folyamán, figyelve a megvalósítás technikai részleteire is.

Van egy műtermünk, amiben hatalmas hely áll rendelkezésünkre kreatív képek készítésére (a kollégium felújításával egyidőben szerencsére megnőtt a rendelkezésünkre álló hely mérete). A műterem egyik végében helyezkedik el egy háttértartó, amin különböző színű hátterek függnek. Ez elé állítjuk be aktuális modellünket, aki lehet akár egy bájos leányzó vagy a kedvenc üveg borunk, de igazából bármi, ami alapján elindulhat a képalkotás játéka. A modellt különféle vakukkal és lámpákkal világítjuk be. A terem ablakait kettős sötét függöny fedi annak érdekében, hogy a ne szűrődjön be kívülről fény, ami elronthatná a felépített világítást.

A függönyünk jól működik, így a lekapcsolt lámpájú műteremnél talán csak egy sötétebb helység van a Schönherzben, a

10

laborhelyiségünk, avagy ismertebb nevén a sötétkamra. Itt zajlik az analóg labormunka. A kör még a legújabb digitális időkben is mindig fontosnak tekintette azt, hogy ápolja a hagyományokat, tagjainak lehetősége nyíljon megismerni a hagyományos fekete-fehér laborálás varázslatos világát. Mert azt az élményt, „amikor az ember saját maga exponált és előhívott filmtekercsének első kockája a vörös lámpa fényénél szépen lassan előtűnik a hívótálban úszó papírról”, még leírni is hosszú, de látni bizony feledhetetlen.

De nem csak a helyiségeink és a Ház négy fala között vadászunk képekre és élményekre, szoktunk néha kirándulni is. Nem vetjük meg a sört, de kirándulásaink általában Magyarország valamely borvidéke felé irányulnak, ahol a helyi borok megismerésén túl mindig fordítunk egy kis időt a hely képi megörökítésére is.

Ilyenkor mennek a spotosok az utcán, csak fényt mérnek, komponálnak, exponálnak. Néha jönnek új emberek, akik azt látják, hogy ez jó dolog, és próbálják ellesni a régiektől a fotózás rejtelmeit. Így telt el szép lassan ez az ötven év.

Bodó Zsófia SPOT fotókör

Elhatároztam, albérletbe költözöm Tanévkezdés, előző albérlet, kollégium megunása, önállóság. Bármi is legyen az indok, ha (másik) albérletbe szeretnénk költözni, akkor igen sok tényezőt kell figyelembe vennünk, körültekintően kell eljárnunk, hogy felelősségteljes döntést hozhassunk. Mivel a lakáskeresés szezonja a nyár második fele, illetve az ősz eleje, ezért most kívánunk néhány hasznos tanácsot adni hű olvasóinknak.

Tegyük fel, hogy kiválasztottuk a szimpatikus városrészt, környéket, ahonnan könnyedén megközelíthető az egyetem, a havi nagybevásárláshoz megfelelő „bolt”, és még talán a barátnak/barátnőnek is megfelelő, mi több, éjszakai busszal is maximum két átszállással megközelíthető. Aztán belőjjük az árkategóriát is, és máris lecsökkentettük a szóba jöhető lakások számát kb. kétszázra. Jön a véget nem érő telefonálgatás, e-mailezés és időpont-egyeztetés a tulajjal, esetleg az ingatlanközvetítővel.

Megtekintés Itt és ekkor kell meggyőződnünk róla, hogy nem fog két hónapon belül a fejünkre szakadni a plafon, nem gyulladnak ki a vezetékek a falban. Egyszeri alkalom, pótlási lehetőség nélkül. (Ha vettél már át szobát a Schönherzben, akkor tudod, hogy minden négyzetcentimétert alaposan át kell vizsgálni, hogy biztonsággal felelősséget vállalhass, és ne kelljen később a Neptunban „falfestés” tételt fizetned. Itt ez halmozottan igaz, ugyanis épp arra készülsz, hogy egy többmilliós lakást „kérsz kölcsönt” alkalomadtán néhány éves használatra.) Amire és amit figyelnünk kell egy ilyen szituációban – a teljesség igénye nélkül: • Érdemes kulturált öltözetben megjelenni, szimpatikus értelmiségi benyomását kelteni.

• Lehetőség szerint vigyük magunkkal a hirdetés szövegét, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy amit írtak, az mennyire felel meg a valóságnak, éljünk a „hiszem, ha látom” szemlélettel.

• Nézzünk meg mindent a pincétől a padlásig – általában nem értik a „lakásmutogatók”, hogy miért szeretnénk, ezért készséggel segítenek.

• Földszinti lakások esetében a vízvezetékeket a pincében, a padló alatt vezetik a könnyebb alakíthatóság jegyében, így lehetőségünk nyílik azok állapotának felmérésére.

• A padlás vizslatása pedig a felső emeleten lévő lakások esetében igazán érdekes. Kereshetünk beázásra utaló nyomokat: esőgyűjtő lábosok, vizes padló, átázott tetőlécek, gyanús fóliadarabok a földre terítve.

• Vizsgáljuk meg a padlót, hajtassuk fel a szőnyeget mindenhol, nehogy rossz parkettát, betont vagy egyéb, nem várt dolgot rejtsen! A „strapabíró hajópadló” is elöregszik, nem mindegy, hogy tavaly rakták le vagy hatvan évvel ezelőtt.

• Minden nyílászárót próbáljunk ki, nézzük meg közelről!

• A falban futó vezetékek állapotáról a konnektorok és kapcsolók környékén tudunk tájékozódni. Ha alumíniumvezetékeket látunk mindenhol, kételkedjünk abban, hogy a múlt hónapban/évben/évtizedben cserélték ki újra!

• Ha a fal egy részén látványosan új tapéta vagy festés látszik, kérdezzünk rá! A felújítást általában nem 2-3 m2-en végzik el. Beázást vagy egyéb dolgot rejthet.

• A konyhában, fürdőben kopogtassuk a csempéket szúrópróbaszerűen!

• Tisztázzuk, hogy milyen felszerelés, bútor maradna a lakásban!

• Esetleg beszélhetünk a közös képviselővel, leendő szomszédainkkal is.

• Tájékozódjunk a környékről úgy, hogy néhány utcányi körben sétálgatunk!

Milyen boltok vannak a környéken, vannak-e térfigyelő kamerák stb.?

• Hogy biztosan tiszta lappal induljunk, természetesen először meg kell bizonyosodnunk róla, hogy semelyik szolgáltatónál nincs olyan tartozása a tulajnak, amit a későbbiekben a mi nyakunkba varrhat. Sajnos ezt nekünk személyesen kell megtennünk, esetenként a kiadóval karöltve. (Ha lakást vásárlunk, akkor egy „minden számlát kiegyenlített” értelmű lappal együtt írhatjuk alá a szerződést 2008 eleje óta. Bérlés esetén nincs ilyen szerencsénk.)

XXXVII./7.

Beköltözés Megint ugrunk kicsit az időben, feltesszük, hogy a lakás kulcsa a kezünkben van, cuccaink dobozokba rendezve, már az előszobában, már csak birtokba kellene venni az ominózus néhányszor tíz négyzetmétert. Valószínűleg már előttünk is lakott volt az ingatlan, ami az esetek nagyobb részében azt is jelenti, hogy valamennyire felszerelt, de mi a helyzet, ha mégsem? Mi mindent kell beszereznünk, ha csaknem üres a lakás? (A bútorok többségére most nem térünk ki, ez általában alapfelszereltség.) Haladjunk sorban!

A konyhában mindenképpen szükségünk lesz – ha alapvetően önállósodni szeretnénk – mikrohullámú sütőre, kávéfőzőre, teafőzőre, hűtőre, esetleg valamilyen főzésre alkalmas eszközre (pl. rezsóra), különböző méretű edényekre, poharakra, evőeszközökre és várhatóan nem Herendi, de étkészletre. A fürdőbe – megint csak a felnőtté válás jegyében – érdemes beszerezni egy mosógépet. (Elég jó, használt, kishazánkban gyártott, de már automatának számító gépeket lehet szerezni olcsón. Lehet, hogy betonnal van kiöntve az alja a stabilitás jegyében, és centrifugázás közben komoly károkat tud okozni a fürdő berendezésében, de egynél többször nem érdemes kifordítani a qpás pólót sem, mondván, hogy az még tiszta.) Valamint ekkor rögtön eszünkbe jut, hogy a ruháinkat valahol szárítani, és valamin vasalni is kell. Értsd: szárító, vasaló és vasalódeszka is kell. Ha pedig már ennyire háziasak leszünk, hogy főzünk, mosunk, akkor bizony takarítani is kell, kerítsünk hát egy porszívót is.

A szobába is szereznünk kell néhány dolgot. Érdemes végiggondolni, hogy mi mindent és milyen körülmények közt szeretnénk majd itt csinálni. Tanulni, dolgozni, kikapcsolódni és aludni is. Az első dolgokhoz elengedhetetlen egy íróasztal, lámpával, kényelmes székkel. A kikapcsolódást – természetétől függően – végezhetjük TV-vel, rádióval, esetleg olvasással. Ezek kellékeit pedig bármelyik elektronikai szaküzletben beszerezhetjük. Ha pedig álomra hajtanánk fejünket, és olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy nincs ágy a lakásban, akkor két lehetőségünk van. Az olcsóbbik az, hogy vagy egy egyszerű matracot veszünk (a biztonság kedvéért kétszemélyeset, ugye) vagy egy futont.

Ha több pénzünk van, akkor pedig tárt karokkal és kimeríthetetlen árukínálattal várnak ránk a megfelelő bútorszaküzletek.

Piszkos anyagiak és a szerződés Fontos megemlítenünk, hogy szerződéskötéskor/beköltözéskor számításba kell vennünk azt is, hogy a lakástulajdonosok kauciót is kérnek.

Ez egyfajta biztosíték számukra, és általában a havi bérleti díj duplája, amit kiköltözéskor visszakapsz, ha rendben hagyod a helyet (lásd korábbi, neptunos példa). Ezen felül, minden hónapban számolnunk kell a következő tételekkel: bérleti díj, közös költség, víz-, gáz- és villanyszámla, csatorna-, takarítási és szemétdíj és természetesen az internet szolgáltatás díja.

(Van ahol ezek közül néhányat magában foglal a közös költség.)

A szerződés beszerzésére is több lehetőségünk van. Ha valamilyen ingatlanközvetítő irodán keresztül szereztük az albérletet, akkor ők ragaszkodni fognak a sajátjukhoz. Amennyiben van lehetőségünk, ös�szeállíthatunk egyet mi magunk is a netről levadászott sablonok alapján, illetve bármelyik nyomtatványboltban is hozzájuthatunk ilyesmihez. Általában nem kell jogi végzettség ezek értelmezéséhez, nem annyira elvadultak, úgyhogy szánjunk rá elég időt, hogy alaposan áttanulmányozzuk, képbe legyünk olyan apróságokkal mint a kaució, a felmondási idő és a bérleti díj emelésének feltételei. És már el is kezdődött az élet, akarom mondani AZ ÉLET. Olyan ez, mint, amit otthon menedzsel anyu, csak kicsiben. A mindennapi betevőn túl mostantól szerepelnek a költségvetésünkben a számlák is, az önállóság és a fenemód nagy szabadság megtestesüléseként. Bevásárláskor szokásos listánk kiegészül olyan dolgokkal mint mosópor, öblítő, mosogatószivacs, ablaktisztító és egy csomag eledel kedvenc degunknak.

Szóval plüssmacit a dobozba, pénztárcát nagyra nyitni, és máris költözhetünk albérletbe, jól!

Rabbit

11

Kalandozások a kvantumvi l ágban (2.rész) „Tegnap még összefonódtam, mára megmértek” Már régóta töprengenek azon a mérnökök, hogy milyen lesz a következő típusú számítógép. A kvantuminformatika ígéretes világában nanoméretűek a bitek, létezik a teleportáció, lehallgathatatlan a kommunikáció és a másodperc törtrésze alatt törhető az RSA titkosítás. Folytatjuk kalandozásunkat e különös vidéken.

A cikk első részében (Impulzus, XXXVII./6. szám, 11. oldal) a kvantuminformatika alapkérdéseit jártuk körül. Megismerkedtünk a kvantummechanika úttörőivel, a Moore-törvénnyel, a válasszal, amelyet a kvantummechanikán alapuló informatika mond, a kvantumbittel és a legfontosabb matematikai alapelvekkel, valamint kitértünk a hazai helyzetre is. A mostani részben különböző kvantumáramkörökkel ismerkedünk meg. Megnézzük a kvantum teleportációt, megcsodáljuk a kvantum alapú adatbáziskeresést, a másodperc tört része alatt feltörjük az RSA-t, és (elvileg) lehallgathatatlan módon osztunk meg kulcsokat.

Mindez pusztán informatikai úton nem lenne megvalósítható, nem véletlen, hogy a kvantum alapú informatika egy interdiszciplináris (tudományok közötti) tudományterület. A fizikusok azon (is) dolgoznak, hogy minél jobb kvantum számítógépeket tudjunk építeni (és minél előbb). A matematikusok segítséget nyújtanak abban, hogy le tudjuk írni a kvantum alapú kommunikáció világát. A villamosmérnökök és informatikusok pedig a különböző algoritmusok oldaláról közelítik meg a kérdéskört. Ez elég sokoldalú szemlélet, nem véletlen, hogy egy mérnök által készített szakcikk egészen más jelöléseket használ ugyanarra a dologra, mint amelyeket egy matematikus által készített cikkben találhatunk, s a fizikusok is egy kicsit eltérő módon közelítik meg a témakört. Áramkörökből számítógép A kvantuminformatikában – a hagyományos informatikához hasonlóan – különböző kapukkal dolgozunk, ezeket kvantumkapuknak nevezzük. Miért jó mindez számunkra?

Mert különböző elemi kvantumkapukból képesek vagyunk nagy és bonyolult kvantumáramköröket felépíteni. A kvantuminformatika posztulátumainál [az előző számban

– a szerk.] láthattuk, hogy a negyedik posztulátum az összetett rendszerek leírásáról szól. Ennek segítségével matematikailag le tudjuk írni a kvantumáramkörök működését, és a gyakorlatban is működő áramköröket tudunk készíteni.

A kvantumkapuk felhasználásával ki tudjuk használni a kvantumpárhuzamosságnak nevezett jelenségnek, amikor is egyszerre hajtjuk végre a számolást az összes lehetséges számkombináción. A Hálózatok és rendszerek kedvelőinek elárulom, hogy a kvantumvilágban is el tudjuk végezni a Fourier-transzformációt, és természetesen az inverz kvantum Fourier-transzformációt is definiálni tudjuk. A kódelmélet iránt érdeklődők a kvantum csatornakódolásban mélyedhetnek el (hogyan vigyünk redundanciát egy rendszerbe, ha a másolás nem lehetséges), az információelmélet szerelmesei pedig a kvantum alapú információelméletet tanulmányozhatják (bizony, az entrópiát kvantum operátorokkal is tudjuk definiálni).

A kvantum alapú algoritmusok általános felépítése a következő. A rendszer valamilyen kezdeti állapotban van (ez általában csupa nullával írható le). A rendszer kvantum bitjein különböző unitér transzformációkat hajtunk végre, majd a rendszer állapotát megmérjük (emlékeztető: ez a kapu a kvantum világ és a klasszikus világ között), a mérés eredménye az algoritmus kimenete. A kvantum algoritmus „futási ideje” arányos az áramkörben lévő elemi kapuk számával.

Itt egy bit, ott meg egy másik A Star Trek sorozatokban alkalmazott teleportáció nem csak a fantasztikus filmek világában létezik, hanem a kvantumvilágban is. Igaz még távol vagyunk attól, hogy Kirk kapitányt felsugározzuk az Enterprise fedélzetére, de kvantumi méretekben már

Kvantuminformatika és űrtávközlés A műholdas kommunikáció során hatalmas információigény lép fel, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan tudnánk használni a kvantumalgoritmusokat ezekben a kommunikációs folyamatokban. Az optikai kábelen megvalósított alkalmazásoktól eltérően ezekben az esetekben egy szabadtéri csatornára van szükség, amelyen keresztül áramlanak az adatok. Ezt a szabadtéri kvantumcsatornát (az angol szakirodalomban Free-space Quantum Channel) számos fizikai tényező befolyásolja. Habár az algoritmusok elméletben léteznek, és gyakorlati alkalmazásukra is van példa, a szabadtéri megvalósításuk még kísérleti cipőben jár.

Az első szabadtéri kulcsszétosztással 1991-ben találkozhattunk.

Ekkor sikerült ezt először egy 30 cm-es szakaszon megvalósítani. A

12

tudunk teleportálni. A cikk előző részében említett összefonódás jelenségét kihasználva képesek vagyunk arra, hogy információt jutassunk el egyik pontból a másikra anélkül, hogy a tényleges információ klasszikus csatornán áthaladt volna. Elvileg ez a kommunikáció a fénynél gyorsabb úton történhetne, de csak elvileg, ugyanis a valóságban az algoritmus működéséhez szükségünk van klasszikus csatornán (azaz fénysebességgel terjedő) információra.

Egy másik érdekes algoritmus a szupersűrűségű tömörítéshez kapcsolódik, ebben egy kvantumbit segítségével viszünk át két klasszikus bitet a csatornán.

Adatbázisban keresni jó Az adatbázisokban való keresés elég kemény dió, a rendezetlen adatbázisokban való keresés pedig még nehezebb feladat.

Ha egy rendezetlen adatbázisban szeretnénk megkeresni egy rekordot, akkor a rekord megtalálásához szükséges lépésszám arányos az adatbázis méretével. A kvantumvilágban egy kicsivel jobb hatásfokkal végezhetjük el ezt a keresést, a Groveralgoritmus lépésszáma az adatbázis elemszámának a négyzetgyökével arányos. Ez azért jelentős különbség! Maga az algoritmus működése egyszerű: az adatbázisban lévő elemek indexei között kutakodunk, és úgy változtatjuk az indexeknek megfelelő kvantumbitek valószínűségi amplitúdóját, hogy a keresett elemre mutató értéket mérjük a legnagyobb valószínűséggel. Mindez azt jelenti, hogy egy nagyot belerúgunk a keresőgépünkbe, amely erre azonnal kiadja a helyes eredményt.

Mindezt nem csak az informatikai adatbázisokban való keresésre használhatjuk, a távközlés területén is sok potenciális alkalmazási területe lehet, gondoljunk csak az útvonalválasztásra vagy a jelfeldolgozásra.

következő években folyamatos fejlődést figyelhettünk meg, elérték a 250 méteres távolságot laboratóriumon belül, majd a 90 méteres távot laboratóriumon kívül. 1998-ban a Los Alamos National Laboratory 950 méteres távolsággal végzett sikeres kísérletet. 2004 januárban ugyanezen laboratórium már 9,81 km-es távolságban végzett sikeres kísérletről számolt be a New Journal of Science folyóiratban. 2006 végére 144 km-es távolság megtételéről számoltak be európai kutatók, jelenleg pedig azon (is) dolgoznak, hogy a Nemzetközi Űrállomással tudjanak a Földről kvantum alapú kommunikációs kapcsolatot létesíteni.

A kvantuminformatika és az űrtávközlés kapcsolatának vizsgálatával, valamint redundanciamentes kvantumcsatorna elméleti leírásával hazánkban a BME Híradástechnikai Tanszékén foglalkoznak.

XXXVII./7.

A Grover-algoritmus működését nem csak elméletileg bizonyították be, hanem laboratóriumi körülmények között kísérlettel is igazolták.

Hogyan törjünk RSA-t?

A Rivest, Shamir és Adleman által 1978ban publikált RSA algoritmus biztonsága az NP-nehéz problémakörön alapul, vagyis azon, hogy jelen pillanatban nem tudunk olyan algoritmust készíteni, amely hatékonyan határozná meg egy nagy szám prímtényezős felbontását. Természetesen vannak klasszikus módszerek, amelyek az egyszerű „próbáljunk végig minden lehetséges számot” megoldásnál jobb eredményt adnak, de a kvantum algoritmusokkal ezeknél jelentősen gyorsabban tudjuk elvégezni a törést. A kvantuminformatikán alapuló Shor-algoritmus segítségével egyrészt akár egy másodperc alatt is feltörhetünk egy RSA-kulcsot, másrészt az algoritmus annyira hatékony, hogy nincs értelme a kulcshosszat növelni, mert a biztonság érdemben nem nő. De nem kell most azonnal lemondani a bankkártyás fizetésekről és más, RSA által titkosított kommunikációs kapcsolatokról, ugyanis a kvantumszámítógép fizikai megvalósítása még gyerekcipőben jár. Míg papíron (azaz elméletben) nagyon könnyen tudunk kvantum módon számokat prímtényezős alakra bontani (azaz faktorizálni),

addig a gyakorlati megvalósításban annak is örülünk, ha olyan kémcsőben lévő kvantumszámítógépet tudunk alkotni, amely a 15-öt felbontja prímtényezőire. Ennél pedig még egy ötödikes is okosabb.

Titkosítás és kulcsszétosztás A kvantumtitkosítást az 1980-as évek közepén mutatták be, a különböző megosztott, titkos, véletlenszerű bitek – kriptográfiai kulcsok – előállításának új módszereként. A kvantumkriptográfia varázsa, hogy biztonsága a természet törvényeiben rejlik, szemben a jelenlegi egyéb módszerekkel, amelyek biztonságát a számításelmélet problémái adják. A kvantumkriptográfia megjelenése óta számos csoport demonstrálta a kvantum kommunikációt és a kvantum kulcsszétosztást több kilométeres távolságokon át, optikai kábelen keresztül.

A Bennet-Brassard 1984 (BB84) protokoll az első kvantumfizikai elven működő kriptográfiai protokoll. Azt biztosítja, hogy a két kommunikáló fél – Alice (a küldő) és Bob (a fogadó) – létrehozzon egy véletlen bitsorozatot, amelyet csak ketten ismernek. Ez a kulcsszétosztás problémája, amelyre sok klasszikus megoldást ismerünk. A BB84 protokoll azonban a kulcsok egyeztetésén kívül még azt is biztosítja, hogy a csatornán gonosz szándékkal hallgatózó Eve-t Alice és Bob lefülelhesse. Ezt a protokollt 1984-ben fejlesztette

ki Charles Bennet és Gilles Brassard, a protokoll biztonsága Heisenberg határozatlansági relációján alapul. A protokoll egy továbbfejlesztett változata a B92 nevű protokoll, amelyet Bennet fejlesztett ki 1992-ben. Mindenesetre ezen kriptográfiai protokollok az egyik első olyan kvantuminformatikai megoldások, amelynek működő példányai már kereskedelemben is kaphatóak, többek között az id Quantique, a MagiQ és a Quintessence Labs nevű cégek árulják dobozra kész megoldásaikat. A protokoll egy érdekessége, hogy 2008-ban az egyik svájci népszavazáson is kipróbálták, sikeresen. A jelek szerint érdemes ezen cégek részvényeibe fektetni.

A fentiekben igen vázlatosan jártuk körül a kvantumvilág néhány fontos kérdését.

Maradt még megválaszolatlan kérdésed?

Küldd el a szerkesztőségnek az impulzus@ impulzus.com címre, vagy tedd fel ősszel a Kvantum-informatika és kommunikáció (BMEVIHI9353) címmel futó választható tárgy valamelyik óráján.

Bacsárdi László Megjegyzés A cikk elkészítésében Imre Sándor professzor nyújtott szakmai segítséget, valamint többek között az alábbi szakirodalomra támaszkodtam: 1. S. Imre, B. Ferenc, ‘Quantum Computing and Communications: An Engineering Approach’, (Wiley, 2005) 2. L. Bacsardi, L. Gyongyosi, S. Imre, ’ Solutions for Redundancy-Free Error Correction in Quantum Channel’ (LNICST, Vol.36., 2010)

13

HTEInternetTávközlési klub RESTART: Újratervezés…

Az Internet az információs társadalom kritikus infrastruktúrájává vált – ezt egy szemléletes példával úgy lehet jellemezni, hogy a működésében beállt hiba esetén az ember rövid időn belül bekopogtat szomszédaihoz azt kérdezve, náluk is előállt-e a probléma. A Távközlési Klub márciusi alkalmán az Internet fejlődésében fokozatosan bekövetkező fordulópont, a „jövő internete” volt a téma, ami az alkalmazások és a tartalom, a funkcionalitás és a társadalomban elfoglalt szerep átalakulása mellett architektúrális kérdéseket is erőteljesen érint.

A klubestet a házigazda, Dr. Szabó Róbert rövid bevezető előadása nyitotta meg. A BME Távközlési- és Médiainformatikai Tanszékének tanszékvezető-helyettese elmondta, az utóbbi években az OSImodellben szemlélve mind a fizikai, mind az alkalmazási oldalról sokat fejlődött az internet. A korábban megalkotott rendszer talán legfőbb érdeme, hogy kellő nyitottságot biztosított új alkalmazások megjelenéséhez úgy, hogy az alsóbb rétegeknek nem érvényesült különösebb korlátozó hatása.

Ebben igen jelentős szerepet vállalt a „homokóra” legvékonyabb pontjaként szemléltethető Internet Protokoll, ami lényegében bármely fizikai adatátviteli technológia fölött tetszőleges alkalmazás futtatását teszi lehetővé, tudhattuk meg Szabó Róberttől.

Számos kérdés merül fel annak kapcsán, merre mutat a jövő, miként lehet elképzelni, és milyen kihívásoknak kell megfelelnie a jövő internetének. Erre egy hosszabbra nyúló konferencián sem feltétlenül lehetne választ találni, a Távközlési Klub arra igyekezett rábírni az előadókat, hogy egyedi és érdekes irányokból világítsanak rá erre a témakörre.

A meghívott vendégelőadók közül elsőként Sipos Melinda, a Kitchen Budapest programigazgatója tartotta meg előadását.

A Magyar Telekom innovációs parkjaként ismert „KIBU” nagyságrendileg húszfős tagságában a művésztől a jogtudományok képviselőin át a mikrobiológusig mindenféle irányultságú ember megfordul. Az előadás során a tartalomszolgáltatás és alkalmazásfejlesztés oldaláról ismerkedhettünk meg néhány projektjükkel, azt keresve,

14

hogy hol vannak a korlátai jelen korunk Internetének. A röviden ismeretett projektek, mint például a videók színhangulatát alacsony felbontásban visszaadni képes „fénylugas”, vagy a motorok segítségével szabadon mozgatható és így a felhasználót üdvözölni képes rugós lámpák („MIlamp”) mind azt illusztrálták, hogy a jelenlegi Internetes infrastruktúra, mint közmű, végtelen lehetőségeket rejt. Ugyanakkor az alkalmazásfejlesztőknek ismerniük kell ezen hálózat korlátait, hogy a felhasználók számára élvezhető alkalmazásokat nyújtsanak. Az előadásban más kutatócsoportok munkájába is betekintést nyerhettünk: az „in the air” projekt a városok levegőjének szennyezettségi adatait háromdimenziós, bebarangolható módon képes megjeleníteni, a „pachube” pedig a világ minden részéről rendelkezésre bocsátott különféle szenzor adatok gyűjtőhelye. Az előadás jól példázta, mennyi érdekes, hasznos és újszerű alkalmazást lehet már a mostani internet segítségével is megvalósítani.

A szót ezután Dr. Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének docense vette át, aki szoftverfejlesztőként tevékenykedik.

Lendületes és szemléletes előadásában rávilágított: anélkül, hogy tudnánk róla, már most is a jövő internetét használjuk. A napjainkban felmerülő kulcsszavak közül sokat egyesít egy tanszéki projekt. Ebben már 2006-ban lehetséges volt egy GPS képes mobiltelefont, egy JAVA alkalmazást és természetesen internetelérést alapul véve földrajzi pozícióhoz kapcsoltan helyben készített fényképeket és hozzájuk kapcsolt élményeket feltölteni. Szintén egyre többször lehet hallani az „internet of things” szemléletről, ám például ahhoz, hogy egy fontos feladatot ellátó komplexum valamely kapcsolójának állapotát az illetékesek bárhol és bármikor lekérdezhessék, komoly globális azonosítási és biztonsági kérdéseket kell megoldani.

Emellett a mobil eszközök korlátos telepélettartama miatt a jövő internetének szempontjából kulcsfontosságúak még az energiahatékonyság terén végzett kutatások is.

Ez nemcsak az energetika területét érintheti,

hiszen újszerű alkalmazások (közeli hálózatot is kihasználó kooperatív fájlcserélők) révén szoftveres oldalról is megközelíthető problémáról van szó. Az újonnan kifejlesztett szoftverek döntő többsége hálózati erőforrásokat használ működése során, és ahogyan újabb és újabb teret hódítanak az emberek közti kapcsolattartást elősegítő alkalmazások, egyre nagyobb feladat hárul az ehhez szükséges infrastruktúrát biztosító telekommunikációs szakemberekre.

Az estet Németh Vilmosnak, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetőjének előadása zárta. Az Európai Unió 2008 márciusában, Bledben megfogalmazott nyilatkozatában célul tűzte ki, hogy a jövő internetének kutatási-fejlesztési projektjeiben az EU-nak első helyet kell elfoglalnia, hiszen ez a gazdasági növekedés záloga. Az ezen témakörrel kapcsolatos témákat az évente kétszer ös�szeülő, 4-500 főt tömörítő Future Internet Assembly keretein belül veszik górcső alá.

A téma aktualitását és fontosságát jól példázza, hogy az EU által K+F témakörben kiírt négy PPP projekt közül az egyik a jövő internettel foglalkozik, céljaként kitűzve azt, hogy az infokommunikációs területen elért eredményekre minél hamarabb alkalmazásokat illesszenek. Zárszóként hangsúlyozta: ahhoz, hogy hazánk ne szalasszon el fontos gazdasági lehetőségeket, a magyar kutatóknak is be kell csatlakozni ebbe a folyamatba. Ennek elősegítéseképpen egy magyar Future Internet kezdeményezés keretein belül kell a magyar kutatásokat összefogni, hogy azok nagyobb hangsúllyal szerepelhessenek EU-s projektekben.

Csatári Bálint Kapcsolódó hivatkozások: http://kitchenbudapest.hu/, http://www.future-internet.eu/

XXXVII./7.

A közvilágítás energetikája, LED Lipótvárosban Március 25-én az Energetikai Szakkollégium szervezésében a közvilágításról és a LED-es megoldásokról tartott előadást Pelle Ervin és Esztergomi Ferenc.

Pelle Ervin az előadását három fő részre osztotta. A rövid történelmi bevezetőből kiderült, hogy már a XVI. századi Párizsban is volt közvilágítás, Magyarországon pedig már 1777-ben meggyújtották az első köztéri világítótestet. Az előadó elsőként a makro szempontokat, Magyarország közvilágításának helyzetét vette górcső alá. Érdekes és egyben fontos adat, hogy az ország 30.000 közvilágítási körzetében összesen körülbelül 1.150.000 lámpa van, amelyek egy évben átlagosan 4.000 órán át égnek – pontosabban világítanak. (Utoljára az izzólámpák égtek, de ma már olyanokat nem használnak közvilágításra.) Magyarországnak a jelenlegi közvilágítás évente kb. 17,3 milliárd forintjába kerül, amiből különböző módszerekkel nem keveset lehetne lefaragni.

A közvilágítás jogi háttere igen bonyolult, nagyon sok lépés szükséges ahhoz, hogy fény legyen éjjel egy település utcáin. A közvilágítás biztosítása szinte mindig, mindenhol az egyes önkormányzatok felelőssége.

A kezdeti döntéshozataltól a finanszírozáson keresztül a megvalósult éjszakai világosságig, amit aztán még karban is kell tartani.

Ez nem azt jelenti, hogy önkormányzati munkások mennek éjjel izzót cserélni, az ő feladatuk a telepítés és üzemeltetés megszervezése. Ezt megnehezíti, hogy a saját érdekeik mellett még több másik fél (villamos hálózat, gyártók, karbantartók) érdekeit is figyelembe kell venni. Ezért egyáltalán nem mindegy, milyen döntési modell alapján jár el az adott önkormányzat, mivel megfelelő esetben már a szerződéseknél 15-20%-ot spórolhat a végösszegen. Mindenesetre úgy lehet számolni, hogy a mai világítóberendezések várható üzemideje kb. 20.000 óra, tehát az előbb említett évi 4.000 üzemóra mellett csak 5 év a várható élettartamuk.

Az első előadás második részében konkrét elképzeléseket láthattunk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne csökkenteni az üzemeltetési költségeket. Az önkormányzatok ebből a szempontból önálló gazdálkodási egységek, melyeknek ugyanazt a feladatot – a közvilágítást – egyre csökkenő költségvetési keretből kell megvalósítani, egyre növekvő energiadíjak

mellett. Ha hirtelen minden magyarországi lámpát korszerűsíthetnénk, akkor kb. 50%kal csökkennének a közvilágítási díjak. Ez óriási megtakarítás lenne, de egyben olyan nagy beruházás, amire szintén nincs keret, ráadásul az áramszolgáltatók ellenérdekeltek a kérdésben. Erre a helyzetre az ún.

ESCO (Energy Service Company) finanszírozás jelenthet megoldást. Lényege, hogy az önkormányzat egy ilyen ESCO társasággal mint szolgáltatóval köt szerződést, amely a projektet szinte magára vállalva ezután minden eszközével arra törekszik, hogy leszorítsa a költségeket: kezdetben hitel bevonásával – ami így nem az önkormányzat „számlájára” íródik (ez fontos) – megújítja, energetikailag (és látási komfort szempontjából is) korszerűsíti a közvilágítást, illetve az áramszolgáltatóval való megegyezés tető alá hozása is az ő hatásköre. Ezek után a projekt (az eszközölt megújulásnak köszönhető megtakarításokból) önfinanszírozóvá válik, ami nélkülözhetetlen, mert az ESCO szolgáltatási díja a megtakarítással arányos. A megtakarításból tehát ki lehet fizetni az ESCO-t, illetve a további beruházásokat is lehet finanszírozni.

Persze van ennek a modellnek is hátránya (nagyon sok múlik az ESCO cégen, illetve ő viseli a teljes kockázatot is), és külföldön némileg másképp is csinálják, mint az eddigi magyarországi megvalósulások. A lényeg, hogy van kiút a reménytelennek tűnő helyzetből is, sőt, vannak még további fejlesztési lehetőségek (pl. fényszabályozás, fogyasztásmérés, díszvilágítás, további energiamegtakarítás…).

Előadása harmadik részében Pelle úr a konkrét világítási megoldás kiválasztási szempontjainak komplexitására mutatott rá. Ebből elsősorban két dolog emelhető ki: egyik, hogy jelenleg úgy látszik, minden szempontot figyelembe véve (fényhasznosítás, színvisszaadás, és főleg élettartam, illetve ár) a jövő technológiája a LED lesz. Másik, hogy nagyon sok múlik a korszerű, jól megtervezett optikán is: a fényszennyezés csökkentése (felfelé, a világűrbe felesleges világítani) és az optimális megvilágítás is ezen múlik.

A közönség végül számos példát is láthatott esztétikailag is kiemelkedő megoldásokra.

A közterületek komfortját legalább annyira meghatározza a lámpaoszlop és a lámpatest kinézete, mint a világítás minősége.

Esztergomi Ferenc a Hofeka Kft.-t képviselve, a Lipótvárosban megvalósult beruházáson keresztül mutatta be a legújabb LED-es technológiát, illetve az ezt alkalmazó lámpatesteket, melyeket az előbb említett cég gyárt.

Egy bemutató darab az előadás helyszínén is megtekinthető volt. Itt megfigyelhetők voltak valódi tervezési érdekességek. Szó volt a legkritikusabb alkalmazási szempontokról is, a hőmérséklet-problémáról. Ha ugyanis a hőmérséklet elér egy kritikus szintet (kb. 110120°C), az drasztikusan rontja a nagy fényerejű LED fényhasznosítását és élettartamát.

Ez télen nem jelentkezik, de a tűző nyári napsütésben, amikor üzemen kívül is 60°C-ra melegednek a lámpatestek (és a lámpatestben található tápegység újabb hőforrás), mindenképpen megoldandó kérdés. Az azonban a mérnökök kezére játszik, hogy jellemzően az alacsonyabb hőmérsékletű időszakokra (éjjelre) esik az üzemidő nagy része. A klasszikus hűtőbordás megoldás ilyenfajta kültéri alkalmazás esetén nem használatos, mert éppen a visszájára sül el: az ilyen kialakítás rendkívül hatékony koszgyűjtőként funkcionál, ami rövid idő múlva tartós hőszigetelő réteggé válik pont ott, ahol a hőt le kellene adni.

Szó mi szó, a téma tartogat kihívásokat.

Lipótvárosban a nemrégiben üzembe helyezett 170 közvilágítási lámpa mindössze 17 kW energiát igényel. Fényük a legelterjedtebb nátrium-lámpáéval ellentétben (melyeknek fénye sárgás) fehér. A megfelelően megválasztott optikának köszönhetően az utca megvilágítása közel homogén, fényszennyezés pedig nincs. Az edzett üveg – esetleges törés esetén nagy szilánkok helyett apró darabokra törő – védőlemez azon kívül, hogy biztonsági alapkövetelmény, szintén hozzájárul a megfelelő fényvisszaadáshoz, mivel – bármely műanyaggal ellentétben – gyakorlatilag nem öregszik és antireflexiós rétege tovább növeli a hatékonyságot.

A megvalósult projektről további információkat és képeket a http://www.belvarosujfoutcaja.hu/ webcímen találhatunk. Érdemes egyszer elsétálni ide, körülnézni az V. kerületben, mert az eredmény példaértékű.

Wilson fotók: www.hofeka.hu

15

Just Cause 2 (PC, PS3, X360) Milyen lehet az, amikor egy sandbox játékot trópusi hangulattal bolondítanak meg?

A Just Cause erre a kérdésre keresett választ valamikor a DX9 generáció hajnalán. A svéd Avalanche Studios által fejlesztett játék nem durrant óriásit, mégis kellemes emlékként tekintünk rá, hisz mindent tudott, amit egy szórakoztató és a kornak megfelelően küllemű címnek tudnia kellett.

2010 márciusában hazánkban is megjelent a második epizód, amely minden téren rálicitál az előzményre. Az idő elteltével a kor és a standard is változott, a Just Cause 2 pedig az összes lehetséges szempontból javult és fejlődött.

A játék legnagyobb vonzereje most is az agyatlan (és szó szerint kirobbanó) ámokfutásban keresendő. A JC2 ráadásul rengeteg olyan tereptárgyat és gépjárművet vonultat fel, amely a vidám pusztítást még színesebbé varázsolja. A főhősünk legtöbbet használt kütyüje a csáklya, amelyet gombnyomásra tudunk magasabb kiszögellésekre, falakra, illetőleg más tárgyakra kilőni. Így tudunk meglovagolni egy száguldó gázpalackot, így kapaszkodhatunk fel a minket támadó katonai helikopterre és így siklórepülünk ernyővel a hátunkon egy autó fenekéhez cuppanva.

Az egész a fantáziánkra van bízva. Percek alatt hatalmas távolságokat tehetünk meg a földön egy négykerekű jármű segítségével, a vízen egy sebes motorcsónakkal, de a nagyváros mellett lévő reptérről akár egy utasszállító repülőgépet is elköthetünk.

A sztori küldetései mellett a játék helyszínéül szolgáló fiktív szigetcsoport frakcióinak is teljesíthetünk missziókat, melyek után az adott frakció befolyását növelhetjük a térségben. A bandák és az Államok nézőpontjából az újdonsült elnök és katonai kompániája

az elsődleges ellenség – a történet pedig már jól megszokott amerikai B kategóriás akciófilmeket idézi. Szerencsére azonban a sztori egyszer sem veszi magát komolyabban a kelleténél, így nem kell prüszkölve fújtatnunk a szkriptírókra.

Panau szigetvilága mesebéli látvánnyal vár minket – a játék alatt izzadó Avalanche 2.0 motor rászolgál az elismerésre.

A táj alapkiszerelésben is gyönyörű, a hegységek és az erdők fotorealisztikus látványra gyúrnak, és teszik mindezt úgy, hogy a térérzet egészen valóságosnak hat. A hegyek tetejéről látjuk az alant elterülő utakat és a távoli városokat, éjszaka pedig a mes�szi fények is jól láthatóak bizonyos pontokról. Ezen hatásokhoz jönnek még a csillogó öblök, a gomolygó felhőpamacsok és a hullámzó levegő effektusa. Ilyen részletesen kidolgozott sandbox világgal azt hiszem, még nem sűrűn volt dolgunk. Meglepő módon a játék X360-on is baromi jól fest – jár a kézrázás a különféle portokat összehangoló jóembereknek – arról nem is beszélve, hogy akadozásnak legföljebb a nagyon füstölgős jeleneteknél és robbanásoknál van nyoma.

Az akcióval is minden oké – a fegyvereinkkel bizonyos épületekben, különböző radarállomásokban és tereptárgyakban is kárt tudunk tenni, a pusztítás nyomán pedig káoszpontokat gyűjtünk, ami a történet kibontásához, további küldetések megnyitásához szükséges.

A játék kiváló értékeléseket kapott a neves külföldi szaklapoktól és mi sem óhajtunk visszavenni a dicséretből. A Just Cause második része egy olyan élmény, amit minden, nyitott 3D világokat kedvelő játékosnak ki kell próbálni, már csak a hecc, az ész nélküli ámokfutás és az „igaz ügy” végett is.

mcmacko

Alice In Wonderland (PC,Wii) Mi a jó a mesefilm-adaptációkban? Nos, jogos lehet a kérdés, de mielőtt elkalandoznánk, vegyük végig az Alice-jelenséget. Egyrészről a PC közönség már emlékezetes élményekkel gazdagodott, amikor az American McGee’s Alice berobbant a köztudatba. Másrészről, ha Tim Burton neve felmerül egy projekt körül, legyen akár egy horror-, akár egy mesefilmről szó, akkor túl nagy melléfogásról nem beszélhetünk.

A film – szigorúan szerény személyem szerint – remek lett, timbörtönös látvánnyal, érdekes karakterekkel, és szuper színészekkel. Ennek megfelelően a játékot sem lehetett hangulat szintjén túlságosan elrontani, és szerencsére nem is sikerült az Étranges Libellules gárdájának. Nem ismerős a fejlesztők neve? Emlékeimben az Asterix és Obelix XXL játékok sejlenek fel, amelyek a maguk műfaján belül ügyesen sikerült címeknek számítottak.

Az Alice in Wonderland szintén egy jól összerakott licenszjáték.

Sőt ha lehet ilyet mondani, a megszokott középszerű adaptációktól legalább egy erős szinttel fentebb tanyázik. Ez egyrészt „Odaország” hangulatának köszönhető, amely bár nem olyan elborult és nem olyan kegyetlen, mint az American McGee féle feldolgozásban, azért a szürreális művészeti design, az erős színhatások és a furcsa figurák most is kellő egzotikumot visznek az atmoszférába. A pályák ráadásul nem csak a szokásos menj ide, gyűjtsd össze, gyakd le

16

menetrendet követik, hanem igenis kihasználják a „kicsavart” fantáziavilágban rejlő lehetőségeket. A grafika a Wii-s alapok miatt nem számít túl ütősnek, de ugyanakkor nem mondanám csúnyának sem, kellő felbontásban PC-n is élvezhető. Az irányítás intézményét sajnos nem tudtát tisztességesen áthozni a fehér Nintendo konzolról PC-re. Gamepad nélkül gyakorlatilag nincs is értelme belevágni a játékba, az egeret pedig akár teljes egészében el is felejthetjük.

A program nyomokban követi a film történéseit, és a licensz miatt a figurák hasonlítanak a filmben látható alteregóikra. Gyűjtögetés mellett a harcrendszer sem lett elmismásolva, hiszen spéci képességeket használunk, és fejlődünk is. Mielőtt elfelejteném: a játékban nem Alice a fő karakter, hanem öt segítője. Gyakorlatilag őket irányítjuk majd a sztorimódban, és mindegyik saját speciális mozdulattal (pl. időmanipuláció) segítheti az álomarcú hölgyeményt a küldetésében.

Különleges filmhez különleges játék dukál. Az Alice In Wonderland nem fog mindenki számára tetszeni, de ha egy kicsit is bejött anno a régi Alice játék, érdemes lehet megtekinteni, hátha kicsit színesebb-könnyedebb tálalásban is bejön a téma. Ha otthon Wii is van a monitor vagy a TV mellett, és nem ódzkodsz rajta a Wii Sportson kívül mással is játszani, akkor javaslatunk szerint arra a verzióra csapj le inkább.

mcmacko

XXXVII./7.

Napoleon: Total War (PC) A Total War sorozatra mindig úgy tekintettem, mint valami értékes boresszenciára. A franchise címei már a kezdetektől fogva magukban hordozták azt a nemességet, amelyet egy videojáték kódhalmazába bele tud magyarázni a műkedvelő gamer. Történelemhűség, ismeretterjesztés, gondolkodtató-izzasztó stratégiai játékmenet és látványos csatajelenetek – ezekben igazán erős és meghatározó a széria, a Napoleon pedig tovább viszi az örökséget, amit a Creative Assembly már a kezdetektől fogva építget és gondoz.

A Napoleon nem kiegészítő, hanem egy önálló – azaz standalone – program. Az Empire lélektani folytatásaként természetesen a francia hadúr történelmi csatáin nyargalhatunk végig, harminc frakció (ezekből hat játszható a négy kampány során) közreműködésével. A kötelező grafikai újítások mellett a motor némi fizikai ráncfelvarrást is kapott, melynek köszönhetően a lőszerek ballisztikus pályái részletesebben vannak modellezve, mint az előző jelenésekben. Apró megjegyzés – a játék Steamen keresztül települ (ezen nem lepődünk meg), és a multiplayer módokban is megfelelő választékot nyújt (ez sem újdonság). Ami viszont okos és figyelmes újítás, hogy a kampány gépi ellenfelét gyakorlatilag bármikor válthatja egy emberi játékos, mintegy feldobva a csaták

hangulatát és színvonalát. A mesterséges intelligencia kapott egy kis frissítést az Empire óta. Még így is képes érdekes dolgokat produkálni, de a fejlődés érezhető és értékelendő. A tengeri ütközeteken talán még volna mit javítani – általános elégedettség ide vagy oda, ezek a játék leglaposabb részei.

A száraz információk után pedig következzen egy személyesebb gondolatmenet. Tavaly volt szerencsém Brno mellett az Austerlitzi csata helyszínén tenni egy kirándulást. A helyi kastélymúzeum egyik jellegzetes látványossága a csata mozis vetítése, ahol relatíve primitív renderelt grafikával mutatták be az ütközet főbb mozzanatait. Most ülök a PC előtt, és valós időben, saját magam irányítom Napoleon seregeit. A stratéga én vagyok, az embereim sorsa felett én döntök. A látvány magába szippant, szinte érzem a puskapor szagát a levegőben. Ha ezt a jelenetet megmutathattam volna azoknak, akikkel együtt néztük a múzeum műsorát, azt hiszem sok állat sikerült volna a földhöz verni.

Szeretjük a Total War szériát, és a relatív szárazsága ellenére a Napoleon is képes megdöbbentő élményekkel gazdagítani a tábornoki ruhában egeret markolászó játékosokat. A Total War nem lépett nagyot előre, de a kis fejlődés, a szokásos színvonal és a remekbeszabott korszakválasztás újra a stratégák polcára helyezheti a Creative Assembly legújabb nemes fejlesztését.

mcmacko

Resonance of Fate (X360, PS3) Még fel sem ocsúdtunk a Final Fantasy XIII által nyújtott mesés élményekből (lásd legutóbbi számunkat), máris itt a következő aspiráns a generáció legemlékezetesebb japán RPG címére. A Resonance of Fate a TriAce műhelyéből bújt elő, és meglepő módon nem a Square-Enix kiadónál, hanem a SEGAnál landolt. A Tri-Ace mindig igyekezett kicsit másképp hozzáállni a mindenkori kívánalmaknak. Jó példa erre a Star Ocean széria, de a Resonance of Fate-re sem lehet rásütni, hogy a trendeket, vagy picit erősebb kifejezéssel a divatot követné. Sőt, néhány megoldása teljesen elüt az eddig megszokottaktól.

Kezdjük talán a harcnál, mert ez a játék egyik legmarkánsabb és legélvezetesebb része. Láttunk már körökre osztott küzdelmet japáni szerepjátékban, de olyat még talán nem, hogy a küzdelem teljes egésze lőfegyverekre legyen alapozva. A fegyveres támadások két rétegben sebeznek. A Scratch Damage lényegében csak karcolást okoz az ellenfeleinken, a Direct Damage azonban közvetlenül sebzi az életerőt. Ha a karakterünk géppisztolyos harcra specializálódik, akkor a Scratch Damage-el egészen nagy sebesülést ejthetünk az ellenfélen, de csupán felszínesen, nem a tényleges HP-t éri az offenzíva. Ha ezeket a karcokat a pisztolyos hírónkkal nyomatékosítjuk, akkor a felszíni sérülés mély sebet fog hagyni, a pontok pedig az ellen életerejéből harapnak le egy vaskos summát. A lövöldözést a hősies mozdulatok is feldobhatják – a Hero Actionnel hősünk úgy iramodik a szembe lévő gonoszok irányába, mint Tequila felügyelő egy John Woo akciójelenetben.

A lőszerek halálos táncánál pedig, ha nem figyelünk, mi húzzuk a rövidebbet. A „Basel” páncéldarabkáinkat felélve az egész csapat

A Gamer rovatot a

sebezhetővé válik, és hamar a Game Over képernyővel találjuk szembe magunkat, ha akár csak egy szereplőnket is leszedik az ellenfelek.

A másik érdekes fejlesztői lépés a lineáris világ mellőzése. A RoF egy különös univerzumban játszódik, egy olyan steampunk városban (Basel), amely szintekre van osztva, megannyi lebegő emelettel, sok rejtéllyel, és rengeteg felfedezendő cellával. Jól olvastad, a szintek hatszög alakú cellákra vannak osztva, ezeket kell bebarangolnunk a térképen, részben itt tápolunk (azaz harcolunk), és ezeken keresztül fedezünk fel újabb helyszíneket, vagy jutunk el a központi küldetésekre. A narráció küldetésrendszerre van felfűzve, a fő történeti vonalon túl pedig izgalmas (vagy kevésbé izgalmas) mellékküldetések is segíthetik a loot utáni vágyunk kielégítését.

A játék külalakja roppant meggyőző, a művészeti megvalósítás egyedi módon keveri a posztapokaliptikus hangulatot a steampunk és a manga stíluselemeivel. A CG videók csinosak és látványosak, bár néhol előjönnek a bizarr japános, vagy éppen totál gyerekes elemek. A karakterek jellegzetesek, figuráinkat különféle gúnyákkal csicsázhatjuk, és a szinkronhangoktól is azt kapjuk amit várunk. (A japán kultúra rajongói az európai lemezen is megtalálhatják a japán hangsávot).

Egyedüli kínom a prezentációval, hogy néhol gyanúsan pixeles (sub-HD felbontású) az összkép.

A Resonance of Fate nem a mainstream vonalnak készült, de éppen ebben rejlik az ereje és az értékei; a JRPG stílus különleges képviselőjeként mindenféleképp emlékezetes cím marad az év felhozatalában. Aki pedig belevág, az jó 40-50 óráig el is fog süllyedni a puskaporos kalandokban. …he shot me down. Bang! Bang!

mcmacko

támogatta.

17

Motoros vagyok, de már nem potenciális donor Kellemesen napos, kissé szélfútta márciusi szombat reggel volt. A Kozma utcai komplexum aszfaltplaccán 500-as CBF-ek sorakoztak, a bejáratnál Hondás Tomi fogadott lelkesen, és az oktató terembe invitált, ahol már gyülekezett egy kisebb, motoros ruhába öltözött csapat, a tanulók – színes társaság a tizenéves endurostól a második kapuzárási pánikot megélő vállalkozóig. Kisvártatva kezdetét vette a Safety-Hungary motorkerékpár vezetéstechnikai képzés első napja, ahova pár héttel korábban meghívást kaptam. Viszonylag friss, A kategóriás jogosítványommal, nagy lelkesedéssel és örömmel tettem eleget újságírói kötelességemnek.

Egy kis történelem Történetünk a negyven évvel ezelőtti Japánban játszódik, ahol a helyi rendőrség úgy döntött, hogy tartani kívánja a lépést a közutak bűnelkövetőivel és nagyvasakkal bővíti gépparkját. Amit viszont kihagytak a képletből, az a megfelelő technikai ismeretek nyújtása volt saját embereik részére, akiket nevezzünk az egyszerűség kedvéért motoros rendőröknek. Ennek következtében a rend éber őrei a gazfickók hajkurászása helyett két dolgot tettek: estek és keltek. Ezt az állapotot kívánta megszüntetni a Soichiro Honda faviskójából felfejlődött világcég, útjára indította vezetéstechnikai továbbképző rendszerét, mely azóta világszerte elterjedt.

Magyarországon 2008 tavaszától működik a cég oktatóközpontja. A tréninget levezető oktatókat Törökországban és Távol-Keleten képzik ki tapasztalt japán vezető-instruktorok.

Saját motorral nem lehet részt venni a tanfolyamon, mert speciálisan e célra kialakított (értsd: hatalmas bukócsövekkel felszerelt) 500-as CBF-eket adnak alánk alapvetően, de igény szerint 250-es és 125-ös gépeket is, illetve védőfelszerelést. A tanpálya egy kellemes, közel 2000 m2-es aszfaltplacc a gokartpálya épületének tövében, kilátással Rákos vasúti megállóhelyre és a nagy semmire.

Az érdeklődők 3+1 „szint” közül választhatnak jelenleg. A 0. egyfajta ismerkedés a motorral, a motorozással a jogosítvánnyal nem rendelkezők részére, tulajdonképpen az elindulás-megállás témakör kissé kibővítve. A következő két szint a jogosítvánnyal már bíróknak van kitalálva, az elsőt a későbbiekben Érdekesség A japán motoros mielőtt útnak indul, (a gép, a technika, az élet és saját határainak) tisztelete jeléül meghajol motorja előtt.

A felkelő nap országában a motoros jogosítvány megszerzésének feltétele egy ilyen tanfolyam elvégzése, aminek végén az oktató és a tanuló közös megegyezéssel dönti el, hogy sikeres volt-e a vizsga.

18

részletesen ismertetem, alapvetően a biztonságos motorozás alapjait lehet megszerezni csokorba kötve; a második pedig már az emberi és fizikai korlátokat hivatott bemutatni. Épp ezért követelmény a második szinthez az első készségszintű alkalmazása. A plusz egy, amit említettem pedig az úgynevezett tandem képzés, ami lényegében az elsővel azonos „tananyagot” tartalmaz, csak utassal végrehajtva, illetve ez utóbbi személyt is hasznos instrukciókkal látják el, nem csak a vezetőt.

Első nap – elmélet Miután kitöltöttük a kötelező felelősségvállalási nyilatkozatot, elkezdődött a bemutatkozás és a „Ki miért van itt, és milyen motorja van?” kérdéskör taglalása, ami egyfajta rávezetés volt az elméleti rész első fejezetére, hogy milyen kategóriákba sorolhatók a gépek, ki, melyiket választja és milyen célra.

Ezt követően a védőfelszerelésekkel ismerkedtünk meg közelebbről, sisakban a TG műanyagtól a Schuberthig, a krómbilitől a zártig, protektorban a szivacstól a műanyagig, ruhába építettől a tépőzárasig, felsőruházatban a corduratól a bőrig, és így tovább a csizmákon és kesztyűkön keresztül egészen a motocross szemüvegig.

A következő lépés azon ismereteink bővítése volt, amit még a rutinpálya szélén állva igyekeztünk bizonygatni a vizsgabiztosnak anno, az indulás előtti teendők. Mint kiderült, ismereteink elég hiányosak voltak e téren (is), oktatói segítséggel három kategóriába soroltuk – minden, ami forog,

minden, ami folyik és minden, ami elektromos –, és leellenőriztük a gép részeit, illetve azok megfelelő működését. Itt került szóba, hogy az ABS visszajelzője nem véletlenül világít, ki van kötve, hogy „megtanuljunk rendesen fékezni”.

Első nap – gyakorlat Pár perces bemelegítés és néhány felvezető kör megtétele után bele is csaptunk a közepébe. Megismerkedtünk a helyes testtartással, tekintetirányítással, fel- és leszállással (önmagunk és környezetünk megóvása érdekében, mert a barátnő morcos lesz, a saját herénkről nem is beszélve…)

– ami meglepő módon merőben eltért a sejtettől -, majd felelevenítettük, amit a fékekről tanultunk a jogosítvány megszerzése közben: „Az első féket használjuk alapvetően, a hátsó pedig csak arra való, hogy egyenesben tartsuk magunk alatt a gépet.” Ez annyiban igaz, hogy ha az ember nem tudja használni a hátsó féket, akkor inkább balesetveszély forrása, mint segítség. Ennek fényében fél napig csak ezt használtuk, és kiderült, hogy remek manővereket tudunk végrehajtani segítségével mind az egyenes, mind az eltolt szlalom közben – ezek képviselték a sávváltást és a szűk visszafordítókat a pályán.

Déltájt a tanfolyam árában foglalt ebédet fogyasztottuk el, közben pedig megvitattuk az ABS-generációk közti különbséget, a Forma 1 állását és egyéb, körülmények adta témákat.

A délután teljes egészében a fékezés jegyében telt. Először Hondás Viktor – másik oktatónk – demonstrálta, hogy kb. 40 km/h-ról fékezve a nagy, piros bójáktól mekkora a fékút csak hátsó, csak első és mindkét féket használva. Arról is szó esett, hogy a sebességgel négyzetes arányban áll a fékút – és persze ezt is szemléltette.

Ezt követően ki-ki próbálgathatta, hogy mikor blokkol teljesen a fék, hol kell kicsit visszaengedni belőle. Minden kör végén a feladat végrehajtása után egy gyors oktatói véleményezés következett, majd lehetett folytatni a gyakorlást.

XXXVII./7.

Amikor már mindenkinek ment a fékezés – hangsúlyozom: kikötött ABS-szel – minden fékkel külön-külön és együtt is, akkor jött a nap utolsó feladata és az azt felvezető kérdés: Mi van, ha féktávon belül jön egy akadály? (Értsd: ha csak a fékezés jut eszedbe, nekimész?) Ez ugye közutakon a következő dolgok bármelyike lehet: kutya, őz, görkorcsolyázó nagymama, félvak kisteherautós a mellékutcából kifordulva stb.

Abban megállapodtunk, hogy ezeket a dolgokat a „faruk” felől fogjuk kikerülni, mert feltételezzük, hogy tartani fogják addigi sebességüket és irányukat. A feladat fejben lejátszása elég nehéz volt, mert egy erős ellenkormányzással kezdődik, ami ugye azt jelenti, hogy a másik irányba kormányzol, mint amerre menni szeretnél.

Aztán dőlés, egyenesbe felhozás, közben folyamatos gáztartás, és már kész is, kikerültük a bóját. Útravalóul annyit kaptunk még oktatóinktól, hogy eszünkbe ne jusson hazafelé próbálgatni a nap folyamán tanultakat, ülepednie kell még az anyagnak.

Második nap A kötelező bemelegítés után érdekes kérdéskörrel kezdtünk: hogyan állítsuk fel a vasat, ha valami oknál fogva vízszinteshez közeli állapotba került. Azért kihívásokkal teli a feladat, mert esetenként akár 2-300 kilóról beszélünk, amit nem egyszerű megmozgatni. Erre több technikát is tanultunk, két alapvető kategóriába sorolva: két kézzel a kormányt fogva és úgy, hogy szoros kontaktusban állt a medencénk vagy csípőnk a géppel. Arra különösen ügyelni kellett, hogy ne essünk át a túloldalra, és ne tegyünk kárt motorunkban – legalábbis ne fokozzuk azt, amit esetleg egy eséssel sikerült már amúgy is Friss jogosítványom minden kétséget kizáróan előnyökkel és hátrányokkal is járt a tanfolyam során, de úgy éreztem, hogy tanulságos összeszednem azokat az alapvető dolgokat, melyek elkezdtek beépülni a vezetési rutinomba, rosszul – korábbi mentorom, Csigavér Dezső minden igyekezete ellenére: • szlalom közbeni gáz-fék • helyes lábtartás a féken • helyes lábtartás a váltón • helyes kéztartás a kuplungnál • helyes kéztartás az első féknél • helyes testtartás • fékezés mikéntje

előidéznünk. Hogy érezzük a feladat és a vasak súlyát, ezt kivételesen az oktatómotorokon gyakoroltuk (kb. 230 kg).

Ez után megint mindenki a saját gépével végezte a gyakorlatokat. Az első a körözés volt a megfelelő bójasor körül, majd ugyanez belül, közben kitapasztaltuk, hogy a folyamatos kanyarodás közben hova kell nézni, hogyan tarthatjuk folyamatos gázadás közben, hátsó fék használatával íven a vasat, illetve hogy mikor ajánlatos a kifelé vagy a befelé dőlés a motor síkjához képest. Mikor már mindenkinek ment a dolog, áttértünk a magyar-út-szimulátorra (értsd: jó nagy vaslétra elfektetve), ahol csúsztatott kup-

lunggal, az üléstől kissé elemelkedve kellett a feladatot végrehajtani. Ezt követte a kb. 20 cm széles rámpa, hogy a már KRESZ szerint is szabályos, lámpánál kocsisor melletti elhaladást is gyakoroljuk, egyensúlyunk megtartásával és szintén csúsztatott kuplung használatával.

A nap további részében egy úgynevezett kombinált pályán ismételtünk csaknem mindent, amit elsajátítottunk korábban.

Választhatóan rámpával vagy vaslétrával lehetett elkezdeni a dolgot, aztán a folytatás már közös volt: eltolt szlalom a placc végéig, ott nagy íves visszafordító, egyenes szlalom, féktávon belüli akadály kikerülése és a vészfékezés. Eközben még egy technikai apróságot gyakoroltunk egyesével a parkoló felhajtóján: lejtőn megállás, parkolás, elindulás, megfordulás, majd emelkedőn megállás, parkolás, elindulás.

A tanfolyam utolsó mozdulata pedig egy kis ízelítő volt a második szintből – nevezzük kedvcsinálónak. Itt egy új pályát épített fel Tomi és Viktor, egy hat méter átmérőjű nyolcason belül kellett volna „körözni”. (A tanulómotorok fordulókörének legkisebb átmérője 5,5 méter.) Természetesen mindenki nekiveselkedett, mert nem tűnt olyan

bonyolultnak, de kivétel nélkül vagy eldőltünk, vagy elkaszáltuk a bójákat. Ezzel sikerült rádöbbennünk arra, hogy az első szint után is van még mit tanulni. „Ma is tanultam valamit…”

A két nap folyamán minden feladatot egyesével végeztünk a biztonság és a végrehajtást illető kritika jegyében, és csak akkor haladtunk tovább, amikor már mindenkinek többé-kevésbé ment a dolog.

Vasárnap délután a kombinált pályán már nem is volt igazán szükség kritikára, mindannyian nagyon jól tudtuk, hogy ha valahol hibáztunk, akkor hol tettük, és hogyan kell jól csinálni. Tomi és Viktor végig készséggel és végtelen türelemmel állt rendelkezésünkre bármilyen kérdésben.

A tanfolyam után még összeültünk kicsit az oktatóteremben, és megbeszéltük, hogy ki mit élvezett a legjobban a két nap alatt, mennyire érezte hasznosnak a tanultakat. Tulajdonképpen teljesen egyetértettünk abban, hogy helyre tett minket, tisztába kerültünk a képességeinkkel, és már látjuk a fejlődés irányát. Elmondhatjuk, hogy azt a tapasztalatot, rutint kaptuk kézhez, amit az utcán akár több évtizednyi motorozással szedtünk volna össze, ha egyáltalán. És csak rajtunk múlik, hogy az itt tanultakat mennyire vagyunk hajlandóak és képesek gyakorolni, elsajátítani saját vasunkon ülve.

További érdekességképp megemlítem, hogy a tanfolyam anyaga és így a feladatok is folyamatosan változnak, a helyi instruktorok fejlesztik őket, új szinteket és feladatokat dolgoznak ki. Tervek szerint valamikor a nyár végén indul majd a „dirt” képzés, ami cross pályát és arra alkalmas vasakat hoz magával. Ennek előfeltétele lesz majd valamelyik szint elsajátítása, mottója pedig: „Ha baj van, húzd a gázt; ha nagy baj van, tövig húzd.” Ha a második szintre azt mondtuk, hogy a gép és az ember határait próbálgatja, akkor ez túlmutat rajta; tulajdonképpen ügyesen elesni tanít.

Ajánlom hát mindenkinek a tanfolyam megfelelő szintjét, aki fokozott biztonságban szeretne motorozni.

Széles utat, olcsó benzint!

Motoros üdvözlettel: További információk: http://safety-hungary.hu/

Rabbit

19

Funeral for a Friend Akkor most adok pár percet a kedves olvasónak, hogy leválassza a zenekar nevének hallatán szorosan arcához tapadt tenyerét… szóval ez a Hegyaljára is ellátogató, szaporítószervenszúrt nevű walesi brigád az ezredforduló óta győzköd minket arról, hogy lehet okosan, őszintén, és kompromisszummentesen is modern emo/rock/post-hardcore zenét játszani. Meg arról, hogy a brit oktatási rendszer nagyon el van cseszve.

Between Order and Model (2002), Four Ways to Scream Your Name (2003) „Ha bizonytalan vagy, üvölts!” – szól a nyugati szállóige. A későbbi nagylemezeken összesen nem található annyi torzított vokál, mint e két négyszámos EP-n, de szó sincs arról, hogy a kezdeti útkeresés a screamo, a punk és a metál ösvényei között ne tartogatna maradandó pillanatokat. Sőt, szövegileg és zeneileg is tettenérhetők olyan sajátosságok, melyek máig meghatározzák a Funeral dalokat: csavarosan elnyújtott riffek, melyek a tördelt, mély döngetés helyett a dallamosságra helyezik a hangsúlyt; az elszállós énekdallamokat alápárnázó szólófutamok; valamint a stíluson belül szokatlanul intelligens és absztrakt szövegvilág. Néhol érződik még az izzadtságszag, ahogy a srácok torok- és gitárszaggatással próbálják értő fülekbe csempészni egyéni dallamvilágukat, de ez betudható a már említett kezdeti (ön)bizalmatlanságnak. A brit iskolarendszer és az amerikai foci „szépségei” közötti párhuzam pedig bíztató (és letaglózó) előjele a komolyabb, burkoltan közéleti témájú daloknak.

Bemelegítésnek: The Art of American Football, 10:45 Amsterdam Conversations, Kiss and Make Up Casually Dressed and Deep in Conversation (2003) Az előzőek ismeretében nem meglepő, hogy egyre több ajtó nyílt meg a banda előtt, és még a Four Ways… megjelenésének évében lehetőséget kaptak a walesiek egy komolyabb nagylemez elkészítésére. A 12 nóta (átdolgozott régiek és újak egyaránt) arra enged következtetni, hogy intenzív zenekari kupaktanácskozások előzték meg a stúdiózást – és nem hiába. A FfaF itt már magabiztosan vállalja dallamcentrikusságát, kevésbé hagyatkozik a modern metálzene eszköztárára, és Matt Davies énekes csak egyetlen dalban hányja ki a beleit (sajnos Ryan Richards dobos továbbra is „hozzájárul” néhány nótához erőltetett hörgéseivel). Ugyanakkor ezzel együtt sem lett könnyebben befogadható, kommerszebb a zene: kell egy pár hallgatás, amíg összeáll az ember fülében a néhol ad hoc-nak ható vokál a kígyózó hangszeres ellenpontokkal, de a figyelmes hallgatás hamar önmaga jutalma lesz. A dinamikus és kifejező éneknek abszolút egyenrangú társa a két gitár, melyek csak a legritkább esetben szorítkoznak klasszikus akkordozós kíséretre. Helyette olyan riffeket és mellékdallamokat hoznak egymás után, hogy némelyik nóta instrumentális verzióként is megállná a helyét – nem hiába fogadta el előzenekarának a belőtt hajú suhancokat az Iron Maiden. Joggal kérdezheti a szögletesebb beállítottságú hallgató, hogy miért nem találkozott még a bandával a Guitar Hero-ban.

Temetéshez iPod-ra (rémes volt, tudom): Bullet Theory, Juneau, Bend Your Arms to Look Like Wings Hours (2005) „Casually Dressed… 2.0”. Akár ezt a címet is adhatták volna a srácok harmadik sorlemezüknek, hiszen hangzásuk alapkoncepciója alig változott a kétéves dalszerzői ciklus alatt.

Mégis ez az az album, amelyet minden zenekar meg akar írni, de csak keveseknek sikerül, és általában nekik is csak egyszer. Itt nemigen találni gyenge pillanatot, pedig egészen merész távolságokra is elmerészkedik a zenekar a

20

kényelmi zónájától – ez szó szerint is értendő, ugyanis az egyik legkiemelkedőbb, torzított gitárt teljesen nélkülöző melankólikus tételt Davies egy mozgó autóban énekelte fel a San Francisco-i csúcsforgalom közepén. A kellő kontrasztért pedig még a death metálig is elmegy a banda, de többnyire az igazi „fjunerálos” vonal dominál, feledhetetlen kórusokkal, hatalmas hathúros ötletekkel, egy minden eddiginél szélesebb dinamikai skálán. Felesleges stílusmegjelölésekkel felcimkézni a lemezt, aki nem hagyja magát eltántorítani a hasonszőrűnek mondott bandák jellegtelensége által, és a rockzenében elsősorban a kreaDőlt szövegtivitást és az önkifejezést keresi, annak maradandó élményeket adhat az Hours.

Irány a net: All the Rage, Roses for the Dead, Drive, Recovery, Streetcar, History Tales Don’t Tell Themselves (2007) A lemezzel megpróbált új irányba mozdulni a zenekar – bár lehet, hogy jobban tették volna, ha maradnak a kaptafánál. A koncepció szerint egy tengerész történetét mesélik el a walesi bárdok.

A TDTT bátran odapakolható bármelyik kortárs modern rockalbum mellé, de összességében a Funeral életműben csak hátul kullog. Pedig a srácok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a keverék érdekes legyen. Megjelentek az epikus nagyzenekari kíséretek, háttérbe szorultak az ízes gitárriffek, előbbre kerültek a vastag kórusok, de a lemez a még így is kifullad a a felénél. Az énektémák (színes-szagos körítés és epic megvalósítás ide vagy oda) összemosódnak, Matt hangja pedig az önismétlő pillanatok miatt unalmassá válik. Pedig az úr még gitárt is ragad a komplexitás növelése végett, de az eredmény még így sem az igazi. Ezt a kezdeti eladások nem feltétlen tükrözték, de a mostani helyzet jól mutatja a lemez szavatosságát; bármelyik komolyabb webshopban az akciós részlegnél fogjuk megtalálni a Tales Don’t Tell Themselves-et.

Itt is találni azért finomságokat: Into Oblivion (Reunion), Out of Reach, All Hands on Deck (Part I. Raise The Sail) Memory and Humanity (2008) Szerencsére a Funeral nem az a banda, akiket egy botlás után le lehet írni. Utolsó nagylemezük mögött nem volt titkolt a szándék – a walesiek ötvözni akarták a korai „technikás” korszakukat a TDTT atmoszférájával. A kísérlet sikeres, az erő és a dög (gxy-nak ehhez épp semmi köze… – a szerk.) visszaköltözik a muzsikába, a hangzás szikárabb, hasítóbb, a Bogner erősítők pedig újra a csavaros témáktól hangosak. Az énektémáknál most sem sikerül új síkokra evezni (kellene egyáltalán?), de a refrének sokkalta emlékezetesebbek, mint az egy évvel korábbi lemeznél. A dalok ismét a teltházas csarnokért ordítanak, mi pedig akaratlanul is bólogatunk minden leütésre. A sorozatos újrahallgatás meglepő eredményeket hoz, ugyanis amíg eleinte egyértelműen a tradicionálisabb dalok melengetik jobban a régi rajongók szívét, idővel némely hömpölygősebb, egyszerűbb rocknóta is felnő a zenekar legjobb időszakának terméséhez. Időt kell adni a lemeznek, hogy alaposan bekússzon hallójáratainkba, de megéri – olyan érzés, mint egy régi jóbarát visszatérése. Nem a régi a tűz, de az őrlángtól még mindig jobban perzsel.

Megnyugtatásképp: To Die Like a Mouchet, Rules and Games, Waterfront Dance Club

rehynn, mcmacko

„Áll o Vág k a föld yom ö rá, h n, néze ogy m távo az eg et l leg yek”

Kisp

ál é

saB

orz

198 7

–20 10

Szigetelési admittancia A tavasz eljövetelével egy egész szakajtónyi zenekart jelentett be kedvelt fesztiválunk, a Sziget, mely augusztus második hetében indul.

Tizennyolcadik alkalommal indulunk tömött sorokban augusztus elején a Hajógyári-sziget felé, ahol kedves fesztiválunk megannyi izgalmas programot ígér, legyen az egy nagyszínpados világsztár vagy egy kisebb helyszínen bemutatott izgalmas produkció, válogathatunk a különböző zenei stílusokban és kapunk ízelítőt a kulturális műfajok egyéb válfajaiból is. „A műfaji sokszínűség az egyik Sziget-védjegy a nemzetközi porondon. A változatos kínálat mellett igyekszünk úgy alakítani a programot, hogy egyrészt megfeleljünk

22

az aktuális elvárásoknak, tehát hozunk olyan csapatokat, melyek a nemzetközi fesztiválporondon most virágzanak és javarészt még nem is voltak nálunk. Másrészt a hazai közönség kedvenceit is felsorakoztatjuk: lesznek olyan csapatok, melyek már bizonyítottak a Szigeten. Mindezeken túl évek óta felvállalt célunk, hogy bemutassunk olyan produkciókat a közönségünknek, melyeket kevésbé ismerhetnek, viszont a nemzetközi színtéren már egyre nagyobb teret vívnak ki maguknak.” – nyilatkozta Gerendai Károly főszervező.

Az első bejelentett nevek között is vannak aktuális sztárok, nagy visszatérők és nagy ígéretek. Az aktuális és visszatérő nevek közt itt a kritikusok szerint a világ legnagyobb rockzenekarai közé tartozó Muse:

XXXVII./7.

három teltházas Wembley stadion-show és egy hisztérikus sikerű világkörüli turné után ezen a nyáron a Sziget Nagyszínpadán lépnek fel! Nagyon kevés zenekarnak sikerült külsősként beépülnie a rendkívül zárkózott “madchesteri” rockközösségbe. Ilyen szuperprodukció a Gallagher testvérek kedvenc zenekaraként jegyzett Kasabian, amely 2009 egyik legsikeresebb brit lemezével, a Q magazin és az NME által is az év albumának választott West Ryder Pauper Lunatic Asylummal érkezik az idei Szigetre. Az állandó edzésben lévő, ezért mindig nagy ugrásokra képes Papa Roach most nyáron a Sziget Nagyszínpadán mutatja be látványos rock-formagyakorlatait, melyek 2009-ben az ötödik nagylemez, a Metamorphosis mutatványaival bővültek. Igazi csemegével kedveskedik a ska rajongóinak az idei Sziget: a tavaly megalakulásának harmincadik évfordulóját néhány exkluzív koncerttel ünneplő The Specials teszi tiszteletét. És itt lesz a Szigeten a Juno-díjas kanadai rockbanda, a Billy Talent. A poszt-hardcore-ban, alternatív rockban és punkban egyaránt otthonos és elismert együttes monstre európai turnéján jön el hozzánk, a megszeppent Impulzus szerkesztő pedig nem győzi számolni a napokat a koncertig. Pár hónappal ezelőtt a Musicmaniában már írtunk a zenekarról – aki azóta megkedvelte a bandát, az tudja, hogy miért a nagy izgalom. Damon Albarn álomgyárának legsikeresebb produkciója a Gorillaz, mely ezúttal a Gorillaz Sound System DJ-szettel képviselteti magát a Szigeten. Jelen lesz a 2000-es évek poszt-hardcore hullámán szörfölő, a konvenciókkal trance-t keverő Enter Shikari zenekar. Az újonnan felfedezett előadók mellett több olyan név is lesz, ami visszaidézi majd a Sziget történelmének legnagyobb bulijait.

Az Iron Maiden immáron 30 éve a metál zene élvonalában van, az azonos néven megjelent debütáló albumtól kezdve a várva-várt világhírnevet meghozó, The Number of the Beast-en keresztül, egészen a legutóbbi, epikus A Matter of Life and Death-ig. Az Iron Maiden 80 millió eladott albummal és rengeteg teltházas stadionkoncerttel a háta mögött olyan előadókat inspirált, mint a Metallica, az Anthrax, a Slayer, a Mastodon, a Bullet for my Valentine, vagy éppen a Trivium. A csapat méltán híres lenyűgöző színpadi showjáról és megalkuvást nem ismerő zenei megoldásairól, mely a 2008-2009-es Somewhere Back in Time világkörüli turné során 38 országban 2 millió rajongót vonzott.

A népes hazai rajongótáborral rendelkező house-legenda, a Faithless eddigi jelenésein rendre teltház volt a Szigeten, most ismét bizonyíthatnak. Tavalyi nagysikerű koncertje után újra itt a kanadai Danko Jones. Visszatérő vendég Svédország egyik legnépszerűbb rockbandája, a The Hives is. Korábban az Olga művésznéven praktizáló Michael Algar énekes-gitáros vezette punkcsapat, a The Toy Dolls is megörvendeztette a Sziget-lakókat. Tavalyi nagyszínpados sikerkoncertje után ismételten a Szigeten szervez nemzetközi skatalálkozót a baszk Ska-P. Németország legnevesebb reggae-művésze, a Gentlemanként közismert, kölni Otto Tilmann legújabb, Diversity névre keresztelt stúdióalbumával érkezik hozzánk, és itt lesz a kaliforniai punklegenda Bad Religion Greg Graffin doktor úrral az élen.

Olyan, a Szigetre az itthoni fülnek kevésbé ismerős csapatok is érkeznek, melyek Magyarországon is a közeljövő nagy kedvenceivé válhatnak. A The Cribs a tavaly megjelent Ignore The Ignorant album hatalmas kritikáin és közönségsikerén lovagolva készül az idei Sziget közönségének meghódítására. A Gwar semmihez sem hasonlítható, heavy metallal kísért szigetes vizuálorgiáján a fesztiválozók akár George W. Bush-sal vagy Michael Jacksonnal is összefuthatnak, vagy végigizgulhatják a Phallus in Wonderland varázslatos történetét a világ legőrültebb metalzenekarának előadásában. Az Appenini-félsziget után a Sziget közönségét készül meghódítani a torinói Subsonica. A fehérorosz és ska-punkban utazó Lyapis Trubetskoy munkái Oroszországtól Portugáliáig rendre nagy elismerést váltanak ki a kritikusokból, nem mellesleg rangos díjakat is begyűjtöttek, most a Sziget

közönsége is díjazhatja őket. A legutóbb 2009-ben Sexismus gegen Rechts címmel battle-rap lemezt megjelentető, K.I.Z. nevű csapattal szintén találkozhatnak a Sziget-lakók, mint ahogy a nu-reggae jelenkori szinonimájával, a Skindreddel, amely tavaly jelentette meg harmadik stúdióalbumát Shark Bites And Dog Fights címmel – idén már nemcsak lemezről, hanem élőben a Szigeten.

Az idei Szigeten a metálrajongók ismét megkapják a magukét, tehát készüljenek fel testben és lélekben, ha elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy részt vegyenek az Ill Niño latinos dallamokkal telepakolt koncertjén.

A The 69 Eyes azért jön a Hajógyári-szigetre, hogy egy nagyszabású és még az eddigieknél is merészebb goth’n’rock show-val nyűgözze le a rajongókat. A Paradise Lost tavaly megjelent albuma (Faith Divides Us/ Death Unites Us) a kritikusok szerint csak a One Second klasszisához mérhető, így nem csoda, hogy ők az idei Sziget egyik favoritjai, nemcsak a fémzene-fanatikusok számára. Fellép minden idők egyik legenergikusabb metálegyüttese, a Children Of Bodom is. A legfrissebb hírek szerint a Monster Magnet az utolsó simításokat végzi 2010-es albumán, majd turnéra indul – természetesen a hajógyárit is érintve.

A YouTube-on 34 millió nézője volt a The Kill című dal klipjének, és ez a szám napról napra gyorsabban növekszik, mint a Mars-utazás lehetősége. Az I’ll Attacknak 3 millió nézője volt, körülbelül annyian látták, mint élőben az újkor talán legsikeresebb zenekarát, a Thirty Seconds To Mars-t. Ez a zenekar a bizonyíték arra, hogy a Kívánsággép igenis működik: most már tény, a Thirty Seconds To Mars visszaigazolta a felkérést. Nina Hagen mindig teljes erővel adja át magát a zenének, kreatív energiáit a nyugalom megzavarására alkalmas, provokatív performanszokban éli ki, és a színpadon még közel a hatvanhoz is olyan produkciót nyújt, melyre egyetlen mai alterdíva sem képes.

Nevéhez egy tucat kultalbum köthető, karrierje során a legnagyobb német és külföldi előadókkal, művészcsoportokkal, illetve excentrikus zsenikkel létesített munkakapcsolatot és a kétezres években is változatlan minőségben állítja elő formabontó alkotásait. A Major Lazer formáció első szigetes balhéja nemcsak hangban, hanem látványban is komolynak ígérkezik, hiszen a Lazer Hold The Line című számukból készült videó is méltó volt arra, hogy tavaly az MTV Video Awardsra is jelöljék. Calvin Harris huszonhárom évesen már olyan zenekarokkal járta a világot, mint a Groove Armada vagy a Faithless. 2009-ben jelent meg második nagylemeze Ready For The Weekend címmel, amely szintén aranylemez lett és első helyen végezett a brit album listákon. Az NME a Dizzee Rascallal közösen készített Dance With Me című számot az év slágerének választotta 2009-ben. A tavaly a legjobb indiefolk albumot alkotó 32 éves angol Charlie Winston érdekes módon nem szülőhazáját, hanem Franciaországot hódította meg először, ahol Hobo című albuma No.1 lett, akárcsak az erről kimásolt első sláger, a Like a Hobo. Winston, aki a hűvös Londonból a romantikus Párizsba tette át székhelyét, pillanatnyilag is egyre feljebb kúszik a listákon I Love Your Smile című dalával. Hallhatjuk az idei Szigeten Los Angeles metál közösségének büszkeségét, a Fear Factoryt is. A zenekar a februárban megjelent Mechanize-zal folytatta a világ felszántására és újragépesítésére indított koncertturné-sorozatát – 2010-ben az ausztrál-új-zélandi koncerteken túlléptek a 2000. előadáson is.

A Sziget mínusz egyedik napján, augusztus 9-én, egy egyedi megakoncert keretében búcsúzik közönségétől a Kispál és a Borz zenekar. Huszonhárom éve indult útjára Pécsről a csapat, mely az évek során a legismertebb hazai, a közbeszédben „alternatív” jelzővel ellátott rock zenekarrá nőtte ki magát. Az eltelt több mint két évtizedben 14 nagy- és számos kislemezük készült, s olyan slágereket köszönhetünk nekik, mint az Emese, a Szőkített nő, vagy a Ha az életben… ”A Kispál és a Borz alkotó-koncertező brigádként kezdett, de ebből mára jobbára csak a koncertező maradt meg” – mondja Lovasi András, az

23

együttes frontembere. „Annak idején úgy vágtunk bele, hogy addig maradunk együtt, amíg jobb számokat írunk közösen, mint külön-külön. Most valamennyien úgy látjuk, hogy a pillanat elérkezett, és váltani kell. Nem akarunk a múltból élni, nem szeretnénk beleesni ebbe a csapdába”- fűzi hozzá. 23 év együtt zenélés után most mindenki megpróbálja a saját útját járni, teret engedve a dédelgetett terveknek, amelyeket eddig háttérbe szorítottak a Kispál és a Borz miatt. A kapcsolat a zenészek között továbbra is élő marad, olyannyira, hogy őszre tervezik a búcsúkoncertről készült DVD kiadását. Már csak hab a tortán a DVD-vel együtt megjelenő CD, amely az elmúlt lemez nélküli 6 év összes dalát tartalmazza 1-2 vadonatúj dallal kiegészítve.

Bár a nyáron még többször látható lesz a csapat, a „nagy búcsú” a Szigeten jön el. Hogy méltó legyen az elköszönés, az egyedi színpad és látványtechnikával dúsított szigetes búcsúkoncertet 2,5-3 órásra tervezik. Felcsendülnek a 23 év legjobb dalai, természetesen ott lesz több, a zenekarral korábban együtt fellépő művész, és lesz olyan meglepetés vendég is, aki már hosszú ideje nem lépett fel a csapattal. „Jó érzés, hogy a hazai zenei élet legfontosabb zenekarai olyan kiemelt eseménynek tekintik a Szigetet, hogy jeles koncertjeiket ide tervezik” – nyilatkozta Gerendai Károly a Sziget főszervezője, arra utalva, hogy korábban az Illés zenekar, az LGT és a Tankcsapda is tartott a Szigeten nagyszabású koncertet. A búcsúkoncertre az ottalvós sziget-bérletesek ingyen jöhetnek majd, amúgy erre a napra egy félárú, azaz 6000 forintos napijegy lesz érvényes.

Mi történik a nulladik napon? A Nagyszínpadon a jamaicai zenék fiesztája, a Reggae-Ska Ünnep – Bob Marley születésének 65. jubileumát ünnepelve – zajlik majd, a műfaj itthoni alapvetéseivel és nemzetközi sztárokkal. A Világzenei Nagyszínpadon pedig a hazai világ- és rock zenei színtér legrangosabb képviselői Cseh Tamás emléke előtt tisztelegnek, felidézve a tavaly elhunyt dalnok életművének legjelesebb állomásait. A Reggae-Ska Ünnep 14-órától a Cseh Tamás emlékkoncert 18 órától kezdődik majd. Mindkét koncert – csakúgy, mint a mínusz egyedik napi Kispál búcsú – az ottalvós hetijegyeseknek ajándék, különben pedig félárú, azaz 6.000 forintos napijeggyel élvezhető.

1964-et írtunk, amikor Bob Marley és néhány haverja a nyugatkingstoni Trenchtown gettóban zenekart alapított The Wailin’ Wailers néven. Miután Marley megnősült és az Egyesült Államokba költözött, a formáció pályafutása megszakadt, 67-ben azonban Marley újra összehozta a Wailerst. 1972-ben Chris Blackwell kiadója, az Island Records szerződtette őket, és ezzel egy olyan út vette kezdetét, amely a reggaeben azóta is példátlan. És bár a Wailers eredeti felállásából már csak a világ egyik legjobb reggae-basszusgitárosának tartott Aston „Family Man” Barrett játszik a zenekarban, a Wailers még mindig jönni, látni és győzni tud, s a legnagyobb slágereket a Szigetre is elhozza. Megvan annak a maga súlya, hogy a hetvenes évek végi Angliában egy multikulturális

24

felállású társaság arról a – UB 40 nevű és számú – formanyomtatványról nevezte el magát, amellyel a munkanélküli segélyért lehetett folyamodni. Robin és Ali Campbell zenekarának a tagjai munkás származásúak voltak, de szerencsére úgy hozta a sors, hogy a segélyen kívül más választásuk is adódott: úgy döntöttek, hogy inkább zenekart alapítanak, gyerekkoruk óta tartó mániájuk, a reggae jegyében. Színes muzsikájuk az örömünnep egyik fénypontját jelentheti majd.

A legjelesebb hazai világ- és rockzenészek a szereplői annak a lemeznek, amely Eszembe jutottál – Főhajtás Cseh Tamás előtt címmel jelenik meg május 20-án, de a Sziget nulladik napján, a Világzenei Nagyszínpadon élőben is megszólal majd. Cseh Tamás életművének súlya és jelentősége mellett nem szükséges érvelni, arról, hogy a magyar könnyűzene történetének egyik múlhatatlan fényű ikonja volt, tucatnyi lemez, színházi előadás és film vall. Művészete felülemelkedett az idő és az aktuális divathullámok szorításán, folyamatosan jelen volt az elmúlt harmincöt évben. Egyetlen út van csak, ami még ismeretlen Cseh Tamáshoz közelítve: nem tudjuk, hogy miben rejlik a hatása kortárs könnyűzenénk méltán népszerű előadói számára. Ők a Heaven Street Seven, a Csík zenekar, Péterfy Bori & Love Band, PASO, Másik János, a Napra, a Bin-Jip, a Kistehén zenekar, Lovasi András, Palya Bea, a Balaton, a Quimby, a Besh o droM, a Legát, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes, az Etnofon Zenei Társulás valamint Tóth Evelin és Lantos Zoltán.

A fellépő művészek egy-egy Cseh Tamás dalt dolgoztak fel, és adnak elő egy-két saját szerzemény mellett, így egy közel ötórás koncertet élvezhetünk tehát a Sziget „nulladikon”.

Mi a helyzet az infrastruktúrával? Új szolgáltatások sorával igyekszik a Sziget kényelmesebbé, egyszerűbbé vagy akár olcsóbbá is tenni a Sziget-létet. Így például lesz a fesztiválon – a parkolási fizetéseknél már közismertté vált szisztémához hasonló – perc alapú mobil fizetési lehetőség is. Eszerint a látogató, mobiljával aktiválva, majd a végén leállítva a rendszert, a belépéstől a Sziget elhagyásáig fizet, tehát ha csak kedvenc együttesének koncertjére kíváncsi, akár csak arra az időre vált belépőt. S hogy a beengedésnél az esetleges sorbaállás miatt feleslegesen ne ketyegjen az „óra”, a mobil fizetést választók számára a Sziget szervezők – a gyors bejutás érdekében – „expressz” kaput biztosítanak majd. Természetesen a tavaly bevezetett kedvezmények az idén is élnek: a csoportos diákjeggyel akár féláron is jöhetnek a Szigetre diákok, míg a későn beinduló bulizók este 11 órától féláron válthatnak majd napijegyet kedvenc fesztiválunkra.

Bírjuk ki a vizsgaidőszakot, csatlakozzunk a BME-s diákflottához a félárú jegyek végett, aztán majd odakinn találkozunk, fiúk-lányok!

A fesztivál hivatalos sajtóanyagaiból idekalapálta:

mcmacko

XXXVII./7.

Prodigy a VOLT-on!

Július első hétvégéjén a korábban bejelentett világsztárok mellett többek között a THE PRODIGY, a KRUDER & DORFMEISTER páros és a HAYDAMAKY is fellép a VOLT Fesztiválon.

A két évvel ezelőtti emlékezetes és teltházas fellépésük óta rajongók ezrei követelik vissza a Lővérekbe minden idők legütősebb def-techno rombolásait előállító THE PRODIGY csapatát. A hangyás britek 2008 óta turnéznak, az idei nyáron is övék a főszerep a világ legfontosabb fesztiváljain, így nem kis teljesítmény, hogy július 2-án újra a VOLT Fesztiválon robbanak majd az olyan katartikus erejű Prodigy-opuszok, mint a Firestater, a Voodo People, a Baby’s Got A Temper vagy az Invaders Must Die! A Soprontól csak egy karnyújtásnyira lévő Bécs városából érkezik a KRUDER & DORFMEISTER páros. A bécsi lounge zene császárai ünnepi alkalomból álltak újra össze, és mindössze néhány, általuk igazán izgalmasnak ítélt fesztiválon vállalnak fellépést 2010 nyarán. A “The 16 F***king Years Anniversary Session“ címet viselő show egyszeri és megismételhetetlen, melyet

MC Earl Zinger és Ras MC T-Weed szédületes színpadi MCpárbaja, valamint Fritz Fitzke vizuálművész koncertet kísérő médiainstallációja tesz majd még emlékezetesebbé.

A drum and bass rajongói idén naponta többször is elismerően bólogathatnak kedvenc ütemeikre. A korábban bejelentett ANDY C és MC GQ mellett Sopronba látogat a világ egyik leghíresebb jungle DJ-je és producere, SHY FX, STAMINA MC oldalán, valamint a műfaj sötét erőiből táplálkozó, techstep-, és neurofunk-DJ, ED RUSH is. Az eddigi VOLT Fesztiválokon kialakult nívós világzenei tradícót idén nyáron az ukrán HAYDAMAKY zenekar viszi tovább. Aki pedig minden érzékszervet megmozgató, punk-raggae-jazz-metál-arab zenei

stíluskavalkádra vágyik, a Mano Negraiskola jeles növendékeitől megkapja a magáét: jön az N&SK Franciaországból.

A szervezők azt ígérik, a következő hetekben további hazai- és nemzetközi sztárokról adnak hírt a 150 zenekart és DJ-t felvonultató VOLT Fesztivál programjából. Jegyek május 31-ig országszerte kedvezményes áron kaphatók.

Részletek a www.VOLT.hu oldalon

25

Elektro-táncház a zamárdi szabadstrandon Balaton Sound 2010 Július 8-11 között ismét a Heineken Balaton Sound tölti meg élettel a Balaton déli partját. A legfrissebb hírek szerint már biztosan a nagyszínpad headlinerei között szerepel a Chemical Brothers, amely 2010-ben csak néhány igazán rangos fesztiválon vállal fellépést. Sokak örömére Zamárdiba látogat Jamiroquai, az acid-jazz mozgalom legfontosabb követe. A tavalyi, közel félnapos szettet követően rajongók ezrei követelték Sven VÄTH visszatérését, akárcsak a legaktuálisabb szupersztárt, a Berlin Calling című kultfilm főszereplőjeként híressé vált Paul Kalkbrenner-t.

Rajtuk kívül jelen lesz még a német dancemester, Paul Van Dyk is a Heineken Balaton Soundon, melyet a Soundhead és az Antropos olvasói a tavalyi év legjobb fesztiváljának választották. A szabadstrandra érkezik még többek között David Guetta, a Pet Shop Boys, Tricky, a 2 Many DJ’s, Paul Oakenfold, John Digweed és Hernan Cattaneo is. A full extrás balatonparti nyaralás kínálata azonban még korántsem teljes!

Kevés olyan elektro-páros van, akik között már lassan két évtizednyi közös munka után is olyan hatékonyan működik a kémia, ha az egész világot megmozgató elektro slágerek előállításáról van szó, mint Tom Rowlands és Ed Simons. A The Chemical Brothers szuggesztív képsorokkal, lézerfényekkel és stroboszkópokkal megspékelt élő kezeléseire a kilencvenes évek közepe óta rendre több tízezres tömeg iratkozik fel a legnagyobb külföldi fesztiválokon. Szerencsére a hazai rajongónak ezúttal sem kell a háziorvosukhoz vagy a gyógyszerészükhöz fordulniuk, ha részt kívánnak venni a Chemical Brothers minden elemi részecskét megmozgató elektroterápiáján: sokkal inkább érdemes felkeresniük a hangulatjavító programok lebonyolításában élen járó Heineken Balaton Soundot, ahol a világ egyik leghíresebb elektro-duója tart nagyvizitet idén nyáron. Ráadásul ez a koncert igazi kuriózum: a kémikus testvérek ugyanis csupán néhány igazán rangos fesztivál meghívását fogadták el az idén.

A Jamiroquai – Jay Kay vezetésével – több mint harmincötmillió albumot adott el 1992-es fennállása óta, és olyan megaslágerekkel hívta fel a világ figyelmét az acid jazz-pop mozgalom értékeire, mint a mélynyomóparanoidok félelmeit a táncparketten életre keltő Deeper Underground, a kilencvenes évek nemzedékének mozgáskultúráját meghatározó Cosmic Girl vagy a szédítő Virtual Insanity. Jay Kay nemrég jelentette be a zenekar több mint fél millió rajongót tömörítő Facebook oldalán, hogy a nyolcadik Jamiroquai album hamarosan elkészül, így idén júliusban a Heineken Balaton Sound közönsége az elsők között emelheti majd meg kalapját az acid jazz űrcowboyok legújabb csillagközi teljesítménye előtt.

Tavalyi fantasztikus, egészestés Heineken Balaton Soundos megapartyja után ismét Zamárdiba hívja rajongóit Sven Väth, aki több mint tíz évvel ezelőtt indította el legendás ibizai partysorozatát. 2010-ben a tizedik szezonjánál tartó In The Mix sorozat újra világkörüli turnéra űzte a legnépszerűbb német techno DJ-t. Sven Väth, akit a partykultúrában a techno zene ’keresztapjaként’ tisztelnek hívei, idén júliusban ismét egy száguldó house partyval és a dancekultúra legfontosabb albumaival szegezi a tánctérre hazai rajongóit a Heineken Balaton Soundon felállított techno clubjában.

Az idei nyár nem Berlinbe, hanem Zamárdiba hívja a hazai partykörökben nagy sikert arató Berlin Calling című kultfilm sztárját, Paul Kalkbrennert. A sokoldalú, de elsősorban a techno műfajában alkotó Paul Kalkbrennernél szinte senki sem ismeri jobban a berlini klubéletet, így nem csoda, hogy két évvel ezelőtt a Berlin

26

Calling főszerepére és a film zenéjének elkészítésére őt kérték fel.

Az Ellen Allien által alapított Bpitch Control kiadónál tevékenykedő DJ tavaszi-nyári bulijaira már a legtöbb helyszínen az összes jegyet eladták, így a magyar rajongók legkönnyebben az idei Heineken Balaton Soundra jegyet váltva ismerhetik meg a legendás berlini techniszcéna egyik leghíresebb DJ-jét.

A Heineken Balaton Sound jóvoltából az elmúlt három évben a világ legnagyobb DJ-i látogattak el Zamárdiba. Ez a fantasztikus sorozat idén nyáron sem szakad meg Magyarország legexkluzívabb könnyűzenei fesztiválján, és 2010 júliusában a német dancemester, Paul van Dyk áll be a Heineken Balaton Soundot meghódító partyguruk sorába. Paul van Dykot a trance műfaj úttörőjeként jegyezik, s nem meglepő, hogy az új világ táncpolitikáját Politics Of Dancing néven kidolgozó lemezlovas Reflections lemezét 2003ban Grammy-díjra is jelölték. Idén júliusban minden Zamárdiba látogató partyarc meggyőződhet a legutóbb In Between című albumával a dance világát megváltó Paul van Dyk képességeiről.

Egy másik népszerű, mára popsztári magaslatokba emelkedett DJ-t megkülönböztetett figyelemmel vár mindenki. Rajongók ezrei követelték a francia sztár visszatérését. Ezúttal a fesztivál nagyszínpadán, headlinerként áll a közönség elé szombat éjjel David Guetta!

Ugyancsak a Nagyszínpad fő fellépője lesz – mindjárt a nyitónapon – a mindig megújulni képes, mára klasszikussá érett Pet Shop Boys csapata, amely élő koncertjeivel a legnagyobb elektronikus zenei fesztiválok csúcspontján tűnik fel mostanában. Szintén a Nagyszínpadra érkezik Tricky, aki a Heineken Balaton Sound eklektikus forgatagába minden bizonnyal felejthetetlen, új színt hoz magával, és nem mindennapi szabadstrandi őrületre számíthatunk a legnagyobb elektro zenei látókörrel bíró partyguruktól, a 2 Many DJ’s-től. Új nevekkel bővült a monumentális Aréna programja is. A tavalyi évben Madonna Sticky & Sweet turnéját kísérő Paul Oakenfold a világ legnagyobb fellépőhelyein megtartott teltházas koncertek után a Heineken Balaton Sound közönségét nyűgözi majd le fergeteges partygenerátor képességeivel. De a maratoni house-partyk nagymestere, John Digweed, a világ leghíresebb dél-amerikai lemezlovasa, az argentin DJ fenomén, Hernan Cattaneo, és a New York-i Dennis Ferrer is jelen lesz a zamárdi megapartyn.

Az egyik legkedveltebb balatonparti színpadon, a T-Mobile Teraszon találkozhatunk a német lounge-bandával, a Club Des Belugas-szal, és az elektro-ska La Kinky Beattel is.

Részletek: www.heinekenbalatonsound.hu

StarGarden a legendák fesztiválja Többszázmillió eladott lemez és a világ legismertebb és legkedveltebb slágerei jellemzik a pályafutását azoknak a legendás zenekaroknak, amelyekből egy nagy csokrot vonultat fel egyetlen hétvége alatt a Sziget Szervezőiroda legújabb nagyszabású rendezvényén.

Az első nyári hétvégén, június 4-5-én a Puskás Ferenc Stadion kertjében fellép – mások mellett – a világ legismertebb gitár-riffjét, a Smoke on the Water nyitányát is jegyző Deep Purple, az ismét Eric Burdonnel muzsikáló Animals, a funky zene koronázatlan királya, a Kool and the Gang, a fúvós-rock legfontosabb együttese, a Blood Sweat and Tears vagy a brit blues „atyja”-ként aposztrofált John Mayall is. A hazai sorban pedig ott lesz a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara, az Omega, a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb rockegyüttese, a Korál, valamint a kilencvenes évek kétségkívül legnépszerűbb és legfanatikusabb rajongótáborral rendelkező popsztárja, Ákos, aki idei egyetlen budapesti koncertjét itt adja majd. A StarGarden azonban nem „csupán” a legendák fesztiválja, de egy kulináris fieszta is egyben, válogatott gasztro-hungarikumokkal, neves borászokkal, ismert pálinkászokkal.

A nemzetközi zenei élet megkerülhetetlen legendáit és a hazai pop-rock úttörőit és ikonjait igyekeznek térben és időben összehozni a Sziget Szervezőiroda munkatársai. Két nap alatt, négy színpadon, több mint 40 hazai és nemzetközi sztárprodukció élő koncertjét nézhetik meg az érdeklődők rendkívül kedvezményes árakon, hisz a fellépő sztárok eddigi koncertjeire külön-külön is legalább annyiba került a belépő, mint most a rendezvény egy-egy napjára. A Népstadion kertjében felállított helyszíneken és a SYMA csarnokban a két nap alatt tucatnyi nemzetközi sztár adja majd egymásnak a mikrofont, és felcsendülnek a kihagyhatatlan, mindenki által ismert alapdallamok: az építőtáborok esti romantikáját idéző Felkelő Nap Háza az Animalstől, vagy a házibulik léggitár-performanszait ihlető Deep Purple klasszikus, a Füst A Víz Felett. (Hajj kérem, milyen jót tudtunk mulatni a fiatal fejünkkel ezeken a címfordításokon… – a szerk.) A gazdag felhozatalban hallható/látható lesz a churchill-i beszédrészletet nevüknek felvevő Blood Sweat and Tears és persze az egyik legnagyobb slágerük, a Spinning Wheel, de jön a Celebration is és a többi Kool and the Gang testmozgató örökzöld, valamint a „Smile will bring a sunshine day” – házibulik kihagyhatatlan nótája és persze a többi ismerős Osibisa dallam is. A brit blues legnagyobb alakja, a több mint 40 éves pályafutása alatt egy híján 40 lemezt megjelentető John Mayall a Bluesbreakers formációval érkezik a StarGardenbe és itt lesz a jazz-funk szcénában szintén alapvetésnek számító (és sajnos iszonyatosan elcsépelt – a szerk.)

Garden Party című örökbecsűt jegyző Mezzoforte is. A nemzetközi sztárcsapatok névsora a szervezők ígérete szerint még bővül, mint ahogy a hazai fellépők sora sem teljes, de az már bizonyos, hogy a Régi csibészek, a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara, az Omega is fellép a rendezvényen. Kétségtelen, hogy a magyar rockzene alfáját és omegáját ők jelentik – meg nagyon

XXXVII./7.

sok minden mást, ami közöttük van. A csapat most újra színpadra áll, hogy egy hatalmas koncerttel örvendeztesse meg a StarGarden közönségét. Évek óta rajongók ezrei várják, hogy újra nagyszabású rockkoncerten találkozhassanak korunk egyik legfontosabb ikonjával, Ákossal. 2010-ben csak a StarGarden fesztiválon találkozhatunk vele Budapesten! Akárcsak Balázs Fecó zenekarával, a Korállal.

“Rice, Rice Beatrice hóóórukkk!” és már a színpadra is ugrik a Nemzet Csótánya, Nagy Ferenc és legendás csapata, a Beatrice. A hazai blúzer-legendárium legismertebb fejezetei, Hobo, valamint Chuck Berry által “a legfeketébb hangú fehér énekes”-nek kikiáltott Deák Bill Gyula szintúgy szereplői a hazai sztársornak. Mint ahogy az 1981-es Táncdalfesztiválon képbe került KFT, s szintén a nyolcvanas évek gyökeréből elindult Bikini. A StarGarden két nagyszínpadának koncertprogramjai után nem ér véget a buli: a Bergendy és az OldBoys táncoltatja majd a nagyérdeműt az éjszakába nyúlóan – tudtuk meg a StarGarden egyik ötletgazdájától, Lobenwein Norberttől.

A StarGarden a nagy zenészek mellett nagy borokat, zamatos pálinkákat és ízes ételeket is kínál. “A zenei fesztivál mellett egy nívós borfesztivál, egy pálinkafesztivál és a gasztrohungarikumok fesztiválja is várja a nagyérdeműt” – mondta Fülöp Zoltán, a rendezvény másik megálmodója.

Kortyolhatjuk például a hazai borvidékek legnevesebb borkészítőinek italait, és a legjobb hazai pálinkák is képviseltetik magukat ezen a két napon. A StarGarden gasztro-kínálatában a borokhoz illő kézműves sajtokat is majszolhatjuk, s ízelítőt kaphatunk a hazai mangalica és szürkemarha-kínálatból, az ínycsiklandozó falatok közül nem hiányoznak majd a legjobb hazai és külföldi sonkák és kolbászok sem.

“A StarGardennel egy új közönségréteget kívánunk megszólítani. A gyerekes családoknak és a fiatal felnőttek számára már komoly rendezvény-portfólióval rendelkezünk, de véleményünk és tapasztalataink szerint az eddigi célcsoportjaink szülei, még életerős, aktív, minőségi szórakozásra vágyó emberek, akiknek viszont nincsenek a szabadtéri fesztiválok különleges életérzését nyújtó rendezvényeik. Mi most – egy hétvége erejéig – felidézzük a klasszikus rockfesztiválok felejthetetlen hangulatát, a nagy generáció tagjainak (és akár a gyermekeiknek) újra megidézzük a nagy generáció legnagyobb zenekarait. Mindezt – az időközben érthetően megváltozott igényekre való tekintettel – a lehető legjobb szolgáltatásokkal párosítjuk, és a vendéglátástól a higiéniáig, mindenben igyekszünk az igényes vendégsereg kedvében járni”- mondta Gerendai Károly, a Sziget főszervezője. Ezen célt szolgálja például a helyválasztás is, hogy tömegközlekedéssel és autóval is könnyen elérhető legyen a rendezvény.

Mi az Impi irodából ehhez csak annyit óhajtunk még hozzáfűzni, hogy bár nem ezekre a zenékre táncoltunk a sulibulikban, mégis tiszteljük, szeretjük, elismerjük őket. A Deep Purple kiválósága, az Omega hazai eredetisége, az Animals zsigeri ereje és a Kool & The Gang felszabadultsága minket is lázba tud hozni. Ha nem a dijumdisun-ra gerjedsz, akkor a StarGarden fesztivál nem csak az apádnak, hanem neked is szól! www.stargarden.hu

27

Rock- és popszertartás Tokajban Amiért idén igazán érdemes várni a Hegyalja Fesztivált: most először jön Magyarországra, egyenesen Wales-ből az érzelmes posthardcore rockbanda, a Funeral for a Friend. A svéd hideget hátrahagyva érkezik az extrém metál úttörő Meshuggah, de a Tisza partján tölti a júliust a Texas in July és a Motörhead is. Persze különleges magyar zenei produkciókban sem lesz hiány: a Black-out eredeti felállásban csak a Hegy’en lép fel a vidéki fesztiválok közül.

Legenda-e vagy nem, nem tudjuk, de a madarak azt csicseregték, hogy Lemmy forszírozta a nyári fellépést a Hegyen, azzal érvelve, hogy innia kell még abból a remek borból, ami Tokajban, a Hegyalja Fesztivál otthonában készül – bízunk benne, hogy Magyarország-képük nem túl egyoldalú, hiszen a csapat itthon csak a Hegyalján szerepelt eddig is. A négy év után visszatérő banda várhatóan újabb tokaji sebességrekordot állít fel a rock n’ roll terén: friss Motörizer albumuk és a közel 35 éves szakmai tapasztalat jó alap a gyorsuláshoz. Lesz rockos post hardcore és screamo, ami a walesi Funeral for a Friend rajongóinak hozhatja el a megváltást, a matek metál pápáiként ismert svéd Meshuggah pedig a mértani precizitással játszott fémzene igéjét terjeszti majd. A Texas in July tagjai ezenkívül az amerikai metalcore legjavából adnak ízelítőt a vájt fülű zenei hívőknek. A dán Epica bizonyítja be a Hegyen, hogy a gitárok zúzásához a szimfonikus zenekari hangzás tökéletesen illik. Sorolhatnánk még a jelzőket – gótikus vagy akár progresszív – a lényeg mégis összesűrítve szűrhető le a Never Enough nótából: a vonósok ereje vetekszik az elektromos gitárokéval. A vidám és gyors zenék kedvelői igazi különlegességre bukkanhatnak Tokajban: a finn Disco Ensemble-t felületesen punk és indie rock között egyensúlyozó csapatnak könyvelhetnénk el, de inkább ne tegyük: a júliusi tokaji felhozatal egyik

28

legvidámabb és legenergikusabb fellépőjéről beszélünk. Idei friss albumukat a Hegyaljára is hozzák, de a 2005-ös We might fall apart című sláger a FIFA ’08-ból is ismerős lehet.

A német Blind Myself-ként emlegetett Illdisposed és a hazai, bár jelenleg Berlinben állomásozó Ektomorf is azt garantálják, hogy nem csupán a Motörhead teszi magasra a lécet a Hegy’ metál felhozatalában. A tapasztalatok szerint mindkét banda őrületes bulit csinál napszaktól függetlenül: mindegy nekik, hogy éjjel 1 vagy délután 4 – a metálhívők Tokajra is követik őket. Ritkán látni olyan metálrajongó-közösséget, ami egy-egy Ektomorf koncertre gyűlik össze.

A kőkemény rock- és metálfelhozatal mellett az elektronikus zene kedvelőinek is van miért visszaszámolni a napokat július 14-ig. Olyan nagy nevek veszik kezelésbe őket, mint a londoni rappermágus, Roots Manuva, aki a legmenőbb angol klubokat hagyja hátra, hogy Tokajon adjon hatalmas élő koncertet zenészeivel. A hegyaljás hip-hop különítményben a magyarok is odateszik magukat: jönnek Akkezdet Phiai, szabad hangsávot kap az NKS, és jönnek a Hősök is Veszprémből.

Akinek a sebesség helyett inkább a stabil alapok jelentik a feltöltődést, azok sem maradnak hallgatnivaló nélkül a Hegyalja 2010-es kiadásán: Goldie, aki már a Trainspotting film albumán is szerepelt Inner City Life című szerzeményével, MC Justiceszal súlyosbítva érkezik a Hegyre. Friss anyagból nála sem lesz hiány: tavaly jött ki a formáció a Memoirs Of An Afterlife című albummal, de számíthatunk rá, hogy a Temper-temper ütemei is rezgetik majd a dobhártyákat.A dobhártyákat és a táncos lábakat nem csak Goldie, de a Groove Armada is megbízhatóan kezeli majd júliusban. Andy Cato és Tom Findlay duója 2001-es Superstylin’ számukkal alapozták meg hírnevüket, de a már-már klasszikusnak tekinthető My friend is felcsendül majd a Hegyalja Nagyszínpadon. A duó tokaji fellépésére több muzsikus bevonásával teljes csapattá alakul. Nem csak a rajongóknak jó hír, hogy az egészen friss, idén megjelenő Black Light album anyagát is elhozza a csapat – gyaníthatóan Tokajból hazafelé nem kevesen dúdolják majd a Paper Romance-et. A törtütemes vonalat erősíti Krafty Kuts is a Hegyalján: a DJ, akit karrierje kezdetén Gimme The Funk kislemeze egyenesen Norman Cook karjaiba repített, többek között az egyik legizgalmasabb Bittersweet Symphony remixet tette le az asztalra. Saját munkái közül többek között a Bass Phenomenon című anyag az, ami miatt az idei Hegyalja is feledhetetlen pillanatok sorozata lesz. Az angol Herbaliser fúvósokkal vonul színpadra, hogy megmutassa, mit tud élőben.

XXXVII./7.

Az itthoni muzsikusok számára már alap a Hegy’ júliusban: a Tokajban fesztiválozók közül Tankcsapda és a Quimby nyilván nem maradhatnak ki. Akik a fülbemászó dallamokért másznak el Tojkajra, megkapják az adagjukat: a Budapest Bár teljes létszámban vesz részt a Hegyen, és Péterfy Bori is hozza szerelmes bandáját és új albumát. Ha a dallamok mellé talpalávaló is kell, akkor a nagyszerű Csík Zenekar koncertjét sem érdemes kihagyni – hátha ismét Lovasi András is felbukkan a hegedűk között. Erre egyébként van esély, hiszen a Kiscsillag és a Kispál és a Borz is a fellépők sorában figyel. A Hegyaljások idén nyáron a blues rajongóknak is készültek egy hatalmas meglepetéssel: ha a Herbaliser a zene a Tisza feletti naplementéhez, akkor a Tátrai Band az, amitől tökéletes lesz a folyóparti nyári éjszaka, amihez a kitűnő tokaji bor dukál. A hazai zene legendás muzsikusai nem véletlenül választották egyetlen nyári fellépésük helyszínéül a Hegyalja Fesztivált. A raszta életérzésnek is lesz tere, a reggae-imádók a hazai non plusz ultrára, a Ladánybene 27-re lazíthatnak. A nagy öregek mellett ott lesz az újabb generáció is, a ragga itthoni képviselője, Copy Con. A hagyományos hazai zene megszállottjait igazi stíluskavalkád várja, mindenkinek lesz hova elnéznie a tokaji négy napon. Népzenét nem csak a Csík zenekar, de a Karaván família is hoz, a Firkin ír kocsma hangulatú fellépése pedig tuti táncot ígér. Ákos sem elhanyagolható faktor, ha a közelgő koncertjét ves�szük számításba – sokak ikonja meglepő lelkesedéssel fogadta a szervezők felkérését. A nagyszínpad előtt dől majd el, hogy a nemrégiben megjelent Szindbád dalát tudják-e majd fejből a kultikus énekes-dalszerző elkötelezett rajongói. Nem csak Ákos rajongói készülhetnek friss dalokból: a nagyszerű Belga együttes idén tavasszal Arany- és Platina (című) albumokkal rukkolt elő és ezeket Tokajra is hozza. Vissza a gitárokhoz: a tavaly Fonogrammal díjazott Subscribe idén sem hagyja ki a fesztivált, ahogy az idei Fonogram-díjas Turbo sem; ráadásul a Fish! és az Óriás is hozzák a cókmókjukat. A Kowalsky meg a Vega is rendszeres látogató a feszten, fellépésük idén csemegével kecsegtet: a csapat májusban hozza ki új albumát – amibe a Hegyalján is belehallgathatunk majd élőben. A hazai rock metálosabb vonalát kedvelők a Fonogramdíjazott Insane koncertjét írhatják már most be naptárukba, rögtön a Road mellé. A dallamosabb rock kedvelői az Isten háta mögött

koncertet élvezik majd, Pálinkás Tamás frontember ének-technikája a hazai stoner bandák között is különleges.

Dunaújvárost nem csak a Quimby képviseli a 2010-es Hegyen, de a Neck Sprain is. Ha már itt tartunk, az idei Fonogramon legjobb metál album díját bezsebelő The Idoru is a feszten fellépő együttesek táborát erősíti. A stoner metál-felelős az idei tokaji bulin a Wrong Side of the Wall lesz, az egykori Insane-es Knapp Oszkár mesterien összepakolt bandája. A Subscribe-os gitárosnak, Reich Tominak duplán is van jelenése a fesztiválon, hiszen a szintén fellépő Grand Mexican Warlock-ban is ő szórja a riffeket.

A tavalyi, jubileumi Hegyalja egyik legemlékezetesebb koncertje a Colorstaré volt, a bandában várhatóan idén sem fogunk csalódni: a pszichedelikus rockon túllendülve az elektronikus és hagyományos hangzások izgalmas keverékével jönnek a fesztiválra. A NEO tavaly olyan jól érezte magát a tokaji találkozón, hogy külön videót készített a fesztről – a Kontroll filmzene szerzőinek idei fellépését sem érdemes kihagyni, Hodosi Enikő, Milkovics Mátyás és Kőváry Péter a billentyűket éppoly’ mesterien kezelik, mint a gitárhúrokat. A The Cure és a Pulp hangzásvilágát újrateremtő The Kolin idén először jön a Hegyaljára, a csapatot 2009-ben az MTV Európai Zenei Díjára legjobb előadónak jelölték. Az Irie Maffia tavaly jött el először a júliusi Tokajba, és a koncert olyan jól sikerült, hogy Sena, Busa Pista és társaik idén sem hagyják ki a Hegyet. Busa Pista másik formációja, a kujonságot értő Zuboly együttes is fellép a Hegyalján. Csemegének pedig a Goulash Exoticát, a nu-jazz rajongóknak pedig a kiváló Barabás Lőrinc Eklektricet ajánljuk – az Irie Maffia mellett Sena énekhangjával még az ő koncertjükön is találkozhatunk.

A fesztivál előtt egyéb programokkal hangolhatjuk magunkat az eseményre. Az első alapozás április 24-én, szombaton lesz a budapesti Dürer kertben, ahol a The Kolin mutatja be legújabb lemezének mesés anyagát. A Fat Phoenix és a Carbonfools is pörgeti majd a népet, a Robotrock-os Buzzlight és Plastickkids pedig DJ-párbajban méri összes hangerejét Dictator és Hussar halálos Death Disco-jával.

A fesztivál hivatalos sajtóanyagaiból idekalapálta:

mcmacko

29

EFOTT

www.efott.hu 30

XXXVII./7.

31