TÁJKÉP melléklet: Kolozs megyei beszámolók

A melléklet megjelenését támogatta az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezet és a KIFOR.

INGYENES MAGYAR SZINKRONOS MESEFILMEK A NEGYEDI MOZIKBAN

Heti rendszerességgel magyar szinkronos mesefilmeket nézhetnek a gyerekek a Kolozsvár önkormányzata alárendeltségébe tartozó Mărăşti és Dacia mozikban. Az ingyenes vetítések 2021 nyarán indultak, azóta a Disney-klasszikusoktól kezdődően a legfrissebb alkotásokig több tucat animációt nézhettek meg a kicsik. A dzsungel könyve, a Vaiana, a Hotel Transylvania, a Nagyláb fia, a Balerina, Villám és varázsló, a Hupikék törpikék kalandjai nagy népszerűségnek örvendtek még a járvány súlyosbodásának heteiben is, amikor a mozik befogadókapacitásuknak csak egy részével működhettek. A jelenleg is érvényes intézkedés szerint a vetítésekre csak akkor léphetnek be az érdeklődők, ha a gyerekeket kísérő felnőttek rendelkeznek zöld igazolvánnyal, illetve a szájat és az orrot eltakaró védőmaszk viselése a vetítés teljes időtartama alatt kötelező. Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere elmondta, az önkormányzat a filmterjesztővel kötött szerződése alapján jutott hozzá a magyar szinkronos mesefilmekhez, azonban a jövőben bővíteni szeretné a felhozatalt. „Magyarország kolozsvári külképviseletének segítségét kértem a klasszikus magyar mesefilmek beszerzése érdekében, hogy a kolozsvári magyar gyerekek is megismerkedhessenek szüleik gyerekkori kedvenceivel: a Mátyás királyról szóló legendákkal, illetve a Kecskeméti Stúdió magyar népmeséivel, kreatív képi világukkal. Remélem, a közeljövőben ezekkel az alkotásokkal is kedveskedhetünk a közönségnek, addig is arra biztatok mindenkit, hogy hetente kövesse hivatalos közösségi oldalaimat, ahol megjelennek a mozik programjai” – nyilatkozta Oláh Emese alpolgármester.

MŰKÖDIK A NEGYEDFELELŐSI RENDSZER

Tavaly indította útjára az RMDSZ kolozsvári szervezete azt a projektet, melynek keretében az RMDSZ tisztségviselői egy-egy lakónegyedet felvállalva segítenek az ott élőknek. A negyedfelelős programról Balló Tamás, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke tájékoztatott.

Az ötlet a 2020-as helyhatósági kampányban fogalmazódott meg, majd tavaly sikerült beindítani a programot, amely azóta is nagy népszerűségnek örvend. Kik vesznek részt a programban?

A kolozsvári városi tanácsosok mellé csatlakoztak a megyei tanácsosaink is, így minden kolozsvári negyedet sikerült lefedni, a 19 városrészt kilenc negyedfelelős között osztottuk le. A tavaly elindított program célja az volt, hogy a kolozsvári lakosok egy-egy konkrét tisztségviselőt megkeresve kapjanak választ a lakóhelyükkel kapcsolatos kérdésekre, felmerülő problémákra. Fontos szempont volt, hogy lehetőleg olyan tanácsos képviseljen egy-egy negyedet, aki ott lakik, és ismeri a negyed sajátosságait.

Milyen problémái vannak a kolozsvári lakosoknak, amelyekben az önkormányzat segíthet?

Különböző jellegű kérdésekkel fordultak már tisztségviselőinkhez, volt, aki a játszóterek hiányát és elhanyagoltságát tette szóvá, volt, aki a parkolási problémákkal, parkolóhelyek hiányával fordult a tanácsosokhoz. De találkoztunk olyanokkal is, akik a zajos szomszédokra panaszkodtak, vagy éppenséggel a lakásuk hőszigetelésével voltak elégedetlenek. Úgy gondolom, mindenki problémája egyaránt fontos, igyekszünk minden esetben megtalálni a megoldást, vagy amennyiben nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak a felmerülő gondok, útmutatást adunk, hogy merre induljanak el a problémával.

Hol és mikor lehet a felelősökkel találkozni, vagy milyen formában érkeznek be ezek a kérések?

A kolozsmegye.ro honlapon megtalálható a negyedfelelősök és a hozzájuk tartozó területek listája, amelyhez az adott képviselő elérhetősége is társítva van, ugyanakkor a városi szervezet irodáját is lehet hívni, ahol a kollégák útbaigazítást adnak, hogy kihez kell éppen fordulnia az illetőnek. Ami a problémák egyeztetését illeti, a legtöbb esetben személyesen próbálunk tájékozódni, vagy helyszínen, vagy a belvárosban található Szentegyház utcai irodánkba hívjuk be az érdeklődőt. Ha a helyzet nem engedi, akkor telefonon vagy személyes üzenetben keressük a megoldást.

LESZ PÁLYÁZATI KERET IFJÚSÁGI, EGYHÁZI, ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEKRE

A tervek szerint a megyei önkormányzatnak az idei évben több mint 913 millió lejes költségvetése lesz, az összeg 2021-hez képest 1,7 százalékkal csökken. A költségvetés két részből áll majd, a megyei önkormányzat, valamint az alárendeltségébe tartozó intézmények működéséhez szükséges kiadásokból, illetve befektetések, projektek finanszírozására felhasznált összegből. A tervezet szerint az előbbi közel 400 millió lejbe kerül, míg az utóbbira több mint 500 millió lejt áldoz a Kolozs Megyei Tanács – tájékoztatott Antal Géza, a megyei tanács költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.

A megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmények közül a legnagyobb költségvetéssel a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendelkezik, valamivel több mint 137 millió lejjel. A magyar nyelvű Művelődés folyóirat szerkesztősége számára közel 500 ezer lejes költségvetést irányoznak elő, a Puck Bábszínház közel 6,9 millió lejes kerettel tervezhet. A befektetések területén az utak korszerűsítésére költ az önkormányzat a legtöbbet, a tervezet szerint közel 280 millió lejt. A költségvetésben tételesen megjelenik a jegenyei táborhely felújítását célzó tanulmányok költsége is, amely az RMDSZ frakció egyik projekt kezdeményezése. A 2022-es költségvetésről februári rendes ülésén dönt a megyei képviselői testület, ekkor fogadják el a megyei tanács tulajdonában lévő vállalatok, így például a Szamos Vízművek vagy a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér költségvetését is. „Két év kihagyás után ismét lesz pályázati keret a kulturális, ifjúsági, sport- és egyházi szervezetek számára. A tavalyi évben is kértük, hogy ezt a forrást biztosítsuk a megyében tevékenykedő egyesületek számára, idén sikerült belefoglalni a költségvetés-tervezetbe. Az RMDSZ javaslatainak köszönhetően ez a keret növekedni fog, így ifjúsági és kulturális események számára 800800 ezer lejt, sporteseményekre 2 millió lejt, míg az egyházi szervezetek számára 3 millió lejt sikerült kieszközölni a költségvetés tervezetében” – részletezte Vákár István, a megyei tanács alelnöke.

TERVEK, CÉLOK, MEGVALÓSÍTÁSOK – EZT TARTOGATJA 2022

INTERJÚ CSOMA BOTOND PARLAMENTI KÉPVISELŐVEL

Mint minden év elején, úgy idén is felmerülhetett bennünk a kérdés, hogy milyen meglepetéseket tartogathat számunkra a 2022-es év, a váratlan történések beteljesülését várva viszont szeretjük, ha az előre eltervezett céljaink is megvalósulnak. Az év első hónapja az ötletelésé, a tervek kialakításáé, a többi pedig a megvalósításé. Ezekről faggattuk Csoma Botond parlamenti képviselőt.

Hogyan fejlődhet idén a kincses város és a környékbeli települések? Milyen változásokra lehet számítani, Kolozs megyében?

A legtöbb beruházási terv az Anghel Saligny fejlesztési kormányprogramhoz köthető. Az önkormányzataink közül Bács község vízhálózattal kapcsolatban pályázott a programban, valamint út- és járdafelújításra, Magyarszovát ugyancsak vízhálózat-bővítésre és útfelújításra pályázott a község területén belül, Szentmihály különböző utak és utcák felújítására, valamint szenny- és ivóvízhálózat bővítésére pályázott, Körösfő szennyvíz- és ivóvízhálózat-bővítésére és egy ivóvíztisztító berendezésre, Bálványosváralja útfelújításokra és ivóvízhálózat-bővítésre. A programon kívül bölcsőde építésére pályáztak Kisbácsban, Várfalván, Széken és Bonchidán, egy uszodaprojekt indul Széken, Kalotaszentkirályon pedig, ahol már uszodát, sporttermet sikeresen építettek, most egy korcsolyapályát szeretnének megvalósítani, és a jegenyei táborhely felújítása is tervben van, ebben a Kolozs Megyei Tanács is segítséget nyújt. A kormány nemrégiben jóváhagyta a Kolozsvári Regionális Sürgősségi Kórház építésének 305 millió euróra rúgó finanszírozási szerződését. Egy 849 ágyas, az egész északnyugati régiót kiszolgáló épület kialakítása a fő cél, erre hét év áll rendelkezésre.

A parlamentben, kormányzásban milyen kihívások vannak most?

Fontos, hogy nagyon hamar megtaláljuk a megoldást az energiaárak problémájával kapcsolatban. Az utóbbi időben számos intézkedést hozott a kormány, de úgy érzem, még szükség van a változtatásra. Olyan megoldást kell találni, ami nem ró plusz terheket az állampolgárok háztartására és zsebére. Fontos még, hogy a koalíció továbbra is jól működjön, ne legyenek viták. Mi továbbra is igyekszünk a ráció, a stabilitás oldalán megmaradni, hiszen azon kívül, hogy az emberek csak azt látják, a politikusok a valódi problémák, az állampolgárok gondjai helyett a saját nézeteltéréseikkel foglalkoznak, a vitának még egy következménye van: megerősödnek a szélsőséges pártok. Ezt látjuk a közvélemény-kutatások eredményeiben is, ez hatalmas kihívássá vált számunkra, amivel muszáj szembenéznünk és megoldást találnunk rá. Nyil-

Fontos, hogy nagyon hamar megtaláljuk a megoldást az energiaárak problémájával kapcsolatban.

ván a szélsőséges pártoknak nincsenek elképzeléseik arról, hogyan kéne másképp dönteni, a legtöbb esetben uszítanak, zűrzavart keltenek. Az Országos Helyreállítási Tervvel kapcsolatban érkeznek még visszajelzések: a polgármesterek, önkormányzati képviselők panaszkodtak, hogy a közbeszerzési törvény olyan helyzeteket teremthet, hogy nem tudnak időben befejezni bizonyos eljárásokat, emiatt elveszíthetnek finanszírozásokat. Arra kértek minket, végezzünk elemzést, és módosítsuk a közbeszerzési törvényt, hogy minél hatékonyabb legyen mindenki számára, olyan értelemben, hogy ezek a procedúrák ne húzódjanak el addig, hogy az eltelt idő miatt veszélybe kerüljön a pénzalapok felhasználása.

Milyen jövőbeni kezdeményezésekre számíthat a közösség?

Kisebbségi közügyekkel kapcsolatban be szeretnénk terjeszteni a kisebbségi törvénytervezetet. Erről még lesznek előzetes tárgyalások a koalícióban is, nemcsak szimbolikus módon tárnánk az emberek elé, hanem kidolgoznánk, hogy legyen némi garanciája annak, hogy ebből a törvénytervezetből törvény is lesz. A törvénytervezet korábban is megfordult a fejünkben, többször megpróbálkoztunk már vele, de nem volt meg a megfelelő politikai pillanat ahhoz, hogy a parlamenti többség fennakadás nélkül elfogadja. Véleményem szerint a kisebbségi közösségek nemzeti státuszát egy törvénnyel kellene biztosítani, szabályozni. A tanügyi kérdésekben is igyekszünk olyan szabályokat elfogadni, amelyek elősegítik a kisebbségi oktatást, valamint gazdasági jellegű kérdésekkel is foglalkozunk. Olyan törvénytervezetet szeretnénk benyújtani, ami javítja a kis- és középvállalkozók versenyképességét. Ebben a helyzetben úgy látjuk, az ő életüket is nagyban befolyásolta a járvány, ezekkel a tervezetekkel pedig igyekszünk segíteni, támogatni őket, hiszen az országunk gazdaságának gerincét a kis- és középvállalkozók adják. Végül, de nem utolsó sorban egy családtámogatási programon is dolgozunk, hiszen, mint Európa többi országában, úgy Romániában sem néz ki jól a demográfiai helyzet, ez a tervezet pedig elősegítené a gyermekvállalást, hogy minél több fiatal gondolja úgy, hogy megéri itthon családot alapítani.

Elsősorban nemzeti önazonosságból szükséges, hogy valaki vállalja, hogy Romániában magyarként él. Egy kisebbségi nemzeti közösség számára pedig még nagyobb jelentőséggel bír a népszámlálás.

„Jogunk is, felelősségünk is, hogy minél többen részt vegyünk a népszámlálásban.” Így indít a magyarok számára létrehozott információs oldal, a Népszámlálás.ro. Ön miért tartja fontosnak, hogy az erdélyi magyarok részt vegyenek az idei népszámláláson?

Elsősorban nemzeti önazonosságból szükséges, hogy valaki vállalja, hogy Romániában magyarként él. Egy kisebbségi nemzeti közösség számára pedig még nagyobb jelentőséggel bír a népszámlálás, így ezúton is arra szeretném kérni a kolozsvári és Kolozs megyei magyarokat, hogy vállalják az identitásukat. Fontos ezt nekünk tudni, akik a közösségért dolgozunk, és a román állam is tisztában kell legyen azzal, mennyi magyar él az országban, hiszen a magyarság számarányától függ bizonyos jogoknak a gyakorlása. Ne mondja később senki, hogy elenyésző, megfogyatkozó, gyengülő közösség a miénk. Úgy gondolom, az utóbbi évek folyamatai azt bizonyítják, hogy a magyarság erősödött, de ezt az erősödést fel kell vállalni a népszámlálásnál is.

Idén lesznek a magyarországi választások is. Miért fontos, hogy részt vegyenek benne az erdélyi magyarok?

Nagyon sok Erdélyben élő magyar ember magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a választójog, a szavazáshoz való jog egy alapvető emberi és állampolgári jog. Ennek fényében fontos, hogy az erdélyi magyarok is szavazzanak a magyarországi választásokon, és kifejtsék a véleményüket a magyarországi politikai helyzetről, mert úgy gondolom, bizonyos szinten ez befolyásolja az erdélyi magyarok sorsát is, ebből kifolyólag az lenne a jó, ha minél többen élnének a választáshoz való jogukkal. Kiemelném, hogy az RMDSZ minden segítséget megad azon erdélyi magyaroknak, akik választani szeretnének, és arra is buzdítunk mindenkit, hogy bátran éljen a lehetőséggel, hiszen még a regisztrálásban is segítünk.

Kabai Krisztina

AZ ORSZÁGNAK VAN HATÁRA, A NEMZETNEK AZONBAN NINCS

A 2022-es magyarországi választásokon részt vehetnek a magyar állampolgársággal rendelkező romániai polgárok is, amennyiben személyi adataik naprakészek a nemzeti választási névjegyzékben. Az adatfrissítést követően akár online, akár az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány területi irodáiban, illetve az Alapítvány által szervezett kiszállásokon is regisztrálhatnak a szavazni vágyók.

Amennyiben valaki magyar állampolgár is, és az állampolgárság megszerzése óta megházasodott, gyermeke született, esetleg elvált vagy haláleset történt a családban, nevet vagy lakcímet változtatott, kötelessége jelezni a változásokat a magyar állam felé is. Ugyanakkor ebben az esetben különösen fontos, hogy a választási névjegyzékben is frissítse az adatait. Ebben állnak rendelkezésre a Szövetség és az Alapítvány munkatársai.

„Január és február folyamán Kolozs megye több településére szerveztünk kiszállást, amikor segítettünk az érdeklődőknek. Összesen több mint 80 magyarlakta településen fordultunk meg, voltak olyan helyszínek, ahová többször is kiszálltunk” – tájékoztatott Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Antal továbbá elmondta azt is, hogy a következő lépésben a levélszavazás módszertanának az ismertetésére, az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kampányra fog nagyobb hangsúlyt fektetni a csapat. „A levélszavazás bonyolult folyamat, és ezúttal a népszavazásra vonatkozó szavazólapok is a csomag részét képezik, az országgyűlési szavazólapok mellett. Azért segítünk, hogy minél kevesebb szava-

„Aki szavaz, az a nemzet sorsáról dönt, ezzel kapcsolatos véleményét fejezi ki.”

zat legyen érvénytelen, egyszersmind minden, frissített regisztrációval rendelkező Kolozs megyei magyar állampolgárnak érvényes és hasznos legyen a szavazata” – részletezte az ügyvezető elnök. „Aki szavaz, az a nemzet sorsáról dönt, ezzel kapcsolatos véleményét fejezi ki. A magyar kormány soha nem látott fejlesztésekkel, beruházásokkal és különböző programokkal támogatta a Kárpát-medencei magyar közösségeket az elmúlt egy évtizedben. Érthető tehát, hogy a Kolozs megyei magyarok részéről is nagy az érdeklődés a választásokon való részvétel iránt, mi pedig minden segítséget megadunk ebben a folyamatban” – összegezte Antal Géza. A magyarországi országgyűlési választások iránt érdeklődők a Regisztráció.ro oldalon is tájékozódhatnak az adatfrissítési és regisztrációs procedúrát illetően. Ugyanakkor a központi Eurotrans iroda is tájékoztatást nyújt az érdeklődők számára a 0800-420111-es zöldszámon és az info@eurotransalapitvany.ro e-mail-címen.

RMDSZ: ÉPÍTJÜK KOLOZS MEGYÉT

Az elmúlt év folyamán Kolozs megye önkormányzatai több ízben is támogatást kaptak mind a Kolozs Megyei Tanácstól, mind a fejlesztési minisztériumtól a helyi projektek megvalósítására. A legutóbbi megyei tanácsülésen 32,9 millió lejt osztottak szét a megye valamennyi községe és városa számára.

Az öt város, Aranyosgyéres, Bánffyhunyad, Dés, Szamosújvár és Torda, 500500 ezer lejt kapott helyi fejlesztésekre, számlák kifizetésére, valamint az elkezdett projektek finanszírozására. Községek szintjén Szászfenes, Erdőfelek, Egeres, Magyargorbó, Tordatúr, Bonchida, Magyarkapus, Ördöngösfüzes, Gyalu, Kolozs községek 445 ezer lejt kaptak. Ezek közül Gyalu önkormányzata például a víz- és szennyvízhálózat, valamint a sportpálya felújítására fordítaná a kapott összeget. Sok esetben pedig közüzemi számlák kifizetésére használják fel a támogatásokat. Kisbács községnek 405 ezer lej jutott a januári tanácshatározat értelmében, amelyet a szucsági kápolna megépítésére fordít majd a polgármesteri hivatal. Bálványosváralja község a kapott 310 ezer lejes támogatásból a víz- és szennyvízhálózatát fogja bővíteni, míg Körösfő községben a nyárszói kápolna megépítésére és körösfői térkövezési munkálatokra fordítják majd a megyei önkormányzat által megítélt 310 ezer lejt. Az előzőekhez hasonlatos öszszeget kapott a várfalvi önkormányzat, ahol helyi döntés alapján a közvilágításra, valamint az iskola fűtésköltségeinek fedezésére használják majd fel. Kalotaszentkirályon az összeg egy részét az óvoda tetőszerkezetének felújítására, a másik részét pedig egy fedett korcsolyapálya építését előkészítő tanulmányra használja majd fel a hivatal. Buza, Tordaszentlászló, Magyarszovát, Tordaszentmihály, és Szék községeknek is 310 ezer lejt utalnak ki, az utóbbi esetében útjavításokra költik a támogatást. „Összehangoltan dolgozunk az önkormányzatok vezetőivel a települések fejlesztése érdekében, a mostani pénzosztás előtt is egyeztettünk velük a helyi igényekről, fejlesztési prioritásokról. Felvállalt célkitűzésünk az, hogy jobb életkörülményeket biztosítsunk minden Kolozs megyei lakosnak” – mondta el Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke.

Fontos a kormányzati szerepvállalás, amikor a helyi fejlesztésekről van szó

Az önkormányzati vezetők nemcsak a megyei tanács, hanem a kormány támogatása által is megvalósíthatják projektjeiket. Ebben hatalmas szerep hárul azokra a tisztségviselőkre, akiket az RMDSZ nevesített a különböző kormányzati intézményekbe. A polgármesterek és alpolgármesterek több találkozó keretében is bemutathatták a terveiket, amelyekre a fejlesztési minisztérium utalta ki a szükséges anyagi támogatást. Az utóbbi két kifizetéskor Tordaszentlászló összesen 1,14 millió lejes támogatást kapott, melyet a vízhálózati munkákra használtak fel. Szék, Tordaszentmihály és Buza községek egyenként 509, 519, illetve 539 ezer lejt kaptak helyi fejlesztésekre; Magyarszovát önkormányzatának 601 ezer lejt, Várfalva községnek 621 ezer lejt, Körösfő községnek 646 ezer lejt, Bálványosváraljának 653 ezer lejt, illetve Kalotaszentkirály önkormányzatának 655 ezer lejt utaltak ki folyamatban lévő munkálatokra, beruházásokra. „Egy önkormányzat számára az egyik legnagyobb kihívás a szükséges anyagi források előteremtése egy-egy projekt megvalósítása érdekében. Ezért is fontos, hogy közösségünk minden szinten képviselve legyen, hisz így több lehetőségünk van segíteni a helyi kezdeményezéseket, legyen szó útmutatásról vagy a finanszírozási lehetőségek felkutatásáról” – tette hozzá Csoma Botond parlamenti képviselő.